Politika, Politológia | Konzervativizmus » Huber Szebasztián - Antall József a politikai gondolkodó

Huber Szebasztián - Antall József a politikai gondolkodó I. Bevezetés A rendszerváltozás utáni miniszterelnökök közül Antall József volt az egyetlen, akinek világos és körülhatárolható, ugyanakkor egyéni politikai értékvilága volt. Az őt követő miniszterelnökök közül a legtöbben technokraták voltak, és akiknek voltak víziói, azok gondolatai sem álltak össze világos rendszerré, hanem változékony képet mutattak. Ez rányomta a bélyegét a teljes politikai életre, mivel a közhiedelemmel ellentétben stabil ideológiai alapú tárgyalópartnerek között könnyebb a megegyezés, hiszen tudják mi az a biztos alap, amiből nem engedhetnek és miben köthető kompromisszum. A koherens világnézettel nem rendelkezők ezt legtöbbször úgy pótolják, hogy az ellenféllel szemben határozzák meg magukat, ami következtében a m egegyezés szinte lehetetlenné válik. Ez ugyanis ebben a helyzetben árulásnak tűnhet a követők számára. A XXI.

század elejére egyértelművé vált, hogy az új kor kihívásai természetszerűleg új válaszokat követelnek meg a politikai gondolkodóktól. Ez nem ritkán a politikai filozófiák megújulásához is vezet. Magyarországon a baloldali politikusok erre nem voltak képesek, nem véletlen, hogy még példaként is általában egy külföldi politikust, Blair-t hozzák fel. A jobboldal szerencsésebb helyzetben van, hiszen Antall József világos irányadást hagyott maga után. A kérdés csak az, hogy örökségével jól sáfárkodnak-e? Jelen dolgozat arra vállalkozik, hogy Antall József politikai gondolkodásának legfontosabb sarokköveit röviden bemutassa. Csak részleteiben utalok mindennek gyakorlati megvalósítására. Természetesen a szerző vállalja annak lehetőségét, hogy más ugyanilyen joggal talán mást tekint fontosnak, ebből a hihetetlen gazdagságú életműből. A tanulmány tisztelgés a tíz éve elhunyt miniszterelnök előtt, akinek

magatartása, az általa vallott elvek, illetve ezek tanulmányozása, nem tagadom, hogy alapvetően meghatározzák a szerző politikai gondolkodását. II. Nemzeti gondolat A miniszterelnök mélyen gyökerező hazaszeretete alapvetően meghatározta politikai gondolkodását, ugyanakkor mentes volt a kirekesztő, soviniszta gondolatoktól. Mindennek alapja egyrészt az az örökség, amit a kisnemesi Antall család hagyott rá, akikről a család számon tartotta, mikor és hol szolgálták a hazát. Ehhez járult hozzá a Piarista Gimnázium, amelyről közismert volt, hogy nemzeti szellemben nevelték a diákjaikat. Ahogy Antall József visszaemlékezett: �Bennünket nem valamely világnézet alapján, hanem a n emzet szolgálatára neveltek.�[1] Mindez történészként még inkább elmélyült benne Ez volt annak a hihetetlen akaraterőnek az alapja, amely betegsége alatt is szolgálta nemzetét.[2] Politikai gondolkodására mindez úgy hatott, hogy konzervatívként

vallotta, hogy nem teljesen új berendezkedést kell alkotni, hanem támaszkodni kell a magyar hagyományokra, különösen az 1848-as örökségre, elsősorban az alkotmányjog terén. Mindezért sokat küzdött az Ellenzéki Kerekasztalnál Szabad Györggyel szövetségben. Szinte minden beszédében idézte a történelmi hagyományokat, 1956-ról beszélt, de az egész nemzeti múltra érvényesnek tekintette, hogy �erőt ad, eszmét ad, erkölcsöt ad�.[3] Sokszor idézte minden kor magyar miniszterelnökének figyelmébe, hogy az első magyar felelős kormány miniszterelnöke hősi halált halt hazájáért.[4] Hangsúlyozta, hogy a nemzet csak összefogással érhet el sikereket, de tudta a demokratikus pártrendszerben nem valók a népfront-féle hamis látszategységek. Ehelyett a k özös kiútkeresést és a nemzet jövőjét érintő kérdésekben kötött kompromisszumot tekintette megoldásnak.[5] A magyarságot egészként értelmezte, tagjai éljenek bárhol,

vagy legyenek bármilyen állampolgárságúak, azért �lélekben, érzésben 15 m illió magyar miniszterelnökeként� felelőséggel tekintett a határon túli magyarok ügyére, akik számára nem kért mást csak alapvető emberi jogaik tiszteletben tartását. Fontos kiemelni, hogy nemzeti gondolkodása soha nem irányult más népek ellen. Ebben is a magyar történelemre támaszkodott. Kiemelte egyrészt a Szent István-i befogadó nemzet hagyományát, másrészt azt az egyedülálló magyar szokást, miszerint a katonáskodás kötelessége a középkorban nem vonatkozott csak a védekező háborúra.[6] Figyelmeztetett, hogy a nemzeti tudat európaiság nélkül csonka marad. III. Liberalizmus A liberalizmus alapértékeit a cs aládjából hozta magával. Visszaemlékezése szerint csak 6-7 éves volt, amikor az apja elmagyarázta neki, hogy mi a képviseleti demokrácia, és hogy ehhez mindenáron ragaszkodni kell.[7] Hűségét érdekes módon egy ellene írt

jellemzés bizonyítja Eszerint 1959-ben Antall József � A többpártrendszer híve, a szovjet csapatok kivonását és az ország függetlenségét követelte.�[8] Történészi kutatásai egyik központi témája is a magyar liberalizmus, különösen Eötvös József munkássága volt. Nem kis büszkeséggel vágta bírálói szemébe: �utálom ha liberalizmusra oktatnak olyanok, akik a marxizmus elkötelezettjei voltak akkor, amikor én a liberalizmusról írtam.�[9] A liberalizmus alapértékeit a modern politika alapvetésének tekintette. Számos alkalommal idézte az angol liberális párt vezetőjét, aki szerint azért nem érnek el jó eredményt a választásokon, mivel a liberalizmus alapcélkitűzései teljesültek. A nemzeti liberalizmus híveként úgy tekintette a parlamentáris demokráciát és a s zabad piacgazdaságot, mint amelynek értékei hazánkban összekapcsolódtak a nemzeti függetlenséggel, köszönhetően a XIX. század nagy nemzeti liberális

politikusainak A kormányprogram ismertetésekor elsőként a liberalizmus értékei mellett tett hitet, amikor elsősorban a szabadság kormányaként definiálta kormányát. Legfontosabb liberális célként a törvény előtti egyenlőséget, a vélemény-, mozgás-, szólás- és gyülekezési szabadságot nevezte meg, de emellett kiemelte a vállalkozás szabadságát és kiterjesztően értelmezte a liberális alapjogokat, mint a nevelési és oktatási szabadságot és a kis közösségek szabadságát is.[10] Hangsúlyos elemként jelent meg gondolkodásában a klasszikus jogállamiság. Különösen kínosan ügyelt a bíráskodás függetlenségére. A liberalizmus valódi örökségét nem a demokrácia eszmeiségére történő sokszori hivatkozással, hanem annak lehetőségeinek megteremtésével kívánta szolgálni. Szívesen idézte Eötvöst: � A demokráciát nem kimondani, hanem organizálni kell.�[11] Szintén eme örökség részeként fontosnak tartotta,

hogy a politikát az érzelmi elemek ne vigyék el, hanem a döntéshozókat a racionalitás vezesse. Ezért is különös fontossággal tekintett a liberalizmus és a nemzeti gondolat összekapcsolására. IV. Kereszténység Antall József elkötelezettsége a keresztény értékrend iránt a katolikus Piarista Gimnáziumból és családi nevelésből származott. A nyugati demokráciák szokásrendjét követve elutasította a politika beavatkozását a hitéleti kérdésekbe. Ugyanakkor alapvető fontosságúnak tartotta a keresztény tradíciókhoz történő visszatérést gondolati értelemben, amit Nyugat-Európa alapjának tartott. Ezt így fogalmazta meg: �Egyszerűen arról van szó, hogy Európában az ateisták is keresztények. Európa kereszténysége kultúrát, etikát, szemléletet jelent�[12] Sokszor hivatkozott arra, hogy a második világháború után a kereszténydemokrata politikusok kezdték el építeni a közös Európát. Mindez nem jelentette azt,

hogy az egyházaknak nem tulajdonított fontos szerepet. Számított rájuk a nemzet előtt álló nehéz feladatokban és a szükséges erkölcsi megújulásban. Ilyen tekintetben nem csak Európa, a m agyarság alapjának is tekintette őket. Erről így beszélt: �Csak az ért meg bennünket, és az tudja, hogy mit jelent magyarnak lenni, aki értékeli egyházainkat, aki értékeli azt a s zellemiséget, amit hordoznak ezek az egyházak, és aki a magáét megvallva, a m aga szellemiségét képviselve , de egyetemesen tudjuk szolgálni a magyarságot, Európát és a mi egyetemes világkultúránkat.�[13] V. Szociális gondolat A róla elterjesztett hamis képpel ellentétben a miniszterelnök gondolkodásában fontos szerep jutott a szociális kérdéseknek is. Mindez családi hagyaték is, hiszen apja idősebb Antall József a Népjóléti, majd a Belügyminisztériumban is szociális kérdésekkel foglalkozott. Ő dolgozta ki az első magyar létminimum-számításokat és

szervezte a szegényeknek szánt adományok elosztását. A háború alatt, pedig, - ahogy az közismert - menekültekkel foglalkozott.[14] A Piarista Gimnázium is híres volt erős szociális elkötelezettségéről[15] Műveltségének meghatározó eleme volt a német történelem és politikai gondolkodás magyarral megegyező szintű átfogó ismerete. Így ismerte és követte az erhardi szociális piacgazdaság tanokat A tapasztalatok alapján úgy látta az állam szociális felelősége nem csökkenhet, a szociálpolitikát nem lehet a gazdaságpolitika alá rendelni. Többször hangsúlyozta a kereszténydemokrata-keresztényszociális hagyomány pápai enciklikákra épített erősen szociális jellegét. [16] Nézete szerint a j ogállamiság és a s zociális állam csak egymást kiegészítve vezethet eredményre, mivel ezek nélkül képtelenség a társadalmat stabilizálni.[17] VI. Európai integráció - Atlanti együttműködés 1. Európai integráció Antall

József számára mindez sosem csupán egy gazdasági, vagy politikai rendszerbe történő beilleszkedést jelentett, hanem azt, hogy Magyarország visszakapja a t örténelmi helyét a fejlett nyugat-európai országok között. Felülemelkedve a pusztán nemzeti szempontokon, képes volt egész Európa jövőjében gondolkodni. A kormányprogram ismertetésekor is alapvető kérdésként kezelte az integrációt. Az EGK majd az EU létrejöttében nagy szerepet tulajdonított a kereszténység nyugati ágának. Úgy vélte ez a kultúra volt az alapja annak, hogy kialakult egy laikus világlátás Megteremtődött a feltétele az egyéni kezdeményezésnek. Az emberek Kelet-Európával ellentétben nem az államtól várták sorsuk jobbra fordítását, hanem a saját munkájukban bíztak. Ezt kívánta újra Magyarországon is[18] Lélekben is előkészítette hazánkat a csatlakozásra. Számos megemlékező beszédébe illesztette be a magyar történelem legnagyobb

eseményeit az európai folyamatokba. Ezáltal utalt arra is, hogy a mindenkori magyar kormány sosem hagyhatja figyelmen kívül az európai realitásokat. A nyugati politikai vezetőket figyelmeztette, ha a politikai után, most gazdasági és szociális vasfüggöny ereszkedik a térségre, akkor a bevándorlás és más ügyek következtében képtelenség lesz Nyugaton stabil jóléti rendszereket létrehozni. Éppen ezért a minél gyorsabb integráció mellett lépett fel.[19] 2. NATO Antall József a nagy átalakulás idején az atlanti együttműködésben rendkívüli fontosságot látott, pedig sokan ekkor a szervezet létét is megkérdőjelezték. Személyes elkötelezettséget érzett az Egyesült Államok vezette szövetség és maga az USA iránt. Ennek gyökerei a háború utáni korra nyúlnak vissza. Az akkor serdülő, a politikával egyre határozottabban foglalkozó fiúnak meggyőződése volt, hogy csak az USA mentheti meg hazánkat a szovjet rabságtól. Ezért

vonult barátaival 1945-ben, amikor Harriman hazánkban járt az Astoria elé és éltette a demokráciát kis amerikai zászlókkal. Ezekben az években írt iskolai dolgozatában már - a NATO megalakulása előtt - az volta véleménye, hogy a világon egyfajta Pax Brit-Americana fog létrejönni a Szovjetunióval szemben és egyértelmű volt, hogy Magyarország jövőjét ebben képzeli el. Történészi munkája során számos, olyan magyarral foglalkozott, akik részt vettek az új Amerika felépítésében. Itt is a történelmi tradíciókra hívatkozott, amikor emlékeztetett rá, hogy a reformkor idején az amerikai eszmék milyen gyorsan terjedtek Magyarországon. Ebben meghatározó volt Bölöni Farkas Sándor könyve az Utazás ÉszakAmerikában és a T ocqueville-féle Demokrácia Amerikában, amit a m egjelenés után néhány évvel már magyar fordításban lehetett olvasni.[20] Amint lehetőség volt rá, ezért kezdeményezte a Varsói Szerződés jogutód

nélküli végleges felszámolását, amivel sokan akkor még nem értettek egyet. A moszkvai puccs bizonyította be mindenki számára a magyar miniszterelnök igazát. Ugyanez volt a helyzet a NATO jövőjét illetően, amelynek létjogosultságát még nyugaton is megkérdőjelezték a VSZ megszűnése után. A miniszterelnök rendkívül határozott álláspontot képviselt A NATO a VSZ-szel ellentétben önkéntes belépésen alapuló szervezet, nem erőszakkal jött létre és számos kihívása van a világnak, amire Észak-Amerikának és Európának együtt kell megadnia a választ. Biztos volt az orosz nagyhatalmi törekvések újjáéledésében és látta, hogy Kelet-Európában is konfliktusok fenyegetnek. Ez alól csak a NATO nyújthat védelmet VII. Befejezés Ezek voltak azok a sarokkövek amelyek meghatározták Antall József politikai gondolkodását és amelyekből olyan szellemi várat épített, aminek elismeréssel adóztak a legnagyobb külföldi államférfiak

és bár utólag, de hazai politikai ellenfelei is. Az ország alapvetően az általa elképzelt úton halad, ugyanakkor azt hiszem nemcsak a szerzőnek van olyan érzése, hogy ezekből a gondolatokból sokkal több is megvalósulhatna, úgy hazánkban, mint Európában és az egész világon. VIII. Bibliográfia Antall József 1993: Modell és Valóság I-II. Athenaeum Debreczeni Jószef 1998: A miniszterelnök Osiris k. Országgyűlési Napló [1] Debreceni 1998 23. o [2] Lásd az Antall Péterrel készült interjút szintén ebben a kötetben [3] Antall 1993 88. o [4] Országgyűlési Napló 1990. V 23 [5] Antall 1993 91, 127. o [6] Antall 1993 270. o [7] Antall 1993 229. o [8] Debreczeni 1998 33. o [9] Debreczeni 1998 127. o [10] Parlamenti Napló 1990. V 22 [11] Antall 1993 105 o. [12] Antall 1993 17. o [13] Antall 1993 164. o [14] Debreczeni 1998 20. o [15] Debreczeni 1998 23. o [16] Antall 1993 120. o [17] Antall 1993 154-155 o. [18] Antall 1993 349. o [19] Antall 1993

328. o [20] Antall 1993 534. o