Szociológia | Szociálpolitika » Az időskorúak járadéka

24.Az időskorúak járadéka Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Az Szt. eredeti szabályai közt nem szerepeltek az időskorúak járadékáról rendelkező paragrafusok Az időskorúak járadékának bevezetésére a nyugdíjrendszer 1997. évi reformjának részeként került sor A reform tervezői hárompillérű (társadalombiztosítási, magán- és önkéntes biztosítás alapján járó nyugdíj) nyugdíjrendszert kiegészítették volna egy „nulladik” pillérrel, ami állampolgári jogon járó nyugdíjat kínált volna azoknak a honfitársainknak, akik aktív koruk végére a biztosítási rendszerekben nem szereznek maguknak nyugdíjjogosultságot. Ez az állampolgári jogon járó nyugdíj torzult végül a jogalkotás folyamatában az időskorúaknak rászorultságuk alapján járó szociális segéllyé. Az igénybe vevők relatíve alacsony számát az indokolja,

hogy a mai időskorúak többsége még rendelkezik a nyugdíjszerzésre jogosító szolgálati idővel. E támogatási forma igazi jelentőségét majd az fogja megmutatni, ha az utóbbi években tartósan munkanélküliek, be nem jelentetten foglalkoztatottak, s így öregségi nyugdíjra jogosultságot nem szerzett emberek érik el a nyugdíjkorhatárt. Az ellátás elnevezésében szereplő „járadék” kifejezés csak nyelvpolitikai gesztus: a jogosultság semmilyen formában nem kötődik korábbi járulékfizetéshez, így a szó eredeti értelmében vett járadékról sem beszélhetünk. Ezt igazolja az is, hogy a közösségi (EU) jog szempontjából az ellátás ún. különleges nem járulékalapú ellátásnak minősül, ezért meg kell szüntetni folyósítását, ha a jogosult 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik. A jogosultságnak két feltétele van: az időskor és a rászorultság. • Időskorúnak a törvény értelmében az minősül,

aki betöltötte a 62. életévét vagy a reá irányadó nyugdíjkorhatárt. • A rászorultság jövedelemküszöbe különböző csoportoknál eltérő mértékű. A házas vagy élettársukkal együtt élő igénylők esetében egy főre jutó jövedelmük nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékát. Egyedülállóknál a jövedelemhatár az öregségi nyugdíjminimum 95 százaléka, míg „nagyon öreg” (75 éven felüli) egyedülállóknál az öregségi nyugdíjminimum 130 százaléka. Nem jár ellátás annak, aki előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, illetve annak az egyébként a járadékra jogosult külföldinek, aki érvényes tartózkodási engedély nélkül tartózkodik Magyarország területén Az ellátás összegét úgy kell megállapítani, hogy azzal az igénylő saját jövedelmét a rászorultsági küszöbként meghatározott értékig egészítsék ki. (Nem csupán

az időskorúak járadéka, hanem minden jövedelemkiegészítő segélyformánál sajátos matematika érvényesül) Az időskorúak járadéka jövedelmi jogosultsági határainak forintban kifejezett összegét a Kormány évente rendeletben meghatározza. Az időskorúak járadékára való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól vagy időpont megjelölésének hiányában a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával meg kell szüntetni, ha azt az időskorúak járadékában részesülő személy kéri. Hajléktalan időskorúak járadéka: Hajléktalanok ellátására az önkormányzatok esetleges ellenérdekeltségének leküzdése és a támogatás párhuzamos igénybevételének megakadályozása érdekében speciális szabályok vonatkoznak. A hajléktalanok ügyében az az önkormányzat illetékes eljárni, amelyiknek területét az ellátási igénylésekor a kérelmező tartózkodási helyeként megjelölte. E szabály lehetőséget adna

arra, hogy a havi ellátást az ország több pontján is igénybe lehessen venni. Ezt akadályozza meg az a szabály, ami szerint a járadékot hajléktalan személy számáramegállapító határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyzőnek, aki nyilvántartást vezet a hajléktalanokról. A főjegyző lesz az, aki a járadék folyósításáról rendelkezik, függetlenül attól, hogy a hajléktalan az ország mely településén veszi azt igénybe. Ha ugyanazon személy részére két vagy több önkormányzat döntése alapján is kéne járadékot folyósítani, csak az utóbb megállapított folyósítható. A járadék összegét a fővárosi önkormányzat előlegezi meg az ország területén élő összes hajléktalan jogosult számára, amit az önkormányzatokért felelős miniszter megtérít a részére