Történelem | Középiskola » Diktatúrák és demokráciák a két világháború között

Diktatúrák és demokráciák a két világháború között A bal és jobboldal küzdelme Olaszországban - A fasizmus magába foglalja az összes fasiszta jellegű pártot és szervezetet, amely minden országban más-más követelést tartalmazott. - Ol.o győztes, de nem elégítik ki területi igényeit - első Vh. következtében éhínség és válságok - délen földfoglalás, északon gyárfoglalás - jobboldal: 1919 F ascio di Combattimento (Hadviseltek Szövetsége) Benito Mussolini o (eredetileg szocialista beállítottságú újságíró) o 1921-ben átalakul Nemzeti Fasiszta Párttá o támogatja: nagypolgárság, katonatisztek, királyi ház, Vatikán, nagybirtokosok, fegyveres alakulata a feketeingesek - baloldal: 1921 Olasz Kommunista Párt (Togliatti), támogatja a munkásság egy része 1920-21 fegyveres harc a fasiszta alakulatok és a munkásság között (megindul a baloldali szervezetek és intézmények felszámolása). 1922 okt. kormány a

fasizmus térhódítása ellen a szükségállapot kihirdetését kéri III Viktor Emánuel királytól aki ezt visszautasítja, ezzel szabad utat biztosítva a f asiszta hatalomátvételhez. 1922 okt. 29 Marcia su Roma (30 ezres sereg indul a fővárosba, de 30-40 km-re a fővárostól megállnak várva a t ámadási parancsot, ami nem jön meg): Mussolini miniszterelnök lesz, ezzel megkezdődik a fasiszta diktatúra lassú kiépülése. (parlamentáris kormányforma + koalíciós kormány + demokratikus intézmények) Az olasz fasizmus Különbségek a német nácizmushoz képest: - törvényes-es keretek fennmaradnak - kiépüléséhez hosszú idő szükséges - a zsidóüldözés „nem annyira” kemény - munkásság egy része Mussolinit támogatja - nem önálló (Németországtól függ) - pozitívum: a maffia ellen fellép - történelmi múlttal (római birodalom) való operálás - hat rá a Marinetti-féle futurizmus (minden rossz és bűnös, mindent le

kell rombolni, hogy újjá lehessen építeni a világot) Először koalíciós kormányt alapít és működnek az ellenzéki pártok is. 1924-ben meggyilkolja az ellenzéki párt egyik őt bíráló legnépszerűbb személyiségét (Giacomo Matteotti képviselő). súlyos válság Mussolini győz. 1923-ban létrejön és beépül az államszervezetbe a Fasiszta Nagytanács. 1925-26. megindul az ellenzéki pártok felszámolása, sajtószabadság korlátozása, Mussolini rendeleti úton kormányoz, csak a királynak felelős, a parlamentnek nem. 1928 választójogi törvény csak a szindikátusok és a Fasiszta Nagytanács állítja össze a képviselőjelöltek névsorát - korporatív (hivatásrendi) államszervezet: munkáltatók + munkások szindikátusokat alakítanak (vez: fasiszta párt), minden más mozgalom tilos - külpolitika: o igények: Balkán és É-Afrika (Cél: Római Bir. újjászervezése) o 1923 Fiume elfoglalása o 1927 olasz - magyar szerződés 1929:

lateráni egyezmény (IX. Pius): Vatikán független állam a pápa fennhatósága alatt + katolikus az államvallás 1934 római jegyzőkönyvek 1936 Berlin - Róma tengely létrejötte 1935 - 36 Abesszina elfoglalása 1936 fasiszta Sp.o támogatása 1937 Antikomitern paktum Részlet az olasz fasiszták tízparancsolatából (1934-es változat): 1. A fasiszta, különösen ha katona, legyen tudatában annak, hogy nincs örök béke. 4. A bajtársad legyen a testvéred, először azért, mert vele élsz, másodszor azért, mert úgy gondolkozik mint te. 5. A puskát és a t ölténytáskát nem azért kaptad, hogy az tétlenségben rozsdásodják, hanem azért, hogy a háborúban szorítsad. 8. Mussolininak mindig igaza van! 1939 Albánia elfoglalása A weimari Németország bukása és a nemzetiszocialista állam kiépítése A német nácizmus Németország sajátosságai: - hagyományos német militarizmus - I. Vh vesztese + békeszerződés - weimari köztársaság +

alkotmánya - német munkásmozgalom sajátos tradíciói (NKP és NSZDP ellenségeskedése) - nemzeti szocialista mozgalom léte - ideológia: pángermánizmus (német faj elsőbbsége és felsőbbsége) A német politika irányvonalai: - szembeszegülés politikája: versailles-i pontokat nem kell teljesíteni - teljesítési politika: ha teljesítik a diktátumokat, akkor a nagyhatalmak segítik No.-t, így No. talpra fog állni - 1919-23 szembeszegülési politika - 1923 Gustav Stresemann a kancellár: teljesítési politika Német nemzeti szocialista munkáspárt (NSDAP) A gazdasági világválság éveiben a munkanélküliség, az életszínvonal csökkenése, a kis- és középüzemek tömeges tönkremenetele radikális változások követelésére mozgósította a tömegeket. A mérsékelt, ún középpártok befolyása csökkent A szélsőjobboldal ugyanekkor teret nyert. Megnőtt az NSDAP (Nationalsonzialistische Deutsche Arbeiterpartei) befolyása. Főként a

kispolgári és középrétegeket nyerték meg Adolf Hitler 1889. áp r 20-án született az ausztriai Braunauban 1914-ben önkéntesnek jelentkezett a német hadseregbe, és végigszolgálta a háborút. 1919 került kapcsolatba az NSDAP-val, melynek később tagja, majd 1921 júl.-tól vezetője lett. Főbb vezetők: Hitler a Führer, Ernst Röhm az SA vezére, Herman Göring később légimarsall, Joseph Goebbels később propagandaminiszter, Rudolf Hess Hitler helyettese) 1920-21 országos kiterjesztés 1921 SA (náci rohamosztagok) 1923 nov. 9 Müncheni Sörpuccs: komolytalan kísérlet a h atalom megszerzésére, ennek következtében Hitlert letartóztatják (5 év; Landsberg) Itt írja meg a Mein Kampf-ot (Harcom), melyben lefekteti ideológiáját: - versaillesi béke egyoldalú felszámolása - élettér (lebenstraum) elmélet: No. túlnépesedik, ezért új területekre van szüksége 1. lépés: valamennyi német egységesítése 2. lépés: egész Európa Nagynémet

Birodalom 3. lépés: német világbirodalom - herrenvolk kategória (uralkodó faj): o másodrendű fajok az úgynevezett rokon népek (flamand, holland, skandináv) o alsóbbrendű rabszolga népek a szlávok és keleti népek o kiirtandó népek a zsidók és cigányok - übermensch: emberek feletti ember - fajelmélet + antiszemitizmus - demokrácia és munkásmozgalom-ellenesség - antikapitalista és szociális demagógia 1926 Rohamos növekedés Ígéretek: A vörös színben a mozgalom szociális gondolatát látjuk, a fehérben a nemzeti eszmét, a horogkeresztben pedig az árja ember győzelméért folytatott harc misszióját, és egyben az alkotó munka gondolatának győzelmét, amely mindig antiszemita volt és az is marad.” Hitler – a párt zászlajáról - szociális demagógia - junkerek: új piac és föld - leszerelt katonatisztek: új, nagy hadsereg - értelmiség: hivatal - munkások: munkanélküliség megszűntetése + jobb

fizetés - parasztság: föld - mindenkinek: TB reform + oktatás fejlesztése + egészségügy 1929 - 33 tagság: 0,1-1,4 millió, szavazók 0,8-13,7 millió 1931 Harzburgi Front: NSDAP és finánctőke, nagytőke, junkerek, vezérkar, más szélsőjobboldali szervezetek akcióegysége, amelynek értelmében az NSDAP fokozott anyagi támogatást kap, Hitler pedig megvalósítja munkásmozgalom ellenes programját és soviniszta külpolitikáját. 1932 nov. választások: NSDAP 2 millió szavazatot veszít, ezért a H arzburgi Front gyorsan hatalomra segíti Hitlert. 1933 jan. 30 H indenburg kancellárrá (miniszterelnökké) nevezi ki (a náciknak egyelőre osztozni kell más pártokkal is a hatalomban, ezt megszüntetendő feloszlatják a birodalmi gyűlést, és új választásokat írnak ki) 1933 Németország kilép a népszövetségből 1933 feb. 27 kigyullad a Reichstag (a birodalmi gyűlés épülete; a kommunistákat vádolják) 1933 feb. 28 szükségállapot + több ezer

embert letartóztatnak + korlátozzák a polgári szabadságjogokat. Választások eredménye: még mindig 30% a munkáspártok aránya (nem szövetkeznek) o érvénytelenítik a kommunistákra adott szavazatokat, a párt képviselőit letartóztatják, betiltják a pártot (idővel minden párt erre a sorsra jut) o feloszlatják a szakszervezeteket, munkásokat munkafrontokba tömörítik o kötelező munkaszolgálat bevezetése Ellentét a társadalmi bázis (kispolgárság) és a Hitlert támogató csoportok között, az SA követeléseit nem akarja teljesíteni. 1934 jún. 30 „hosszú kések éjszakája”: SA vezetőinek legyilkolása (helyette fontosabb: SS = védőosztag: eredetileg Hitler testőrsége, később különlegesen kiképzett elitalakulatok) 1934 aug. 2 H indenburg meghal: Hitler a köztársasági elnök (1938-tól a hadsereg (Reichswehr) főparancsnoka is) 1935 Saar vidéki „népszavazás”; általános hadkötelezettség; légierő felállítása;

locarnoi szerződés felbontása; nürnbergi faji törvények (zsidókat megfosztja állampolgárságuktól) 1936 katonailag megszállja a Rajna vidéket + Japánnal antikomintern paktum Népszövetség: Nemzetek szövetsége (nemzetek együtt-működésének előremozdítása, a nemzetközi béke megvalósítása érdekében; 1920 jan. 10-én alakult Genfben) Az európai diktatúrák összehasonlítása Olaszország Németország 1933 Hatalomra-jutás 1922/25 ideje vértelen puccs parlamentális módja győzelem, rejtett puccs Fasiszta Párt NSDAP Vezető erő Benito Mussolini Adolf Hitler Vezető személy „Il Duce” „Der Führer” „Titulus, megszólítás” Diktatúra jellege Gazdaság Világnézet Családi élet Korrupció Spanyolország Szovjetunió 1936/39 1917/23 (27) polgárháború Falange Francisco Franco „El Caudillo” polgárháború, rejtett puccs SZK(B)P Joszif Visszarionovics Dzsugasvili Sztálin „Velikij Vozsgy” tekintélyuralmi, totális totális,

majd despotikus, majd majd totális tekintélyuralmi ázsiai despotikus erősödik a gaz- gazdasági enyhül a folyamatos dasági diktatúra átszervezés gazdasági gazdasági diktatúra diktatúra nincs világnézeti van világnézeti nincs van világnézeti kényszer kényszer világnézeti kényszer kényszer nem szólnak bele beleszólnak nem szólnak beleszólnak bele csökken nő csökken végig van Művészet Felkészülés a háborúra Az irodalmat és a filmet támogatják, de nem tudják kihasználni; monumentális épületeket, műemlékeket építenek; festészet: realizmus, futurizmus Nincs konkrét haditerv; nem készültek fel gazdaságilag. Kihasználják a Irányított filmpropagandát; a kultúra, műemlékeket újjáépítés. lerom-bolják, óriási épületeket emelnek. Fokozódik a kulturális diktatúra; létrejön a szocialista realizmus; lerombolják a műemlékeket, óriási épületeket emelnek. Első három év jól kidolgozva, ’42 után egyre

több kudarc, nyersanyaghiány. Irreális elképzelések; 42től tudnak kezdeményezni; nyersanyag van, de szakember nincs. Önkéntesen mehetnek a Németekkel harcolni (Legio Azul)