Történelem | Középiskola » Magyarország történelme az I. világháború után

Magyarország történelme az I. világháború után Az Őszirózsás Forradalom, a Tanácsköztársaság és a Horthy-konszolidáció Politikai válság 1918. okt 17-én gróf Tisza István a képviselőházban bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. A Károlyi-párt (Egyesült Függetlenségi és 48-as párt – 1916 júl.), az Országos Polgári Radikális Párt, (1914, elnök – Jászi Oszkár; programja – „Keleti Svájc”) és az MSZDP okt. 24.-én létrehozta a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett Programjuk: – a háború azonnali beszüntetése – új választások – földreform, szociálpolitikai reform – egyesülési- és gyülekezési szabadság – nemzetiségi önrendelkezési jog A polgári demokratikus forradalom győzelme 1918. okt 25-én megalakult a Forradalmi Katonatanács, melynek irányításában nagy szerepe volt Szántó Béla hadnagynak. 1918. okt 28-án hatalmas tömeg indult meg a budai

várba, hogy József főhercegtől, kierőszakolják Károlyi miniszterelnöki kinevezését, és a Nemzeti Tanács kormányának elismerését, azonban a Lánchídnál a rendőrség a tömegbe lőtt. Másnap (okt 29) munkássztrájkok törtek ki. Okt. 30-i tüntetésen (Keleti-pu) a Nemzeti Tanács hatalomátvételét követelték Vér nélkül sikerült elfoglalniuk a stratégiai pontokat. Okt. 31-én győzött a forradalom (a katonák a sapkájukra kitűzték a fehér őszirózsát) József főherceg Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek, Tisza meghalt (tisztázatlan körülmények között). 1918. októberében polgári demokratikus forradalom zajlott le, s ennek következtében a hatalom a s zociáldemokrata párttal szövetkezett liberális és demokratikus polgárság kezébe került. Cél: modern polgári Mo megteremtése Független Magyarország Nov. 1-én a k ormány esküt tett a Nemzeti Tanács előtt Ezzel kinyilvánította a teljes elszakadást Ausztriától, és

kinyilvánította Mo. függetlenségét (400 év után) Nov. 16-án az I néptörvény kinyilvánította, hogy Magyarország Népköztársaság - választójogi törvény (nőkre is) - sajtószabadság - esküdtbíráskodás - gyülekezési szabadság - földreform A fegyverszünet Nov. 3-án megkötötték a f egyverszüneti egyezményt, ami nem tartalmazta Mo akkori határainak megváltoztatását. A határaikkal elégedetlen utódállamok megkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását Az antant hozzájárulásával 5-én a szerb hadsereg bevonult a Szerémségbe és a Bácskába, nov. 8-án a csehek Nagyszombatnál és Trencsén térségében átlépték a magyar határt. A magyar kormány legfontosabb feladata a fegyverszünet megkötése az antanttal. Franchet d′Esperey tábornok Belgrádban fogadta a Károlyi vezette magyar küldöttséget (Belgrádi konvenció). Követelték: Erdély déli részét, a Bánátot, a Bácskát és Baranya megye déli

részét, valamint az ország területén szükség szerinti átvonulást. Dec 2-án a román királyi hadsereg elkezdte D-Erdély elfoglalását. December elején az antant a Felvidék teljes átadását követelte a cseh állam javára. Gazdasági nehézségek Az antant gazdasági blokádja szén-, nyersanyag és élelmiszerhiányt (élelmiszerjegy) okozott. Tovább nőtt a munkanélküliség Áruhiány, infláció és adósságok jellemzőek az országra. 1919. februárban született meg a földreformról szóló néptörvény Jellemző az általános elégedetlenség, ez kedvező a kommunisták számára. 1918. nov 24: Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla) Programjuk: - fölbirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása - az ipar munkásellenőrzése - nemzeti kérdés - antantbarátsággal való szakítás Kormányválság és a baloldal térnyerése 1918. december végére kormányválság alakul ki 1919 jan: Berinkey Dénes lesz a kormány

miniszterelnöke (Megduplázódott az MSZDP képviselőinek aránya). Betiltják a KMP-t, vezetői börtönbe kerültek. Nőtt a feszültség a falvakban: februárban és márciusban erőszakos földfoglalások (Somogy – Latinca Sándor). Vix-jegyzék (Vix: francia alezredes) Ultimátumban felszólítják a magyar kormányt, hogy Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonaltól vonja vissza csapatait márc. 23-ig kiürített terület keleti részét megszállják a románok Károlyiék politikai határként értelmezik márc. 20-án lemond a kormány A proletárdiktatúra kikiáltása A kormány lemondásával felbomlik a koalíció a tömegek rokonszenve az KMP felé fordul, aki szerint az antanttal való szembeszállás egyetlen lehetősége a Szovjet-Oroszországra támaszkodó rendszer kiépítése. Márc. 18-19-én több ezres munkástüntetéseken követelték a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását. Márc 23-ra nagygyűlést szerveznek a letartóztatott kommunista vezetők

szabadon bocsátásáért. A kommunisták követelték, hogy minden hatalom a proletáriátus kezébe kerüljön, és tanácsköztársaságot hozhassanak létre. Az MSZDP vezetőinek többsége márc 21-én aláírta az egységokmányt. Az MSZDP és a KMP egyesül, létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget, megvalósítják a proletárdiktatúrát, szövetséget kötnek Szovjet-Oroszországgal. Az új kormány: Forradalmi Kormányzótanács, tagjai a népbiztosok. Az új államszervezet Az új hatalom alapja a t anácsrendszer volt. (ápr 2: Ideiglenes alkotmány) A legfőbb hatalmi szervek a Munkás-, Katona-, és Földművestanácsok Országos Gyűlése. Végrehajtó hatalom: Forradalmi Kormányzótanács (elnöke Garbai Sándor, MSZDP). A (nem csak) külügyi népbiztos Kun Béla volt. Valójában ő irányította a Tanácsköztársaság bel- és külpolitikáját. Az ügyek közvetlen intézésére Intézőbizottságok (direktóriumok) alakulnak. Bírói hatalom: forradalmi

törvényszékek. A rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel. Gazdaság átszervezése FK – márc. 26-án elrendelte a bányák, gyárak, üzemek stb Köztulajdonba vételét A 100 holdnál nagyobb birtokokat kártérítés nélkül kisajátították és – felosztás helyett – termelőszövetkezetté alakították át. A TSZ élén a termelőbiztos állt Az FK eltörölte a földadót, de rekviválások folytak. Szociális és kultúrpolitika – nyolcórás munkaidő – betegségi- és balesetbiztosítás – egységes oktatási rendszer – iskolák államosítása, pedagógus átképzés. A Tanácsköztársaság bukása 1919 aug. 1-én a Forradalmi kormányzótanács lemond, helyette szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével. - visszaállította a régi bíróságokat - elrendelte a rendőrség és a csendőrség újjászervezését - államosított üzemek visszaadása - nem volt belpolitikai támasza, hiányoztak hatalmi

eszközei + hadsereg - feloszlatják a Vörös Őrséget (a Vörös Hadsereg már feloszlott) A békekonferencia ellenére a román hadsereg folytatta az előrenyomulást. Megszállta a Duna-Tisza közét és aug. 4-5-én bevonult Budapestre A Tanácsköztársaság bukását követően három hatalmi tényező alakult ki Mo.-n: - román megszálló csapatok - egymás helyébe lépő kormányok - a „fővezérség”: a nemzeti hadsereg irányítása (Horthy M.) 1919 aug. 6-én Friedrich István és Cselléry András sikeres puccsot hajt végre Habsburg Józsefet bízza meg a kormányalapítással, de ebbe az antanthatalmak nem mennek bele (egyetlen Habsburg családból származó ember sem lehet az ország államfője). A Clerk-misszió A magyar békeszerződés aláírása nélkül nem lehetett lezárni a háborút Európában. Független kormányról mindaddig szó sem lehetett, amíg az ország nagyobb része és a főváros idegen katonai megszállás alatt állt.

Sürgetővé vált tehát a román hadsereg kivonása 1919 okt 23án Sir George Clerk angol diplomata Bp-re érkezik, hogy az antantnak is elfogadható kormány alakuljon. Úgy véli, hogy Horthy Miklós altengernagy (a Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére) az ő embere. 1919. nov 16-án Horthy bevonul Bp-re, a tényleges hatalom az övé lesz (közben dúl a Fehérterror – a terror nem a vezetőkön, hanem a proletárdiktatúra alatt szerepet vállalt kisembereken áll bosszút.) A hatalom törvényesítése 1919. nov 24-én koalíciós kormány alakul Huszár Károly vezetésével (szocdem politikusok is részt vesznek benne, ezért az antant is elismeri meghívást kap a béketárgyalásokra). 1920 jan nemzetgyűlési választások (demokratikus választójog, 24 éven felüli férfiak 75%-a szavaz) - MSZDP nem indul a pogromhangulat miatt (a képviselőjelöltjei ellen elkövetett súlyos atrocitások miatt) - kisgazdapárt győz (birtokos parasztság) -

második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (kispolgárság + középrétegek) - a választások a fennálló hatalmi viszonyokat nem befolyásolják 1920. márc 1 Horthy Miklós altengernagy lesz a kormányzó - királyság államforma megmarad - 1920/1-es és 17-es törvény: o királyi jogosultságok (kiváltságok: tv. szentesítés és főkegyúri jog) o államfő o hadsereg főparancsnoka o miniszter-kinevezési jog o személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén felelősségre vonható) o képviseli az országot a diplomáciában o háború és béke ügyében az Országgyűlés nélkül nem dönthet o kétszeres vétójog a törvényhozásban o utódkijelölési jog (nem kötelező erejű)