Szociológia | Tanulmányok, esszék » Társadalomkutatás módszertana

Alapadatok

Év, oldalszám:2022, 25 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:11
Feltöltve:2023. január 23
Méret:1 MB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!

Értékelések

Ezt a doksit egyelőre még senki sem értékelte. Legyél Te az első!


Új értékelés

Tartalmi kivonat

Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Fogalmak gyűjteménye: Kutatás: Fair és valid kérdésekkel dolgozik. Közvetlenül a szükséges információkra koncentrál Világos, objektív célja van. Az adatgyűjtés szisztematikus, megbízható és fair Az adatelemzés szintén rigorózus: körültekintő, óvatos és szisztematikus. Mindezektől függ, hogy az eredményünk mennyire megbízható, hiteles és érvényes. Probléma-meghatározás és a tudományterület(ek) kiválasztása. Kutatásmódszertan: A tudományos gondolkodás és a tudományos vizsgálati módszer alapvető elméletei. A kutatómunkához kapcsolódó attitűd és megértés, és az a stratégia, ahogyan kérdéseinket megközelítjük. *Kutatási módszerek: Speciális tevékenységek adatok gyűjtéséhez, feldolgozásához, elemzéséhez. *Kutatómunka: Biztos tudásra törekszik: racionalitás, objektivitás, megbízhatóság, validitás szigorú ellenőrzése. Csak olyat

állít, amit alá tud támasztani, és pontosan ismerteti ezt az alátámasztást. A (megfigyelhető) valóságra vonatkozik (empirista) Ezt teheti úgy, hogy a megfigyelésekből általánosít (indukció) vagy az általánosból következtet (dedukció) és ezt ellenőrzi (tesztel). Mivel elemezni csak úgy lehet, ha korlátozott tényezőt kell figyelembe venni, ezért analitikus és koherens. Egyik legfontosabb ismérve a predikciós (előrejelző) képesség, ami egyben ellenőrizhetőséget is nyújt. *hüvelykujj szabály: az egyszerűbb jobb, a hasznosság erény, és az új ismeret, ismeretek érték. Alapkutatás: Az a kutatás, amely elsősorban a tud. terület elméleti síkon felvetődő kérdéseire, problémáira keresi a választ. - elméletorientált Alkalmazott kutatás: A gyakorlat által konkrétan feltett kérdésekre keresi a választ eltérően az => alapkutatásoktól. Válaszai az alapkutatások eredményeinek birtokában azt mutatják, hogy miképpen

oldható meg egy-egy gyakorlati probléma. Az alkalmazott kutatás a tud és a mindennapi élet érintkezése. - gyakorlatorientált Kutatás és fejlesztés Üzleti célú kutatás: Megbízás alapján, pénzért. Alapja a döntéshozói információszükséglet A döntéshozói probléma NEM tudományos és NEM azonos a kutatási problémával, kutatási kérdésekkel („jéghegy-elv”) Empirikus kutatás: (tapasztalati) mérés  Statisztikai vizsgálatok (sztochasztikus kapcsolatok feltételezése)  cáfolni nem képes! Cél: törvényszerűségek (általánosítás) Szekunder és primer vizsgálat: A szekunder kutatás egy információ gyűjtő módszer, ami során olyan adatokat használunk fel, amelyeket már előzőleg egy másik probléma megoldásához gyűjtöttek össze. A szekunder kutatást más szóval „íróasztal kutatásnak” is nevezzük. 1 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Íróasztal-kutatás és terepkutatás: Desk

research: amihez elég a számítógép és a nyomtatott anyagok: deduktív és szekunder empirikus kutatások. Field research: ami a tényleges valóságban zajlik (primer empirikus). A mindennapi megismerési mód: Köznapi boldoguláshoz kapcsolódik, nem kutat okokat Mesterségbeli (szakértői) megismerési mód: Korlátozott területen nagy felkészültség. Gyakorlati feladatokra korlátozott. Meglévő ismeretek rutinszerű használata Módszertani jellegű (hogyan) A művészi megismerési mód: Kétoldalúan (többoldalúan) szubjektív. Egyedi jelenségeket vizsgál. Irracionális Tárgya bármi lehet Érzelmileg telített Alkotó A misztikus megismerési mód: „Omnijektív” (Mérő László kifejezésével) Nincs tárgya, nincs vizsgálat és megértés sem, helyette „eggyé válás van”. Nem akar magyarázni, nem „versenyzik” a tudománnyal. Maga a kérdés, a misztikum az érték, nem a válasz. A mitologikus / vallásos megismerési mód: Kezdeti,

antropomorf, személyes. Komplex és univerzális. Kinyilatkoztatott vagy közvetített Transzcendens magyarázóelv, teleologikus gondolkodás (ez a valláson kívül is jelen van: ideológiák, összeesküvés-elméletek). Tekintélyelvű (ipse dixit), dogmatikus. Megjelenik a logikusság (okság) Az alaptételek (dogmák) sérthetetlenek. Babona: Ok-okozati összefüggés tulajdonítása valamilyen dolognak olyankor, amikor erre nincs bizonyíték. Nem csak a tudományos, de még a vallásos megismeréssel is szemben áll A mágikus világfelfogáshoz tartozik. Az ideologikus megismerési mód: Szinte megegyezik a vallásos megismeréssel, kivéve a transzcendens magyarázó elvet. Az alapvető állítások itt is dogmaként működnek, ami a különböző ideológiák közti „vallásháborúhoz” is vezet(het). A metafizikai / filozófiai megismerési mód: Végső magyarázatok keresése. Logikus érvek használata. Célja szerint dezantropomorf, de nem válhat el

művelőjétől Tisztán teoretikus A tudományos megismerési mód: Jellemzői: racionalitás, bizonyíthatóság, koherencia, analitikusság, predikciós képesség. általánosíthatóság, Occam borotvája: filozófiai elv, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb. A pozitivista tudomány-felfogás: Az irányzat szerint nincsen szükség gyors átalakulásra, a változásokat csak az emberek közvetlen tapasztalata segítheti elő. A neopozitivista tudomány-felfogás: tagadta a korábbi filozófiák tudományosságát, vizsgálódása középpontjába a nyelvet és a logikát helyezte. Úgy gondolták, hogy csak az olyan nyelvi kijelentés értelmes, amely verifikálható (tapasztalatilag ellenőrizhető) Racionális rekonstrukció: az igazolás szempontjaihoz igazodó (ettől racionális) deskriptív modell, amely – racionalitása miatt – előírásként visszahat a (tudományos)

tevékenységre. 2 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 „A tudomány egységes nyelve”: protokolltételek (kétségbevonhatatlan, korrigálhatatlan, tévedhetetlen) Demarkációs kritérium: verifikációs elv, konfirmálhatósági elv, falszifikációs elv A verifikációs elv: egy állítás (hipotézis) akkor fogadható el tudományosan értelmesnek, ha empirikusan verifikálható (bebizonyítható). A konfirmálhatósági elv: ha magát az állítást nem is lehet igazolni,de belőle levezetett állításokat igen. Ha elegendő ilyen levezetett állítást igazolunk, elfogadottnak tekinthetjük az eredeti állítást is. A falszifikációs elv: (Karl Popper nevéhez fűződik): egy állítás (hipotézis) akkor fogadható el tudományosan értelmesnek, ha empirikusan falszifikálható (bebizonyítható, hogy NEM igaz). Az indukció problémája: A verifikálhatósági elv ezen bukik meg. Az egyes megfigyelésekből lehetetlen általános

következtetéseket levonni. Vagyis: akármennyi és akármilyen vizsgálatot, tesztet végzünk is, soha nem tudhatjuk,hogy nem tévedünk-e mégis. Filozófiai példa: „zöké” definíciója. Konvergens realizmus: egyre közelebb kerülünk az „igazsághoz”. De valójában sosem érjük el, mert a folyamat sosem ér véget. Ha mégis elértük volna, akkor sem tudnánk, hogy elértük, mert ennek eldöntésére nincs kritériumunk. Falszifikálható hipotézis: Egy hipotézis akkor falszifikálható, ha ki vannak jelölve azok a megfigyelési állítások, melyek segítségével az igazságát megítélhetjük. Két ilyen kritériumot nevezett meg Popper: 1. Szintaktikai kritérium: "van olyan X amely Y" 2. Pragmatikai kritérium: igazságértéke eldönthető kell, hogy legyen kísérletimegfigyelési technikával Paradigma (Thomas Kuhn): alapvető modell vagy vonatkoztatási keret, amely segítségével megfigyeléseinket és okfejtéseinket végezzük. A

felfedezés közösségivé (társadalmi) válik Közös kiképzés (közös példázatok) szerepe: szakmai ismeretek, szimbólumok, kommunikációs hálózat, vizsgálandó problémák, kutatási irányok, megoldási módok, lehetséges válaszok. Történelmi alap → felfedezés és igazolás nem szétválasztható. Az empirikus észlelést is befolyásolja (mérőműszerek elméleti alapja) Normál tudományos időszak (Kuhn): A tudománytörténet nagy része kumulatív ismeretgyűjtés: adott kérdésekre keressük a válaszokat. Ezekben a korszakokban a tudósok „rejtvényfejtést” végeznek: adott szabályok alapján bővítik a tudást. Mivel az alapkérdések, módszerek, fogalmak gyökeresen megváltoznak, a régi és az új paradigma összemérhetetlen. Anomália (Kuhn) : olyan jelenségek, amelyeket a tudomány nem tud megoldani. Olyan elmélet még soha nem született, amely képes lett volna minden, a tárgykörébe tartozó problémát megoldani. 3 Forrás:

https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Tudományos forradalom (Kuhn): Tudományos forradalom akkor következik be, ha a korábban uralkodó paradigma leváltása megtörténik, egy zűrzavaros időszak után az új leváltja a régit. Az egyes paradigmák inkommenzurábilisak egymással, azaz összemérhetetlenek. A paradigmaváltáskor új standardok lépnek életbe, amelyek alkalmasak az új elméletek igazságát, pontosságát mérni, de nem lehet velük megítélni a régieket. Relativizmus (Paul Feyerabend): Történeti alap. A gondolkodásmódok nem összemérhetőek A racionalizmus (tudomány) nem felsőbbrendű. A tudomány nem ideológiamentes A gondolkodás a priori korlátait meg kell szüntetni, államot és tudományt szét kell választani. Historicizmus (Lakatos Imre): Szerintük a racionalitás mást jelent egyes történelmi kontextusokban. Ezért törekedtek a szociológiai torzító tényezők kiküszöbölésére (a valójában egységes

racionalitás keresése) Áltudomány: Gondolatok, eszmerendszerek, eljárások, amelyeket tudományosnak tüntetnek fel, miközben azok nem teljesítik a tudományossággal szembeni elvárásokat. Tudományellenesség: A tudomány tekintélyét aláásni, vagy a tudomány intézményeit eltörölni, más gondolkodási formák és érdekrendszerek (pl. vallás, politika) alá rendelni Tudományos ismeretterjesztés: Célja az iskolarendszerből már kikerült emberek tudományos képzése. Ezzel együtt az áltudományos magyarázatok visszaszorítása is Fogyasztóbarát, népszerű módszereket, stílust, tartalmakat alkalmaz. Közgazdaságtan: Természet rendjébe vetett hit, természettudományos (önműködés, egyensúly) Természetes hajlamok feltételezése (önzés, csere) módszer Üzleti és menedzsment-tudományok: Alapvető kérdése: szűkös erőforrások (főleg munka) összehangolása célok elérése érdekében. Sok iskolára bomlik (nincs egy paradigma)

Változékony. „A közgazdaságtan imperializmusa”: A közgazdaságtan imperializmusán azt a folyamatot értjük, amelyben a közgazdaságtant a piacon kívül, azaz olyan területeken alkalmazzák, amelyeket hagyományosan a szociológia, a politológia, a pszichológia, a filozófia illetékességi körébe sorolnak. A neoklasszikus paradigma: Elmélet = nyelv + alapvető hipotézisek halmaza Modellező tudomány Módszertani individualizmus: Az az alapelv, mely szerint a társadalmi jelenségekre csak az egyéni jellemzők figyelembevételével és tanulmányozásával adható tudományos magyarázat. Absztrakció, absztrakciós szint: a magas szintű dolgok az emberi gondolkodásmódhoz állnak közel, az alacsony szintű dolgok meg a gépi gondolkodásmódhoz. Pozitív és normatív tudomány (vagy megközelítés): Az adatokon és tényeken alapuló közgazdaságtan egy pozitív közgazdaságtan. Az értékeken, véleményeken és megítéléseken alapuló közgazdaságtan

egy normatív közgazdaságtan. 4 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Kutatási alapprobléma Kutatási téma Kutatási kérdés: Az alapproblémából (témából) származik. Ha válaszolunk a kutatási kérdésre, akkor az alapprobléma megoldásához is közelebb kerülünk. Szükséges hozzá a koncepciók, fogalmak előzetes meghatározása (konceptualizálás). Tisztán, világosan és körülhatároltan kell megfogalmazni a kérdést. Kutatási hipotézis: Előzetes (feltételezett) válasz a kutatási kérdésre Ezt is alá kell támasztani (nem lehet „légből kapott”). Általában a szakirodalom alapján, de lehet levezetéssel, adatokkal stb. is A kutatás végén, a konklúzióban kell leírni, hogy elvetettük vagy megerősítettük, és miért. A kutatási kérdéstől függ, hogy van-e értelme hipotézist állítani (megválaszolható-e a kutatási kérdés értelmesen egyetlen állítással). Nullhipotézis, alternatív

hipotézis: Nullhipotézis (jelölése: H0): a vizsgált változó átlagai között jelentős a (szignifikáns) különbség Alternatív hipotézis (jelölése: Ha vagy H1): a vizsgált változó átlagai között nincs jelentős (szignifikáns) különbség. Kutatási cél és eredménycélok: Tulajdonképpen a kutatási kérdés, célként megfogalmazva. Kiegészíthető azzal, hogy miért hasznos ez a cél. A konkrét kutatási részcélok vagy (eredménycélok, objectives) a kutatási célt (aim) alakítják át olyan formára, hogy abból a konkrét kutatási módszer is meghatározható legyen. Feltáró / felfedező kutatás: Cél a közelebbi viszony kialakítsa a kérdéskörrel, kezdeti ismeretek begyűjtése. Olyankor tipikus, ha:  A vizsgált jelenség új és feltáratlan (más sem gyűjtött még róla elegendő ismeretet) – ekkor van értéke „kifelé” is  A kutató új a kérdés vizsgálatában – ekkor „csak” neki hasznos (ezért nem is lehet

diploma-vagy cikk témája) Leíró kutatás: Jelenségek pontos, rendszeres, alapos leírása. Előzetes ismereteket igényel (mit és hogyan kell megfigyelni). Lehet kvantitatív (pl cenzus) de kvalitatív is (pl vásárlói döntéshozatali folyamat leírása) Magyarázó kutatás: Magyarázatot adni egy jelenség létére, jellemzőire, mintázatára (időben, térben stb.) Értékelő kutatás: Milyen/mennyire jól működik valami? Akadémiai és üzleti célú kutatás Goldilocks elv: Egy kutatási kérdés ne legyen: Túl nagy (kivitelezhetetlen) (too big) Túl kicsi (értéktelen) (too small) Túl érzékeny (ellenállást, támadást szülhet) (too hot) 5 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Matrjoska baba elv: A kutatás kérdés megtalálása tulajdonképpen a felesleges és kényes részek eltávolítása anélkül, hogy a lényegtől megválnánk. Változó-orientált elemzés: az elemzés fókusza a változók kölcsönhatása, a

megfigyelt személyen elsősorban ezen változók megtestesítőinek tekinthetők. célja: részleges, általános érvényű magyarázathoz jutás viszonylag kis számú változóval Eset-orientált elemzés: arra teszünk kísérletet, hogy egy esetet teljesen feltárjunk. -> egy adott eset sokkal közelebbi vizsgálata ->teljes történet megismerése -> kiterjedtebben és mélyebben vizsgálja a témát-> vizsgálati alany tapasztalatainak kritikusabb elemei, amelyek egy általánosabb társadalmi vagy változó megnyilvánulásai Kutatási terv: Ez egy projekt-terv.Ez alapján elbírálható a kutatási projekt, mielőtt elkezdenénk a megvalósítást. A megvalósítás során pedig útmutatóként szolgál a kutatónak Az irodalomkutatási paradoxon: A tudás megszerzése miatt olvasunk, de csak az tudja mit olvasson el (és hogyan értelmezze azt, amit elolvasott), aki már rendelkezik a megfelelő tudással. Feloldása: iteratív, az ‚egyszerűbbtől’ a

‚nehezebb’ felé tartó kutatási folyamat Bibliográfia és hivatkozásjegyzék: A bibliográfiában (más néven: ajánlott irodalom) mindenféle, a szövegünk témájával kapcsolatos művet felsorolhatunk. Tudományos igényű munkában (pl. egyetemi dolgozat) hivatkozásjegyzéket kell szerepeltetni Kulcsszavak: Általánosságban a kulcsszó egy olyan szó, vagy kifejezés, ami segít az azzal kapcsolatos tartalmak megkeresésében. JEL-kódok: A közgazdasági folyóiratok cikkeit általában a JEL osztályozási kódok szerint osztályozzák, amelyek a Journal of Economic Literature-ből származnak. Integráló / szintetizáló irodalomelemzés: kritizál, szintetizál,a téma új kereteit alakítja ki és új perspektívákat tár fel Történeti / kronologikus irodalomelemzés Teoretikus irodalomelemzés Módszertani szempontú irodalomelemzés Plágium, plagizálás: Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti

szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrásmegjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti. Publikáció: elsődleges jelentése a közzététel, nyilvánosságra hozás, ami azt jelenti, hogy a publikálás után bárki szabadon hozzáférhet egy adott információhoz. Másodlagosan tudományos mű megjelenését is jelenti, aminek zárt szabályrendszere van. Periodika: Folyóiratok  bizonyos időközönként, valamiféle rendszerességgel jelennek meg. Előnyök: up-to-date (ez nagyon függ a folyóirattól és fordítottan arányos a minőségbiztosítás színvonalával), témaspecifikus. Hátrányok: több alapismeretet igényel 6 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Felhasználás: célzott kutatáshoz. Nincs rajta predátor-listákon Jó egyetemekről publikálnak bele. Régóta működik Elsődleges (primer) szakirodalmi

források: primer (elsődleges) források az új szellemi alkotások első megjelenésére utalnak. Harmadlagos (tercier) szakirodalmi források: a másodlagos forrásokat dolgozzák fel, ilyenek például a segédkönyvek. Szürke irodalom: A konvencionális eszközökkel nehezen megtalálható irodalomra utalt először, amely ugyanakkor hiteles, hasznos és FRISS. A kutatói gyakorlatban azonban a nem publikált, de megbízható irodalmat jelöli. Műhelytanulmány: Kis példányszámban, egyetem vagy tudományos intézet közreadásában megjelentetett, illetve nyílt repozitóriumban, szakmai archívumban elhelyezett hosszabb terjedelmű, önálló füzetbe szerkesztett szaktanulmány, előtanulmány, esettanulmány; nagyobb lélegzetű kutatás részeredményét bemutató elemzés. Open access folyóirat: Alapgondolata, hogy a folyóiratokat mindenki számára (online) elérhetővé teszik. „Predátor” folyóirat: Olyan folyóiratok, melyek a publikációs nyomást

kihasználva pénzért alacsony vagy nulla minőségű, esetenként fantom folyóiratokba fogadnak be publikációkat. Tudománymetria: A tudomány, a technológia és az innováció mérésével foglalkozó módszertan, diszciplína. „Publish or Perish”: Publikációs kényszer. Nem elég a teljesítmény, meg is kell osztani Nem elég megosztani, azt úgy kell tenni, hogy mérhető legyen és „minél többet érjen”. Hivatkozás / citáció Hatás-tényező (impact factor): adott publikáció hatását számszerűsíti h-index: legalább „h” számú idézetet kapott publikációk száma h: azon publikáció sorszáma (a publikációk csökkenő száma szerint), amelynek idézői legalább annyian vannak, mint az adott sorszám Folyóirat-minősítő (ABCD) listák: Adott tudományos közösség (pl. MTA IX Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, Australian Business Deans Council stb.) készíti, és saját megítélésük alapján. Különböző minősítési

osztályokba sorolják a folyóiratokat Ezeket egyszerűen folyóirat listáknak nevezik. Nyílt, egyszeresen vak, kétszeresen vak lektorálás:  nyílt: ismeri a szerző és a lektor egymást  egyszeres: szerző nem ismeri a lektort  kétszeres: egyik sem ismeri a másikat Elmélet (tudományos) Ontológia: Lételmélet  a valóság természete 7 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Episztemológia: ismeretelmélet  a filozófia egyik ága és tudománya, amely a megismerés feltételeivel, határaival foglalkozik. A megismerés módszereit igyekszik meghatározni, a tudományok alapjait vizsgálja. Azt kutatja, hogy mi a tudás, illetve hogy mi a tudás megszerzésének legbiztonságosabb útja. Témájába a megismerés szubjektuma és objektuma egyaránt beletartozik. Axiológia: Értékelmélet  az értékekre vonatkozó filozófiai elmélet. Az érték a dolgoknak az ember szempontjából fontos tulajdonsága. Elsősorban az

etikában alakult ki, ahol is a különböző, egymásnak néha ellentmondó értékek (pl. a minden körülmények közti igazmondás v. egy jogosan menekülő ember elrejtése) közötti viszonylatok elemzését és rendszerezését értik rajta (érték). Objektivizmus • • • • • • • • • • • • VS. Reál Külső (externális) Univerzális (egy valóság) Dolgok (granuláris) Rend Természettudományos Tények Számok Megfigyelhető jelenségek Törvényeszűségek keresése (általánosítás) Értékmentes Elfogulatlanság, elkülönülés Szubjektivizmus: • • • • • • • • • • • • Nominális Társadalmi konstrukció Relativista (több valóság) Folyamatok Káosz Humán- és bölcsészettud. Vélemények Narratívák Tulajdonított jelentések Egyének, kontextusok, specifikumok Értékvezérelt (kötött értékek) Belsővé tétel, reflexió Nominalizmus: Olyan gondolkodásmód, amely szerint az általános fogalmak a dolgoknak

csak nevei, de nem valóságosak. Szociálkonstruktivizmus: az emberi tudatosság szerepét hangsúlyozza a világpolitikában. A konstruktivisták szerint a világot az emberek gondolataikkal, elképzeléseikkel teremtik. Szabályozási és radikális változtatási kutatási perspektívák Radikális humanista kutatói szemléletmód Radikális strukturalista kutatói szemléletmód Funkcionalista kutatói szemléletmód Interpretáló kutatói szemléletmód 8 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 A „kutatási hagyma”: • Filozófiai szint: – pozitivizmus, kritikai realizmus, interpretivizmus, posztmodernizmus • Elméletalkotási megközelítés szintje: – Dedukció, abdukció, indukció • Módszertan megválasztása: – Kvantitatív, kvalitatív, vegyes; egy vagy több módszer • Stratégiák szintje: – Kísérlet, survey, tartalomkutatás, esettanulmány, akciókutatás, etnográfia, grounded theory • Időhorizont: –

Keresztmetszeti vagy idősoros • Technikák, eljárások: – Kérdőívezés, interjúzás, statisztikai módszerek Pozitivista kutatási filozófia: Értékmentes, természettudományos (mérés!), erősen strukturált. Tipikusan deduktív (elméletekből „építkezik”) Kvantitatív, nagymintás Kritikai realista kutatási filozófia: Míg a közvetlen realizmus szerint a tapasztalások valós képet adnak a világról, addig a ~ megpróbálja a tapasztalatokat megfejteni, keresi mögöttük a valóságot. Interpretativista kutatási filozófia: Tipikusan induktív. Kismintás, mélyvizsgálatok Kvalitatív módszerek. Posztmodern kutatási filozófia: Tipikusan dekonstruktív. Anomáliák mélyvizsgálata Pragmatista kutatási filozófia: A kutatási probléma és kérdés vezérli. Hangsúly a praktikus megoldásokon és az eredményességen (valahogy meg kell oldani). Módszertani nyitottság Deduktív következtetés: Logikája: helyes premisszákból helyes lesz a

következtetés. Általánostól a specifikus felé. Az adatok szerepe a tesztelés A kutatás célja a falszifikáció vagy verifikáció. Induktív következtetés: Logikája: a premisszák nem ellenőrzött következtetésekre vezetnek. Specifikustól az általános felé halad. Az adatgyűjtés szerepe a feltárás, a minták és motívumok azonosítása, konceptuális keretek kialakítása. Elméletalkotási célok Abduktív következtetés: Tesztelhető következtetések (hipotézisek) a premisszákból. A specifikus és az általános közötti kapcsolatokból általánosít. Az adatgyűjtés célja a jelenségek feltárása, motívumok és mintázatok feltárása, ezek elhelyezése az elméleti (konceptuális) keretben, és ezek tesztelése. Cél az elméletalkotás vagy -módosítás; a létező elméleteket felhasználhatja újak, vagy javítottak kialakításához. Kutatási filozófia megválasztása (kutatási hagyma első szintje): • Gyakorló kutatónak nem az

izmusokat kell ismernie, hanem ezek dimenzióit • de azért egy-egy tudományterületnek lehetnek tipikus filozófiai megközelítései. • Lételmélet(ontológia; a valóság természete), ismeretelmélet(episztemológia; mit fogad el legitim tudásnak, megismerési módnak, azt hogyan lehet kommunikálni), értékelmélet (axiológia; az értékek és az etika szerepe a kutatásban) • Objektivizmus vagy szubjektivizmus Elméletalkotási megközelítés megválasztása (kutatási hagyma második szintje) A kutatási módszertan megválasztása (kutatási hagyma harmadik szintje) 9 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Kutatási stratégiák megválasztása (kutatási hagyma negyedik szintje) Kutatás időhorizontjának megválasztása (kutatási hagyma ötödik szintje) Eszközök, technikák és eljárások megválasztása (kutatási hagyma hatodik szintje) A vizsgálat alapegysége: Mire vonunk le következtetéseket? • Egyének • Csoportok

• Szervezetek • Dokumentumok vagy más társadalmi/kulturális/gazdasági produktumok • Országok • Korszakok, időszakok Ökológiai tévkövetkeztetés: amikor kizárólag nagyobb egységekre, aggregátumokra rendelkezésre álló adatokra támaszkodva hozunk annak kisebb egységeire, pl. egyénekre vonatkozóan téves következtetést. Redukcionizmus (túlzott leegyszerűsítés): komplex jelenség vizsgálatánál túlságosan leszűkíteni a vizsgált lehetséges okok (koncepciók, változók) körét. Trendvizsgálat: stabil időbeli változást keresünk Kohorszvizsgálat: kohorsz = csoport pl.: amikor 15 – 20 év közötti fiatalokat kérdezünk Panelvizsgálat: részvevők ugyanazok, pl.: ugyanazt a 10 háztartást vizsgáljuk Közvetlenül megfigyelhető, közvetetten megfigyelhető jelenségek és konstrukciók: • KÖZVETLENÜL MEGFIGYELHETŐK: egyszerűen és direkt módon megfigyelhetők • KÖZVETETTEN MEGFIGYELHETŐK: kifinomultabb, összetettebb és

indirekt megfigyelések szükségesek • KONSTRUKCIÓK: megfigyeléseken alapuló elméleti származékok, melyek azonban sem közvetlenül, sem közvetve nem figyelhetők meg (pl. IQ) Konceptualizálás: A kutatás során használt kifejezések (fogalmak, koncepciók), és azok pontos jelentéstartalmának meghatározása. dimenziók, indikátorok Konstrukciók dimenziói Konstrukciók indikátorai Névleges meghatározás: hozzárendelünk. olyan (munka)definíció, amelyet az adott kifejezéshez Műveleti meghatározás: azon műveletek leírása, amelyeket a fogalom méréséhez végrehajtunk. Sztenderdizáltság, sztenderdizálás 10 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Megbízhatóság (reliabilitás): a mérési módszereknek az a tulajdonsága, hogy ugyanannak a jelenségnek az ismételt megfigyelésével minden alkalommal ugyanazokhoz az eredményekhez jutunk. Megbízhatósági problémák (résztvevői hiba, résztvevői torzítás,

kutatói hiba, kutatói torzítás) Érvényesség (validitás): olyan eszközökre alkalmazott leíró kifejezés, melyek valóban azt a fogalmat mérik, amelyet mérni akarunk. pl: intelligencia – IQ teszt Belső és külső érvényesség Ránézésre való érvényesség (face validity) Kritérium szerinti érvényesség Szerkezeti érvényesség Tartalmi érvényesség Validálás: annak dokumentált igazolása, hogy egy adott folyamat, rendszer megbízhatóan, ismételhetően képes az elvárt eredményt előállítani. Háromszögelés Résztvevői validálás Koncepciók attribútumai Változó Függő (dependent) változó: a kutatásban az a változó, amelynek a változását mérjük (pl. reakcióidő) Független (independent) változó: a kutatásban az a változó, amely befolyásolhatja a függő változót (pl. csoportok) Mediátor (mediator) változó: A mediátor olyan magyarázó változóként működik, amely a független és a függő változó közötti

kapcsolatot azonosítja és magyarázza. Moderátor (moderator) változó: A moderátor olyan változó, amely képes megváltoztatni a két másik változó közötti kapcsolatot. Kontroll (control) változó: olyan változó, amelyet azért hogy két másik változó kapcsolatáról sikerüljön többet megtudnunk, állandó szinten tartunk. Zavaró (confounding) változó: A statisztikában a zavaró olyan változó, amely a függő változót és a független változót is befolyásolja, hamis asszociációt okozva. 11 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana Kvalitatív módszertan • „puha” • Rugalmas • Szubjektív • Ideologizált • Esettanulmány • Hipotézis-alkotás • Magyarázat • Konkrét adatok 2022 és Kvantitatív módszertan: • „kemény” • Rugalmatlan, merev • Objektív • Értéksemleges • Survey • Hipotézis-tesztelés • Leírás • Elvont adatok • Statisztikailag kezelhető Kevert / vegyes módszertanú

kutatások (párhuzamos, szekvenciális feltáró, szekvenciális magyarázó, szekvenciális többfázisú) Operacionalizálás: azon konkrét lépések, ill. műveletek, meghatározása, melyeket egy bizonyos fogalom mérésére használni fogunk. (konkrét mérési eljárás) például, kérdőíves megkérdezésnél a kérdőív kérdései és alkérdései. Kutatási terv Esettanulmány, mint kutatási stratégia Survey, mint kutatási stratégia: felmérés Kísérlet, mint kutatási stratégia: A társadalomtudományokban kevésbé elterjedtek, mert nehezebben biztosíthatóak a feltételei. Olyan vizsgálat, ahol: – Azonosított a függő és a független változó(k) – A függő vált. értékét a hatás előtt és után is megmérik – Van kísérleti és kontroll csoport (vagy más módon kontrollálják a külső hatásokat) • Lehet: – Laboratóriumi – Természetes Megfigyelés, mint kutatási stratégia: Tartalomkutatás, mint kutatási stratégia Etnográfia,

mint kutatási stratégia „Megalapozott elmélet” (grounded theory): Induktív: megfigyelésekből és nem hipotézisekből kiindulva építi fel az elméletet • Prekoncepciók nélkül, az alapoktól építkezik A konstans összehasonlítás módszerét alkalmazza. Akciókutatás (action research) Narratív vizsgálat (narrative inquiry) Pilot-vizsgálat, pilot kutatás: először egy kisebb csoporton végezzük el a kísérletet Operacionalizálás Lineáris és ciklikus operacionalizálás Kutatás-etika 12 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Az önkéntesség elve és a visszalépés joga A résztvevők védelmének elve A kutató tisztességes és objektív magatartásának elve Bizalom és tisztelet elve Tájékozott beleegyezés (informed consent) Anonimitás és titoktartás A kutató társadalmi felelőssége Szakmai etikai kódexek Intézményi, területi etikai testületek Sokaság: populáció  azon adott jellemzővel leírható

csoport létező összes eleme, amire vonatkozóan következtetést akarunk levonni vagy amit meg akarunk ismerni (mérni). Célsokaság: lakosság  azon személyek összessége, akiket kutatásunk során lekérdezünk. Mintavételi keret: Olyan elemek (adategységek, pl. lakcímek, nevek) listája amelyekből a tényleges mintát vesszük. Ha nem illeszkedik tökéletesen a mintavételi keret és a célsokaság (pl. lakosság vs telefonkönyv) akkor eleve lehetetlen a sokaságra nézve reprezentatív mintát venni. Mintavétel: az a folyamat, amely során a sokaság valamely része kiválasztásra kerül a sokaság megismerése céljából (vagyis további elemzésre a sokaság helyett). Minta: a populáció olyan része (részsokasága, részhalmaza), amelyről feltételezzük, hogy a vizsgálati szempontokból visszaadja a teljes sokaság viselkedését, jellemzőit (reprezentálja azt). Reprezentativitás: A minta valamely szempontból reprezentatív, ha szerkezete e

szempontból megegyezik a sokaságéval. Csak akkor fontos, ha a teljes sokaságra akarunk következtetni. A további elemzés kritikus faktora: ha a minta nem reprezentálja a sokaságot, akkor nem is lehet annak vizsgálatából a sokasága általánosítani a következtetéseinket! Valószínűségi („véletlen”) mintavétel: a sokaság minden elemének azonos esélye van arra, hogy bekerüljön a mintába. A valóságban azonban csak ezt közelítő eljárásokat is ide sorolják: a sokaság minden elemének ismert esélye van a mintába kerülésnek. Statisztikailag jól kezelhető. Nem valószínűségi („nem-véletlen”) mintavétel: a bekerülés valószínűsége nem azonos a sokaság minden elemére. Általában – különösen nagy mintáknál – statisztikailag rosszabb, mint a véletlen mintavétel (a minta nagyságának növekedés ugyanis nem vezet javuló reprezentativitáshoz). Egyszerű véletlen mintavétel: Ha adott egy teljes mintavételi keret, akkor

ennek minden egységének azonos esélyt adunk a mintába kerülésre (pl. véletlenszám-generátorral) 13 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Egyszerű, de az egyes mintavételek nagyon eltérő mintákat is eredményezhetnek (a becslés standard hibája nagy). Szisztematikus véletlen mintavétel: Egy véletlenszerűen meghatározott első elemtől kezdve azonos képlet alapján kapja meg a következő elemeket (pl. minden 5-dik járókelő, vagy minden balra második ajtó stb.) Csak akkor használható, ha az elemek a sokaságban sorba rendezettek. Rétegzett véletlen mintavétel: Akkor használható ha a teljes sokaság viszonylag homogén diszjunkt részhalmazokra (rétegekre) osztható, amelyek egymástól lényegesen különböznek, és ha adott egy teljes keret. Minden rétegből véletlenszerűen veszünk mintát Csoportos véletlen mintavétel: A sokaságnak diszjunkt részhalmazokra (klaszterekre) bonthatónak kell lennie, melyek belül

minél heterogénebbek legyenek. Az elemek egy klaszteren belül nem hasonlóak egymáshoz, de a klaszterek egymáshoz igen. Itt a klasztereket választjuk ki véletlenül, és azokon belül vagy teljes adatfelvételt végzünk (egylépcsős), vagy véletlen mintát veszünk (kétlépcsős). Tehát nem kerül minden klaszterből elem a mintánkba Kényelmi (hozzáférhetőségi) mintavétel Önkéntes jelentkezésen alapuló mintavétel Hólabda mintavétel: az első válaszadók javasolják vagy szervezik be a későbbi válaszadókat. Hatásosan növeli a válaszadási hajlandóságot, de rendkívül torzított mintát eredményez. Koncentrált mintavétel: reprezentánsok (olyan elemek, amelyekből kevés van, de nagy a befolyásuk a teljes sokaság viselkedésére) kiválasztása. Kvalitatív módszereknél gyakori Szakértői döntésen alapuló mintavétel Kvótás mintavétel: a részsokaságokat bizonyos ismérvek szerint a teljes sokaságra jellemző arányban szerepeltetjük

a mintában. Azokra nézve tehát biztosítjuk a reprezentativitást A többi ismérv szerint azonban az súlyosan sérül (itt ugyanis kényelmi mintavétel történik). Mintavételi torzítás Kiválasztási torzítás: Abból ered, ha a minta kialakítója vagy az adatfelvevő nem véletlenszerűen dönti el, hogy mely elemet – választ be a mintába, vagy – zár ki a mintából. Önkiválasztási torzítás: ennek az a változata, ha maga a sokasági elem (pl. válaszadó) dönt úgy (nem véletlenszerűen), hogy bekerül vagy kimarad. Mintavételi és nem mintavételi hiba: • Mintavételi hiba: a minta és a célsokaság struktúrája közti különbség. A véletlen mintavételi módszereknél becsülhető, a nem véletlen módszereknél nem. • Nem mintavételi hiba: nem a mintavételből, hanem más okból fakad. Pl válaszmegtagadás, rossz kérdések, téves válaszok. 14 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Teljes és aktív

válaszadási arány: • Teljes válaszadási arány = (beérkezett válaszok) / (teljes mintanagyság – kizárt elemek) • Aktív válaszadási arány = (beérkezett válaszok) / (teljes mintanagyság – kizárt vagy nem elérhető elemek) Hullám-elemzés (wave analysis) Nyers adatok „Big data” Dokumentum alapú szekunder adatok Survey alapú szekunder adatok Eseti (ad hoc), rendszeres és folyamatos adatfelvétel Népszámlálás: Időszakonkénti tömeges adatgyűjtés statisztikai célokra Cenzus: valamely alapsokaság jellemzőinek felsorolása. Hasonlít a kérdőíves kutatásra, de a cenzus a populáció összes tagjától gyűjt információt. Mikrocenzus: A mikrocenzus olyan népesség-összeírás, amely két teljes körű népszámlálás között mintavételes eljárással követi nyomon a társadalmi folyamatokat. Metaelemzés: Korábbi elemzések együttes elemzése. Amikor megoldás lehet, ha az egyedi elemzések: nem elegendő mintanagyságúak vagy nem elég

átfogóak. Hatásnagyság (effect size): mérés a különböző változók helyett (pl. standardizálás, Cohen’s d, standardizált regressziós koefficiens) Fasor-diagram Lefedettség (coverage) Beavatkozás-mentes vizsgálat: Nem változtatja meg a vizsgálat tárgyát adatfelvétel és/vagy elemzés közben. Általában nincsenek jelentős következményei a vizsgálat tárgyára (pl dokumentumokra) nézve, és az elemzés tárgyára (pl. a dokumentumok készítői) is általában kisebbek (vagy nincsenek), mint a beavatkozással járó vizsgálatoknak. Nem közvetlenül a történéseket figyeli meg, hanem ennek „nyomait”. pl: tartalomelemzés Tartalomelemzés: Rögzült/rögzített történések és kommunikáció tanulmányozása. Beavatkozás-mentes, mert a dokumentum már létrejött az adatgyűjtés előtt, és annak, illetve az elemzésnek a hatására már nem is változik meg. Dokumentum-elemzés Történeti/összehasonlító elemzés 15 Forrás:

https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Elemzési és megfigyelés egység: • Elemzési egység: egyedi elemek, amelyekről kijelentéseinket (következtetéseinket) tesszük. • Megfigyelési egység: egyedi elemek, amelyekről az adatokat gyűjtjük. Pl cégek honlapjain található képek, dokumentumok Kódolás (a tartalomelemzésben): a nyers adatok standardizált formára átalakítása. Ugyanaz az adat többféle szempont szerint is kódolható (pl. reklámban előforduló szavak: idegen vagy magyar; szakszó vagy köznapi; a szó hangulata vidám, szomorú, semleges; hossza (hány betű, karakter vagy hang) stb.) A kódolással változókat hozunk létre Manifeszt tartalom: ami közvetlenül megfigyelhető (a felszín). Mérése relatíve objektív, megbízható és egyszerű (képzetlenebb kutató is elvégezheti); ugyanakkor az érvényessége legtöbbször problémás. Pl a munkaadó humánorientációja közelíthető azzal, hogy megszámoljuk,

hányszor fordul elő a stratégiai dokumentumokban a munkavállaló szó vagy szinonimái. Látens tartalom: a mögöttes (nem közvetlenül megfigyelhető) tartalom, jelentés kódolása. Mérése csak a kutató (vagy felkért szakértők, alanyok) egyéni ítélete alapján történhet. Validabb (mélyebb megértést biztosít), ugyanakkor kevésbé megbízható. Szubjektív és jelentőskutatói tapasztalatot igényel. Negatív esetek tesztelése: Először általános kiinduló hipotézist állítunk fel az adatok előzetel elemzése során, majd megkeressük az ezen hipotézisnek ellentmondó eseteket. Ezek egyenkénti, részletes elemzése alapján vagy feladjuk hipotézisünket vagy finomítjuk. Analitikus indukció: Összefüggéseket keres a változók között a megfigyelésekből kiindulva (alapozott elmélet). Tévedés lehetősége: hibás besorolás (kizárása: véletlenszerű választás, több példa, ellenpéldák pontos dokumentálása). A megfigyeléses módszer: A

valóság közvetlen észlelésén alapuló (általában) kvalitatív tudományos módszer. Nem használunk leegyszerűsítéseket, nem zárunk ki tényezőket stb, hanem úgy próbáljuk vizsgálni a jelenségeket, ahogy azok a valóságban történnek. Támogat(hat)ja a probléma kontextusban való megértését, ugyanakkor a felszíni jelenségek el is fedhetik a megfigyelő elől a lényegi dolgokat. A tényleges folyamatokat vizsgálja Feltáró jellege erős. Nem igényli az alanyok tudatos bevonását, nem kell kontrollálni tényezőket stb Résztvevő megfigyelés (tisztán résztvevő, megfigyelő-mintrésztvevő, résztvevőmintmegfigyelő, tisztán megfigyelő): Amikor a megfigyelő jelen van a megfigyelt jelenség, folyamat környezetében, akár részt is vesz benne. Ezáltal befolyásolja azt, de alaposabban meg is figyelheti. Nem-résztvevő megfigyelés (rejtett, azonosított) Megfigyelői hiba Megfigyelői torzítás Megfigyelő-hatás 16 Forrás: https://doksi.net

Társadalomkutatás módszertana 2022 Primer és szekunder megfigyelés Tapasztalati adatok Kontextuális adatok Fókuszált megfigyelés Ökológiai validitás A résztvevők habituációja Strukturált és strukturálatlan megfigyelés Adatközlői (informátori) hiba Időzítési hiba Kulcsinformátorok A klasszikus kísérlet Kvázi-kísérlet: Ha nem teljesül a kísérleti és a kontroll csoportba rendelés véletlenszerűsége (azaz nem randomizált), akkor csak kvázi-kísérletekről beszélhetünk. Míg a randomizálás során létrejövő különbségek a kísérleti és a kontroll csoportok közt véletlenszerűek, addig a kvázi kísérleteknél nem zárhatók ki a szisztematikus eltérések. Laboratóriumi kísérlet Természetes kísérlet: Egyetlen tényező változik meg a válóságban is, miközben az alanyok, akiket a változás ért vagy érhetett volna, elkülöníthetőek kontroll és kísérleti csoportra (vagyis minden más szempontból igen hasonlóak). Nagy

hátrányuk, hogy nem lehet „beállítani” Kísérleti és kontroll csoport: Kontroll csoport: kísérletezéskor az alanyok olyan csoportja, amely a kísérleti ingerben nem részesül és amely lehetőleg minden tekintetben hasonlít a kísérleti csoportra. Randomizáció, valószínűségi kiválasztás, páros illesztés Placebo hatás: Az a hatás, amit a „kezelés” tudata vált ki, és ami akkor is létrejön, ha a kezelés nem valós. Hawthore-hatás: Maga a részvétel/megfigyelés megváltoztatja a viselkedésüket. Kettős-vak kísérlet: Sem a kísérletet végző, sem az alany nem tudja, hogy ki került a kísérleti, illetve a kontroll csoportba. Véd az abból származó torzítás ellen, hogy tudjuk, mit kellene kimutatni (placebo). „Könnyű” ismételni Belső érvénytelenség és lehetséges okai: Ha a levont következtetés nem felel meg annak, ami a kísérlet során történt (nem tervezett, nem észlelt történések, a beállítás változásai

okozzák). Valójában nem azt mértük, amit hittünk, hogy mértünk Okozhatják: – Társadalmi történések – Alanyok változása (érés) – A mérés befolyásoló hatása – A mérőeszközök (pl. összehasonlíthatóság) – Közeledés az átlaghoz – Kiválasztási hibák – Kihullás – Előidejűség 17 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 (sorrendiség): mi az ok és az okozat? – Hatások átterjedése a csoportok között – A részvételért kapott kárpótlás – Kiegyenlítő versengés – Demoralizálódás Külső érvénytelenség és lehetséges okai: Az eredmények nem a valóságra vonatkoznak (a valóságban másképp zajlana). Solomon-féle négycsoportos elrendezés: Véd a külsőérvénytelenség ellen is. 4 csoport: – Előteszt, hatás, utóteszt – Előteszt, utóteszt – Hatás, utóteszt – Csak utóteszt Álkísérletek: Nem biztosítják az igazi kísérlet nyújtotta kontrollt. Gyakoriak a laikus

kutatóknál (pl. bulvársajtóban) 3 fajtája: – Egyetlen méréses esetelemzés (nincs előmérés, nincs KCs) – Elő- és utóteszteléses kísérleti elrendezés (nincs KCs) – Statikus csoportok összehasonlítása (nincs előmérés) Interjú: Irányított párbeszéd előre meghatározott kérdésekkel egy kijelölt témában. Az interjú két vagy több ember beszélgetését jelenti, melynek célja, hogy az interjú készítői az interjú alanyától információkat nyerjenek egy meghatározott témakörben. Az interjú széleskörűen elterjedt technika, amelyet gyakran alkalmaznak például a tudományos kutatásban (pl. szociológiai mélyinterjú), a médiában, a piackutatásban vagy a munkaerő kiválasztásban. Strukturált interjú: az interjú alanya előre meghatározott kérdésekre, meghatározott keretek között válaszolhat. Lehetővé teszi az egyes interjúk összehasonlítását, ám szűkíti az interjúalany önkifejezési lehetőségeit és így az

információgazdagságot. Strukturálatlan interjú: az interjú alanya kötetlenül kifejtheti nézeteit az adott témakörben. Lehetővé teszi, hogy az interjúalany árnyaltan és információkban gazdagon kifejezze nézeteit, ám megnehezíti az egyes interjúk összehasonlíthatóságát. Félig strukturált interjú Interjúztató okozta torzítás Interjúalany okozta torzítás Interjúvázlat Bevezető kérdések Átvezető kérdések Visszavezető / visszatérítő kérdések Kritikus esetek technikája Nyitott és zárt kérdések Tapogatózó kérdések (probing questions) Csoportos interjú: Az interjú a kérdező és az interjúalany közt zajlik, kérdés-felelet formájában. 18 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Fókuszcsoportos interjú: Kiscsoportos, moderátor által irányított beszélgetés „laboratóriumi körülmények” közt, amely egy meghatározott témára irányul, „fókuszál”. Célja feltárás vagy

értelmezés (általában). Általában 1-2 órát vesz igénybe Fókuszcsoport moderátora: Elfogadható a csoport számára • Nyitott, kíváncsi • Tudjon aktívan kérdezni és sugalljon aktivitást • Praktikus szemléletű, de képes meglátni a mélyebb összefüggéseket • Empatikus és jó kommunikátor • Gyorsan tanul, jó a memóriája és alkalmazkodó • Képes határozott fellépésre és támogatásra is • Képes a „célon tartani a csoportot” Fókuszcsoportos interjú vezérfonala: Kb. mint az interjúvázlat, de nem csak kérdéseket tartalmaz, hanem feladatokat, játékokat stb. is • Legfontosabb az időgazdálkodás • Általánostól a specifikusig • Fontosabb kérdések az elején vagy a közepén (amikor a csoport a legaktívabb) Mini fókusz-csoport: Rövid időtartamra utal, nem a létszámra, gyorsan tesztelhető elképzelés vagy nagyon pontos kutatási kérdés. Telefonos interjú Internetes interjú Kérdőíves adatfelvétel

Interjúztató által felvett kérdőív Önkitöltő kérdőív: papír alapú (helyszíni, postai, „elviszi-visszahozza”) és elektronikus (statikus, online) Nyitott, zárt és félig nyitott kérdések:  Nyílt – Fajtái (lehet szabad válasz vagy behelyettesítés): • Numerikus • Szöveges: – Szavak – Mondatok – Hosszabb szöveg • Egyéb (pl. ábra) – Elektronikus rögzítésénél „kicsúszhat a képből” •  Félig nyílt (félig zárt): – „Egyéb” – „Éspedig?”  Zárt kérdések fajtái o Kétértékű – Általában nominális skála. – Ha 0 és 1, akkor „dummy” változó A dummy változó skálaváltozóként viselkedik. o Választás több lehetőség közül (nominális skála):  Állítások, fogalmak, számértékek stb.  Egy vagy több megjelölés engedélyezése  Egyszeres választás  Többszörös választás o Q rendezés (nominális):  csoportosítás hasonlóság alapján o Ordinális skálán

mérő eszközök o Intervallum vagy arányskálán mérő eszközök Item: kérdés a kérdőívekben 19 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Lista jellegű kérdések Kategória jellegű kérdések Rangsoroló jellegű kérdések Értékelő kérdések Mátrix formátumú kérdések: A mátrix kérdés több kérdés egy válasszal való együttes kombinációja. Ezt elsősorban olyan helyzetekben használjuk fel, ahol több azonos jellegű kérdés megismétlődik, így összekapcsolják őket. A válaszadó soronként csak EGY választ ad A mátrix kérdés különösen alkalmas mérlegelési kérdésekre. Egy tipikus példa a Likert-skála A mátrix kérdései áttekinthetőbbé teszik és lerövidítik a kérdőívet. Skálák és indexek:  Skála: Az egyes itemek súlyozott összegzése  Index: Az itemek súlyozás nélküli összegzése Q rendezés: csoportosítás hasonlóság alapján Likert-skála: Megállapítja,hogy az egyes itemekkel

egyetértők átlagosan hány itemmel értettek egyet, majd ezt az értéket használja súlyként a skála kialakításánál. Bogardus-skála: Az itemek egyre növekvő intezitásúak és ezért a nagyobb intenzitás elfogadása a kisebb elfogadását is valósznűsíti. Thurstone-skála: Szakértői item-súlyozás és -szelekció (a nagy szórásúakat kizárjuk). Guttman-skála: Kérdések minta alapú (empirikus) súlyozása. Kumulativitás feltételezése a válaszokban (aki egy erősebbet megjelöl, az a gyengébbet is). Szemantikus differenciál:  Szembenálló fogalmak, kijelentések (irány és intenzitás is)  Eredetileg grafikus de lehet számozott Likert kérdésformátum: „egyetértő skála” (ordinális?) Attitűdmérés: mennyire ért egyet? Alapesetben 5-ös skála, de lehet ettől magasabb is Stapel kérdésformátum: -5 -4 -3 -2 -1 0 +1 +2 +3 +4 +5 Kényszerített szétosztás + konstantösszeg-skála (arány) Kényszerített választás Kényszerített

szétosztás (konstantösszeg szétosztás) Proxy-változó: A proxy változók olyan magyarázó változók, amelyek formailag közvetlenül ugyan, de tartalmilag csak közvetve magyarázzák az eredményváltozó alakulását. Skála megbízhatósága 20 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Cronbach alfa: skálák megbízhatóságát méri Mérési skála „visszabutítása”  „Visszabutítás”: mérési skála „lerontása”  Átlaggal helyettesítés  Random válasz generálása  Kikövetkeztetés  Újrafelvétel Kategorikus változó: osztályozza az egyéneket vagy eseteket. Rendszerint egész számokkal ábrázolt értékeket vesznek fel, mint például egy vagy nulla, de ezek csak reprezentációk. Kétértékű változó: dichotóm változó, csak két értéket vehet fel. Dummy változó és „dummyzás”: Ha 0 és 1, akkor „dummy” változó. A dummy változó skálaváltozóként viselkedik, intervallumot vesz

fel. Diszkrét és folytonos változó:  Diszkrétnek nevezzük azokat a valószínűségi változókat, amik megszámlálhatóan sok értéket vesznek fel. Ez azt jelenti, hogy vagy véges sokat, vagy végtelent, de úgy, hogy fel tudjuk sorolni az értékeit.  Folytonosnak nevezzük azokat a valószínűségi változókat, amik folytonos mennyiségeket mérnek, ilyen például az idő, a távolság. 21 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Változó mérési szintje (névleges, sorrendi, különbség, arány): A mérési szint nem más, mint a változók osztályozása bizonyos jellemzők alapján. Ez azért fontos, mert a változók mérési szintje szabja meg, hogy milyen statisztikai műveleteket lehet velük végezni, milyen típusú mutatókat lehet használni.     A nominális (névleges) mérési szintű változó értékei között csak minőségi különbség van. Ez a legegyszerűbb és legkevésbé informatív

mérési fokozat Nem tudjuk megmondani, melyik érték nagyobb vagy kisebb, mint a másik, csak annyit tudunk, hogy nem egyenlő, nem egyforma, vagyis nem ugyanaz a kettő. pl: Nem: Férfi és Nő Az ordinális (sorrendi) mérési szint rendelkezik mindazon jellemzőkkel, mint a nominális mérési szint. Plussz, még ehhez hozzájön az, hogy az adatok sorba rendezhetők. pl: Iskolai végzettség Intervallum (különbségi) mérési szint: Ezek a skálák rendelkeznek mindazokkal a tulajdonságokkal, mint a nominális és ordinális skálák. Értelmezni tudjuk az értékek közötti különbségeket. (lehet őket kivonni, összeadni) Van mértékegysége. pl: hőmérséklet, intelligencia-szint Az arányskála mérési szintű változó a legtöbb információt nyújtja, ugyanakkor a legmagasabb mérési szint. pl: életkor, magasság Szöveges és numerikus adat: A nem numerikus adattípusok olyan adatok, amelyeket nem lehet matematikailag manipulálni. A nem numerikus adatok

szöveges vagy karakterláncadattípusokat Adatrögzítés: Vizuális: kamera vagy kamerák, mindenkit rögzíteni kell • Audio: térmikrofonnal ellátott felvevő kell (legyen legalább 2) • Írásos: fókusz közben történő jegyzetelés – Moderátor (röviden, csak emlékeztetők, mert nem törheti meg a tevékenységet) – Segéd, ha van (főleg akkor jellemző, ha nincs felvevőtechnika) • A tapasztalatok részletes leírása a fókusz után: – Azonnal (!), moderátor (és ha van, segéddel együtt) – Személyes benyomások, érzések, vélemények rögzítése is – Felvételek újrajátszása, írásos kiegészítése, kommentálása – Ha többen is felhasználják, akkor részletes írásos változat az audio és videóanyagról (a beszélő és a másodperc (amikor a beszéd kezdődik) rögzítésével Adat-előkészítés Adatmentés:  Ha rossz a kérdés  Hibás a válasz  Hiányzik az adat („semmi vagy nulla” problémája)     

„Visszabutítás”: mérési skála „lerontása” Átlaggal helyettesítés Random válasz generálása Kikövetkeztetés Újrafelvétel 22 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana   2022 Mindig rögzíteni a választott módszert! Függ a mintanagyságtól Súlyozás: A súlyozás gyakran használt eljárás a minták értékelése során, lehetővé teszi, hogy a minta egyes komponenseit -- ha szükséges -- fontosságuk, jelentőségük, erősségük vagy egyéb szempont szerint (vagyis súlyuk szerint) különböző mértékben vegyük figyelembe a középérték meghatározásában. A súlyozás során a minta elemeit valamilyen értékkel, mely jellemző rájuk (súlyukra), megszorozzuk. Kvantifikálás: minőség, folyamat vagy érték jellemzése vagy leírása mennyiségi mutatókkal Táblázat Ábra / diagram (pont-, oszlop-, vonal- , torta-, sugár-) Eloszlás Normál-eloszlás és haranggörbe Hisztogram: A hisztogram metrikusan

skálázott tulajdonságok grafikus ábrázolása. Boksz-plot : a boxplot egy olyan grafikon, amely egy kvantitatív vagy kvalitatív változót képvisel a kvartiliseken (a sokaságot négy részre osztják) keresztül. Leíró statisztikák Keresztelemzés Gyakoriság és relatív gyakoriság Nem-paraméteres statisztikai módszerek Középértékek összehasonlítására szolgáló statisztikai eljárások Lineáris és rangkorreláció Szignifikancia-szint (= p-érték) Szignifikancia-vizsgálat Statisztikailag szignifikáns eredmény Praktikus szignifikancia Számtani átlag, szórás:  A számtani átlag egy olyan típusú átlag, amely minden értéknek azonos súlyt ad. Összeadjuk az összes értéket, és elosztjuk a megfigyelések számával.  Az átlagtól való átlagos eltérést szórásnak nevezzük. Kvantilisek, medián: 23 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana   2022 Kvantilisek: A kvantilisek a statisztikában a

középértékek mellett fontos helyzetmutatók. Medián: a statisztika egy nevezetes középértéke, úgynevezett helyzeti középérték: a medián az az érték, amely a sorba rendezett adatokat két egyenlő részre osztja. Kereszttábla-elemzés Regresszió-elemzés Útelemzés Strukturális egyenletek modellezése (SEM) Első és másodfajú hiba Kvalitatív adat Kvalitatív adatelemzés Kvalitatív adatelemzés kódolással: Az adatok osztályozása és kategorizálása, amely kiegészül valamilyen visszakeresési rendszerrel. • A kódolás során egymással összefüggésbe hozunk fogalmakat, amely a mintázatok feltárásának legfontosabb alapja. • Megfelelően alkalmazva lehetővé teszi a kvantitatív elemzést (kvantifikálás). Kódolási egység: A rendezőelv a fogalom (és nem pl. a szöveg strukturális egysége, mint bekezdés, fejezet stb.) • A kódolandó egységek így méretükben és fajtájukban is eltérhetnek (nem kötelező alapelv a

standardizálhatóság). Elmélet alapú kódolás Nyílt kódolás: Elméletből vagy adatokból kiinduló is lehet (utóbbi a nyílt kódolás, ezzel foglalkozunk részletesebben). • A nyílt kódolás során össze is vonhatunk és részekre is bonthatunk korábban egységnek tekintett adatokat (pl. szövegrészeket, jelképeket stb) Konverzáció-elemzés: Társalgások részletes, tartalmi és formai elemzése • A társalgás társadalmilag strukturált aktivitás • A beszélgetést mindig konkrét kontextusban kell elemezni • A beszélgetést kimerítő részletességgel elemzi. Szemiotika: A szimbólumokkal és jelentésükkel foglalkozik • A jeleknek nincs önmagában vett jelentése, csak mit hozzájuk társítunk. A társadalomtudomány akkor foglalkozik velük, ha ez a jelentés közmegállapodás szerinti. • A jel bármi lehet: logók, állatok, fogyasztási cikkek stb • A jel bírhat elsődleges, másodlagos stb. jelentéssel is • A nem egyértelmű

jelentéstartalom azonosítható pl. a kivételek elemzésével, egyes dimenzióikban különböző esetek összevetésével, . Fogalom-térkép: A fogalmak közti kapcsolatok ábrázolása • Hasznos a kvantitatív elemzésnél is Absztrakt: A teljes kutatást bemutató rövid összefoglaló: objektív, pontos és könnyen érthető Kutatási jelentés 24 Forrás: https://doksi.net Társadalomkutatás módszertana 2022 Lineáris-analitikus struktúra: a kutatási folyamat logikájára épül Összehasonlításra épülő struktúra Kronologikus struktúra Elméletépítő struktúra: folyamatos kifejtés (egyszerűtől a bonyolultig) amely meggyőző bemutatást tesz lehetővé (a nehezebben emészthető munkáknál ajánlott) Megértést segítő / magyarázó szerkezet Bevezető fejezet: Tiszta képet ad a tanulmány központi témájáról és annak értékéről, fontosságáról az olvasó számára. • Teljesen kifejti a fő kutatási kérdéseket, célokat Megfogalmazza,

hogy konkrétan mivel kíván a kutatás hozzájárulni a releváns elméletekhez / empirikus irodalomhoz / szakmai ismeretekhez stb. • A kutatás hátteréről is közöl általános, átfogó információkat. • Bemutatja a tanulmány szerkezetét, segít eligazodni az olvasónak Módszertani fejezet: Adatszükséglet, adatgyűjtés (ha kell, akkor mintavétel és minta) • A választott kutatási módszerek, technikák és a kutatás felépítése • Az esetleges korlátok és egyéb (pl. etikai) problémák Konklúzió, diszkusszió és összefoglalás:   Konklúzió: Új anyag itt már nem kerül bemutatásra. A teljes kutatásra reflektál, nem csak az eredményekre Diszkusszió: Nincs mindig ilyen fejezet (lehet csak konklúzió is, olyankor a diszkusszió és a konklúzió egy fejezetbe kerül), ez a tudományterülettől és a konkrét fórum követelményeitől függ. Interpretálja az eredményeket Ezek viszonyát a kutatási kérdésekkel. Milyen folyományai

vannak az eredményeknek az elméletre nézve A kutatás erősségei, gyengeségei, korlátai. Demonstrálja a kutatás eredetiségét és fontosságát A tudományos stílus Captatio benevolentiae („a jóindulat elnyerése”): A szónok ezt az eszközt használva igyekszik közönsége érzéseire hatni oly módon, hogy saját, illetve hallgatósága erkölcsi kvalitásait hangsúlyozza. 25