Szociológia | Szociálpolitika » Öregségi nyugdíj

10.Öregségi nyugdíj Az öregségi nyugdíj a sajátjogú nyugellátások csoportjába esik. Öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betöltött egy jogszabályban meghatározott életkort, és rendelkezik a szintén jogszabályban meghatározott szolgálati idővel. Öregségi nyugdíjra jogosult, aki a következő feltételeknek egyidejűleg megfelel: • Az előírt nyugdíjkorhatárt betöltötte ez átlagban 2021-ben 65 évre tehető • Az előírt minimális szolgálati időt megszerezte, és Öregségi nyugdíjra jogosult, aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, míg öregségi résznyugdíjra jogosult, aki 15 év szolgálati idővel rendelkezik • A fennálló biztosítási jogviszonyát megszüntette Mivel a szabályok az életkor és a szolgálati idő többféle kombinációját is meghatározzák, az öregségi nyugdíjaknak is több típusa van: Öregségi nyugdíj: Öregségi nyugdíjra az jogosult, aki betöltött egy jogszabályban meghatározott

életkort, és rendelkezik a szintén jogszabályban meghatározott szolgálati idővel. Öregségi teljes nyugdíj: A jogosultsághoz két feltétel együttes fennállása szükséges: a nyugdíjkorhatár betöltése és az, hogy az igénylő legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezzék. Az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg (2011-ben) 62 év. 2014-től azonban minden évben fél évvel emelkedik, és 2019-től 65 év lesz Öregségi résznyugdíj: A teljes nyugdíjhoz előírt szolgálati idővel nem rendelkezők abban az esetben kaphatnak résznyugdíjat, ha legalább 15 év szolgálati időt szereztek. 2012-től azonban résznyugdíjat nem lehet megállapítani. A résznyugdíjnak nincs minimuma, vagyis a résznyugdíj összegét mindenképpen a havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani. Előrehozott nyugdíj: A nyugdíjkorhatárhoz közel álló, jelentős mértékű szolgálati idővel rendelkezők számára megállapítható

ellátás, aminek célja a nyugdíjba vonulás korhatárának rugalmassá tétele volt az 1990-es évek végén. A nyugdíjkorhatár betöltése előtt öt évvel engedte az előrehozott nyugdíjba vonulást, megszigorították, és e lehetőséget már csak bizonyos korcsoportok tagjai számára tartja fenn a jogalkotó. Előrehozott nyugdíjba csak az 1950-ben született férfiak, valamint az 1952- ben és 1953-ban született nők vonulhatnak akkor, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb két évvel fiatalabbak, és legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek. 2011-től a férfiak, 2012-től a nők sem vehetik már igénybe ezt az ellátást. Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj: Az előrehozott nyugdíjra jogosult korcsoportok tagjai csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra is jogosultak, amennyiben legalább 37 évnyi szolgálati idővel rendelkeznek. A csökkentést az előrehozott teljes nyugdíjhoz szükséges 40 évnyi szolgálati idő

hiánya indokolja. A csökkentés mértékét a 40 év szolgálati időhöz képest hiányzó szolgálati évek száma határozza meg. 2012-től a csökkentés mértékét már nem a hiányzó szolgálati idő, hanem a törvényes nyugdíjkorhatár betöltéséhez hiányzó idő határozza meg. Csökkentett összegű előrehozott nyugdíjba vonulni csak a törvényes nyugdíjkorhatár betöltésénél két évvel alacsonyabb életkorban lehet. A nyugdíjkorhatárnál egy évvel fiatalabbak esetében a teljes nyugdíj összegét minden hiányzó életkori hónap után 0,3 százalékkal kell csökkenteni. Korkedvezményes nyugdíj: A korkedvezményes nyugdíjazásnak két feltétele van: egyfelől az, hogy meghatározott ideig a szervezet fokozott igénybevételével járó, vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végző munkakörben foglalkoztassák az illetőt, illetve az, hogy megszerezze az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (37 év). A

korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége a hatályos szabályozás szerint 2012 végéig áll fenn. A korkedvezmény mértéke férfiaknál 10, nőknél 8 év korkedvezményre jogosító munkakörben való foglalkoztatás esetén 2 év. Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása: • Az öregségi nyugdíj összegét az elismert szolgálati idő és a figyelembe vehető havi átlagkereset alapján kell megállapítani. • A nyugdíj mértéke a megszerzett szolgálati idő teljes években (365 naptári napban) meghatározott tartama alapján százalékos mértékben kerül meghatározásra. • Az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik ezen időszak legalább fele részére keresettel, jövedelemmel. • Amennyiben az igénylő az ún. átlagszámítási időszak fele részére nem rendelkezik

keresettel, jövedelemmel, a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei, jövedelmei vehetők figyelembe. Ha ez sem áll rendelkezésre, akkor a hiányzó időre érvényes minimálbért kell számításba venni. • A jövedelemszámítás során ugyanakkor szolidaritási szempontok is érvényesülnek, mégpedig úgy, hogy a magasabb jövedelműek keresetének egy részét nem számítják bele a nyugdíj számításának alapját képező jövedelembe. • A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség alapjául szolgáló jövedelem felső határát külön jogszabály állapítja meg 2011-től 638k felet nem kell nyugdíj járulékot fizetni. azonban az ezt meghaladó jövedelmet a nyugdíj számításakor is figyelmen kívül kell hagyni. • A nyugdíj összege a nyugdíjszámítás szempontjából fent leírt módon figyelembe vett bruttó havi keresetnek a szolgálati idő függvényében megállapított százaléka Hogyan kell a nyugdíj

összegét kiszámítani? Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az egyes naptári években elért bruttó kereseteket, jövedelmeket – ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell • a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magánnyugdíj-pénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével • a személyi jövedelemadónak a járuléktalanított összegre számított – az adott naptári évi adószabályok szerint meghatározott – képzett összegével. A megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj összege Korm. rendeletben meghatározott összegnél nem lehet kevesebb, ha a havi átlagkereset ezt az összeget eléri. Havi

28 500ft Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, a nyugdíjat a havi átlagkeresettel azonos összegben kell megállapítani