Alapadatok
Év, oldalszám:2002, 31 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:443
Feltöltve:2007. április 18.
Méret:380 KB
Intézmény:-
Csatolmány:-
Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!Mit olvastak a többiek, ha ezzel végeztek?
Tartalmi kivonat
2 Tartalomjegyzék 1. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, tápanyagigény, oxigénigény.10 1.1 A mikroorganizmusok jellemz i10 1.2 A baktériumok néhány jellemz tulajdonságai10 1.21 Tápanyagigény .11 1.22 Oxigénigény .11 2. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, h mérsékleti igény, pH-érték és pufferkapacitás, gátlóanyagok .12 2.1 A baktériumok néhány jellemz tulajdonsága12 2.11 H mérsékleti igény.12 2.12 pH-érték és pufferkapacitás .12 2.13 Gátló anyagok .12 3. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, a szaporodás fázisai folyadékkultúrában.13 3.1 A baktériumok néhány jellemz tulajdonsága13 3.11 A baktériumszaporodás fázisai folyadékkultúrában.13 4. Az állati sejt, baktériumok, gombák, vírusok, prionok jellemz i 14 4.1 Az állati sejt 14 4.2 A baktériumok néhány jellemz tulajdonsága14 4.3 Gombák 14 4.4 Vírusok és prionok jellemz i15 5. A mikroorganizmusok jelent sége az élelmiszeriparban, mikroorganizmusok
élelmiszerkárosító hatása .16 5.1 A mikroorganizmusok jelent sége az élelmiszeriparban 16 5.2 A mikroorganizmusok élelmiszer-károsító hatása16 6. Élelmiszereredet betegségek: vírusok, Rickettsiák, prionok, protozoák és paraziták .17 6.1 Az élelmiszer eredet betegségek köre 17 6.2 Vírusok 17 6.3 Rickettsiák 18 6.4 Prionok 18 6.5 Protozoák és paraziták18 7. Élelmiszereredet betegségek: baktériumok, Campylobacteriozis, lépfene .19 7.1 A baktériumok néhány jellemz tulajdonsága19 7.2 Campylobacteriozis19 3 7.3 Anthrax (lépfene) 20 8. Intoxikációs típusú élelmiszer-mérgezések: botulizmus, Staphylococcus, Bacillus, mikotoxikózisok .21 8.1 Botulizmus21 8.2 Staphylococcus 22 8.3 Bacillus 23 8.4 Mikotoxikózisok 24 9. Fert zéses típusú élelmiszer-mérgezések: Salmonella, Listeria26 9.1 Salmonella 26 9.2 Listeria28 10. Fert zéses típusú élelmiszer-mérgezések: Escherichia coli, Clostridium.29 10.1 Escherichia coli .29 10.2 Clostridium .29 11.
Mikroorganizmusok által okozott élelmiszerromlások.31 11.1 Mi az élelmiszerromlás.31 11.2 Az élelmiszer mikrobális szaporodást el segít tulajdonsága.31 11.3 Élelmiszerek mikrobás fert zési forrásai .32 12. Eljárások a mikrobaszaporodás megállítására: h tés, fagyasztás, szárítás, cukor-, sótartalom, a vízaktivitás csökkentése, a gáz fázis megváltoztatása.33 12.1 H tés.33 12.11 H szekrények használata 33 12.12 A h tés hatása az élelmiszerekben lev mikrobákra33 12.2 Fagyasztás.33 12.3 Szárítás, a cukor-, a sótartalom, a vízaktivitás csökkentése .34 12.4 A gáz fázis megváltoztatása.34 13. Eljárások az élelmiszerekben található mikroorganizmusok elpusztítására: h hatás (letális, D-, Z- és F-érték).35 13.1 A mikroorganizmusok h okozta pusztulása .35 14. Eljárások az élelmiszerekben található mikroorganizmusok elpusztítására: paszt rözés, besugárzás, tartósítószerek, sz rés .37 14.1 Paszt rözés.37 14.2
Besugárzás .37 14.3 Vegyi anyagok használata .37 14.4 Sz rés .38 4 15. A 4/1998. EüM rendelet lényeges elemei (n, c, m, M paraméterek jelentése és az élelmiszerek min sítése ezek alapján).39 15.1 Mikrobiológiai vizsgálatok eredményeinek értékelése .39 15.11 Útmutatás a táblázatok használatához 39 15.2 Az élelmiszerek (kivéve az italokat és konzerveket) élelmiszer-biztonsági mikrobiológiai megítélése .39 15.21 Szúrópróbaszer mintavétel esetén 39 15.22 Tétel vagy árukészlet vizsgálat esetén40 15.3 Az italok élelmiszer-biztonsági mikrobiológiai megítélése.40 15.4 Konzervek és prezerv élelmiszer-biztonsági mikrobiológiai megítélése.40 15.5 2. számú melléklet a 4/1998 (XI 11) EüM rendelethez 42 15.51 Az élelmiszer megítélését befolyásoló kórokozók42 15.52 Kórokozó mikroorganizmusok, amelyek az 1 számú melléklet II. részében megadott terméktömegben nem fogadhatók el (határérték: 0/g vagy cm3 ):.43 15.53
Határérték alatt megt rhet kórokozók: 43 15.6 3. számú melléklet a 4/1998 (XI11) EüM rendelethez 43 15.61 Mintavétel 43 15.62 Megítélés43 15.7 4. számú melléklet a 4/1998 (XI 11) EüM Rendelethez 44 16. Veszélyelemzés kritikus kontrollpontokon: a HACCP rendszer lényeges elemei .46 16.1 A HACCP rendszer fogalma.46 16.2 A HACCP rendszer hazai bevezetése .46 16.3 A HACCP integráló szerepe .48 16.4 A HACCP kialakításának munkamódszere .49 16.5 Fogalom-meghatározások.49 16.6 A HACCP rendszer kialakítása.51 16.61 A HACCP rendszer eredményes kialakításának és ködtetésének alapfeltétele: .51 16.7 HACCP Codex Alimentarius által meghatározott 7 alapelve 51 16.71 Veszélyelemzés végzése 51 5 16.72 A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása .52 16.73 A kritikus határérték(ek) megállapítása52 16.74 A CCP szabályozását felügyel rendszer felállítása 52 16.75 Azon helyesbít tevékenység meghatározása, melyet akkor kell
elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt.52 16.76 Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak meger sítésére, hogy a HACCP rendszer hatékonyan m ködik 52 16.77 Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást. 52 17. A min ségbiztosítási rendszerek: (TQM) ISO-9000, ISO14000 (a leglényegesebb ismérvek, elemek) .54 17.1 A teljes kör min ségbiztosítás .54 17.2 A TQM alapelvei.55 18. Genetikailag módosított élelmiszer-alapanyagok és ellen rzés (néhány példa, lényeges alapelvek, szabályok).56 18.1 Bevezetés .56 18.2 Genetikai módosítás (GM) .57 18.3 Polimeráz láncreakció alkalmazása (PCR).59 6 16. Veszélyelemzés kritikus kontrollpontokon: a HACCP rendszer lényeges elemei 17. A min ségbiztosítási rendszerek: (TQM) ISO-9000, ISO14000 (a leglényegesebb ismérvek, elemek) 18. Genetikailag
módosított élelmiszer-alapanyagok és ellen rzés (néhány példa, lényeges alapelvek, szabályok) VM-I. évfolyam Élelmiszeripari mikrobiológia vizsgakérdések (2002. május 03) A-kérdések (bármelyik B-kérdéssel kombinálva) 1. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, tápanyagigény, oxigénigény 2. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, h mérsékleti igény, pH-érték és pufferkapacitás, gátlóanyagok 3. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, a szaporodás fázisai folyadékkultúrában 4. Az állati sejt, baktériumok, gombák, vírusok, prionok jellemi 5. A mikroorganizmusok jelent sége az élelmiszeriparban, mikroorganizmusok élelmiszerkárosító hatása 6. Élelmiszereredet betegségek: vírusok, Rickettsiák, prionok, protozoák és paraziták 7. Élelmiszereredet betegségek: baktériumok, Campylobacteriozis, lépfene 8. Intoxikációs típusú élelmiszer-mérgezések: botulizmus, Staphylococcus, Bacillus, mikotoxikózisok 9. Fert zéses
típusú élelmiszer-mérgezések: Salmonella, Listeria 10. Fert zéses típusú élelmiszer-mérgezések: E coli, Clostridium 11. Mikroorganizmusok által okozott élelmiszerromlások 12. Eljárások a mikrobaszaporodás megállítására: h tés, fagyasztás, szárítás, cukor-, sótartalom, a vízaktivitás csökkentése, a gáz fázis megváltoztatása 13. Eljárások az élelmiszerekben található mikroorganizmusok elpusztítására: h hatás (letális, D-, Z- és F-érték) 14. Eljárások az élelmiszerekben található mikroorganizmusok elpusztítására: paszt rözés, besugárzás, tartósítószerek, sz rés 15. A 4/1998 EüM rendelet lényeges elemei (n, c, m, M paraméterek jelentése és az élelmiszerek min sítése ezek alapján) 7 B-kérdések (els sorban az órákon elhangzottak szerint!) 1. Összmikrobaszám meghatározása élelmiszerekb l 2. Spórás baktériumok meghatározása élelmiszerekb l 3. A szabványos élelmiszervizsgálatok alapjai: baktériumok, a
Szalmonellák kivételével 4. A szabványos élelmiszervizsgálatok alapjai: Salmonellák 5. A Hoskins-módszer ismertetése 6. A h hatás mikrobákra gyakorolt hatásának vizsgálata (letális h mérséklet és D-érték) 7. Fert tlenít szerek hatásának vizsgálata 8. Antibiotikumok hatásának és állati eredet élelmiszerek antibiotikum tartalmának vizsgálata 9. Tartósítószerek hatásának vizsgálata 8 A-kérdések 1. Mikroorganizmusok jellemz i: anyagigény, oxigénigény 1.1 A mikroorganizmusok jellemz i baktériumok, táp- A mikroorganizmusok kifejezést általában egysejt szervezetekre használják vagy olyan organizmusokra, amelyek sejtjei nem vagy csak nagyon csekély differenciálódást mutatnak. A mikroorganizmusok csoportjába soroljuk: prokarióták (baktériumok és cianobaktériumok, egysejt ek), gombák, protozoák és algák, vírusok és prionok. 1.2 A baktériumok néhány jellemz tulajdonságai (1) Sejtfal. Mureinszerkezet , amelyben a
poliszacharidok hálózatát peptidek kötik össze. A Gram+ baktériumokban a sejtfal egységes és murein a f alkotórésze. Gram- baktériumokban a sejtfalnak kb 10%-át alkotja murein A küls membrán és a citoplazmamembrán közötti rész tartalmazza a mureint. (2) Citoplazmikus membrán. A citoplazmát lipoprotein szerkezet veszi körül. Ebb l a rétegb l indulnak ki a csillók és az ostorok (3) Plazmid. Általában kicsiny, dupla fonalú DNS, kisebb, mint a kromoszóma. (4) Citoplazma. Riboszómákat és számos egyéb alkotórészét tartalmaz, amelyek a sejt anyagcseréjében játszanak szerepet. (5) Baktériumkromoszóma. Kb 1 mm hosszúságú, dupla fonalú DNS-spirál, amely maga körül többszörösen fölcsavarodó, zárt gy t alkot. (6) Kialakuló új sejtfal. Ez a fal választja el az egy sejtb l kialakuló két új sejtet (7) Ostor. Globuláris fehérjemolekulák által létrehozott, merev Spirális szerkezet, amely a citoplazmában lév alapjából kiindulva
forgó mozgást végez Szerepe van a baktérium mozgásában (8) Csilló. Globuláris fehérjemolekula egyenes, szilárd képdménye, amelyek a citoplazmamembránból ered, és a baktériumnak a felülethez való tapadásában játszik szerepet (9) Szexcsilló. Hasonló, de hosszabb, mint a csilló, és néhány baktérium ivaros folyamataiban játszik szerepet. Egy baktériumsejt csak néhány szexcsillóval rendelkezik. (10) Nyálkaréteg. Rendszerint a sejt által termelt 9 10 poliszacharid, amellyel nagyon laza összeköttetésben áll. (11) Tok. Elhatárolt struktúra, rendszerint sejtet körülhatároló poliszacharid. 2. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, h mérsékleti igény, pH-érték és pufferkapacitás, gátlóanyagok 1.21 2.1 A baktériumok néhány jellemz tulajdonsága Tápanyagigény A legtöbb baktérium heterotróf: szerves anyagokat igényelnek a növekedéshez. Néhánynak szüksége van legalább egy szerves és ásványi sókra, némelyik
fermentálható szénhidrátot igényel, számos baktériumnak pedig mindezen anyagok széles skálájára van szüksége, és akad olyan is, amely képtelen szaporodni él gazdasejten kívül. 1.22 Oxigénigény Több baktérium csak oxigén jelenlétében tud szaporodni. Néhányan igényelnek ugyan oxigént, de elpusztulnak vagy legalábbis nem képesek szaporodni. Két csoport szaporodni tud oxigén hiányában, illetve jelenlétében egyaránt − fakultatív anaerob − aerotoleráns Minden baktériumnak szüksége van valamennyi szén-dioxidra. Az olyan baktériumokat, amelyek a szén-dioxidot a leveg normál összetételénél magasabb koncentrációban igénylik, capnofileknek nevezzük. Lásd 1.2 pontban 2.11 mérsékleti igény A mikrobák 20 0C-tól +90 0C-ig szaporodnak. Két típusát különböztetjük meg, aszerint, hogy hogyan szaporodnak alacsony h mérsékleten: − pszichrofilek szaporodási optimuma 20 0C alatt van − pszichrotrófok növekedési optimuma 20 0C
fölötti 2.12 pH-érték és pufferkapacitás A bakteriális k
élelmiszerkárosító hatása .16 5.1 A mikroorganizmusok jelent sége az élelmiszeriparban 16 5.2 A mikroorganizmusok élelmiszer-károsító hatása16 6. Élelmiszereredet betegségek: vírusok, Rickettsiák, prionok, protozoák és paraziták .17 6.1 Az élelmiszer eredet betegségek köre 17 6.2 Vírusok 17 6.3 Rickettsiák 18 6.4 Prionok 18 6.5 Protozoák és paraziták18 7. Élelmiszereredet betegségek: baktériumok, Campylobacteriozis, lépfene .19 7.1 A baktériumok néhány jellemz tulajdonsága19 7.2 Campylobacteriozis19 3 7.3 Anthrax (lépfene) 20 8. Intoxikációs típusú élelmiszer-mérgezések: botulizmus, Staphylococcus, Bacillus, mikotoxikózisok .21 8.1 Botulizmus21 8.2 Staphylococcus 22 8.3 Bacillus 23 8.4 Mikotoxikózisok 24 9. Fert zéses típusú élelmiszer-mérgezések: Salmonella, Listeria26 9.1 Salmonella 26 9.2 Listeria28 10. Fert zéses típusú élelmiszer-mérgezések: Escherichia coli, Clostridium.29 10.1 Escherichia coli .29 10.2 Clostridium .29 11.
Mikroorganizmusok által okozott élelmiszerromlások.31 11.1 Mi az élelmiszerromlás.31 11.2 Az élelmiszer mikrobális szaporodást el segít tulajdonsága.31 11.3 Élelmiszerek mikrobás fert zési forrásai .32 12. Eljárások a mikrobaszaporodás megállítására: h tés, fagyasztás, szárítás, cukor-, sótartalom, a vízaktivitás csökkentése, a gáz fázis megváltoztatása.33 12.1 H tés.33 12.11 H szekrények használata 33 12.12 A h tés hatása az élelmiszerekben lev mikrobákra33 12.2 Fagyasztás.33 12.3 Szárítás, a cukor-, a sótartalom, a vízaktivitás csökkentése .34 12.4 A gáz fázis megváltoztatása.34 13. Eljárások az élelmiszerekben található mikroorganizmusok elpusztítására: h hatás (letális, D-, Z- és F-érték).35 13.1 A mikroorganizmusok h okozta pusztulása .35 14. Eljárások az élelmiszerekben található mikroorganizmusok elpusztítására: paszt rözés, besugárzás, tartósítószerek, sz rés .37 14.1 Paszt rözés.37 14.2
Besugárzás .37 14.3 Vegyi anyagok használata .37 14.4 Sz rés .38 4 15. A 4/1998. EüM rendelet lényeges elemei (n, c, m, M paraméterek jelentése és az élelmiszerek min sítése ezek alapján).39 15.1 Mikrobiológiai vizsgálatok eredményeinek értékelése .39 15.11 Útmutatás a táblázatok használatához 39 15.2 Az élelmiszerek (kivéve az italokat és konzerveket) élelmiszer-biztonsági mikrobiológiai megítélése .39 15.21 Szúrópróbaszer mintavétel esetén 39 15.22 Tétel vagy árukészlet vizsgálat esetén40 15.3 Az italok élelmiszer-biztonsági mikrobiológiai megítélése.40 15.4 Konzervek és prezerv élelmiszer-biztonsági mikrobiológiai megítélése.40 15.5 2. számú melléklet a 4/1998 (XI 11) EüM rendelethez 42 15.51 Az élelmiszer megítélését befolyásoló kórokozók42 15.52 Kórokozó mikroorganizmusok, amelyek az 1 számú melléklet II. részében megadott terméktömegben nem fogadhatók el (határérték: 0/g vagy cm3 ):.43 15.53
Határérték alatt megt rhet kórokozók: 43 15.6 3. számú melléklet a 4/1998 (XI11) EüM rendelethez 43 15.61 Mintavétel 43 15.62 Megítélés43 15.7 4. számú melléklet a 4/1998 (XI 11) EüM Rendelethez 44 16. Veszélyelemzés kritikus kontrollpontokon: a HACCP rendszer lényeges elemei .46 16.1 A HACCP rendszer fogalma.46 16.2 A HACCP rendszer hazai bevezetése .46 16.3 A HACCP integráló szerepe .48 16.4 A HACCP kialakításának munkamódszere .49 16.5 Fogalom-meghatározások.49 16.6 A HACCP rendszer kialakítása.51 16.61 A HACCP rendszer eredményes kialakításának és ködtetésének alapfeltétele: .51 16.7 HACCP Codex Alimentarius által meghatározott 7 alapelve 51 16.71 Veszélyelemzés végzése 51 5 16.72 A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása .52 16.73 A kritikus határérték(ek) megállapítása52 16.74 A CCP szabályozását felügyel rendszer felállítása 52 16.75 Azon helyesbít tevékenység meghatározása, melyet akkor kell
elvégezni, ha a felügyelet azt jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt.52 16.76 Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak meger sítésére, hogy a HACCP rendszer hatékonyan m ködik 52 16.77 Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást. 52 17. A min ségbiztosítási rendszerek: (TQM) ISO-9000, ISO14000 (a leglényegesebb ismérvek, elemek) .54 17.1 A teljes kör min ségbiztosítás .54 17.2 A TQM alapelvei.55 18. Genetikailag módosított élelmiszer-alapanyagok és ellen rzés (néhány példa, lényeges alapelvek, szabályok).56 18.1 Bevezetés .56 18.2 Genetikai módosítás (GM) .57 18.3 Polimeráz láncreakció alkalmazása (PCR).59 6 16. Veszélyelemzés kritikus kontrollpontokon: a HACCP rendszer lényeges elemei 17. A min ségbiztosítási rendszerek: (TQM) ISO-9000, ISO14000 (a leglényegesebb ismérvek, elemek) 18. Genetikailag
módosított élelmiszer-alapanyagok és ellen rzés (néhány példa, lényeges alapelvek, szabályok) VM-I. évfolyam Élelmiszeripari mikrobiológia vizsgakérdések (2002. május 03) A-kérdések (bármelyik B-kérdéssel kombinálva) 1. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, tápanyagigény, oxigénigény 2. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, h mérsékleti igény, pH-érték és pufferkapacitás, gátlóanyagok 3. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, a szaporodás fázisai folyadékkultúrában 4. Az állati sejt, baktériumok, gombák, vírusok, prionok jellemi 5. A mikroorganizmusok jelent sége az élelmiszeriparban, mikroorganizmusok élelmiszerkárosító hatása 6. Élelmiszereredet betegségek: vírusok, Rickettsiák, prionok, protozoák és paraziták 7. Élelmiszereredet betegségek: baktériumok, Campylobacteriozis, lépfene 8. Intoxikációs típusú élelmiszer-mérgezések: botulizmus, Staphylococcus, Bacillus, mikotoxikózisok 9. Fert zéses
típusú élelmiszer-mérgezések: Salmonella, Listeria 10. Fert zéses típusú élelmiszer-mérgezések: E coli, Clostridium 11. Mikroorganizmusok által okozott élelmiszerromlások 12. Eljárások a mikrobaszaporodás megállítására: h tés, fagyasztás, szárítás, cukor-, sótartalom, a vízaktivitás csökkentése, a gáz fázis megváltoztatása 13. Eljárások az élelmiszerekben található mikroorganizmusok elpusztítására: h hatás (letális, D-, Z- és F-érték) 14. Eljárások az élelmiszerekben található mikroorganizmusok elpusztítására: paszt rözés, besugárzás, tartósítószerek, sz rés 15. A 4/1998 EüM rendelet lényeges elemei (n, c, m, M paraméterek jelentése és az élelmiszerek min sítése ezek alapján) 7 B-kérdések (els sorban az órákon elhangzottak szerint!) 1. Összmikrobaszám meghatározása élelmiszerekb l 2. Spórás baktériumok meghatározása élelmiszerekb l 3. A szabványos élelmiszervizsgálatok alapjai: baktériumok, a
Szalmonellák kivételével 4. A szabványos élelmiszervizsgálatok alapjai: Salmonellák 5. A Hoskins-módszer ismertetése 6. A h hatás mikrobákra gyakorolt hatásának vizsgálata (letális h mérséklet és D-érték) 7. Fert tlenít szerek hatásának vizsgálata 8. Antibiotikumok hatásának és állati eredet élelmiszerek antibiotikum tartalmának vizsgálata 9. Tartósítószerek hatásának vizsgálata 8 A-kérdések 1. Mikroorganizmusok jellemz i: anyagigény, oxigénigény 1.1 A mikroorganizmusok jellemz i baktériumok, táp- A mikroorganizmusok kifejezést általában egysejt szervezetekre használják vagy olyan organizmusokra, amelyek sejtjei nem vagy csak nagyon csekély differenciálódást mutatnak. A mikroorganizmusok csoportjába soroljuk: prokarióták (baktériumok és cianobaktériumok, egysejt ek), gombák, protozoák és algák, vírusok és prionok. 1.2 A baktériumok néhány jellemz tulajdonságai (1) Sejtfal. Mureinszerkezet , amelyben a
poliszacharidok hálózatát peptidek kötik össze. A Gram+ baktériumokban a sejtfal egységes és murein a f alkotórésze. Gram- baktériumokban a sejtfalnak kb 10%-át alkotja murein A küls membrán és a citoplazmamembrán közötti rész tartalmazza a mureint. (2) Citoplazmikus membrán. A citoplazmát lipoprotein szerkezet veszi körül. Ebb l a rétegb l indulnak ki a csillók és az ostorok (3) Plazmid. Általában kicsiny, dupla fonalú DNS, kisebb, mint a kromoszóma. (4) Citoplazma. Riboszómákat és számos egyéb alkotórészét tartalmaz, amelyek a sejt anyagcseréjében játszanak szerepet. (5) Baktériumkromoszóma. Kb 1 mm hosszúságú, dupla fonalú DNS-spirál, amely maga körül többszörösen fölcsavarodó, zárt gy t alkot. (6) Kialakuló új sejtfal. Ez a fal választja el az egy sejtb l kialakuló két új sejtet (7) Ostor. Globuláris fehérjemolekulák által létrehozott, merev Spirális szerkezet, amely a citoplazmában lév alapjából kiindulva
forgó mozgást végez Szerepe van a baktérium mozgásában (8) Csilló. Globuláris fehérjemolekula egyenes, szilárd képdménye, amelyek a citoplazmamembránból ered, és a baktériumnak a felülethez való tapadásában játszik szerepet (9) Szexcsilló. Hasonló, de hosszabb, mint a csilló, és néhány baktérium ivaros folyamataiban játszik szerepet. Egy baktériumsejt csak néhány szexcsillóval rendelkezik. (10) Nyálkaréteg. Rendszerint a sejt által termelt 9 10 poliszacharid, amellyel nagyon laza összeköttetésben áll. (11) Tok. Elhatárolt struktúra, rendszerint sejtet körülhatároló poliszacharid. 2. Mikroorganizmusok jellemz i: baktériumok, h mérsékleti igény, pH-érték és pufferkapacitás, gátlóanyagok 1.21 2.1 A baktériumok néhány jellemz tulajdonsága Tápanyagigény A legtöbb baktérium heterotróf: szerves anyagokat igényelnek a növekedéshez. Néhánynak szüksége van legalább egy szerves és ásványi sókra, némelyik
fermentálható szénhidrátot igényel, számos baktériumnak pedig mindezen anyagok széles skálájára van szüksége, és akad olyan is, amely képtelen szaporodni él gazdasejten kívül. 1.22 Oxigénigény Több baktérium csak oxigén jelenlétében tud szaporodni. Néhányan igényelnek ugyan oxigént, de elpusztulnak vagy legalábbis nem képesek szaporodni. Két csoport szaporodni tud oxigén hiányában, illetve jelenlétében egyaránt − fakultatív anaerob − aerotoleráns Minden baktériumnak szüksége van valamennyi szén-dioxidra. Az olyan baktériumokat, amelyek a szén-dioxidot a leveg normál összetételénél magasabb koncentrációban igénylik, capnofileknek nevezzük. Lásd 1.2 pontban 2.11 mérsékleti igény A mikrobák 20 0C-tól +90 0C-ig szaporodnak. Két típusát különböztetjük meg, aszerint, hogy hogyan szaporodnak alacsony h mérsékleten: − pszichrofilek szaporodási optimuma 20 0C alatt van − pszichrotrófok növekedési optimuma 20 0C
fölötti 2.12 pH-érték és pufferkapacitás A bakteriális k
