Tartalmi kivonat
Az USA a két világháború között (1918–1939) Az USA a világháborúban a győztes országok közé tartozik, gazdasági stabilitás jellemzi valutája miatt 1918-20-ban. Wilson 14 pontjának alapján készültek el a békeszerződések, nagyhatalmi politikai szerepe van. Államformája köztársaság, többpártrendszerű szövetségi állam, a Republikánus és Demokrata párt váltja egymást. Gazdasága az 1920-as években fellendült, a világpiac központjává vált. Megkezdődött az erőteljes urbanizáció (pl. felhőkarcolók) Farmergazdálkodás és modern állattartás jellemzi Az országra az életszínvonal növekedés jellemző, de szélsőséges rétegek szakadnak le (pl. nyomornegyedek, négernegyedek, bűnözés). 1924-től a világ pénzügyi központjává vált a Dawes tervnek köszönhetően. A világválság az USA-ba is betört, még 1920-ban a munkanélküliség aránya 3,2%, addig 1934-ben már 27%. Az általános optimizmus légkörét megtörte az
1929 október 24-i „fekete csütörtök”, amikor sosem látott mértékben zuhanni kezdtek a részvényárak a világkereskedelem központjában, New York-ban Az árfolyamesés miatt a tulajdonosok igyekeztek gyorsan eladni részvényeiket, ezért a bankok befagyasztották a hitelek folyósítását, ami pénzügyi válsághoz vezetett. Túltermelési válság jelentkezett, ami munkanélküliséghez vezetett, amiből társadalmi és politikai válság lett és végül világválsággá szélesedett ki. A válság mélypontja 1932. Az USA-ban 1932-ben választásokat írtak ki, amelyet a demokraták nyertek, Franklin Roosevelt 1933 január 1-én lépett hivatalba (1945 április) és a válság demokratikus megoldásának érdekében kidolgozta a New Deal-t A tervet Kaynes angol közgazdász elmélete alapján dolgozta ki: az állam közgazdasági eszközökkel (kamat, hitel, ár, bér) hozza egyensúlyba az inflációt és a munkanélküliséget. A New Deal intézkedései: −
Bankzárlat 4 napig a p énzügyi helyzet stabilizálásáért és azután is csak a stabilnak ítélt bankok működhetnek, létrehozták a korszerű tőzsdefelügyeleti és betétbiztosítási intézményeket, új hitelpolitikát vezet be. − Állami beruházásokba kezd (úthálózat, infrastruktúra, oktatás, egészségügy, közmunka) ezzel megszüntetve a munkanélküliséget. − Szociális törvénykezés (sztrájkjog, nyugdíj, munkanélküli segély, szakszervezeti jog, társadalombiztosítási rendszer). − Ifjúsági hadtest (a fiatalokat kollégiumokban helyezték el, pénzt, ruhát kaptak közmunkáért és kötelező volt katonáskodni). − Tisztességes versenykódex (erkölcsi szabályok az üzleti életben) meghatározása. A New Deal intézkedései a ’ 30as évek közepére kivezette az országot a válságból, csökkentette a m unkanélküliséget, a társadalmi ellentéteket törvényes keretek között (sztrájk) oldotta meg, demokratikus úton. Az
állam nagyfokú, Amerikában addig szokatlan mértékű beavatkozása a gazdaságba az üzleti körök jelentős részét Roosvelt ellen hangolta, és a Legfelsőbb Bíróság 1935-ben a New Deal több intézkedését alkotmányellenesnek nyilvánította. Ennek ellenére Roosvelt minden idők legnagyobb szavazatkülönbségével megnyerte az 1936-os választásokat, mivel a farmerek, a munkások és szegényebb rétegek őt támogatták. A kormány fokozódó beavatkozása nem korlátozódott a gazdaság ügyeire, ekkor hozták létre a Szövetségi Nyomozóirodát, az FBI-t is. 1935-ben semlegességi törvény: a harcoló feleknek nem folyósít kölcsönt és nem szállít fegyvert, azonban több országgal is kereskedelmi szerződést kötött, majd 1939-ben a második világháború kitörése után Roosevelt megszerezte a K ongresszus felhatalmazását, hogy az USA újra fegyvereket adhasson el, azzal a feltétellel, hogy a vevőnek kell azokat elszállítani