Történelem | Középiskola » A bethleni konszolidáció lépései

A bethleni konszolidáció lépései 1919. augusztus 1-én a Forradalmi tanács átadta a hatalmat a Peidl Gyula kormánynak (főleg szakszervezeti vezetőkből alakult). - visszaállította a régi bíróságokat - elrendelte a rendőrség és a csendőrség újraszervezését - visszaadta az államosított tulajdonokat Nincs katonai háttere ( a Vörös Hadsereg felbomlott, a Vörös Őrséget pedig feloszlatta). Eközben a románok folytatták az előrenyomulást, gépeket közkincseket vittek ki az országból. 1919. augusztus 6 Friedrich István és Csilléry András (kereszténypártiak) sikeres puccsot hajtanak végre. Király-barát Az antant kijelenti, hogy Habsburg-család tagja nem lehet az ország államfője. Ennek a kormánynak sincs katonai háttere Az egyetlen katonai erő az országban a Nemzeti Hadsereg, vezetője Horthy Miklós. 1919 november 16-án bevonulnak Budapestre. Bosszúhadjárat folyt a tanácsköztársaság miatt 1500-2000 embert öltek meg, 73 ezer ember

ellen eljárás, 15 ezer embert tartóztattak le. 1919. novemberében megalakult a Huszár Károly vezette koalíciós kormány Kiírták a választásokat (általános, titkos, egyenlő, nőkre is kiterjedő választójog). A terror miatt az MSZDP visszalépett. A legtöbb mandátumot a Kisgazdapárt szerezte, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjával alakított kormányt. A legfőbb feladat az államfői hatalom rendezése volt A Habsburgok nem lehettek (IV. Károly), így Horthy lett ( fegyveres erő, antant bizalma) 1920. március 1 Horthy Miklóst kormányzóvá választja a nemzetgyűlés (Mo királyság marad). 1920. június 4 Trianon Nagy veszteségek, megszületnek a revíziós törekvések 1920. július- 1921 április gróf Teleki Pál a kormányfő Teleki Pál ősi hagyományokkal rendelkező erdélyi főnemesi családból származott. Kiváló földrajztudós volt. Egyengette Horthy útját Távol állt a liberalizmustól, de nem vallotta a teljes változatlanságot

hirdető ókonzervatizmust sem. Az úri középosztály erősítését, a zsidó polgárság és értelmiség visszaszorítását, a p arasztok földigényének legalább részleges kielégítését akarta. A terror után jobb a helyzet, a többpártrendszer csak formális. A nagyhatalmak belátják a revízió szükségességét, autonómiát ígérnek. Elfogadják a numerus clausus törvényt. Ez kimondja, hogy egyetemekre és főiskolákra minden nemzetiségből csak a népességen belüli arányának megfelelő számú embert lehet felvenni ( első antiszemita törvény). A parasztok földreformot akartak, Nagyatádi Szabó István (kisgazdapárt) programját támogatták. Azt akarta, hogy a 100 hold feletti földek aránya 30 % alá csökkenjen Nem sikerült, így attól félve, hogy semmilyen földreform sem fog végbemenni, elfogadott egy olyan javaslatot, amely csak a pillanatnyi földéhséget enyhítette. Az ország területének 8,5 %át osztották fel A földek többsége

törpebirtok volt A király kétszer próbál visszatérni. Teleki nem ellenzi, az antant azonban felháborodik, és Horthy is ellenzi. Teleki lemond. 1921. november a Habsburg-ház trónfosztása 1921. áprilisában Bethlen István az első királypuccs után átvette a miniszterelnökségi tisztséget. Gróf Bethlen István történelmi családból származott, református volt. A parlamentáris kormányzati forma híve volt. Kiterjedt kapcsolatai voltak (magasabb államhivatalnoki réteg, iparvállalatok és bankok ügyvédei, nagytőke, nagybirtok). 1921. december Bethlen-Peyer paktum Biztosította az MSZDP, a szakszervezetek és más munkásegyesületek törvényes működését. A párt viszont lemondott a közalkalmazottak, a postások, a vasutasok szervezeteinek visszaállításáról. A következő lépés az egységes kormányzópárt megteremtése volt. A legfőbb akadály Nagyatádi ellenállása volt. 1922 januárjában Bethlen bejelentette "csatlakozását"

a párthoz Erre nem mondhatott nemet. Biztosította az úri politikusok vezető szerepét Létrejött az Egységes Párt. Új választójogi törvény: Budapesten és néhány nagyvárosban titkos szavazás, a kisvárosokban és a falvakban azonban nyíltan kell szavazni. Ez a rendszer automatikusan biztosította az éppen kormányzó párt többségét. Gazdaság: infláció, tőkehiány a gazdaság teljesen működésképtelen. 1924 a Népszövetség 250 milliós aranykorona kölcsönt ad. Rossz feltételekkel, de ennek hatására megindul a magántőke is. 1927 január 21 bevezetik a pengőt Védővámok Felgyorsul a gépesítés Villamosítás. A kölcsön lehetővé tette az életszínvonal emelését célzó intézkedéseket, az infrastruktúra fejlesztését. Külpolitika: függés a nyugati hatalmaktól. Létrejöttek kereskedelmi szerződések, de komolyabb kapcsoltok nem. A legfőbb cél a revízió elfogadtatása volt 1927 áprilisában aláírják az olasz-magyar

barátsági szerződést. Olaszország támogatja a r evíziót, cserébe magyar mezőgazdasági termékeket (gabona) vesz át és fejleszti a hadsereget. Szociális intézkedések: 1927. m unkásság kötelező beteg- és balesetbiztosítás ( a mezőgazdasági parasztságnál még nem), valamint öregségi és rokkantsági biztosítás. 1938ban kiterjesztik a parasztokra is A munkanélküliség kérdése nyitva maradt Ideológia: keresztény-nemzeti ideológia a m eghatározó a korban. Keresztény: zsidó ellenes, illetve a zsidó nagytőke elleni. Nemzeti: internacionalista vonal elleni, revízió, Szent István állameszme, a Duna medencében magyar felsőbbrendűség