Szociológia | Szociálpolitika » A szociális törvény célja, hatálya és a törvényben használt fontosabb fogalmak meghatározása

20. A szociális törvény célja, hatálya és a törvényben használt fontosabb fogalmak meghatározása A törvény célja: • E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. • szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. • A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. • E törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság

feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A törvény hatálya: Beszélhetünk Tárgyi hatályokról (mely szolgáltatások nem tartoznak a tv alá) és beszélhetünk személyi hatályról (Magyar állampolgárok, Bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkezők, Menekültként elismertek, EGT állampolgárai) • E törvény hatálya kiterjed a Magyarországon élő magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert

személyekre. • E törvény hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. • E törvény hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre • E törvény hatálya kiterjed engedéllyel (EU Kék Kártya) rendelkező harmadik országbeli állampolgárra. • idegenrendészeti, kitoloncolási, menekültügyi őrizete megszűnt, • az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által fenntartott intézményben, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt kijelölt helyen, vagy a menekültügyi eljárásban elrendelt kötelező tartózkodási helyen vagy szálláshelyen való tartózkodása megszűnt • külföldiek az idegenrendészeti vagy a menekültügyi hatóság által kiállított ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, vagy humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkezik • a törvény hatálya kiterjed az

összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárra • a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának E törvény hatálya nem terjed ki: • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény • a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII • a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII törvény • a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV törvény • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény • gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény • a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes

törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvény hatálya alá tartozó ellátásokra • hadigondozottaknak, a hadkötelezettség alapján katonai vagy polgári szolgálatot teljesítőknek és hozzátartozóiknak járó különleges pénzbeli ellátásokról, a nemzeti gondozásról, valamint a foglalkozási rehabilitáció keretében nyújtott ellátásokról külön törvény rendelkezik. • • • Nem terjed ki a törvény hatálya a külön jogszabály alapján az egészség karcosodottak részére megállapítható pénzbeli ellátásokra. E törvény hatálya nem terjed ki azokra a lakhatást biztosító szolgáltatásokra, amelyek esetében a szolgáltatást igénybe vevőnek, a szolgáltatást igénybe vevő hozzátartozójának, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személynek a szolgáltatás nyújtására szolgáló ingatlanon tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, lakáshasználati joga vagy bérleti joga áll fenn Nem

tartozik e törvény hatálya alá az a szállást, étkezést nyújtó vagy más segítő, karitatív tevékenység, amelyet az igénybe vevőtől, hozzátartozójától, vagy rájuk tekintettel harmadik személytől származó ellenszolgáltatás és állami, helyi önkormányzati támogatás nélkül nyújtanak. A szociális törvény alapelvei: A szubszidiaritás elve: A szubszidiaritás elve azt fejezi ki, hogy a hatalomgyakorlás hierarchikus rendszerében egy felsőbb szint nem vesz át olyan szerepeket, feladatokat, amelyeket egy alacsonyabb szint is megfelelően el tud látni. A szociális ellátórendszerben a szubszidiaritás elve arra utal, hogy a közfinanszírozású szolgáltatások, pénzbeli ellátások biztosítására akkor kerül sor, ha kimerülnek a családok erőforrásai A törvényi minimumok rögzítésének és az önkormányzatok kiegészítő feladatvállalásának elve: Amiatt, hogy az ellátási feladatok jelentős részét a települési

önkormányzatokhoz – és nem központi irányítás alatt működő közigazgatási szervekhez – telepítették, meg kellett határozni az ellátások törvényileg garantált szintjét. Ez törvényi minimumok előírásával történik, vagyis az ellátások nyújtásakor mindenképpen biztosítani kell az előírt szintet. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a települési önkormányzatok – saját költségvetésük terhére – az előírtnál magasabb szintű ellátást biztosítsanak A rászorultság elve: A rászorultsági elv azt jelenti, hogy az jogosult valamilyen pénzbeli támogatásra, akinek jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé a minimális szintű megélhetést sem, azaz szegény. A rászorultság szintje, vagy is hogy kit ismernek el rászorulónak, történetileg és társadalmilag is változó. A rászorultságot megállapítása valamilyen, a támogatást nyújtó (központi állam, helyi állam, jótékonysági szervezet stb.) által meghatározott

küszöbértékhez viszonyítva állapítják meg Az ellátások igénybevételének önkéntessége Az Szt.-ben található ellátások igénybevétele – a személyes szolgáltatások tekintetében különös hangsúllyal – önkéntes. Senki sem kötelezhető arra, hogy saját akarata ellenére működjön együtt a szociális igazgatás szerveivel. Az egyenlő bánásmód követelménye: Az Szt. a magyar jogban szokatlan módon nem tartalmaz az ellátások igénybe vevőinek hátrányos megkülönböztetését tiltó klauzulát, ebből azonban nem következik, hogy alkalmazása során el lehetne tekinteni az egyenlő bánásmód követelményétől. az Alkotmány hátrányos megkülönböztetést tiltó 70/A. § (1) bekezdésében található rendelkezés az egész jogrendszerre, így a szociális törvényre is érvényes Fogalmak: Jövedelem: külső helyről kapott pénz vagy anyagi juttatás jövedelemként értelmezhető. A köznyelv nem tesz különbséget jövedelem

és bevétel között. A személyi jövedelemadó szempontjából jövedelemnek számít a magánszemély által az adóévben bármilyen jogcímen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy annak a törvény által elismert költségekkel csökkentett része. Nettó jövedelem: Nettó jövedelemnek nevezzük azt a jövedelmet, amelyet a munkavállaló kézhez kap az adók és járulékok levonása után. Levonásra kerülő adók és járulékok: munkavállalói járulék, munkavállalói egészségügyi járulék, állami nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári befizetés, személyi jövedelemadó előleg bruttó jövedelem: A munkaszerződésben megállapított jövedelem, melyből még nem kerültek levonásra az adók és járulékok. Egyéni vállalkozók, illetve cégtulajdonosok esetében a jövedelem adózás előtti összege. Vagyon: A vagyon egy jogalany (természetes vagy jogi személy) pénzben meghatározható javainak összessége. Lehet ingó és ingatlan

vagyon. Az értéke tételenként nem haladja meg a ÖNYM 20 30-szorosát, együttes értéke pedig az ÖNYM 50 80 -szeresét. Önálló hozzátartozó: A köznyelven a rokonok körébe tartozó személyek jogszabályi meghatározása megkülönbözteti a hozzátartozók fogalmán belül a közeli hozzátartozókat is. A jogszabályi meghatározás többször változott a magyar Polgári Törvénykönyv eredeti szövegéhez képest. Család: egy lakásban vagy bentlakásos szociális ill. gyvéd intézményben együtt élő közeli hozzátartozók Háztartás: egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek Rendszeres pénzellátás: pénzbeli tb. ellátások; Flt alapján folyósított pénzbeli ellátás; Cst és Gyvt rendszeres pénzbeli ellátásai Disregard: Temetési segély, átmeneti segély, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás nevelőszülői díj, Anyasági támogatás, Vakok személyi

járadéka, fogyatékossági tám., mozgáskorl Közlekedési kedvezményei, Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló tv. Alapján végzett munka ellenértéke, Energiafelhasználási támogatás, Házi segítségnyújtás keretében végzett munka tiszteletdíja Hajléktalan Bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve, ha bejelentett lakóhelye a hajléktalanszálló, illetve aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti