Alapadatok
Év, oldalszám:2014, 30 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:54
Feltöltve:2020. november 28.
Méret:4 MB
Intézmény:
-
Megjegyzés:
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!
Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
Vektorgrafika alapok Photoshopban Ez a jegyzet a Photoshop alapok jegyzetre épül és a vektorgrafikus rajzolás alapelemeit mutatja be. Mivel a photoshop alapvetően pixelgrafikus program, nem sok vektorgrafikus eszköz van benne, de a Photoshop vektorgrafikus párja (az Adobe Illustrator) hasonló funkciókra épül. Éppen ezért amit ebben a jegyzetben bemutatok, könnyen hasznosítható Illustratorban is. A jegyzet végén nagy vonalakban ismertetem a layer style-‐okat is. Lengyel Zsolt 1 Tartalom Miért jó a vektorgrafika? . 2
Hogyan lehet photoshopban a vektorgrafikákat méretezni . 4 A vektorgrafikus formák (shape-‐ek) . 5 Alakzatokat rajzolni kétféle képpen lehet . 6 Egy shape alkotóelemei . 6 Shape-‐ek beálítási lehetőségei. 7 Fill (kitöltés) . 9 Stroke (körvonal) . 14 Halmaz műveletek shape-‐ekkel . 18 Shape-‐ek egy rétegre hozása . 18 Shape-‐ek rétegen belüli módosítása . 20 Path Alignment . 21 Path Operations, Path Arrangement . 22 2 Miért jó a vektorgrafika? Azért, mert a tiszta vektorgrafikus munkát bármekkora méretben tökéletes minőségben használhatod. Ha nagyon
összetett vektor illusztrációt szeretnél készíteni, pl. ilyesmit: ilyenhez inkább majd az Adobe Illustrator-‐t vedd elő, de az alapok a két programban nagyjából ugyanazok. A CS6-‐os Adobe szoftverek óta pedig a kezelőfelület is nagyon hasonló mindkét programban. (és pl az InDesign-‐ban is) Illetve az alapokat ha megtanulod PS-‐ben, nem nehéz áttérni AI-‐ra. 3 Hogyan lehet photoshopban a vektorgrafikákat méretezni Például úgy, ha van egy vektorgrafikus
rajzod, akkor fent az Image menüből válaszd ki az image size-‐ot Majd a felugró ablakba írj be bármekkora méretet (akár centiméterbe akár milliméterbe, stb.) Ha ezt leokézod, a Photoshop elvégzi az átméretezést és a minőség ugyanolyan tökéletes marad akármekkora méretet írsz be (ha tényleg csak vektorgrafikát tartalmaz!). A layer styleok és a gradientek lehet hogy igazításra szorulnak átméretezés után (mert pl ha layer style/shadow-‐t használsz, ott pontos méretet adsz meg, ami nagyításkor nem nő meg arányosan) Két fontos dolog • ha tényleg
nyomtatásba kerül a grafika akkor a resolution-‐t írd át 300 PPI-‐ra (vagy akár eleve annyiban dolgozz amikor új lapot kérsz, csak így lehet hogy lassabb lesz a Photoshop) • Illetve célszerű, ha tudod már az elején, hogy nyomtatni fogod a grafikát akkor a szín módoknál válaszd a CMYK-‐t az RGB helyett!! Ezt már az elején érdemes!!! A szín módot menet közben felül az image/image mode-‐al tudod állítani, de itt a szín konvertálás miatt eltérő színeket kaphatsz RGB-‐ben mint CMYK-‐ban (lásd: képszerkesztés elmélet jegyzet) 4
A vektorgrafikus formák (shape-‐ek) A különböző formák (shape-‐ek) a Photoshop baloldali eszköztárában, itt találhatók. A hozzájuk tartozó tulajdonságok (kitöltés, körvonal, stb.) pedig a felső menüben Ne felejtsd el ellenőrizni hogy az alakzatok létrehozásánál mindig shape legyen beállítva, két másik típus is létezik de ezeket nem használjuk. Ez Shape-‐re van állítva a CS6-‐ban alap esetben, ez a jó. Teljesen egyedi alakzatokat a
Pen tool-‐al lehetne rajzolni, erre van egy külön jegyzet (Path Drawing) ezért erre itt nem térek ki. 5 Alakzatokat rajzolni kétféleképpen lehet 1. Egyet kattintasz a lapon bárhova (bal egér gombbal) • Ekkor egy ablak felugrik és egy méret megadás után létrehozhatsz egy alakzatot: • Ha ezt választod pontosan akkora méretű alakzatokat hozhatsz létre amekkora méretet beírtál 2. Bárhol a lapon nyomva tartod a bal egér gombot • Ekkor az egér függőleges vagy vízszintes mozgatásával állítod be az alakzat paramétereit egészen
addig amíg nyomva tartod a bal egér gombot. Ha elengeded létrejön a shape Egy shape alkotóelemei Egy shape alap esetben egy kitöltéssel rendelkező path. A vektorgrafikus alakzatnak tehát két alkotóeleme • görbe (path), • kitöltés (fill) • körvonal (stroke), de ez alap esetben nincs bekapcsolva Ami a képen látszik az most nem a körvonal hanem a path. Ez mentéskor, nyomtatásban nem látható csak a Photoshop jeleníti meg nekünk, de ha kikattintasz a háttérre vagy el valahova erről a rétegről akkor eltűnik. 6
Shape-‐ek beállítási lehetőségei. Ha létre akarsz hozni bármilyen vektorgrafikus formát (tehát bal oldalt vagy a pen tool vagy a direkt/path selection tool, vagy az alap alakzatok gombja van bekattintva) akkor felül ezt a menüsort láthatod: Kivétel ez alól a Type tool mert ha azt választod a felső menü a szöveg formázási lehetőségeket mutatja (betű méret, betűtípus, sorkizárás, stb.) A következőben ezt a menüsört fogjuk átnézni. Ha egy létrehozott alakzaton szeretnéd módosítani ezeket a beállításokat akkor két dologra kell nagyon figyelned, 1. layers panelen
mindig azon a rétegen állj amelyiken lévő shape-‐et szeretnéd módosítani (pl körvonalat akarsz rá rakni, vagy kikapcsolni a körvonalat) 7 2. Amikor kiválasztottad a módosítani kívánt réteget, bal oldalt az eszköztáron mindig valamelyik vektorgrafikus eszköz legyen kiválasztva (csak ne a Type tool) Nézzük végig ezt a menüsort. Rögtön balra a legelső lenyíló menü, a soron következő beállítási lehetőségek mentésére szolgál. Tehát ha beállítasz mondjuk egy olyan preset-‐et (előre definiált beállításokat) ami viszonylag összetett,
például egy bonyolult színátmenet kitöltés van benne és egy szintén nem egyszerű stroke, akkor ezt elmentheted preset-‐ként és később a többi formára is egy kattintással ráhúzhatod. Alap esetben például az ellipszisnél csak egy ilyen előre definiált beállítás sorozat van a Photoshopban. Ha erre átkattintasz az egész menü átkonfigurálódik automatikusan arra a preset-‐re. Ezt a preset funkciót nem sűrűn használjuk, de jó tudni hogy mire való, ha esetleg mégis szükség lenne rá. 8 A következő egy lenyíló menü. Egy formát háromféleképpen tudunk létrehozni
1. Shape (ezt használjuk a szinte minden esetben) : ekkor van kitöltése és körvonala is 2. Path: ekkor nincs semmilyen tulajdonsága csak egy darab görbe (ami nyomtatásban sem látszik mert csak segédvonal) ezt ritkán használjuk. 3. Pixels: ha ezt választod nem vektorgrafikus hanem pixelgrafikus formákat fogsz rajzolni, amit csak pixelgrafikus rétegen tudsz megtenni (pl bacground vagy üres layer) de ezt is nagyon ritkán használjuk. Fill (kitöltés) Egy shape-‐et négy féle dologgal tudunk kitölteni • Semmi (nincs kitöltés) • Szín (solid color) • Színátmenet ( gradient) •
Mintázat (pattern) Szín Ha a szín kitöltést választod alul választhatsz előre definiált színeket, de ha jobboldalt a szivárvány színű ikonra nyomsz, előjön a jól ismert színválasztó és saját színt is kikeverhetsz a shape-‐nek. Színátmenet Színátmenet (gradient) kitöltés esetén szintén van néhány előre legyártott színátmeneted ami közül választhatsz, de bármelyikből kiindulva létrehozhatsz saját színátmenetet is, alul a kis színátmenet szerkesztőben. Nézzük át hogyan működik ez a kis panelrész. 9 Minden színátmenet minimum két színből kell álljon, tehát pl.
a teljesen alap fekete fehér színátmenetből kiindulva is ez a helyzet. A színeket beállítani ezekkel a kis Átláttszóság négyzetekkel tudod. Fontos tudni hogy itt mindig az alsó adja a színátmenet színét, a felső pedig az adott részen a szín Szín átlátszóságát Ahhoz hogy valamelyik szín átlátszóságát állítsd kattints rá valamelyik kis négyzetre. Sajnos ezt elég nehéz látni, de a négyzetek fölött (vagy alatt) van egy kis háromszög, és ha rákattintasz egyre fekete lesz, ez mutatja hogy ki van jelölve az adott kis szín IZÉ. ki van jelölve
A példa képen a felső kis négyzetet jelöltem ki tehát az átlátszóságát fogom állítani az adott helyen a színátmenetnek. Ezt fölül az opacity érték változtatásával tudom megtenni. Általánosan igaz a photoshopban az hogy az átlátszóság a szürke árnyalataival van jelölve, azaz a fekete szín egyáltalán nem átlátszót, a fehér szín pedig teljesen átlátszót jelent. Ha ezt az oldalt lecsökkentem 0%-‐os Opacity-‐re akkor a színátmenet az átlátszóból a fehérbe fog átmenni. bal oldali szín teljesen átlátszó A kockás rész azt
jelöli hogy azon a területen átlátszóság van. A photoshop így jelöli ezt, mert ha fehéret rakna be azt gondolná az ember hogy fehér szín van ott. Ez a kockás rész persze sehol nem látszik, csak szemlélteti hogy az átlátszóság hogyan nézne ki valamilyen háttérben. Egy ilyen beállításnál persze nem teljesen lényegtelen hogy milyen szín van beállítva alul, hiszen a teljesen átlátszó rész az csak a bal szélére vonatkozik de ha most alul beállítok a színnek mondjuk pirosat akkor középen azért látszani fog a piros színárnyalat. 10 Az alsó kis négyzetekre ha
duplán rákattintasz feljön a jól ismert színválasztó, és bármilyen színt be tudsz állítani az adott helyen. Dupla kattintás Létrehozni új kis négyzeteket úgy tudsz, hogy bárhol a csík alján vagy tetején egyet kattintasz alul vagy felül az üres területre, ekkor oda létrejön egy új kis négyzet aminek új színt állathatsz be, így egész összetett színátmenetek is létrehozhatók. Kattints az üres helyre és létrejön egy új négyzet Letörölni egy kis négyzetet pedig úgy lehet, hogy rákattintasz, nyomva tartod
az egeret és lehúzod a helyéről, lefelé vagy felfelé addig amíg el nem tűnik. Egyet kattintva a színátmenetre bárhol (belül) előjön a gradient editor ami egy hasonló panel az előzőhöz de itt nagyobb méretben látod a munkádat, könnyebb dolgozni és el is mentheted az elkészített színátmenetedet a NEW gombra kattintva. Ekkor bekerül a listába és később is kiválaszthatod Egy kattintás belülre: Gradient editor 11 Lejjebb haladva (nézzük jobbról) az első gomb arra való hogy egy kattintással megfordíthasd a
színátmeneted irányát. Ehhez már a létrejött shape-‐et is látni kell Reverse Kikapcsolva Reverse Bekapcsolva Egyel balra a kör és mellette a szám, a színátmenet irányát mutatja fokban. Vagy a számot módosítod kézzel, vagy a körben a kis vonalat is mozgathatod valamilyen irányba Gradient angle: 146° Gradient angle: -‐144° Az alsó sorban a Scale, a színátmenet méretét állítja, az adott shape-‐en. Scale: 166% Ha az align with layer mellől kiveszed a pipát akkor a a gradient nem a shape-‐hez fog illeszkedni hanem a teljes
lap méretéhez (mintha az egész lapot kitöltené de csak a shape-‐en belül látszik) Scale:22% 12 A legutolsó ez a lenyíló menü, ez pedig a gradientek formáját állítja. Linear Radial Angle Reflected Diamond Pattern Tovább haladva az utolsó kitöltési lehetőség a pattern azaz a mintázat. Itt nem sok beállítási lehetőség van, egyedül a Scale (méret) az amit megadhatsz, illetve válogathatsz a "gyönyörű" mintázatok közül amit a photoshop alapból a rendelkezésedre bocsájt:) Scale: 100% Scale: 547%
Saját vagy egyedi patternt is le be tudsz ide tölteni ha jobboldalt a kis fogaskerék ikonra nyomva kiválasztod a Load Patterns menüpontot Az alapok jegyzet bemutatja hogyan lehet egyedi patterneket használni (csak külön pattern rétegként) de a módszer itt is ugyanez. 13 Stroke (körvonal) A kitöltés után a következő tulajdonság a körvonal. Ennek a kitöltési effektusai teljesen megegyeznek a fill-‐ével. Használatuk is ugyanilyen módon történhet. Ami itt még pluszba beállítható az a körvonal vastagsága, és a típusa.
Stroke: 5 pt A vastagság mellett található lenyíló menüben állítható a körvonal típusa, pl. szaggatott vagy pontozott vonalat is választhatunk. Az align azt mondja meg hogy a körvonal a path-‐hoz képest kívül, belül vagy középen legyen Stroke: 20pt 14 A corners-‐nek például egy téglalapnál van értelme, a sarkai lekerekítését állíthatod vele. Az ilyesmi ikonok mind úgy vannak megrajzolva hogy szemléltessék azt amit képviselnek tehát értelem szerűen amelyik kis ábrára kattintasz azt fogod
eredményül is kapni a shape-‐en A Caps akkor játszik szerepet ha pl. csak egy kitöltés nélküli görbét rajzolsz Pen tool-‐al: A more options-‐re kattintva az előzőekhez hasonló beállításokat végezhetünk, de kiegészül ez pl. azzal hogy a szaggatott vonal típusú körvonal esetében milyen legyen a sűrűség: 15 Tovább haladva a felső menüben a következő két paraméter a létrehozott shape méretét mutatja amit át is lehet írni tehát ha pontos méretekkel dolgozol és pontos méretre szeretnéd beállítani a shape-‐et akkor ezeket az
értékeket kell átírnod (majd egy enter billentyűvel beállítani őket), A további lehetőségekkel nem sorban haladnék, a path operations path alignment és a path arrangement gombokat egy külön fejezetben (halmaz műveletek shape-‐ekkel )ismertetném A nevüket egyébként ezek a gombok akkor árulják el ha föléjük viszed az egérkurzort és pár másodpercig rajta tartod azt. Hátra van még ez a kis fogaskerék lenyíló menü: Alap esetben mindig Unconstrained azaz rendezetlen, nem szabályos formákat rajzolunk.
Viszont ha pl az ellipszis helyett egy szabályos kört szeretnénk rajzolni akkor a square-‐re átállítva ez megoldható. Ha a Square be van pipálva, mindig szabályos ellipszist fogsz rajzolni szabadkézzel, akármilyen irányba mozgatod az egeret létrehozáskor. (kör esetében ez a felirat meg is változik erre: ) 16 Lejjebb a Fixed size és a Proportional -‐t választva konkrét méretű vagy arányú formát tudsz rajzolni, ha a From Center be van pipálva akkor pedig rajzoláskor az alakzat középpontjától indulsz ki nem pedig a sarkától. Ezeket a
beállításokat nagyon jól lehet használni de használat után ne felejtsd el őket visszaállítani a legelsőre (Unconstrained) Align edges Ez a beállítás azt jelenti hogy amikor létrehozod a shape-‐et akkor az hogyan vetüljön rá a pixel rácsra. Ha létrehozol pl egy csillagot nagyon picibe és ránagyítasz a lapodra, akkor ha ki-‐be kapcsolgatod ezt a beállítást látható a különbség: Align Edges: ON Align Edges: OFF Van még néhány plusz beállítás de ez a különböző alakzatoknál eltérő lehet, az egyik ilyen például rögtön
a sokszög (polygon tool) esetében látszik, itt ugyanis ha lenyitod az utolsó lenyíló menüt, kiválaszthatod hogy csillagot hozz létre vagy sima sokszöget. Az oldalainak számát pedig a sides-‐nál adhatod meg Illetve hogy a sarkai élesek legyenek vagy tompák Hasonló ilyen egyedi beállítás a lekerekített sarkú téglalap lekerekítésének a mértéke: 17 Halmaz műveletek shape-‐ekkel Ahogy a képeken is látszik több shape-‐et egy rétegbe olvasztva megtehetjük azt is hogy kombináljuk őket valamilyen módon, pl. kivonjuk őket
egymásból, összeadjuk őket, metszetüket vesszük, stb. Ezt viszont csak akkor tehetjük meg ha két alakzatunk egy rétegen van, azaz két shape-‐et egybe kell olvasztani (egy rétegre vinni őket) Shape-‐ek egy rétegre hozása Első lépés ha több shape-‐et egy rétegre akarsz vinni hogy megkeresed őket a layers panelen és kijelölgeted őket. (billentyűzeten a ctrl billentyűt nyomva tartva rájuk kattintgatsz egyszer) A kijelölt rétegeket a photoshop mindig kékkel kihúzza Ha megvan a kijelölés akkor nyomd le a CTRL+E billentyűt, vagy jobbegérrel kattints rá valamelyik
kijelölt rétegre és keresd meg a Merge Shapes menüpontot 18 Egyesítés után a két shape egy rétegre került. Ezt bizonyítja az is hogy most már nem különböző színűek hanem egyformák, mert egy rétegen csak egyféle kitöltés lehet. A Layers panelen is látszik hogy már csak egy réteg maradt a kettőből. Az újonnan létrejövő réteg nevét és a kitöltési színét az határozza meg hogy egyesítés előtt a két külön shape közül melyik volt felül a layers panelen. A példán nekem a piros négyzet
volt felül, ezért az egyesített forma is piros lesz, a réteg neve pedig Rectangle 1. Egyesítés után a kört és a négyzetet külön-‐külön nem lehet mozgatni a move tool-‐al, ha megpróbálod mozgatni mindkettő egyszerre fog mozogni 19 Shape-‐ek rétegen belüli módosítása Egyesítés után az alakzatokat természetesen még van lehetőség külön külön is mozgatni és azokat külön transzformálni is. Ehhez viszont nem a moove tool-‐t hanem a Path selection tool-‐t kell használni. Ha ezzel az eszközzel rákattintasz valamelyik formára egy rétegen
belül, akkor tudod őket mozgatni. A Path selection tool-‐al transzormálni is lehet a shape-‐ eket, de ilyenkor a transzformációt már jobbegérrel lehet csak elindítani egy adott shape-‐en. Jobbegér a shape-‐re majd "Free Trasnform Path" Transzformáció után a pipát sose felejtsd el megnyomni 20 Path Alignment Ha a path selection tool van kiválasztva akkor felül az előző fejezetben ismertetett menü látható. Az ebből kimaradt három gomb közül a középső a path alignment amivel a shape-‐eket egy vonalba, egy
pontba egymás alá, stb. lehet helyezni. Ehhez persze az kell hogy egyszerre több shape legyen kijelölve (shift vagy ctrl billentyűt nyomva tartva rákattintással tudsz kettő vagy több shape-‐et kijelölni): Több shape egyszerre kijelölve, majd pl Vertical Centers: vízszintesen egy vonalba helyezi a két shape-‐et 21 Path Operations, Path Arrangement Ha több shape van egy rétegen akkor egymással a shape-‐eket úgy is lehet kombinálni hogy kivonjuk egyiket a másikból például, vagy a metszetüket vesszük, stb. Ehhez szintén a
path selection tool-‐t kell használni mert azzal mondjuk meg a Photoshop-‐nak hogy melyik shape-‐el szeretnénk műveletet végezni. A Path selection tool-‐al úgy lehet könnyen kijelölni egy formát, hogy a annak szélére kattintasz Onnan lehet tudni hogy egy forma ki van jelölve, hogy a görbéit (vagy egyeneseit) alkotó pontok fekete négyzetként megjelennek a képen. Miután kijelöltük a shape-‐et path selection tool-‐al (ezzel közöltük a photoshoppal melyik shape-‐el szeretnénk műveletet végezni) a felső menüben elérhetővé válik a kivonás, összeadás, metszet,
stb menüpont. Ha ezt átállítod pl Substract (kivonás)-‐ra akkor az előbb kijelölt elem kitakarja a mögötte lévőt, azaz azon a területen ahol a kivonó van, üresség lesz. 22 Fontos megjegyezni hogy amivel kivonsz annak elől kell lennie. Mivel ezek a shape-‐ek már egy rétegre vannak hozva ezért furcsának tűnhet ez, de attól hogy az egyesített shape-‐ek egy rétegre vannak hozva, még van köztük rétegződés. Ezt a rétegződést tudjuk állítani a Path arrangement gombbal A kivonó elől van
A kivonó hátul van Ha valamelyik shape amivel például kivonást végzel, leghátul van, akkor ilyen furcsa dolog történhet. A fill kitölti az egész lapot, és ahol a shape van ott egy nagy üresség keletkezik. Ha ilyen történik akkor a Path Arrangement gombbal előre kell (vagy előrébb) küldeni azt a shape-‐et amivel műveletet szeretnénk végezni. (a shape path selection tool-‐al itt is ki kell hogy legyen jelölve!!) 23 Ha az előbb kivonásra állított shape-‐et most nem Substract hanem Intersect-‐re
állítom, a metszetük marad meg. Exlude-‐nál pedig a különbségük marad meg Ezeknél is ugyanúgy érvényes az hogy annak a shape-‐nek kell felül lenni amelyiket valami speciális műveletre állítottuk ezek közül. A példán az ellipszis továbbra is az alap állapotban (combine shapes) maradt. Ha ránézel az iconokra, bár elég aprók de azért viszonylag elárulja magát mindegyik. Az iconok azt szemléltetik hogy a funkció mit fog tenni a mögötte lévő shape-‐ekkel: Hasonlóan árulkodóak a
pathe arrangement ikonok is (előre, hátra, vagy legelőre, leghátra küldés) 24 A műveleteket egymással is lehet kombinálni tehát egyszerre többet is használhatunk. Például: Ezen a példán a felső kör kivonásra, az alsó pedig metszetre van állítva. A rétegződés pedig a három shape között valahogy így néz ki: Az eredmény Tehát a metsző legfölül, egyel alatta a kivonó, legalul pedig a sima kombinált elipszis van. (ezt gyakorlással könnyebb megérteni
mint 3D-‐be rajzolgatni.:) ) Az utolsó funkció a merge shape components. Ha egy ilyen összetett shape-‐nél ezt a gombot lenyomod akkor az eredeti elipszisek eltűnnek, és ami megmarad az egy egyedi egy darab path-‐ból álló shape lesz. 25 Ezután a művelet után viszont az ellipszisek tényleg eltűnnek, tehát nem fogod tudni módosítani később ennek a körívnek a vastagságát például. Amíg az ellipszisek léteztek addig azok mozgatásával ez könnyen megoldható volt, de a Merge Shape Components ezt eldobja. Az ellipszisek enélkül a módisítás nélkül se
látszanak majd a kimentett JPG vagy bármilyen kép fájlodon hiszen a path csak segédvonal szerkesztéskor látszik de a végeredményben nem. Ennek ellenére van néha szükség a Merge Shape Components gombra, de ha nem muszáj ne használjuk mert akkor elveszítjük az utólagos módosítás lehetőségét. Gyorsbillentyűk használata shape-‐ek rajzolásakor A fent említett módszereket úgy is lehet alkalmazni hogy gyorsbillentyűket használunk. Ezeket nem árt ismerni mert sok bosszúságot okozhatnak ha valaki nem ismeri a használatukat. Szabályos-‐ Középpontból indított Shape-‐ek rajzolása VS Halmaz
műveletek Ha egy shape-‐et megrajzolunk ha billentyűzeten rajzolás közbe nyomva tartjuk a shift-‐et akkor az szabályos lesz. Pl ellipszis esetében szabályos kör Ez nagyon egyszerű mind addig amíg csak egy shape-‐ed van az egész lapon. Ha több van akkor már sokkal jobban kell figyelni ugyanis a shift nem csak arra szolgál hogy szabályos shape-‐eket hozzunk létre, hanem arra is hogy egymásba olvasszuk a shape-‐eket. A különbség ott van, hogy amikor a shape-‐et rajzolod a shiftet melyik pillanatban kezded el nyomva tartani. Ha egér kattintás előtt már
nyomod a shift-‐et akkor ha van már lerakva valamilyen shape, az újonnan készülő shape-‐ed abba bele fog olvadni ami már lent van. (sima összeadással) Ráadásul mivel a shiftet nyomva tartottad, szabályos is lesz. 26 Hogyan érdemes tehát használni ésszerűen ezeket a funkciókat: 1. Ha szabályos kört (vagy bármilyen más alakzatot szeretnél rajzolni akkor először kezd el rajzolni szabálytalanul (tehát először az egeret kezd el nyomva tartani) majd miután elkezdted rajzolni, utána kezd el nyomva tartani a shift-‐et. Így biztos nem fog beleolvadni semmibe ami előte
volt, viszont szabályos lesz. (Elengedéskor az egeret engedd el előbb, és csak utána a shift-‐et mert fordítva nem lesz szabályos a kör!) 2. Ha azt akarod hogy az a shape amit most rajzolsz beleolvadjon egy már meglévő shape-‐edbe akkor kezd el úgy, hogy már rajzolás előtt nyomva tartod a shift-‐et. Utána már elengedheted ha nem akarod hogy szabályos legyen, de így biztos hogy beleolvad az előzőbe. A többi gyorsbillentyű is hasonlóan működik. A shift volt az ami szabályos alakzatot hoz létre, a következő az ALT billentyű, amelyik pedig középpontból hoz létre
alakzatot. A párja viszont ennek a funkciónak a kivonás, tehát a módszer a következő: 1. Ha létre akarsz hozni egy shape-‐et úgy hogy a középpontból szeretnéd elkezdeni rajzolni akkor kattints a lapon bárhova és kezd el szabálytalanul (alt nélkül) rajzolni a shape-‐et. Ezután amíg még nyomva tartod a bal egér gombot kezd el nyomva tartani az alt billentyűt is. Ekkor összeugrik a shape és a középpontból fog kinőni. Ezután az egeret engedd el hamarabb, és utána az alt-‐ot 2. Ha úgy akarsz létrehozni egy shape-‐et hogy az automatikusan kivonódjon a már lent lévő
shape-‐ből, akkor megrajzolás előtt kezd el nyomva tartani az ALT billentyűt. Ezután kezd el rajzolni a shape-‐et (bal egér gomb nyomva tartással). Ha nem szeretnéd középpontból indítani akkor utána elengedheted az alt-‐ot de így biztosan bele fog olvadni a shape a már lent lévőbe. A harmadik az alt+shift egyszerre nyomva tartásával létrehozható shape, ez az előző kettő együttese, tehát ha az alt-‐ot és a shift-‐et is nyomva tartod akkor az új shape a középpontból fog létrejönni és szabályos is lesz. Ha sorrendben egérkattintás előtt kezded el az alt+shift-‐et
nyomva tartani akkor viszont az újonnan létrejövő shape metszetként fog beleolvadni a lent lévő shape-‐be. Hasonló a módszer az előző kettőhöz, tehát nem mindegy a sorrend. (egérkattintás vagy billentyűkombináció volt előbb.) Próbálgatással egyébként könnyen megjegyezhető hogy mikor mi történik. Az exlude-‐ra egyébként én nem találtam megfelelő gyorsbillentyűt. 27 Properties panel Van egy külön panel photoshop-‐ban a vektorgrafikus alakzatokhoz, ez a Properties panel. Ezt is mint minden panelt a window menüből lehet előhozni.
Ebben egy fontos funkciót szeretnék csak ismertetni, ez pedig a Feather módosítás Ha ezt az értéket feljebb veszed egy kijelölt shape-‐re akkor a shape széle elhalványodik 28 Layer style alapok A Layers panel érdekessége hogy egy adott layer-‐nél dupla kattintással 3 féle funkciót lehet elérni attól függően hogy hova kattintunk. 1. Ha egy shape layer-‐ed van és az előnézeti képére kattintasz kétszer akkor a kitöltését állíthatod (ha az color akkor a
színválasztó jön föl, ha gradient akkor a gradient editor, ha pattern akkor pedig az ahhoz tartozó beállítások) 2. Ha a shape nevére kattintasz kétszer akkor átnevezheted a layert 3. Ha pedig az üres helyen bárhova akkor a layer styles panel jön elő (ezt a panelt jobbegér/blending options-‐el is előhozhatod) 29 Ez egy nagyon sok beállítást tartalmazó panel. Külön részekre van bontva ezeket bal oldalon válthatod. A rétegeknek különböző plusz stílust tudsz adni ezen a panel-‐en Itt is megtalálható a néhány alap funkció
( pl Color overlay, egy plusz színt adhatsz a layernek ami felül írja azt ami eredetileg volt neki) és néhány olyan funkció is amit máshonnan nem tudsz elérni (pl a Drop shadow) Ezeket a rétegstílusokat a baloldali menüben tudod beaktiválni, rájuk kattintva pedig előhozhatod az adott effect-‐hez tartozó beállításokat. Pl a drop shadow egy vetett árnyékot ad hozzá a réteghez: Próbálgatással a beállítások zömét ki lehet tapasztalni, ha módosítasz valami értéket és nézed közbe a réteget hogy mi változott akkor elég könnyen ki lehet találni hogy melyik beállítás
mire jó. A layer style panelt egy másik jegyzetben részletesen ismertetni fogom. 30
Hogyan lehet photoshopban a vektorgrafikákat méretezni . 4 A vektorgrafikus formák (shape-‐ek) . 5 Alakzatokat rajzolni kétféle képpen lehet . 6 Egy shape alkotóelemei . 6 Shape-‐ek beálítási lehetőségei. 7 Fill (kitöltés) . 9 Stroke (körvonal) . 14 Halmaz műveletek shape-‐ekkel . 18 Shape-‐ek egy rétegre hozása . 18 Shape-‐ek rétegen belüli módosítása . 20 Path Alignment . 21 Path Operations, Path Arrangement . 22 2 Miért jó a vektorgrafika? Azért, mert a tiszta vektorgrafikus munkát bármekkora méretben tökéletes minőségben használhatod. Ha nagyon
összetett vektor illusztrációt szeretnél készíteni, pl. ilyesmit: ilyenhez inkább majd az Adobe Illustrator-‐t vedd elő, de az alapok a két programban nagyjából ugyanazok. A CS6-‐os Adobe szoftverek óta pedig a kezelőfelület is nagyon hasonló mindkét programban. (és pl az InDesign-‐ban is) Illetve az alapokat ha megtanulod PS-‐ben, nem nehéz áttérni AI-‐ra. 3 Hogyan lehet photoshopban a vektorgrafikákat méretezni Például úgy, ha van egy vektorgrafikus
rajzod, akkor fent az Image menüből válaszd ki az image size-‐ot Majd a felugró ablakba írj be bármekkora méretet (akár centiméterbe akár milliméterbe, stb.) Ha ezt leokézod, a Photoshop elvégzi az átméretezést és a minőség ugyanolyan tökéletes marad akármekkora méretet írsz be (ha tényleg csak vektorgrafikát tartalmaz!). A layer styleok és a gradientek lehet hogy igazításra szorulnak átméretezés után (mert pl ha layer style/shadow-‐t használsz, ott pontos méretet adsz meg, ami nagyításkor nem nő meg arányosan) Két fontos dolog • ha tényleg
nyomtatásba kerül a grafika akkor a resolution-‐t írd át 300 PPI-‐ra (vagy akár eleve annyiban dolgozz amikor új lapot kérsz, csak így lehet hogy lassabb lesz a Photoshop) • Illetve célszerű, ha tudod már az elején, hogy nyomtatni fogod a grafikát akkor a szín módoknál válaszd a CMYK-‐t az RGB helyett!! Ezt már az elején érdemes!!! A szín módot menet közben felül az image/image mode-‐al tudod állítani, de itt a szín konvertálás miatt eltérő színeket kaphatsz RGB-‐ben mint CMYK-‐ban (lásd: képszerkesztés elmélet jegyzet) 4
A vektorgrafikus formák (shape-‐ek) A különböző formák (shape-‐ek) a Photoshop baloldali eszköztárában, itt találhatók. A hozzájuk tartozó tulajdonságok (kitöltés, körvonal, stb.) pedig a felső menüben Ne felejtsd el ellenőrizni hogy az alakzatok létrehozásánál mindig shape legyen beállítva, két másik típus is létezik de ezeket nem használjuk. Ez Shape-‐re van állítva a CS6-‐ban alap esetben, ez a jó. Teljesen egyedi alakzatokat a
Pen tool-‐al lehetne rajzolni, erre van egy külön jegyzet (Path Drawing) ezért erre itt nem térek ki. 5 Alakzatokat rajzolni kétféleképpen lehet 1. Egyet kattintasz a lapon bárhova (bal egér gombbal) • Ekkor egy ablak felugrik és egy méret megadás után létrehozhatsz egy alakzatot: • Ha ezt választod pontosan akkora méretű alakzatokat hozhatsz létre amekkora méretet beírtál 2. Bárhol a lapon nyomva tartod a bal egér gombot • Ekkor az egér függőleges vagy vízszintes mozgatásával állítod be az alakzat paramétereit egészen
addig amíg nyomva tartod a bal egér gombot. Ha elengeded létrejön a shape Egy shape alkotóelemei Egy shape alap esetben egy kitöltéssel rendelkező path. A vektorgrafikus alakzatnak tehát két alkotóeleme • görbe (path), • kitöltés (fill) • körvonal (stroke), de ez alap esetben nincs bekapcsolva Ami a képen látszik az most nem a körvonal hanem a path. Ez mentéskor, nyomtatásban nem látható csak a Photoshop jeleníti meg nekünk, de ha kikattintasz a háttérre vagy el valahova erről a rétegről akkor eltűnik. 6
Shape-‐ek beállítási lehetőségei. Ha létre akarsz hozni bármilyen vektorgrafikus formát (tehát bal oldalt vagy a pen tool vagy a direkt/path selection tool, vagy az alap alakzatok gombja van bekattintva) akkor felül ezt a menüsort láthatod: Kivétel ez alól a Type tool mert ha azt választod a felső menü a szöveg formázási lehetőségeket mutatja (betű méret, betűtípus, sorkizárás, stb.) A következőben ezt a menüsört fogjuk átnézni. Ha egy létrehozott alakzaton szeretnéd módosítani ezeket a beállításokat akkor két dologra kell nagyon figyelned, 1. layers panelen
mindig azon a rétegen állj amelyiken lévő shape-‐et szeretnéd módosítani (pl körvonalat akarsz rá rakni, vagy kikapcsolni a körvonalat) 7 2. Amikor kiválasztottad a módosítani kívánt réteget, bal oldalt az eszköztáron mindig valamelyik vektorgrafikus eszköz legyen kiválasztva (csak ne a Type tool) Nézzük végig ezt a menüsort. Rögtön balra a legelső lenyíló menü, a soron következő beállítási lehetőségek mentésére szolgál. Tehát ha beállítasz mondjuk egy olyan preset-‐et (előre definiált beállításokat) ami viszonylag összetett,
például egy bonyolult színátmenet kitöltés van benne és egy szintén nem egyszerű stroke, akkor ezt elmentheted preset-‐ként és később a többi formára is egy kattintással ráhúzhatod. Alap esetben például az ellipszisnél csak egy ilyen előre definiált beállítás sorozat van a Photoshopban. Ha erre átkattintasz az egész menü átkonfigurálódik automatikusan arra a preset-‐re. Ezt a preset funkciót nem sűrűn használjuk, de jó tudni hogy mire való, ha esetleg mégis szükség lenne rá. 8 A következő egy lenyíló menü. Egy formát háromféleképpen tudunk létrehozni
1. Shape (ezt használjuk a szinte minden esetben) : ekkor van kitöltése és körvonala is 2. Path: ekkor nincs semmilyen tulajdonsága csak egy darab görbe (ami nyomtatásban sem látszik mert csak segédvonal) ezt ritkán használjuk. 3. Pixels: ha ezt választod nem vektorgrafikus hanem pixelgrafikus formákat fogsz rajzolni, amit csak pixelgrafikus rétegen tudsz megtenni (pl bacground vagy üres layer) de ezt is nagyon ritkán használjuk. Fill (kitöltés) Egy shape-‐et négy féle dologgal tudunk kitölteni • Semmi (nincs kitöltés) • Szín (solid color) • Színátmenet ( gradient) •
Mintázat (pattern) Szín Ha a szín kitöltést választod alul választhatsz előre definiált színeket, de ha jobboldalt a szivárvány színű ikonra nyomsz, előjön a jól ismert színválasztó és saját színt is kikeverhetsz a shape-‐nek. Színátmenet Színátmenet (gradient) kitöltés esetén szintén van néhány előre legyártott színátmeneted ami közül választhatsz, de bármelyikből kiindulva létrehozhatsz saját színátmenetet is, alul a kis színátmenet szerkesztőben. Nézzük át hogyan működik ez a kis panelrész. 9 Minden színátmenet minimum két színből kell álljon, tehát pl.
a teljesen alap fekete fehér színátmenetből kiindulva is ez a helyzet. A színeket beállítani ezekkel a kis Átláttszóság négyzetekkel tudod. Fontos tudni hogy itt mindig az alsó adja a színátmenet színét, a felső pedig az adott részen a szín Szín átlátszóságát Ahhoz hogy valamelyik szín átlátszóságát állítsd kattints rá valamelyik kis négyzetre. Sajnos ezt elég nehéz látni, de a négyzetek fölött (vagy alatt) van egy kis háromszög, és ha rákattintasz egyre fekete lesz, ez mutatja hogy ki van jelölve az adott kis szín IZÉ. ki van jelölve
A példa képen a felső kis négyzetet jelöltem ki tehát az átlátszóságát fogom állítani az adott helyen a színátmenetnek. Ezt fölül az opacity érték változtatásával tudom megtenni. Általánosan igaz a photoshopban az hogy az átlátszóság a szürke árnyalataival van jelölve, azaz a fekete szín egyáltalán nem átlátszót, a fehér szín pedig teljesen átlátszót jelent. Ha ezt az oldalt lecsökkentem 0%-‐os Opacity-‐re akkor a színátmenet az átlátszóból a fehérbe fog átmenni. bal oldali szín teljesen átlátszó A kockás rész azt
jelöli hogy azon a területen átlátszóság van. A photoshop így jelöli ezt, mert ha fehéret rakna be azt gondolná az ember hogy fehér szín van ott. Ez a kockás rész persze sehol nem látszik, csak szemlélteti hogy az átlátszóság hogyan nézne ki valamilyen háttérben. Egy ilyen beállításnál persze nem teljesen lényegtelen hogy milyen szín van beállítva alul, hiszen a teljesen átlátszó rész az csak a bal szélére vonatkozik de ha most alul beállítok a színnek mondjuk pirosat akkor középen azért látszani fog a piros színárnyalat. 10 Az alsó kis négyzetekre ha
duplán rákattintasz feljön a jól ismert színválasztó, és bármilyen színt be tudsz állítani az adott helyen. Dupla kattintás Létrehozni új kis négyzeteket úgy tudsz, hogy bárhol a csík alján vagy tetején egyet kattintasz alul vagy felül az üres területre, ekkor oda létrejön egy új kis négyzet aminek új színt állathatsz be, így egész összetett színátmenetek is létrehozhatók. Kattints az üres helyre és létrejön egy új négyzet Letörölni egy kis négyzetet pedig úgy lehet, hogy rákattintasz, nyomva tartod
az egeret és lehúzod a helyéről, lefelé vagy felfelé addig amíg el nem tűnik. Egyet kattintva a színátmenetre bárhol (belül) előjön a gradient editor ami egy hasonló panel az előzőhöz de itt nagyobb méretben látod a munkádat, könnyebb dolgozni és el is mentheted az elkészített színátmenetedet a NEW gombra kattintva. Ekkor bekerül a listába és később is kiválaszthatod Egy kattintás belülre: Gradient editor 11 Lejjebb haladva (nézzük jobbról) az első gomb arra való hogy egy kattintással megfordíthasd a
színátmeneted irányát. Ehhez már a létrejött shape-‐et is látni kell Reverse Kikapcsolva Reverse Bekapcsolva Egyel balra a kör és mellette a szám, a színátmenet irányát mutatja fokban. Vagy a számot módosítod kézzel, vagy a körben a kis vonalat is mozgathatod valamilyen irányba Gradient angle: 146° Gradient angle: -‐144° Az alsó sorban a Scale, a színátmenet méretét állítja, az adott shape-‐en. Scale: 166% Ha az align with layer mellől kiveszed a pipát akkor a a gradient nem a shape-‐hez fog illeszkedni hanem a teljes
lap méretéhez (mintha az egész lapot kitöltené de csak a shape-‐en belül látszik) Scale:22% 12 A legutolsó ez a lenyíló menü, ez pedig a gradientek formáját állítja. Linear Radial Angle Reflected Diamond Pattern Tovább haladva az utolsó kitöltési lehetőség a pattern azaz a mintázat. Itt nem sok beállítási lehetőség van, egyedül a Scale (méret) az amit megadhatsz, illetve válogathatsz a "gyönyörű" mintázatok közül amit a photoshop alapból a rendelkezésedre bocsájt:) Scale: 100% Scale: 547%
Saját vagy egyedi patternt is le be tudsz ide tölteni ha jobboldalt a kis fogaskerék ikonra nyomva kiválasztod a Load Patterns menüpontot Az alapok jegyzet bemutatja hogyan lehet egyedi patterneket használni (csak külön pattern rétegként) de a módszer itt is ugyanez. 13 Stroke (körvonal) A kitöltés után a következő tulajdonság a körvonal. Ennek a kitöltési effektusai teljesen megegyeznek a fill-‐ével. Használatuk is ugyanilyen módon történhet. Ami itt még pluszba beállítható az a körvonal vastagsága, és a típusa.
Stroke: 5 pt A vastagság mellett található lenyíló menüben állítható a körvonal típusa, pl. szaggatott vagy pontozott vonalat is választhatunk. Az align azt mondja meg hogy a körvonal a path-‐hoz képest kívül, belül vagy középen legyen Stroke: 20pt 14 A corners-‐nek például egy téglalapnál van értelme, a sarkai lekerekítését állíthatod vele. Az ilyesmi ikonok mind úgy vannak megrajzolva hogy szemléltessék azt amit képviselnek tehát értelem szerűen amelyik kis ábrára kattintasz azt fogod
eredményül is kapni a shape-‐en A Caps akkor játszik szerepet ha pl. csak egy kitöltés nélküli görbét rajzolsz Pen tool-‐al: A more options-‐re kattintva az előzőekhez hasonló beállításokat végezhetünk, de kiegészül ez pl. azzal hogy a szaggatott vonal típusú körvonal esetében milyen legyen a sűrűség: 15 Tovább haladva a felső menüben a következő két paraméter a létrehozott shape méretét mutatja amit át is lehet írni tehát ha pontos méretekkel dolgozol és pontos méretre szeretnéd beállítani a shape-‐et akkor ezeket az
értékeket kell átírnod (majd egy enter billentyűvel beállítani őket), A további lehetőségekkel nem sorban haladnék, a path operations path alignment és a path arrangement gombokat egy külön fejezetben (halmaz műveletek shape-‐ekkel )ismertetném A nevüket egyébként ezek a gombok akkor árulják el ha föléjük viszed az egérkurzort és pár másodpercig rajta tartod azt. Hátra van még ez a kis fogaskerék lenyíló menü: Alap esetben mindig Unconstrained azaz rendezetlen, nem szabályos formákat rajzolunk.
Viszont ha pl az ellipszis helyett egy szabályos kört szeretnénk rajzolni akkor a square-‐re átállítva ez megoldható. Ha a Square be van pipálva, mindig szabályos ellipszist fogsz rajzolni szabadkézzel, akármilyen irányba mozgatod az egeret létrehozáskor. (kör esetében ez a felirat meg is változik erre: ) 16 Lejjebb a Fixed size és a Proportional -‐t választva konkrét méretű vagy arányú formát tudsz rajzolni, ha a From Center be van pipálva akkor pedig rajzoláskor az alakzat középpontjától indulsz ki nem pedig a sarkától. Ezeket a
beállításokat nagyon jól lehet használni de használat után ne felejtsd el őket visszaállítani a legelsőre (Unconstrained) Align edges Ez a beállítás azt jelenti hogy amikor létrehozod a shape-‐et akkor az hogyan vetüljön rá a pixel rácsra. Ha létrehozol pl egy csillagot nagyon picibe és ránagyítasz a lapodra, akkor ha ki-‐be kapcsolgatod ezt a beállítást látható a különbség: Align Edges: ON Align Edges: OFF Van még néhány plusz beállítás de ez a különböző alakzatoknál eltérő lehet, az egyik ilyen például rögtön
a sokszög (polygon tool) esetében látszik, itt ugyanis ha lenyitod az utolsó lenyíló menüt, kiválaszthatod hogy csillagot hozz létre vagy sima sokszöget. Az oldalainak számát pedig a sides-‐nál adhatod meg Illetve hogy a sarkai élesek legyenek vagy tompák Hasonló ilyen egyedi beállítás a lekerekített sarkú téglalap lekerekítésének a mértéke: 17 Halmaz műveletek shape-‐ekkel Ahogy a képeken is látszik több shape-‐et egy rétegbe olvasztva megtehetjük azt is hogy kombináljuk őket valamilyen módon, pl. kivonjuk őket
egymásból, összeadjuk őket, metszetüket vesszük, stb. Ezt viszont csak akkor tehetjük meg ha két alakzatunk egy rétegen van, azaz két shape-‐et egybe kell olvasztani (egy rétegre vinni őket) Shape-‐ek egy rétegre hozása Első lépés ha több shape-‐et egy rétegre akarsz vinni hogy megkeresed őket a layers panelen és kijelölgeted őket. (billentyűzeten a ctrl billentyűt nyomva tartva rájuk kattintgatsz egyszer) A kijelölt rétegeket a photoshop mindig kékkel kihúzza Ha megvan a kijelölés akkor nyomd le a CTRL+E billentyűt, vagy jobbegérrel kattints rá valamelyik
kijelölt rétegre és keresd meg a Merge Shapes menüpontot 18 Egyesítés után a két shape egy rétegre került. Ezt bizonyítja az is hogy most már nem különböző színűek hanem egyformák, mert egy rétegen csak egyféle kitöltés lehet. A Layers panelen is látszik hogy már csak egy réteg maradt a kettőből. Az újonnan létrejövő réteg nevét és a kitöltési színét az határozza meg hogy egyesítés előtt a két külön shape közül melyik volt felül a layers panelen. A példán nekem a piros négyzet
volt felül, ezért az egyesített forma is piros lesz, a réteg neve pedig Rectangle 1. Egyesítés után a kört és a négyzetet külön-‐külön nem lehet mozgatni a move tool-‐al, ha megpróbálod mozgatni mindkettő egyszerre fog mozogni 19 Shape-‐ek rétegen belüli módosítása Egyesítés után az alakzatokat természetesen még van lehetőség külön külön is mozgatni és azokat külön transzformálni is. Ehhez viszont nem a moove tool-‐t hanem a Path selection tool-‐t kell használni. Ha ezzel az eszközzel rákattintasz valamelyik formára egy rétegen
belül, akkor tudod őket mozgatni. A Path selection tool-‐al transzormálni is lehet a shape-‐ eket, de ilyenkor a transzformációt már jobbegérrel lehet csak elindítani egy adott shape-‐en. Jobbegér a shape-‐re majd "Free Trasnform Path" Transzformáció után a pipát sose felejtsd el megnyomni 20 Path Alignment Ha a path selection tool van kiválasztva akkor felül az előző fejezetben ismertetett menü látható. Az ebből kimaradt három gomb közül a középső a path alignment amivel a shape-‐eket egy vonalba, egy
pontba egymás alá, stb. lehet helyezni. Ehhez persze az kell hogy egyszerre több shape legyen kijelölve (shift vagy ctrl billentyűt nyomva tartva rákattintással tudsz kettő vagy több shape-‐et kijelölni): Több shape egyszerre kijelölve, majd pl Vertical Centers: vízszintesen egy vonalba helyezi a két shape-‐et 21 Path Operations, Path Arrangement Ha több shape van egy rétegen akkor egymással a shape-‐eket úgy is lehet kombinálni hogy kivonjuk egyiket a másikból például, vagy a metszetüket vesszük, stb. Ehhez szintén a
path selection tool-‐t kell használni mert azzal mondjuk meg a Photoshop-‐nak hogy melyik shape-‐el szeretnénk műveletet végezni. A Path selection tool-‐al úgy lehet könnyen kijelölni egy formát, hogy a annak szélére kattintasz Onnan lehet tudni hogy egy forma ki van jelölve, hogy a görbéit (vagy egyeneseit) alkotó pontok fekete négyzetként megjelennek a képen. Miután kijelöltük a shape-‐et path selection tool-‐al (ezzel közöltük a photoshoppal melyik shape-‐el szeretnénk műveletet végezni) a felső menüben elérhetővé válik a kivonás, összeadás, metszet,
stb menüpont. Ha ezt átállítod pl Substract (kivonás)-‐ra akkor az előbb kijelölt elem kitakarja a mögötte lévőt, azaz azon a területen ahol a kivonó van, üresség lesz. 22 Fontos megjegyezni hogy amivel kivonsz annak elől kell lennie. Mivel ezek a shape-‐ek már egy rétegre vannak hozva ezért furcsának tűnhet ez, de attól hogy az egyesített shape-‐ek egy rétegre vannak hozva, még van köztük rétegződés. Ezt a rétegződést tudjuk állítani a Path arrangement gombbal A kivonó elől van
A kivonó hátul van Ha valamelyik shape amivel például kivonást végzel, leghátul van, akkor ilyen furcsa dolog történhet. A fill kitölti az egész lapot, és ahol a shape van ott egy nagy üresség keletkezik. Ha ilyen történik akkor a Path Arrangement gombbal előre kell (vagy előrébb) küldeni azt a shape-‐et amivel műveletet szeretnénk végezni. (a shape path selection tool-‐al itt is ki kell hogy legyen jelölve!!) 23 Ha az előbb kivonásra állított shape-‐et most nem Substract hanem Intersect-‐re
állítom, a metszetük marad meg. Exlude-‐nál pedig a különbségük marad meg Ezeknél is ugyanúgy érvényes az hogy annak a shape-‐nek kell felül lenni amelyiket valami speciális műveletre állítottuk ezek közül. A példán az ellipszis továbbra is az alap állapotban (combine shapes) maradt. Ha ránézel az iconokra, bár elég aprók de azért viszonylag elárulja magát mindegyik. Az iconok azt szemléltetik hogy a funkció mit fog tenni a mögötte lévő shape-‐ekkel: Hasonlóan árulkodóak a
pathe arrangement ikonok is (előre, hátra, vagy legelőre, leghátra küldés) 24 A műveleteket egymással is lehet kombinálni tehát egyszerre többet is használhatunk. Például: Ezen a példán a felső kör kivonásra, az alsó pedig metszetre van állítva. A rétegződés pedig a három shape között valahogy így néz ki: Az eredmény Tehát a metsző legfölül, egyel alatta a kivonó, legalul pedig a sima kombinált elipszis van. (ezt gyakorlással könnyebb megérteni
mint 3D-‐be rajzolgatni.:) ) Az utolsó funkció a merge shape components. Ha egy ilyen összetett shape-‐nél ezt a gombot lenyomod akkor az eredeti elipszisek eltűnnek, és ami megmarad az egy egyedi egy darab path-‐ból álló shape lesz. 25 Ezután a művelet után viszont az ellipszisek tényleg eltűnnek, tehát nem fogod tudni módosítani később ennek a körívnek a vastagságát például. Amíg az ellipszisek léteztek addig azok mozgatásával ez könnyen megoldható volt, de a Merge Shape Components ezt eldobja. Az ellipszisek enélkül a módisítás nélkül se
látszanak majd a kimentett JPG vagy bármilyen kép fájlodon hiszen a path csak segédvonal szerkesztéskor látszik de a végeredményben nem. Ennek ellenére van néha szükség a Merge Shape Components gombra, de ha nem muszáj ne használjuk mert akkor elveszítjük az utólagos módosítás lehetőségét. Gyorsbillentyűk használata shape-‐ek rajzolásakor A fent említett módszereket úgy is lehet alkalmazni hogy gyorsbillentyűket használunk. Ezeket nem árt ismerni mert sok bosszúságot okozhatnak ha valaki nem ismeri a használatukat. Szabályos-‐ Középpontból indított Shape-‐ek rajzolása VS Halmaz
műveletek Ha egy shape-‐et megrajzolunk ha billentyűzeten rajzolás közbe nyomva tartjuk a shift-‐et akkor az szabályos lesz. Pl ellipszis esetében szabályos kör Ez nagyon egyszerű mind addig amíg csak egy shape-‐ed van az egész lapon. Ha több van akkor már sokkal jobban kell figyelni ugyanis a shift nem csak arra szolgál hogy szabályos shape-‐eket hozzunk létre, hanem arra is hogy egymásba olvasszuk a shape-‐eket. A különbség ott van, hogy amikor a shape-‐et rajzolod a shiftet melyik pillanatban kezded el nyomva tartani. Ha egér kattintás előtt már
nyomod a shift-‐et akkor ha van már lerakva valamilyen shape, az újonnan készülő shape-‐ed abba bele fog olvadni ami már lent van. (sima összeadással) Ráadásul mivel a shiftet nyomva tartottad, szabályos is lesz. 26 Hogyan érdemes tehát használni ésszerűen ezeket a funkciókat: 1. Ha szabályos kört (vagy bármilyen más alakzatot szeretnél rajzolni akkor először kezd el rajzolni szabálytalanul (tehát először az egeret kezd el nyomva tartani) majd miután elkezdted rajzolni, utána kezd el nyomva tartani a shift-‐et. Így biztos nem fog beleolvadni semmibe ami előte
volt, viszont szabályos lesz. (Elengedéskor az egeret engedd el előbb, és csak utána a shift-‐et mert fordítva nem lesz szabályos a kör!) 2. Ha azt akarod hogy az a shape amit most rajzolsz beleolvadjon egy már meglévő shape-‐edbe akkor kezd el úgy, hogy már rajzolás előtt nyomva tartod a shift-‐et. Utána már elengedheted ha nem akarod hogy szabályos legyen, de így biztos hogy beleolvad az előzőbe. A többi gyorsbillentyű is hasonlóan működik. A shift volt az ami szabályos alakzatot hoz létre, a következő az ALT billentyű, amelyik pedig középpontból hoz létre
alakzatot. A párja viszont ennek a funkciónak a kivonás, tehát a módszer a következő: 1. Ha létre akarsz hozni egy shape-‐et úgy hogy a középpontból szeretnéd elkezdeni rajzolni akkor kattints a lapon bárhova és kezd el szabálytalanul (alt nélkül) rajzolni a shape-‐et. Ezután amíg még nyomva tartod a bal egér gombot kezd el nyomva tartani az alt billentyűt is. Ekkor összeugrik a shape és a középpontból fog kinőni. Ezután az egeret engedd el hamarabb, és utána az alt-‐ot 2. Ha úgy akarsz létrehozni egy shape-‐et hogy az automatikusan kivonódjon a már lent lévő
shape-‐ből, akkor megrajzolás előtt kezd el nyomva tartani az ALT billentyűt. Ezután kezd el rajzolni a shape-‐et (bal egér gomb nyomva tartással). Ha nem szeretnéd középpontból indítani akkor utána elengedheted az alt-‐ot de így biztosan bele fog olvadni a shape a már lent lévőbe. A harmadik az alt+shift egyszerre nyomva tartásával létrehozható shape, ez az előző kettő együttese, tehát ha az alt-‐ot és a shift-‐et is nyomva tartod akkor az új shape a középpontból fog létrejönni és szabályos is lesz. Ha sorrendben egérkattintás előtt kezded el az alt+shift-‐et
nyomva tartani akkor viszont az újonnan létrejövő shape metszetként fog beleolvadni a lent lévő shape-‐be. Hasonló a módszer az előző kettőhöz, tehát nem mindegy a sorrend. (egérkattintás vagy billentyűkombináció volt előbb.) Próbálgatással egyébként könnyen megjegyezhető hogy mikor mi történik. Az exlude-‐ra egyébként én nem találtam megfelelő gyorsbillentyűt. 27 Properties panel Van egy külön panel photoshop-‐ban a vektorgrafikus alakzatokhoz, ez a Properties panel. Ezt is mint minden panelt a window menüből lehet előhozni.
Ebben egy fontos funkciót szeretnék csak ismertetni, ez pedig a Feather módosítás Ha ezt az értéket feljebb veszed egy kijelölt shape-‐re akkor a shape széle elhalványodik 28 Layer style alapok A Layers panel érdekessége hogy egy adott layer-‐nél dupla kattintással 3 féle funkciót lehet elérni attól függően hogy hova kattintunk. 1. Ha egy shape layer-‐ed van és az előnézeti képére kattintasz kétszer akkor a kitöltését állíthatod (ha az color akkor a
színválasztó jön föl, ha gradient akkor a gradient editor, ha pattern akkor pedig az ahhoz tartozó beállítások) 2. Ha a shape nevére kattintasz kétszer akkor átnevezheted a layert 3. Ha pedig az üres helyen bárhova akkor a layer styles panel jön elő (ezt a panelt jobbegér/blending options-‐el is előhozhatod) 29 Ez egy nagyon sok beállítást tartalmazó panel. Külön részekre van bontva ezeket bal oldalon válthatod. A rétegeknek különböző plusz stílust tudsz adni ezen a panel-‐en Itt is megtalálható a néhány alap funkció
( pl Color overlay, egy plusz színt adhatsz a layernek ami felül írja azt ami eredetileg volt neki) és néhány olyan funkció is amit máshonnan nem tudsz elérni (pl a Drop shadow) Ezeket a rétegstílusokat a baloldali menüben tudod beaktiválni, rájuk kattintva pedig előhozhatod az adott effect-‐hez tartozó beállításokat. Pl a drop shadow egy vetett árnyékot ad hozzá a réteghez: Próbálgatással a beállítások zömét ki lehet tapasztalni, ha módosítasz valami értéket és nézed közbe a réteget hogy mi változott akkor elég könnyen ki lehet találni hogy melyik beállítás
mire jó. A layer style panelt egy másik jegyzetben részletesen ismertetni fogom. 30
1893. december 26-án született a kínai Hunan tartománybeli Shaoshan faluban. Szülei jómódú parasztok voltak, akik földművelésből éltek. [1]18 évesen katona lett. Részt vett a kínai polgári forradalomban, majd tanítói képesítést szerzett, s a pekingi egyetem segédkönyvtárosa lett. [1]Az oroszországi forradalom idején, 1920-ban ismerkedett meg a kommunista mozgalommal és
