Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Munkaerőpiaci ismeretek

Munkaerőpiaci ismeretek 2022 Fogalomtár: munkaerőpiac: A munkaerő bérbeadására szolgáló piac, azaz gazdasági közvetítő intézmény, ahol az eladók a munkavállalók, akik munkaerejüket bérbe adják; a vevők a munkáltatók, akiknek szükségük van munkaerőre. A mennyiség munkaóra, az ár a munkabér passzív munkanélküli: gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja. munkavállalási korú népesség: A munkavállalás alsó határától a nyugdíj korhatárig gazdaságilag aktív népesség (POPLF): Munkaerő állomány. Akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak (E) és a munkanélküliek (U) POPLF= E+U foglalkoztatott: Aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség,

szabadság stb. miatt) volt távol. aktív munkanélküli: aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. nyilvántartott álláskereső (NFSZ): az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. gazdaságilag nem aktív népesség(munkaerő állományon kívüli): akik az adott héten nem dolgoztak, ill. nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak az inaktív keresők, az eltartottak és a passzív munkanélküliek. aktivitási ráta (arány): gazdaságilag aktív népesség / munkavállalási korú népesség. p = LF/POPLF, (p = LF/POP) foglalkoztatási ráta:

foglalkoztatottak / munkavállalási korú népesség. e = E/POPLF munkanélküliségi ráta: munkanélküliek / gazdaságilag aktív népesség. u = U/LF állásbetöltetlenségi ráta: v = V/ (V+E) nominálbér: pénzben kifejezett munkabér függetlenül annak vásárlóértékétől reálbér: a nominálbér inflációval kiigazított szintje. Számítása: (Nominálbér / Fogyasztói árindex) * 100 átlagkereset: a teljes munkaidőben (főállásban) foglalkoztatottak részére fizetett keresettömeg (bérköltség) egy főre jutó havi átlaga. bruttó kereset: jövedelemadót, járulékot, biztosítást tartalmazó alapbér és egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (pl.: jutalom, prémium, bérpótlék) alapbér: munkaszerződésben rögzített (besorolás szerinti) bér reálkereseti index: a bruttó, illetve a nettó kereseti index és a fogyasztói árindex hányadosa bérpótlék: a különleges munkafeltételek és munkaidő-beosztás (pl. túlóra-, több műszak)

alapján járó bérelem 1 Munkaerőpiaci ismeretek 2022 prémium: előre meghatározott többletfeladat elvégzéséért kapott többletbér jutalom, bónusz: a tevékenység utólagos, komplex értékelése alapján kapott többletbér munkaerő kínálat: A dolgozni akaró és dolgozni képes emberek összessége származékos kereslet: vállalatok munkaerő kereslete attól függ, mekkora az árupiaci kereslet a termékük iránt (nyereségmaximalizálás) munkaerőköltség: az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség havi munkajövedelem: munkavégzéshez kötődő jövedelem. A fizetett kereseti elemeken felül azokat a pénzbeli és természetbeni juttatásokat is tartalmazza, amelyek részei a keresetnek. (pl: munkába járás költségének térítése) munkaerő – kereslet: lehetséges munkaadók összessége munkaerő – kínálat: lehetséges munkavállalókból áll piactisztító bér: egyensúlyi bér, amely mellett a munkaerő kínált és

keresett mennyisége megegyezik. Határtermék (MP): egységnyi mértékegységben kifejezve többletráfordítással előállított termék, természetes Határbevétel, határtermék-bevétel (MR): egységnyi többletráfordítással előállított termék értékesítéséből származó bevétel Munkaerő határterméke (MPL): a munkaerő egységnyi változása (∆L) által a fizikai (természetes mértékegységben mért) kibocsátásban előidézett változás (∆Q): MPL = ∆Q/∆L Tőke határterméke (MPK): a tőke egységnyi változása (∆K) által a fizikai (természetes mértékegységben mért) kibocsátásban előidézett változás (∆Q): MPK = ∆Q/∆K Határbevétel (MR): egységnyi kibocsátás-növekedésből származó bevétel-növekedés. MR=∆(Q*P) / ∆Q Munka határtermék-bevétele (MRPL): MRPL = MPL*MR (általános esetben) MRPL = MPL *P (ha a termék piaca versenypiac) Tőke határtermék-bevétele (MRPK) MRPK = MPK*MR MRPK = MPK*P (ha a termék

piaca versenypiac) (általános esetben) csökkenő határhozadék törvénye: ha egy vállalat az egyik erőforrás alkalmazásának mennyiségét növeli, akkor a kibocsátás egyre kisebb mértékben növekszik. Ahogy a foglalkoztatás bővül, minden újabb dolgozóra a tőkeállományból egyre kisebb rész jut, amelyet munkájához igénybe vehet. monopszónium: egyedül van a munkapiacon, mint felvevő.(rendőrség, egészségügy, tanárok) monopólium: az árupiacon van egyedül, mint eladó; nincsen versenytársa. természetes monopólium: az egyetlen eladóval nem éri meg versenyezni, jobb a technológiája. mesterséges monopólium: jogi - intézményi védelem óvja az egyetlen eladót a versenytársaktól. 2 Munkaerőpiaci ismeretek 2022 munkaerő-keresleti rugalmasság A munkaerő-keresletnek a bértételben bekövetkező változásra adott reakcióját rendszerint „rugalmasság" formájában mérjük, ami a foglalkoztatás százalékos változása a

bértétel egy százalékos változása esetén. Két típusa: sajátbér-rugalmasság, keresztbér-rugalmasság sajátbér-rugalmasság: az elemzett munkaerő-kategória bére változik egy százaléknyit: Valamely munkaerő-kategória (i) foglalkoztatásának (Ei) százalékos változása e kategória bérének (Wi) egy százalékos (%) változása (Δ) esetén: ηii = % ΔEi / % Δ Wi. A sajátbérrugalmasság mindig negatív, mivel a bértétel növekedése a foglalkoztatás csökkenését okozza Rugalmas a kereslet, ha η abszolút értéke nagyobb, mint 1, rugalmatlan, ha kisebb, mint 1, egységnyi rugalmasságú, ha éppen egyenlő 1-gyel. keresztbér-rugalmasság: nem az elemzett, hanem egy másik munkaerő-kategória bére változik egy százaléknyit, és ez vált ki változást az elemzett munkaerő-kategória foglalkoztatásában: Valamely munkaerő-kategória (j) foglalkoztatásának (Ej) százalékos változása egy másik munkaerő kategória (k) bérének (Wk) egy

százalékos (%) változása (Δ) esetén: ηjk = % ΔEj / % Δ Wk. Pozitív rugalmasság: Az egyik munkaerő-kategória bérének növelése növeli a másik munkaerő-kategóriában a foglalkoztatottságot. Ilyenkor a két kategória egymás bruttó helyettesítői. Negatív rugalmasság: Az egyik munkaerő-kategória bérének növelése csökkenti a másik munkaerő-kategóriában a foglalkoztatottságot. Ilyenkor a két kategória egymás bruttó kiegészítői. A származékos kereslet Hicks-Marshall-féle törvényei: Egyébként azonos körülmények között a kereslet sajátbér-rugalmassága adott munkaerőkategória tekintetében a következő feltételek fennállása esetén magas: 1. Amikor az előállított termék iránti kereslet árrugalmassága magas. 2. Amikor az adott munkaerő-kategória könnyen helyettesíthető más termelési tényezővel 3. Amikor a többi termelési tényező kínálata rugalmas. 4. Amikor a szóban forgó munkaerő-kategória költsége a

termelés összköltségének jelentős hányada. Az első három összefüggés törvényszerű, a negyedik nem minden esetben igaz. félig állandó munkaerő-költségek: A félig állandó munkaerő-költségek azok a foglalkoztatással összefüggő költségek, amelyek nem szigorúan arányosak a ledolgozott órák számával, hanem a dolgozók számától függnek. (Dolgozónként jelentkezik a költség) Általában nem bér jellegűek: Új munkavállalók felvételének és kiképzésének a vállalatokra háruló költségei. általános képzés: sok (vagy minden) munkáltatóra nézve növeli az egyén termelékenységét speciális képzés: csak a jelenlegi alkalmazónál Nem bér jellegű költség: olyan költségek, amit a munkaadók nem bérként fizetnek ki a munkavállalóknak, vagy a munkavállalók után: például bérjárulékok, pénzbeli vagy természetbeni juttatások. Jelenérték: a jövőbeni bevételek és költségek teljes áramlását mostani értéken

határozzuk meg. rezervációs bér: Az a bér, amely hajlandó valakit, aki a munkaerő-állományon kívül van ösztönözni arra, hogy belépjen a munkaerőpiacra. Ez alatt a bér alatt a személy nem hajlandó dolgozni. Függ: az órabértől, a ledolgozható órák számától, a munkába járási időtől, az elérhető egyéb jövedelmektől. 3 Munkaerőpiaci ismeretek 2022 pótlólagos munkaerő: ha az egyik fél munkanélkülivé válik, sokszor az addig otthon maradt másik fél kezd ilyenkor munkát keresni (eltérő szektorban). A pótlólagos munkaerő csökkenő háztartási jövedelem hatására, azaz jövedelemhatás eredményeképp lép ki a munkaerő-piacra. reményvesztett munkaerő (rejtett munkanélküli): A munkanélküli, munkavégzés céljából álláskeresésbe kezd, de magas munkanélküliség esetén túlkínálat lesz munkavállalókból a piacon, emiatt csökkennek a bérek és a munkához jutás valószínűsége. Ilyenkor sokan abbahagyják az

álláskeresést és inkább kimaradnak a munkaerő-állományból. kiegyenlítő bérkülönbözet: rosszabb munkakörülmények esetén többet kell fizetni a munkavállalók számára, hogy hajlandóak legyenek ezt elviselni. Még így sem fogja mindenki bevállalni a nehezebb körülményeket, csak néhányan. A különbözet akkor egyensúlyi, ha a rosszabb körülményeket, de magasabb béreket kínáló vállalat éppen a keresletének megfelelő létszámú munkaerőhöz jut hedonista bérelmélet: az emberek azt teszik, amiről azt gondolják, hogy maximalizálja a boldogságukat kiegészítő járandóságok: nem pénz jellegű munka kompenzáció természetbeni juttatás: (biztosítás, fizetett szabadság) Az emberek a szabad felhasználású pénzt preferálják ezekhez képest, de adókedvezménnyel vonzók lehetnek. halasztott javadalmazás: pl. nyugdíj Lemondás a jelenlegi pénzről a jövőbeni pénz érdekében. Ez is lehet kedvezményes adózású emberi tőke: 

egyéntől elválaszthatatlan  beruházással jön létre (=tőkeberuházás)  növeli a munkatermelékenységet  megnövekedett életkeresetben térül meg  az emberi tőkék összeadódhatnak társadalmi tőke: emberek közti kapcsolatokon keresztül mozgósítható tőke (pl.: beszállítói kapcsolat); az emberi tőke társadalmi tőkén keresztül áramlik tudástőke: nem emberben tárolt tudásmennyiségek (pl.: információs rendszer, szervezeti kultúra) kulturális tőke: amilyen kulturális közegből származunk, az határozza meg a viselkedésünk vallási/spirituális tőke: ua., mint a kulturális tőke, csak vallási közegből származik erotikus tőke: a két nem közötti vonzalom hozzá tud járulni az ember értékéhez (pl.: öltözködés, viselkedés) továbbtanulás elméleti előrejelzései: 1. Az előre tekintők tanulnak tovább: A jelenre orientáltak kevéssé foglalkoznak a jövővel, magas diszkontlábbal „számolnak". Nem

bizonyítható 2. A fiatalok tanulnak tovább: Hosszabb élettartam, nagyobb összhozam 3. Ha nőnek a költségek, kevesebben tanulnak tovább: Ez empirikusan is bizonyított Az idősebbeknek nagyobb a lehetőségköltségük. A szegény, rosszabb képességű, határon lévő fogyasztót érinti legrosszabbul a költségnövekedés. 4. Ha a kereseti rés tágul, többen tanulnak tovább: A hozam bizonytalan, de az ismert bérek irányadóak. Zömmel ez a keresetkülönbözet adja a változó kereslet magyarázatát 4 Munkaerőpiaci ismeretek 2022 diszkrimináció: az azonos termelékenységű munkavállalók valamely termelékenységtől független csoportjellemzőjük alapján eltérő bánásmódban részesülnek. 1. ízlés alapú diszkrimináció: (költséges) munkaadók előítéletei, ellenszenvei bizonyos csoportokkal szemben 2. statisztikai diszkrimináció: a munkaadók információhiány miatt diszkriminálnak (azt hiszem, hogy) 3. politikai (hatalomféltés)

becsődülés: ha valamelyik piacról kiszorítok egy csoportot, máshol megjelenik kettős munkaerőpiac: bizonyos ágazatok megbélyegzése, szekundernek tartása kereséssel kapcsolatos monopszónium: ha diszkriminált csoportba tartozik, akkor nehezebb keresnie, külön aktivitás kell a toborzáshoz (= nem mozdul ki a munkahelyéről, mert fél, hogy nem talál mást) összejátszó magatartás: munkaadóknak megérheti összejátszani a munkavállalók egyes csoportjaival szemben (= nem engedik be őket) láncszerű vándorlás: oda vándorolnak többen, ahová korábban a barátaik és rokonaik mentek pozitív kiválasztódás: A képzettek a nagyobb keresetkülönbségű országokba vándorolnak negatív szelekció: A képzetlenek a kisebb keresetkülönbségű országokba vándorolnak visszavándorlás: olyan helyre költözés, ahol korábban már élt az egyén. összeillés minősége: annak a valószínűsége, hogy egyik fél sem szünteti meg a munkaviszonyt

szakszervezet: olyan munkavállalói szervezet, melynek célja, hogy tagjai számára a foglalkoztatás anyagi és nem anyagi feltételeit javítsa. Jellemzői:  önkéntesen létrehozott,  tartós egyesülés,  önkormányzattal rendelkező szervezet,  a törvény által meghatározott célra alakul,  nyilvántartott tagsággal rendelkezik,  céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. monopol - szakszervezeti modell: a szakszervezet megszabja a bért, a munkaadó pedig erre reagál a foglalkoztatási szint megszabásával (nincs közvetlen interakció) hatékony szerződési modell: a felek az egyéni döntés helyett közösen állapodnak a meg a bérről és a foglalkoztatásról munkaügyi kapcsolatok rendszere: A munkavállaló(k), a munkáltató(k), illetve képviseleti, érdekképviseleti szervezeteik egymás közötti, valamint az állammal (kormányzati szervekkel) való intézményes kapcsolatainak rendszere. Alapvető célja a szereplők

közötti együttműködés és a munkabéke fenntartása, a konfliktusok megelőzése és a kialakult konfliktusok megoldása. Túlcsordulási hatás: a szervezett szektor munkanélkülijei „átcsordulnak” a nem szervezett szektorba, eltolva ezzel minkét szektor kínálat görbéit. A szervezett szektor munkanélkülisége megszűnik, a nem szervezettben pedig alacsonyabb bérek és magasabb foglalkoztatás alakul ki. Fenyegetési hatás: a szervezetlen dolgozókat is képviseli a szakszervezet. Ekkor a munkaadónak megérheti a nem szervezett dolgozókat „lefizetni” a szakszervezeti bérnél 5 Munkaerőpiaci ismeretek 2022 alacsonyabb, de W0-nál magasabb bérrel. Ekkor munkanélküliség alakul ki a nem szervezett szektorban. Várakozási munkanélküliség: ha a várható bér magasabb a szakszervezeti szektorban: bértétel munkahelyhez jutás esélye mérsékli a nem szervezett szektor kínálati görbéjének jobbra tolódását, sőt balra is tolhatja azt.

Munkaerő-kereslet eltolódása: a szakszervezeti szektor termékei iránti keresletet növelik a nem szervezett szektor kárára. Ezt követi a munkaerő-keresleti görbék eltolódása is Súrlódásos munkanélküliség: Piaci egyensúlyban sincs teljes foglalkoztatottság, vannak munkanélküliek, hiszen tökéletlen az információáramlás és dinamikusan változik a munkaerőpiac. Ha a kereslet és a kínálat megegyezik is, időbe telik, amíg a munkáltató és a munkavállaló egymásra talál. A súrlódásos munkanélküliség szintjét az áramlások mértéke és gyorsasága határozza meg. Szerkezeti munkanélküliség: Tartós eltérés jelentkezik a munkaerő-kereslet és a munkaerőkínálat összetétele között. A szerkezeti munkanélküliséget gyorsan megszüntetné a hatékony piac, ha a bérek tökéletesen rugalmasak lennének, vagy mobilitás költségei alacsonyak lennének, de egyik feltétel sem teljesül. Munkaheyek és álláskeresők szerkezete eltér

(Szükségem van 100 lakatosra, de csak 100 bányász van) Ciklikus munkanélküliség: Az üzleti ciklusokhoz kapcsolódik. A csökkenő aggregált gazdasági kereslet miatt csökken a munkaerő iránti kereslet is. A lefelé rugalmatlan bérek még nagyobb csökkenést idéznek elő a foglalkoztatásban. A ciklikus munkanélküliség ideiglenes, bár eltarthat néhány évig (ahogyan a válság is). A munkaórák csökkentése is megoldás lehet A bérek ideiglenes csökkentésére hasonlóak a reakciók, mint a tartós bércsökkentésre. Az ország gazdasági aktivitásának ingadozása okozza. Szezonális munkanélküliség: Előre látható, szabályszerű ingadozás a munkaerő keresletben. Egyes iparágak jellegzetessége (napszám, mezőgazdaság, építőipar stb.) Itt is hamarabb élnek az elbocsátás eszközével, mint a bércsökkentéssel. Megoldás lehet a munkacsúcsok idején magasabb bérek fizetése. A munkavállalók ex ante inkább önként vállalják a

munkanélküliséget, ez viszont ex post inkább kényszerű munkanélküliségnek bizonyul. teljes foglalkoztatottság: Teljes foglalkoztatottság alatt a természetes munkanélküliségi ráta mellett működő gazdaság állapotát értjük. Természetes a munkanélküliségi ráta, ha az infláció mellette stabil, a betöltetlen állások és a munkanélküliek száma azonos, a munkanélküliségi ráta stabil, a munkanélküliség súrlódásos munkanélküliség, tovább nem csökkenthető. 6