Környezetvédelem | Tanulmányok, esszék » A környezetvédelemről

A környezetvédelemről Fogalma: A természetes és mesterséges környezet védelme az ember által okozott káros hatásokkal szemben. Célja: • • • • A károkat megelőző védelem Az okozott károk megszüntetése Az emberi környezet fejlesztése A természeti tényezőkkel való ésszerű gazdálkodás Természetvédelem: Az érintetlen természet védelme, védettség Alapfogalmak • Környezet • Környezet állapota • Környezethasználat • Környezetszennyezés A környezeti ártalmak • Anyag jellegű szennyezés (hulladék, veszélyes anyagok, por, bűz) • Energia jellegű szennyezés (zaj, rezgés, hő, fény, radioaktív sugárzások) • Nem szennyező kár (élővilág zavarása, erózió) • Túlhasználat (pazarlás, rablógazdálkodás) A szennyezés folyamata A környezet legfontosabb elemeinek csoportosítása: Föld, Víz, Levegő, Élővilág, Táj, Települési környezet Föld: Alapkőzet, Ásványvagyon, Barlangok, Termőföld, talaj,

Domborzat Víz: Felszín alatti vizek, Felszíni vizek Levegő: Alsó légkör (troposzféra), Felső légkör Élővilág: Növényvilág: Erdők, Gyepek, Nádasok, Mezőgazd.-i növények Állatvilág: Vadonélő védett, Vadonélő nem védett, Védett háziállatok, Nem védett háziállatok Mikro-organizmusok: Mikro-organizmusok Táj: Védett természetes táj, Nem védett kultúrtáj Települési környezet: Lakóépület, Ipartelep, Mezőgazdasági települések, Közlekedési útvonalak Globális problémák Kialakulásuk okai: A népesség növekedése, a termelés bővülése, a fogyasztás jellegének alakulása a környezetre kedvezőtlen gazdasági és társadalmi folyamatokat erősített fel. Technológiai kötöttségek Fogyasztói társadalom és pazarló fogyasztás Növekedési kényszer Ökológiai lábnyom: Az a föld- illetve vízterület, amely egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen ideig való fenntartásához szükség lenne. Globális

problémák felsorolása 1. Túlnépesedés 2. Háborúk 3. Anyag és energiaválság 4. Környezeti válság: üvegházhatás, „ózonlyuk”, savas eső, fajok pusztulása, vizek szennyeződése 1. Túlnépesedés • Adatok: - XX. Század eleje 1,5-2,5 milliárd - 1987. 5 milliárd - 2000. 6,1 milliárd - 2025. 8,5 milliárd - 2050. 11 milliárd • A Föld kapacitása: 12 milliárd • Megoldás: - Harmonikus gazdasági és társadalmi fejlődés, - Születésszabályozás 2. Háború • A világ hadseregei a legnagyobb környezetszennyezők! • A fegyverkezésre, haditechnikára fordított összeg a világon: 1300-1500 millió dollár • Magyarországon a szovjet hadsereg után 1991-ben a környezeti kár becsült értéke: 60 milliárd forint 3. Anyag- és energiaválság • Környezet szempontjából a gond: FOSSZILIS TÜZELŐANYAGOK alkalmazása az energiaellátásban. • Megújuló energiaforrások kis százalékban jelennek meg. • Magyarországon a megoszlás: -

Fosszilis tüzelőanyag 53,4% - Atomerőmű 43% - Megújuló energiaforrások 3,6% A környezetvédelem eszközei 1. Műszaki 2. Jogi és gazdasági 3. Túlhasználat elleni védelem 1.Műszaki eszközök A környezettechnika eszközei: • Környezeti mérő- és figyelőrendszer (monitoring) • Hulladék- és ártalommentes eljárások • A szennyeződések leválasztása, ártalmatlanítása 2.Jogi és gazdasági • Jogszabályok, szervezetek, előírások, • Hatósági (direkt) és piaci (indirekt) gazdasági szabályozás (anyagi támogatások, bírságok és bűntetések, termékdíjak, .) 3.Túlhasználat elleni védelem • Környezethasználati engedély, környezeti hatásvizsgálat (KHV) A környezetvédelem története • A talajt és élővilágot ért károsító hatások • Ipari társadalmak szerveződése (Regionális környezeti ártalmak: légszennyezés, vízszennyezés) • Tudományos technikai forradalom hatására a lokális szennyezés globális kárrá

változott Szakaszai az ′50-es évektől • Rádöbbenés korszaka • A környezetvédelem hivatalos elismerésének korszaka • Nemzetközi együttműködések Környezetjogi alapelvek 1. Megelőzés, elővigyázatosság, helyreállítás 2. A tervszerűség elve 3. Az állam kötelezettség- és felelősségvállalása 4. A társadalmi részvétel ( aktív, passzív) 5. Az együttműködés ( konszenzus fontossága) 6. A harmonikus, vagy fenntartható fejlődés, illetve az integráció elve 7. A felelősség, vagy a ″szennyező fizet″ elve 8. A biodiverzitás fenntartásának elve 9. A természeti erőforrások pusztításának tilalma 10. A helyettesítés elve 11. Hosszútávú, nemzetközi és globális környezetvédelmi politika folytatása 12. Szubszidiaritás és megosztott felelősség elve Fenntartható fejlődés : a környezet fejlesztése a természet adottságaival és a természeti erőforrásokkal összhangban történjen Feltételei: - a megújuló

erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg azok regenerálódási ütemét nem haladhatja - a megújuló erőforrások felhasználási üteme nem haladhatja meg a megújuló helyettesítők megújulási ütemét - A szennyezőanyag kibocsátás üteme nem haladhatja meg a környezet asszimilatív kapacitását Az erőforrások csoportosítása Megújuló Max. 1 év, emberi ellenőrzés Félig megújuló Nem megújuló 1-200 év, Nincs gazd. emberi beavatkozás jelentősége nélkül Ökológiai f orrások Mezőgazd.-i termékek Hal, erdő, f elszín alatti vizek Ózon, veszélyeztetett f lóra és f auna Energiahordozók Anyagok Napenergia vízenergia Só Geotermál- és vízenergia Olaj, gáz, szén urán Ásványok, talajok Idő Az állam kötelezettség és felelősségvállalása • • • Kötelezettsége: a környezetvédelem feltételeinek kialakítása, a védelem érvényesítése Felelősség: az állami szervek és az állami tulajdon általi

környezeti veszélyért, ártalmakért, károkért Mögöttes felelősség: közvetlen érdekeltség nélkül is köteles helytállni Az állam feladatai • • • • • • • • A környezetvédelmi tevékenységek irányítása Szabályozás: jogi, gazdasági alapozása Kutatások irányítása, koordinálása Környezetvédelmi információs rendszer kialakítása Oktatás, ismeretterjesztés Állami támogatások Az irányítás szervezetrendszerének kialakítása Nemzetközi együttműködés Környezetvédelmi törvények • 1995. évi LIII tv a környezet védelmének általános szabályairól • 1996. évi LIII tv a természet védelméről ( a természet összehangolt részrendszerekből áll, egyes elemeit önmagukban nem lehet megvédeni) Környezetvédelmi jelzések, logók Hivatalos ökovédjegyek ( ökocimkék) Előnye: • • • A fogyasztónak segítség a kevésbé környezetterhelő termék vásárlásában A környezetbarát termék

gyártójának versenyelőny Csökken a környezetre nehezedő nyomás TALAJ A talaj fogalma : A Föld külső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenysége. A természeti környezet része, amely biztosítja az anyagok biológiai körforgását. A talaj kialakulását befolyásoló tényezők • Földtani tényezők • Éghajlati tényezők • Domborzati tényezők • Biológiai tényezők • A talajok kora • Emberi tevékenységek A talaj összetétele Háromfázisú polidiszperz rendszer: • Szilárd szervetlen anyagok: 93% • Szilárd szerves anyagok: 7% • Talajvíz • Talajatmoszféra A talaj tulajdonságait befolyásoló tényezők • Szemcseméret • Permeabilitás • Pórusvolumen • Vízkapacitás • Kapillaritás • Talajhőmérséklet A talaj funkciói • Természeti erőforrás • Termékenység • Pufferkapacitás • Szűrő funkció • Élőhely • Biodiverzitás nélkülözhetetlen eleme

• Földtörténeti, kultúrtörténeti archívum A talaj károsodása A folyamat létrejöhet: • Talajdegradáció • Talajszennyeződés, ill. talajszennyezés révén Talajdegradáció: A talaj anyagforgalmának kedvezőtlen megváltozása. Okai: - természeti tényezők - emberi beavatkozások közvetlen, vagy közvetett hatásai. A legfontosabb degradációs folyamatok • Savanyosodás • Sófelhalmozódás, szikesedés, másodlagos szikesedés • Vízerózió • Defláció (szélerózió) A degradációs folyamatok következménye • Talajszerkezet leromlása, talajtömörödés • Szélsőséges talajvíz-gazdálkodás kialakulása • Szervesanyag készlet csökkenése • Tápanyagforgalom kedvezőtlen alakulása • Pufferképesség csökkenése, talajmérgezés Talajszennyezettség: a talaj természetes körülmények között kialakult (eredeti) minőségének jelentős mértékű megváltozása/megváltoztatása. Talajszennyeződés: a talajszennyezettséget

jelző természetes eredetű minőségváltozások. Talajszennyezés: a mesterséges, emberi hatásokra bekövetkező minőségváltozások. A talaj védelme : Öntisztulás, Tisztítás A talajok tisztítása (remediáció) A helyszínen 1. a talaj kitermelése nélkül – in situ • Átlevegőztetés • Talajmosás (extrakció) • Biológiai lebontás • Rögzítés, lekötés • • • • 2. a talaj kitermelésével és a kezelést követő visszajuttatással – ex situ Termikus Talajmosás Biológiai lebontás Szilárdítás HANG A Hang : rugalmas közegben terjedő, mechanikus rezgőrendszer által keltett hullám,amely az emberben hangérzetet kelt. Az emberi hallás mechanizmusa • Külső fül: felfogja a hangot, erősít, szűr • Dobhártya: hangnyomás hullámokat vesz fel • Középfül: a nyomáshullám átalakul rezgéssé • Belső fül: - a rezgés folyadékban terjedő hanghullámmá alakul - a folyadék mozgatja a szőrsejteket, amelyek a

hallóidegekhez csatlakoznak A hang terjedése, jellemzői • Közeg alapján: léghang, folyadékhang, testhang • A zaj hatását befolyásoló legfontosabb tényezők Frekvencia Erősség( szintek)Időtartam(folyamatos,ingadozó, zajesemény, impulzus) Változás(egyenértékű hangnyomásszint) A hangjelenségek felosztása A hangjelenségek felosztása frekvencia alapján - f<20 Hz infrahang - 20 Hz<f<kHz hallható hangok - 20 kHz<f<100 MHz ultrahang - 100 MHz<f hiperhang Hangerősség A zajt leíró fizikai mennyiségek: hangnyomás: p [Pa] egy pontra jellemző hangintenzitás: I [W/ m 2] egy felületre jellemző hangteljesítmény: P [W] a hangforrásra jellemző Hangerősség Szintek: Hangnyomásszint Lp po= 2·10-5 Pa Hangintenzitásszint LI Io= 10-12 W/m2 Hangteljesítményszint Lw Po=10-12 W A hang hatása az emberi szervezetre Infrahang (kis frekvencia, hosszú hullám) • Időjárási jelenségek, szellőzőberendezések okozzák •

Fáradtságérzet, vegetatív tünetek A hallható hang hatása az emberi szervezetre Monoton zaj: csökken a vérnyomás, aluszékonyság 30-65dB: pszichés hatás fáradtság, fejfájás 65-85dB: vegetatív hatás (magas vérnyomás) 85-120dB: hallószervi károsodás 125dB felett: azonnali sérülés Ultrahang (f>20kHz) hatása • Elsősorban mesterséges • Terápiás hatás, életfolyamatok gátlása, roncsolás Zaj mérése Műszerlánc: érzékelő (mikrofon), erősítő, szűrő, szintjelző A mérés célja: • Egyszerű átlag mérése: szintmérő • Frekvencia elemzés: szűrők (oktáv, terc) • Hosszú behatás mérése: dózismérő Zajvédelem 1. Primer hanggátlás (emisszió) Zajszegény technológiák Zajforrás helyes telepítése Munkaszervezés Konstrukciós módosítások 2. Szekunder hanggátlás (transzmisszió) Burkolat Hanggátlás (falak) Árnyékolás (szabad hangtérben) Rezgés • Jellemzői: út, sebesség, gyorsulás • Hatása az

épített környezetre: - szerkezeti károsodás - vezetékrendszer sérülése - alapozás sérülése A rezgés hatása az emberi szervezetre f=1-100Hz • Pszichés, trofikus (emésztőszervi) • Csont és izületi károsodás • Keringési zavarok, érrendszeri elváltozások • Testrészek rezonanciái f<1Hz, vízi, légi közlekedés • Tengeri betegség A rezgés hatása az emberi szervezetre • A hatás elsősorban a frekvenciától függ • A megengedhető értékek függnek - a testhelyzettől - a behatási időtől Rezgésforrások • Külső: környezet gerjesztése • Belső: kiegyensúlyozatlanság, rezonancia, gépelemek hibái Rezgésvédelem Primer: Aktív(belső rezgésterjedés megakadályozása) Passzív(külső rezgés hatásának gátlása) Szekunder: Rezgéscsillapítás(merevítés, elhangolás) Rezgésszigetelés (alapozások) Dinamikus csillapítás( kiegyensúlyozás) SZEMÉT Hulladék Átalános értelemben hulladéknak tekinthetõ az ember

-mindennapi élete; -munkája; -gazdasági tevékenysége során keletkezõ; -a keletkezés helyén feleslegessé vált; -ott közvetlenül fel nem használható; -különbözõ minõségû és halmazállapotú anyag,termék,tárgy, szennyezett föld. Hulladékok káros hatásai • Talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyeződése • Levegő szennyeződése • Fertőzésveszély • Rovarok, rágcsálók elszaporodása • Esztétikai szennyeződés Hulladékkezelés • Gyűjtés, átmeneti tárolás, elszállítás • Ártalmatlanítás: lerakás, égetés • Hasznosítás: – Újrahasznosítás (közvetlen, nyersanyagként) – Komposztálás – Biogázelőállítás – Egyéb Hulladékok csoportosítása 1. települési hulladék Fizikai jellemzõk: 1. mennyiség, térfogatsúly (t/ m3) 2. összetétel, minõség; 3. Fűtőérték CÉL: szelektív hulladékgyűjtés! 2. termelési hulladék Csoportosítás:- Gyártási - Karbantartási - Szociális Cél: • A

hulladék mennyiségének csökkentése • A keletkezett hulladék újrahasznosítása • Ártalmatlanítás 3. veszélyes hulladék Hulladékgazdálkodási célok • Hulladékudvarok, gyűjtőszigetek számának növelése • Feldolgozó háttéripar kiépítése • Korszerű lerakók (depóniák) létesítése Gazdasági szabályozók Gazdasági eszközök: Termékdíjak, Betétdíjak Betétdíj: Hulladékgazdálkodási terv – 126/2003 (VIII. 15) kormány rendelet Termékdíj • Károk megelőzése, csökkentése, pénzügyi forrás megteremtése • Természeti erőforrások gazdaságos felhasználásra való ösztönzése • Termékdíj köteles termékek: üzemanyag és egyéb kőolajféleségek, gumiabroncs, hűtőközegek, csomagolás, akkumulátorok, hígitók, oldószerek, reklámhordozó papírok, elektromos és elektrotechnikai berendezések. Veszélyes hulladék • 102 / 1996 Kormányrendelet alapján : amelynek bármely összetevõje, vagy átalakulási

terméke veszélyforrást jelent, vagy kárt okoz. • Rendelet alapján történõ csoportosítás: - különösen veszélyes I. - fokozottan veszélyes II. - mérsékelten veszélyes III. Veszélyes hulladékok csoportosítása Eredete szerinti csoportosítás: 1. növényi, állati eredetû, 2. ásványi eredetû, 3. fémhulladék, 4.kémiai átalakulás termékei, 5. egyéb Veszélyes termelési hulladékok csoportosítása 1. nagy tömegben keletkező, különleges kezelést nem igénylõ hulladékok pl vörösiszap, élelmiszeripari szennyvíz iszap. 2. megfelelő üzemen belüli kezeléssel újrahasznosítható vagy ártalmatlanítható hulladékok pl. fehérje tart hulladék 3. központi kezelőtelepen komplex feldolgozást igénylõ hulladékok pl kõolajmaradékok, galvániszap. Veszélyes termelési hulladékok kezelése • Termelő kötelessége: - gyűjteni, átmenetileg tárolni - anyagmérleget készíteni és bejelenteni - évente változásjelentést készíteni -

jelenteni a hulladékkal kapcsolatos összes tényezőt • Ártalmatlanítás: veszélyeshulladék égetőben, veszélyeshulladék lerakóban Hulladéklerakás • Rétegvastagság • Rétegrend • Depóniahőmérséklet • Kimosódás, szigetelés • Rekultiváció Hulladékhasznosító eljárások • Komposztálás: oxigén hatására történő szervesanyag lebomlás • Pirolízis: szervesanyag hőbontása oxigénmentes környezetben (végterméke: energiahordozó, vegyipari nyersanyag) • Biogáz előállítás: anaerob biológiai hulladékkezelési eljárás, melynek célterméke a biogáz ENERGIA Energiaforrások • Fosszilis energiahordozók • Alternatív energiaforrások:  Nukleáris energiaforrás  Megújuló energiaforrások Visszatekintés A IX. század közepéig a természetes, megújuló energiaforrásokat ( szél, víz, napfény, biomassza, állati energia) hasznosították. Hátrány: • Földrajzilag helyhez kötöttek, • Alacsony az

energiasűrűségük, • Időszakosan változhatnak (szél, víz, stb.) Energiagondok Megnövekedett energiaigények miatt: • Készletek kimerülése • Környezetszennyezés - közvetlen szennyezés - üvegházhatás - hőszennyezés A földgáz előnyei a többi fosszilis energiahordozóhoz képest • Energia egységre vetítve kisebb szén és szennyezőanyag tartalom (2,5-szer kevesebb CO2 keletkezik égetése során kWh-ként) • Kedvezőbb a villamos energiatermelés hatásfoka • Fűtés mellett gépjármű hajtóanyagként is hasznosítható A legfontosabb megújuló energiaforrások • Geotermikus energia Kedvező hazai adottságok: - a kontinentális kőzetlemez viszonylag vékony - az üledékek átlagosnál jobb hővezető képességűek - 50-100 0C közötti fluidum tárható fel 1000-2000 m mélységből az ország nag részén hasznosítása • Fűtésre: - mezőgazdaságban (fólia, üvegház) - fűtési hőenergia ellátó rendszerben • Használati melegvíz

hálózatban • Fürdőkben Gondok: - magas ásványisó tartalom miatt korrozív hatás,nagy mértékű só kiválás - a környezetszennyezés csak a kihűlt hévizek visszasajtolásával kerülhető el. • Napenergia -Passzív hasznosítás: - épületek tájolásával - a beeső hő csapdázásával -Aktív hasznosítás: - kollektorokban vizet, vagy levegőt melegítenek - fotocellákkal villamosenergiát állítanak elő • Vízenergia • Biomassza -Mezőgazdasági termékek, melléktermékek és erdészeti hulladékok -Háztartási hulladék A felhasználás lehetőségei: -Égetéssel fűtésre -Biogáz, biodízel, alkohol előállítással üzemanyagnak hasznosítás Hazánk legnagyobb energiatartaléka -A mezőgazdasági melléktermék és a háztartási hulladék fűtőértéke azonos a barnaszénével -Az élelmiszertermelésre nem szükséges földeken repce termeszthető, melyből biodízel állítható elő. -Jelenleg a legjelentősebb a tűzifa felhasználás

(72,5%) • Szélenergia A szélenergia tiszta, megújuló és fenntartható, az áramtermelés új eszköze. A szélerőművek száma dinamikusan nő. A magyar energiapolitika főbb alapelvei • Az energiaellátás biztonságának megőrzése, fokozása (energiaimport-függés mérséklése) • A környezetvédelmi szempontok érvényesítése az energiatermelő és fogyasztó berendezéseknél • Energiatakarékosság, megújuló energiahordozók részarányának növelése, energiahatékonyság javítása • Legkisebb költség , nyilvánosság szerepének fokozása