Szociológia | Kábítószerek és hatásaik » Az internet- és chatfüggőség

Révész Géza Országos Tanulmányi Verseny Az Internet- és a chat-függőség 2001 Jelige: Snuffy Tartalom 1. Bevezető 3. 1.1 Az Internet rövid története 3. 1.2 Kommunikáció az Interneten 3. 2. Az Internet – csak illúzió? 4. 2.1 Internet-függőség 4. 2.2 Homenet Study 5. 2.3 Az internetes kommunikáció vizsgálata és jellemzői 6. 3. A chat felhasználói 6. 3.1 A módszer leírása 6. 3.2 A chatelők általános jellemzése a beérkezett kérdőívek alapján 7. 3.3 A „chat-függők” vizsgálata 4. Internetes kapcsolatok 11. 13. 4.1 Az on-line kapcsolatok előnyei 13. 4.2 Továbblépés on-line kapcsolatokból valódi barátság 14. 5. Befejezésül 14. 6. Melléklet 16. 7. Irodalomjegyzék 17. 2 1. Bevezető Napjainkban egyre többen töltenek napi 5-10 órát, vagy esetleg még több időt a számítógép előtt, a „hálón lógva”, egy-egy chat (internetes csevegő program) csatornán. Dolgozatomban azt kutatom,

hogy miért bújnak el az emberek a cyber világban, miért élnek sokan inkább a neten, mint a való életben. Talán az anonimitás miatt? Vagy nem tudnak érvényesülni a saját életükben? Esetleg a családi háttér az oka? Vajon az iskolai végzettség is szerepet játszik ebben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ. 1.1 Az Internet rövid története Mindennapi életünkben egyre nagyobb szerepet játszanak a s zámítógépek, életünk fontos része lett az Internet is. Az Internet számítógépeket összekötő hálózat, mely hatalmas mennyiségű információhoz juttatja a felhasználókat, illetve biztosítja számukra a kommunikáció lehetőségét. Az első hálózatokat az Egyesült Államokban hozták létre, de ez csak egy adott földrajzi helyen található különböző szervezetek gépeinek az összekötését jelentette, így az összes hálózatba bekapcsolt gép adataihoz hozzájuthattak a f elhasználók. Az első távolsági hálózat az ARPANET

(Advanced Reserach Projects Agency), amelyet 1969-ben hoztak létre, és két egyetem gépeinek az összekötését jelentette. Később, a műholdas telekommunikáció bevezetésével lehetővé vált, hogy ehhez a hál ózathoz az Egyesült Államokon kívüli országok is csatlakozhassanak; így jött létre az Internet, amit ma már több tízmillióan használnak. A világháló már nem csak a t udomány szolgálatában áll, hanem megjelent az elektronikus kereskedelem, a levelezés, illetve megjelentek az ún. csevegő csatornák is. 1.2 Kommunikáció az Interneten A számítógépes hálózaton való levelezés a legrégibb és legelterjedtebb CMC forma. (CMC: Computer Mediated Communication - számítógép közvetítette kommunikáció) A telefonnál sokkal olcsóbb, percek alatt ott van a kívánt helyen, és megőrizhetőséget biztosít. Léteznek levelezési listák, amik bizonyos témák köré szerveződnek. A feladó a levelet egy csoportcímre küldi, és mindazok

megkapják, akik feliratkoztak a listára. A konferencia-rendszerek a levelezési listáknál kifinomultabban működnek, a résztvevők megválaszthatják, hogy melyik üzenetet akarják elolvasni, és bárki hozzáférhet és hozzászólhat bármihez. Léteznek beszélgető csatornák is, ez egyidejű CMC forma. Az IRC-t (Internet Relay Chat - Internet közvetítette csevegés) egy finn kutató hozta létre 19883 ban, és azóta is rengetegen használják. Ezek is csoportosulhatnak különböző témák köré, a belépők „csatornákhoz” kapcsolódhatnak. A többfelhasználós játékok az internetes kommunikáció egyik sajátos formáját képviselik. Ezek eredetileg csak többfelhasználós szerepjátékokat jelentettek, de már túlléptek eredeti lényegükön, a játékon. A résztvevők már személyes kapcsolatok kialakítására és fenntartására is használják. 2. Az Internet – csak illúzió? 2.1 Internet-függőség Az ember társas lény, aki élete nagy

részét emberek között tölti. Fontos, hogy tartsunk kapcsolatot olyanokkal, akik törődnek velünk, és akikkel törődünk. Keressük mások jelenlétét, ugyanis a mély és tartós kapcsolatok fontos szerepet töltenek be az életünkben. Az Internet elméletileg korlátlan lehetőséget biztosít az emberek számára, hogy a mai elidegenedett világban társas lényként éljenek. North szavaival (idézi King & Moreggi, 1998): „Nagyvárosaink személytelen izolációjában, ahol az emberek általában rokonaiktól külön élnek, vagy magányosan a tömegben, a net a társas élet póthelyszínévé vált – a személyközi kapcsolatok létfontosságú forrásává, nem fizikai természete ellenére”. Az internetes kapcsolatok kielégíthetik az ember alapvető kötődési szükségletét. Az Interneten eltöltött on-line idő gyakran meghaladja a valódi világban eltöltöttet, ezáltal időt vesz el a való élet feladataitól, az élő kapcsolatok ápolásától.

Az „Internet-függőknek” – akárcsak a kábítószereseknek – egyre több kell a netből. A kutatók beteges Internet-használatról (Kennedy-Souza, 1998), addikcióról (Young, 1996) beszélnek. Az Internet addiktívabb, mint az olvasás, vagy a T V nézés, mert a másokkal való kölcsönös érintkezés lehetőségét kínálja. Ezek a „ kapcsolatok” azonban csak látszólagosak, hisz a virtuális kontaktus csak a kapcsolatok illúzióját nyújtja. Ha valaki mélyebbnek és fontosabbnak él meg egy ilyen kapcsolatot, akkor hiányzik a társadalmi realitása. A „net-addikció” elgondolás kritikusai szerint az Internet elsősorban olyan kommunikációs forrás, mely eszköz ahhoz, hogy egyének olyan információhoz jussanak, melynek megszállottjaivá válhatnak. Ilyen például az „on-line szexuális függőség”, ahol az emberek a „szexuális tartalom” megszállottjai, és az Internet csak eszköz ennek a megszerzéséhez. 4 2.2 Homenet Study A

növekvő Internet-használat káros következményeire hívja fel a figyelmet a Homenet Study. Ez egy vizsgálat, melyet 1995-96-ban a C arnegie Mellon Egyetem kutatói végeztek Pittsburgh-ben (Kraut, Patterson, Lundmark, Kiesler, Mukophadhyay és Scherlis, 1998). Azt kutatták, hogy milyen hatásai vannak az Internetnek az egyén társas aktivitására és pszichés jólétére. Vizsgálatukban addig internetes hozzáféréssel nem rendelkező háztartásokat szereltek fel a megfelelő technikai eszközökkel, majd 12 és 24 hónap múlva vizsgálták az említett két változót: a s zemélyek társas aktivitását és a ps zichés jólétet. Szerintük az Interneten létrejövő kapcsolatok gyenge köteléknek tekinthetők, a vele eltöltött idő azonban a már meglévő társaktól von el időt. Így a növekvő Internet-használat a valódi társas kapcsolatoknak árt, és enyhén növekvő magánnyal és depresszióval jár együtt. A kutatók szerint ennek fő oka, hogy

bajban az on-line barátok nem tudnak segíteni. Ennek eredményeit több oldalról is támadták, mert a v izsgálatban eddig Internettel még nem rendelkező háztartásokat szereltek fel Internettel, és őket vizsgálták, így kimaradtak a vizsgálatból azok, akik már aktív Internetfelhasználók voltak. Támadták amiatt is, hogy csak olyan embereket vizsgáltak, akiknek voltak működő társkapcsolataik, következtetésként felvetik, hogy egészen más következményekkel járhat az internetezés olyanoknál, akik eleve egyedül élnek, és nincsenek valódi működő kapcsolataik. A Homenet Study eredményeivel ellentmond számos élő példa. Saját tapasztalataim szerint rengeteg pár van, akik a chaten ismerkedtek meg, utána találkoztak, és azóta nagyon boldogok együtt. Ami talán a meglepő ebben, hogy egyikük sem olyan, aki nem találhatna élőben barátot vagy barátnőt, de mégis a chaten találták meg az igazit. Hogy mi ennek az oka? Talán az, hogy a

chaten az anonimitás miatt nagyon könnyen kialakulhatnak mély érzelmi kapcsolatok. Az emberek könnyebben megnyílnak az Interneten, még akkor is, ha a v alódi életben sincs problémájuk az ismerkedéssel. A legtöbb ember a külsőségekre ad, és nem igazán fontosak a belső tulajdonságok. Legtöbben úgy érezzük, hogy van valami igazságtalan abban, hogy egy ember külső megjelenése meghatározója lehet annak, hogy mások mennyire kedvelik. Miért ilyen fontos a fizikai vonzerő? Ennek részben a fizikailag vonzó emberekre vonatkozó népszerű sztereotípia az oka. (Atkinson, 513. o 1999) A chaten pedig úgy lesz két ember szimpatikus egymásnak, hogy először csak beszélgetnek, így egymás lelkét ismerik meg először, és csak utána találkoznak személyesen, így megfordul az ismerkedés sorrendje a v aló élettel szemben. Szerintem így sokkal bensőségesebb kapcsolatok alakulhatnak ki. Persze így is előfordulhat, hogy valaki nem önmagát adja, és ez

csak személyes találkozáskor derül ki. 5 2.3 Az internetes kommunikáció vizsgálata és jellemzői A számítógépen történő kommunikáció alaptermészetéből fakadnak legjellemzőbb sajátosságai, nevezetesen az, hogy a résztvevők névtelenek maradhatnak, hiányoznak a nem verbális kulcsingerek, és az, hogy földrajzi helyzetünk nincs hatással a kommunikációra. Ezek nagyon lényegesek, hiszen ide vezethetők vissza a neten megfigyelhető viselkedési formák. A nem verbális kommunikáció jegyeinek a pótlására jöttek létre az érzelmet kifejező ikonok. Ilyenek például a mosolygó arc :-) , mely jókedvet, örömöt, boldogságot fejez ki. Számos érzelemet kifejező karaktersorozat létezik: szomorúság :-( , kacsintás ;-) , kiöltött nyelv :-P , ijedt kiáltás :-O . Küldhetünk akár virtuális rózsát is: ---<--@ . Ezeknek a karaktersorozatoknak a szakneve: emoticons. Az „emoting” a testtelen testbeszéd. Ez a csevegő csatornák

sajátja, amikor a társalgás során megjelenő nem verbális viselkedést leírom, oly módon, hogy egyes szám harmadik személyben beszélek magamról. A chaten ez más színnel is jelenik meg, és a beszélgetőpartner képernyőjén a következő szöveg jelenik meg: Snuffy mosolyog. A chaten lévők folyamatosan informálják egymást érzelmeikről és hangulataikról. Érhető, hogy a növekvő Internet-használat miatt sokan féltik a valódi világot és az emberi kapcsolatokat. De mivel az Internet felhasználóinak a s záma fokozatosan növekszik, túl kell lépni ezen, és az internetes kommunikáció előnyeit kell inkább vizsgálni. Az Internet kínálta kapcsolatteremtés és – tartás lehetőségét sokan, sokféle motívummal veszik igénybe. A mai világra egyre jellemzőbb, hogy az ember nem él szeretteivel egy közösségben. A világháló kézenfekvő és hatásos eszköz az ilyen kapcsolatok ápolására. Abban biztosak lehetünk, hogy a k ommunikáció

létezik a net en, aminek vizsgálni lehet a jellegzetességeit. Azt is el kell fogadni, hogy a h álón zajlik „valódi” társadalmi élet, illetve léteznek Internetes közösségek is. 3. A chat felhasználói 3.1 A módszer leírása Dolgozatom elkészítésében a Gyalogló Chat felhasználói voltak a segítségemre. Összeállítottam egy kérdőívet (lásd:Melléklet), amelyben olyan dolgokra kérdeztem rá, melyeket személyes tapasztalataim alapján fontosnak tartottam. 1739 felhasználható kérdőív érkezett be, melynek eredményeit veszem figyelembe dolgozatomban. A kérdőív két héten keresztül volt fenn az Interneten, a http://chat.gyaloglohu/kerdoiv című weboldalon, és a Gyalogló 6 Chat főoldaláról könnyen el lehetett jutni hozzá. A kitöltött kérdőívek hozzám érkeztek be, és a két hét letelte után egyszerre dolgoztam fel az összeset. 3.2 A chatelők általános jellemzése a beérkezett kérdőívek alapján Az általam fontosabbnak

tartott adatokat a könnyebb áttekinthetőség érdekében diagramokkal is szemléltettem. Személyes adatok A chatelők átlagéletkora 21,62 év. A legfiatalabb felhasználó 9, a legidősebb 60 éves. A felhasználók 55%-a fiú, 45%-a lány Az iskolai végzettség a következőképpen alakult: Végzettség 35% Ös s zes us er k ör ében 24 évet betöltött us er ek 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% általános szakmunkás gimnázium szakközép főiskola egyetem Vizsgáltam az összes user (a chat felhasználói) körében, és a 24. évet betöltött userek körében is. Az összes felhasználó legmagasabb iskola végzettsége leginkább az általános iskola, hisz az ő átlagéletkoruk is alacsony. Sokan végeztek középiskolát (szakközépiskolát, gimnáziumot, néhányan szakmunkásképzőt). Kevesebben rendelkeznek felsőfokú iskola végzettséggel (főiskolával, egyetemmel). A 24. évüket betöltött userek körében természetesen másképp alakultak ezek az

adatok. Náluk a szakközépiskola a legjellemzőbb, ezt követi a főiskola, a gimnázium, az egyetem, a szakmunkásképző, és végül az általános iskola. 7 A felhasználók egy része már dolgozik is: Beosztás Összes user körében 24 évet betöltött userek 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% nem dolg. v állalkozó beosztott középv ezető v ezető Az összes felhasználó nagy része még nem dolgozik, akik dolgoznak közülük, azok leginkább beosztottak. Néhányan vállalkozók vagy középvezetők, és csak kevesen vannak vezető pozícióban. A 24. évet betöltött usereknél is hasonlóképpen alakultak az adatok Nagy részük beosztott, kevesebben vállalkozók, középvezetők, vezetők, és több, mint 10%-uk nem dolgozik. Életkörülmények Érdekes azt is megfigyelni, hogy hol élnek a f elhasználók: a legtöbben városban élnek: főváros: 486 személy (28%), megyeszékhely: 234 (13,5%), város: 661 (38%). Falun is laknak páran: 229 (13,1%); akadnak

olyanok is, akik külföldről chatelnek: 84 fő (4,8%), és 45-en (2,6%) nem nyilatkoztak. Netezési szokások A döntő többség otthonról használja a világhálót (53,7%), de sokan neteznek iskolából (23,7%), munkahelyről (12%), kevesebben könyvtárból (2,4%) és netcaféból (1,6%). A maradék 6,6% nem nyilatkozott 8 Mire használják az internetet: Mire használják az Internetet? 100,0% 100% 93,6% 77,4% 80% 60% 31,3% 40% 42,7% 53,1% 17,9% 20% 0% böngészés csevegés levelezés munka FTP játék tanulás Szinte az összes chat felhasználó a kommunikáció más formáját igénybe veszi az Interneten, 93,6%-uk e-mailezésre is használja. A többség információszerzésre, böngészésre, tanulásra is használja. Sokak játszanak is a neten, kevesebben munkára és FTP letöltésre is használják. Chatelési szokások Arra a k érdésre, hogy miért chatelnek, érdekes válaszokat kaptam. 730-an (42%) azért, mert tudnak a barátaikkal

beszélgetni. 439-en (25,2%) szeretnek elszakadni a való világtól, 272-en (15,6%) a chaten önmagukat tudják adni, és ezáltal jobban is tudnak érvényesülni. 180-an (10,4%) egyéb okból chatelnek: unaloműzésből, esetleg szórakozás és kikapcsolódás céljából. A külföldön élő magyarokra pedig az a jellemző, hogy hiányzik nekik a családjuk, illetve az anyanyelvük, és ezért választottak egy magyar chatet. A többiek (6,8%) nem nyilatkoztak. 9 A legtöbben hetente többször illetve naponta chatelnek, nagyon ritka az, hogy valaki csak havonta ül le a gép elé csevegni. A diagramon is jól látszik, hogy a f elhasználóknak csak kb. a negyede az, aki hetente, vagy annál is ritkábban lép fel a chatre. Milyen gyakran chatelnek a Gyalogló Chat felhasználói? havonta havonta többször hetente hetente többször naponta naponta többször Hasonlóan érdekes számomra, hogy egyszerre hány órát chatelnek azok, akik már leültek a gép elé. Hány

órát chatelnek egyszerre a Gyalogló Chat felhasználói? 3 óránál kevesebbet 3 és 6 óra között 6 és 9 óra között 9 óránál többet Eléggé szembetűnő, hogy bár akad, aki naponta többször is chatel, de ritka az, aki 6 óránál többet töltene csevegéssel. A chatre legtöbben este lépnek fel (727-en, 41,8%), ezt az időszakot követi a délután (541-en, 31,1%), a délelőtt (241-en, 13,8%), az éjjel (131-en, 7,5%) és végül a hajnali órák (24-en, 1,3%). 75-en (4,5%) nem nyilatkoztak A chatelők 21,8%-a (379-en) adja ki magát másnak, mint amilyen valójában. Leginkább idősebbnek (102-en, 26,9%), ellenkező neműnek (45-en, 11%), más kinézetűnek (25-en, 6,5%), fiatalabbnak (17-en, 4,5%), más végzettségűnek (8an, 2,1%) szokták vallani magukat. Magyarázatuk szerint „néha jó másnak lenni, mint amilyen a v aló életben vagy”. 182-en (48%) egyéb okból adják ki magukat másnak, például azért, hogy megismerjék a barátaikat más

oldalról is, 10 hogy milyenek, ha egy „ismeretlennel” beszélgetnek, és mit mondana egy idegennek róla, vagy azért, mert így el is lehet bújni az emberek elől, és csak azzal kell beszélnie, akivel akar, hisz nem ismeri fel senki. Találkoztak-e már chatesekkel? 594-en (34,2%) még soha nem találkoztak azzal, akivel csevegni szoktak, 693 (39,9%) megkérdezett személynek 10-nél kevesebb olyan chates ismerőse van, akikkel már személyesen is találkozott, 229-en (13,1%) 10-30 emberrel találkoztak már, 117-en (6,7%) vannak, akiknek 30-nál több valós találkozásuk volt már internetes barátokkal, a többiek (106-an, 6,1%) pedig nem nyilatkoztak. Nagyon sokan a chaten ismerték meg jelenlegi barátjukat, barátnőjüket, van, akiknek már eljegyzésük is volt, és nemrég megtörtént az első „gyaloglós” chates pár esküvője is. 3.3 A „chat-függők” vizsgálata Külön figyelmet szenteltem azoknak, akiket – saját bevallásuk szerint is – már

talán függőknek is lehet nevezni. (Persze, nem biztos, hogy függők, de mindenképpen veszélyeztettek. Kevesebb idő mellett is kialakulhat a függőség) 58-an vannak, akik azt vallották, hogy egyszerre több mint 9 ór át chatelnek. Logikusan gondolkodva, nekik nem nagyon marad idejük arra, hogy valós kapcsolatokat ápoljanak, életben tartsanak. Az ő átlagéletkoruk 21,6 év A legfiatalabb 11 éves, a legidősebb 48 éves. A legtöbben azért chatelnek, mert tudnak a barátaikkal beszélgetni. Leginkább otthonról használják a netet, és a többségük fiú. Az iskola végzettség a következőképpen alakult: A „ chat-függők" iskolai végzettsége általános iskola egyetem főiskola gimnázium szakközép szakmunkás nem nyilatkozott A legtöbben csak általános iskolát végeztek, de ez talán természetes, hisz átlagéletkoruk is kevés, vagyis fiatalokról van szó. 11 25-en tanulnak, a többiek már dolgoznak: A " chat-függők"

beosztása beosztott középvezető vállakozó vezető még tanul Ahhoz képest, hogy 56%-uk már dolgozik, szerintem kevesen végeztek egyetemet, vagy főiskolát. Ebből következhet az is, hogy az értelmiség nem nagyon tekinthető függőnek, viszont azok, akik még tanulnak, sok időt töltenek chateléssel. 86%-uk már élőben is találkozott a beszélgetőpartnereivel Elgondolkoztató, hogy ez mennyire tekinthető függésnek. Olyanok miatt töltenek ennyi időt a hálón, akikkel élőben is szoktak találkozni. Ha ilyen oldalról közelítjük meg, akkor nem biztos, hogy a függőség a helyes szó. Az embernek vannak barátai, néha sajnos távolabb is. Ily módon könnyen tudnak a barátaikkal kapcsolatot tartani, hisz egyszerre több emberrel is tudnak beszélni. Ha más oldalról nézzük a dolgot, akkor viszont káros, hogy ennyi időt a neten töltenek, mert alig marad idejük mással foglalkozni, nincs idejük tanulni, dolgozni, aludni, és a valódi kapcsolatokkal

foglalkozni. Biztos vagyok benne, hogy lassan elfogytak, illetve elfogynak mellőlük az „élő” barátok, és csak virtuális kapcsolataik lesznek. Persze, a virtuális kapcsolatok is lehetnek nagyon jók, de szerintem valami nincs rendben, ha az ember a saját környezetében egy olyan társat sem talál, aki igaz barátként áll mellette. Az is érdekes, hogy emberek képesek egymásba szeretni, csak az Interneten keresztül. Először én sem hittem ebben, de amikor egész közeli ismerősömmel történt ilyen eset – úgy volt szerelmes valakibe, hogy soha nem találkoztak, és még csak nem is látták egymást –, elgondolkoztam. Sokat beszélgettek a chaten, és rögtön egy hullámhosszra kerültek. Később e-maileket küldözgettek egymásnak, majd telefonon is sokat beszéltek. Hónapokig tartott ez a szerelem úgy, hogy nem találkoztak. Kb fél év után jutottak el odáig, hogy személyesen is találkoztak, és azóta elválaszthatatlanok. Náluk az Internet

tényleg pótolta azt a hiányt, amit egy társ hiánya okoz, hisz mióta szerelmüket átültették a való életbe, egyre kevesebbet látni őket az Interneten, inkább együtt töltik szabadidejüket. Ez azért is érdekes, mert a klasszikus elmélet szerint a vonzalom alapja a fizikai vonzerő. A személyközi vonzalom meghatározói: a közelség, az ismerősség, és a hasonlóság. (Atkinson, 513 o 1999) Ezek a meghatározók az internetes kapcsolatokban nincsenek jelen. Hogy lehetséges, hogy mégis kialakulnak valódi vonzalmak, és valódi, működő párkapcsolatok a világhálón is? Talán tényleg csökken a fizikai vonzerő fontossága (Stroebe, Insko, Thompson és Layton, 1971.), amikor társat választunk? 12 4. Internetes kapcsolatok 4.1 Az on-line kapcsolatok előnyei Az on-line kapcsolatokban létrejöttek azok a feltételek is, amelyek lehetővé teszik, hogy a felszínes csevegésen túljussanak ezek a kapcsolatok. Arról már volt szó, hogy sokan úgy

gondolják, hogy az Internet nem alkalmas valódi kapcsolatok kialakítására. Igaz, hogy a legtöbb on-line kapcsolat gyakran felszínes, de ez nem azt jelenti, hogy negatív attitűdökkel is együtt jár. Hasonlítanak a valóságos kapcsolatokra, hisz nem minden személyes találkozásból lesz szoros kapcsolat: az is lehet időszakos és specializált, de ettől még lehet szórakoztató és kellemes. Erickson a csevegő csatornákat egy koktélpartihoz hasonlítja. Így fogalmaz: „Az on-line diskurzus hasznos és vonzó lehet résztvevői számára, még ha nem is alkotnak tartós kapcsolatokat, kevés közös értékkel rendelkeznek, és tisztában vannak vele, hogy szükség esetén nem számíthatnak egymásra. Az on-line diskurzus értékes lehet, még ha – egy hipotetikus esetet véve – mindenki, egyszer és csak egyszer vett is részt benne és sosem tért vissza. Ami a legtöbb esetben igazán fontos, az a k ommunikáció maga – az a k özös információs

melléktermék, melyet a résztvevők hoztak létre – inkább, mint a kommunikációban részvevők közti valós vagy észlelt baráti kötelék.” (Erickson, 1997, www) A csevegő programokat használó, magukat félénknek tartó személyek arról számoltak be, hogy a c haten kevésbé gátlásosak, és könnyebben teremtenek kapcsolatokat, hisz ez a fajta kommunikáció teljesen anonim, így a helyzetet „ítélkezés-mentesnek” észlelik. Elképzelhető, hogy az on-line környezet segít abban, hogy aki kezdetben csak a neten lesz magabiztos, az később a való életben is jobban tudjon érvényesülni. Az internetes kommunikáció egyik legkomolyabb forrása az lehet, hogy a t ársas kompetencia érzését nyújtja sokaknak, akik szemtől szembe nem mernek rendesen kommunikálni, szoronganak. A hálón megváltoztathatjuk valódi énünk néhány jellemzőit, bebújhatunk más karakterek bőrébe, illetve cseveghetünk önmagunk határozottabb, bátrabb, magabiztosabb,

stb. „változataként” (Egyértelmű, hogy aki valódi kapcsolatokat keres, az legtöbbször önmagát adja.) 13 4.2 Továbblépés on-line kapcsolatokból valódi barátság Sokak számára azért fontos médium az Internet, mert segítségével bővül az ismerősök köre, így megnő az esély intim kapcsolatok kialakítására (olyanokra, melyek később személyesen is folytathatók). Akik a net en kötnek ismeretséget, gyakran más közegbe is áthelyezik kapcsolatukat. A világháló ebből a szempontból ugyanolyan, mint bármely más hely, ahol ismerkedni lehet. A személyes találkozást igénylik a chat felhasználói, ezt bizonyítja az is, hogy a megkérdezettek 60%-ának több olyan ismerőse is van, akit az Interneten ismert meg, és utána személyesen is találkoztak. Chatbuliba is sokan járnak. Itt személyesen tudnak az emberek beszélni egymással, sokszor több száz csevegő is jelen van; beszélgetnek, táncolnak, jól érzik magukat. A felhasználók

46%-a rendszeresen jár chatbuliba, a többiek vagy messze élnek, nem engedik el őket, esetleg nem is tartanak igényt a személyes kontaktusra. Azt gondolom, hogy azok a kapcsolatok, melyek az Interneten kezdődtek (és később folytatódtak a valódi világban), sokszor erősebbek és őszintébbek, mint a személyes találkozáson alapuló baráti viszonyok. Ha élőben kell választani ismeretlen emberek közül, hogy kivel kötnénk szívesen barátságot, mindenki kinézet szerint dönt, ami talán természetes is. Ha mindezt a chaten kell megtenni, akkor egyrészt név alapján választunk beszélgetőpartnert (ami már valamennyire tükrözi az illető lelkivilágát), másrészt pedig a külső abszolút nem befolyásol minket döntésünkben. Ha két ember lelkileg „összemelegedett”, ismerik egymást, és találkoznak személyesen is, akkor a külső tulajdonságok (tapasztalataim szerint) már nem játszanak szerepet a továbbiakban. 5. Befejezésül Az Internet

társas világa olyan közeg, amelyben adottak a feltételek, melyek mentén valódi kapcsolat alakulhat ki a felek között. Ez egyfajta szimulált világ, de az on-line kapcsolatok is a valódi világ konvencióiból építkeznek. Benschop szerint (1997, www) „a szociális jelenlét érzését generálja a résztvevőkben”. Az Internet világa sajátos kultúrának tekinthető, melyek segítségével az emberek kommunikálnak és fejlesztik tudásukat. Nem tekinthető a való világtól teljesen független univerzumként, mivel belőle építkezik. A net társas történései sokféle módon kihathatnak a v alódi életre is. Giese szerint (1997, www) „az Internet inkább kulturális jelenség, mint technikai”. Hogy létezik-e Internet-függőség? A válasz számomra nem egyértelmű. Hisz attól, hogy valaki sokat „lóg a hálón”, még nem biztos, hogy függő is. Sokan így szerzik kulturális és közéleti ismereteiket, tanulnak, dolgoznak és kutatnak a neten.

Olyanok is akadnak, akik szexuális igényeiket próbálják kielégíteni az Internet segítségével. Ők már inkább függőnek tekinthetők 14 Azt viszont bátran merem állítani, hogy chat-függőség létezik. Akik minden nap több mint 9 órát chatelnek, azok már függőknek nevezhetők. Ők is két csoportra oszthatók: vannak, akik személyes kapcsolatokkal is rendelkeznek, és vannak, akik csak a neten élnek. Ez utóbbi csoport a v eszélyesebb, hisz szociális viszonyaik nincsenek rendben. A pszichológiában az „Internet társadalmáról”, vagy az „internetes személyiségről” beszélünk és ezeknek egyes mozzanatai beilleszthetők a szociál- és személyiségpszichológiába. Elképzelhető, hogy rövidesen minden pszichológia jelenség vizsgálatánál szerepelni fog az „on-line szempont”. 15 6. Melléklet 1. Nemed? 2. Korod? 3. Legmagasabb iskolai végzettséged? 4. Ha már dolgozol, milyen pozícióban? 5. Hol élsz? 6. Kikkel

élsz együtt? 7. Milyen típusú házban élsz? 8. Hol használod elsősorban az Internetet? 9. Mire használod az Internetet? 10. Jársz e más chatre rendszeresen? Ha igen, hova? 11. Miben jobb a Gyalogló Chat, mint a többi? 12. Esetleg miben rosszabb? 13. A Gyalogló Chat egy 10-es skálán? 14. Olvastad-e már a Súgót? 15. Melyik a kedvenc chat szolgáltatásod? 16. Miért chatelsz? 17. Milyen gyakran chatelsz? 18. Egyszerre hány órát chatelsz? 19. Általában mikor lépsz fel? 20. Szoktad-e másnak kiadni magad? 21. Miért adod ki magad másnak? 22. Vannak-e olyan chates barátaid, akikkel már személyesen is találkoztál? 23. Van-e valamilyen virtuális, vagy valós találkozásként lezajlott kalandod a chattel kapcsolatban? 24. Jársz-e chatbulikba? 25. Milyen programot szeretnél a chatbulikon? 26. Milyen sűrűn legyenek szerinted chatbulik? 27. Rúgtak már ki a chatből? 28. Melyik állandó szobát szeretnéd

megszűntetni? 29. Melyik szobá(ka)t szeretnéd állandósítani? Miért? 16 7. Irodalomjegyzék Kugler Judit: Személyközi kapcsolatok és az Internet, ELTE-BTK Pszichológia, 1999., szakdolgozat Forgas, J.P: A társas érintkezés pszichológiája, Budapest, 1989, Gondolat http://sos.indexhu, A háló foglyai (internetfüggőség), fórum Rita L. Atkinson, Richard C Atkinson, Edward E Smith, Daryl J Bem, Susan Nolen-Hoeksema: Pszichológia, Budapest, 1999, Osiris Kulcsár Zoltán: Magyarország legnépszerűbb internetes csevegője, a Gyalogló Chat, GDF, 2000., szakdolgozat 17