Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » A fényszennyezés okozói

9 2. A FÉNYSZENNYEZÉS OKOZÓI 2. 1 Közvilágítás A közvilágítás a közterületeknek és a közforgalom számára megnyitott magánterületeknek a közlekedés-, a köz- és vagyonbiztonság érdekében szükséges összefüggő, rendszeres, meghatározott időtartamú, helyhez kötött villamos üzemű megvilágítása. „Közvilágításnak kell tekinteni a közutak (autópálya, autóút, főút, mellékút, járda, gyalogút, és kerékpárút) megvilágítását, függetlenül attól, hogy a közút téren, parkban, alul- vagy felüljárón, alagútban, hídon, árkád alatt stb. van, ideértve az autóparkolók világítását, illetőleg a középületek előtti területek, a menetrend szerint közlekedő közforgalmú járművek (tömegközlekedési járatok) megállóhelyei miatt esetleg szükséges világítási igényt, valamint a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek emelt szintű világítását.” [3] Egy jól megtervezett, és helyesen kivitelezett

közvilágítás hasznos a látási feladatok biztosításában, biztonságérzetet ad, és ehhez a lehető legkevesebb energiát használja fel, üzemeltetése a lehető legolcsóbb. A manapság alkalmazott közvilágítási lámpatestek nagy része azonban nem ilyen, gyakran a lámpatestekből kibocsátott fény egy jelentős része nem oda jut, ahova szánták, ahol szükség van rá. Ennek különösen akkor van jelentősége, amikor ez a fény a horizont síkja fölé irányul. A legtöbb elvesztett fény a rosszul megtervezett, felszerelt vagy karbantartott lámpatesteknek köszönhető, ezek ugyanis nem csak lefelé, hanem felfelé is sugároznak fényt. Ebből a szempontból a legfontosabb eleme a közvilágítási lámpatesteknek a külső bura és a tükör. Ezek határozzák meg, hogy a lámpatestből milyen irányokban távozik fény. 10 A leggyakrabban alkalmazott lámpatestekben ez a bura nem sík, hanem domború. Ez lehetővé teszi, hogy a fény ne csak

lefelé, hanem vízszintes irányban, és az esetek nagy részében felfelé is távozzék. Ez miért rossz? A lámpatestből közel vízszintes irányba távozó fény körülbelül fél kilométerre, vagy messzebb éri el az út síkját. Ekkora távolságnál a fényerősség kb 0,2 %-ra csökken Tehát fél kilométerről már látható a lámpatest, azonban ez nem segít a látásban, és fenn áll a közvetlen káprázás lehetősége is. 2. 2 Díszvilágítás Legtöbbször akkor alkalmaznak díszvilágítást, amikor egy létesítmény jellegzetességeit akarják kiemelni, ezzel növelve a városképben betöltött szerepét. Ennek a típusú világításnak a látásban jóval kisebb a jelentősége. A díszvilágítás fő típusai, amelyek fényszennyezést okozhatnak: 2.21 Fényárvilágítás: Ennél a megoldásnál nézési irányból világítanak, megvilágítottság nagy szintet alkalmaznak, ezzel emelik ki egy épület tömegét, nagyságát. Ezt a

típusú világítást általában távolról valósítják meg, így a fényszennyezésben betöltött szerepe jelentős. Legtöbbször forgásszimmetrikus, vagy vályús 2.1 A szegedi Dóm tér díszvilágítása fényvetőket alkalmaznak. 11 A probléma forrása leginkább a lámpatestek elhelyezéséből adódik. Gyakran előfordul, hogy ezeket a földbe süllyesztve helyezik el, és szinte csak a horizont síkja fölé világítanak. Gondot jelenthet továbbá az alkalmazott fényforrások típusa is. Régi, „kopott” épületekhez általában nagynyomású nátriumlámpát alkalmaznak, amelyeket a csillagászok még könnyebben ki tudnak szűrni, azonban fényárvilágításhoz használnak fémhalogén lámpákat is, amelyek jó színvisszaadásuk miatt már jobban megnehezítik az égbolt vizsgálatát. 2.22 Füzérvilágítás: Ebben az esetben sok apró fénypontból alakítanak ki egy vonalat. A díszvilágítás e típusát általában használják. hidak

Itt világításához (a látvány kedvéért) gyakran alkalmaznak szabadon sugárzó lámpatesteket. Magyarországon is található erre 2.2 A budapesti Lánchíd világítása példa, mint a budapesti Lánchíd világítása, ahova kompakt fénycsöves lámpatesteket telepítettek. Ezekből a lámpatestekből a fény körülbelül 50%-a felfelé távozik. 2.23 Keretvilágítás, élvilágítás: Habár a díszvilágítás ezen válfaja nem túl elterjedt hazánkban, mégis említést érdemel a fényszennyezésben betöltött szerepe miatt. Ennél a megoldásnál lineáris fényforrásokkal (lámpatestekkel) próbálják kihangsúlyozni az objektumok éleit. Ezek általában fénycsövek, 2.3 keretvilágítás 12 amelyeket szabadon sugárzó lámpatestekbe szerelnek. Így az árnyékolás szinte egyáltalán nem valósul meg, ami ugyancsak növeli az égbolt mesterséges háttérfényességét. 2.24 Park- és kertvilágítás: A szabadtéri világítás egyik gyakran

alkalmazott módja a kertek, parkok díszvilágítása. Mivel az erre a célra színvisszaadása választott lényeges fényforrások szempont, ezért általában a fémhalogén lámpák, vagy kompakt fénycsövek mellett döntenek, hiszen a nátriumlámpa rossz színvisszaadása miatt a zöld növényzet fakó lesz. A kerti utak világításához használt lámpatestek általában minden irányban sugároznak fényt, így 2.4 parkvilágítás az égbolt felé is. 2. 3 Reklámvilágítás Az emberek figyelmének felkeltéséhez általában elég nagy megvilágítási szinteket alkalmaznak a nagy felületű reklámtáblákon. Ezeket a táblákat gyakran felülről világítják meg, ami nem okozna fényszennyezést, viszont léteznek olyan megoldások is, amelyek 2.5 Reklámvilágítás esetében a lámpatestek a reklámfelület alatt helyezkednek el, melynek következtében a kisugárzott fény jelentős része az ég felé irányul. A leggyakrabban alkalmazott

lámpatestek a vályús fényvetők, 13 amelyek általában halogén izzóval vannak ellátva a jó színhatás elérésének szükségessége miatt. Nagyobb reklámfelületeknél azonban használnak fémhalogén lámpákat is. Az épületeken történő hirdetés másik típusa az úgynevezett „neonreklám”, amely általában egy tetőn elhelyezett fénycsősorból áll, ezekből különböző formákat alakítanak ki. Ezek jelentősen fényszennyező hatásúak, mivel a fény irányítottsága egyáltalán nem valósul meg. 2. 4 Sportvilágítás Amikor a kültéri sportvilágítás fényszennyező hatásáról van szó, általában stadionokra akkor hatalmas kell gondolni. Ezeknél a létesítményeknél figyelembe kell venni az alkalmazott fényforrások színvisszaadását, melyeknek a televíziós közvetítés megvalósíthatóságában van 2.6 Esti stadionvilágítás szerepe. Ezért leggyakrabban fémhalogén lámpákat használnak, amelyeket

forgásszimmetrikus fényvetőkbe szerelnek. A látási feltételek biztosításához viszonylag nagy megvilágítási szintet kell létrehozni a játéktér felületén, így nagy teljesítményű fényforrásokat alkalmaznak. Azonban nem csak a megvilágításnak kell megfelelőnek lennie, elvárás a magas fokú egyenletesség is. Ez az oka annak, amiért messze telepítik a világítási berendezéseket a pályától. Ezen tényezők miatt, stadionvilágítás esetén a fényszennyezés halmozottan lép fel. Ezért van például az is, hogy sokszor már nagy távolságból meg lehet látni, ha egy stadionban esti mérkőzés zajlik