Történelem | Középiskola » Áprilisi törvények

Áprilisi törvények Ezekkel a törvényekkel a nemzeti önállóság kialakítását akarták elérni. 32 cikkelyből állt, melynek alapjaként az 1831-ben kiadott belga alkotmány tekinthető. Az országgyűlés alig három hét alatt dolgozta ki. Nevüket onnan kapták, hogy V Ferdinánd 1848április11-én látta el a törvényeket szentesítő aláírásával. Ezzel az aktussal lezárult az utolsó rendi országgyűlés, s egyben befejeződött a forradalmi változás, a feudális viszonyok eltörlésével készen álltak az új, polgári Magyarország alapjai. Törvények: 1) Államszervezet átalakítása  Központi hivatalok eltörlése helyébe független felelős magyar minisztérium megalapítása  Országgyűlés kétkamarás maradt  Alsótáblát népképviseleti alapra helyezték  Törvényhozó testület új székhelye Pest (évenkénti országgyűlés)  Képviselőket 3 évre választották 2) Választójog  Akik korábban bírtak vele azok továbbra

is rendelkeznek vele  20 évüket betöltött férfiakra kiterjesztették ◊ nem álltak törvényesen bevett eljárás, gyámi illetve gazdai hatalom alatt ◊ valamilyen vallásfelekezethez tartoztak ◊ 300 Ft értékű ingatlannal vagy falvakban negyed telekkel kellett rendelkeznie  önálló kereskedők, legalább egy segéddel dolgozó iparosok, 100 forint évi jövedelemmel rendelkezők, értelmiségek tartoztak ide  passzív választójog ◊ 24 életévét betöltött ◊ magyar nyelvtudással rendelkezik  nőkön kívül még nem volt választójoguk az iparos legényeknek, munkásoknak, föld nélküli parasztoknak 3) Megyék  Működését biztosították  Közgyűlés tagja lehetett a nemesen kívül az is akit a megyei lakosok községenként ezen közgyűlésre képviselőkül utasítottak  Választókerületek száma 377 lett 4) Közteherviselés  Nemesi kiváltságok megszűntetése  A parasztok feudális kötöttségei és terhei is

megszűntek 5) Jobbágy felszabadítás  Állami kártalanítás: úrbéri szolgáltatások pénzre átszámított értékét 5% kamatnak tekintették  Volt jobbágyság mint egy 40%-a tulajdonban kaptak az eddigi által használt úrbéri földeket  Nem úrbéres jellegű földek felett megmaradt a földesúri tulajdonjog, s fenntartották az e földek használatára járó tartozásokat  A telekkel nem bírók továbbra is föld nélkül maradtak megélhetésüket pedig mezőgazdasági bérmunkásként teremthették elő 6) Sajtószabadság  Gondolatait a sajtó útján mindenki szabadon terjesztheti, kivéve az olyan eseteket a rágalmazás vagy az uralkodóház megsértése stb.  Sajtóvétséggel esküdt szék foglalkozik  Napilap alapításakor 10ezer, ritkábban megjelenő sajtótermékek esetén 5ezer forint óvadékot kellett fizetni Első felelős minisztérium: Elnök: Batthyány Lajos Belügyminiszter: Szemere Bertalan Pénzügyminiszter: Kossuth

Lajos Közlekedési tárca: Széchenyi István Igazságügy miniszter: Deák Ferenc Ipar- és földművelésügyi miniszter: Klauzál Gábor Közoktatási miniszter: báró Eötvös József Hadügyminiszter: Mészáros Lázár a király személye körüli miniszter: Esterházy Pál Az áprilisi törvények Magyarország államformája a törvények alapján alkotmányos királyság lett, berendezkedését tekintve pedig polgári parlamentáris ország. A társadalmi átrendeződést rögzítő törvények:  jobbágyfelszabadítás,  úrbéres szolgáltatások megszüntetése, az úrbéres föld a jobbágy szabad tulajdonába kerül,  a birtokosok kártalanítását az állam fedezi (ennek módjáról később intézkednek),  eltörölték az ősiséget,  kimondták a közteherviselés elvét,  a keresztény felekezetek egyenjogúságát,  a törvény előtti egyenlőséget,  nemzetőrség szervezése.  Államszervezeti, kormányzati törvények:  Erdély,

a Határőrvidékek és Magyarország egyesül,  kétkamarás, népképviseleti országgyűlés Pesten (jogai bővültek: éves költségvetés, bármilyen tárgyú törvényhozás),  az országgyűlésnek felelős kormány,  általános cenzushoz kötött választójog. (A cenzus: egynegyed jobbágytelek, egy állandó alkalmazott. Az értelmiségieknek cenzus nélkül is választójoga volt)  Az uralkodó rendelete csak miniszteri ellenjegyzés mellett érvényes.  A helyi közigazgatás rendezését a következő országgyűlés feladatául szabta meg a törvény.  Kimondták és szabályozták a sajtószabadságot.  A kormányhivatalok közt a külügyekkel a király személye körüli miniszter foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a külügy irányítása megmaradt Bécsben (A nagykövetek is a király személyét és nem a kormányt képviselték.) A törvénycsomag legnagyobb hiányossága, hogy nem rendezi a nemzetiségek ügyét