Informatika | Tanulmányok, esszék » Magda Tamás - Az IBM múltja, jelene és jövője

Az IBM múltja, jelene és jövője Dolgozatomat a világ talán egyik legmeghatározóbb számítástechnikai multinacionális vállalatról készítettem. A számítástechnika a minden napjainkat, az élet minden területén meghatározza Az világvezető IBM igen széles termékpalettával bizonyította innovatív képességeit az elmúlt csaknem száz esztendő folyamán, míg végül a hatvanas években felismerték az informatikában rejlő hihetetlen lehetőségeket, és legfőbb erőforrásaikat erre az iparágra koncentrálták. Az IBM-et 1911. június 15-én jegyezték be New York államban, Computing Tabulating Recording Company néven. A vállalkozás akkoriban még a legkülönbözőbb eszközöket gyártotta a kereskedelmi mérlegtől a hús- és sajtszeletelőkön át a tabulálógépekig. A cég vezetői felismerték a vállalaton belüli közösségi szellem fontosságát, ezért vállalati zenekart és sportcsapatokat alapítottak. Az ügyfél jelentőségére is

nagy hangsúlyt fektettek, ez az alapvető elem később a vállalat alapfilozófiájába is beépült. „Az ügyfél sikeréből a cég sikere lesz.” 1915-től elsősorban a nagy tabulálógépekben látták a vállalat jövőjét Az 1920-as években a vállalat működését kiterjesztették Dél-Amerikára, Európára, Ázsiára és Ausztráliára is. 1924-ben változtatták meg a cég nevét International Business Machines Co.-ra, vagyis IBM-re Az 1930-as évek nagy gazdasági válságának idején az IBM azon kevés vállalkozások közé tartozott, amelyeknek sikerült növekedést elérnie. A cégvezetés törődött az alkalmazottaival, 1934-ben csoportos életbiztosítást kötött, 1935-ben túlélési segélyt adott a dolgozóinak, és 1936-tól fizetett szabadságot is biztosított. A válság idején felhalmozott nagy készleteinek köszönhetően az 1935-ös Társadalombiztosítási Törvény megszavazását követően, jelentős megrendelésre szóló szerződést

tudott kötni a kormánnyal, így 26 millió ember foglalkoztatási adatait kezelhette, és ennek a s ikernek köszönhette később más kormányhivatalok megrendeléseit is. A második világháború idején az IBM az USA kormányának rendelkezésére bocsátotta berendezéseit, a háború évei egyben az IBM számítógép-gyártás felé tett első lépéseinek évei is, a cég 1944-ben készítette el első Mark I. névre keresztelt számítógépét Az első legyártott darab még több mint 15 méter hosszú, 2,5 méter magas szerkezet volt, és valamivel több mint öt tonnát nyomott. Az 1944-ben készített IBM 701-es egy jóval fejlettebb technológián alapuló gép volt, melyet elsősorban kormányzati és kutatási munkákra használtak, de alkalmazhatóvá tették számlázási feladatok ellátására, bérlistakészítésre és készletellenőrzésre is. 1957-ben az IBM létrehozta az első számítógépes lemeztároló rendszert, és a nagyarányú fejlődésnek

köszönhetően, az 1960-as években az IBM adta az európai számítógépek 90 százalékát. Kizárólag a s zámítástechnika irányába kezdték fejleszteni a céget, a bevételek ennek hatására majdnem kilencszeresére nőttek, a dolgozói létszám a 72.500-ról 270000-re emelkedett 1964-ben az IBM merész lépésre szánta el magát, és az egybeépített rendszerek helyett a System 360-as sorozattal - megteremtette a cserélhető szoftveres gépet, amelyet bárki saját igényeinek és lehetőségeinek megfelelően fejleszthetett. A darabokra szedéssel megnyitotta az utat a sokmilliárd dolláros szoftver- és szolgáltatásüzlet előtt. Az informatikai szolgáltatások terén az IBM a világ legnagyobb cége. Az 1970-es évektől beépült mindennapjainkba, mint a manapság már természetesnek vett pénztári -1- Magda Tamás árleolvasó (1973.), vagy a ma már mindennap használt ATM-ek (készpénzfelvevő automata) első verzióinak megalkotója. Az 1980-as

évektől beszélhetünk a PC-k korszakáról. A PC tervezésekor az IBM az alkatrészek gyártását külső vállalkozásoknak adta ki. A processzort az Intel szállította, a DOS operációs rendszert pedig egy Microsoft nevű, 32 alkalmazottal működő kis cég. Az 1985-től működő új vezetés jelentős pénzeket fektetett a kutatásba, ennek eredményeképpen 1986-ban Gerd K. Binning és Heinrich Rohrer, illetve 1987-ben J Georg Bednorz és Alex Muller IBM alkalmazottak nyerték el a fizikai Nobel-díjat. 1985ben már kifejlesztették az egy épületkomplexumon belüli személyi számítógépek hálózatát, lehetővé téve ezzel közös nyomtatók és file-ok használatát. Ez a korszak azonban pénzügyileg nem volt sikeres az IBM számára: 1993-ra közel 8 milliárd dolláros veszteséget ért el. Az 1993 áprilisában kinevezett új igazgatótanácsi elnöknek látványos intézkedéseket kellett hoznia a v állalat stabilizálása érdekében. Újjáépítették a

gyártósorokat, csökkentették a munkaerőt és jelentős költségcsökkentést határoztak el. Az Internet és a hálózati számítógépezés elterjedésével a vállalatnak az üzletág újabb látványos váltásával kellett szembenéznie, most a versenytársakhoz viszonyítva az IBM volt a felkészültebb. Az IBM azóta a világ legnagyobb számítástechnikai vállalatává vált, 170 országban több mint egymilliárd ügyféllel rendelkezik. Összbevétele 1999-ban megközelítette a 82 milliárd dollárt, 2000-ben pedig 87,5 milliárd dollárt ért el. Az IBM rendelkezik az ISO 9002 minőségi szabványbizonyítvánnyal, és a minősítés történetében először, 1997 decemberében, az egész világra kiterjedően kapta meg a környezetvédelmi szabványt az ISO 14001-et. Ezt többek között olyan intézkedéseivel érte el, mint az, hogy 1987 ót a a veszélyes hulladék kibocsátását több mint 83%-kal tudta csökkenteni, az 1999-es évben a nem veszélyes

hulladék kibocsátásának pedig mintegy 75%-át vissza tudta forgatni. 1992-ben az IBM létrehozta az újrafelhasznált műanyagból készült számítógép-burkolatot, 1999-ben útjára indította az első olyan PC-jét melynek központi műanyag alkatrészeit 100%-ban újrafelhasznált műanyagból állították elő. Ezek az intézkedések nagyon fontosak az emberek (mi és a jövő nemzedéke) számára, mivel a k örnyezetszennyezés már olyan súlyos probléma az egész világon, amely ellen mindent meg kell tenni és főleg az ilyen nagy multinacionális cégem tehetnek a legtöbbet. Az IBM Corporation felépítése, bár sok mindenben hasonlít a többi Egyesült Államokbelli világcéghez, mégis számos igen sajátos karakterrel bír. Belső szerkezete nagyon egyedülálló és különleges. A gyártó egységek teljesen elkülönülnek az értékesítő és marketing részlegektől, a szolgáltató divízióktól, a finanszírozási ágazattól, a különböző

fejlesztő laboratóriumoktól, bár mindegyiknek Armonkban (New York állam) van a központja. Földrajzi szempontból további egységekre, kontinensekre, országokra, területekre tagolódik. A kontinens központokat (Ausztrália, Ázsia, Észak,- és Dél Amerika, Európa, Közép-Kelet, Afrika) a New York-i központ koordinálja. A kontinensközpontok és a divíziós központok egyszerre irányítják az egységeket országonként. A termelő egységek központja irányítja az olyan alközpontok munkáját, melyek nem földrajzilag, hanem rendeltetésük szerint vannak megkülönböztetve. Minden alközpontot és a hozzá tartozó egységet közös szóval divíziónak nevezzük, és ezek a számítógépek különböző részeit gyártják. -2- Magda Tamás Magyarország a többi környező országhoz képest mindig sajátos szereppel bírt az IBM Corporation életében, erre a múlt század harmincas éveitől kezdve több tény is utal. 1932 és 1936 köz ött

Magyarországon Organisatio Irodaelszerelési Rt. képviselte az IBM elődjét, a Computing Tabulating Recording Company nevű vállalatot. Az amerikai cég 1936-ban, "Watson Electrical Bookkeeping Ltd." néven indította útjára magyarországi leányvállalatát, nyolc alkalmazottal és 10 000 dolláros alaptőkével. Magyarországon is, mint minden országban, ahol az IBM jelen van, két elkülönült szervezet végzi a gyártási, illetve az értékesítési tevékenységet. Az értékesítéssel foglalkozó egység az IBM Magyarországi Kft., már 60 é ves múltra tekint vissza Magyarországon, míg a gyártási tevékenységet folytató részlegeknek csupán néhány éves múltjuk van. Az első ügyfelek - akik főleg a bankok köréből kerültek ki - kitörő örömmel fogadták kártyarendező gépeink gyorsaságát és pontosságát. Kezdetét vette a növekedés, és hamarosan üzembe kellett helyezni egy külön kártyaüzemet. Az ügyfelek behozták

dokumentumaikat a szolgáltató irodába, itt lyukkártyára vitték át az adatokat, majd soronként 50 perces sebességgel feldolgozták és rendszerezték őket. 1938-ra már húsz dolgozót foglalkoztatott a vállalat. A II világháború alatt leégett az iroda, de hamarosan megtörtént az újjáépítés és újraindult az élet. 1947-ben a vállalat felvette az International Business Machines Corporation Magyarországi Kft. nevet Az 1949-es népszámlálás nagy kihívást jelentett az IBM Magyarországi Kft számára, és végül nagy sikernek bizonyult. Abban az időben még nem volt könnyű a belső kommunikáció: amikor Thomas J. Watson szólni kívánt az IBM alkalmazottaihoz, külön telefonvonalat béreltek erre a célra a Magyar Postától. A hidegháború és a vasfüggöny kora az IBM számára is nehéz időket jelentett. A vállalatok többségét államosították. Alig néhány vállalat élte ezt túl; ezek egyike az IBM volt Ennek nagyon egyszerű a

magyarázata: az IBM gépei annyira nélkülözhetetlenek voltak, hogy a hatóságok nem merték veszélybe sodorni a fontos adatfeldolgozási feladatok végrehajtását (az ország statisztikai adatainak feldolgozása teljes egészében IBM gépeken alapult). Részben leállították a pótalkatrészek beszállítását a nyugati világból, azonban az IBM ügyes fiatal mérnökei egy kis műhelyben maguk is elő tudták állítani az egyszerűbb alkatrészeket. 1956-ot követően javultak a körülmények az IBM számára, szilárd alapokon állt az üzlet. Nagyon jól fogyott a gömbfejes írógép, és az elektronikus számítógépek második generációjának bejelentése és forgalmazása is sikert aratott. 1966 áprilisában kiemelkedő eseményre került sor: Budapestre látogatott A. K Watson, hogy részt vegyen az IBM 30 éves magyarországi fennállása alkalmából rendezett ünnepségeken. Magyarországon is komoly mérföldkövet jelentett a számítógépek harmadik

generációjának bejelentése. Az IBM/360-20-as rendszerét a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be A nyolcvanas évek első fele ismét nehéz időket hozott, a gazdasági embargó erősödésének következtében. Az IBM Magyarországi Kft mindössze a termékek kis hányadát forgalmazhatta. Minden megrendelt számítógéphez ki kellett tölteni egy licenckérvényt, amelyen fel kellett tüntetni a felhasználás végcélját, a végfelhasználót stb. A magyar szakemberek , mérnökök a világban mindenütt megállják a helyüket. Az IBM is felfedezte a magyar szakemberek tudását és precíz munkaerejét . A vállalat 1995-ben úgy döntött, hogy új üzemet nyit Magyarországon, ekkor kezdte el a termelést a m erevlemezes meghajtókat gyártó székesfehérvári üzem. További IBM cégek is létrejöttek mellette: a székesfehérvári IBM Storage Products Kft., a szintén itt található, ITszolgáltatóként működő IBM Global Servicés Kft, az ISC Hungária

Informatikai Kft, a régió IBM-érdekeltségű cégeinek könyvelési központjaként szolgáló IBM Accounts Payable Center és a váci IBM Data Storage Systems Kft. -3- Magda Tamás Napjainkban a cég az IBM teljes portfolióját forgalmazza Magyarországon: a s zemélyi számítógépektől a nagyszámítógépekig terjedő teljes termékválasztékot, illetve az informatikai szolgáltatások teljes választékát, amely az informatikai megoldás megtervezésétől kezdve a megvalósításon és a leszállításon át a felügyeletig tart. Az IBM jelenleg közel 100 Ü zleti Partnerrel működik együtt Magyarországon, akik segítségével minden iparág igényeire választ tud adni. Magyarország földrajzi adottsága miatt jelentős szerepet tölt be , a cég szempontjából, mivel a vállalat az egész világon jelen van, így Európai viszonylatban egy fontos központ is a Székesfehérvári üzem. A mi szüleink a számítógépekkel ifjú korukban még csak ismerkedtek,

de a mai fiatalok mindennapjait már jelentősen meghatározzák. -4- Magda Tamás