Szociológia | Kisebbségpolitika » Faj, nemzet, etnikai csoportok, kisebbség

1 Faj, nemzet, etnikai csoportok, kisebbség A probléma lényege, hogy a társadalom többsége kirekeszti a kisebbséget, amelyet bőrszín, anyanyelv, kultúra vagy vallás alapján definiál, és ez a k isebbség a k irekesztettség érzése következtében megpróbál védekezni, egyebek között meg akarja tartani saját identitását, amely némileg eltér a többség identitásától. Alapfogalmak Fajnak nevezik az emberek olyan csoportját, amelyet biológiailag örökölt – vagy biológiainak örököltnek gondolt – testi jellemzők, elsősorban a bőrszín alapján különítenek el. Fajnak szokás tekinteni a k öznapi szóhasználatban a f eketéket, a s árgákat és a f ehéreket. A fizikai antropológia nem a bőrszín, hanem több testi jellemző alapján különböztet meg három nagy emberi rasszt: a kaukázoid, a mongoloid és a negroid rasszt. Ezeken belül több alrassz van A nemzet azokból áll, akik egy nemzet tagjának tartják magukat s akiknek közös a

nemzeti identitásuk. A nemzeti identitás ideáltípusa magában foglalja a közös nyelvet vagy nyelvjárást, a közös kultúrát, a szokásokat, a közös történelemre vonatkozó emlékeket, továbbá a közös lakóterület. A nemzet fogalmához általában hozzátartozik, hogy létezik egy állam, amely ennek a n emzetnek az állama. Nem szükséges azonban mindegyik, az ideáltípusban említett sajátosság megléte. A nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama, vagy egy olyan nemzet tagjainak tartják magukat, amelynek nincs ugyan állama, de saját állam létrehozására törekszik. Etnikai csoportnak nevezzük az adott társadalmon belül azoknak a csoportját, akik olyan közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek, amely elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai csoport kevésbé különül

el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség. Nemcsak nemzeti és etnikai ismérvek alapján különülnek azonban el a kisebbségek. Mivel a vallás a kultúra része, némely esetben nagyon meghatározó része, vallási alapon is elkülönülhet valamely kisebbség a társadalmon belül. Egészen különleges kérdés a z sidóság definíciója. Ma a zsidók alapvetően a vallás és az annak erős hatása alapján álló kultúra tekintetében különböznek a többségi társadalmaktól Európában és Észak-Amerikában. Ugyanakkor többnyire nemzet tagjainak tartják magukat, tehát vallási kisebbségnek tekinthetők. Ha azonban a magát zsidóként definiáló személy Izrael állammal azonosul, akkor emellett nemzeti kisebbség tagjának is tekinthetjük. Rasszizmusnak nevezzük azt a felfogást, amely szerint az a f aj, amelyhez az adott ember tartozik, vagy pontosabban amelyhez tartozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi faj, például intelligensebb,

erkölcsösebb, stb. A szociológiában régóta használják a rasszizmus analógiájaként az etnocentrizmus fogalmát is. Azt a felfogást értik rajta, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű, mint a többiek. Sokkal kevésbé elterjedt a nacionalizmus fogalma. Az embert alapvetően jellemzi, hogy a csoporton belüliekkel szimpatizál, a csoporton kívüliekkel szemben viszont legalábbis közömbös. Végső soron a nemzet tagjai közötti „csoporton belüliség” érzése, a nemzeti összetartozás, a nemzettudat nélkül aligha lehetett volna a modern államok jóléti szolgáltatásait kiépíteni. Súlyos veszélyekkel jár azonban az, ha a n emzeti összetartozás érzéséből a más nemzetekkel, nemzeti kisebbségekkel, etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzése válik. A XIX-XX századi Európában sok helyi háború és két világháború tört ki az agresszív nacionalizmus talaján. 2 Előítéletnek szokás nevezni a v alamely

csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulást, amely azon alapul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai. Lehet pozitív előítéletről is beszélni. A sztereotípia torzításon, túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. A diszkrimináció pedig egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai. Módszerek Nincsenek standardizált szociológiai módszerek a nemzeti érzés kutatására. A legkülönfélébb szubjektív jellegű kérdéseket szokták feltenni a nemzeti büszkeség, a nemzeti tulajdonságok, a nemzettel való azonosulás témakörében. Az előítéleteket attitűdkérdésekkel szokás vizsgálni (pl. mit szólna, ha egy fekete költözne a szomszédjába?) A sztereotípiákat az egyes csoportok tagjainak pozitív és negatív tulajdonságaira vonatkozó nézetek alapján szokás vizsgálni. A kisebbségekkel szembeni

diszkriminációnak vagy egyszerűen csak hátrányaiknak kutatására a rétegződéskutatás módszereit lehet felhasználni: ki lehet mutatni, mennyivel alacsonyabb a jövedelmük, stb. Elméletek A nemzettudat kialakulása Vitatott kérdés, hogy a nemzettudat mikor alakult ki. A marxizmus szerint a nacionalizmus a kapitalizmus terméke, és az indokolja, hogy a nemzeti burzsoázia ezzel az ideológiával teremti meg az egységes nemzeti piacot termékei számára, továbbá a n acionalizmus a szocializmusban el fog tűnni, mert a proletárok internacionalisták. Ez a tétel azonban több ponton nem bizonyított. A nemzettudat megjelent már a Karoling Birodalom hanyatlása idején, tehát a IX-X. században. A török fenyegetettség, majd hódoltság pedig a magyar társadalomban váltotta ki a nemzettudat megerősödését. A XVIII század végétől Európában és az Egyesült Államokban a nemzettudat a társadalom minden rétegében kisebb-nagyobb mértékben megjelent. Az

agresszív nacionalizmus kialakulásának okai Égetőbb kérdés, hogy mikor megy át a nemzettudat agresszív nacionalizmusba, idegengyűlöletbe, a kisebbségek kirekesztésébe. A kisebbséggel szembeni agresszió érzésének megerősödését segíti elő, ha az adott társadalmon belül valamely kisebbség privilegizált helyzetben van, gazdagabb, sikeresebb, mint a társadalom többségét alkotó csoport. Négy szociológia elmélet van arról, hogy mi okozza egyéni szinten az előítéletes gondolkodást és a diszkrimináló viselkedést. Ezek: 1. Az előítélet és a diszkrimináció olyan egyéneknél erősödik meg, akik súlyos frusztrációkat szenvedtek, sikertelenek voltak, és a sikertelenség okát másokra akarják hárítani. 2. Az autoritárius személyiségű emberek hajlamosak az előítéletes gondolkodásra és az agresszív veselkedésre a m ás csoportba tartozókkal szemben. Az autoritárius személyiségtípus meghatározott nevelési gyakorlatok

terméke. 3. Az előítéletek és a diszkrimináció egyszerűen hatalmi és anyagi érdekeket szolgálnak Azok hirdetnek negatív előítéleteket és azok követelnek vagy alkalmaznak diszkriminációt kisebbségek ellen, akik hatalmukat akarják javítani a kisebbség elnyomása révén. 4. Az előítéletek, a sztereotípiák és a diszkriminációs viselkedés mélyen be vannak ágyazva a társadalom kultúrájába, és a szocializáció útján sajátítja el őket az egyén. Nemzetközi tendenciák A feketék helyzete az Egyesült Államokban 3 Az Egyesült Államokban a feketék hátrányos helyzete, a velük szembeni diszkrimináció és előítéletek a szociológia kezdeteitől, különösképpen Park munkássága óta az érdeklődés középpontjában álnak. Még inkább megnőtt a szociológusok érdeklődése a Kennedy-féle „harc a s zegénység ellen” és a J ohnson által meghirdetett „nagy társadalom”-programok, valamint a polgárjogi mozgalmak

megindulása után. Ezeknek ugyanis az volt egyik legfontosabb céljuk, hogy a feketék évszázadok óta hátrányos helyzetét felszámolják vagy legalábbis mérsékeljék. Kezdetben számos sikerről számoltak be a szociológiai kutatások: kialakult egy fekete középosztály, csökkent a f oglalkozási szegregáció, emelkedett a feketék egy részének iskolai végzettsége. Az újabb vizsgálatok ennél sokkal borúlátóbban ítélik meg a feketék helyzetét. A középrétegbe került feketék ugyanis elköltöztek a nagyvárosok fekete lakónegyedeiből, ezáltal az ott maradt szegény feketék helyzete még reménytelenebbé vált. A multikulturális társadalom Az amerikai szociológia figyelme fokozottan a többi kisebbség felé is fordult, mivel ezeknek aránya erősen megnőtt. A kisebbségek helyzete nagyon eltérő A kelet-ázsiaiak közül sokan sikeresek, a l atin-amerikaiak szegények, de erős családi kapcsolataik segítik őket az elnyomorodás

elkerülésében, ugyanakkor láthatóan meg akarják őrizni saját spanyol nyelvű kultúrájukat. A feketék igen jelentős részének helyzete viszont reménytelennek látszik Ma az amerikai szociológiában már nem szokás az „olvasztótégelyről” beszélni, amely egységes társadalommá formálja a különböző kultúrákból jött bevándorlókat. Ezért került előtérbe a multikulturális társadalom fogalma, amely azt sugallja, hogy el kell fogadni, hogy a modern társadalmakban különböző kultúrákhoz tartozók élnek együtt és kell hogy békésen együttműködjenek. Az autoritárius személyiség Ez az antiszemitizmus társadalmi és lélektani gyökereit próbálta feltárni. Az antiszemitizmus alapja egy bizonyos személyiségtípus. Ezt nevezték autoritárius személyiségnek Az autoritárius személyiség kifejlődésének oka a gyermekkori család sajátos, autoritárius nevelési stílusa. Az ilyen családban kevés az érzelmi melegség, főként az

apa rideg, követelő és büntető személyiség, merev elveket fogalmaz meg és azoknak maradéktalan követését várja el gyermekétől. A gyermek egyrészt idealizálja az apát és azt az idealizálást átviszi a politikai és más vezetőkre is, másrészt tudat alatt ellenséges az apjával szemben, és azt az ellenségességet hajlamos kivetíteni bizonyos kisebbségekre is. Eszerint az antiszemitizmus gyökere nem vagy nemcsak az antiszemita hatalmi vagy anyagi érdeke, hanem a személyiség típusa, amely a gyermekkori nevelés hatására alakul ki. Magyarországi helyzet A nemzettudat Magyarországon A nem tudományos publicisztikában két szélsőséges ellentétes véleménnyel találkozhatunk a magyarországi társadalom nemzettudatáról, nemzeti összetartozás érzéseiről. Az egyik szerint a magyar társadalomban széles körben elterjedt az agresszív nacionalizmus, a másik szerint a magyar társadalomból messzemenően kiveszett a nemzeti identitás érzése.

A mai magyar társadalom legnagyobb és a diszkrimináció által leginkább veszélyeztetett csoportja a ci gányság vagy a r omák. A hátrányok növekedésének egyik fő oka az, hogy a romák közül sokkal kevesebben rendelkeznek kereső foglalkozással, sokkal többen vesztették el munkahelyüket. A rendszeres munkával nem rendelkezők egy része munka nélküli Mivel a cigány etnikumhoz tartozó háztartásokban így az átlagosnál jóval kevesebb a rendszeres munkahelyi keresettel rendelkezők aránya és mivel a gyermekszám magasabb a roma családokban, az egy főre jutó jövedelem átlaga szükségképpen messze elmarad az országos átlagtól. Minden korábbi szociológiai elmélet szerint rosszabbodó gazdasági körülmények, 4 növekvő munkanélküliség, elszegényedés körülményei között a kisebbségekkel szembeni előítéletek, sztereotípiák és diszkrimináció erősödtek. A két világháború közötti korszakban Magyarország legnagyobb

létszámú kisebbsége a zsidóság volt. Az igen nagy létszámcsökkenés fő oka az ország 1944 márciusi német megszállás után megindított deportálás és a koncentrációs táborokban történt tömeges gyilkosság volt. Karády Viktor kutatásaiból (1984; 1988) tudjuk, hogy a XIX Század második felétől a zsidó kisebbség az átlagosnál magasabb iskolai végzettségű volt, és a társadalmi struktúra egyes kedvező helyzetű rétegeiben országos aránynál nagyobb részben foglalt helyet. A második világháborús pusztulás érthetővé teszi, hogy a magyar társadalmat különösen foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen mértékű az antiszemitizmus, a zsidókkal szembeni negatív előítélet és diszkrimináció. Társadalompolitika A nemzettudat, a más nemzetekkel és a kisebbségekkel szembeni előítéletek befolyásolása kormányzati eszközökkel nehéz és kockázatos vállalkozás. Az eredmény sok esetben a szándékoltnak az ellenkezője lehet.

A nemzeti összetartozás érzése elősegíti az adott társadalom konfliktusmentesebb működését, de a rá való kritikátlan hivatkozás könnyen odavezethet, hogy az érzés agresszív nacionalizmusba csap át. A más nemzetekkel és a társadalmon belüli kisebbségekkel szembeni előítéletek politikai célú felszítása pedig végzetes következményekhez vezet. A nemzeti, vallási, etnikai kisebbségekkel szembeni előítéletek és diszkrimináció annyira veszedelmes jelenségek, és az elmúlt évszázadokban, különösen a XX. században annyi súlyos tragédiát okoztak, hogy az alakulásukat mindenképpen figyelemmel kell kísérni, és a szociológiának is mindent meg kell tennie indokolatlanságuk bizonyítására