Gazdasági Ismeretek | Logisztika » Hevesiné Huszár Szilvia - Nemzetközi logisztika tételek, 2007

Adatlap

Év, oldalszám:2007, 87 oldal
Nyelv:magyar
Letöltések száma:1192
Feltöltve:2007. június 16
Méret:680 KB
Intézmény:-

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!


Értékelések

jess 2010. március 03
  naon jó

Új értékelés

Tartalmi kivonat

Logisztika tételek - 2007 1. tétel - Ismertesse a fuvarozói és a szállítmányozói felelősség közötti különbséget! A fuvarozó fogalma. A fuvarozó felelőssége árukárért és fuvarozási határidő túllépésért. A szállítmányozó fogalma A szállítmányozó felelőssége - Mutassa be a kombinált fuvarozási módokat! A fuvarozó A fuvarozó az a természetes vagy jogi személy, aki saját vagy bérelt fuvareszközével a fuvarozási szerződés alapján, díjazás ellenében, a más tulajdonát képező árut, eljuttatja meghatározott időn belül, a feladás helyéről, a rendeltetési helyére és ott, a címzettnek kiszolgáltatja. Eredményfelelősséget vállal A fuvarozó saját nevében, saját számlájára köt szerződést a fuvaroztatóval!!! A fuvarozási szerződés szereplői: - fuvarozó - fuvaroztató - címzett A fuvarlevél (aláírva, lepecsételve) bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, a küldemény átvételét és

kiszolgáltatását. A fuvarlevél nem érvényességi kellék, hanem bizonyítási eszköz Általában nem értékpapírként funkcionál (kivéve a tengeri fuvarozás esetében). A fuvarozók tevékenységük értékesítéséhez gyakran alkalmaznak ügynököket, különösen a nemzetközi forgalomban (pl.: hajózásban, légi forgalomban) A fuvarozó felelőssége árukárért: A fuvarozó a küldemény átvételétől a kiszolgáltatásig felel: - a küldemény teljes vagy részleges A fuvarozó a fuvardíjra nem tarthat igényt, elvesztéséből, és köteles megtéríteni az elveszett dolog - megsemmisüléséből, értékét. - sérüléséből keletkezett, valamint - késedelmes kiszolgáltatásból eredő károkért, amennyiben elfogadta és írásban visszaigazolta a megbízó által meghatározott lerakodási időpontot. A fuvarozó az áru sérülése esetén vagy az értékcsökkenés megtérítésére, vagy a r ongálódás kiküszöbölésére köteles.

Megsemmisülésre, elvesztésre vonatkozóan a nemzetközi forgalomban csak az „érték”, vagy „érdekbevallással” feladott küldemények esetében vállal, külön díjfizetés ellenében, a bevallott érték erejéig felelősséget. A fuvarozó köteles értesíteni a fuvaroztatót minden körülményről, amely akadályozhatja a küldemény kiszolgáltatását, különösen, ha anyagi kár is keletkezett. Ha ezt elmulasztja, akkor az ebből eredő károkért is felelős. 1 A fuvarozó megtagadhatja az áru átvételét, ha: - nem megfelelő a csomagolás - a fuvarozáshoz és árukezeléshez szükséges okmányok hiányoznak, vagy nem helyesen vannak kitöltve, - a megbízásban szereplő adatok nem egyeznek a szemlélt és az okmányokon feltüntetett tényleges adatokkal. Amennyiben átvételkor vagy kiszolgáltatáskor megállapítható a kár, akkor arról jegyzőkönyvet kell felvenni és ezt a fuvarlevél megfelelő rovatában is meg kell jegyezni. Ennek

hiányában a felelősség nem állapítható meg, és kárigény nem érvényesíthető. A kártérítési igények általában 1 év alatt évülnek el. Kiszolgáltatás után, csak a kívülről nem látható sérülés vagy mennyiségi hiány miatt lehet az átvételt követő 3 napon belül kártérítési igénnyel élni. A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha a kár: (bizonyítási teher a fuvarozóé) - a küldemény belső tulajdonságából (fonnyadás, párolgás, száradás), - a feladó és címzett által történt be- és kirakodásból, - a csomagolás kívülről nem látható hibájából, - tevékenységi körön kívüli elháríthatatlan okból (vis maior), pl.: természeti katasztrófa, - a feladó vagy címzett, vagy az általuk rendelt kísérő nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, pl. a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki, - a feladó a fuvarozót nem tájékoztatta a küldemény kívülről

fel nem ismerhető rendkívüli értékéről, (Ptk. 501§) A fuvarozó felelőssége határidő túllépésért A fuvarozó a késedelem tartamához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles megfizetni. A szállítmányozó (speditőr) A szállítmányozó nem arra vállalkozik, hogy saját maga eljuttatja az adott küldeményt a címzetthez, hanem arra, hogy megszervezi az áru útját, elvégzi az árueljuttatáshoz kapcsolódó egyéb feladatokat (átcsomagolás, raktározás, locsolás, etetés, stb.) kiválasztja az ügylet szempontjából legjobban megfelelő szolgáltatókat (fuvarozókat, raktárüzemeltetőt, csomagolót, rakodót, biztosítót, stb.) és jogszerűen megkötik a szerződéseket saját nevükben a megbízóik számlájára!!! A szállítmányozási szerződés szereplői: - szállítmányozó - megbízó (Létrejöhet szállítmányozási szerződés, szállítmányozók között is.) A szerződés csak írásban jöhet

létre és csak visszaigazolással a megbízás elfogadásával érvényes. A szállítmányozó felelőssége árukárért A szállítmányozó nem felelős azokért a károkért, amelyeket az általa igénybevett fuvarozók, raktározók, rakodók, közvetett szállítmányozók okoznak, kivéve, ha ezek kiválasztásánál nem az elvárható gondossággal járt el. (bizományosi felelősség) Ilyen esetben 2 csak a nem megfelelő szakértelemért vonható felelősségre, árukár megtérítésére nem kötelezhető, ha azonban a vétkesség és a kár között ok-okozati összefüggés van, akkor a bizonyított kárt meg kell térítenie. A szállítmányozó a fuvarozóval, raktározóval, rakodóval közvetett szállítmányozóval stb. szembeni kártérítési igényét a megbízó számlájára és veszélyére érvényesíti. A sikertől függetlenül a szállítmányozót ezért díj illeti meg. A kár megtérítésére irányuló folyamat: - írásbeli felszólamlás

benyújtása a fuvarozó felé, a szükséges okmányok becsatolásával - kárt tanúsító jegyzőkönyv - megbízás a kártérítési eljárásra - eredeti fuvarokmány - kereskedelmi számla - csomagolási jegyzék, konszignáció A szállítmányozó felel a szerződésszegéssel okozott kárért, valamint, ha maga fuvarozta, illetve gyűjtőforgalomban továbbította a küldeményt, vagy a k ár a s aját szállítmányozási tevékenység körében keletkezett (rakodás saját dolgozókkal, raktározás saját raktárban, stb.) vagy a megbízójával átalánydíjas szerződést kötött (függetlenül attól, hogy a szállítmányozó fizikailag kapcsolatba kerül-e az áruval vagy sem). A szállítmányozó ekkor fuvarozó módjára felel az árukárért. (eredményfelelősség terheli) A szállítmányozó felelőssége határidő túllépésért Amennyiben a késedelemre mentesítő indokot nem tud megnevezni, a tényleges káron felül a késedelemből következő bevétel

kiesést is meg kell térítenie. Kombinált fuvarozási módok A kombinált fuvarozás olyan speciális, összetett fuvarozási forma, ahol az árunak a feladótól a címzettig történő eljuttatása: - egy szállítóeszközbe (rakodási egységbe, ez lehet konténer, csereszekrény, félpótkocsi vagy teljes kamion, kamion-szerelvény) rakva, - útközben ki-, berakás nélkül, a teljes rakodási egység átrakásával, bontatlan szállítási egységben, - több fuvarozási mód (közlekedési alágazat) igénybevételével történik. Egy szerződés keretén belül, háztól-házig. Célja: a különböző szállítási alágazatok előnyeit kombinálva, hatékonyabb szállítási rendszer jöjjön létre, miközben az egyes fuvarozási módok negatívumaiból a legkevesebbet hagyja érvényesülni. A kombinált fuvarozás közlekedési ágazatok szempontjából 3 fő csoportban valósulhat meg: - szárazföldi-szárazföldi (huckepack forgalom) - szárazföldi-vízi -

vízi-vízi - nagykonténeres árufuvarozás (közúti, vasúti, tengeri, folyami) Szárazföldi-szárazföldi (huckepack forgalom: jelentése háton hordozás) 3 - közút-vasúti kombinált fuvarozás: a csereszekrényeket, félpótkocsikat, konténereket, kamionokat különleges vasúti kocsikon továbbítják, a közúti forgalom csak a fel és elfuvarozásra korlátozódik, ezzel csökkentik a környezetszennyezést, üzemanyag felhasználást, nincs szükség nemzetközi közúti engedélyekre, tehermentesítik a közúti hálózatot, a kereskedelmi munka összehangolása érdekében létrejött a Nemzeti Huckepack Társaságok Egyesülete (UIRR: Union Internationale pour le transport Rail-Route), Magyarországon 1990-ben alakult meg a Hungarocombi Kft., amely ellátja a kombinált fuvarozással kapcsolatos feladatokat, - kísért forgalom (gördülő országút RO-LA, Rollende Landstrasse): a teljes közúti szerelvény (szóló vagy pótkocsis teherautó, félpótkocsis

nyergesszelvény) a vontatóval együtt, egy mozgatható rámpán keresztül felgördül egy különösen alacsony rakfelületű vasúti szerelvényre, a vezető is kíséri a kamiont, egy fekvőhelyes vasúti kocsiban utazhat, okmánya: RO-LA vonatjegy, melyet az induló vasúti pályaudvaron vásárolhat meg a kamion vezetője, ez egyben helyfoglalás és fuvarozási szerződés is, melyet mind a két fél aláír, díjszabások: általában egységesek egész Európában, EUR-ban állapítják meg, egy útra, vagy oda-vissza útra, függetlenül a rakomány tömegétől és térfogatától, a díj készpénzben (kivéve hosszú távú szerződés esetén), a vasúti kocsira történő felszálláskor fizetendő Előnye, hogy a díj így előre kalkulálható és olcsóbb mint a közúti fuvardíj. Hátránya, hogy lassúbb, mivel kevés speciális vagon van forgalomban, így néha napokig kell várni a helyfoglalás megtörténtére. - kíséretlen forgalom: a rakodási egységek

(csereszekrény, félpótkocsi, konténer) a vontató jármű és sofőr nélkül teszik meg útjuk egy részét vasúton, két vasúti átrakóhely (terminál) között, okmánya: a CÍM-UIRR vasúti fuvarlevél, (hármas szerződés a vasút, kombitársaság, és megbízó között,) kiállítása a megbízó feladata, de a kombitársaság átvállalhatja az adatok birtokában díjszabások: a szállítási egység vagonon elfoglalt hosszúsága, valamint tömege szerint, a díj tartalmazza a fuvardíjat, és az egyszeri fel- és ledaruzás költségét, a fuvardíjfizetés utólag történik a kombitársaság számlája alapján, (bimodális technika: (Road-Railer) gyakorlati szerepe Európában csekély, kíséretlen forgalom, a közúti félpótkocsikból megerősítéssel, speciális egység beiktatásával vasúti szerelvényt képeznek) Szárazföldi-vízi - RO-RO (Roll on/Roll off) okmánya a CMR vagy CÍM/COTIF fuvarlevél és a Combined Transport B/L, a fuvardíj két

részből áll: a szárazföldi előfutás díjából (CMR vagy CÍM díjszabás alapján) és a folyami vagy tengeri fuvardíjból, mely a szállítási egység hajón elfoglalt területe alapján kerül kiszámításra, - közút-vízi (folyami, tengeri kompok, kamion): a közúti járművek (pótkocsik, nyerges félpótkocsik) speciális hajókban, a rakodás során a hajóra fel-, illetve legördülve történő továbbítását jelenti - vasút-vízi (Railship): a vagon saját kerekein gördül fel és le a hajóról 4 Vízi-vízi Az áru egy folyami kikötőben speciális bárkákba kerül, azokat tolóhajó juttatja el a tengeri kikötőbe, ahol a különleges építésű tengeri hajók a bárkákat felveszik (SI-SO:Swim in, Swim out). (Pl: Duna-Fekete tenger, Duna-Majna-Rajna csatorna Rotterdamig) A tengeri szakasz után a hajózható folyók torkolatánál a b árkákat a ví zre engedik, és azok a folyón folytatják útjukat a rendeltetési kikötőbe. Okmánya:

Throught B/L (már Magyarországon kiállítható), másik megoldás, hogy folyami fuvarlevéllel kerül feladásra, majd a tengeri kikötőben kiállítják az Ocean B/L-t, Nagykonténeres árufuvarozás (közúti, vasúti, tengeri, folyami) nagykonténeres: a világméretekben szabványos konténerek lehetővé teszik a rakodási műveletek magas színvonalú gépesítését, rögzített helyzetű fuvarozását, így lehetővé téve a vasúti, közúti, vízi áruszállítást, a szükséges konténer átrakások egyszerűen gyorsan végrehajthatók, A nemzetközi forgalomban legelterjedtebb konténer a 20’ és 40’ (8 láb magas, 8 láb széles és 20 vagy 40 láb hosszú) (1 láb= 30,48cm), több típusa van, pl: normál box ctr, bulk ctr, tankkonténer, open top ctr, stb A berakható max. súly: 20’=21800 kg, 40’=26000-28000 kg-ig 20’ ctr belső méretei 40’ ctr belső méretei hosszúság szélesség magasság hosszúság szélesség magasság 5867mm 2330mm 2350mm

11998mm 2330mm 2350mm A tengerentúli konténerforgalmat a hajóstársaságok tulajdonában lévő konténerekben bonyolítják le. A hajósok az általuk adott konténerek felhasználását mindig saját járataik igénybevételéhez kötik. Attól függően, hogy a konténert a f uvarozás mely szakaszában alkalmazzák az áru továbbítására 4 alapesetet különböztetünk meg: - H/H House to House: a konténer háztól házig forgalma - H/P House to Pier: (feladótól, háztól rendeltetési kikötőbe), kevesebb mint egykonténernyi rakomány forgalma, a konténert a gyűjtőrakhelyen, vagy az exportőr telephelyein rakják meg és az áru a rendeltetési kikötőig ebben a konténerben teszi meg az utat, onnan a vevő telephelyéig konvencionális fuvareszközzel jut el az áru - P/H Pier to House: (elhajózó kikötőből címzettig, házig), az árut konvencionális módon juttatják el az elhajózó kikötőbe, ott konténerizálják, majd a címzettig kiszállítják - P/P

Pier to Pier: (elhajózási kikötőből rendeltetési kikötőig), az áru konténerben csak a két kikötő közötti szakaszt teszi meg, a konténerbe történő be- és kirakodást a hajóstársaság végzi, a szárazföldi rész megtétele konvencionálisan történik, A hajóstársaságok által jegyzett tengeri fuvardíj tartalmazza az üres konténer bérleti díját, az üres konténer lefuvarozását kikötőből vagy depóból (üres konténerek tárolóhelye) a felrakóhelyre. Meghatározzák, hogy a rakott konténert hány napon belül kell az elhajózó kikötőben a társaságnak átadni, valamint hogy az üres konténert a kirakodást követően hány napon belül kell visszaszolgáltatni a hajóstársaság részére. 5 Ezenfelül felmerül a szárazföldi elő- és utófutás költsége, valamint a k onténerkezelési költségek (daruzás, tisztítás).Okmánya: szárazföldi előfutásnál a CÍM vagy CMR fuvarlevél, tengeri szakaszon a B/L 6 2. tétel - A

vasút felelőssége a COTIF/CÍM szerint és a FÁK országaival kötött vasúti megállapodásokban. - A fuvarozási szerződés szabályozása a COTIF/CÍM szerint. - A fuvaroztató rendelkezési joga a COTIF/CÍM szerint. - A vasúti fuvarozó felelősségének mentességi esetei. - A vasúti fuvarozó felelőssége árukár és késés esetén a COTIF/CÍM szerint. - A fuvarozó felelőssége az SZMGSZ szerint árukárért és késésért. - Határozza meg a logisztika fogalmát, jellemezze a logisztikai szemléletmódot! Mutassa be mi vezetett a logisztika elterjedéséhez a gazdaságban. A vasúti fuvarozás elsősorban tömegáruk és nehéz áruk nagy távolságra történő, kontinentális forgalmára alkalmazható. Darabárus forgalomról akkor beszélünk, amikor a feladott áru tömege nem haladja meg az 5000 kg-ot, valamint a terjedelme a vasúti kocsi térfogatát nem tölti ki teljesen. Kocsirakományú küldemény: ha az áru tömege meghaladja az 5000 kg -ot, vagy,

ha a terjedelme miatt kell kizárólagos kocsihasználat. Európában két egységesített vasúti fuvarjogi szabályozást hoztak létre. - CÍM/COTIF: (Convention Internationale Concernant le Transport des Marchandises par Chemins de Fer / Convention Relative aux Transports Internationaux Ferroviaire: Nemzetközi Egyezmény Áruk Vasúton Történő Fuvarozására / Nemzetközi Vasúti Fuvarozásra Vonatkozó Egyezmény) 1985. máj 1-én lépett életbe - SZMGSZ: Szoglasenyije o Mezsdunarodnom Gruzovom Szoobscsenii: Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Megállapodás Mindkét egyezmény és egyéb vasúti egyezmények teljes anyaga hozzáférhető a következő honlapcímen: http://vasutihivatal.govhu/vasutszabalyozas/nkozi egyezmenyek CÍM/COTIF Egyezmény Az egyezmény tagja minden EU-s ország, valamint Irak, Irán, Libanon, Szíria, Törökország, Algéria, Marokkó, Tunézia. A CÍM fuvarlevelet kötelező használni minden vasúti árufuvarozáshoz az egyezményt aláíró

államok területén, ha legalább 2 COTIF tagállam területét érinti a vasúti fuvarozás. Az egyezmény 3 területet ölel fel: jogi, műszaki-technikai, pénzügyi jellegű megállapodások. Jogi jellegű megállapodások: - COTIF „A”: Utas és poggyász nemzetközi vasúti szabályzat. - COTIF „B”: Egységes jogszabályok áruk nemzetközi vasúti fuvarozására. - COTIF/CÍM: Egyezmény a nemzetközi vasúti fuvarozásra. A megállapodásban szabályozott legfőbb kérdések: - Fuvarozási kötelezettség (fuvarozási kényszer), melynek értelmében a v asút köteles minden árut fuvarozásra átvenni, és az egységes szabályok szerint elfuvarozni. - Fuvarozásból kizárt küldemények, - Feltételesen fuvarozható küldemények, - Díjszabások alkalmazásának általános feltételei, - Fuvarozási szerződés megkötésének feltételei, 7 - Fuvarköltség megfizetésének feltételei, Vasúti kocsiba történő berakodás, és fuvarozásra való átvétel

feltételei, Fuvarozási határidő, Kiszolgáltatási feltételek, Fuvarozási szerződés módosítása, Fuvarozási és kiszolgáltatási akadály esetén a szükséges eljárások, Vasutak felelőssége és kártérítési kötelezettsége, Az áru elvesztésével, sérülésével, megsemmisülésével kapcsolatos kárigényérvényesítés feltételei, Vasutak egymás közötti kapcsolata Műszaki-Technikai megállapodások Egységes eljárásokat tartalmaznak a vasúti pályára, vasúti járművekre, kocsik megrakására, kölcsönös használatára vonatkozóan. Pénzügyi jellegű megállapodások A fuvarozásban részes vasutak közötti pénzügyi leszámolás, CÍM forgalomban mindig a végpálya vasútja a leszámoló vasút. Vasúti fuvarozási szerződés (CÍM/COTIF Egyezményből) 6. cikk Fuvarozási szerződés 1. § A fuvarozó a fuvarozási szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy az árut díjazás ellenében a rendeltetési helyre fuvarozza, és ott az

átvevőnek átadja. 2. § A fuvarozási szerződést egy egységes minta alapján kiállított fuvarlevél igazolja A fuvarlevél hiánya, szabálytalansága vagy elveszése nem érinti sem a szerződés létezését, sem érvényességét, amely ilyen esetben is a jelen Egységes Szabályok hatálya alá tartozik. 3. § A fuvarlevelet a feladó és a fuvarozó írja alá Az aláírás bélyegzőlenyomattal, gépi könyvelési jellel vagy más megfelelő módon helyettesíthető. 4. § A fuvarozónak a fuvarlevél másodpéldányán alkalmas módon tanúsítania kell, hogy az árut átvette, és a másodpéldányt a feladónak át kell adnia. 5. § A fuvarlevélhez nem fűződnek a hajóraklevélhez hasonló joghatások 6. § A fuvarlevelet minden egyes küldeményre ki kell állítani Egy fuvarlevél csak egy vasúti kocsi rakományára érvényes, kivéve, ha a feladó és a fuvarozó másképp állapodik meg. 7. § Ha egy fuvarozás az Európai Közösség vámterületét érinti,

vagy olyan területet, amelyre a közös tranziteljárást alkalmazzák, minden küldeményhez olyan fuvarlevelet kell mellékelni, amely megfelel a 7. cikk követelményeinek 8. § A fuvarozók nemzetközi szövetségei - egyetértésben a fuvaroztatók nemzetközi szövetségeivel, valamint bármely gazdasági integrációs kormányközi szervezettel, amely saját vámjogi szabályozást alkalmaz - egységes fuvarlevél formanyomtatványt dolgoznak ki. 9. § A fuvarlevél és annak másodpéldánya kiállítható olyan elektronikus adatbevitel formájában is, amely olvasható írásjelekké alakítható. Az adatbevitelnél és az adatkezelésnél alkalmazott eljárásoknak funkcionális szempontból egyenértékűnek kell lenniük, különösen ami az adatok által megtestesített fuvarlevél bizonyító erejét illeti. Darabárus vasúti fuvarozás esetében az árut a feladónak be kell fuvaroznia a v asútállomás területére, ahol a vasút raktározza, majd amikor a az adott

relációban összeállított egy teljes 8 kocsirakományt, akkor rakodja és elindítja a küldeményt. Ilyenkor az áru átvételekor a vasúttársaság kiállít egy megbízási szerződést, melyen igazolja az áru átvételét fuvarozásra. Kocsirakományú vasúti fuvarozás esetében a feladónak kell megrendelnie a szükséges vasúti kocsikat egy formanyomtatványon. A megrendelést arra az állomásra kell leadni, ahol a rakodás történni fog, illetve ahová az igénybe vevő iparvágánya (olyan nem közforgalmú vágány, amelyet a vasút és az igénybevevő épített ki, és a vasútállomás rendező pályaudvarát köti össze az igénybe vevő, gyártó telephelyével) tartozik, amennyiben telephelyen történik a rakodás. A fuvarozási szerződés akkor jön létre, amikor a vasút visszaigazolja ezt a kocsimegrendelést. A fuvarozási szerződés az abban érdekelt felek jogait és kötelezettségeit határozza meg. Jellegzetessége, hogy a : - vasút és a

feladó cselekvése hozza létre egy harmadik fél, az átvevő javára, - nemzetközi forgalomban a f eladási vasutak az árut anélkül veszik át fuvarozásra és kötik meg a fuvarozási szerződést a további részes vasutak nevében is, hogy azok nem tudnak a szerződés megkötéséről. A szerződés létrejöttét a vasút által lebélyegzett, aláírt vasúti fuvarlevél bizonyítja. A fuvarlevelet a f eladónak kell kitöltenie, és átadnia a vas útnak, de a vas út is kiállíthatja, ha a feladótól megbízást kap rá, azonban a kitöltés helyességéért, az adatok valódiságáért nem felel. A fuvarlevelet legalább 2 n yelven kell kitölteni, az egyiknek a COTIF munkanyelvének kell lennie (francia, német, angol, arab). Minden küldeményhez külön fuvarlevelet kell használni. A feladónak kell a hatósági kezeléshez szükséges okmányokat is a f uvarlevélhez csatolni, és azon feltüntetni. A hatósági kezeléssel kapcsolatos teendőkről útközben a

vasút gondoskodik, és köteles a feladó érdekeit képviselni. A feladó a fuvarlevélbe a következő adatokat köteles bejegyezni: - a feladási és a rendeltetési állomás - átvevő neve, címe, tel. száma, - áru megnevezése, veszélyes áru esetén RID szerinti veszélyességi előírások, - a küldemény tömege, - árudarabok száma, csomagolt áruknál csomagolás módja, - darabáruknál árudarabok megjelölését (szignó) - vasúti kocsi számát - feladó neve, címe, - költségviselő neve, címe, számlaszáma, - csatolt okmányok megnevezése, - keltezés, - bérmentesítési előírás, - alkalmazandó díjszabásokat, - fuvarozási útvonalat, - vámeljárások teljesítésének helyét, A CÍM fuvarlevél 5 számozott lapból áll: 9 1. fuvarlevél (eredeti példány) (címzett példánya, ez a rendeltetési állomásig kíséri a küldeményt) 2. rovatlap (rendeltetési állomás példánya, rendeltetési állomásig kíséri a küldeményt) 3.

átvételi elismervény (a címzett kiértesítését, a k üldemény átvételének igazolását szolgálja, rendeltetési állomásig kíséri a küldeményt) 4. fuvarlevél másodpéldány (duplikát) (a feladó kapja kézhez, a fuvarozási szerződés megkötését igazoló, igen fontos okmány) 5. feladási tőlap (feladási állomás okmánya) A magyar vasutakon használt CÍM fuvarlevél 6., 7 é s 8 s zámú lapot (fuvarlevélmásodpéldány másolata, feladási tőlapmásolat, házipéldány) is tartalmaz A fuvarlevél lapjait átnyomással egyszerre kell kiállítani, kitöltésére számítógépes megoldást is alkalmaznak. A fuvaroztató rendelkezési joga: Ha a k üldemény feladása után valamilyen változás következik be a k ereskedelmi szerződésben, úgy a szabályok lehetővé teszik, hogy a fuvarozási szerződés egyes tartalmi elemeit megváltoztassa akár a feladó, akár az átvevő. Ezt nevezzük a fuvarozási szerződés önkéntes módosításának.

Előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek a fuvarozás végrehajtásával függnek össze, nem pedig a kereskedelmi szerződéssel. Ebben az esetben: - fuvarozási akadályról (ha még nem érkezett meg a k üldemény a rendeltetési állomásra), vagy - kiszolgáltatási akadályról (megérkezett, de a kiszolgáltatás nem teljesíthető) beszélünk. Mindkét esetben a fuvaroztatónak joga van utasítást adni a fuvarozónak, a fuvarozási szerződés módosítására. Ezt nevezzük utólagos rendelkezésnek Az utólagos rendelkezést mindig írásban, formanyomtatványon kell megadni, a feladó esetében a feladási állomáson és a fuvarlevél-másodpéldány bemutatása mellett. Amennyiben az átvevő módosítja a szerződést, úgy a rendelkezést a rendeltetési vasút belépő határállomásán vagy a rendeltetési állomáson kell leadni. A feladó joga az utólagos rendelkezésre: - Amíg a fuvarlevelet az átvevő nem váltotta ki - A küldeményt még nem vette

át - A fuvarozási szerződésből eredő jogait az átvevő nem érvényesítette (CÍM 16. cikk 4.§) A feladó módosításai lehetnek: - a feladási állomáson szolgáltassák vissza a küldeményt - a rendeltetési állomáson más átvevőnek szolgáltassák ki - más rendeltetési állomáson a megadott, vagy más átvevőnek szolgáltassa ki - a feladási állomásra fuvarozza vissza a vasút, és szolgáltassa ki neki - a nem bérmentesített költségeket magára vállalhatja - az utánvétet törölheti, csökkentheti Az átvevő joga az utólagos rendelkezésre: 10 - amíg a fuvarlevelet nem váltotta ki - a küldeményt nem vette át - a fuvarozási szerződésből eredő jogait nem érvényesítette (CÍM 16. cikk 4§) - a feladó a rendeltetési ország területére jutó fuvarköltséget nem bérmentesítette - a feladó a fuvarlevélen az átvevő rendelkezési jogát nem zárta ki - a kijelölt új átvevő a fuvarlevelet nem váltotta ki, vagy jogát nem

érvényesítette Az átvevő rendelkezése csak akkortól hatályos, amikor a küldemény beérkezett a rendeltetési ország vámterületére. Az átvevő módosításai lehetnek: - A küldeményt útközben tartóztassa fel - Kiszolgáltatását tartsa függőben - Más átvevőnek szolgáltassa ki a rendeltetési helyen - Más rendeltetési állomáson szolgáltassa ki - A vám és egyéb hatósági eljárást csak az ő jelenlétében végezhetnek CÍM/COTIF Egyezményből: 18. cikk Az áru feletti rendelkezési jog 1. § A feladónak joga van az áru felett rendelkezni és utólagos rendelkezésekkel módosítani a fuvarozási szerződést. A feladó kérheti a fuvarozótól, hogy: a) ne folytassa a fuvarozást; b) halassza el a kiszolgáltatást; c) más átvevőnek szolgáltassa ki az árut, mint aki a fuvarlevélen fel van tüntetve; d) a vasút az árut ne a fuvarlevélben megjelölt teljesítési helyen, hanem valamely más helyen szolgáltassa ki. 2. § A feladó joga a

fuvarozási szerződés módosítására megszűnik, még akkor is, ha a fuvarlevél másodpéldánya az ő birtokában van, ha az átvevő: a) a fuvarlevelet kiváltatta; b) az árut átvette; c) a 17. cikk 3 §-a szerint érvényesítette a jogát; d) a 3. § -ban foglaltak szerint utasítás adására jogosult; ettől kezdve a fuvarozó az átvevő utasításait és rendelkezéseit köteles teljesíteni. 3. § A fuvarozási szerződés módosításának joga az átvevőt már a fuvarlevél kiállításától kezdődően megilleti, kivéve, ha a feladó ezzel ellenkező utasítást jegyez be a fuvarlevélbe. 4. § Az átvevő joga a fuvarozási szerződés módosítására megszűnik, ha a) a fuvarlevelet kiváltotta; b) az árut átvette; c) jogait a 17. cikk 3 §-a értelmében érvényesítette; d) az 5. § értelmében úgy rendelkezik, hogy az árut más személynek kell kiszolgáltatni, és ez a személy a 17. cikk 3 §-a szerint jogait érvényesíti 5. § Ha az átvevő úgy

rendelkezett, hogy az árut más személynek kell kiszolgáltatni, ez a személy nem jogosult a fuvarozási szerződés módosítására. 19. cikk A rendelkezési jog gyakorlása 11 1. § H a a feladó vagy a 18 c ikk 3 § -a szerinti esetben az átvevő utólagos rendelkezéssel kívánja a fuvarozási szerződést módosítani, be kell mutatnia a fuvarozónak a fuvarlevél másodpéldányát, amelyen fel kell tüntetni a módosításokat. 2. § A feladó vagy - a 18 cikk 3 §-a szerinti esetben - az átvevő megtéríti a fuvarozónak az utólagos rendelkezések végrehajtásából származó költségeket és kárt. 3. § Az utólagos rendelkezések végrehajtásának lehetségesnek, jogszerűnek és ésszerűen elvárhatónak kell lennie, amikor a rendelkezések eljutnak ahhoz, akinek azokat végre kell hajtania, és nem zavarhatják a fuvarozó vállalkozásának normális működését, továbbá nem okozhatnak kárt más küldemények feladóinak vagy átvevőinek. 4. §

Az utólagos rendelkezések nem vezethetnek a küldemény megosztásához 5. § H a a 3 § -ban foglaltak alapján a fuvarozó nem tudja végrehajtani a kapott rendelkezéseket, azonnal értesíteni köteles azt, akitől a rendelkezések származnak. 6. § A fuvarozó hibája esetén felelős a rendelkezés nem vagy nem megfelelő végrehajtásának a következményeiért. Magasabb kártérítésre azonban nem köteles, mint amely az áru elveszése esetében jár. 7. § Ha a fuvarozó a feladó utólagos rendelkezésének anélkül tesz eleget, hogy a fuvarlevél másodpéldányának a bemutatását megkövetelné, az átvevővel szemben felel minden az átvevőt ért kárért, ha a másodpéldányt az átvevőnek átadták. Magasabb kártérítésre azonban nem köteles, mint amely az áru elveszése esetében jár. Vasutak felelőssége: Az a vasút, amelyik az árut fuvarlevéllel együtt fuvarozásra átvette, felelős a fuvarozás végrehajtásáért az egész útvonalon, és

köteles az árut olyan mennyiségben és állapotban kiszolgáltatni a címzettnek, ahogyan azt a feladótól átvette. Mindegyik következő vasút, amelyik részt vesz a f uvarozásban, és az árut, és a f uvarlevelet átvette, belép a fuvarozási szerződésbe, és magára vállalja az abból adódó kötelezettségeket. Ennek értelmében a részt vevő vasutak egyetemlegesen felelősek a bekövetkezett kárért, és a díjszabási kilométerek arányában vesznek részt a kárfelosztásban. A részt vevő vasutak akkor is felelősek a kárért, ha azt harmadik személy okozta. Mentesül a vasút a kárfelelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a k ár keletkezésében vétlen. Mentesül a vasút a kárfelelősség alól, akkor is, ha a fuvarozás nyitott kocsiban történik, vagy élő állatok fuvarozásával járó veszélyek estén akkor, ha a feladó által megadott súlyhoz vagy darabszámhoz viszonyítva következik be csökkenés, és a vasút nem ellenőrizte a

fuvarlevélbe írt súly-, illetve darabszámadatot, továbbá, ha a f eladó a fuvarozásból kizárt vagy feltételesen fuvarozható árut hamis vagy hiányos megnevezéssel adta fel. Amennyiben a kárért a vasút felelős, úgy kártérítést kell fizetnie. A kártérítés mértéke 17 SDR/kg (Special Drawing Rights = különleges lehívási jogok). A kárigény érvényesítéséhez szükséges a k ármegállapítási tényálladéki, illetve a k iszolgáltatás utáni jegyzőkönyv felvétele, valamint a vasúti fuvarlevél másodpéldánya. Az áru teljes vagy részleges elvesztése esetén a vasút „olyan összegű kártérítést tartozik fizetni, amelynek összegét tőzsdei ár, ennek hiányában a piaci ár, mindkettő hiányában azonos nemű és minőségű árunak, a fuvarozásra való felvétel helyén és napján fennálló szokásos ára alapján számítanak ki.” 12 Az áru megsérülése esetén a vasút az áruban beállott értékcsökkenés összegét

köteles téríteni. Az értékcsökkenés megállapítását szolgáló értéket szintén a fentiek alapján kell meghatározni. A kártérítés összege nem lehet magasabb, az áru elvesztése esetén fizetendő kárnál. Az áru elvesztése, vagy megsérülése estében a vasút köteles visszatéríteni a f uvardíjat, a vámokat és az elvesztett (megsérült) áru fuvarozására kifizetett egyéb költségeket, illetve azok arányos részét. A fuvarozási határidő túllépése esetén, amennyiben kár keletkezett, beleértve az áru megsérülését is, a vasút köteles kártérítést fizetni. Mértéke nem haladhatja meg, a fuvardíj mértékét. Ha a k árt a vas út szándékossága vagy s úlyos gondatlansága okozta, a vasút köteles a teljes bizonyított kárt megtéríteni, további károk megtérítésére nem kötelezhető. (pl: ha a feladó üzleti hírneve romlik, vagy további megrendelésektől esik el, ennek költségeit nem lehet a vasútra hárítani) Ha

az árut értékbevallással adják fel (vagy a kiszolgáltatási érdek bevallása esetén) a fentiek során részletezett kártérítésen felül a bizonyított további kár megtérítését is lehet követelni, ebben az esetben a vasút kártérítési felelősségének mértéke nem korlátozott. A CIM/COTIF egyezményből : 23. cikk A felelősség alapja 1. § A fuvarozó felelős azért a kárért, amely az áru teljes vagy részleges elveszése vagy sérülése következtében az áru átvételétől a kiszolgáltatásig keletkezik, valamint a fuvarozási határidő túllépéséből eredő károkért, bármilyen is az igénybe vett vasúti infrastruktúra. 2. § A fuvarozó mentesül ez alól a felelősség alól, ha az elveszést, sérülést, vagy a fuvarozási határidő túllépését a jogosult hibája, a fuvarozó hibájára vissza nem vezethető rendelkezése, az áru sajátos hibája (belső megromlás, veszteség stb.) vagy olyan körülmény okozta, amelyet a

fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem háríthatta el. 3. § A fuvarozó mentesül ez alól a felelősség alól, ha az elveszés vagy sérülés a következő körülmények egyikével vagy ezek közül többel együtt járó különös kockázatból ered: a) az áru nyitott vasúti kocsiban történő fuvarozása az Általános Fuvarozási Feltételek vagy ha erről kifejezetten megállapodtak és a fuvarlevélbe bejegyezték. Ha az áru a légköri (időjárási) hatások következtében szenvedett kárt, az intermodális fuvarozási egységekben és a vasúti kocsin, zárt járművekben fuvarozott áru nem számít nyitott vasúti kocsiban fuvarozottnak. Ha a nyitott vasúti kocsiban fuvarozott árunál a feladó ponyvát alkalmaz, a fuvarozóra ugyanaz a felelősség hárul, mint a nem ponyvázott nyitott vasúti kocsiban való fuvarozásánál, akkor is, ha olyan áruról van szó, amely az Általános Fuvarozási Feltételek alapján nyitott vasúti

kocsiban nem fuvarozható; b) a csomagolás hiánya vagy hiányossága olyan áruknál, amelyek csomagolás nélkül vagy hiányos csomagolásban természetüknél fogva elveszésnek vagy sérülésnek vannak kitéve; c) a feladó által végzett berakás vagy az átvevő által végzett kirakás; d) bizonyos áruk természetes tulajdonságai, amelynek következtében teljes vagy részleges elveszésnek vagy sérülésnek vannak kitéve, különösen törés, rozsdásodás, természetes belső megromlás, kiszáradás, vagy elszóródás útján; 13 e) az árudarabok szabálytalan, pontatlan vagy hiányos megnevezése vagy számozása; f) élő állat fuvarozása; g) olyan fuvarozás, amely az érvényes rendelkezések vagy a feladó és a fuvarozó között létrejött és a fuvarlevélbe bejegyzett megegyezés alapján kísérővel történik, ha az elveszés vagy a sérülés olyan kockázatból ered, amelyet a kísérőnek kellett volna elhárítania. 25. cikk Bizonyítási

teher 1. § A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy az elveszést, a sérülést vagy a fuvarozási határidő túllépését a 23. cikk 2 §-ában felsorolt tények valamelyike okozta 2. § Ha a fuvarozó azt állítja, hogy az elveszés vagy a sérülés - az eset körülményeit figyelembe véve - a 23. cikk 3 § -ában felsorolt különös kockázatok egyikéből vagy ezek közül többől eredhetett, azt kell vélelmezni, hogy így történt. A jogosult azonban bizonyíthatja, hogy a kár sem részben, sem egészben nem lehetett ezeknek a veszélyeknek az egyike sem. 3. § A 2 § s zerinti vélelem nem alkalmazható a 23 c ikk 3 § -ának a) pontjában említett esetben, ha a hiány rendkívül nagymértékű, vagy egész árudarabok vesztek el. 30. cikk Kártérítés az áru elveszéséért 1. § A z áru teljes vagy részleges elveszése esetében a fuvarozó, minden további kár megtérítése nélkül, olyan kártérítést tartozik fizetni, amelynek összegét az

áru tőzsdei árfolyama, vagy ha ilyen nincs, az aktuális piaci ár, és ha ilyen sincs, az azonos fajtájú és minőségű árunak az áru felvételének helyén és napján fennálló szokásos értéke alapján számítják ki. 2. § A kártérítés összege nem lehet több mint a hiányzó bruttó tömeg minden kilogrammja után számított 17 elszámolási egység. 17 SDR/kg 3. § A saját kerekein futó, áruként feladott vasúti járműnek vagy intermodális fuvarozási egységnek vagy ezek alkatrészének elveszése esetén, a kártérítés a jármű, az intermodális fuvarozási egység, vagy alkatrészeik szokásos, az elveszés napján és helyén érvényes értékére korlátozódik, minden további kártérítés kizárásával. Amennyiben az elveszés napját vagy helyét nem lehet megállapítani, a kártérítés a fuvarozó általi átvétel napján és helyén szokásos értékre korlátozódik. 4. § Ezenkívül a fuvarozónak vissza kell térítenie a

fuvardíjat, a kifizetett vámilletéket és az egyéb, az elveszett áru fuvarozásával kapcsolatos költségeket, kivéve a fogyasztási adót olyan árura, amelyet a fogyasztási adókötelezettség felfüggesztésével fuvaroznak. 32. cikk Kártérítés a sérülésért 1. § Az áru sérülése esetében a f uvarozó - minden további kártérítés kizárásával - köteles megtéríteni az áru értékcsökkenésének összegét. Ezt az összeget annak a s zázalékos értékcsökkenésnek az alapján kell kiszámítani, amellyel az árunak a 30. cikk szerint megállapított értéke a rendeltetési helyén csökkent. 2. § A kártérítés nem haladhatja meg: a) ha a sérülés következtében az egész küldemény értéktelenné vált azt az összeget, amelyet a teljes elveszés esetében kellene megfizetni; b) ha a sérülés következtében a küldeménynek csak egy része szenvedett értékcsökkenést azt az összeget, amelyet az értékcsökkenést szenvedett rész

elveszése esetében kellene megfizetni. 14 3. § A saját kerekein futó, áruként feladott vasúti járműnek, az intermodális fuvarozási egységnek vagy ezek alkatrészeinek a sérülése esetén a kártérítés - minden további kártérítés kizárásával - a helyreállítás összegére korlátozott. A kártérítés nem haladhatja meg az áru elveszése esetén fizetendő összeget. 4. § A fuvarozónak vissza kell térítenie a 30 cikk 4 §-ában megadott költségeknek az 1 §ban meghatározott arányos részét is 33. cikk Kártérítés a fuvarozási határidő túllépéséért 1. § Ha a fuvarozási határidő túllépéséből kár keletkezett, a fuvarozó köteles kártérítést fizetni, amely nem haladhatja meg a fuvardíj mértékét. 2. § Az áru teljes elveszése esetén a 30 cikk alapján fizetendő kártérítésen felül az 1 § szerinti kártérítést nem kell megfizetni. 3. § Az áruk részleges elveszése esetében az 1 § szerinti kártérítés

nem haladhatja meg a küldemény el nem veszett részének megfelelő fuvardíj mértékét. 4. § A z áru olyan sérülése esetében, amely nem a fuvarozási határidő túllépésének következménye, az 1. § szerinti kártérítést - adott esetben - a 32 cikk szerinti kártérítésen felül kell megfizetni. 5. § Az 1 § szerint, továbbá a 30 és 32 cikkekben foglaltaknak megfelelő kártérítés együttes összege nem lehet magasabb, mint az áru teljes elveszése esetében fizetendő kártérítés. 6. § Ha a fuvarozási határidőt a 16 cikk 1 §-a szerint megállapodással határozták meg, az 1 §-ban foglaltaktól eltérő kártérítési módban is meg lehet állapodni. Ha ebben az esetben a 16 cikk 2-4. §-aiban megállapított fuvarozási határidőt túllépik, a jogosult követelheti akár a megállapodás szerinti, akár az 1-5. § szerinti kártérítést 34.cikk Kártérítés értékbevallás esetén A feladó és a fuvarozó megegyezhetnek abban, hogy a

feladó a fuvarlevélbe bejegyzi az áru értékét, amely a 30. cikk 2 § -ában rögzített határértéket meghaladja Ebben az esetben a megjelölt összeg lép a határérték helyébe. 35. cikk Kártérítés a kiszolgáltatási érdekbevallás esetében A feladó és a fuvarozó megállapodhatnak abban, hogy a feladó bejegyzi a fuvarlevélre elveszés, sérülés, vagy a fuvarozási határidő túllépése esetére - a kiszolgáltatási érdek számszerű összegét. A kiszolgáltatási érdekbevallás esetében a 30, 32 és 33 cikkekben meghatározott kártérítésen felül, a megjelölt összegig a bizonyított további kár megtérítése is követelhető. 42. cikk Részleges elveszés és sérülés megállapítása 1. § Ha a f uvarozó részleges elveszést vagy sérülést fedez fel vagy feltételez, vagy ha a jogosult ilyet állít, a fuvarozó köteles késedelem nélkül, és ha lehetséges, a jogosult jelenlétében jegyzőkönyvben rögzíteni - az elveszés vagy

sérülés természete szerint - az áru állapotát, tömegét és amennyire lehetséges, a kár terjedelmét és okát, valamint keletkezésének időpontját. 2. § A jegyzőkönyv egy másolatát díjtalanul át kell adni a jogosultnak 3. § Ha a jogosult a jegyzőkönyvben foglalt megállapításokat nem fogadja el, követelheti, hogy az áru állapotát és tömegét, valamint a kár okát és összegét a felek vagy a bíróság által kijelölt szakértő állapítsa meg. A követendő eljárásra annak a tagállamnak jogszabályai és előírásai az irányadók, ahol a megállapítás történik. 15 SZMGSZ-megállapodás 1954-ben hozták létre, többszöri módosítás után. Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Megállapodás a FÁK országaival (pl.: Ukrajna), valamint néhány távol keleti ország viszonylatában (Mongólia, Kína, Korea, Vietnám). Magyarország 2002 jan 1 óta ismét tagja a megállapodásnak. A vasutak felelőssége nagyjából ugyan az mint a

fentebb leírtak esetében SZMGSZ 170/2002. (VIII 7) Korm rendelet 25-27 cikkek tartalmazzák a pontos leírásokat a megadott honlapcímen. http://vasutihivatalgovhu/vasutszabalyozas/nkozi egyezmenyek vagy: http://net.jogtarhu/jr/gen/hjegy doccgi?docid=A0200170KOR Az SZMGSZ megállapodásból: 25. cikk A kártérítés mértéke a küldemény teljes vagy részleges elveszése esetén, 1. § Amennyiben a v asút e M egállapodás rendelkezései alapján a k üldemény teljes vagy részleges elveszéséért a feladónak vagy az átvevőnek kártérítést köteles fizetni, ennek összegét a k ülföldi szállító számlájában vagy a f elszólamlás benyújtásának országában hatályos szabályozásnak megfelelően hitelesített számlakivonatban feltüntetett ár alapján kell kiszámítani. Ha a teljes mértékben vagy részben elveszett küldemény értékét nem lehet az említett módon meghatározni, azt állami szakértőnek kell megállapítania. Értékbevallással

feladott küldemény teljes vagy részleges elveszése esetében a vasút a feladónak vagy az átvevőnek kártérítésként a bevallott értéket vagy a bevallott értéknek a küldemény elveszett részére eső hányadát fizeti. Az olyan ingóságok teljes vagy részleges elveszése esetében, amelyek fuvarlevelének „A feladó különleges nyilatkozatai” rovatába a feladó „Értékbevallás nélkül (cirill szöveg)” bejegyzést tett, a vasút a feladó vagy az átvevő részére az elveszett küldemény tömegének minden kilogrammja után 6 CHF kártérítést köteles fizetni. 2. § Az e cikk 1 §-a szerinti kártérítésen felül meg kell téríteni az elveszett küldemény vagy a küldemény elveszett része után fizetett fuvardíjat, vámilletéket és egyéb költségeket, ha mindezeket nem tartalmazza az áru ára. 3. § A feladónak vagy az átvevőnek a fuvarozási szerződéssel össze nem függő költségeit és kárait a vasút nem téríti meg. 26. cikk

A kártérítés mértéke a küldemény megsérülése, megromlása vagy más természetű minőségromlása esetén 1. § Amennyiben a v asút az e M egállapodásban foglalt rendelkezések alapján a k üldemény megsérülése, megromlása vagy más természetű minőségromlása miatt a feladónak vagy az átvevőnek kártérítést fizet, akkor az áru értékcsökkenésének megfelelő összeget köteles téríteni. 2. § A 10 C ikkben foglaltak szerinti értékbevallással feladott küldemény megsérülése, megromlása vagy más természetű minőségromlása esetén a vasút köteles kártérítésként megfizetni a bevallott értéknek olyan hányadát, amely az áru megsérülése, megromlása vagy más természetű minőségromlása révén bekövetkezett értékcsökkenés százalékos arányának felel meg, továbbá a 25. Cikk 2 §-ában foglaltak szerinti összeget 3. § Az e cikk 1 és 2 §-ában megjelölt kártérítés összegét a 25 Cikk 1 és 2 §-ában

foglaltak szerint, valamint a 18. Cikk 7 § -ában hivatkozott szakértői vélemény alapján kell meghatározni. 4. § Az e cikk 1 és 2 §-ában megjelölt kártérítés összege azonban nem haladhatja meg: 16 1. a küldemény teljes elveszéséért járó kártérítés összegét, ha a sérülés, megromlás vagy más természetű minőségromlás következtében az egész áru értéktelenné válik; 2. a küldemény értéktelenné vált részének elveszéséért járó kártérítés összegét, ha a sérülés, megromlás vagy más természetű minőségromlás következtében a küldeménynek csak egy része vesztette értékét. 5. § A vasút nem téríti meg a feladónak és az átvevőnek a fuvarozási szerződéstől független költségeit és kárait. 27. cikk A kártérítés mértéke a fuvarozási határidő túllépése esetén 1. § A fuvarozási határidő túllépése esetében a vasút a fuvarozási határidőt túllépő vasúton legfeljebb a fuvardíj

mértékéig felelős. Ha a küldeményt egyes vasutakon késedelmesen, más vasutak vonalain viszont az előírt fuvarozási határidőnél gyorsabban fuvarozta a vasút, a túllépés időtartamának megállapításánál ezt a rövidebb fuvarozási időt is figyelembe kell venni. 2. § Amennyiben a vasút a küldemény teljes elveszéséért kártérítést fizet, az e cikk 1 §-ában meghatározott bírság nem követelhető. Ha a küldemény részleges elveszése esetében egyidejűleg a fuvarozási határidőt is túllépte a vasút, a fuvarozási határidő túllépéséért esedékes bírságot a küldeménynek csak azon része után köteles fizetni, amely nem veszett el. Ha a küldemény megsérülése, megromlása vagy más természetű minőségromlása esetén egyidejűleg a fuvarozási határidőt is túllépte a vasút, a fuvarozási határidő túllépéséért esedékes bírságot hozzá kell számítani a 26. Cikkben foglaltak szerint fizetendő kártérítéshez Az e

cikk 1. §-ában meghatározott bírság, valamint a 25 és 26 Cikkekben foglaltak szerint fizetendő kártérítés együttes összege nem lehet nagyobb, mint a küldemény teljes elveszése esetében fizetendő kártérítés összege lenne. 3. § A fuvarozási határidő túllépéséért a vasút csak abban az esetben fizet bírságot, ha a feladási állomástól a rendeltetési állomásig a 14. Cikk alapján számított teljes fuvarozási határidőt nem tartotta meg. 4. § Az átvevőnek a fuvarozási határidő túllépéséért esedékes bírság iránti igénye megszűnik, ha a küldemény megérkezéséről és a részére való kiszolgáltatásának lehetőségéről a vasút által adott értesítés időpontját követő 24 órán belül a küldeményt nem veszi át. 5. § Az e Megállapodásban részes vasutak a fuvarozási határidő túllépése esetén felmerülő visszatérítés rendezéséről egymás között az e cikk 1-4. §-ában foglalt rendelkezésektől

eltérően is megállapodhatnak. Minden ilyen megállapodás azonban csak azon küldeményekre vonatkozhat, amelyeket kizárólag az ilyen megállapodásban részes vasutak vonalain fuvaroznak. Az egyes vasutak által megkötött megállapodások azonban nem érinthetik az ügyfélnek a részére járó összeg visszatérítésére vonatkozó felszólamlási jogát. Logisztika fogalma: A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával. A logisztika a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén A 7 M elv szerint a logisztikának a következő 7 feltételt kell biztosítania: 1. a Megfelelő terméket, információt 2. a Megfelelő minőségben, állapotban, 3. a Megfelelő mennyiségben, 17 4. a Megfelelő

helyen, 5. a Megfelelő időben, 6. a Megfelelő költségek mellett kell rendelkezésre bocsátania, 7. a Megfelelő felhasználónak (A 6 M elvnél nincs ott a felhasználó) A 9 M elv szerint: 5. a Megfelelő mennyiségben 6. a Megfelelő minőségben 7. a Megfelelő időpontban 8. a Megfelelő helyre 9. a Megfelelő költséggel (Megfelelő energia: ezt néha megkérdezik a vizsgán: a szükséges energia az adott folyamat igényeihez igazodva különböző formában jelenik meg (pl: elektromos en., hő, szél, víz, fény, tüzelőanyag, stb.) Az energiának a szükséglet helyére történő szállítása, tárolásának, vagy transzformálásának biztosítása.) 1. 2. 3. 4. a Megfelelő információ a Megfelelő anyag a Megfelelő energia a Megfelelő személyek jussanak el Logo = gondolkodni (görög). Logisticas = értelmesen gondolkodni A logisztika alkalmazása a hadseregnél kezdődött, jóval időszámításunk előtt. Akkori feladata a csapatok ellátásának

megszervezése volt. A fogalom a gazdasági szférába a második világháború után került át A logisztikai szemléletmód Magyarországon a rendszerváltás után kezdett meghonosodni, a termeléshez kapcsolódva, ezen belül is az anyagmozgatáshoz. Az egyre élesedő piaci versenyben csak azok a cégek maradhatnak talpon, amelyek a l egjobban alkalmazkodnak a vevői igényekhez. Ez elképzelhetetlen az anyag-, áru- és információáramlás javítása, azaz a logisztikai szolgáltatási színvonal növekedés nélkül. Az eredetileg csak rakodás-szállítás-tárolás folyamatokat vizsgáló elméletből, a rendszerelmélet a kibernetika, vezetéstudomány, informatika eredményeinek felhasználásával, illetve korszerű matematikai módszerek (pl. operációkutatás) alkalmazásával alakult ki, és vált az alapanyag kitermeléstől a gyártáson és az értékesítésen át, a termék elhasználódásáig terjedő leíró elméletté. Az 1970-es évek olajválsága, a

közlekedési infrastruktúra fejlődése, környezetvédelmi szempontok és a globalizáció is nagymértékben hozzájárultak a logisztika elterjedéséhez a gazdaságban. 18 3. tétel - A közúti fuvarozási szerződés lényegi kérdései a CMR szerint. - Bérmentesítési lehetőségek a nemzetközi közúti árufuvarozásban. - A fuvaroztató rendelkezési joga a CMR szerint. - A közúti fuvarozó felelőssége késésért és árukárért a CMR szerint. - Határozza meg a logisztikai rendszerek főbb típusait, elemezze röviden mindegyiket. http://www.forwellhu/goodtoknowphp CMR Egyezmény, és a Magyar általános szállítmányozási feltételek http://www.ghiblihu/hun/rendelet-cmr-egyezmenyphp CMR Egyezmény http://www.ghiblihu/hun/rendelet-cmr-kiegeszitesphp CMR Kiegészítő Jegyzőkönyv Egyezmény a Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről (CMR) (CMR: Convention relative au Contrat de Transporte International des Marchandises par Route) A közúti

fuvarjogot 1956. máj-ban alkották Genf-ben Magyarország 1970-óta tagja Célja: a forgalombiztonsági szempontok fokozottabb érvényesítése, valamint a közúti árufuvarozás végrehajtásának egységesítése, segítése, gyorsítása. I. Fejezet: Alkalmazási terület 1. Cikk 1. Ez az Egyezmény minden olyan szerződésre érvényes, amely áruknak közúton, járművel, díj ellenében végzett szállításáról szól, ha az áru átvételének helye és a k iszolgáltatásra kijelölt hely - amint ezeket a fuvarozási szerződésben megjelölték - két különböző állam területén van, amelyek közül legalább az egyik szerződő állam. Ez a rendelkezés a felek székhelyére és állampolgárságára tekintet nélkül érvényes. 2. Az Egyezmény alkalmazása szempontjából jármű gépjárművet, nyergesvontatót, pótkocsit és félpótkocsit jelent, amint azt az 1949. s zeptember 19-én kelt Közúti Közlekedési Egyezmény 4. cikke meghatározza 3. Az

Egyezmény abban az esetben is érvényes, ha a hatálya alá eső fuvarozást államok, állami intézmények vagy állami szervezetek végzik. 4. Az Egyezmény nem érvényes: a) nemzetközi postaegyezmények rendelkezései alapján végzett fuvarozásokra; b) hullák fuvarozására; c) átköltözködési ingóságok fuvarozására. 5. Szerződő Felek sem két-, sem többoldalú olyan külön megállapodást nem kötnek egymással, amely ennek az Egyezménynek a rendelkezéseitől eltér; kivételt képeznek az olyan külön megállapodások, amelyek szerint az Egyezmény kishatárforgalmukra nem érvényes vagy amelyek - kizárólag a megállapodást létesítő államok területére korlátozott fuvarozásokra - az árut megtestesítő fuvarlevél használatát engedélyezik. 2. Cikk 19 1. Ha az áruval rakott járművet az útvonal egy részén tengeren, vasúton, belvízi vagy légi úton fuvarozzák, anélkül, hogy az árut - kivéve a 14. c ikkben foglalt rendelkezés

alkalmazásának esetét - átraknák, az egész útvonalra az Egyezményt kell alkalmazni. Abban az esetben azonban, ha bizonyították, hogy az árunak nem közúti fuvarozó által végzett fuvarozása során bekövetkezett elvesztését, megsérülését vagy a k iszolgáltatási késedelmet nem a közúti fuvarozó cselekménye vagy mulasztása; hanem olyan esemény okozta, amely csak a nem közúti fuvarozó által végzett fuvarozás során, és emiatt következhetett be, a közúti fuvarozó felelősségét nem a jelen Egyezmény, hanem aszerint kell meghatározni, ahogy a másik fuvarozási ághoz tartozó fuvarozó felelősségét kellett volna megállapítani, abban az esetben, ha a szerződést - kizárólag az árufuvarozására - a feladó és a másik fuvarozási ághoz tartozó fuvarozó kötötte volna e fuvarozási ágazatban végzett fuvarozásokra érvényes jogszabály kötelező előírásai szerint. Ha azonban ilyen jogszabály nincs, a közúti fuvarozó

felelősségét jelen Egyezmény szerint kell megállapítani. 2. Ha a közúti fuvarozó egyben a másik fuvarozási ághoz tartozó fuvarozó is, felelősségét szintén a jelen Cikk 1. pontja szerint kell meghatározni, úgy azonban, mintha az ő közúti fuvarozói tevékenységét és a másik fuvarozási ág keretében végzett fuvarozói tevékenységét két különböző személy végezte volna. II. Fejezet: A fuvarozó felelőssége más személyekért 3. Cikk A fuvarozó ennek az Egyezménynek az alkalmazása esetén, alkalmazottai és minden más olyan személy cselekményéért, valamint mulasztásáért, akinek szolgálatát a f uvarozás céljából igénybe veszi, úgy felel, mintha az saját cselekménye vagy mulasztása lett volna, feltéve, hogy ezek az alkalmazottak vagy egyéb személyek feladatkörükön belül jártak el. III. Fejezet: A fuvarozási szerződés megkötése és végrehajtása A fuvarozási szerződés és az áru átvételének bizonyítéka a

fuvarlevél kitöltése és aláírása. A fuvarlevél tanúsítja, hogy a fuvarozás nemzetközi jellegű. A fuvarozási szerződés a fuvareszköz megrendelésével jön létre. A fuvarlevél nem értékpapír, nem testesíti meg az árut. A fuvarlevél naplóként szolgál a fuvarozás során, végigkíséri a küldemény útját, és a lényeges történéseket, adatokat ebben kell rögzíteni. A fuvarlevelet a fuvaroztató állítja ki, a feladó és a fuvarozó írja alá. 4. Cikk A fuvarozási szerződésről fuvarlevelet állítanak ki. A fuvarlevél hiánya, szabálytalansága vagy elvesztése nem érinti sem a fuvarozási szerződés létét, se annak érvényességét; arra továbbra is ennek az Egyezménynek a rendelkezései érvényesek. 5. Cikk 1. A fuvarlevelet legalább három eredeti példányban állítják ki; azokat a f eladó és a fuvarozó aláírja. Ha annak az országnak a j ogszabályai, ahol a f uvarlevelet kiállítják, megengedik, ezek az aláírások

nyomtatottak is lehetnek, vagy azok a f eladó és a f uvarozó bélyegzőjével is helyettesíthetők. A fuvarlevél első példányát a feladó kapja, a második példány az árut kíséri, és a harmadikat a fuvarozó tartja meg. 2. Ha a fuvarozásra szánt árut több járműre kell felrakni vagy az különböző árufajtára, illetőleg részrakományra oszlik, mind a feladó, mind a fuvarozó követelheti, hogy annyi 20 fuvarlevelet állítsanak ki, ahány járművet használnak, vagy ahány árufajta, illetőleg részrakomány van. 6. Cikk 1. A fuvarlevélnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a) a kiállítás helye és időpontja; b) a feladó neve és címe; c) a fuvarozó neve és címe; d) az áru átvételének helye és időpontja, valamint a kiszolgáltatásra kijelölt hely; e) a címzett neve és címe; f) az áru szokásos megnevezése és a csomagolás neme, valamint veszélyes áruknál azok általánosan elismert megnevezése; g) az árudarabok

száma, jele és sorszáma; h) az áru bruttó súlya vagy más mennyiségi meghatározása; i) a fuvarozással kapcsolatos költségek (fuvardíj, mellékdíjak, vámok és egyéb költségek, amelyek a szerződéskötéstől a kiszolgáltatásig felmerülnek); j) a vám- és egyéb hatósági kezeléshez szükséges utasítások; k) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás - minden ellentétes kikötés ellenére - a jelen Egyezmény rendelkezései alá esik. 2. A fuvarlevélnek - adott esetben - még a következő adatokat is tartalmaznia kell: a) az átrakás tilalma; b) a feladó által vállalt költségek; c) utánvéti összeg, amelyet a áru kiszolgáltatásakor be kell szedni; d) az áru bevallott értéke és a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdek összegszerű megjelölése; e) a feladó rendelkezése a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében; f) a megegyezés szerinti határidő, amelyen belül a fuvarozást végre kell hajtani; g) a fuvarozónak

átadott okmányok jegyzéke. 3. A felek a fuvarlevélben minden egyéb - célszerűnek vélt - adatot bevezethetnek 7. Cikk 1. A feladó felel minden költségért és kárért, amely abból kifolyólag hárul a fuvarozóra, hogy a következő adatok pontatlanok vagy nem teljesek: a) a 6. Cikk 1pontja b), d), e), f), h) és j) alpontjában megjelölt adatok; b) a 6. Cikk 2 pontjában megjelölt adatok; c) minden más adat vagy rendelkezés, amelyet a feladó a fuvarlevél kitöltésére vonatkozóan vagy a fuvarlevélbe bejegyzés céljából közöl. 2. Ha e Cikk 1 pont jában megjelölt adatokat - a feladó kérésére - a fuvarozó vezeti be a fuvarlevélbe, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a fuvarozó a feladó nevében járt el. 3. Ha a fuvarlevél a 6 Cikk 1 pont k) alpontjában említett nyilatkozatot nem tartalmazza, a fuvarozó felel minden költségért és kárért, amely az áru felett rendelkezésre jogosultat - a nyilatkozat hiánya következtében -

éri. 8. Cikk 1. A fuvarozó az áru átvétele alkalmával ellenőrizni tartozik; a) az árudarabok számára, jelére és sorszámára vonatkozóan a fuvarlevélbe bejegyzett adatok pontosságát; b) az áru és az áru csomagolásának külső állapotát. 2. Ha a fuvarozónak nincs megfelelő módja arra, hogy e Cikk 1 pont a) alpontjában említett adatok pontosságát ellenőrizze, köteles fenntartását, indokaival együtt, a fuvarlevélbe bejegyezni. Hasonlóképpen köteles minden olyan fenntartását megindokolni, 21 amely az árura és az áru csomagolásának külső állapotára vonatkozik. Ezek a fenntartások a feladót csak abban az esetben kötelezik, ha azokat a fuvarlevélben kifejezetten elismerte. 3. A feladó követelheti a f uvarozótól, hogy az áru bruttó súlyát vagy e gyéb módon kifejezett mennyiségét ellenőrizze. Követelheti továbbá az árudarabok tartalmának ellenőrzését is. A fuvarozó igényelheti az ilyen ellenőrzés költségeinek

megtérítését Az ellenőrzés eredményét a fuvarlevélbe be kell vezetni. 9. Cikk 1. A fuvarlevél - az ellenkező bizonyításáig - bizonyítékul szolgál a fuvarozási szerződés megkötésére, a szerződés feltételeire és arra nézve, hogy a fuvarozó az árut átvette. 2. Ha a fuvarlevél nem tartalmazza a f uvarozó indokolt fenntartását, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az áru és annak csomagolása jó állapotban van, amikor a fuvarozó az árut átvette, továbbá, hogy az árudarabok száma, valamint azok jele és sorszáma a fuvarlevél adataival megegyezett. 10. Cikk A feladó felelős a fuvarozóval szemben személyekben, üzemi felszerelésekben vagy más árukban okozott olyan kárért és minden olyan költségért, amely a hiányos csomagolás következménye, kivéve, ha a hiányosság nyilvánvaló vagy a fuvarozó előtt ismeretes volt abban az időpontban, amikor az árut átvette, és a fuvarozó erre vonatkozóan fenntartást

nem tett. 11. Cikk 1. A feladó köteles a fuvarlevélhez csatolni azokat a i ratokat, amelyek az áru kiszolgáltatása előtt végrehajtandó vám- vagy más hatósági kezeléshez szükségesek, illetve köteles ezeket az iratokat a fuvarozó rendelkezésére bocsátani és a fuvarozó részére minden szükséges felvilágosítást megadni. 2. A fuvarozó nem köteles vizsgálni, hogy ezek az iratok és felvilágosítások helyesek-e vagy kielégítőek-e. A feladó felelős a fuvarozóval szemben minden kárért amely az iratok és felvilágosítások hiányából, nem kielégítő voltából vagy szabálytalanságából származik, kivéve, ha a fuvarozót vétkesség terheli. 3. A fuvarozó bizományosként felelős azokért a következményekért, amelyek a fuvarlevélbe bejegyzett és ahhoz csatolt, vagy a fuvarozónak átadott iratok elvesztéséből vagy helytelen használatából származnak; magasabb kártérítési kötelezettség azonban nem terheli, mint az áru

esetében. 12. Cikk A fuvaroztató rendelkezési joga: 1. A feladó jogosult az áru felett rendelkezni, különösképpen kérheti, hogy a fuvarozó ne fuvarozza tovább az árut, változtassa meg a kiszolgáltatásra előírt helyet, vagy az árut más címnek szolgáltassa ki, mint akit a fuvarlevélben megjelöltek. 2. Ez a jog megszűnik, amint a fuvarlevél második példányát a címzettnek átadták, vagy a címzett a 13. Cikk 1 pontja szerinti jogát gyakorolja; ettől a időponttól kezdve a fuvarozó a címzett rendelkezéseit köteles teljesíteni. 3. A rendelkezési jog azonban a címzettet már a fuvarlevél kiállításának időpontjától kezdve megilleti, ha a feladó a fuvarlevélbe ilyen értelmű bejegyzést tett. 4. Ha a c ímzett rendelkezési jogát gyakorolva olyan utasítást adott, hogy az árut más személynek szolgáltassák ki, ez a személy nem jogosult más címzettet megnevezni. 5. A rendelkezési jog gyakorlása az alábbi feltételek

teljesítésétől függ: a) a feladó vagy e Cikk 3. pont jában említett esetben a címzett, aki rendelkezési jogát gyakorolni kívánja, köteles felmutatni a fuvarlevél első példányát, amelynek tartalmaznia kell a fuvarozó részére adott utasításokat; köteles továbbá a fuvarozónak minden olyan költségét és kárát megtéríteni, amely az utasítás végrehajtásából keletkezik; 22 b) az utasításnak abban az időpontban végrehajthatónak kell lennie, amikor a u tasítás ahhoz a személyhez érkezik, akinek azt végre kell hajtania, és sem a f uvarozó rendes üzemét nem akadályozhatja, sem más küldemények feladójának vagy címzettjének kárt nem okozhat; c) az utasítás nem eredményezheti a küldemény megosztását. 6. Ha a fuvarozó e Cikk 5 pont b) alpontjában foglaltak miatt nem tudja a kapott utasítást végrehajtani, köteles erről az utasítást adó személyt haladéktalanul értesíteni. 7. A fuvarozó, aki jelen Cikk

rendelkezéseinek megfelelően adott utasítást nem hajtotta végre, vagy aki azt anélkül hajtotta végre, hogy a fuvarlevél első példányának felmutatását megkövetelte volna, felelős az igényjogosulttal szemben minden ebből eredő kárért. 13. Cikk 1. Miután az áru a kiszolgáltatásra kijelölt helyre megérkezett, a címzett jogosult a fuvarozótól kérni, hogy részére a f uvarlevél második példányát és az árut - átvételi elismervény ellenében - szolgáltassa ki. Ha megállapították az áru elvesztését vagy, ha az áru a 19. cikkben említett határidőn belül nem érkezett meg, a címzett jogosult a fuvarozási szerződésből eredő jogait a fuvarozóval szemben saját nevében érvényesíteni. 2. A címzett, aki a jelen Cikk 1 pontja szerint őt megillető jogokat gyakorolja, köteles a fuvarlevélből kitűnő költségeket megfizetni; erre vonatkozó vita esetén azonban a fuvarozó csak akkor köteles az árut kiszolgáltatni, ha a címzett

biztosítékot ad. 14. Cikk 1. A fuvarozó köteles az áru felett a 12 c ikknek megfelelően rendelkezési joggal bíró személytől utasítást kérni abban az esetben, ha a fuvarozási szerződés - a fuvarlevélben foglalt feltételek szerint - nem hajtható végre, vagy végrehajtása lehetetlenné válik, mielőtt az áru a kiszolgáltatásra kijelölt helyre érkezik. 2. Ha azonban a körülmények lehetővé teszik, hogy a fuvarozást a fuvarlevélben foglalt feltételektől eltérő feltételek mellett végrehajtsák, és ha a fuvarozó az áru felett - a 12. cikknek megfelelően - rendelkezési joggal bíró személytől kellő időben nem kaphatott utasítást, köteles olyan intézkedést tenni, amelyek megítélése szerint legjobban szolgálják az áru felett rendelkezési joggal bíró személy érdekeit. 15. Cikk Kiszolgáltatási akadály 1. Ha az árunak a rendeltetési helyre érkezése után - bármilyen okból - kiszolgáltatási akadály merült fel, a fuvarozó

köteles a feladótól utasítást kérni. Ha a címzett az árut visszautasítja, a f eladó jogosult az áru felett rendelkezni, anélkül, hogy köteles volna a fuvarlevél első példányát bemutatni. 2. A címzett - abban az esetben is, ha az áru átvételét megtagadta - mindaddig kérheti annak kiszolgáltatását, amíg a fuvarozó a feladótól ellenkező utasítást nem kapott. 3. Ha a kiszolgáltatási akadály akkor következik be, amikor az átvevő a 12 C ikk 3 pontja értelmében őt megillető jog gyakorlása során olyan utasítást adott, hogy az árut más személynek szolgáltassák ki, e Cikk 1. és 2 pontjának alkalmazása szempontjából a feladó helyébe a címzett, és a címzett helyébe ez a másik személy lép. 16. Cikk 1. A fuvarozót megilletik azok a költségek, amelyek az utasítás kéréséből és a kapott utasítás végrehajtásából származnak, kivéve, ha ezeket a k öltségeket a fuvarozó vétkessége okozta. 2. A 14 C ikk 1 pont jában

és a 15 cikkben említett esetekben a fuvarozó az árut a rendelkezésre jogosult költségére azonnal lerakhatja; a l erakás után a f uvarozást befejezettnek kell tekinteni. A fuvarozó ezután köteles az árut a rendelkezésre jogosult részére megőrizni. Jogosult azonban az árut harmadik személyre bízni, és ebben az 23 esetben csak ennek a harmadik személynek a gondos kiválasztásáért felelős. A fuvarlevélen alapuló követelések és minden egyéb költség továbbra is a rendelkezésre jogosultat terheli. 3. A fuvarozó az árut a rendelkezésre jogosult személy utasításának bevárása nélkül is eladhatja, ha az áru romlandó természete vagy az áru állapota az ilyen eljárást indokolja, vagy pedig a raktározási költségek nem állnának arányban az áru értékével. A fuvarozó egyéb esetekben is jogosult az árut eladni; ha ésszerű határidőn belül a rendelkezésre jogosulttól nem kapott olyan ellentétes utasítást, amelynek

végrehajtását tőle méltán el lehetne várni. 4. Ha az árut e cikknek megfelelően eladták, az eladásból származó bevételt - az árut terhelő költségek levonása után - az igényjogosult rendelkezésére kell bocsátani. Ha ezek a költségek meghaladják az eladásból származó bevételt, a f uvarozó a k ülönbözet megtérítését követelheti. 5. Az eladás során követendő eljárást annak a helynek a joga vagy szokásai határozzák meg, ahol az áru van. IV. Fejezet: A fuvarozó felelőssége 17. Cikk 1. A fuvarozó felelős az áru teljes vagy részleges elveszéséért vagy megsemmisüléséért, ha az elveszés vagy megsérülés az áru átvételének és kiszolgáltatásának időpontja között következett be, valamint felelős a késedelmes kiszolgáltatásért. 2. A fuvarozó mentesül azonban a felelősség alól, ha az elveszést, a megsérülést vagy a késedelmet a r endelkezésre jogosult vétkessége, a r endelkezésre jogosultnak a f

uvarozó vétkességére vissza nem vezethető utasítása, az áru sajátos hibája, vagy olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem állott módjában elhárítani. 3. A fuvarozó a felelősség alóli mentesítés érdekében nem hivatkozhat sem annak a járműnek hibás állapotára, amelyet a f uvarozás végrehajtásához használt, sem pedig annak a személynek vagy e személy megbízottjának vétkességére, akitől a járművet bérelte. 4. A fuvarozó - a 18 Cikk 2-5 pontjaiban foglaltak érintetlenül hagyása mellett - mentesül a felelősség alól, ha az elveszés vagy a megtérülés az alább felsorolt tények egyikével vagy azok közül többel együttjáró különleges veszélyből ered: a) nyitott és ponyvával nem fedett járművek használata, ha azok használatában kifejezetten megállapodtak, és ezt a fuvarlevélbe bejegyezték; b) a csomagolás hiánya vagy h iányossága, olyan áruk esetében,

amelyek csomagolatlan vagy nem megfelelően csomagolt állapotban természetüknél fogva elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve; c) az áru kezelése, felrakása, elhelyezése vagy lerakása, ha azt a feladó vagy a címzett, illetve a feladó, vagy a címzett nevében eljáró személyek végezték; d) bizonyos áruk természete, melynél fogva azok részleges vagy teljes elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve, különösképpen törés, rozsda, önmagában bekövetkező belső romlás, beszáradás, csorgás, rendes apadás vagy férgek, illetve rágcsálók kártevése következtében; e) az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelő megjelölése, illetve származása; f) élőállatok fuvarozása. 5. Ha e Cikk értelmében a fuvarozó a kárt előidéző egyes tényekért nem felelős, felelőssége csak olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben azok a t ények, amelyekért e C ikk értelmében felelős, a kár keletkezéséhez hozzájárultak. 24

18. Cikk Bizonyítási teher 1. A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy az elveszés, a megsérülés vagy a késedelem a 17. Cikk 2 pontjában említett tények valamelyikéből keletkezett 2. Ha a fuvarozó kimutatja, hogy az elveszés vagy megsérülés - az eset körülményei szerint a 17 C ikk 4 pont jában említett különleges veszélyek valamelyikének vagy több ilyen különleges veszélynek tulajdonítható, azt kell vélelmezni, hogy az elveszés vagy megsérülés ebből keletkezett. A rendelkezésre jogosult azonban bizonyíthatja, hogy az elveszés vagy megsérülés akár egészben, akár részben e veszélyek egyikének sem tulajdonítható. 3. Ez a vélelem nem érvényesül a 17 Cikk 4 pont a) alpontjában jelzett esetben, ha a hiány rendkívül nagy volt, vagy egész árudarabok vesztek el. 4. Ha a fuvarozást olyan járművel végezték, amely különleges berendezéssel rendelkezik arra, hogy az árut a meleg, a hideg, a hőmérsékletváltozás vagy a

levegő nedvességhatása ellen megvédje, a fuvarozó csak akkor hivatkozhat a 17. Cikk 4 pont d) alpontjára, ha bizonyítja, hogy az adott körülmények között, ezeknek a berendezéseknek kiválasztása, fenntartása és felhasználása tekintetében őt terhelő minden intézkedést megtett, és a részére adott minden különleges utasításnak eleget tett. 5. A fuvarozó csak akkor hivatkozhat a 17 Cikk 4 pont f) alpontjára, ha bizonyítja, hogy - az adott körülmények között szokásosan őt terhelő - minden intézkedést megtett, és a r észére adott minden különleges utasításnak eleget tett. 19. Cikk Kiszolgáltatási késedelem áll fenn, ha az árut a m egegyezés szerinti határidőn belül nem szolgáltatták ki vagy ha ilyen megegyezés hiányában a fuvarozás tényleges időtartama figyelemmel az eset körülményeire és különösen részrakodások esetében a t eljes rakomány képzéséhez rendes körülmények között szükséges időre - meghaladja

a gondos fuvarozó részére megengedhető időtartamot. 20. Cikk 1. A rendelkezésre jogosult minden további bizonyítás nélkül elveszettnek tekintheti az árut, ha azt a megállapodásnak megfelelő határidő lejártát követő 30 napon belül vagy ilyen megállapodás hiányában - a fuvarozásra átvételtől számított 60 napon belül nem szolgáltatták ki. 2. A rendelkezésre jogosult az elveszett áruért fizetett kártérítés felvételekor írásban kérheti, hogy őt azonnal értesítsék, ha az árut a kártérítés kifizetését követő egy éven belül megtalálják. Az ilyen kérelemről írásbeli elismervényt kell adni 3. A rendelkezésre jogosult ilyen értesítés vételét követő 30 napon belül követelheti, hogy neki az árut a fuvarlevélen alapuló követelések kiegyenlítése, valamint a felvett - és az esetleg benne foglalt költségekkel csökkentett - kártérítés visszatérítése ellenében szolgáltassák ki; emellett azonban a

kiszolgáltatási késedelemért a 23. Cikk és adott esetben a 26 Cikk alapján őt megillető kártérítési igény érintetlen marad. 4. A 2 pont ban említett kérelem hiányában vagy a 3 pont ban megállapított 30 na pos határidőn belül adott utasítás hiányában, illetve abban az esetben, ha az árut a kártérítés kifizetését követő egy év lejárta után találták meg, a fuvarozó az áruval annak a h elynek a joga szerint rendelkezhet, ahol az áru van. 21. Cikk Ha a f uvarozó az árut a címzettnek anélkül szolgáltatta ki, hogy az utánvét összegét amelynek beszedésére a fuvarozási szerződés szerint kötelezve volt - beszedte volna, ennek a összegnek az erejéig kártérítéssel tartozik a f eladónak, de visszkereseti joga a cí mzettel szemben érintetlen marad. 22. Cikk 25 1. Ha a feladó veszélyes árut ad át a fuvarozónak, köteles vele közölni a veszély pontos természetét és adott esetben a szükséges óvintézkedéseket. Abban

az esetben, ha ezt a közlést nem vezették be a f uvarlevélbe, a f eladót vagy a címzettet terheli annak a t énynek minden más módon történő bizonyítása, hogy a fuvarozó ismerte az áru fuvarozásával együttjáró veszély pontos természetét. 2. A fuvarozó jogosult az olyan veszélyes árut, amelynek veszélyességéről a Cikk 1 pontjában említett körülmények között tudomása nem volt - kártérítés nélkül - bármikor és bárhol lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni; a feladó ezen felül felelős minden költségért és kárért, amely ezeknek az áruknak a feladásából vagy fuvarozásából keletkezett. 23. Cikk Kártérítési kötelezettség árukárért, késésért 1. Ha a fuvarozót a jelen Egyezmény rendelkezései alapján az áru részleges vagy teljes elvesztéséért kártérítési kötelezettség terheli, a kártérítést annak az értéknek az alapján kell kiszámítani, amellyel az áru a fuvarozásra felvétel helyén

és időpontjában rendelkezett. 2. Az áru értékét a tőzsdei ár, ennek hiányában a piaci ár alapján, mindkettő hiányában azonos természetű és minőségű áruk közönséges értéke szerint kell megállapítani. 3. A kártérítés azonban nem lehet több, mint a hiányzó bruttó súly minden kilogrammja után 8.33 (SDR) elszámolási egység!!! 4. Ezenkívül vissza kell téríteni a fuvardíjat, a vámokat és az áru fuvarozása alkalmával felmerült egyéb költségeket, éspedig teljes elveszés esetében teljes összegükben, részleges elveszés esetében pedig ennek arányában; egyéb kártérítés nem igényelhető. 5. Késedelem esetében, ha a rendelkezésre jogosult bizonyítja, hogy ebből kára származott, a f uvarozó köteles ezért kártérítést fizetni, amely azonban nem haladhatja meg a fuvardíj összegét. 6. Magasabb kártérítés csak akkor követelhető, ha az áru értékét, vagy a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdeket a

24. illetve 26 cikknek megfelelően bejelentették. 24. Cikk A feladó megállapodás szerinti pótdíj ellenében a fuvarlevélbe írt bejegyzéssel bevallhatja az árunak a 23. C ikk 3 po ntjában említett határt meghaladó értékét; ebben az esetben ezt a határt a bevallott érték helyettesíti. 25. Cikk 1. Megsérülés esetében a fuvarozó köteles megfizetni az árunak a 23 C ikk 1, 2 és 4, pontja szerint meghatározott értéke alapján kiszámított értékcsökkenés összegét. 2. A kártérítés összege azonban nem haladhatja meg: a) ha a m egsérülés következtében a e gész küldemény értékét vesztette, azt az összeget, amelyet a teljes elveszés esetében kellene fizetni; b) ha a m egsérülés következtében csak a k üldemény egy része vesztette értékét, azt az összeget, amelyet az értékét vesztett rész elvesztése esetében kellene fizetni. 26. Cikk 1. A feladó megállapodás szerinti pótdíj fizetése ellenében a fuvarlevélbe írt

bejegyzéssel meghatározhatja az elveszéshez vagy megsérüléshez, illetőleg a megállapodás szerinti határidő túllépéséhez fűződő különleges kiszolgáltatási érdek összegét. 2. Ha a kiszolgáltatáshoz fűződő különleges érdekről nyilatkozatot tettek, a további bizonyított kárért - függetlenül a 23., 24 és 25 cikkek szerinti kártérítéstől - a bevallott érdek összegének erejéig kártérítés követelhető. 27. Cikk 26 1. A rendelkezésre jogosultat a k ártérítés összege után kamat illeti meg Ez az évi 5 %-kal számított kamat attól a időponttól esedékes, amikor az írásbeli felszólamlást a fuvarozóhoz elküldték, vagy ilyen felszólamlás hiányában attól a naptól, amikor a keresetet megindították. 2. Ha a k ártérítés kiszámításának alapjául szolgáló összeget nem annak az országnak a pénznemében fejezték ki, ahol a kifizetését követelik, az átszámítást, a kártérítés kifizetésének helyén

és idején érvényes árfolyamon kell elvégezni. 28. Cikk 1. Ha a jelen Egyezmény hatálya alá eső fuvarozás során bekövetkezett elveszés, megsérülés vagy késedelem - az alkalmazandó jog szerint - szerződésen kívüli követelés alapjául szolgál, a fuvarozó hivatkozhat a jelen Egyezménynek azokra a rendelkezéseire, amelyek felelősségét kizárják vagy a fizetendő kártérítést meghatározzák, illetve korlátozzák. 2. Ha az elveszésből, a megsérülésből vagy a késedelemből eredő szerződésen kívüli felelősség alapján olyan személy ellen támasztanak igényt, akiért a fuvarozó a 3. Cikk rendelkezései alapján felelős, ez a személy is hivatkozhat ennek az Egyezménynek azokra a rendelkezéseire, amelyek felelősségét kizárják, vagy a fizetendő kártérítést meghatározzák, illetve korlátozzák. 29. Cikk 1. A fuvarozó nem hivatkozhat e fejezetnek azokra a rendelkezéseire, amelyek felelősségét kizárják vagy korlátozzák,

illetve amelyek a bizonyítási terhet elhárítják, ha a kárt az ő szándékossága vagy őt terhelő olyan súlyos gondatlanság okozta, amely az ügyben eljáró bíróság által alkalmazott jog szerint a szándékossággal egyenértékűnek minősül. 2. Ugyanezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a szándékosságot vagy súlyos gondatlanságot a fuvarozó alkalmazottja vagy bármely más olyan személy követte el, akinek szolgálatát a fuvarozás teljesítése céljából igénybe veszi, ha ezek az alkalmazottak vagy egyéb személyek feladatkörükön belül jártak el. Ebben az esetben azonban ezek az alkalmazottak vagy egyéb személyek sem hivatkozhatnak - személyes felelősségük tekintetében - e fejezetnek az 1. pontban hivatkozott rendelkezéseire V. Fejezet: Felszólamlás és kereset 30. Cikk 1. Ha a c ímzett az árut anélkül vette át, hogy annak állapotát a f uvarozóval együtt megvizsgálta volna vagy a hiány, illetve a s érülés általános

természetének megjelölésével fenntartását a fuvarozóval közölte volna, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az árut a fuvarlevélen kért állapotban vette át; a fenntartást külsőleg felismerhető hiány vagy sérülés esetében legkésőbb az átvétel időpontjában, külsőleg fel nem ismerhető hiány vagy sérülés esetében pedig a kiszolgáltatás időpontjától számított hét napon belül - vasár és ünnepnapokat nem számítva - kell a f uvarozóval közölni. Külsőleg fel nem ismerhető hiány vagy sérülés esetében az említett fenntartást írásban kell közölni. 2. Ha a c ímzett és a f uvarozó együttesen vizsgálta meg az áru állapotát, a v izsgálat eredményével szemben bizonyításnak csak akkor van helye, ha a hiány vagy s érülés külsőleg nem ismerhető fel és ha a címzett a megvizsgálás napjától számított hét napon belül - vasár és ünnepnapokat nem számítva - fenntartását írásban közölte

a fuvarozóval. 3. Kiszolgáltatási késedelem esetében kártérítésnek csak abban az esetben van helye, ha attól az időponttól számított 21 napon belül, amikor az árut a címzett rendelkezésére bocsátották, írásbeli fenntartást közöltek a fuvarozóval. 27 4. A jelen cikkben említett határidők kiszámításánál - az eset körülményeitől függően - nem kell számításba venni a k iszolgáltatás vagy a m egvizsgálás napját, illetve azt a n apot, amikor az árut a címzett rendelkezésére bocsátották. 5. A fuvarozó és a címzett a szükséges megállapításokhoz és vizsgálatokhoz köteles egymásnak minden ésszerű könnyítést megadni. 31. Cikk 1. A jelen Egyezmény hatálya alá eső fuvarozásból eredő minden jogvita esetében kereset indítható a szerződő államoknak a felek által közös egyetértésben kijelölt bíróságain kívül annak az országnak a bírósága előtt is, amelynek területén: a) az alperes rendes

lakóhelye, cégének központi telephelye vagy olyan fióktelepe, illetve képviselete van, amelynek közvetítésével a fuvarozási szerződést megkötötték, vagy b) az áru átvételének helye vagy a kiszolgáltatásra kijelölt helye van. Más bíróság előtt kereset nem indítható. 2. Ha a jelen Cikk 1 pontjában említett jogvita tárgyában valamely, e pont szerint illetékes bíróság előtt per folyik, vagy ilyen bíróság a jogvitában ítéletet hozott, ugyanazok között a felek között ugyanabban az ügyben új per csak abban az esetben indítható, ha annak a bíróságnak az ítélete, amely előtt az első keresetet indították, nem hajtható végre abban az országban, ahol az új keresetet indítják. 3. Ha valamely szerződő állam bírósága által a jelen Cikk 1 pontjában említett bármely jogvitában hozott ítélet ebben az országban végrehajthatóvá vált, az minden más szerződő államban végrehajthatóvá válik, amint az érdekelt

országban érvényes alaki követelményeket teljesítették. Ezek az alaki követelmények azonban nem vezethetnek az ügy újabb érdemi felülvizsgálatához. 4. A jelen Cikk 3 pontjának rendelkezései érvényesek a kontradiktórius eljárásban hozott ítéletekre, mulasztási ítéletekre és bírói egyezségekre, nem alkalmazhatóak azonban a cs ak ideiglenesen végrehajtható ítéletékre, valamint olyan ítéletekre, amelyek a t eljesen vagy részben pervesztes felperest a perköltségen felül kártérítés és kamat fizetésére kötelezik. 5. A jelen Egyezmény hatálya alá eső fuvarozásokból eredő bírói eljárásoknál perköltségbiztosíték nem követelhető a szerződő államoknak azoktól az állampolgáraitól, akiknek valamelyik szerződő államban állandó lakóhelyük, vagy telephelyük van. 32. Cikk 1. A jelen Egyezmény hatálya alá eső fuvarozáson alapuló igények egy év alatt évülnek el Szándékosság vagy olyan súlyos gondatlanság

esetében azonban, amely az ügyben eljáró bíróság által alkalmazott jog szerint szándékossággal egyenértékűnek minősül, az elévülési idő három év. Az elévülési idő kezdete: a) részleges elveszés, megsérülés vagy kiszolgáltatási kérelem esetében az áru kiszolgáltatásának napja; b) teljes elveszés esetében attól a naptól számított 30. na p, amikor a megállapodás szerinti határidő letelt, vagy ha határidőben nem állapodtak meg, attól a naptól számított 60. nap, amikor a fuvarozó az árut fuvarozásra átvette; c) minden más esetben a fuvarozási szerződés, megkötését követő háromhavi időtartam eltelte. Nem számít a határidőbe az a nap, amelyen az elévülési idő kezdődik. 2. Írásbeli felszólamlás az elévülési időt addig a napig szünetelteti, amelyen a fuvarozó a felszólamlást írásban elutasítja, és az ahhoz csatolt okmányokat visszaküldi. Ha a követelést részlegesen elismerték, az elévülési

idő a követelés még vitatott részére vonatkozóan tovább folyik. A felszólamlás vagy arra adott válasz átvételét, valamint az okmányok visszaküldését az a fél tartozik bizonyítani, aki erre hivatkozik. Ugyanarra a tárgyra vonatkozó további felszólamlások az elévülési időt nem szüneteltetik. 28 3. Az elévülési idő szüneteltetésére, a fenti 2 pontban foglalt rendelkezések érintetlenül hagyása mellett, az ügyben eljáró bíróság joga érvényes. Ugyanez érvényes a elévülési idő megszakítására is. 4. Az elévült igény sem viszontkereset, sem kifogás útján nem érvényesíthető 33. Cikk A fuvarozási szerződés tartalmazhat olyan záradékot, amely választott bíróság illetékességét mondja ki, feltéve, hogy e záradék rendelkezése szerint a választott bíróság ezt az Egyezményt köteles alkalmazni Bérmentesítési lehetőségek a nemzetközi közúti árufuvarozásban: A közúti fuvarozásban nincsenek

meghirdetett díjszabások, így az ár kialakítását a mindenkori piaci helyzet, a kereslet-kínálat határozza meg. A fuvarozó előkalkulációjának alapját az önköltség adja. A fuvarozó többféleképpen képezheti díjszabási rendszerét: - Tonnadíjas díjszabás: a fuvarozott áru raksúlya, ill. űrmértéke alapján állapítja meg a fuvardíjat, - Kilométerdíjas díjszabás: a fuvardíj alapja a megtett távolság - Óra-kilométer-díjas díjszabás: a szolgáltatás időtartama és a megtett távolság összetetten adja a fuvardíjat (főleg rakodóeszközök igénybevétele esetén) - Értékrendszerű díjszabás: a díjszabás alapja az áru értéke (Árutonnakilométer-teljesítmény mutató: az elszállított áruk tömegének és a szállítási távolságnak a szorzata. (Egy árutonna-kilométer 1 tonna árunak 1 km-re történő elszállítását jelenti.) A közúti járműveknél az árutonnakilométer-teljesítményt fuvaronként kell kiszámítani

– a szállított áru tömege és a hozzátartozó rakott kilométer összeszorzásával –, és a fuvaronkénti árutonnakilométer-adatokat kell összegezni.) A CMR 15. rovata tartalmazza a fuvardíj fizetési (bérmentesítési) lehetőségeket Az adásvételi szerződés paritásának megfelelően kell kitölteni. A „Bérmentve” felirat mellé kell az összes C-s és D-s paritást beírni a város megjelölésével együtt. (pl: CIP Hamburg, DAF Sopron) Míg a „ Bérmentesítés nélkül” felirat mellé az összes többi paritást a v áros megjelölésével együtt. (pl: FCA Miskolc, EXW Szendrő) Ha a fuvarozó és a fuvaroztató között hosszútávú olyan megállapodás van, hogy rendszeresen azonos feltételek szerint történik az elszámolás, akkor a bérmentesítési rovatot nem kötelező kitölteni. 19. rovat Fizetendő A fuvardíj általában üzleti titok tárgyát képezi, nem szokták ráírni a fuvarlevélre. Az adásvételi szerződésben rögzített

fuvarparitás értelmében vagy az eladónak kell: - fizetnie a fuvardíjat (pl. CIP) - vagy ezzel együtt a mellékköltségeket is (pl. DDP) - vagy csak egy adott földrajzi pontig (országhatárig pl. DAF) viseli a költségeket - vagy minden költséget a vevőtől kell beszednie a fuvarozónak az áru kiszolgáltatása előtt (pl. EXW, FCA) Határozza meg a logisztikai rendszerek főbb típusait, jellemezze röviden mindegyiket: 29 A logisztikai rendszerek keresztmetszeti funkciót töltenek be, általában több szervezési, technológiai vagy j ogi szempontból különálló alrendszert kapcsolnak össze. Feladatuk az egyes alrendszerek közötti integrált anyag- és információáramlás megvalósítása. A főbb csoportjaik a makro-, a mikro- és a m etalogisztikai rendszerek. (Az EU belső piaci kereskedelmi, közlekedési folyamataihoz kapcsolódó logisztika az EUROLOGISZTIKA, a világméretű logisztikai rendszer a Globális Logisztika.) A makrologisztikai rendszerek

egy ország, egy értékesítési, illetve fogyasztói vagy e gy gazdasági körzet határain belül helyezkednek el, és az adott nemzetgazdaság, illetve egy gazdaságilag homogénnek tekinthető régió logisztikai folyamatainak és tevékenységének összességét jelentik. A makrologisztika szervesen kapcsolódik a vállalkozások logisztikai rendszeréhez, és ebből adódóan, a fejlettsége meghatározza a vállalkozásokon belül folyó logisztikai tevékenységek színvonalát. A magyarországi makrologisztika kapcsolódik az EU- és a gl obális logisztikához is. Közlekedés: Közúti, vasúti, légi, vízi szállítás, kombinált áruszállítás. Környezetvédő logisztika A mikrologisztikai rendszerek körébe sorolandók az egyes gazdasági rendszerek, gazdálkodó szervezetek (pl. vállalatok) logisztikai rendszerei A makrologisztikai rendszer olyan részeinek tekinthetők, amelyek létrehozása és működtetése az adott gazdálkodási szervezet (egység)

feladata. Pl Ökologisztika (hulladék, göngyöleg) A metalogisztikai rendszerek a makro- és a mikrologisztikai rendszerek szintjei között helyezkednek el, az ellátási (beszerzési) vagy az elosztási (értékesítési) láncban működő szervezetek logisztikai alrendszereinek együttműködéseként jönnek létre. Tehát amíg a mikrologisztikai rendszerek pl. egy gazdasági, jogi szervezet anyagáramlásait fogják össze, addig a metalogisztikai rendszerekben több egymástól gazdaságilag, jogilag független 30 szervezet működik közre az anyagáramlás megvalósításában (pl. szállítási lánc rendszerek). Logisztikai rendszer elemei alatt egy vagy több ellátó (forrás) és felhasználó vagy fogyasztó (nyelő) közötti anyag- és információáramlás megvalósításában közreműködő eszközök, létesítmények és szervezetek értendők. 31 4. tétel - A veszélyes áruk fuvarozásának szabályozása és a szállítmányozó teendői a

veszélyes áruk vasúti, közúti, folyami, légi vagy tengeri árufuvarozásában. RID, ADR, DGR, ADNR, IMDG, - Értelmezze a logisztikai eszközök, létesítmények, rendszerek és láncok fogalmát, mondjon néhány példát a különböző kategóriákra. A szállítmányozó teendői: Magyar általános szállítmányozási feltételek: (http://www.forwellhu/goodtoknowphp) 5. § Veszélyes, különleges kezelést igénylő küldemények 1. Más küldeményekre, egyéb javakra és személyekre veszélyes küldeményeket, vagy olyanokat, amelyek gyors romlásnak vannak kitéve, ill. egyébként érzékenyek, csak a szállítmányozóval történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehet a szállítmányozónak/megbízottjának átadni és annak veszélyes jellegét az okmányon és a küldeményeken fel kell tüntetni. 2. A megbízó/megbízottja az egyes fuvarozási módok veszélyes áruk fuvarozására vonatkozó szabályzatban foglalt árubesorolás megjelölésével

a küldemény veszélyes/különleges tulajdonságairól aláírt nyilatkozatot köteles előzetesen átadni a szállítmányozónak. Ennek elmulasztásából fakadó minden kárért a megbízó felel 3. Ha a megbízó a küldemény veszélyes természetére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a szállítmányozó jogosult minden olyan intézkedést megtenni, amely a küldemények természetéből fakadó veszélyek elhárításához szükséges. Ennek költségeit a megbízó köteles a szállítmányozónak megtéríteni. RID: (Réglement concernant le transport international ferroviaire des marchandises dangereuses = A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat) Elérhető a következő honlapcímen: http://www.hiradriskolahu/Rid 2005pdf A COTIF „B” függelék CÍM I. sz melléklete a RID A vasutat fuvarozási kényszer terheli. A vasút az áru elfuvarozását nem tagadhatja meg, ha a fuvaroztató az áru

felvételére vonatkozó előírásokat teljesítette, az áru fuvarozását sem jogszabály, sem hatósági rendelkezés nem tiltja, az a rendelkezésre álló és a forgalom általános szükségleteinek megfelelő fuvareszközökkel teljesíthető, s nem akadályozza a fuvarozó által ki nem kerülhető és elháríthatatlan körülmény. Nem terheli a vasutat fuvarozási kényszer, ha fuvarozásból kizárt tárgyakat, anyagokat (pl. undort keltő anyagok) kínálnak fel fuvarozásra, vagy feltételesen fuvarozható küldemények esetében (pl. maró, mérgező, tűzveszélyes áruk) az előírásokat nem teljesíti a fuvaroztató. Nemzetközi és belföldi forgalomban is, a feltételesen fuvarozható veszélyes áruk fuvarozási feltételeit a RID tartalmazza. A CÍM előírásai szerint feltételesen fuvarozhatók: - a RID-ben szereplő veszélyes áruk - a saját kerekein futó vasúti járművek, - a halottak, - az élő állatok, 32 - azon küldemények, amelyek

méretük, tömegük vagy egyéb tulajdonságaik miatt a fuvarozásban részes vasutak bármelyikén való továbbítás során a vasút üzemi eszközeire, illetve berendezéseire nézve különös nehézséget okoznak. Ha feltételesen fuvarozható küldeményt az előírt feltételek betartása nélkül (a felvevő vasút kijátszásával) vagy hamis tartalombevallással adnak fel, akkor a küldemény továbbfuvarozását az észlelés alkalmával be kell szüntetni. A feladót a rakományról és a továbbfuvarozás feltételeiről tájékoztatni kell. Ha a feladó a feltételeket nem teljesíti, akkor a küldeményt fuvarozásból kizárt tárgynak tekinti a vasút, és ennek megfelelően jár el. A RID 7 részre van osztva, minden rész fejezetekből áll. Előírásai részletesen tartalmazzák a gyúlékony, robbanó, maró, mérgező, radioaktív stb. anyagok milyen mennyiségben, csomagolásban, halmazállapotban, más anyagokkal összerakva vagy összerakást kizárva

adhatók fel fuvarozásra. Tartalmazzák, hogy milyen jelzéseket, címéket kell alkalmazni az árudarabon, a vasúti kocsin, mit és hogyan kell feltüntetni az ilyen küldemény fuvarlevelén stb. Az előírások szigorú betartása vasútbiztonsági kérdés, a mulasztások következményei személyi és anyagi biztonsági szempontból alig láthatók be. A RID meghatározza: a.) azokat a veszélyes árukat, amelyek a nemzetközi fuvarozásból ki vannak zárva, b.) azokat a v eszélyes árukat, amelyek nemzetközi fuvarozása engedélyezett és a fuvarozásukhoz előírt feltételeket (beleértve a mentességeket), különösen: - az áruk besorolását, osztályozását, beleértve a besorolási kritériumokat és a vonatkozó vizsgálati módszereket, - a csomagolóeszközök használatát (beleértve az egybecsomagolást) - a tartányok használatát (beleértve azok töltését), - a feladási eljárásokat (beleértve a k üldeménydarabok jelölését és bárcázását, a

szállítóeszközök jelölését és táblázását, valamint a s zükséges okmányokat és információkat), - a csomagolóeszközök és tartányok gyártására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó előírásokat, - a szállítóeszközök használatát (beleértve a berakást, az együvé rakást és a kirakást). ADR: Accord Européen concernant le Transport International des Marchandises Dangereuses par Route = Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Fuvarozásáról Szóló Európai Megállapodás)Elérhető a 2005-ös magyarul a következő honlapcímen: http://www.hiradriskolahu/Adr 2005pdf a 2007.jan17-től érvényes változat angol nyelven érhető el a következő honlapcímen: http://www.uneceorg/trans/danger/publi/adr/adr2007/07ContentsEhtml 1957-ben jött létre Genf-ben. Magyarország 1979-ben lépett be a megállapodásba Akkor kell alkalmazni, ha a fuvarozás olyan országok területén halad át, amelyek az ADR-t aláírták. Belföldi fuvarozásnál is

figyelembe kell venni, kivéve, ha van tőle eltérő belföldi szabályozás. Az áru helyes bevallásáért, ADR szerinti besorolásáért a felelősség a gyártót, ill. a feladót terheli. A feladónak illetve gyártónak át kell adnia a f uvarozó részére az „Írásbeli utasítás közúti fuvarozáshoz” című okmányt, amely tartalmazza a áru megnevezését, besorolását, anyagazonosító számát, rakomány tulajdonságait, a fennálló veszélyeket, a szükséges védőfelszerelést, biztonsági felszerelést, és baleset esetére az elsősegélynyújtásra vonatkozó 33 teendőket, szükségintézkedéseket, a feladó kiegészítő információit, nevét és címét. A feladó írásbeli utasításait a gépkocsivezető részére a forgalomban érintett valamennyi ország nyelvén kitöltve, a szélvédő mögött, jól látható helyen kell tartani. Ezenkívül csatolni kell a „Felelős nyilatkozat a veszélyes áruk közúti fuvarozásához” c. okmányt

(tartalma: nyilatkozat, hogy az ADR értelmében az áru közúton fuvarozható, a küldemény feladása megfelel az ADR előírásainak, egybecsomagolás, ha történt ilyen nem tilos), amely kiállítása szintén a gyártó, ill. a fuvaroztató feladata Ennek alapján kell a fuvarlevélbe bejegyezni az áru pontos megnevezését, besorolását és csatolni kell a fuvarlevélhez. Ha a fuvarozás csak egy szakaszát képezi a közúti árutovábbítás, és tengeren, repülőgépen, vagy vasúton folytatódik a küldemény útja, akkor ezekre a fuvareszközökre vonatkozó szabályozásokat is figyelembe kell venni, már a küldemény elindításakor. A megállapodás 3 részből áll: - a megállapodás szövege - „A” melléklet és függelékei, - „B” melléklet és függelékei, Az ADR osztályai: ( http://www.rsoehu/indexphp?pageid=ht adr un keres ADR veszélyes anyag adatbázis, itt UN szám alapján lehet keresni az anyagok között, megmutatja a megnevezést, osztályt,

bárcát.) Az áruk ADR szerinti besorolása a listaelv (áruk név szerinti jegyzéke), és a definíciós elv (egyéb szempontok alapján meghatározott árucsoportok) alapján történik. 1. osztály Robbanóanyagok és tárgyak (robbanóanyagok, pirotechnikai tárgyak és ezek formájában hatást kifejtő anyagok és tárgyak) 2. osztály Gázok (sűrített, cseppfolyósított, mélyhűtött cseppfolyósított, nyomás alatt oldott gázok, aeroszolos csomagolások és gázpatronok, gázminták) 3. osztály Gyúlékony folyadékok (legfeljebb 61 oC lobbanáspontú gyúlékony folyadékok) 4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok (súrlódás vagy szikra hatására könnyen meggyulladó vagy tüzet fogó, továbbá önreaktív anyagok) 4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok (önmaguktól, vagy a levegővel érintkezve felmelegedésre hajlamos és így spontán tüzet fogó anyagok) 4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok (ezek közül nagyon

veszélyes gáz az, amelyik így keletkezve spontán meg is gyullad) 5.1 osztály Gyújtó hatású anyagok (önmaguk nem éghetőek általában csak, oxigén felszabadulásával gyújtó hatásúak) 5.2 osztály Szerves peroxidok (spontán öngyorsuló bomláshoz, végül robbanáshoz vezetnek) 6.1 osztály Mérgező anyagok (egészségre károsító vagy halált okozó anyagok) 6.2 osztály Fertőző anyagok (nem azonnal látható kárt okoznak, ezért a csomagolásra és kezelésére vonatkozó szabályok pont olyan szigorúak, mint a 7. áruosztálynál) 7. osztály Radioaktív anyagok (csak különleges engedéllyel fuvarozhatók) 8. osztály Maró anyagok (maró anyagok vagy ilyen hatású anyagokat tartalmazó tárgyak) 9. osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak (más veszélyt rejtő, pl rákkeltő hatású, vagy édesvízszennyező vagy allergén áruk) Az ADR okmányok: 34 Fuvarokmány: Az ADR szerint fuvarokmány lehet a v eszélyes áru mellett:

fuvarlevél, rakományjegyzék, belföldi menetlevél, számla és hulladékkísérő jegy is. Tartalma: - feladó - címzett - árumegnevezés UN számmal (négyjegyű anyagazonosító szám), - ADR osztály sorszám és betű szerinti besorolással, - bruttó tömeg - darabszám - az ADR előírás szerinti egyéb bejegyzés az áru kezelésére vonatkozóan Az áruelnevezést és a kezelési utasításokat németül, angolul vagy franciául is fel kell tüntetni a fuvarokmányok. Felelős nyilatkozat (lásd fentebb) Írásbeli utasítás (lásd fentebb) Jármű-jóváhagyási igazolás Tartályos (1000 l-nél nagyobb tartállyal ellátott közúti jármű) és robbanóanyagok fuvarozására szolgáló speciális jármű esetén szükséges ADR oktatási bizonyítvány A gépjárművezetőnek az ADR 1-7. osztályába tartozó áru, 3,5 tonna össztömegű fuvareszközzel bármilyen más veszélyes áru, és tartályos fuvareszközön fuvarozott áru fuvarozásához megfelelő vizsga

letételét igazoló bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. Kombinált fuvarozáshoz szükséges nyilatkozatok Ha a veszélyes áru közúti fuvarozása más fuvareszközön átrakás nélkül folytatódik, akkor ennek megfelelő egyéb kísérő okmányokat is csatolni kell, annak érdekében, hogy a többi fuvarozó is megértse az áruval kapcsolatos teendőit. Engedély veszélyes hulladékhoz Nem minden veszélyes hulladék tartozik az ADR hatálya alá. Minden veszélyes hulladék fuvarozásához szükséges azonban kísérőjegy. Hazánkban ezek fuvarozása engedélyhez kötött A fuvarozó is csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezheti tevékenységét. Az ADR előírásai a járművekre vonatkozóan: A fuvarozó járműnek kiegészítő felszerelésekkel kell rendelkeznie: - tűzoltó készülékek, - figyelmeztető lámpák, - személyi védőfelszerelés (pl. gázálarc, gumikesztyű, védőszemüveg, légzésvédő készülék, fényvisszaverő mellény,

stb.) 35 - kerékkitámasztó ékek, gyorsjavításhoz szükséges szerszámok, elsősegélynyújtó felszerelés, egyéb eszközök, pl. útbiztosításhoz kordonszalag, terelőkúpok, abszorbeáló anyagok, stb. Természetesen minden esetben olyan járműkiegészítő felszerelés szükséges, ami az adott veszélyes áru fuvarozása során alkalmazható, a többire pedig nincs szükség. A járműt 30*40 cm-es, fekete szegéllyel ellátott narancssárga veszélyt jelző táblákkal és veszélyességi bárcákkal kell ellátni. Ugyanez vonatkozik a közúton fuvarozott konténerekre és csereszekrényekre is. Rakodási előírások: Csak kikapcsolt állapotban lehet a jármű motorja a rakodás során, csak tiszta járműbe lehet árut rakodni. Némelyik ADR osztályba tartozó árut élelmiszerekkel, fogyasztási cikkekkel és takarmánnyal együtt fuvarozni tilos! Be kell tartani az ADR „együvé rakási” szabályait. Szabványok vannak az áruk rögzítésére

vonatkozóan is. Veszélyes áruk csomagolási előírásai: X = nagyon veszélyes áruknak megfelelő csomagolás Y = közepesen veszélyes áruknak megfelelő csomagolás Z = kevésbé veszélyes áruknak megfelelő csomagolás A csomagolóeszköz ENSZ minősítő jelzéséből megtudható a csomagolóeszköz gyártási típusa, anyaga, fajtája, (pl. hordó, kanna, zsák, doboz, stb) nyomásállósága, gyártási éve stb DGR: IATA-DGR előírások (Nemzetközi Légi Szállítmányozási Egyesülés - Veszélyes Anyagok Előírásai –International Air Transport Association - Dangerous Goods Regulations) IATA-DGR-t alapvetően a veszélyes anyagok légi szállításában használják. Különböző követelmények vonatkoznak a cs omagolásra és a m aximális csomag mennyiségre az elsődleges csomagolási egységben/szállítmány csomagban az utasszállító repülőgépek (PAX: passenger aircraft) és a teherszállító repülőgépek (CAO: cargo aircraft) esetében. Az

F-jelű anyagok szállítása tilos utasszállító és teherszállító repülőgépeken. Az előírások tartalmazzák az alkalmazás körét, definíciókat, az áruk osztályozását, légi fuvarozás korlátozását, csomagolását, címkézését, jelzésekkel való ellátását, a f uvarozó, szállíttató felelősségét, adatközlést, szakoktatást, a szabályok betartásának ellenőrzését, balesetek és repülési események jelentését. A veszélyes áruknak csak a n emzetközi fuvarozását szabályozza a b elföldit nem ( ide a Veszélyes Áruk Biztonságos Légi Fuvarozásának Műszaki Utasítását kell alkalmazni) . Az előírások egy részének alkalmazása kötelező, míg a fent maradt rész mindössze ajánlott az érintett ország számára. Az előírások alól lehet mentességet kérni a belföldi fuvarozás számára. Érintett államnak számít az indulási, a cél ország, az az ország, melyben a gép tranzitforgalmat bonyolít le vagy amelyen

átrepül, továbbá az üzemeltető állam. 36 A feladó kötelezettségei veszélyes áruk fuvarozása esetén A feladó kötelessége, hogy miután meggyőződött arról, hogy a veszélyes árujának légi úton való szállítása nem tilos: - az árut a megfelelő veszélyességi osztályba sorolja, - az előírásoknak megfelelően csomagolja, - felcímkézze, - helyesen töltse ki a veszélyes áruszállítási dokumentumot, mellékeljen hozzá a fentiek elvégzéséről szóló nyilatkozatot, 2 pld-ban kitöltve és aláírva, A légi fuvarlevélből világosan ki kell tűnnie, hogy a szállítmányban veszélyes áru van, amennyiben szükséges, fel kell tüntetni, hogy az áru csakis áruszállító repülőgépen szállítható (Cargo Aircraft Only). Az ajánlott kitöltési nyelv az angol Veszélyes áruk csomagolása A veszélyes áru csomagolásáért minden esetben a feladó a felelős. A csomagolásnak a következő körülményeknek kell megfelelnie:

Hőmérséklet-, nedvesség-, nyomásváltozás vagy vibráció esetén sem szabad eresztenie és ellen kell állnia bármely vegyi vagy más reakciónak, ami a tartalmában végbemehet. A veszélyes áruk csomagolásánál mindig be kell tartani: - A csomagolási egységenként előírt maximális mennyiséget. - A megengedett típusú csomagolóanyag használatát, melynek meg kell felelnie az ENSZ előírásoknak, előírt módon kell alkalmazni a külső és belső, ill. az egyedi csomagolást. Jelölések és címkézés A csomagolás külsején elhelyezett jelölések és címkék közlik az árukezelési folyamatban részt vevő dolgozókkal, az árukra vonatkozó legfontosabb információkat. A feladónak biztosítania kell, hogy minden csomagoláson, amely veszélyes árut tartalmaz, fel legyen tüntetve a specifikációs jelölés, amely a következő adatokat kell, hogy tartalmazza: - ENSZ besorolási név és azonosítási szám az UN vagy ID jelölések után, - a

fuvaroztató és a címzett neve és címe, - csomagolási csoport: I. nagy veszéllyel bíró anyagok II. közepes veszélyt jelentő anyagok III. csekély veszélyt jelentő áruk ADNR: A veszélyes áruk Rajnán történő nemzetközi folyami szállítására vonatkozó európai egyezmény (ADNR).European Agreement Concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Inland Waterways (angol megfelelője) (Szabályzat a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról ADN ADN: http://www.hiradriskolahu/Adn 2005pdf vagy a következő honlapcímen is elérhető: ADN: http://akadalymentes.gkmgovhu/data/174988/Adn 2005pdf Az ADN (francia: Accord Dangerouses Navigation) még nem lépett hatályba. Megerősítése jelenleg is folyamatban van, és a hatálybalépés legkésőbb 2009-re várható (azt írják, hogy ez 37 az európai egyezmény addigra ki fogja váltani az ADN-R-t és az ADN-D-t, valamint a nemzeti jogszabályokat is a v eszélyes áruk nemzetközi belvízi

szállítása tekintetében, és egységesen ezt az egyezményt fogják alkalmazni minden EU-s országban). Az ADN-nek kilenc EU-tagállam szerződő fele van. A rajnai, illetve a dunai belvízi szállítást egy-egy, az ADN-en alapuló alrendszer (ADN-R, ADN-D) szabályozza, amelyekben az érintett országok vesznek részt. Mindezek mellett az országhatárokon belüli szállítás terén nemzeti jogszabályok is hatályban vannak. Azok a hajók amelyek a veszélyes anyagok rajnai szállításáról szóló előírás (ADNR) alapján bizonyítványt kaptak, a bizonyítványban meghatározott feltételekkel, a Közösség teljes területén szállíthatnak veszélyes árukat. A belvízi küldemények közel 10%- a veszélyes áruk körébe tartozik. Az ADNR meghatározza: a.) azokat a veszélyes árukat, amelyek a nemzetközi fuvarozásból ki vannak zárva, b.) azokat a v eszélyes árukat, amelyek nemzetközi fuvarozása engedélyezett és a fuvarozásukhoz előírt feltételeket

(beleértve a mentességeket), különösen: - az áruk besorolását, osztályozását, beleértve a besorolási kritériumokat és a vonatkozó vizsgálati módszereket, - a csomagolóeszközök használatát (beleértve az egybecsomagolást) - a tartányok használatát (beleértve azok töltését), - a feladási eljárásokat (beleértve a k üldeménydarabok jelölését és bárcázását, a szállítóeszközök jelölését és táblázását, valamint a szükséges okmányokat és információkat), - a csomagolóeszközök és tartányok gyártására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó előírásokat, - a szállítóeszközök használatát (beleértve a berakást, az együvé rakást és a kirakást). A feladó kötelezettsége: - Csak olyan árut adhat át szállításra, amely megfelel az ADNR előírásainak, és neki kell berakodnia az előírások betartásával, - El kell látnia a szállítót információval és adatokkal az előírt fuvarokmányokkal

és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok, stb.) - Csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket (nagyméretű tartály pl. van 1000 l -es) és tartányokat szabad használnia amelyek jóvá vannak hagyva, az adott anyag szállítására alkalmasak, el vannak látva az előírt jelölésekkel, - Csak olyan hajókat, tartályhajókat szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, - Be kell tartani a feladás módjára és a szállítási korlátozásra vonatkozó előírásokat, - Biztosítania kell, hogy minden csomagolóeszköz, ill. jármű (pl tartálykocsi) el legyen látva a megfelelő jelölésekkel, veszélyességi bárcákkal, és még az üres tartányok is ugyanúgy le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban, A fuvarozó kötelezettségei: - Meg kell győződnie, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADNR szerint szállítható, - Meg kell győződnie,

hogy az előírt okmányok a hajó fedélzetén vannak, - Szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a hajónak, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, stb. - Ellenőriznie kell, hogy a hajó ne legyen túlterhelve, 38 - Meg kell győződnie arról, hogy a hajó vezetője számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a hajó fedélzetén vannak, - Meg kell győződnie arról, hogy hajóra vonatkozó jelölési követelmények teljesülnek, - Gondoskodnia kell arról, hogy a v eszélyes áruk berakása, szállítása, kirakása, és minden más kezelése során a rakományterekben, és a rakománytartályokban a különleges előírásokat betartsák, Ha a fuvarozó az előírások megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek, A címzett kötelezettségei: - az áru átvétele, (kivéve, ha kellő indokkal rendelkezik az

átvétel megtagadására), kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADNR előírásokat betartották-e, - ki kell rakodnia, el kell végeznie az előírt tisztítást, fertőtlenítést, - el kell távolítania a tisztítás után a jelöléseket - biztosítania kell, hogy a hajó orr- és far- részén vészhelyzet esetén, a kiürítéshez szükséges intézkedések végrehajthatók legyenek - biztosítania kell a berakó, kirakó tömlő csatlakozások szivárgásmentességét, ne lépjen a rakománnyal reakcióba, stb. - biztosítani kell a be- vagy kirakás teljes időtartamára az állandó és megfelelő felügyeletet, Ha az ellenőrzés során az ADNR előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert vagy járművet a fuvarozónak, miután a szabálytalanságot megszüntették. Az ADN Szabályzat a következő részekből épül fel: 1.Rész Általános előírások 2.Rész Osztályozás A veszélyes áruk felsorolása,

különleges előírások és a korlátozott mennyiségekben 3.Rész csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentességek Csomagoló eszközök, tartányok és ömlesztett áru szállító egységek használatára 4.Rész vonatkozó rendelkezések 5.Rész Feladási eljárások A csomagolóeszközök /beleérteve a nagyméretű csomagolóeszközöket (IBC-ket) és a 6.Rész nagycsomagolásokat/, a tartányok és az ömlesztett áru szállító egységek gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások 7.Rész A szállítás feltételeire, a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó előírások A hajó személyzetére, felszerelésére, üzemeltetésére és okmányaira vonatkozó 8.Rész előírások 9.Rész Hajóépítési előírások IMDG: Veszélyes áruk nemzetközi tengerészeti szabályzata International Maritime Dangerous Goods Code (IMDG-Code) 1980. 39 (IMDG-Kódex): Az IMDG-Kódex a veszélyes árukat 9 osztályba sorolja, minden árura UN szám

tartozik. Az IMDG-Kódex fontosabb szerkezeti elemei a következők: 1. rész: Általános előírások, fogalommeghatározások és oktatás 2. rész: Osztályozás: (besorolás: 9 osztály) minden árura UN szám tartozik: 1. Robbanóanyagok és robbanóanyagot tartalmazó tárgyak 2. Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok 3. Gyúlékony folyadékok 4. Gyúlékony szilárd anyagok 5. Gyulladást okozó anyagok 6. Mérgező és fertőzésveszélyes anyagok 7. Radioaktív anyagok 8. Maró hatású anyagok 9. Különböző veszélyes anyagok 3. rész: A veszélyes áruk felsorolása, és a korlátozott mennyiségek kivételei 4. rész: A csomagolásokra és a tartányokra vonatkozó előírások 5. rész: Feladási eljárások, okmányok 6. rész: A csomagolóeszközök gyártási és vizsgálati előírásai 7. rész: Elhelyezés, elkülönítés, káreseményre, csomagolásra, berakodásra, hulladékokra vonatkozó rendelkezések, hatósági engedélyek

„A” Függelék: A "helyes szállítási megnevezés"-ek, a "gyűjtőmegnevezés"-ek „B” Függelék: Egyes megnevezések magyarázatai Index: Az anyagmegnevezések betűrendes jegyzéke Az IMDG-Kódexet, a l egtöbb veszélyes áru szállítási rendelkezéshez hasonlóan két évente módosítja az IMO (International Maritime Organisation). Az ilyen módosításokat legutóbb 2005-ben léptették hatályba, amely 2007 végéig használható. Minden veszélyes árut tartalmazó csomagot vagy rakodási egységet (palettát) el kell látni az IMDG-Kódex előírásainak megfelelő jelekkel. Sérült árut nem szabad feladni és veszélyes árut csak akkor szabad konténerbe rakni, ha a kódex előírása szerint van csomagolva. A konténer megrakásánál követendő eljárás: - a küldeményeket úgy kell berakni, hogy a tengeri fuvarozást kibírják - a hordókat, dobokat állítva kell elhelyezni, a rétegek között falapokkal elválasztani - kerülni

kell, hogy üres tér keletkezzék a konténerben - ha a konténer csak részben van megtöltve, lehetőleg egyforma magasságban kell rakodni, üres terek nélkül - a részrakományokat kötéllel hevederezni kell - azonos veszélyes áruk különböző csomagolása esetén a nehezet alulra, a könnyűt felülre kell helyezni és a nehéz áru lehetőleg ne kerüljön a könnyű mellé, - veszélyes árukat csak korlátozott mennyiségben lehet fuvarozni Hajótérkönyveléskor a hajóstársasággal a szokásos adatokon kívül veszélyes áruk esetén közölni kell: - a csomagok számát, méreteit - az áru megnevezését, osztályozását, UN számát, tulajdonságát, - csomagolás csoportját, - az áru gyulladáspontját 40 Az elhajózás előtt a kikötői speditőr részére az áru előállítójának egy nyilatkozatban (Dangerous Goods Declaration) kell igazolnia, hogy a rakomány osztályozása, csomagolása, jelzése, összerakása, állapota megfelel az IMDG-kódex

előírásainak. A logisztikai eszközök, létesítmények, rendszerek és láncok fogalma és példák a különböző kategóriákra Logisztikai rendszerek: Több szervezési, technológiai vagy egyéb szempontból különálló rendszert, illetve alrendszert kapcsolnak össze, ezért keresztmetszeti funkciót töltenek be. Feladatuk az egyes rendszerek, illetve alrendszerek közötti integrált anyag- és információáramlás megvalósítása. (pl: mikro, makro és metalogisztikai rendszerek) A logisztikai rendszer alatt egy vagy több ellátó (forrás) és felhasználó vagy f ogyasztó (nyelő) közötti anyag- és információáramlás megvalósításában közreműködő eszközök, létesítmények és szervezetek értendők. Logisztikai eszközök: egy logisztikai rendszeren belüli anyag- és információáramlást megvalósító eszközök, gépek, berendezések és az ezeket működtető eljárások. pl: - anyagáramlás eszközei: vasúti, közúti, vízi szállító

gépek, rakodó gépek, raktári tároló eszközök és kiszolgáló berendezések, egységrakományképző eszközök, konténerek, csomagolóeszközök, - Információ áramlás eszközei: adatfelvevő, -rögzítő, -tároló eszközök, hardware, software, Logisztikai létesítmények: a logisztikai rendszeren belüli anyag- és információáramlásban érintett épületek, területek, utak és szállítópályák. Pl: közúthálózat, vasúthálózat, raktárak, rakodó- és átrakóhelyek, igazgatási és szociális létesítmények (pl: irodaépületek), hídmérlegek, helyhez kötött áthidaló létesítmények (pl: rámpa), stb. Logisztikai szervezetek: az anyag és információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi. Közreműködik a gazdasági rendszer működtetéséhez szükséges feltételek megteremtésében. Pl: termelő vállalatok, kereskedelmi egységek, logisztikai szolgáltatók, szállítmányozási, fuvarozási, raktárüzemeltető cégek,

stb. Logisztikai láncok: az anyag és információáramlás területén (a logisztikai eszközök és létesítmények segítségével) összekapcsolják és egységes folyamattá alakítják az ellátó, a termelő, a felhasználó vagy fogyasztó alapfolyamatait. Az ellátó, a termelő és a felhasználó alapfolyamatait a távolsági szállítás, a raktári és üzemi anyagmozgatás, majd ismét a távolsági szállítás, és az ezekhez kapcsolódó rakodás kapcsolja össze, alakítja egységes anyagáramlási rendszerré. A gazdasági/logisztikai szervezetek/rendszerek között az alapanyag kitermeléstől a végső fogyasztóig, illetve felhasználóig terjedően olyan láncrendszer alakul ki, amelyben az egyik láncszem outputja (kimenete, elosztási vagy disztribúciós logisztika) a következő láncszem inputját (bementét, ellátási logisztika) képezi annak érdekében, hogy egy logisztikai rendszeren belül megvalósulhasson az anyag- és információáramlás. Ide

értve a végfelhasználóknak nyújtott termékhez kapcsolódó szolgáltatásokat, a hulladékkezeléssel, az elhasználódott termék újrahasznosításával kapcsolatos folyamatokat is (inverz logisztikai láncok). A szállítás a logisztikai lánc fizikailag legláthatóbb része 41 Szállítási láncok: egymással műszaki és szervezési szempontból összekapcsolt rakodási, szállítási és esetenként tárolási (RST) folyamatok sorozata, annak érdekében, hogy a feladó és a címzett közötti áruáramlás megvalósuljon. Típusai: - Közvetlen (egytagú) szállítás: egy szállítójárművel azonos szállítópályán végzik a szállítást, az áru átrakásának igénye nélkül (pl: közúti áruszállítás). - Közvetett (többtagú) szállítás: több szállítójárművel, különböző szállítópályákon végzik a szállítást, rendszerint több közlekedési alágazat működik együtt a szállítási feladat végrehajtásában a.) Hagyományos

megoldású: közvetlenül az árukat vagy egységrakományokat rakják át egyik szállítójárműből a másikba. b.) Kombinált szállítás esetében: az árut tartalmazó konténert, vagy eszközt rakják át egyik járműből a másikba, vagy egyik közlekedési alágazat járműve kerül a másik közlekedési alágazat szállítójárművébe(-re). A közvetett szállítási láncok rendszerint 3 t agúak pl.: Feladó → közúti felfuvarozás → vasúti szállítás → közúti elfuvarozás → Címzett De előfordul 4-5 tagú szállítási lánc is pl: közúti felfuvarozás → vasúti szállítás → tengeri szállítás → közúti elfuvarozás Példa logisztikai láncokra: (Dr. Prezenszki József: Logisztika I kötet (2006-os kiadás): 30 old. Logisztikai láncok megfogalmazása+hivatkozás a 27 ol d-on lévő ábrára, ahol ezeket a pl-kat is hozza a könyv) Termelő vállalaton belüli: nyersanyag beérkezés → raktározás → feldolgozás (félkész- és

késztermék) → késztermék készletezés → kiszállítás Vagy: Távolsági szállítás → Raktári anyagmozgatás → Üzemi anyagmozgatás → Raktári anyagmozgatás → Távolsági szállítás Vagy szervezetek között: Termelő → Nagykereskedő → Kiskereskedő → Fogyasztó A láncba bekapcsolhatók pl. külkereskedelmi vállalatok, logisztikai szolgáltatók, vagy a lánc lehet rövidebb is pl.: Termelő → Kiskereskedő → Fogyasztó Forgalomszervezési megoldások: - közvetlen: a feladási és rendeltetési hely között, ha a f eladott küldeményeket ugyanabban a járműben továbbítják, és a szállítás közben a jármű rakománya sem változik (közben nem adnak fel- , és le küldeményeket) . - vonali: változatlan marad a szállítójármű, de közbenső állomásokon (kikötőkben, pályaudvarokon stb.) újabb küldeményeket adhatnak fel, ill le - gyűjtő: szállítás közben csak újabb küldeményeket adnak fel. - elosztó: csak

küldeményeket adnak le, a szállítás kezdő és végpontja gyakran azonos 42 5. tétel A fuvardíjak és a f uvarköltségek számításának alapelvei a n emzetközi vasúti árufuvarozásban. Bérmentesítési lehetőségek a nemzetközi vasúti árufuvarozásban A díjszabás, fuvardíj, díjtétel, mellékdíj fogalma. A fuvardíj nagyságát meghatározó tényezők hagyományos és konténerizált áruk nemzetközi vasúti árufuvarozása során. Bérmentesítési lehetőségek a COTIF/CÍM szerint és a FÁK országokkal kötött megállapodásokban. Mutassa be az EDI szerepét a logisztikai folyamatokban! A MÁV Cargo Árufuvarozási Üzletszabályzata amely 2007. j an 1-től érvényes: http://www.mavcargohu/images/stories/download/mc uzletszabalyzat 2007pdf A Central European Railway Rt. Árufuvarozási Üzletszabályzata (2006): http://cer.hu/doc/CER Uzletszabalyzatpdf A vasúti fuvardíj megállapításához értékes honlap: http://lwolf.extrahu/VASUTIHTM

Fuvardíj: = díjtétel*díjszámítási tömeg. A fuvarozó által nyújtott szolgáltatások (árutovábbítás költsége), plussz a nyereség pénzben kifejezett értéke. Fuvarköltségnek nevezzük a díjszabásokban megállapított fuvardíjak és mellékdíjak (kocsiálláspénz, mérlegelési díj), valamint a fuvardíjpótlékok és készkiadások együttes összegét. A fuvarköltség megfizetésére a bérmentesítés kifejezést használjuk Díjszabások: az árutovábbításért és melléktevékenységekért felszámítható díjakat, a díjmegállapítás módját és a szabályzatokat tartalmazzák. Lehet: - Belföldi - Nemzetközi (köteléki): két vagy több vasút között létrejött szerződés az egységes díjtételek és fuvarozási útvonalak alkalmazására A díjszabás díjai az ÁFA-t nem tartalmazzák. (nemzetközi forgalomban a díjszabás pénzneme általában EUR-ban van meghatározva) Díjtétel: a küldemény meghatározott egységének (pl:1 tonna)

egy adott díjszabási távolságon érvényes fuvardíja. Díjtétel változatok: - egységes alapú: A díjegység bármely távolságra való számításnál ugyanaz, a d íjtétel egyenesen arányosan változik. - változó alapú a díjtétel: progresszív (Távolság és tömeg növekedésével a díjegység növekszik) degresszív (Távolság és tömeg növekedésével a díjegység csökken) - különleges alapú Mellékdíjak: mellékteljesítmény esetén (pl.: mérlegelési díj, kocsiálláspénz, árumozdítási díj, kocsitisztítási díj, stb.) azoknak a szolgáltatásoknak az ellenértéke, amelyeket a vasút a hatóságok előírása, vagy a fuvaroztató kérésére végez el a fuvarozásra átadott áruval kapcsolatban, Kocsirakomány: olyan küldemény, amelynek tömege meghaladja az 5000 kg -ot, vagy terjedelme szükségessé teszi egy teljes vagon kihasználását. 43 Darabáru: olyan küldemény, amelynek tömege nem haladja meg az 5000 k g-ot, és

fuvarozásához a terjedelme miatt nem szükséges egy teljes vagon. Kisáru: a vasút más áruval összerakva is szállíthatja. Teheráru: az a k üldemény, melynek kezelési ideje 24óra, a f uvarozási ideje pedig 300km/24óra Expresszáru: az a küldemény, amelynek kezelési ideje 12óra, a fuvarozási ideje pedig 400km/24óra Bevallott tömeg: amit a feladó a fuvarlevél megfelelő rovatába bejegyez (CÍM:34., SZMGSZ: 13. rovat) Mérlegelt tömeg: amit a v asút, a h ivatalos súlymegállapítás során, a fuvarlevélbe bejegyez (CÍM: 94., SZMGSZ: 32 rovat) Díjszámítási tömeg: amiért a fuvardíjat felszámítják, ez egy kerekített tömeg, amelynél minden megkezdett 1000kg tömeget a következő 1000kg-ra kell felkerekíteni. Díjszabási távolság: 20-50 km-ként meghatározott övezet Refakcia: fuvardíjmérséklés, kedvezmény célja: hogy megszerezzék a fuvarozás lehetőségét, versenyhelyzetet teremtsen, (pl: értékes árucikkek, hosszabb fuvarozási

távolság, nagyobb fuvarozásra felkínált összmennyiség, stb. esetén) Bérmentesítési lehetőségek: SZMGSZ forgalomban a feladási vasút belföldi szakaszára jutó költségeket a feladónak kell vállalnia. A rendeltetési vasút belföldi költségeit a c ímzett, az átmeneti vasutak költségeit pedig mindkét fél vállalhatja. Amennyiben a feladó kívánja (az útvonal sorrendjében) egyes tranzitvasutak fuvarköltségeit megfizetni, úgy az SZMGSZ fuvarlevél 20. bérmentesítési rovatába az érintett vasutak számát kell bejegyeznie Ha ebben a rovatban nincs bejegyzés, akkor az átmeneti vasutak költségeit az átvevőnek kell viselnie. Az eltérő nyomtáv miatti átrakás vagy áttengelyezés költségeit kétországos forgalomban mindig az átvevőnek, többországos forgalomban pedig importban az átvevőnek, exportban annak, aki a tranzitszakasz költésgviselését vállalta, kell megfizetni. A CÍM forgalom a szabad bérmentesítés elvét alkalmazza. A

felmerült költségeket a feladó, vagy az átvevő vagy egy harmadik fél is magára vállalhatja részben vagy egészben. Ezen belül a f elek meghatározhatnak egy földrajzi helyet, vagy egy fix összeget, ameddig a bérmentesítést magukra vállalják. (fuvarlevél 24 rovata) Ha a feladó a fuvarköltséget részben, vagy egészben maga kívánja megfizetni a fuvarlevél „Bérmentesítési előírás” feliratú rovatában erre utaló bejegyzést kell tennie. A CÍM által megengedett bérmentesítési lehetőségek: - A feladó a rendeltetési állomásig csak a f uvardíjat (mellékdíjak, vám- és egyéb költségek nélkül) kívánja megfizetni. A fuvarlevél „Bérmentesítési előírás” c rovatában lévő 1. négyzetbe „X” jelet kell tennie, ez a j el „Bérmentve fuvardíj” előírást jelent. 44 - - A feladó a fuvardíj megfizetését egy útközbeni állomásig (pl. határig) vállalja, ekkor a rovatba a jelzésen kívül a város

megjelölését is be kell írni, (pl: X Záhony), így azt jelenti, hogy „Bérmentve fuvardíj Záhonyig” A feladó a fuvardíjon felül egyéb költségek megfizetését is vállalja, ezeket a költségeket a rovatban pontosan meg kell neveznie. („Bérmentve fuvardíj, hozzáértve” vagy „Bérmentve fuvardíj, hozzáértve Záhonyig”) (Az utóbbi esetben a fuvardíjat és a mellékköltségeket is csak Záhonyig fizeti a feladó, tehát nem lehet megbontani, hogy a fuvardíjat végig fizeti a mellékdíjakat meg csak Záhonyig) Azokat az egyéb költségeket, amelyeket a teljes fuvarozási útvonalra kell felszámítani, továbbá az értékbevallási díjat teljes összegében a feladónak kell megfizetnie, akkor is ha a fuvarköltségek fizetését az útvonal egy részére korlátozottan vállalta. Ha a feladó sem a fuvardíj, sem a mellékdíjak megfizetését nem vállalja magára („Bérmentesítetlen”, „Unfranco” ), akkor a fuvarlevél bérmentesítési

rovatában lévő 4. négyzetébe kell „X” jelet tenni. Ha a feladó a vámot magára vállalja, a fuvarlevélen egyértelműen fel kell tüntetni. A vám nem azonos a vámmal kapcsolatos mellékdíjakkal pl: a vámközvetítési díjjal. Ha a f eladó a fuvardíjon felül minden egyéb költség megfizetését kívánja, elegendő a „Bérmentesítési előírás” rovatában a 3. négyzetbe egy „X” jelet tennie („Bérmentve az összes költségek”) Ha a f eladó meghatározott összeg kifizetését vállalja, a f uvarlevél rovatának 2. négyzetébe kell egy „X” jelet tennie, és az összeget a feladási ország pénznemében fel kell tüntetnie. (ha a díjszabás másként nem rendelkezik) („Bérmentve”) A fuvarlevélen létezik egy 5. négyzet is Incoterms jelöléssel Ha a bérmentesítési nyilatkozat bármely okból félreérthető, nem egyértelmű (pl.: több négyzetbe is „X” jel lett téve), akkor valamennyi költséget az átvevőre utaltnak kell

tekinteni. Minden költséget, amit a feladó nem vállalt magára az átvevőre utaltnak kell tekinteni. Mivel a f eladónak a f uvarköltségek viselésére vonatkozó nyilatkozata fontos jogi következményekkel jár, annak bejegyzésénél igen körültekintően kell eljárni. Ha az átvevő nem vette át a fuvarlevelet, vagy nem érvényesítette a jogait, vagy nem módosította a fuvarozási szerződést, a költségeket mindig a f eladó köteles megfizetni. A feladási vasút a feladótól a fuvarköltségek előzetes megfizetését követelheti, ha olyan áruról van szó, amely a feladási vasút véleménye szerint gyors romlásnak van kitéve, vagy amely csekély értékénél vagy természeténél fogva a fuvarköltségek fedezésére nem nyújt elegendő biztosítékot. Mindig az átvevő köteles megfizetni azokat a m ellékdíjakat, amelyeket a vasút az átvevő kívánságára, illetve ténykedése vagy mulasztása alapján számít fel. Az utánvéttel kapcsolatos

rendelkezések: Az utánvét az a pénzösszeg, amelyet a fuvarozó a f eladónak a fuvarlevélből kitűnő, erre vonatkozó megbízása alapján az áru kiszolgáltatásakor az átvevőtől (vevőtől) abból a c élból szed be, hogy azt a f eladónak vagy az általa megjelölt más személynek (az eladónak) megküldje. Az utánvét alkalmazásának gazdasági célja tehát az, hogy fuvarozó az áru kiszolgáltatásakor a vevőtől a vételárat, vagy a vevőt terhelő más költségeket az eladó részére beszedje. A küldeménynek utánvéttel történő megterhelése esetén a feladónak olyan pénzbeszedési megbízásáról van szó, amelyet a f uvarozó a díjszabásban megállapított jutalék felszámítása ellenében a fuvarozási szerződés feltételeként magára vállal. Az utánvételből eredő jogviszonyokra is a fuvarozási jogviszonyok az irányadók. A küldeményt kizárólag a feladó jogosult utánvéttel megterhelni. 45 Ha a feladó a küldeményt

utánvéttel kívánja megterhelni, köteles az utánvét összegét a fuvarlevélnek erre szolgáló rovatába számokkal és betűkkel bejegyezni. A feladó a küldeményt utólagos rendelkezés útján is megterhelheti utánvéttel. Az árut a v asút utánvét megfizetése nélkül nem szolgáltatja ki az átvevőnek. Az utánvét összegét a befizetés napjától számított 30 napi határidőn belül kell a feladó rendelkezésére bocsátani. Készpénzelőleg esetén: (ezt nem alkalmazza minden vasúttársaság) A feladó kívánságára vasút (jutalék ellenében) korlátozott összegű készpénzelőleget fizet (feladónak), amelyet kiszolgáltatás alkalmával az átvevő köteles a vasútnak megfizetni. Célja: hogy a feladó, feladás előtt felmerült költségeit az átvevőre átháríthassa. (tulajdonképpen a vasút által feladónak adott készpénzkölcsön) a a a a Nemzetközi (köteléki, közvetlen) díjszabások A kocsirakományú áruk fuvardíjszámítási

szempontból egy áruosztályba tartoznak. Az áruk felsorolását, NHM számát a H armonizált Árucikkjegyzék (Nomenclature Harmonisée Merchandises) tartalmazza. A vasúttársaság a küldemény fuvardíját: (ezek a fuvardíj nagyságát meghatározzák) - díjszabási távolság - fuvardíjszámítási tömeg - az NHM tételszám - a rendelkezésre bocsátott kocsi típusának és - a vasúti kocsit rendelkezésre bocsátó figyelembevételével állapítja meg. Konténerizált áruk esetében : A fuvardíj nagyságát meghatározzák: konténer hosszúsága, bruttó tömege, darabszáma, a díjszabási távolság, a vasúti kocsit rendelkezésre bocsátó. A fuvaroztatónak a fuvarlevélen fel kell tüntetni a konténer típusát, számát és saját tömegét is. Konténer rakott fuvarozása esetén a fuvaroztatónak fel kell tüntetnie a fuvarlevélen a konténerbe rakott áru NHM számát is. Valamint ha rakottan fuvaroztat (közepes vagy görgős rendszerű konténerben)

és feltüntette a k onténer adatait, akkor a konténer saját tömegének fuvaroztatása díjmentes. Más típusú konténereknél nem díjmentes. A konténerbe rakott áru fuvardíját, különleges díjszabási feltételek díjtáblázata alapján számítják. Az üres konténereket fuvarlevéllel kell fuvarozásra feladni. A fuvardíjat természetesen a konténer saját tömege alapján, a különleges díjszabási feltételek díjtáblázata szerint számítják. A fuvarköltségek számítása: (a fuvardíj nagyságát meghatározzák) 1./ Fuvarozási mód megállapítása Fuvarozási mód lehet : - belföldi/külföldi/tranzit - kocsirakományú/kisáru/gyûjtô/speciális/konténeres A megfelelô fuvarozási mód kiválasztása a díjszámítási táblázat kiválasztása miatt szükséges. Megállapítás a fuvarlevél, vagy a fuvaroztató kívánsága alapján történhet 2./ Fuvarozás útirányának meghatározása a távolság meghatározása érdekében Más

megállapodás hiányában az árut a legrövidebb útvonalon kell továbbítani. Amennyiben a fuvaroztatónak más kívánsága van, és azt a fuvarlevélen bejegyezte, illetve a kísérô másként rendelkezik, azon az útvonalon kell az árut továbbítani. A vasúttársaság az útvonalról 46 értesítést ad. Ha a szállítás a vasúttársaság hibájából kerülô úton történik, akkor is a rövidebb út szerint kell számolni. 3./ Küldemény áruosztályának meghatározása (értékalpú díjszabás esetén) 4./ Díjszámítási tömeg megállapítása Célja a tömegalosztály és a díjtétel meghatározása. Lépései: 1. átváltás kilogrammra 2. kerekítés felfelé 100 kg-ra 3. díjszámítási tömegegység = az elôbbi kerekített súly osztva 100-zal (ezzel számoljuk az alapdíjat) 4. kerekített súly átváltása tonnára, ebbôl tömegalosztály megállapítása (5,10,15,20,25 t) 5./ Távolságra és áruosztályra érvényes díjtétel kiválasztása

6./ Vasúti kocsi típus és darabszám megállapítása Vizsgálni kell, hogy az áru : • igényel-e különleges kocsit • térfogata alapján befér-e a kocsiba • össztömege meghaladja-e a kocsi teherbírását • rakodás szempontjából (ajtó magasság) milyen árumennyiség helyezhetô el benne 7./ Tömeg és díjtétel segítségével a továbbítási díj megállapítása (alapfuvardíj) Alapdíj = díjszámítási tömegegységek * díjtétel Példa a számításra itt: http://lwolf.extrahu/ALAPDIJHTM Ugyanakkor van néhány módosító tényezô is. Ilyen például az, hogy: • lehetôség van arra, hogy a következô tömegalosztály (alacsonyabb) díjtétele alapján határozzuk meg a fuvardíjat, ha az kedvezôbb. (és nem a 25t -ás a j elenlegi, mert azután nincs több osztály) Persze ekkor nem az elôbbi díjszámítási tömegegységgel kell számoni, hanem a következô tömegalosztály legkisebb súlyával. • magánkocsiban továbbítják a

küldeményt, (pl.: MÁV és a Posta kapcsolata) ilyen esetben belföldi és export/import forgalomban 30% -kal, tranzitforgalomban 10%-kal csökkenteni kell az alapfuvardíjat • az árú különleges kocsit igényel, (pl.: tartály-, élôállatszállító-, hûtôkocsi) ilyen esetben belföldi és export/import forgalomban 20% -kal emelni kell az alapfuvardíjat 8./ Teljes fuvarköltség = alapfuvardíj + mellékdíjak Mellékdíjak fajtái: • kezelési költség (helyhez kötött létesítmények üzemelési díja egy vasúti kocsi kapacitására vetítve - tonnakapacitásra, vagy négyzetméterre) • rakszerek használati díja • átrakási/áttengelyezési díj • átrakáshoz kocsikiállítási díj • süllyesztett rakfelületû kocsi pótdíj • be-, és kirakási díj • távhordási díj • rakományigazítási díj • fekbér, álláspénz élô állatoknál • mérlegelési díj • közremûködési díj 47 értesítési díj várakozási díj rakszerek

késedelmi díjai ponyvahasználati díj fertôtlenítési-tisztítási díj értékbevallási díj érdekbevallási díj utánvétdíjak állatok ellátásáért járó díj kísérô menetdíja darabszámlálási díj újrafeladási díj szerzôdés módosításának végrehajtása árurögzítési díj lemondási díj kocsiodaállítási díj jegyzôkönyv felvételi díj mintavételezési díj fuvarlevél és egyéb ûrlapok díja A mellékdíjak közül három mindig szerepel, ezek : 1. kezelési költség 2. értesítési díj 3. fuvarlevél és egyéb ûrlapok díja A többi mellékdíj csak különleges esetekben, illetve a fuvaroztató igényei alapján szerepel a fuvardíjban. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • EDI szerepe a logisztikai folyamatokban: Az EDI-t (Electronic Data Interchange: Elektronikus Adatcsere) úgy lehetne meghatározni, mint egyfajta kereskedelmet, papírok, okmányok nélkül. Közismert és hasznos

megfogalmazás az EDI-re a következő definíció: “strukturált adatok továbbítása egyeztetett szabványok alapján egyik számítógép-felhasználótól a másikig, elektronikus úton, minimális emberi beavatkozással.” Tulajdonképpen egy szoftver. Számos nemzetközi szervezet készített szabványos okmánykészletet. Közülük a nemzetközi kereskedelemben a l egelterjedtebb az ENSZ keretén belül kifejlesztett EDIFACT (Electronic Date Interchange for Administration, Commerce and Transport = Elektronikus okmánycsere az államigazgatás, a kereskedelem és a s zállítás számára) szabványkészlet. Ennek alkalmazását a magyar kormány is támogatja Az EDI nem egyfajta technológia, hanem eszköz, amely hatékonyan használható az információk által irányított üzleti folyamatok újratervezésére. Az EDI rendkívüli jelentőségű eszköz, amely minden üzleti vállalkozás rendelkezésére áll, tekintet nélkül annak méretére. Segítségével a

vállalkozások tranzakcióikat elektronikus úton bonyolíthatják le, ezáltal növelve hatékonyságukat és termelékenységüket. 48 A szállítmányozásban, szállításban, a kapcsolódó szolgáltatásokban számos ismétlődő, szabványosítható intézkedés, munkaelem van. Az ellátás, áruszállítás, szállításszervezés, elosztás, és folyamatos árukövetés on-line elektronikus adatáramlással oldható meg komplexen a gyártótól a fogyasztóig, illetve felhasználóig. Az ilyen üzenetek számítógépes kezelése az EDI funkciója. Szükség van azonban megfelelő teljesítményű számítógépekre, konténer-, egységrakomány-, gyűjtőcsomagolás azonosító és vonalkód-technikai eszközökre, a partnerrel, partnerekkel való gépi kapcsolat létesítésére alkalmas adatvonali, -hálózati összeköttetésre, stb. Az EDI alkalmazása megszünteti a nagymennyiségű papírmunkát, megvalósíthatóvá teszi a "just in time" (éppen

idõben) szállítást, ami csökkenti a raktárkészletet, így csökken lekötött tőke, csökkenti az információk előkészítésére, bevitelére, feldolgozására, kinyerésére fordított időt, így a személyi és működési költségeket, támogatja a f olyamatok összehangolását, így kisebb a hibalehetőség és növekszik a hatékonyság, (pénzügyi, iktatási rendszerek, automatikus átutalások stb.), leegyszerűsíti a több forrásból érkezõ információgyűjtést és egyszerűsíti azokat a folyamatokat, melyek ismétlődő, szabványos információk adattömegének beviteléből állnak. Az EDI alkalmazásba vételével elérhetővé váló előnyök: - adminisztratív és eljárásbeli költségek csökkentése, beleértve az üzleti dokumentumok feldolgozását, (pl.: számlák, fuvarlevelek) papíráruk, borítékok, bélyegek, telex-, telefon-, fax számlák és fénymásolási költségek csökkentését. - időmegtakarítás az adatok összegyűjtése,

az adatok betáplálása, gépelés, fénymásolás, iktatás, adattárolás, postázás, faxolás folyamán és ami a l egfontosabb az ellenőrzésen, a hibák kijavítása során; a k özvetlen adatcsere az egyik felhasználástól a következőig kizárja a költséges és gyakori hibák előfordulását, amely egyébként elkerülhetetlenül megtörténne. - a gyorsabb kereskedelmi körforgás előnyei - egy sikeres EDI rendszer drámai módon lerövidítheti a megrendeléstől a szállításig, a számlázástól a fizetésig bezáródó körforgást; mindez azt eredményezi, hogy a készlet kisebb lesz, kedvezőbbé válik a pénzáramlás irányítása és a működő tőke növekedni fog; az EDI nem csupán a kereskedelem felgyorsulásához fog vezetni, hanem a szállítási lánc is biztonságosabbá válik annak eredményeképpen, hogy ténylegesen több és jobb minőségű információ cserél gazdát a kereskedő partnerek között; a biztonságos és megbízható

szállítási lánc lehetővé teszi, hogy minimalizáljuk a leltárkészleteket, illetve nem lesz szükség a továbbiakban biztonsági tartalékokra, amelyeket azelőtt a szállítási lánc különböző pontjain helyeztek el a bizonytalanság kiküszöbölésére, - stratégiai előnyök, beleértve a fogyasztók nagyobb megelégedettségét és a magasabb szintű szállítói kapcsolatokat (mivel az EDI szigorítja az üzleti kapcsolatokat). Az EDI elsõsorban elektronikus ügyviteli és nem technológiai szabvány a számítógépes ügyviteli alkalmazások között. Mivel alkalmazások közötti kommunikációról van szó, az EDI-hez kommunikációs alkalmazások (pl.: üzenettovábbítás) és protokollok kapcsolódnak a megfelelõ kommunikációs szinteken. Az EDI az esetek többségében, olyan kommunikációs protokollokon futó alkalmazás, ami ügyviteli rendszerek között teremt szabványos kapcsolatot. Az EDI alkalmazásának tapasztalatai: 49 - A különböző

szempontok szerinti forgalmi statisztikák rengeteg információt nyújtanak a készletértékek minimalizálásához. Ez jelentős készletcsökkentést eredményezhet. Az értékesítést végző munkatársak bármely pillanatban láthatják a rendelkezésre álló készleteket a távoli telephelyeken lévő raktárakban is, és azokban foglalást, azokból értékesítést végezhetnek. A jogosultsági rendszer szabályozható, továbbá a belső kontroll is biztosítható jogegyezség szükséges a partnerek között az EDI üzenetek fogadására Megvan a vevői fizetési hajlandóság ellenőrzésének (credit control) lehetősége az értékesítést megelőzően. Lehetőség van a kinnlévőség elemzésére. Megteremtődik a szigorú ügyviteli fegyelem biztosításának a lehetősége. Az adatok egyszeri rögzítése elegendő, így a többletmunka elkerülhető illetve a hibalehetőségek száma csökken. Naprakész, friss, aktuális adatok a nap bármely percében. Az

integrált rendszerre fordított beruházás értéke feltűnően gyorsan megtérül a költségek gyors csökkenésével. Pl: a v ám- és pénzügyőrség 2007. március 1-jén bevezeti az elektronikus kiviteli vámeljárás első, kísérleti fázisát, ami jelentősen gyorsítja az áru mozgását, és növeli a magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességét. A második fázisban, a tesztidőszak kiértékelése után, 2007. július 1-jétől az új funkciót valamennyi magyar vámhivatalban bevezetik, ami megteremti a lehetőségét a kiviteli árunyilatkozat adatainak elektronikus beadására. Az import vámeljárások tekintetében szintén idén nyártól megnyílik az evámokmány benyújtásának lehetősége Az elektronikus vámkezelés bevezetésének harmadik lépcsőjében kialakítják a lehetőséget az import eljárásokhoz kapcsolódó árunyilatkozatok adatainak államok közötti on-line átadásához, ennek bevezetését 2009. július 1-jétől tervezik.

Tehát a jövő azt mutatja, hogy hamarosan nem lesz szükség papíralapú szerződésre, megbízásra, számlára, fuvarlevélre, vámáru nyilatkozatra, minőségi bizonyítványra, származási bizonyítványra, stb. egyéb a szállításhoz szükséges okmányokra, mivel mindezeket elektronikus úton fogják kezelni, kibocsátani, kitölteni, hitelesíteni, küldeni, stb. a kereskedelmi cégek, fuvarozók, szállítmányozók, vámhivatalok, kamarák, stb. Beleértve a vámfizetést, hatósági tevékenységeket, egymás közötti pénzügyi tranzakciókat, ügyfélkapcsolatokat, megrendeléseket, visszaigazolásokat, azonosítási rendszereket, biztosítást, statisztikát, stb. (Már csak a konkrét áruszállítást kellene valahogy megoldani teleportálással és akkor konkrét fizikai árumozgásra sem lenne szükség .) 50 6. tétel Jellemezze a menetrend szerinti légi árufuvarozás díjszabását! Bérmentesítési lehetőségek a légi árufuvarozásban. A

varsói egyezmény és a IATA szerepe a nemzetközi légi árufuvarozás szabályozásában. A normál, az osztálydíjszabás és a s peciális díjszabás alkalmazása a n emzetközi légi árufuvarozásokban. Bérmentesítési lehetőségek Ismertesse az ISO minőségbiztosítási rendszerét! A Malév Air Cargo honlapjáról az árufuvarozási üzletszabályzat letölthető: http://www.malevhu/BP/HUN/I CORPORATECARGO/2007-0104-1100-17WTHSasp A megnyitott árufuvarozási üzletszabályzat honlapcíme itt: http://www.malevhu/pics/cargo uzletszabalyzatpdf A Malév 2007.jan 1-től érvényes díjszabásai itt (definíciókat is tartalmaz): http://www.malevhu/pics/termindij2007jan01 2pdf Varsói Egyezmény (Warsaw Convention 1929.) Magyarország 1933-ban ratifikálta. A légi fuvarozás alapvető feltételeit szabályozza Minden nemzetközi fuvarozásra érvényes személy-, poggyász-, és árufuvarozás tekintetében. Az egyezmény tartalmazza a fuvarozási szerződést, a fuvarozási

feltételeket, a fuvarozó felelősségét, azért, hogy a légitársaságok lehetőleg egységes feltételek mellett, azonos tartalmú fuvarokmányokkal fuvarozhassanak. Az egyezményt 1995-ben Hágában újrafogalmazták. IATA (International Air Transport Association: Nemzetközi Légi Fuvarozási Szövetség) 1919-ben hozták létre Hágában, majd 1945-ben Havannában módosították a jelenlegi szervezetre. Főbb feladatai: - egységes díjszabási rendszer, - egységes nyomtatványok, - ügynöki szervezet kialakítása, működtetése, szakemberképzés, - együttműködik más nemzetközi szervezetekkel (pl: ICAO: International Civil Aviation Organisation) Szervezetileg az IATA nemzetek feletti szervezet, mely 3 régióra oszlik. Ezek a körzetek saját területükön önállóan alkothatnak a helyi céloknak megfelelő szabályokat: - Észak-, Közép-, Dél-Amerika, - Európa, Afrika, Közel-Kelet, - Ázsia, Ausztrália, Óceánia, A menetrend szerinti légi árufuvarozás

díjszabása: (tömeg vagy térfogat alapján) A légi árufuvarozás fuvardíjait az IATA határozza meg. A tarifakönyvekben közzétett díjtételek viszonylati díjtételek, ami azt jelenti, hogy az indulási repülőtér és az érkezési repülőtér közötti szakaszra adják meg a díjtételeket, mindig a kiindulási repülőtér országának pénznemében, 1 kg-ra vonatkozóan. A fuvardíj megállapításához a térfogat és a t ömeg viszonyát kell meghatározni. Ennek alapja az 1 kg = 6 dm3 vagy 1 kg = 6000 cm3 Terjedelmesnek számít az a küldemény: melynek 1 kg-ja 6 dm3 térfogatnál nagyobb. Ebben az esetben térfogat alapján számítják ki a díjszámítás alapját képező súlyt pl. egy 30 dm3 51 térfogatú áru díjszámítási súlya 5 k g (= 30dm3/6dm3), függetlenül attól, hogy a tényleges tömege csupán 2 kg. A szállítmány méretei (cm) (hossz*szélességmagasság) Díjszámítási súly =  = kg 6000 A

nemzetközi díjszabások három fő kategóriába tartoznak: - General-Cargo Rates (normáláru, vagy darabáru díjtételek): - Minimum díjtétel: melyet a feladó köteles megfizetni. Ennek mértéke földrészenként változik. Jelenleg Európán belül 23 500 Ft, Amerikában 27 000 Ft - Normál díjtétel: tömeg, vagy térfogategységre alkalmazott általános díjtétel kg-ként. Ezt a 45 kg alatti küldeményekre alkalmazzák. - Mennyiségi díjtétel: kedvezményes díjtétel, kg-ként a 45 k g feletti küldemények esetében. - Specific Commodity Rates vagy Special Cargo Rates (speciális áru díjtételek): egyedi díjtételek, melyek meghatározott árufajtákra és viszonylatokra vonatkoznak. Alapja a darabárus díjszabás, melyhez képest kedvezőbb díjtételeket biztosítanak. - Class Rates (osztálydíjszabás): alapja szintén a darabárus díjszabás, de a díjtételeket százalékosan csökkentve vagy növelve adják meg. Pl: - élő állatok fuvardíja, mely

mértéke a fuvardíj 150-170%-a, - értékküldemények fuvardíja, mely a normál fuvardíj 200%-a, az értékdíjszámítás alapja az 1 kg = 1 000 USD (ilyenek az arany, bankjegy, részvény, hitelkártya, drágakő, ékszer) - újságok, folyóiratok esetében a normál fuvardíj 50-80%-a a díjtétel A fuvardíj kiegyenlítése, bérmentesítési lehetőségek: A légi fuvarozásnál négy fizetési módot különböztetünk meg: - A feladó fizeti az áru feladásánál előre. Ilyenkor Freight Prepaid (vagy Charges Prepaid: PP) megjelölés kerül a fuvarlevélre. - A címzett fizet az áru átvételekor. Ilyenkor Charges Collect (CC)megjelölés kerül a fuvarlevélre. - FOA, az 1980-as INCOTERMS-klauzulának megfelelő költségmegoszlást veszik figyelembe, ami azt jelenti, hogy a feladó fizeti a k ezelési költségeket és a repülőgépbe történő berakodásig terjedő összes költséget, a címzett pedig a fuvardíjat. - COD (Collect on de livery): értékutánvét,

amikor a küldeményt utánvéttel adja fel a feladó, és csak akkor szolgáltatják ki a címzettnek, amikor az kifizeti mind a felmerült fuvarköltségeket, mint az áru árát. A következő küldemények esetében nem lehet kiállítani Charges Collect fizetési feltétellel fuvarlevelet: kíséret nélküli poggyász vagy személyes használatra szolgáló tárgyak, romlandó áru, élőállat, emberi maradvány, kereskedelmi minta, sajtótermék vagy sajtófénykép, ajándéktárgy, olyan árucikkek amelyek kereskedelmi értéke alacsonyabb, mint a fuvarköltség, a küldemény címzettjének címe nem az adott rendeltetési hely országában van, vagy ha a címzett és a feladó ugyanaz a természetes személy. Néhány fogalom, ami hasznos lehet, bár nem szorosan képezi a tétel részét: 52 Embargo: légi fuvarozás teljes vagy bizonyos árutípusokra, határozott vagy határozatlan időre vonatkozó tiltása a fuvarozó bizonyos útvonalain, repülőgéptípusain. A

tiltást a fuvarozó lépteti érvénybe. Értesítés: történhet szóban, telefonon, faxon, e-mailen vagy futár útján. Fuvardíj: az indulási és a rendeltetési hely közötti fuvarozás ellenértéke. Ide értendők azok a pótdíjak is, amelyeket a légitársaság rendkívüli körülmények fennállása esetén, a fuvardíjon felül időszakosan felszámíthat. Légifuvarozó Tarifális és Egyéb Szabályozásai (Carrier’s R ules and Regulations): Bármely okmány vagy utasítás, amely az áru fuvarozásra történő átvételét szabályozza, beleértve a IATA The Air Cargo Tariff (TACT), a IATA Dangerous Goods Regulation (DGR) és a IATA Live Animals Regulation (LAR) kiadványokban részletezett szabályozásokat is. Gyűjtőáru: olyan több csomagból álló, különböző feladóktól származó, egy légi fuvarlevél alatt fuvarozott küldemény, amelynek feladói külön szerződtek le ugyanazon személlyel vagy szervezettel légi fuvarozásra, ám ez a személy

vagy szervezet nem a fuvarozó. Kezelési költség: a fuvarozáshoz kapcsolódó, az induló, érkező, illetve a közbenső leszállási helyen felmerülő, a légitársaság nevében és érdekében eljáró szervezet által végzett a küldeményhez/áruhoz (cargo) kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke, mely az adott állomáson az előírt rendben meghirdetett díjtáblázat alapján merül fel, és amelyet, a szolgáltatást végző szervezet részére kell megfizetni. Korm. rendelet: A légi árufuvarozás szabályairól szóló 26/1999 (II12) Korm rendelet Közbenső leszállási hely: az indulási és rendeltetési hely kivételével azok a helyek, amelyek a fuvarlevélen tervezett leszállási helyként fel vannak tüntetve. Légitársasági azonosító kód: az adott légitársaságot, mint fuvarozót azonosító két, illetve három karakter. A Malév Zrt esetében: MA vagy MAH Légitársasági azonosító szám: a IATA által minden egyes légi fuvarozónak kiadott

azonosító szám: A Malév Zrt. esetében: 182 Nap: minden megkezdett naptári nap, beleértve a vasárnapokat és az ünnepnapokat is, azzal a kikötéssel, hogy az áru megérkezését jelölő értesítés kiküldésének napja nem számít naptári napnak. Nehéz áru: olyan küldemény, amelynek egy darabja a 150 kg súlyt meghaladja. Összetett fuvarozás: az egy fuvarlevélen vagy kapcsolt fuvarlevélen feltüntetett, a M alév és más légitársaság által együttesen, egymást követően teljesített fuvarozás, továbbá a Malév és más közúti, vasúti vagy vízi közlekedési szolgáltató által együttesen teljesített fuvarozás, mely utóbbi esetében (ellenkező tartalmú megállapodás hiányában) az Üzletszabályzat rendelkezései csak a légifuvarozásra nyernek alkalmazást. Részküldemény: olyan egy fuvarlevélen fuvarozott küldemény, amelyet két vagy több járattal fuvaroznak el az adott rendeltetési helyre. 53 Az ISO minőségbiztosítási

rendszere: (Dr. Prezenszki József: Logisztika II kötet 2004) Minőség: A termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak és jellemzőinek összessége, amelyek találkoznak a fogyasztók elvárásaival, vagy esetleg meg is haladják azt. Minőségbiztosítás: mindazok a t ervezett és rendszeres tevékenységek, amelyek megfelelő bizonyságot nyújtanak arra nézve, hogy a termék vagy szolgáltatás a megadott minőségi követelményeket kielégíti. A szabvány: elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. ISO 9000 s zabvány:1988-ban fogadták el a minőségügyi rendszerekre vonatkozó első nemzetközi szabványsorozatot (ISO: International

Organisation for Standartization). Tartalmazza az alapvető meghatározásokat, leírásokat, és útmutatást nyújt az ISO 9001, 9002, 9003 operatív szabványok kiválasztásához. Rendszerszabvány: vagyis előírásai nem a termék tulajdonságait határozzák meg, hanem a szervezet működésének egészét átszövő minőségirányítási elveit. A szabványsorozat fokozatosan bővült, majd a kialakult szabványrendszer egészét átdolgozták, új kiadás jelent meg. A szabványsorozatot a nemzeti szabványügyi szervezetek változtatás nélkül vették át. A szabványsorozat gerincét a 9001, 9002 és 9003 j elű szabványok adják, amelyek közül választani kell, attól függően, hogy milyen a vállalat tevékenysége, illetve a v állalat tevékenységének mekkora részére kívánjuk kiterjeszteni a minőségügyi rendszert. Az ISO 9001 a termelés teljes folyamatára kiterjed (a tervezés, a f ejlesztés, a g yártás, a telepítés és a vevőszolgálat

minőségbiztosítási modellje, ez a legelterjedtebb). Az ISO 9002 a gyártás, a telepítés és a vevőszolgálat minőségbiztosítási modellje. Az ISO 9003 Minőségügyi rendszerek minőségbiztosítási modellje, a végellenőrzés és a vizsgálat területére terjed ki. Az ISO 9004 A minőségirányításra és a minőségügyi rendszer elemeire vonatkozó irányelveket tartalmazza. A szabványsorozat 8 minőségirányítási alapelvet fogalmaz meg: - Vevőközpontúság: a szervezetek vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell a jelenlegi és a jövőbeni vevői szükségleteket, teljesíteniük kell a vevők követelményeit, és igyekezniük kell felülmúlni a vevők elvárásait. - Vezetés: feladata olyan környezet létrehozása és fenntartása, amelyben a munkatársak a szervezet céljainak elérése érdekében teljes mértékig részt vehetnek. - A munkatársak bevonása: lehetővé teszi képességeik kihasználását a szervezet javára. - Folyamatszemléletű

megközelítés: a kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják. - Rendszerszemlélet az irányításban: az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait. - Folyamatos fejlesztés: ez legyen az állandó cél 54 - Tényeken alapuló döntéshozatal: az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal: a szervezet és (be)szállítói függnek egymástól, előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettejük értékteremtő képességét. Az ISO 9000 szerinti működés elérésének főbb lépései A bevezetés vállalkozásonként eltérő lehet, de az általános lépések a következők: 1. A felső vezetés elkötelezettségének elérése 2. A

vállalkozás tevékenységi folyamatainak, eljárásainak, ügymenetének felmérése 3. A működőképes minőségirányítási rendszer kiépítéséhez szükséges erőforrások meghatározása. 4. A bevezetést végrehajtó csoport létrehozása 5. Ütemterv készítése a további feladatokról 6. Az ISO rendszer elemeinek oktatása 7. A minőségirányítási dokumentumrendszer kidolgozása 8. A minőségirányítási rendszer működésének beindítása 9. Belső auditálás 10. Tanúsítás A végleges dokumentációs rendszer elkészülését és a rendszer szerinti működés bevezetését követően független, feljogosított külső szervezet, az ún. Tanúsító Szerv megvizsgálja a benyújtott dokumentumokat és összehasonlítja azokat a tényleges működéssel, és ha mindent rendben talál, kiállítja a tanúsító okiratot. A tanúsítvány kiérdemlése azonban nem jelenti a folyamat végét, hiszen ezt követően a tanúsító cég rendszeresen (általában

évente) felülvizsgálati audit keretében ellenőrzi a cég leírások szerinti működését és azt, hogy a Minőségügyi Kézikönyv, illetve az Eljárások folyamatosan karban vannak-e tartva. A minőségirányítási rendszer kiépítésének időszükséglete a cég vezetési szintjeinek számától és tevékenységének összetettségétől függően mintegy 6-12 hónap. Minőségi tanúsítás, auditáció: A minőségügyi audit rendszeres és független vizsgálat annak megállapítására, hogy a minőségügyi tevékenységek és azok eredményei megfelelnek-e a tervezett intézkedéseknek ill. ezek az i ntézkedések alkalmasak-e a célok elérésére A minőségügyi audit alapvetően minőségügyi rendszerre vagy annak elemeire, folyamataira, termékeire és vagy szolgáltatásaira vonatkozik. Az audit lehet: -belső -külső (független tanúsító szervezet által végzett) A minőségbiztosítási rendszerek vizsgálatát, azaz a külső auditot és sikeres

tanúsítás estén az erről szóló bizonyítvány kiadását az erre a célra felkészült és akkreditált szervezetek végzik. A tanúsító szervezet bekéri a vállalat minőségügyi kézikönyvét, hogy meggyőződjön a szabványban előírt összes elemnek a szabályozásáról, bekéri az eljárásokat is, hogy megismerkedjen a dokumentumokkal, ezt követően tájékoztatja a vállalatot és javasolja, hogy az észlelt hibák kijavítása után történjen meg az első helyszíni vizsgálat. Előaudit: rövidebb mintavételes eljárás a vállalatnál és a helyszínen. Külső auditorok vizsgálják a rendszer működését. Tanúsító audit: A vállalat nagyságától, szervezetétől, tevékenységének összetettségéből adódóan több napig is eltarthat, általában 2 külső auditor egyidejű tevékenységét igényli. 55 Lehetséges eredményei: - Megfelelőnek tartják a vállalat rendszerét és működését, kiadják a tanúsítványt. - Kisebb, de

javítható eltéréseket tapasztalnak: a hibák kijavításától és a javítások írásbeli igazolásának benyújtásától teszik függővé a tanúsítás megadásáról szóló előterjesztést. - Rendszerhibákat találnak: amik a minőségügyi rendszerek működését nem teszik lehetővé, ezeket csak újabb helyszíni ellenőrzéssel lehet értékelni, ebben az esetben ismétlő auditálást írnak elő a helyszínen észlelet hibák kijavításának ellenőrzésére. A tanúsítvány érvényessége általában 3 év. Sikertelen ellenőrző audit, a tanúsítvány visszavonását eredményezi. 3 év leteltével a vállalatnak új tanúsítást kell elvégeztetniük. Az ISO 9000 szabvány szerinti rendszer előnyei: Egy működő minőségirányítási rendszer a következő előnyökkel járhat: - Javítja a társaság piaci megítélését - Egyértelművé, szabályozottá válnak a szervezeten belüli folyamatok - Költség-hatékonyság, megtakarítás a folyamat

hatékony kezdésétől a befejezéséig a szabályozott eljárások útján - A vezetői döntésekhez növekszik a felhasználható információ minősége - Csökkennek a szervezetlenségből és minőséghibákból eredő veszteségek, hatékonyabbá válik a munkavégzés - Csökkennek az üzemeltetési költségek - Lehetővé válik új belföldi és exportpiacok megszerzése, megtartása, kiírt tenderpályázatok megnyerése - Tisztázódnak a feladat- és felelősségi viszonyok - Kialakul a folyamatos fejlődés igénye - Ösztönző hatást gyakorol a beszállítói körre 56 7. tétel A hajóbérleti és a repülőgép bérleti szerződés főbb tartalmi elemei A charter party-ban szabályozott leglényegesebb kérdések tengeri hajó bérlése során. A repülőgép bérleti szerződés lényegi elemei. Mutassa be a minőség-ellenőrzés lehetőségeit! Olvasgatnivaló, bár nem kifejezetten ehhez a tételhez tartozik, hanem általában a szállítmányozásról:

http://www.tradeinformhu/Frameworkdll?targetID=docs/docBody&lst id=1&doc id=104 Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ tankönyve: A külkereskedelem technikája II. (2003) (a könyv alcímei: Nemzetközi szállítmányozás és logisztika, Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben, Fuvarparitás a szerződésben – INCOTERMS klauzulák) a 74. oldalon hajóbérleti szerződés mintája, de a könyv még sok hasznos információval, fuvarlevél és okmány mintákkal, gyakorlati útmutatással szolgál (könyvesbolt elérhetősége: 06/1-344-5204, Budapest, Szövetség u. 37 nyitva: H, CS: 11-1700 K, SZ: 11-1500) az I. és a III kötet is hasznos infókat tartalmaz a külkereskedelem technikája és a nemzetgazdaságtan című tantárgyhoz. Több tételnél felhasználtam a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége által megjelentetett: Nemzetközi Szállítmányozás 1., 2 és 3 (2002) könyveit, (beszerezhető a

szövetségnél, és úgy tudom, hogy minden évben új, friss kiadványokat kínálnak). Bérelt hajózás – Charter hajózás: (A bérelt hajózás sajátosságai) A bérelt hajózás alkalmával a h ajókat a m indenkori szükségletek szerint, esetenként veszik igénybe a bérlők. A hajótulajdonosok a fuvarpiacon hajóik kapacitásának és pozíciójának megfelelő árukat keresnek, és a hajópiaci helyzet alakulásához igazodva számítanak kedvező fuvardíjra. A bérelt hajók ebből kifolyólag nem menetrend szerint közlekednek. Lényeges továbbá az is, hogy a bérelt hajózásban a d íjtételeket a szabad fuvarpiacon működő kereslet-kínálat szabja meg és alku tárgyát is képezi. A bérelt hajózási piac rendkívül érzékenyen reagál a különböző nemzetközi gazdasági és politikai változásokra, ami a díjtételek állandó mozgásában is tükröződik. Ennek a következménye, hogy az ajánlatok megválaszolásának határideje rendkívül

rövid (nyersolajnál gyakran néhány perc). A hajók bérlésének (charterolásának) alapja a bérleti szerződés, angolul: Charter Party (C/P). A bérleti szerződés nemcsak a bérlésre, hanem az árufuvarozás feltételeire vonatkozóan is tartalmaz megállapodásokat, és egyben a fuvarozási szerződés funkcióját is betölti. Okmánya a C/P, tehát Bill of Lading kiállítására nem kerül sor, csak kifejezett előírás esetében. A C/P formája és tartalma a felek akaratától függ Bérelt hajózáskor leggyakrabban fuvarozott áruféleségek: - száraz tömegáruk (gabona, érc, szén, koksz, műtrágya, cement, stb.) - folyékony tömegáru (olaj, folyékony gáz, folyékony vegyszerek) 57 - késztermékek nagy tömegben (üzemi berendezések, gépkocsik) - élő állatok. Az áruféleségekhez igazodva bérelhetők a különböző hajótípusok: - száraz tömegáruk fuvarozására épült hajók - tankhajók (nyersolaj, folyékony termékek fuvarozására) -

többcélú hajók (száraz és folyékony árukra) - különleges építésű hajók (élő állatok, hűtött áruk, üzemi berendezések fuvarozására) A charterhajózás területén tevékenykedő partnerek: - a hajótulajdonos (owner), - a hajóbérlő (charterer) - az ügynök (bróker) A hajótulajdonos és a bérlő kivételes esetekben egymással közvetlenül is köthet ügyletet, általában azonban a hajóbérleti szerződések brókerek közvetítésével jönnek létre. A bróker, attól függően, hogy kinek a megbízásából tevékenykedik, lehet: - a hajótulajdonos brókere, - a hajóbérlő brókere és - a versenyeztető vagy semleges bróker, aki pártatlanul ügyködik. A hajóbérlési tevékenység a kereskedelmi és fuvarozási feladatoknak megfelelően lehet időbérlet vagy útvonalbérlet. Az időbérlet Az időbérlet (time charter) keretében a bérlő meghatározott időre (hónapokra vagy évekre) veszi bérbe a hajót. A hajó személyzetét

rendszerint a hajótulajdonos adja, a hajó parancsnoka a tulajdonost képviseli, de a bérlő utasításait tartozik követni, amennyiben azok nem állnak ellentétben, a bérleti szerződésben foglaltakkal. A hajó rakománya és útvonala felett a bérlő rendelkezik, a bérlet időtartamára a bérelt hajót illetően ún. tulajdonosi rendelkezési joga van Tekintve, hogy ez számára kockázatokkal is jár, azok kivédésére ún. bérlői biztosítási szerződést köthet Az időbérlet jellegéből következik, hogy a hajó alkalmasságáról a bérleti idő alatt is a tulajdonos köteles gondoskodni és a hajó biztosítási költségei is őt terhelik. Ugyanakkor az üzemanyagköltségeket, valamint a k ereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos költségeket (pl: kikötői és rakodási költségeket, csatornailletékeket) a bérlő köteles viselni. A fizetendő bérleti díjat általában napokra állapítják meg a szerződésben és rendszerint egyhavi bérleti díjat

kell előre átutalni a hajótulajdonos részére. Az időbérlet sajátos típusa az ún. „csupasz hajótestbérlés” (bareboat vagy demise charter), amelynek keretében a hajótulajdonos a h ajót személyzet nélkül adja bérbe. Ilyen esetben a hajó személyzetéről a hajóbérlőnek kell gondoskodnia. Az útvonalbérlet Az útvonalbérleti szerződés (voyage charter vagy trip charter) keretében a hajóbérlő meghatározott áru, meghatározott kikötők közötti elfuvarozására vesz igénybe egy teljes hajót 58 vagy ritkán egy hajórészt, részrakományra. (általában egyszeri fuvarozási teljesítményre vonatkozik) Ennél a bérleti típusnál a hajó üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget, beleértve a személyzet foglalkoztatásának költségeit is, a hajótulajdonos köteles viselni. A teljes rakományra vonatkozó bérlet esetében a h ajótulajdonos a hajó teljes nettó hordképességét használhatja a bérleti díj megfizetése

ellenében, míg a részrakományra szóló bérlet csak a részrakomány által igénybe vett hajótér használatát jelenti. Útvonalbérleti szerződés A hajóbérleti szerződés a fuvarozás összes feltételét tartalmazza a szerződő felek megállapodása alapján. A formára és részletekre vonatkozólag a hajótulajdonosok és érdekképviseleti szerveik „szokvány” formulákat (standard charter party-kat) dolgoztak ki különböző viszonylatokra és árufajtákra. A standard szerződések jelentősége főleg abban áll, hogy csökkentik a különböző jogfelfogások közötti eltéréseket, és használatukkal a bérleti szerződés megkötése egyszerűsödik, gyorsabbá és biztonságosabbá válik. A hajóbérleti szerződések szokványosítása terén kiemelkedő szerepe volt a Balti és Nemzetközi Hajózási Konferenciának („The Baltic and International Maritime Conference”, röv: BIMCO), amely az egyik leggyakrabban használt szabványformulát

(Uniform General Charter Party-t) kidolgozta. Ezt minden olyan viszonylatra és áruféleségre lehet alkalmazni, amelyre nincs egyedi, különleges, szokványformula használatban. Az útvonalbérleti szerződés tartalma: - a szerződő felek (a hajótulajdonos és a bérlő) cégszerű megnevezése, a közvetítő bróker megnevezése, telephelye és jutaléka, a hajó neve, osztálya, lobogója, bruttó és nettó regisztertonnája, nettó hordképessége, megengedett merülése, a hajó földrajzi helyzete a szerződéskötés időpontjában, a hajónak rakodásra való várható készenléte (kiállási időszak), a berakó kikötő, illetve a berakás helye (rakpart), a kirakó kikötő, illetve a kirakás helye (rakpart), a rakomány megnevezése, a díjtétel meghatározása tömegegység vagy térfogategység alapján, ill. átalány (lumpsum) összegben, a bérleti díj fizetésének módja és időpontja (pl: átutalással, berakás megkezdése előtt vagy után, kirakás

megkezdése előtt vagy a kirakás befejezéséig), a rakodási költségek viselése a rakodási idő (rakodási norma) a hajóálláspénz a rakodási prémium opciós kikötések a hajótulajdonos javára, opciós kikötések a hajóbérlő javára Fentieken kívül a szabványok még számos előre kidolgozott záradékot tartalmaznak, ezeket a felek módosíthatják vagy kiegészíthetik kölcsönös megegyezés alapján. 59 A rakodási költségek az általános gyakorlat szerint az árut terhelik. A bérelt hajózás díjai nem tartalmazzák a kikötőben történő be- és kirakodás, valamint a hajóban történő elrendezés költségeit. Ezért a kereskedelmi szerződésben és a C/P-ben külön ki kell térni az INCOTERMS kiegészítő paritások meghatározására. Ezek a következők: - FIO = Free in and out, a hajóba történő be- és kirakás költségeit a bérlő viseli - FIOS = free in and out, stowed (csomagolt árukra) a hajóba történő be- és kirakás,

valamint a hajóban történő darabáru-elrendezés költségeit a bérlő viseli - FIOT = free in and out, trimmed (ömlesztett árukra) a hajóba történő be- és kirakás, valamint a hajóban történő ömlesztett áru elsimításának költségeit a bérlő viseli - FILO = free in, liner out: a berakodás költségeit a bérlő, a kirakodás költségeit a hajótulajdonos viseli - LIFO = liner in, free out: a berakodás költségeit a hajótulajdonos, a kirakás költségeit az átvevő viseli. A rakodási idő a rakodásra fordítható napok számát vagy a naponkénti rakodási mennyiség meghatározását jelenti. A be- és kirakási idő meghatározása külön-külön, de összevontan is lehetséges. A szerződésben célszerű annak kikötése, hogy a szerződő felek naptári napokra (running days) vagy csak munkanapokra (working days) értelmezik a rakodási időt. Általános annak kikötése is, hogy a rossz időjárás (eső, vihar) által akadályozott rakodási

idő nem számít felhasznált időnek, továbbá nem számít felhasznált időnek az a munkaszüneti nap, amikor a kikötőben nem történik rakodás. A hajóálláspénzt (demurrage) akkor kell fizetni, amikor a rakodási normát nem teljesítik és a hajó kénytelen várakozni. A hajóálláspénzt általában 24 órás napra szokás megállapítani Külön megegyezéssel szabályozzák a rakodási idő megtakarítása miatt kapható prémiumot (dispatch money), mely a gyakorlat szerint maximum az álláspénz fele lehet. A bérleti szerződés idején a hajóval történt minden fontos eseményt tényálladéki jegyzőkönyvben (Statement of Facts) részleteznek a hajóügynökök, továbbá időelszámolást (Time sheet) készítenek a rakodási idő felhasználásáról. E két okmány az alapja az álláspénz és a prémium elszámolásának. Opciók útvonalbérletnél A hajótulajdonos által kiköthető opciók: - a hajó későbbi megnevezése vagy helyettesítése, - a

berakandó áru mennyiségének minimális és maximális meghatározása A hajóbérlő által kiköthető opciók: - berakandó áru mennyiségének minimális és maximális meghatározása, - rakományopció, mely arra ad lehetőséget, hogy a bérlő az eredetileg megnevezett rakományt más, hasonló jellegű rakománnyal cserélhet fel, - földrajzi opció, mely arra jogosítja fel a bérlőt, hogy meghatározott időn belül, de a szerződéskötés után, a megjelölt kikötők közül későbbi időpontban nevezi meg a tényleges be-, ill. kirakási kikötőt Tankhajók díjszabásrendszere: Az útvonalbérleti hajózás területén belül különleges gyakorlat szabályozza a n yersolaj fuvarozások díjtételeit. 1969-től a Worldscale Association, London és New York cégek közösen adják ki Worldscale” név alatt díjszabásukat, amelyet félévente módosítanak és 60 egészítenek ki. A díjszabás minden szóba jöhető viszonylatra vonatkozólag tartalmaz

díjtételeket és fuvarozási feltételeket. A tankhajózási díjszabás nominális díjtételeket tartalmaz egy be- és egy kirakó kikötő közötti útszakaszra. A tényleges díjtételek meghatározója tankhajók esetében is a m indenkori hajóbérleti piaci helyzethez kapcsolódó kereslet-kínálat. A bérleti szerződésben végül Worldscale jelzés mellett szerepel az alkuval kialakított végső díjtétel százalékpontja (pl: a Wordscale 125-ös díjtétel azt jelenti, hogy a díjszabásban szereplő díjtételt 25%-kal magasabban kell számítani). A díjszabás jelenleg USD-ban jegyzi a díjtételeket. A szerződő feleknek (ha US dollártól eltérő devizában történik a fuvarfizetés) a hajóbérleti szerződésben ajánlatos tisztázni a devizanemet és az átváltási árfolyamot. A díjtételeket longtonnára (1016 kg) vetíti a díjszabás, a hajó oda-vissza útját véve alapul, teljes rakományra, átlagos sebességgel és átlagos

üzemanyag-fogyasztással. A díjszabás meghatározza a b e- és kirakásra engedélyezett időt, a Szuezi-csatorna és a P anama-csatorna pótdíját, továbbá a hajóméretektől függő demurrage (hajóálláspénz) összegeket. Hajóraklevél a bérelt hajózásban A bérelt hajózásnál is sor kerülhet hajóraklevél kiállítására az áruüzleti feltételekhez kapcsolódva. Ilyen esetben egyrészt a hajóraklevél tulajdonosa és a hajótulajdonos, másrészt a hajóbérlő és a hajótulajdonos közötti különböző szerződés jön létre. Ez szükségessé teszi a bérleti szerződés és a hajóraklevél feltételeinek összehangolását. Ezért célszerű a hajóraklevélre rávezetni: „fuvardíj és minden egyéb feltétel az útvonalbérleti szerződés szerint”. Egyébként az útvonalbérleti szerződések keretében kiállított hajóraklevelek minden tekintetben azonos értékűek a vonalhajózási forgalomban használt hajóraklevelekkel. A

charterhajózáskor kiállított, és a bérleti szerződésre utaló hajóraklevelek csak akkor akkreditív képesek, ha az akkreditívben előírják vagy engedik alkalmazásukat. A bankoknak azonban nem kötelezettségük a bérleti szerződés tartalmát, valamint a hajóraklevélnek a bérleti szerződéssel való egyezőségét vizsgálni. A kárigény érvényesítése: A kárigény érvényesítése a tengeri árufuvarozásban alkalmazott okmányok (Bill of Lading, Delivery Order, Charter Party) és az áru kiszolgáltatásakor felvett kárjegyzőkönyv és (közös hajókárnál) a hajóparancsnok közös hajókár deklarálása alapján lehetséges. Emellett a kárigény érvényesítéséhez egyéb, elsősorban olyan okmányok is szükségesek lehetnek, amelyek a kártérítésre vonatkozó igény jogosultságát, illetőleg a kártérítési kötelezettséget és annak mértékét igazolják. A kártérítés iránti igény érvényesítésének ui előfeltétele, hogy a

hajóstársaság, illetőleg a bérlő felelőssége fennálljon és a kár megfelelően bizonyítható legyen. Repülőgép-bérleti szerződés: Különjárati fuvarozás esetén nem elegendő az AWB kitöltése. Ebben az esetben szerződéskötés nem az áru és okmány átvételével történik, hanem az úgynevezett különjárati (charter) megállapodás alapján. A charterszerződés alapvetően különbözik a menetrendszerű járaton történő fuvarozási szerződéstől, annak egy bővített változata. 61 Charter járat:A chartering egy teljes repülőgép meghatározott célra történő bérlését jelenti. A charter-szerződésben egy előre megállapított bérleti díjat (a díj a repült órákhoz kötődik) dokumentálnak. A menetrendszerinti közlekedéstől eltérően, nem az egyes rakományhelyeket igyekeznek kitölteni, hanem a repülőt egy charterezőnek adják bérbe. Ezáltal a kihasználtság kockázata a szállítóról a bérlőre száll. A berakás

és kirakás a bérlő feladata A bérlés általában 1 hónaptól 2 évig terjedhet, de lehet ettől rövidebb is, a felek megállapodásától függően, eseti jelleggel. A bérlet lehet: 1. légi jármű bérlet (dry-leasing): a légi jármű személyzet nélküli bérbeadása, és a repülőgép üzemeltetése a bérbevevő AOC-jával (Air Operating Certificate: tevékenységi köröket is meghatározó, érvényes üzembentartási engedély) történik. 2. légi jármű teljes bérlet (wet-leasing): a légi jármű személyzettel vagy a személyzet egy részével együtt történő bérbeadása, és a repülőgép üzemeltetése a bérbeadó AOC-jával történik. A repülőgép bérleti szerződés lényegi elemei: (az ACMI: Aircraft, Crew, Maintenance & Insurance alapján) - a szerződő felek (a bérbeadó és a bérlő) cégszerű megnevezése, - közvetítő bróker megnevezése, telephelye és jutaléka, - a repülőgép típusa, fajtája, műszaki adatai, - a

repülőgép földrajzi helyzete a szerződéskötés időpontjában, - a repülőgép rakodásra való várható készenléte, - személyzet kérdése (személyzettel vagy személyzet nélkül) - a berakó repülőtér, illetve a berakás helye - a kirakó repülőtér, illetve a kirakás helye - a rakomány megnevezése, - a díjtétel meghatározása - a bérleti díj fizetésének módja és időpontja - biztosítás kérdése (Institute cargo clauses (AIR)) - a rakodási költségek viselése - a rakodási idő - opciós kikötések a bérbeadó (lessor) javára, - opciós kikötések a bérlő (lessee) javára És egyéb adatokat is tartalmaz, amikben a felek megállapodnak. Magyarországon pl. a Cityline Hungary kft wwwcityhunhu vagy a Chapman&Freeborn magyarországi irodája foglalkozik napi szinten teherszállító repülőgépek bérbeadásával, a Malév-nak nincs saját gépparkja, csak az utasszállító gépek szabad kapacitásának kihasználására törekszenek.

Angolul nyújtanak hasznos információkat a következő honlapcímek (áruszállító repülőgép bérlet típusokról, szerződésről, stb.): http://www.globalplanesearchcom/view/aircraft/aircraft-leasing-defhtm http://en.wikipediaorg/wiki/Aircraft finance http://en.wikipediaorg/wiki/Wet lease A minőség-ellenőrzés lehetőségei: Minőség a termék szempontjából lényeges tulajdonságainak összessége, amelyek képesek teszik arra, hogy bizonyos vevői igényeket kielégítsen. A minőség általában különböző használati jellemzőkön keresztül mérhető. (pl gépeknél műszaki paraméterek) 62 A minőség-ellenőrzés azokat a m ódszereket és eljárásokat foglalja magában, melyekkel valamely termék vagy szolgáltatás egy vagy több jellemzőjét mérik, megszemlélik, vizsgálják, és az eredményt összehasonlítják az előírt követelményekkel, hogy meg lehessen állapítani az előírásoknak való megfelelést. A minőség érdekében elvégzendő

feladatok 1. Minőségtervezés: A termék minősége elsősorban a terméktervezés folyamatában alakul ki. A vállalkozás megtervezi a termék minőségét (várható piaci igények, kutatási-fejlesztési eredmények, jövedelmezőségi számítások) A termék tervezett minőségi jellemzői követelményeket támasztanak a termelési folyamatban alkalmazandó gépekkel, technológiai eljárásokkal kapcsolatban. Itt azt is meg kell határozni, hogy milyen minőségellenőrzési módszereket alkalmaznak. 2. Minőségellenőrzés: Három alapvető típusa: 1. Gyártási feltételek ellenőrzése: A jó minőségű termékek előállításának feltétele a jó minőségű alapanyagok, egyéb termelési tényezők. Ezért az ellenőrzés kiterjed a beérkező anyagokra, gépekre, gyártóeszközökre. A beérkező anyagok ellenőrzése lényeges, hogy megelőzzék az anyaghibákat.(ha ez az ellenőrzés nem kielégítő, akkor a hibás anyagon több munkafolyamatot is elvégeznek,

így a ktg. nő) 2. Gyártásközi ellenőrzés: A gyártási folyamatok technológiai műveleteinek, és egyéb munkafolyamatainak az ellenőrzése. Ez többnyire műveletközi ellenőrzés, bár kiterjedhet a gyártmány egyes elkészült részegységeinek ellenőrzésére is. Attól függően, hogy az ellenőrzés a gyártási folyamatba épül-e be vagy attól elkülönül, beszélhetünk: − Futóellenőrzésről: A gyártási ellenőrzés beépül a gyártás láncolatába, és közvetlenül a műveletet végző munkahelyen történik. − Támaszponti ellenőrzésről: Az egyes munkadarabokat a kijelölt műveletek elvégzése után a minőségellenőrző támaszpontra szállítják. − A gyártásközi ellenőrzés az ellenőrzési tevékenység terjedelme szempontjából lehet: − Minden darabra kiterjedő ellenőrzés: Olyan esetekben szükséges, ahol szigorú követelményeket kell támasztani a munkadarabokkal szemben. Ez munka- és költségigényes. − Sorozat első

darabjának ellenőrzése: Azt akadályozzák meg, hogy ne készüljenek pontatlan, nem megfelelő minőségű munkadarabok nagyobb mennyiségben. − Mintavételes minőségellenőrzés: Ez az egyik legcélszerűbb forma. Kiinduló gondolata, hogy azonos feltételek között előállított termékek, részegységek minősége eltérő lehet. Ezt nevezzük minőségi jellemzők szóródásának. (pl műszaki jellemzők-levegő hőmérséklete, páratartalom ingadozása) Ezeket a szóródásokat nem könnyű kiküszöbölni. Itt meghatározzák azt is, hogy az mintákat milyen időközönként, milyen tételben kell kivenni. 3. Végellenőrzés: Az elkészült terméknél azt vizsgálják, hogy megfelelt-e a minőségi követelményeknek. Itt gyakran mérőeszközöket alkalmaznak Vannak olyan gyártmányok, melyek csak próbaüzemeltetéssel minősíthetők (pl. járművek) A minőség-ellenőrzés feladatait különféle módon látják el az egyes vállalatoknál. Van, ahol

szakosított minőségellenőrző szervezet működik (MEO, MECS) 63 3. Minőségbiztosítás: Ezek az elkészült termékek minőségének megóvására irányulnak (csomagolás, raktározás, szállítás, használati útmutatók elkészítése). A minőségbiztosítás keretében össze kell gyűjteni a termékminőséggel kapcsolatos piaci visszajelzéseket, reklamációkat, vevői igények változását. Ez alapján meg lehet tenni a megfelelő korrekciókat, változtatásokat. A minőség-ellenőrzés hét legfontosabb eszköze A TQM alapja a szolgáltatás minőségének javítása a folyamatok állandó elemzésén és jobbításán keresztül. Ezt a minőség szintjének folyamatos mérésével és értékelésével lehet elérni. Ehhez sok statisztikai és egyéb adatra van szükség, amelynek gyűjtéséhez és elemzéséhez sikeresen használhatók a következő technikák: - Folyamatábra – az egyes munkafolyamatok különböző lépéseinek és a közöttük lévő

kapcsolatoknak az ábrázolására szolgál. - Adatgyűjtőlap – adatok gyűjtése egy tevékenység történésének gyakoriságáról. - Hisztogram – az általános eltérések kimutatására szolgál. - Pareto-analízis – a problémák megállapításához ad segítséget - Ishikawa- vagy ok-okozat diagram (halszálka diagram) – a problémák ok-okozati összefüggéseinek megállapítására. - Scatter-diagram – annak felvázolására alkalmazható, hogy az egyes tényezők hogyan hatnak a többire, és annak meghatározására, hogy van-e közöttük valamilyen kapcsolat. - Kontrolldiagram – részfolyamatok teljesítménymérésére alkalmazható egy meghatározott időszakban 64 8. tétel A dunai árufuvarozás díjszabási jellemzői. A fuvardíj nagyságát befolyásoló tényezők a folyami árufuvarozásban. Bérmentesítési lehetőségek. Sorolja fel a logisztika funkciókat, különös tekintettel a szállítmányozók feladataira! Sok hasznos

információ, definíciók nem csak ezzel a tétellel kapcsolatban (összesen 194 oldal): http://alia.karolyroberthu/upload/upload/Szallitm jegyzet 2005pdf Egy hajózási szakértő iroda honlapcíme (Dunai árufuvarozással, tanácsadással foglalkoznak): http://www.rivusfwhu/ kérésre ingyenesen rendelkezésre bocsátják a CMNI, illetve a IVTB egyezmények anyagát CMNI (Budapesti Egyezmény: A belvízi árufuvarozási szerződésről) szövege angolul és magyarul: http://www.complexhu/kzldat/t0500141htm/t0500141 0htm Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége: Nemzetközi Szállítmányozás 2. (2002) (70 old szállítmányozási megbízás dunai árufuvarozásra mintája, 71. old: dunai fuvarlevél minta) Fontosabb kikötők a Dunán: - Németországban: Kelheim, Regensburg, Deggendorf, - Ausztriában: Linz, Krems, Wien, - Szlovákiában: Bratislava, Komarno, - Magyarországon: Győr-Gönyű, Szőny, Budapest Dunaújváros, Baja, Mohács, (Csepel),

Százhalombatta, A DMR (Duna-Majna-Rajna) csatornán és a Majnán Nürnberg, Bamberg, Würzburg, Frankfurt, Nagyobb árumennyiségek, elsősorban ömlesztett áruk, valamint túlméretes, áruk fuvarozására célszerű igénybe venni a folyami árufuvarozást, amely igen gazdaságos és környezetkímélő. A Duna hajózható szakasza jelenleg 2400 km, ebből a magyar szakasz 417 km. A Dunán szabad hajózás van, ami azt jelenti, hogy a Duna menti országok hajói a folyam teljes hosszában szabadon közlekedhetnek, függetlenül attól, hogy melyik ország felségterülete alá tartozik. A Duna-korridorként emlegetett útvonal a Duna-Majna-Rajna-csatorna az É-NY-i és a D-K-i részek között teremt természetes közlekedési útvonalat (3500 km-es szakasz). A Dunán a h ajózási idényt mindig meghirdetik a megbízók és hajóstársaságok részére, ez általában: március 1-jétől, november1-jéig terjed. 1955. Pozsonyi (Bratislavai) Egyezmény: meghatározza a f

uvarozási feltételeket, díjszabásokat. A Duna menti országok hajózási vállalatainak megállapodása Tartalma: - Dunai Árufuvarozási Feltételek - Egységes Díjszabási Egyezmény, - Kölcsönös vonatatási és ügynökölési szolgálat. 65 Egységes Díjszabási Egyezmény A díjtételei csak irányadó jellegűek, mert a hajóstársaságok a fuvardíjakat a fuvaroztatókkal kötött kétoldalú megállapodások szerint alkalmazzák, általában a piaci igényekhez viszonyítva a kereslet-kínálat alapján. Beszélhetünk uszályrakományról, amikor az uszályt minimálisan 70%-ban köteles kihasználni a feladó, és részrakományról, amikor 5000 kg-nál nagyobb a küldemény tömege, de a 70%-os kihasználtságot nem éri el. A díjszabás jellemzői: - 7 áruosztályba sorolja a termékeket, - a díjszámítási súlyt 1000 kg-ra vetítve adja meg, - külön díjtétel van hegymenetben és völgymenetben (ez utóbbi 5-30%-al alacsonyabb), - túlsúlyos,

túlméretes áruk pótdíja 15-30%, - a díjtétel degresszív (a távolság növekedésével csökken az 1 km-re jutó díjtétel) - a díjtételek magukban foglalják a kikötői illetéket, vámköltséget, A fuvardíj nagyságát befolyásoló tényezők: Általában esetenként kell a h ajózási társaságoktól fuvardíjajánlatot kérni (ez szólhat akár egész hajózási idényre is), de a fuvarpiaci helyzet függvényében, kötelező ajánlatot csak néhány hétre előre adnak. Hosszabb időszakra csak kötelezettség nélküli, tájékoztató árat adnak. - áru díjszámítási súlya - áru jellege: pl: túlsúlyos, túlméretes, esetleg veszélyes áru, - rakomány jellege: uszályrakomány, vagy részrakomány, - hegymenetről (folyási iránnyal ellentétes forgalom) vagy völgymenetről (folyási iránnyal megegyező forgalom) van-e szó, - hajóvárakozási díj (hajóálláspénz): a be- és kirakodási idő túllépése esetén (akkor is felszámítja a

hajótulajdonos, ha a megbízó vétlen pl: a kikötő daruja elromlik, vagy a vasúti kocsik késnek), a szállítmányozónak a megfelelő szerződésben (pl: kikötővel) biztosítania kell a díj továbbterhelésének lehetőségét - csatornailleték (a DMR csatornán) - kisvízi pótlék: ha a folyó szintje egy meghatározott szinthez képest 1 dm-el süllyed, a fuvardíjra 10%-os, illetve további apadásnál magasabb pótlék kerül felszámításra, - jegesedési álláspénz (telelési díj): csak akkor, ha befagy a folyó szállítás közben (ez a Dunán nem annyira jellemző, inkább a Rajna csatornázott mellékfolyóin), a díj nagysága hasonló a hajóvárakozási díjéhoz, Ezeken kívül a berakodás, kirakodás költségei, valamint a kikötői díjak (pl.: raktározás, mérlegelés, darabszámlálás, kikötő-használati díj, daruhasználati, vágányhasználati, telelési díjak, stb.) is növelik a fuvarköltséget Bérmentesítési lehetőségek A

fuvarozásra átvett küldemény után a fuvardíjat a f elek megállapodása alapján vagy feladáskor a feladó, vagy kiszolgáltatáskor a címzett fizeti, a fuvarparitásnak megfelelően. A hajóba történő be- és kirakodást a feladó vagy a címzett terhére a fuvarozó végzi. - FCA (Free Carrier) költségmentesen a f uvarozónak megnevezett helység: multimodális, berakás költsége a f eladóé, onnantól a címzetté a fuvarköltség + többi költség + kockázatok - FAS (Free Alongside Ship) költségmentesen a hajó oldalához megjelölt elhajózási kikötő: a feladó költsége, hogy az árut az elhajózási kikötőben a rakparton a hajó 66 - - - - - - oldalához, vagy egy átrakodódereglyére (könnyítőhajóra) helyezzék, onnantól kezdve a címzettet terhelik a költségek és kockázatok, FOB (Free on B oard) költségmentesen a hajó fedélzetére megjelölt elhajózási kikötő: a feladóról a címzettre a költség és kockázat az

elhajózási kikötőben száll át, amikor az áru áthalad a hajó korlátja fölött, CFR (Cost and Freight) költség és fuvardíj megnevezett rendeltetési kikötő: a feladó viseli a költségeket a rendeltetési kikötőig (berakodás ktg-e + fuvarköltség + többi ktg. + a k irakás ktg-e is, ha azt a h ajójárat felszámítja a fuvarozási szerződés megkötésekor), az áruval kapcsolatos kockázat (elveszés, károsodás) az elhajózási kikötőben száll át a feladóról a címzettre, amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött, címzett fizeti az átadás időpontjától kezdve az úton lévő áruval kapcsolatos minden költséget (kivéve a fuvarozási szerződés megkötésekor felszámított költségeket és díjakat), amíg az áru a rendeltetési kikötőbe nem érkezik, beleértve az előre fel nem számított kirakási költségeket, a könnyítőhajó, (dereglyehasználat) költségeit és a rakparthasználati díjat is, a f eladó kötelezettsége,

hogy átadja a vevőnek a rendeltetési kikötőig történő bérmentesítést igazoló okmányt, így az okmány birtokában a címzett el is adhatja az árut, CIF (Cost Insurance and Freight) költség, biztosítás és fuvardíj m egnevezett rendeltetési kikötő: feladó viseli a költségeket a rendeltetési kikötőig + szállítmánybiztosítást is köteles kötni, amelynek kedvezményezettje a cí mzett, az áruval kapcsolatos kockázat (elveszés, károsodás) az elhajózási kikötőben száll át a feladóról a címzettre (de a biztosítás védi őt), amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött, címzett fizeti az átadás időpontjától kezdve az úton lévő áruval kapcsolatos minden költséget (kivéve a fuvarozási szerződés megkötésekor felszámított költségeket és díjakat), amíg az áru a rendeltetési kikötőbe nem érkezik, beleértve az előre fel nem számított kirakási költségeket, a könnyítőhajó, (dereglyehasználat) költségeit

és a rakparthasználati díjat is, a feladónak át kell adnia a címzett részére a bérmentesítést igazoló okmányt + a szállítmánybiztosítási kötvényt, így a címzett az árut megtestesítő értékpapírok birtokában az árut tovább tudja adni, CPT (Carriage Paid to) Fuvarozás fizetve -ig: (multimodális) kombinált fuvarozásnál gyakori, ugyan az vonatkozik rá mint a CFR-re, csak itt a vevő nem akarja az árut „útközben” eladni CIP (Carriage and Insurance Paid to) Fuvarozás és biztosítás fizetve -ig: (multimodális) kombinált fuvarozásnál gyakori, ugyan az vonatkozik rá mint a CIF-re, csak itt a vevő nem akarja az árut „útközben” eladni DES (Delivered Ex Ship) Hajóról szállítva megjelölt rendeltetési kikötő): a feladó visel minden ktg-et és kockázatot a rendeltetési kikötőig, az árut a rendeltetési kikötőben a hajófedélzeten kell átadnia a címzett részére, (importvámkezeltetés nélkül) DEQ (Delivered Ex Quay)

Rakparton átadva megjelölt rendeltetési kikötő: a feladó visel minden ktg-et és kockázatot a rendeltetési kikötőig, az árut a rakparton kell átadnia a címzett részére, (a 2000-es INCOTERMS értelmében importvámkezeltetés nélkül, míg az 1990-es es INCOTERMS értelmében importvámkezeltetéssel) DDU (Delivered Duty Unpaid) Vámfizetés nélkül leszállítva megnevezett rendeltetési hely: multimodális, hajók esetében inkább a kombinált fuvarozásnál jellemző, a feladó visel minden költséget a hajózással kapcsolatban is, csak a vámktg-et nem, DDP (Delivered Duty Paid) Vámfizetéssel leszállítva megnevezett rendeltetési hely: multimodális, hajók esetében inkább a kombinált fuvarozásnál jellemző, a feladó visel minden költséget a hajózással kapcsolatban is, még a vámktg-et is 67 A logisztikai funkciók: és az azokat végző szolgáltatók Fő funkciók: Az adásvételi szerződésekhez kapcsolódó szervezési jellegű

funkciók: - elemzés - tervezés - szervezés - fuvareszköz-választás - útvonalválasztás - tarifaalkalmazás - szerződések előkészítése, megkötése - fuvarokmányok és egyéb kísérőokmányok kiállítása - szállítmány-ellenőrzés Szállítási funkció: Az áru helyváltoztatása: - környéki forgalomban - távolsági forgalomban - nemzetközi forgalomban Szolgáltatók: - szállítmányozó fuvarozó fuvarozó ügynökei logisztikai tanácsadó - fuvarozó (szállítmányozó) Mellékfunkciók: Átrakási funkció: - átrakás megszervezése, lebonyolítása - terminálok, átrakóközpontok, állomások üzemeltetése Raktározási funkció: - betárolás, kitárolás, raktározás - árukigyűjtés a megrendelés alapján - manipulációk elvégzése a raktárban - raktárak üzemeltetése Csomagolási funkció: - a szállítási csomagolás kiválasztása - szállítási, anyagmozgatási segédeszközök kiválasztása - be- és kicsomagolás -

egységrakomány-képzés Manipulációs funkció: - a küldeményre vonatkozó speciális manipulációk (pl. elrendezés a fuvareszközben) - adott áruféleséghez szükséges speciális biztonsági intézkedések Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkció: - a tervezéshez, koordináláshoz, kontrollhoz, árufigyeléshez szükséges információs láncok, adatcsererendszerek kialakítása 68 - fuvarozó szállítmányozó rakodó (vállalkozó) - szállítmányozó raktárüzemeltető rakodóvállalkozó - fuvarozó szállítmányozó rakodó csomagolóvállalkozó - szállítmányozó rakodóvállalkozó áruelrendező kikötőkben - szállítmányozó fuvarozó informatikai szolgáltató központok üzemeltetője (pl. Kiegészítő funkciók: Eladást elősegítő tevékenységek végzése: szállítmányozó, fuvarozó Szállítmánybiztosítás: - biztosítási szerződések megkötése - intézkedés, lebonyolítás káreseményekkel kapcsolatban

Vámkezelés: - vámbejelentés - vámkezelés ügyintézése Szolgáltatók: - szállítmányozó a - biztosítási ügynök - kárbiztos - kárrendező - szállítmányozó vámügynök A logisztika olyan menedzsment-szemlélet, amely az áramlási folyamatok (elsősorban anyag és termékáramlás) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek a célja az áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és szolgáltatási minőség elérése. A logisztikai szolgáltatók képesek arra, hogy a hogy a termelővállalatok és más megbízók logisztikai rendszerébe integrálódjanak. A vállalatok logisztikai rendszerébe a szállítmányozók bekapcsolódhatnak: a.) beszerzési oldalon: ahol átvállalják a termeléshez szükséges anyagok szállításának, raktározásának és a kapcsolódó folyamatoknak a megszervezését, b.) az értékesítési területen: ahol vállalják

a termékeljuttatás lebonyolítását, - a fővállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan, komplett létesítmények (frei Baustelle) külföldi építési helyre történő eljuttatásának megszervezésével - raktárak üzemeltetésével, a raktárra vétel, tárolás, raktárról történő értékesítés és a teljes disztribúció megvalósításával - a vevőkiszolgálás minőségének emelésével, pl. az értékesítés utáni (after sale) szolgáltatások végzésével, A szállítmányozók bizonyos funkciókat a vevő kívánságára átvehetnek a termelés befejező szakaszában (pl. csomagolás) A fentiekből az következik, hogy a szállítmányozóknak megfelelő minőséget kell biztosítaniuk tevékenységük során, hiszen a vevők csak a: - mennyiségben, - minőségben, kifogástalan - és pontosan a megadott időben, - a megállapodott egységrakomány-képző eszközökben érkező árut veszik át. 69 9. tétel A tengeri vonalhajózási fuvarozási

szerződés főbb jellemzői a Hague-Visby és a Hamburgi Szabályok szerint. A tengeri fuvarozó felelősségének összehasonlítása a két fuvarjogi egyezmény alapján. Jellemezze a vállalati logisztikai rendszereket, mutassa be a logisztikai lánc jelentősségét a mikrologisztikában! Térjen ki a SUPPLY CHAIN lényegére! Magyar Szállítmányozói Szállítmányozás 2. és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége: Nemzetközi Vonalhajózás: a tengeri árufuvarozásnak az a fajtája, amikor a kereskedelmi hajók előre meghatározott kikötők között, meghirdetett menetrend szerint, meghatározott díjszabások és fuvarozási feltételek alapján tartanak fenn rendszeres szolgálatot. Az áruforgalmat a vonalhajózásban főleg hagyományos darabárus, szemi-konténer-, konténer, Ro-Ro és bárkahordozó hajókkal bonyolítják le. A vonalhajózás alapjául a - Hágai és a - Hamburgi Szabályokat, - bizonylataként pedig a vonatkozó hajóraklevelet kell

figyelembe venni. A hajóraklevélben szereplő feltételek, szabályozások egységesítésére dolgozták ki 1921-ben a nemzetközi megállapodásnak tekinthető Hágai Szabályzatot, melyet 1924-ben véglegesítettek. A szabályzat a szerződéses feltételeken keresztül szabályozza a hajósok és fuvaroztatók közötti kapcsolatot, taglalja a jogokat, kötelezettségeket és a felelősség kérdését. A Hágai Szabályzat több fontos részletben a hajósok érdekeit védi a fuvaroztatókkal szemben. 1968-ban módosították a szabályzatot, elsősorban a hajós kezességének mértékére vonatkozóan. 1977-ben pedig létrehozták a Hágai/Visby Szabályzatot Mivel ez a s zabályzat a hajósok érdekeit védi a fuvaroztatókéval szemben, ezért az ENSZ gazdasági szervezete és jogi bizottsága, nemzetközi szakértőkkel létrehozott egy új tengerjogi megállapodást, a Hamburgi Szabályzatot, melyet 1978-ban fogadtak el. Ez a s zabályzat 1992-től vált hatályossá, és

lényegesen jobb feltételeket biztosít a fuvaroztatók számára. Magyarország mindkét szabályzatot aláírta, azonban mind a m ai napig csak a H ágai/Visby Szabályzat került kihirdetésre. 70 Összehasonlítás a tengerjogi szabályzatok között: Hajós felelőssége: Fedélzeten lévő áru: Késedelem: Érvényesség: Személyzet kárért: Hatály: által Hague/Visby Rules (HVR) indulótól – érkező darukötélig (hajókorláttól-hajókorlátig) a hajós felelőssége korlátozott a hajós nem felel Hamburg Rules (HR) a berakó- és kirakó kikötő közötti útra és időre terjed ki a hajós felelőssége teljes a hajós felel a megállapodott határidő szerint a HVR csak a B/L alapján bármely fuvarokmánnyal történt elhajózásra érvényes történt elhajózásra érvényes a HR okozott hajós nem felel hajós felel csak a H VR szabályzatot aláíró országban k iállított hajóraklevéllel (B/L) fuvarozott árukra, kimenő forgalomban hatályos

Második hajós felelőssége: az átvételtől felelős (onnantól (útközbeni átadás esetén) az 1. hajós nem felelős) A hajóstársaság felelőssé 1 év tételének határideje: Kártérítési kötelezettség a hajóstársaság kártérítési kötelezettsége max. 2 SDR/kg vagy 666,67 SDR/csomag kimenő-, bejövő forgalomra is hatályos a HR, és ha a szabályzatra hivatkozás szerepel a fuvarokmányon nem felelős, csak az első hajós az egész útvonalra 2 év a hajóstársaság kártérítési kötelezettsége max. 2,5 SDR/kg vagy 835 SDR/csomag Bírósági eljárás helyei: a HVR nem határoz meg a bírósági eljárás helyeit megjelöli a HR Arbitráció: (választottbírósági Arbitrációs eljárásra csak Az arbitrációt bírósági eljárás eljárás) utalás van a HVR-ben helyett megjelöli a HR alternatívaként (SDR: Special Drawing Rights: Különleges Lehívási Jog, a Nemzetközi Valuta Alap meghatározása szerint. A vonatkozó összegeknek az állam

nemzeti valutájára való átszámítása az ilyen valutának az ítélethozatal napján vagy a felek által egyeztetett napon érvényes árfolyamon történik. A különleges Lehívási Jogot illetően az állam nemzeti valutájának értékét azzal az értékelési móddal kell kiszámítani, amelyet a Nemzetközi Valuta Alap saját ügyleteihez és tranzakcióihoz a kérdéses napon alkalmaz.) Vállalati logisztikai rendszerek: (Dr. Prezenszki József: Logisztika I kötet (2006)) A vállalat logisztikai rendszere: http://tanulokozosseg.mindentudohu/s doc serverphp?id=2969 http://www.tanulovallalathu/logisztika/demo/1htm Logisztikáról szóló ingyenes oktatási anyag, csak regisztrálni kell az oldalon: http://www.tqconsultinghu/indexphp?hir id=196&oldal=hir&m1=8&m2=47&m3= Miskolci Egyetemi logisztikai jegyzetek sok ábrával: http://web.altuni-miskolchu/anyagok/logrend1/T2-PDFpdf http://www.webgamehu/miskolcinfo2003/joe/6%20f%E9l%E9v/Logisztika/Anyagmozgat%

F3%20g%E9prendszerek/H2.pdf 71 A logisztikai lánc jelentőssége a mikrologisztikában: A szállítási/logisztikai lánc elsődleges feladata a mikrologisztikai rendszeren belüli helyváltoztatásokkal kapcsolatos rakodási, szállítási, tárolási (RST) folyamatok lebonyolítása és irányítása. A vállalati logisztikai rendszerek a mikrologisztikai rendszereken belül foglalnak helyet. Vállalati logisztikai rendszerek főbb csoportjai: - Iparvállalati - Kereskedelmi vállalti - Szolgáltató vállalti: - Logisztikai vállalati - Egyéb szolgáltató vállalti A vállalat anyagáramlási szempontból olyan nyílt rendszernek tekinthető, amely a beszerzési és az értékesítési piacokon keresztül kapcsolódik a környezetéhez. Piaci információk Beszerzési Piac Megrendelések a Vállalattól Alap-, segéd és Üzemanyagok Anyagáramlási Információk Termék információk Vevői megrendelések Iparvállalat Késztermékek Termékáramlási információk

Értékesítési Piac Információáram Anyagáram A vállalati rendszer kapcsolódása környezetéhez A vállalati logisztikai rendszerek feladata a vállalat beszerzési-, értékesítési piacai közötti és a v állalaton belüli anyagáramlás valamint a h ozzá tartozó információáramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése. (Tulajdonképpen a Supply Chain: ellátási lánc megvalósítása) Vállalati logisztikai rendszer belső vertikális tagozódása (irányítási szintjei): • stratégiai szint, • taktikai szint, Hosszú távú logisztikai célkitűzések • operatív szint. Stratégiai meghatározása, döntések meghozatala szint az egész vállalatra és részlegei számára A célok elérési módjának megadása Taktikai szint Anyag-, termék-, információáramlás lebonyolítása Operatív szint A vállalati logisztikai rendszer irányítási szintjei 72 Stratégiai szint főbb feladatai: - logisztikai rendszerek tervezése,

fejlesztése, irányítása, felügyelete - logisztikai controlling megszervezése, irányítása, - vállalati logisztikai szervezet kialakítása, irányítása - a vállalti ellátási, elosztási stratégiák megválasztása - make or buy (gyártani vagy venni) típusú döntések - logisztikai tevékenységek kiszervezésével (outsourcing-jával) döntések - üzemi telephelyek megválasztásával kapcsolatos döntések kapcsolatos Taktikai szint főbb feladatai: a.) Beszerzési logisztika területén: - beszállítási megrendelések tervezése, szervezése, irányítása - alapanyag raktári készletgazdálkodás b.) Termelési logisztika területén: - termelés anyagellátásának tervezése, szervezése, irányítása - a termelésközi készletekkel való gazdálkodás c.) Értékesítési, hulladékkezelési logisztika területén: - kiszállítási rendelések teljesítésének tervezése, szervezése, irányítása - késztermék raktári készletgazdálkodás -

hulladékgyűjtés, -kezelés tervezés, szervezés, irányítás Operatív szint főbb feladatai: a.) Beszerzési logisztika területén: - árubeszállítás, áruátvétel, járműkirakás, - egységrakomány-képzés, bontás, - alap-, segéd-, és üzemanyagok, vásárolt alkatrészek tárolása, b.) Termelési logisztika területén: - raktárak és üzemrészek közötti anyagmozgatás - munkahelyek közötti anyagmozgatás - műveletközi tárolás, munkahelyi anyagkezelés c.) Értékesítési, hulladékkezelési logisztika területén: - késztermékek tárolása, - komissiózás, - csomagolás - egység-rakományképzés - járműmegrakás - késztermék kiszállítás - hulladékgyűjtéssel és újrahasznosítással kapcsolatos szállítás, raktározás A horizontális tagozódás négy nagy területre terjed ki: • beszerzés (ellátás), • termelés, • értékesítés (elosztás), • hulladékgyűjtés és hasznosítás. A stratégiai szinttel a logisztikai

menedzsment foglalkozik. A taktikai és az operatív szinten jelentkező feladatok és végrehajtási módjuk határozza meg alapvetően a logisztikai rendszer belső tagozódását. 73 Beszerzési (ellátási) logisztika: A vállalat számára a termeléshez szükséges alap-, segéd-, és üzemanyagok, alkatrészek a 6 M elvnek megfelelően rendelkezésre álljanak. Főbb feladatai: • szállítópartnerek kiválasztása, • szállítópartnerek nyilvántartása és minősítése, • szállítási feltételek meghatározása, • szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása, • határidők meghatározása, • megrendelések diszponálása (intézése, lebonyolítása), • beszerzések pénzügyi lebonyolítása. Termelési logisztika: Az alapanyag-raktártól a késztermék raktárig terjedő anyagáramlást bonyolítja le. Fő feladatai: • • • • termelő helyek anyagellátásának szervezése munkahelyek közötti mozgatási,

tárolási feladatok technológiai helyek kiszolgálása, termelésközi készletekkel való gazdálkodás Értékesítési (elosztási) logisztika: A vállalatnál előállított késztermékek a 6 M-nek megfelelően a felhasználók, vevők rendelkezésére álljanak. A késztermék raktártól az értékesítési csatornán át a f ogyasztóig, felhasználóig terjedő áru- és információ áramlás (késztermék raktározás, kiszállítás, elosztás). Az anyagáramlást megvalósító főbb tevékenységek a következők: • készáru raktározása, • késztermékek egység-rakományképzése, • készáru kitárolása, komissiózása, • készáru szállítása és disztribúciója, • készáru rakodása. Ezen a területen van a legnagyobb jelentőssége a szállítási szolgáltatásnak. A szállítási/logisztikai szolgáltatási színvonal fő elemei: - a szállítási idő - a szállítás megbízhatósága, pontossága, - a szállítás rugalmassága - a

szállítás minősége A vállalati logisztikai rendszerek fő célkitűzése a szállítási/logisztikai szolgáltatási színvonal növelése a logisztikai költségek minél alacsonyabb szinten tartása mellett. Hulladékkezelési logisztika: Fordított irányban (inverz logisztika) az értékesítési piactól a b eszerzési piac irányába vizsgálja az üres egységrakomány-képző és csomagolóeszközök, az elhasznált termékek, valamint a hulladékok áramlását. Környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok miatt, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítására (recycling-jére) kell törekedni. SUPPLY CHAIN lényege: Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management – SCM) a logisztika alapjain felépült új irányzat a modern logisztikában. Az ellátási lánc folyamata a nyersanyag- 74 kitermeléstől a késztermékeknek a végfelhasználókhoz történő kiszállításáig tart, illetve magába foglalja a termékhez

kapcsolódó különböző szolgáltatásokat (szervizszolgáltatások, hulladékkezelés, újrahasznosítás). A termelővállalatok, beszállítók, vevők, különféle logisztikai szolgáltatók logisztikai rendszereinek összekapcsolását integrált ellátási láncnak nevezzük. Az integrált ellátási lánc létrehozásának célja az értéktermelő folyamat minőségének, hatékonyságának javítása. Az ellátási lánc menedzselésével versenyelőnyt lehet elérni, mely megnyilvánul a forgalom és nyereség növekedésében, a készletek csökkenésében és az átfutási idők rövidülésében. Az üzleti folyamatoknál (pl. beszerzés, szállítás, raktározás, gyártás) az együttműködő partnerek közös céljait veszik figyelembe. Az ellátási láncok menedzselése a logisztikai feladatok menedzselésén kívül magába foglalja az érintett vállalatokat átfogó stratégiai folyamatokat is (K+F – kutatás + fejlesztés, erőforrások biztosítása stb.)

Az SCM-en belüli egyes folyamatokkal kapcsolatos döntéseknél az egész SCM-re gyakorolt hatást vizsgáljuk, és az alapján optimalizálunk a kis részterületen is (pl. egy részterület működtetése esetleg más megoldással, magasabb költséggel jár, de a gyártástól vevőig húzódó lánc egészében ez a megoldás hatékonyabb, a részterületen jelentkező többletköltségnél nagyobb megtakarítást jelent, ezért ezt választjuk). Bizonyos esetekben összefolynak a határok a s aját vállalat logisztikai folyamatai, ill. a beszállító és/vagy a vevő logisztikai folyamatai között. Erre tág lehetőségeket biztosít az informatikai háttér fejlődése (pl. az EDI ill egyéb internetes technológiák) Az újabb környezeti és gazdasági változások hatására kialakult az ún. bővített ellátási lánc fogalma is. Ilyen hatások: - globalizáció - "átjárható" piacok (USA nemzetgazdasága, EU szabadpiaci törekvései, különböző egyéb

kereskedelmi övezetek, szövetségek – pl. NAFTA) kialakítása - elektronikus üzlet/kereskedelem kialakulása (e-business, e-commerce) - CIL (Computer Integrated Logistics) – számítástechnikával integrált logisztika, vagy ellátási folyamatot követő informatika (vagyis a logisztika gyorsuló igényeit kielégítő számítástechnikai háttér – mind hardware, mind software tekintetében – létrehozása) A "hagyományos" SC (Supply Chain – ellátási lánc) elsődlegesen csak a főbb operatív műveleteket (beszerzéstől az értékesítésig) vette számításba. Az egyre jobban szorongató hatékonysági, versenyképességi, és üzleti eredményességi elvárások azonban kikényszerítették, hogy a cégek már az "üzleti tervezés" fázisában, a logisztikát érintő és újszerű elemeket is tartalmazó stratégiai megfontolások mentén alakítsák, és bővítsék az ellátási láncot, ill. működési feltételeit Ennek nyomán a

bővített ellátási lánc modellje a következőképpen írható le: - a hagyományos ellátási lánchoz képest nem a beszerzés, ill. a beszállító ehhez kapcsolódó folyamatai jelentik a kiinduló pontot, hanem a döntéselőkészítés, a K+F (kutatás-fejlesztés) és a tervezés. Itt kell megemlíteni, hogy tanácsos a marketing, ill a v ersenytárs tevékenységét elemző benchmarking bizonyos lépéseit is alkalmazni. Mindezt a 3G (Globális Gazdasági Gondolkodásmód) szemlélete kell, hogy összefogja. - a hagyományos ellátási lánchoz, ill. mikro-elemeihez vertikálisan kapcsolódik az ECR (Efficient Consumer Response -fogyasztói igények visszajelzése), melynek szakszerű feldolgozása, kiértékelése nyomán 75 észszerű a szükséges termelési/kereskedelmi lépéseket megtenni, benne az ennek folytán szükségessé váló marketing műveletekkel. - a hagyományos ellátási láncot az értékesítés után, a másik irányba bővítő terület a

controlling, amelynek ki kell terjednie a visszacsatoló jellegű, széleskörű társadalmi és gazdasági hatáselemzésre is. 76 10. tétel Milyen szárazföldi típusú fuvarokmányokat ismer, és hogyan jellemezné őket? A szárazföldi típusú fuvarokmányok felsorolása. A szárazföldi típusú fuvarokmányok által biztosított jogok a fuvaroztató számára. Határozza meg a készlet fogalmát, jellemezze a készletgazdálkodási rendszereket! A szárazföldi típusú fuvarokmányok: Vasúti fuvarlevelek: - CÍM fuvarlevél - SZMGSZ fuvarlevél Közúti fuvarlevél: - CMR A fuvarokmány által biztosított jogok a fuvaroztató számára: - kártérítési követeléssel élhet árukár, teljes- vagy részleges elvesztés, megsemmisülés, késés, fuvarozási határidő túllépése esetén, értékbevallással, érdekbevallással feladott küldemények esetében, - utólagos rendelkezési joga van (módosíthat a fuvarozási szerződésen, ésszerű határokon

belül), amíg a fuvarlevelet az átvevő nem váltotta ki, vagy küldeményt még nem vette át, vagy a fuvarozási szerződésből eredő jogait az átvevő nem érvényesítette, a fuvaroztatónak be kell mutatnia a f uvarozónak a fuvarlevél másodpéldányát, amelyen fel kell tüntetni a módosításokat, A fuvaroztató módosításai lehetnek: - a feladási helyen szolgáltassák vissza a küldeményt - a rendeltetési helyen más átvevőnek szolgáltassák ki - más rendeltetési helyen a megadott, vagy más átvevőnek szolgáltassa ki - a feladási helyre fuvarozza vissza a fuvarozó, és szolgáltassa ki neki - a nem bérmentesített költségeket magára vállalhatja - az utánvétet törölheti, csökkentheti - a vasútnál utasítási joga van: vagyis amikor a fuvaroztató kér módosítást a fuvarszerződésben azt a vasútnál utasításnak mondják, míg az utólagos rendelkezésnél a fuvarozó (vasúttársaság) kéri fel a fuvaroztatót, hogy tegyen utólagos

rendelkezést, mivel pl. valami probléma adódott a kiszolgáltatáskor, Készlet: (Szegedi Zoltán, Prezenszki József: Logisztika Menedzsment), (Dr. Prezenszki József: Logisztika I. (2006)) A következő honlap készletgazdálkodással foglalkozó része: http://tanulokozosseg.mindentudohu/s doc serverphp?id=2344 Olyan anyagi javak (nyersanyagok, félkész- és késztermékek), amelyeket egy szervezet (termelő vagy szolgáltató vállalat) azért halmoz fel, hogy a jövőben (alkalmas időpontban) azokat az igényelt intenzitásoknak megfelelően felhasználja (mozgásba hozza). Ideiglenesen nem áramló anyagok, áruk (készletek) képződnek, amelyek szükségesek a logisztikai lánc folyamatához, és a 6 M elvnek megfelelően biztosítják az igények kielégítését. Más megfogalmazásban, inkább számviteli értelemben: 77 Készletek: Olyan forgóeszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve, egy évnél rövidebb ideig

szolgálják. Rendszerint egyetlen termelési folyamatban vesznek részt és ennek során eredeti megjelenési formájukat általában elvesztik (általában, esetenként változatlan formában is maradhatnak). A készletek közé soroljuk az állatokat is Készletgazdálkodás a vállalkozások gazdálkodásának funkcionális részterülete, melynek célja a termelési - forgalmi folyamatok zavartalan működésének biztosítása úgy, hogy minden szükséges anyag és termék a megfelelő helyen, minőségben, mennyiségben és összetételben, valamint időben a lehető legkisebb költségráfordítással (a 6M elvnek megfelelően) rendelkezésre álljon. A készletek csoportosítása: - felkészülési (anticipált: megjósolt, elővételezett) készlet: az előre jelzett keresletváltozások, idényszerűségi hullámok (pl: üdítőitalok esetében) vagy beszerzési költségváltozások (pl: energiahordozók esetében) figyelembevételével, a vállalati célokhoz igazodva

képeznek (a készlet nagyságának meghatározása nagy körültekintést kíván) - cikluskészlet: a két beérkezés közötti szükségletet hivatott kielégíteni, (tulajdonképpen a rendelési tételnagyság) - biztonsági vagy f luktuációs készlet: egyrészt a fogyasztók előre számítottnál nagyobb igényeinek kielégítését, másrészt az utánpótlások esetleges zavara (pl: a tervezettnél hosszabb utánpótlási idő) esetén az átmeneti hiányok kiküszöbölését teszik lehetővé - szállítási vagy úton lévő mozgó készletek: az ellátási-, elosztási hálózatban mozgásban lévő javak Készletgazdálkodási rendszerek: Fogalmak: Folyókészlet: Az az anyag, amely az anyagellátást két szállítási időpont között biztosítja. Kiszámítása: átlagos utánpótlási idő * egy napi anyagfelhasználás Biztonsági készlet (törzskészlet): Az a l egkisebb készletmennyiség, amely a folyamatos üzemelést legalább a soron kívüli pótlásig

biztosítja. (Zavarok esetén biztosítja a folyamatos termelést.) Maximális készlet: A biztonsági és a folyó készlet összege. E fölé a k észletszint nem emelkedhet. (normán felüli készlet; indokolatlan tőkelekötés) Átlagkészlet: A biztonsági és a folyó készlet felének az összege. Jelzőkészlet: Azon készletféleségekre használják, amelyekre a r endeléseket a r aktári készlet alapján adják fel. Biztonsági készlet + az utánpótlási idő alatt felmerült készlet összege Készletekkel kapcsolatos költségek = Rendelési ktg. + Készlettartási ktg + Hiány ktg A készletgazdálkodás elvei, feladatai: ♦ a készletezési stratégiának összhangban kell lennie a vállalati stratégia más területeivel ♦ anyagi folyamatok zökkenőmentes lebonyolítása ♦ a termelési fázisok vagy a végső kereslet és kínálat közötti kapcsolatok zavartalanságának biztosítása ♦ az ellátás és a vevőkiszolgálás megfelelő színvonalának

elérése, mérése és értékelése ♦ a készletek abszolút nagyságának helyes kialakítása (bonyolult és egyben nagyon nagy jelentőségű feladat) 78 A készletezési modellek három nagy csoportba sorolhatóak: - determinisztikus (egyértelmű, meghatározott) modellek: a szükséglet és az utánpótlási idő (ktg. tényezőket is felhasználnak) változatlan jellegét, egyenlő eloszlását tételezik fel, ezért a g yakorlatban csak korlátozottan alkalmazható (pl: fűrészfog modell) - sztochasztikus (véletlen, -szerű) modellek: a valószínűség-számítás módszereit és ktg. tényezőket is felhasználnak - megbízhatósági modellek: céljuk a keresletkielégítés stabilitásának biztosítása, költségtényezőket nem használnak fel a rendelési tételnagyság, ill. a készletnagyság meghatározására, csak valamilyen megbízhatósági feltétel teljesülését határozzák meg A készletezési rendszerek alaptípusai: A gyakorlatban a

készletezési folyamatot egy folytonos lépcsős függvényként képzeljük el, kezeljük. A folyamatot számos jellemzővel leírhatjuk: ♦ maximális készlet: S ♦ minimális készlet: s ♦ két beérkezés között mennyi idő telik el: t ♦ mennyi a beérkezés mennyisége: q ♦ mennyi az átlagos készlet: q/2 ♦ mennyi idő telik el a rendelésfeladás és a készletbeérkezés között (LT) ♦ hogyan történik a készlet figyelése: folyamatos vagy periodikus ♦ mennyi a készlet időegységre jutó felhasználása: d A készletezési alap modellek (stratégiák): (kb. 3-400 fajta készletezési modell van) 1. t, q mechanizmus: (fűrészfog modell: A modell nem tud alkalmazkodni a kereslet és az utánpótlás ingadozásához, így sztochasztikus esetekben nem tudja szabályozni a készlet alakulását.) rögzített rendelési időnként rögzített rendelési mennyiség 2. t, S mechanizmus: (ciklikus modell) rögzített időnként maximális készletszintre

történő feltöltés (a rendelt mennyiség az előző időszak készletcsökkenésének függvénye) 3. q, s mechanizmus: (kétraktáros modell) meghatározott készletszint (jelzőkészlet) elérésekor q rögzített rendelési mennyiség feladása 4. S, s m echanizmus: (csillapításos modell) meghatározott készletszint (jelzőkészlet) elérésekor S maximális készletszintre történő készletfeltöltés Meg kell még említenünk a JIT elvű készletgazdálkodást (Just In Time modell: épp időben történő szállítás, nem igényel különösebb raktározást, a gyártás üteméhez alkalmazkodó rendelési mennyiség, pl.: Japánban az autógyártás területén remekül alkalmazzák) 79 11. tétel Ismertesse az értékpapír típusú fuvarokmányok felhasználását és átruházási módjait! Az értékpapír típusú fuvarokmányok általános jellemzői. Tengeri hajórakjegy fajtái, és átruházásuk módjai. Tiszta, stale, antedatált, on board, on deck,

elhajózásra átvett hajórakjegyek jellemzői, felhasználásuk módja. A teljes sorozat hajórakjegy fogalma, jelentősége. Mutassa be a készletek kiszolgálásának és elszámolásának legjellemzőbb módszereit. (Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége: Nemzetközi Szállítmányozás 2. (2002)) (KOTK: Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Központ: A külkereskedelem technikája I. és II kötetek (2003)) Az értékpapír típusú fuvarokmányok: Értékpapír: minden olyan okirat, amely vagyoni jogot tanúsít. Az értékpapírban megfogalmazott igényt csak az okirat mindenkori tulajdonosa érvényesítheti és csak az okirat birtokában. Az okirat meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását) jogszabály lehetővé teszi. Fajtái: - pénzkövetelést megtestesítő értékpapír (pl: váltó, csekk, kötvény, kincstárjegy, takarékbetétkönyv), - Áru feletti tulajdonjogot megtestesítő

értékpapír (árupapír): az értékpapír tulajdonosa az áru felett rendelkezhet (azaz eladhatja, fedezetként használhatja pl kölcsönhöz stb.), ilyen a Bill of Lading (hajóraklevél), a kiszolgáltatási jegy (delivery order), a folyami rakjegy, a közraktárjegy, FCT igazolás. - egyéb jogokat megtestesítő értékpapírok vonatkozhatnak kártérítésre, vagy tagsági viszonyra (pl: biztosítási kötvény, részvény), A Bill of Lading (B/L) értékesítésével a hajón lévő árut (útközben) lehet értékesíteni, akár többször is. A nemzetközi üzleti világ kereskedői megvalósíthatják a vételi, vagy eladási ügyleteiket anélkül, hogy az áru országuk területét érintené. A hajóraklevél: Bill of Lading (B/L) A vonalhajózás fuvarokmánya, tartalmazza a r akományra, a h ajóra és a f uvarozási szerződésre (liner terms: fuvarozási feltételek) vonatkozó adatokat is. A hajóraklevél egyik oldala a r akományra, címzettre vonatkozó adatokat

tartalmazza, a h átoldala a h ajózási feltételeket tartalmazza. A hajóraklevél 2 jogviszonyt szabályoz: - fuvarszerződéses viszonyt a fuvaroztató és a hajós között, - jogviszonyt a fuvaroztató és az átvevő között A hajóraklevél tulajdonságai: - átvételi elismervény a hajós részéről az elhajózásra átvett vagy hajóba rakott áruról, - a hajós ígérvénye arról, hogy az árut meghatározott időben, meghatározott hajóval, meghatározott kikötőből, meghatározott kikötőbe elhajózza, - a hajós ígérvénye arra, hogy a hajóraklevél szerinti jogos átvevőnek egy eredeti hajóraklevél ellenében az árut kiszolgáltatja, - bizonyíték a hajóstársaság és fuvaroztató közötti fuvarszerződés megkötésére, 80 - értékpapír, mely képviseli az elhajózott árut és átruházható, A B/L szerplői: - Carrier: hajós vagy hajóstársaság - Shipper: fuvaroztató - Consignee: címzett, átvevő - Notify: értesítendő A B/L-t

több eredeti példányban állítják ki (általában 2-3 pld-ban) és az „Original” kifejezés szerepel rajta. Az eredeti hajóraklevelek összességét „teljes sorozat”-nak (full set) nevezik. A másolati pld-okat a „copy not negotiable” (másolat nem átruházható/forgatható) felirattal látják el. Az árut csak az eredeti pld-ok testesítik meg Az eredeti pld birtokosa, az áru birtokosa. Amennyiben egy eredeti pld-al az árut kiváltották, úgy a többi eredeti pld érvényét veszti. Tengeri hajórakjegy fajtái: - Tiszta hajóraklevél (Clean B/L): nem tartalmaz az árura vagy csomagolásra vonatkozó hátrányos megjegyzést. Ez igen fontos a vevő szempontjából, hiszen csak kifogástalan állapotú áruért hajlandó fizetni. Amennyiben a hajóstársaság megállapítja a hibás vagy sérült csomagolást, úgy csak Foul B/L-t állít ki. A bankok azonban csak a tiszta hajóraklevélre teljesítenek kifizetést. - Stale B/L: akkreditívvel történő

fizetés esetén késve bemutatott hajóraklevél. Ilyenkor a bank megtagadhatja az elfogadást. Ha nem jelölnek meg külön határidőt, akkor a kiállítás dátumától számított 21 napon belül kell bemutatni. - Antedatált B/L: visszadátumozott B/L. Akkreditív igénybevételénél, az elhajózási határidő betartásánál van szerepe. Ez 2-3 napos eltérést engedélyez Amennyiben a hajó indulási dátuma ezen a határidőn belül van, vagy esetleg a társaság hibájából késik az indulás, úgy a hajóstársaság garancia ellenében visszadátumozza a B/L-t az elhajózási határidő napjára. - Shipped on board B/L: a leggyakrabban használt hajózási okmány, az eladó és vevő közötti pénzforgalom lebonyolításához a bankok is ezt az o kmányt kérik. Igazolja az áruátvételt a raktérben és az elhajózást. - Received for shipment B/L: az áru rakparton történő átvételét igazolja, ez az okmány nem jelent biztosítékot az elhajózásra. Későbbi

időpontban, tényleges áruberakás után a hajós bankszerűvé módosíthatja ezt a hajóraklevelet „az áru ténylegesen berakva” (goods actually shipped on board) megjegyzés rávezetésével, dátummal és aláírással ellátva. Átruházási mód szerint: - Consigned to B/L: az átvevő nevére kiállított B/L, csak ő veheti át az árut a rendeltetési kikötőben. Amennyiben erre valamilyen okból nem képes, úgy egy cessziót kell kiállítania (lemondó nyilatkozat), melyben lemond minden jogáról és kötelezettségéről, és átruházza az új vevőre. - Order B/L: rendeletre szóló hajóraklevél, a nemzetközi kereskedelemben leggyakrabban a rendeletre szóló hajóraklevelet használják 2 formában: 81 - XY rendeletére (to order of XY) - Rendeletre (to order), megnevezés nélkül Forgatással lehet átruházni, mely többször is megismétlődhet. A forgatás a hajóraklevél hátlapjára vezetett átruházási megjegyzéssel történik. Lehet teljes

vagy üres forgatás A teljes forgatásnál a régi vevő megnevezi az új vevőt („helyettem XY rendeletére”) és aláírja, dátumozza, pecsételi a B /L-t. Üres forgatásnál nem nevez meg vevőt, csak aláírja és dátumozza. Készletek kiszolgálásának módszerei: http://tanulokozosseg.mindentudohu/s doc serverphp?id=2254 Szolnoki Főiskola: Logisztika jegyzet A kiszolgálás a jelentkező igények kielégítése a készletgazdálkodási rendszerben. A beérkezett áruk raktárból való kikerülésének fő módjai, a készlet-kiszolgálás módszerei: - FIFO: (First In-First Out) a legkorábbi beszerzésű készlet kerül ki elsőként, sorban állás rendszer, érkezési sorrendben történő igény kielégítés. Legegyszerűbb, leghatékonyabb módszer. Általában csak speciális indokkal térnek el ettől - LIFO: (Last In-First Out) a legutóbb beszerzett készlet kerül elsőként ki, érkezési sorrenddel ellentétes (fordított sorrend) igény kielégítés.

Alkalmazásának többféle sajátos oka lehet (pl: ömlesztett áruknál általánosan alkalmazott módszer, de ok lehet a helyszűke is) - HIFO: (High In-First Out) a legmagasabb áron beszerzett készlet kerül elsőként ki, - LOFO: (Low In-First Out) a legalacsonyabb áron beszerzett készlet kerül elsőként ki, - PRI: (Priority) fontossági sorrendben megvalósuló igény kielégítés. A legritkábban alkalmazott módszer. - RND: (Random) véletlenszerű sorrendben történő igény kielégítés. A sorrend teljes jelentőség-nélkülisége esetén alkalmazzák. pl: kis készlet, hiány alkalmával: kielégíthető limitszint megállapítása után és általában, még akkor, ha nem szervezett a raktári munka. A készletek elszámolásának legjellemzőbb módszerei: A készletek nyilvántartásának alapdokumentuma a r aktári anyagnyilvántartás. A raktári forgalmat a raktári ügyrend szabályozza. A raktári ügyrendben meg kell határozni a r aktári forgalom

alapbizonylatait és azok kiállítási módját. Ezek a következők: 1. Bevételezési jegyek/bizonylatok 2. Kivételezési jegyek/bizonylatok 3. Visszavételezési jegyek/bizonylatok 4. Nyilvántartó kartonok 5. Raktárközi átadási jegyek/bizonylatok Manapság már egyre inkább elterjedt a számítógépes nyilvántartási/elszámolási rendszer, a leltározást is megkönnyíti (tétel hiány megállapítása). Az áru beérkezésekor a r aktár a számítógépen ellenőrizheti a beérkezés jogosságát, párosítja a beérkezett mennyiséget a megrendelésen szereplővel, és rögzít minden olyan adatot, amire később szükség lehet. A raktári adatnyilvántartásnak illeszkednie kell a vállalati szervezet egészébe, ezért közvetlen kapcsolatban kell állnia a termeléssel, a beszerzéssel és az értékesítéssel. A készletek számviteli elszámolása történhet: beszerzési áron, értékesítési áron, átlagáron, termelő vállalatnál: önköltségi áron.

82 12. tétel A gyűjtő forgalom lényege, folyamata, okmányai, a gyűjtő díjtétel tartalma. Jellemezze a disztribúciós lánc elemeit, a különböző elosztási rendszereket. (Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége: Szállítmányozás 1. (2002)) (KOTK: A külkereskedelem technikája II (2003)) Nemzetközi Gyűjtőforgalom: azonos irányba feladott, egy fuvareszközt megtölteni nem képes áruk továbbítása céljából szervezett összetett tevékenység. Gyűjtőküldeményről akkor beszélünk, amikor a k ocsi rakományát legalább kétfajta áru képezi, és ezek különböző feladóktól származnak, és különböző címzettek részére rendeltek. Az árut egy gyűjtőspeditőr raktárán keresztül kezelik és más küldeményekkel összerakva egy fuvareszközzel, egy fuvarszerződés keretében kerül (többnyire egy másik gyűjtőspeditőr címére) feladásra. Előnyök Lényegesen olcsóbb, mint a rosszul kihasznált

fuvareszközben történő fuvarozás. Meghirdetett díjszabása van, amely egységnyi árura (100 kg-ra) vonatkozik Meghirdetett menetrend szerint közlekednek a járművek. Hátrányok Elő- és utófuvarozás szükséges, ugyanis a gyűjtőraktárig/tól el kell vinni az árut. Nincs az árunak saját fuvarlevele, ugyanis egy fuvarlevelet állítanak ki az egész rakományra. A sok átrakás miatt nem biztonságos és nem gyors. Díjszabási okok miatt a 2,5-3 tonna áru fuvarozása gyűjtőforgalomban már túl drága lehet. A gyűjtő forgalom folyamata: Eladó → Fuvarozó → Indító gyűjtőraktár (kis mennyiségű áruk, amelyeket nem lehetne gazdaságosan önálló fuvareszközben továbbítani) → Indító gyűjtőspeditőr → Fuvarozó → Fogadó gyűjtőraktár (kirakják az érkező fuvareszközből az árut, és addig tárolják, amíg a címzettnek ki nem lehet fuvarozni, vagy érte nem jön) → Fogadó gyűjtőspeditőr → Fuvarozó → Vevő

Gyűjtőfuvarozás esetében nem fuvarozási, hanem szállítmányozási szerződést szükséges kötni. A megbízónak egy formanyomtatványt kell kitöltenie, és faxon eljuttatnia a szállítmányozó részére. Ennek átvételét a s zállítmányozó köteles írásban visszaigazolni egy evidenciaszám megadásával. Ez a szám szolgál a továbbiakban az áru azonosítására, tehát fel kell tüntetni a csomagoláson és okmányokon is. A megbízó köteles az árut a szükséges okmányokkal együtt, vámkezelve beszállítani a gyűjtőspeditőr raktárába, legkésőbb a menetrend szerinti járat indítása előtti napon. Okmányai: A speditőr átvételi elismervény (FCR: Forwarder’s Certificate of Receipt), mely igazolja, hogy a gyűjtőszállítmányozó az árut fuvarozásra átvette. Ez az okmány nem értékpapír - Inkasszós jogokat biztosít a feladó részére, amennyiben a kereskedelmi szerződésben a vevővel ebben megállapodtak. - Reklamációs jogokat

biztosít a szállítmányozóval szemben. 83 FCT (Forwarder’s Certificate of Transport) okmánnyal a szállítmányozó azt igazolja, hogy az abban meghatározott küldeményt feladásra átvette, abból a célból, hogy az eladó rendelkezéseinek megfelelően kiszolgáltassa. A szállítmányozó egyben kötelezettséget vállal, arra, hogy a küldeményt, a rendeltetési helyen csak az FCT birtokosának szolgáltatja ki. Az eladó ezt az okmányt bankján keresztül juttatja el a vevőnek, aki csak az áru ellenértékének kifizetése után kerülhet annak birtokába. A FIATA FCT, amennyiben rendeletre van kiállítva forgatható okmány. Magyarországon ritkán van igény FIATA okmányok kiállítására. Ezért a szállítmányozók a küldemények átvételéről pl. egyszerűen feladási igazolást (FCD: Forwarders Certificate of Dispatch) állítanak ki. + a vámkezeltetéshez szükséges okmányok (pl: TIR, Egységes Vámárunyilatkozat, T1, EUR 1, stb.) Gyűjtő

díjtétel: A meghirdetett díjszabás mindenki számára elérhető. Az abban szereplő díjtételeket 100 kgként Ft-ban és euróban adják meg A fuvardíj megállapításához a tömeg és térfogat viszonyát kell figyelembe venni, melynek alapja (díjszámítási súly) 1 m3 = 330 kg. Ha az árura más áru nem rakható, (pl: áru természete, csomagolása, vagy a megbízás kitétele miatt) úgy a díjszámítási súly alapja a rakméter (1 rakméter = 1650 kg) A gyűjtőspeditőr magán a fuvarozáson kívül még jelentős mennyiségű szolgáltatással áll a megbízók rendelkezésére, hiszen ma már egy logisztikai központ feladatát kell ellátnia. A fuvardíj kiegyenlítése utólag történik a belföldi és a külföldi gyűjtőspeditőr számlája alapján. A gyűjtő díjtétel tartalma: Szerződéskötés fuvarozókkal, szállítmányozókkal, egyéb szolgáltatókkal, díjak kialakítása: - a szállítmányozási megbízás vizsgálata, - szükség esetén az

adatok pontosítása, majd a megbízás visszaigazolása, - áru átvétele a rámpán, - az áru és a kísérő okmányok vizsgálata, - átvételi elismervény (FCR vagy FIATA FCT) kiadása, - az áru betárolása a raktárba, - raktározása a gyűjtőjárat indításáig, - az áru berakása a fuvareszközbe, - kiviteli vámközreműködés, - külföldi szállítmányozó értesítése, - nemzetközi fuvarozás, - áru kirakása a fuvareszközből a rendeltetési gyűjtőponton, - import vámközreműködés, - tárolás a címzett megérkezéséig, A leggyakoribb mellékszolgáltatások: A gyűjtőszállítmányozó nem köteles elvégezni, de a megbízó írásbeli megrendelése nyomán külön díjazás ellenében elvállalhatja a következő szolgáltatásokat: - az áru befuvarozása a feladó telephelyéről a gyűjtőraktárba, 84 - az áru csomagolása, szignálása, szortírozása, semlegesítése, komissiózása, stb. az áru tárolása az indulási vagy a

külföldi gyűjtőponton, export vámkezeléshez szükséges okmányok elkészítése, különleges (veszélyes, értékes) áruk kezelése, biztosítási szerződés megkötése az árura, a külföldi gyűjtőponton az áru import vámkezelése, az áru házhoz fuvarozása a gyűjtőraktárból a vevő telephelyére, A disztribúciós lánc elemei: (Dr. Prezenszki József: Logisztika I (2006)) http://www.logspedhu/logisztikahtm A megtermelt áruk fogyasztóhoz juttatása, vagyis a termelőtől a fogyasztóig kiépített, un. T-F folyamatrendszer nem más, mint áruelosztás, amelyet disztribúciónak, azaz térbeli elosztásnak is neveznek (T-termelés helye, F-árufogadás helye). A disztribúció főként anyagmozgatási műveletek összessége, amelyben szinte valamennyi anyagmozgató gép és eszköz szervezetten részt vesz. Összekapcsolásukat irányító és információs rendszerek végzik. A disztribúciós rendszerhez tartoznak: az anyagmozgatási műveletek

komissiózás, egységrakomány képzés a csomagolás a raktározás az információk - a vezérlés, az irányítás, a szervezés. (A komissiózás: a raktárban tárolt áruválasztékból, az egyes vevői megrendeléseknek megfelelő mennyiségű és összetételű áru kigyűjtése, rendelés összeállítás.) Elosztási rendszerek: Az elosztási rendszerek feladata az áruk (kész- és félkész termékek, alkatrészek stb.) elosztásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése a termelőüzem készáru raktárától a felhasználókig (végső fogyasztókig). A cél olyan áru- és a hozzá tartozó információáramlás létrehozása, amely a felhasználók, fogyasztók igényeinek legjobb kielégítését biztosítja. Elosztási feladatok a következő kérdésekkel írhatók le: - hol, ki által és milyen szolgáltatással kell az árukínálatot biztosítani - melyik termékből, milyen mennyiséget kell, melyik útvonalon, szállítóeszközzel

szállítani és mely raktár(ak)ban tárolni, milyen Az elosztási rendszerekkel szemben támasztott legfontosabb követelmények: - pontosság, megbízhatóság - igényekhez igazodó szállítási gyakoriság, - messzemenő rugalmasság az igények kielégítésekor, - kis károsodási és veszteség-kockázat, Az elosztási rendszerek elemekből (feladó-, fogadóhelyek, raktárak) és az elemek közötti kapcsolatokból (pl: szállítópályák, információs csatornák) állnak. Az elosztási feladatok lebonyolításában részt vevő szervezetek: 85 - - termékelőállító üzem értékesítési és elosztási logisztikai részlegei, az elosztás (értékesítés) közvetítői: önálló nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, vállalkozók, felvásárlók, bizományosok, az elosztás (értékesítés) segítői: - a szállító és raktározó vagy egyéb logisztikai szolgáltató (pl: csomagoló vállaltok) - ügynökségek, amelyek az értékesítési feladatok

teljesítésben segítenek, pl: akvizíciós (üzeletszerzési) segítség a felhasználók/vevők, beszerzési/ellátási logisztikai részlegei Az elosztási rendszerek vertikális struktúráját a raktározási lépcsők (szintek) száma, horizontális struktúráját a raktárak (raktározási lépcsőnkénti) száma és telephelye határozza meg. (Disztribúciós lánc elemei:) Az elosztási rendszerek kereskedelmi lépcsők szerinti típusai: Közvetlen Közbenső lépések nélkül Termelő Közvetett Egylépcsős félig közvetlen Többlépcsős Termelő Kétlépcsős Háromlépcsős Termelő Termelő Szaknagykereskedő Fogyasztó Nagykereskedő Nagykereskedő Kiskereskedő Kiskereskedő Kiskereskedő Fogyasztó Fogyasztó Fogyasztó Pl. négylépcsős elosztási struktúrára: Termelő telephelyek → Termelő üzemi készáru raktárak → Központi (elosztó) raktár → Regionális raktárak → Kiszállítási raktárak → Vevők A raktárakat a

funkciójuk, kapacitásuk és működésük szerint osztályozzuk: • Termelőüzemi készáru raktár: A termelőüzemi készáru raktárak az adott termelő egységen belül, a k észtermék tárolásának feladatát lát-ják el. Ezek a r aktárak, a t ermelési lehetőségek és a fogyasztói igények időbeni alakulásától függően, bizonyos kiegyenlítő (puffer) szerepet is betöltenek. • Központi raktárak: A központi raktárak egy-egy termelési egység teljes árukészletét, termékválasztékát tároló raktárak, szerepét, a termelőüzem készáru raktára is betöltheti. 86 Alapvető feladata, a termelés és az értékesítés között mutatkozó mennyiségi és időbeni differenciák kiegyenlítése. • Regionális raktárak: A regionális raktárak a fogyasztói körzetek struktúrájához igazodó rendszert képeznek. Ezek a raktárak a termelés és az értékesítés közötti térbeli és időbeni kiegyenlítést biztosítják, illetve

tehermentesítik a termelőüzemi készáru- és a központi raktárakat. • Kiszállítási raktárak: A kiszállítási raktárak a fogyasztói körzetekhez igazodó decentralizált raktárhálózatot képeznek. A kiszállítási raktárak alapvető feladata a fogyasztói igényekhez igazodó áruelosztás, (disztribúció), kiszállítás, a fogyasztók kiszolgálása. Hasznos logisztikai oldal (TRANSpack magazin 2002-2007-ig és folyamatosan rakják fel az új számokat, 2 havonta jelenik meg, csomagolás, raktározás, komissiózás, stb.): http://www.pointernetpdshu/ujsagok/transpack/indexhtml http://www.pointernetpdshu/ujsagok/transpack/2002-ev/02-majus-junius/tra-06html 87