Történelem | Középiskola » A 48-as szabadságharc kitörésétől a kiegyezésig vezető út

A 48-as szabadságharc kitörésétől a kiegyezésig vezető út 1.) A pozsonyi országgyűlés és a pesti forradalom: Az utolsó rendi országgyűlés Helyzetét a francia forradalom híre lendítette tovább. A francia események Magyarországon is feszültséget keltettek. Kossuth a k atasztrófa elkerülése érdekében reformokat javasolt, és ebben az alsótábla többsége is mellé állt Kötelező örökváltságot, közteherviselést és felelős kormányt követelt A felsőtábla az időt húzta, miközben Bécsben is kitört a forradalom Pesten a Fiatal Magyarország köre a bécsi forradalom hírére március 15-én cselekvésre szánta el magát A Pilvax kávéházból induló fiatalság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetésével maga mellé állította a várost Landerernél lefoglalták a nyomdát, s a cenzúra mellőzésével kinyomtatták a 12 pontot, ami a követeléseiket tartalmazta. Kinyomtatták Petőfi Nemzeti dal című versét is. Délután a tömeg a Nemzeti

Múzeumnál gyülekezett, majd a városháza elé vonultak Pest tanácsa is a mozgalom mellé állt A Helytartótanács épülete elé vonultak. Ők nem akarták katonáikat bevetni, így engedtek a követeléseknek Szabadon bocsátották börtönéből Táncsics Mihályt Este a korábban betiltott Bánk bánt játszották a Nemzeti Színházban 2.) A felelős magyar kormány kinevezése, az áprilisi törvények: Az államtanács a követeléseket először visszautasította. A pesti forradalom hírére azonban az uralkodó jóváhagyta a feliratot. István nádor Batthyányi Lajost nevezte ki miniszterelnökké A Minisztériumban a politikai élet valamennyi irányzata képviseltette magát. Többségben azonban a liberálisok voltak. A Tanács megpróbálta korlátozni a kicsikart engedményeket, ám ez mindig meghiúsult. Az uralkodó április 11-én szentesített törvényekben szüntette meg a polgári és alkotmányos Magyarországot. Felszámolta a rendi kiváltságokat,

állami kárpótlással felszabadította a j obbágyokat Magyarország alkotmányos monarchiává vált Elméletileg Magyarország-t és a monarchiát csak az uralkodó kötötte össze, de a hadügy, külügy és a pénzügy kérdése tisztázatlan volt. 3.) Az osztrák hadsereg támadása Magyarország ellen: Ferenc József elfoglalta a trónt, és támadást indított Magyarország ellen. A főerők Windischgrätz vezetésével a Duna mentén indultak támadásra Velük szemben a feldunai hadsereg állt Görgey Artúr vezetésével. Görgey a túlerő elől visszavonult, és közben ütőképessé kovácsolta seregét. Kossuth és Görgey között ellentét alakult ki A fővezér kerülte a döntő ütközetet, hogy megtartsa hadseregét. A főerők harc nélkül feladták Pestet Az országgyűlés a harc folytatása mellett döntött A tél közepén a kormányzat és az országgyűlést Debrecenbe, a hadiipart Nagyváradra költöztették Görgey Vácon át a felvidék irányába

vonult, hogy elvonja Windischgrätz főerőit Debrecen megtámadásától. Windischgrätz jelentős erőket küldött Görgey nyomába A feldunai hds Értéke fokozatosan nőtt A Guyon Richárd vezette hadosztály véres csatában elfoglalta a B ranyiszkói-hágót és ezzel megnyílt az út Görgey serege előtt a Hernád völgyébe. Kassa vidékén egyesülhetett Klapka György seregével Damjanich János vezette alakulatokkal együtt Windischgrätzcel szemben jelentős erők sorakoztak fel. A honvédsereg és a kormány vereségek közepette ütőképes hadsereget állított fel 4.) A szeptemberi fordulat: A bécsi kormányzat javaslatára az uralkodó visszavonta az önálló magyar had- és pénzügyminisztérium jogkörét. A magyar vezetés ezt nem fogadta el, ezért Jellačic átlépte a magyar határt. Az országgyűlés Vállalta az önvédelmi harcot Elrendelték az újoncozást, kormánybiztosokat küldtek ki A parasztság megnyerése érdekében eltörölték a

szőlődézsmát Kossuth elnökletével Országos Honvédelmi Bizottmányt választottak, mely a végrehajtó hatalom sze- repét töltötte be. A főváros felé előretörő horvát erőkkel magyar sorezredek álltak szemben A főtiszti kar tagjai közül többen nem vállalták a császári és királyi erőkkel szembeni harcot. A nádor távozása után a m agyar sereg vezetése Móga János altábornagyra szakadt. A magyar táborba folyamatosan érkezett az erősítés. Jellačic garázdálkodó katonáival szemben népfelkelés robbant ki a csapatok hátában Jellasic Pákozdnál támadásra vezényelte csapatait, de a magyar sereg visszaverte rohamukat. A bán visszavonult, a magyar seregidőt nyert a felkészülésre Móga az országgyűlés felhatalmazása nélkül nem lépte át a határt V Ferdinánd nevében feloszlatták a m agyar országgyűlés-t Két nap múlva kitört a bécsi forradalom Kossuth közbelépésével Móga serege megindult, ám Windischgrätz csapatai

Schwechatnál vereséget mértek a még csak alakulóban lévő magyar hadakra, majd leverték a bécsi forradalmat. 5.) A tavaszi hadjárat és következményei: Az új hadvezetés tervet dolgozott ki: a honvédség kerítse be az ellenséget, és mérjen döntő csapást rá. Április folyamán a honvédség fél tucat csatában legyőzte a császári haderőt Igaz, a bekerítésből mind Gödöllőnél, mind Komáromnál kicsúsztak az osztrák főerők. Az ország hadserege legyőzte a császári főerőket. Az olmützi alkotmány a magyar törekvéseket semmibe vette Válaszul a magyar országgyűlés Kossuth Lajos javaslatára kimondta a HBSB trónfosztását, és Magyarország-t független államnak nyilvánította Kossuth az ország elismertetését és külső támogatást remélt A függetlenség kimondása nem javított az ország külpolitikai helyzetén. Kossuthot kormányzóvá választották, és Szemere Bertalan vezetésével új alkotmányos kormányt alakítottak Új

haditervet kellett kidolgozni A politikai és a katonai vezetés Buda felszabadítását tűzte ki célul. Buda visszafoglalásával az ország jelentős része magyar ellenőrzés alá került. A vereséget szenvedett Ferenc József segítséget kért I Miklós cártól, aki bejelentette hadai megindítását. A honvédsereg reménytelen helyzetbe került 6.) A szabadságharc bukásának okai: A magyar hds. Egyszerre verte ki az országból a birodalmi hadsereget és törte meg a szeparatizmusra törő nemzetiségek lázadásait A további sikerekhez a nagyhatalmak semlegességére lett volna szükség, azonban ez nem adatott meg. Görgey az egyetlen megoldást az erők koncentrálásában látta Az összpontosítás bázisául Komárom térségét ajánlotta Kossuth elfogadta az előterjesztést, ám Perczel és Dembiński javaslata mellé állt, akik az erők egyesítését Szegedtől délre tervezték. Az elképzelés hibás volt Görgey elfogadta a haditerv megváltoztatását, de

kísérlete az osztrák erők legyőzésére sikertelen volt Vácnál már az orosz erőkön keresztül kellett utat törni magának Nyomában az orosz sereggel, több csatát vívott, mire Arad térségébe ért. Kossuth a Délvidéken összpontosoló erők vezérévé Dembińskit nevezte ki Dembiński Temesvárnak fordult, és teljes vereséget szenvedett Haynautól. A vereség hírére Kossuth lemondott. A hatalmat Görgeyre ruházta, aki Világosnál augusztus 13-án az oroszok előtt feltétel nélkül letette a fegyvert. Perczel, Bem s Kossuth török földre menekült A többi harcoló alakulat megadta magát, bízva a cár büntetlenséget biztosító ígéretének. Az osztrák kormányzat azonban a bosszút választotta. 7.) A kiegyezés előzményei: Kossuth törökországi emigrációjában fogalmazta meg a dunai konföderáció tervének alapjait. Kossuth a szabadságharc két problémájára keresett megoldást. Az egyik az Eu-i egyensúly fenntartása. A másik a

nemzetiségi ellentétek Elgondolása az volt, hogy a kisebb államok szövetségi államot hozzanak létre, mely pótolhatná a Habsburg birodalmat az európai politikában. A nemzetiségi kérdést a k özségek és a megyék nemzeti alapú önkormányzatával kívánta megoldani A tervezetet a magyar vezetőréteg döntő többsége elutasította A romániai és szerbiai vezető körök nem támogatták Kossuth elképzelését. Magyarország-n ismét felfüggesztették az alkotmányt Schmerling módszereiben sem tért vissza az ötvenes évek túlkapá- saihoz. Ferenc József hajlott a megegyezésre a magyarokkal A Deák körül csoportosuló erőket Oroszo És Németo Előretörése megerősítette abban a felfogásban, hogy Magyarország számára előnyös a birodalom egysége. Ferenc József jelezte deáknál közeledési szándékait Deák válaszul a Pesti Naplóban megjelentette „húsvéti cikkét”. Lemondatták Schmerlinget és összehívták a m agyar

országgyűlés-t. Az országgyűlés bizottságot választott a közös ügyek megtárgyalására, melyet Andrássy Gyula vezetett. A tárgyalások közepette robbant ki a p orosz-osztrák-olasz háború Ausztria teljes vereséget szenvedett 8.) A kiegyezés tartalma: Az Osztrák-Magyar Monarchia kétközpontú, dualista állam volt. A közös uralkodón kívül a hadügy, a külügy és a pénzügy is közös volt. Alkotmányos felügyeletét delegációk végezték Magyarország teljes önállósággal rendelkezett. Magyarország államformája alkotmányos monarchia lett Ferenc József kezében maradt a hds Irányítása A kiegyezés nem biztosította a teljes függetlenséget. A közös ügyek fedezésére kvótát állapítottak meg A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek, meghagyták a közös valutát, szabaddá tették a tőke és a munkaerő áramlását. A gazdasági megállapodásokat tíz évre kötötték Ezeket később csak

újratárgyalással lehetett módosítani, meghosszabbítani. A horvátok a Magyarország-hoz fűződő viszonyt perszonálunióra kívánták módosítani. A magyar országgyűlés ezt elutasította, de a tartományi különállást elismerte. A horvátokat elismerték politikai nemzetnek, beligazgatási autonómiát kapott. A horvát lett a hivatalos nyelv A nemzetiségi viszonyok rendezése érdekében az országgyűlés megalkotta a nemzetiségi törvényeket. A törvény széles körű nyelvhasználatot biztosított az oktatás, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás alsó és középső szintjén