Jogi ismeretek | Felsőoktatás » A társadalombiztosítási nyugellátások (rendszere, típusai)

9. A társadalombiztosítási nyugellátások (rendszere, típusai) Nyugdíjrendszer: • A nyugdíjbiztosítás lényeges feladata, hogy az egyénnek meghatározott munkával eltöltött időszak után keresetével arányban álló nyugdíjat biztosítson. • A nyugdíjrendszer alapelvei között találjuk, hogy: o az állami nyugdíjrendszer célja, hogy az időskor, illetve közeli hozzátartozó halála esetén a jövedelembiztonságot megalapozza o az állami nyugdíjrendszerben az ellátásra való jogosultság nyugdíjjárulék fizetésen alapul o az állam garantálja a nyugdíjak kifizetését, valamint biztosítja a nyugellátások reálértékének megőrzését. o A nyugdíj fogalmára többféle meghatározás létezik. Ezek közül egy, hogy a nyugdíj járulékfizetéssel megalapozott jövedelemarányos keresetpótló ellátás. A járulékfizetéssel történő megalapozás adja azt a stabilitást,hogy a jogszerzést a tulajdonnal azonos védelem illeti meg, de a

nyugellátás összegét mindig az aktuális jogszabályok határozzák meg • A társadalombiztosítási nyugellátások kifizetésének fedezetét a Nyugdíjbiztosítási Alap biztosítja • A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit a biztosítottak által befizetett nyugdíjjárulékok, a foglalkoztatók által e célra fizetett közterhek, a központi költségvetésből biztosított források és a törvényben meghatározott egyéb bevételek képezik • Az időskori jövedelembiztonság megteremtésében viselt egyéni felelősség és az öngondoskodás érvényre juttatása érdekében a tagok önkéntes részvételével – törvényben meghatározott feltételek szerint – kiegészítő nyugdíjintézmények működhetnek 1946 és 1997 között összességében egypilléres nyugdíjrendszer működött. Az 1997-es nyugdíjreform hárompilléres nyugdíjrendszert épített ki. • Az első pillér a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási pillér volt

• amelyet második pillérként a tőkefedezeti elven működő, kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer6 egészített ki • a harmadik pillért az önkéntes pénztárak alkották A második pillérrel, vagyis a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatos törvényi változtatások miatt a tagság jelentős hányada átlépett a társadalombiztosítási rendszerbe, így a második pillér mondhatni megszűnt. A harmadik pillér továbbra is működik, háromféle önkéntes pénztár létrehozását teszi lehetővé: • önkéntes nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíj-szolgáltatást nyújthat • önsegélyező pénztár, amely a munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezését végzi, valamint kiegészítő, szociális, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-, illetve hátramaradotti támogatást nyújt, • önkéntes egészségpénztár, mely egészségvédelmi programok szervezését és finanszírozását, valamint

egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé. Nyugellátás típusai: • A nyugellátások két altípusra oszthatók: az ún. saját jogú, valamint a hozzátartozói nyugellátásokra • Saját jogú nyugellátások azok, amelyekre valaki saját, hozzátartozói nyugellátások pedig azok, amelyekre valaki hozzátartozójának biztosítotti jogviszonya alapján szerez jogosultságot. Saját jogú nyugellátások: öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói nyugellátások: özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói ellátások. Egyes munkavállalói csoportok nyugellátásaira, illetve nyugdíjkorhatárára külön jogszabályok vonatkoznak: • fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai: 25 év testületnél eltöltött szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnak, rokkantnyugdíjba vonulásukra is az általánosnál

kedvezőbb feltételek mellett lehetséges – 1996.évi XLIII törvény 182–185 §; • meghatározott művészeti tevékenységet folytatók: 25 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnak – 5/1992.(I 13) kormányrendelet; • országgyűlési képviselők: az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése előtt öt évvel vonulhatnak nyugdíjba újra nem választásuk esetén – 1990. évi LVI törvény 10 § (1) bek, • polgármesterek: az újra nem választott polgármesterek tisztségük gyakorlásának időtartamától függően ugyancsak a törvényes nyugdíjkorhatárnál korábban vonulhatnak nyugdíjba – 1994. évi LXIV. törvény 13/A §; • bányászok: korkedvezmény, kedvezményes rokkantsági nyugdíj, havi átlagkereset-számítási kedvezmény – 23/1991. (II 23) kormányrendelet Egyéb jogszabályok általánosabb jelleggel, szélesebb személyi hatállyal biztosítanak a nyugdíjtörvényben szereplőnél kedvezőbb nyugdíjba vonulási lehetőségeket,

vagy a törvényben nem szereplő, ezért nyugdíjszerűnek nevezett ellátásokat: • korkedvezményes nyugdíj – 181/1996. (XII 6) kormányrendelet, 354/2010 (XII 30) kormányrendelet;28 • baleseti járadék – 1997. évi LXXXIII törvény; • rokkantsági járadék – 83/1987. (XII 27) MT rendelet; • átmeneti és rendszeres szociális járadék – 8/1983. (VI 29) EüM-PM együttes rendelet