Történelem | Felsőoktatás » A totális diktatúrák, a sztálini szovjetunió, a hitleri Németország

A totális diktatúrák a sztálini szovjetunió, a hitleri németország totális diktatúra: alapképlet: hatalmi ágak összefonása, erőszakszervezetek (erőszakos legitimáció), szabadságjogok korlátozása + totális: mindenütt jelen van (propaganda, kijelölt helyes irány, mozgósítás – különböző társadalmi szervezetek létrehozása) a sztálini szovjetunió történelmi előzmények: -kialakulás okai: társ&politikai hagyományok, cári autokrácia, hierarchizált bürokrácia, rengeteg paraszt és kevés polgár, Ø rendiség vagy rendi szerveződések + I. vh után a bolsevikok tudták megtartani & összefogni a hatalmat  első világháború: 1914-17 antant, 1917 február: polgári demokratikus forradalom, március: ii. miklós lemondott – ideiglenes kormány (szovjetek alakulása februárban – kettős hatalom), 1917 szeptember: pétervári szovjet vezetésében bolsevik többség - 1917 október: bolsevik hatalomátvétel azonnali

fegyverszünet, dekrétumok: béke, földosztás, proletárdiktatúra, szovjetek hatalma, − 1918 február: alkotmányozó gyűlés feloszlatása, − 1918 március: béke (breszt-litovszki béke); − polgárháború & intervenció (fehérek vs vörösek & angol, japán, francia, amerikai intervenció & antant tengeri blokádja) 1918 július: ii. miklós kivégézése − hadikommunizmus 1921 nep (új gazdaságpolitika) magánkereskedelem, kisüzletek, szabadság&pihenőnapok no more jegyrendszer több külföldi tőke stb − 1922 december: szovjetunió létrejött − 1922től sztálin a párt főtitkár 1924 lenin halála utána vetélkedés 1927től sztálin személyi diktatúrjának kiépítésére törekedett, kizárások, szervezetek betiltása, kollektivizálás diktatúra: alap: magántulajdon tagadása, a kapitalizmus tagadása, a piaci racionalizmus tagadása, felülről irányított gazdaság & rendszer létrehozása, modernizációs kísérlet

gazdaság: tervutasításos rendszer, tervgazdaság (ötéves tervek) – ugrásszerű iparosítás (erőszakos), főleg nehézipar, erőszakos kollektivizálás – kolhozok (termelőszövetkezet) és szovhozok (állami gazdaságok), beszolgáltatások és újraelosztás; hiánygazdaság; irracionalitás, Ø érdekeltség  hatás: ellátási gondok, éhínség, stb társadalom: „kulturális forradalom” – iskolakötelezettség; tőkéből és birtokból élők rétegét megszüntették, új szocialista értelmiség, új politikai elit: bolsevik pártvezetőség -XXI. 1934 – sztálin & a rendszer bírálói, kirov áll az ellenzék élén  kb mindenki meghal  innentől kezdődik az 53ig tartó irracionális, paranoiás sztálini rendszer  terror, koncepciós perek (buharin, kamanyev-zinovjev, stb), gulágok, kgb, besúgóhálózat, teljesen zárt rendszer – kívülről nem látnak belőle semmit kb -ellenségkép: nem egyértelmű, bárki lehet -anno jalta –

churchillel  érdekszférák – a keleti blokk sztáliné lehet – függés/szu.tagok lettek -1953 – sztálin halála – enyhülés a sztálini szu. sajátosságai a totális diktatúra kategórián belül: teljes államosítás & a társadalom teljes átformálása a hitleri németország (órai jegyzet) történelmi előzmények: 1914-18 első világháború – németország vesztes központi hatalom, 1920as évek átmeneti normalizálódás (új mozgalmak megjelennek – olyan szélsőségek amik mindent tagadnak, ami alapvető az európai kultúrában) 1929-33 világválság: németország államformája köztársaság (weinmari köztársaság) nem népszerű, magas munkanélküliség, rengeteg csőd, a válság politikai hatásaként egyre buknak a koalíciók / kormányok szélsőjobb és szélsőbal is erősödik (nosztalgia – régebbi berendezkedéshez jobb emlékek fűződnek) hatalomra kerülés & fontos dátumok: − 1932 választások: nem kerülnek

többségbe de hindenburg 1933 januárjában hitlert nevezi ki kancellárnak − 1933 február – reichstag kigyullad − 1933 március választások: nem szerzett az nsdap abszolut többséget – ülésteremben éneklik a himnuszt a nácik egyenruhában − 1933 felhatalmazási törvény jogalkotás a kormánynál (polgári pártok megszavazzák, komcsikat nem engedték be) − 1934 június hosszú kések éjszakája sa vezetőinek legyilkolása by ss − 1934 hindenburg halála – hitler lesz az államfő, kormányfő, pártvezés & a hadsereg (wehrmacht) fő parancsnoka (hadsereg önállósága is elveszett) − 1935 nünbergi faji törvények & 1938 kristályéjszaka − tovább: külpolitikában & ii. világháború tti: − fasizmusok általában: legfontosabb értékek: nemzetelv, nemzetegység, rend, biztonság, stabilitás, igazságosság; egységes állam, erős államszervezet; létező jövőkép (itt a harmadik birodalom létrehozása); legitimáció:

félelem; antikommunizmus jellemző, pártállami rendszerek (párt & mozgalmi rendszer jelkép, vezér, egyenruha, szerepek kijelölése), katonai jelleg, expanzív, átnevelés omnipotens vezér, beilleszkedési kényszer, tervgazdaság (célokhoz rendelt erőforrások – tervutasítások, ésszerűtlenségek), ellenségkép törikönyv: − a nemzetiszocialista állam: hatalom totálisan központosított, az államapparátus összefonódott a párttal, korábbi államszervezet átalakítása: új tartományok hű náci vezetőkkel − fegyelem biztosítása: rendőri & belbiztonsági szervek működése − szólásszabadság elfojtása by cenzúra, művészetek & tudomány terén meghatározott helyes eszme − bűnbak keresés (háborús vereség & kudarc magyarázata) & ellenségkép kreálás (a valódi problémák elfedésére): zsidóság & bolsevizmus – (antiszemitizmus korábbi porosz militarizmus & német romantikus mozgalom középpontban a

néppel) − nevelés: tudatos politika kisgyermekkortól nagynémet és náci eszmékre való nevelés (ifjúsági szervezetek létrehozása, hagyományos szerepekhez való visszatérés) − gazdaság: a gazdasági válság a hatalomátvételkor már a vége felé közeledett helyzet, állami beavatkozás (főleg fegyverkezés) vezetett a sikerhez (sokan követendő példát láttak benne) o első lépés: munkanélküliség csökkentése: 1933 munkahelyteremtő program (autópálya építés, hadiüzemek & hadi termelés) + hadkötelezettség & munkaszolgálat o pénzügyi fedezet: elkobzások & belső eladósodás o önellátásra való törekvés (zárt gazdaság létrehozása), fogyasztási cikkek hiányát ellensúlyozták az alacsony bérek, a vásárlóerő hiányát pedig állami megrendelések pótolták (nagytőke nem járt rosszul mert az állami ellenőrzésért cserébe munkásságot és biztos piacot kapott) o „munkafrontok” létrehozása – nem volt

lehetőség valódi ellenállásra (a munkásságnak) o mezőgazdaság: kisbirtokok elvesztésének megállítása (birodalmi örökbirtok törvény – nehézzé vált a tőke felvétele) export támogatása, deviza és aranykivitel korlátozása, központilag előírt a behozott mennyiség o hiányzó nyersanyagokért iparcikkekkel próbáltak fizetni (évitized végére kimerülnek a készletek – új területek) külpolitika: o revíziós politika folytatása, „élettérnövelés”, kontinentális hegemónia megszerzése; főcél: szovjetunió főellenség, franciaország elszigetelése (1934 megnemtámadási egyezmény lengyelországgal) o expanzió: rajna-vidék megszállása (antikomintern paktum 1936), 1938 anschluss; csehszlovákia feldarabolása majd bekebelezése (1939), 1939 megnemtámadási szovjetunióval (keleteurópai érdekszférák elkülönítése) o 1939 szeptember: lengyelország lerohanása (ii. világháború) ii. világháború & bukás: o − −

alapeszmék: -fajelmélet (+gyökerei) -militarizmus & erőszakkultusz -vezérelv -közösség, Ø egyén -mozgalmi jelleg -élettér-elmélet (lebensraum) -ellenségorientáltság -versailles elítélése -népi állam sajátosság a totális diktatúrákon belül: antiszemitizmus  sajátos ellenségkép: politikai antiszemitizmus = zsidók = marxisták, komcsik, szocdemek = volt antanthatalmak, polgári pártok  tőrdöfés-elmélet – oka: weimar  az ellenségkép leegyszerűsítése: zsidók (politikai demagógia & bűnbak képzés) a kialakulás okai: I. vh  nyomor & nemzeti megaláztatás – weimar bukása  szélsőségek megerősödése – főleg a szélsőjobb (a nemzeti érzés miatt, nacionalizmus) + ehhez még: világválság