Irodalom | Tanulmányok, esszék » Az 1945 utáni magyar irodalom áttekintő jellemzése

Az 1945 utáni magyar irodalom áttekintő jellemzése, mai magyar költői pálya, regény, dráma elemzése. 1945 a német megszállás és a fasiszta terror alól való felszabadulás éve, ugyanakkor a felszabadító Vörös Hadsereg is megszállási rendszert vezetett be, és a magyar történelem egyik legvéresebb diktatúráját hozta létre. Bármennyire nehéz volt a két világháború között Magyarország helyzete, a magyar tudomány, irodalom és a művészet még ilyen körülmények közt is jelentős teljesítményekre volt képes. Ezt sokban segítették a különböző tudományos és irodalmi folyóiratok megjelenése. 1945 utáni éveket pezsgő kulturális élet, tág szellemi horizont, szemléleti nyitottság, kísérletező alkotókedv jellemző. ( Történetírásban: Szekfü Gyula, Hajnal István, Szabó István, a stílustörténetben Szerb Antal, a filozófiában Halász Gábor, Ferenczy Sándor jeleskedtek.) A pezsgő kulturális élet 1949-es

"fordulattal lezárult, a szellemi élet beszűkülése vált uralkodóvá. A diktatúra művelődéspolitikája nem tűrte el a sokféleséget A tudomány, filozófia művelése lehetetltnné vált az 50-es években. A művészetek világa - bár születtek jelentősebb alkotások- kisszerűvé vált, nem azokkal a problémákkal foglalkoztak a művek, amelyek a kor emberét foglalkoztatták. A követendő példa: Munkácsy, Petőfi, Erkel lett, alkotásuk példaképpé vált. ( József Attila, Kassák művészete nem volt beilleszthető ebbe a merev rendszerbe.) A 60-as években, mikor a diktatúra enyhült, és " emberarcú szocializmus " jött létre, újra kibővültek a szellemi lehetőségek, persze az állam " támogatás, tűrés, tiltás " elmélete megmaradt. Mo-on az avangardnak nem volt nagy lehetősége a művészetek korlátlan meghódítására, mint például Párizsban, de az avangard stíluselemei elterjedtek minden művészeti ágban.

FESTÉSZET: -Ún. alföldi festők: Nagy István, Koszta József, Tornyai János, Ők Munkácsy realistaromantikus stílusát expresszívizmussal párosították -ún. Gresham- kör festői: Szőnyi István, Bernáth Aurél, : a nagybányai iskola atmoszféra teremtő stílusát utánozták. ( a Gresham kávé-házban találkoztak) -ún. francia festészet hagyományit elevenítik fel: Czóbel Béla, Márffy Ödön, Farkas István, Kmetty János, -Ún. Római-iskola: Aba Novák Vilmos: Olasz neoklasszika hat rá -Szentendrei -iskola: Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Deim Pál: avangard hatása -Egry József: expresszionista festő, -Derkovics Gyula : Híd télen c. műve szimbolista SZOBRÁSZAT: -Megyesy Ferenc -Ferenczy Béni -Ún. Európai Iskola:Czóbel Béla, Egry József, Lossonczy Tamás, Barcsay Jenő, Korniss Dezső, Szántó Piroska, Borsos Miklós, Vilt Tibor, -Vilt Tibor: expresszivista szobrász -Schaár Erzsébet (Pilinszkyvel albumot készít ) - Ma

(1916-20: Mo., 1920-25Bécs) Kassák Lajos - Tett (1915-16) Kassák Lajos - Dokumentum (1926-27) Kassák - Alkotás (1947-48) Kassák Lajos - Kortás (1947-48) Kassák - Minerva c. (1922-1940 Pécsett) Thienemann Tivadar szerkeszti - Új idők (1923-40) Herczeg Ferenc - Napkelet (1923-40) a Nyugat konkurens lapja - Széphalom (1927, Szeged ) Zolnai Béla szerkeszti - Magyar Csillag (1941-1944), A Nyugat örököse, Illyés Gyula szerkeszti. - Magyarok (1945) A M. Csillag örököseKéri László szerkesztő - Újhold (1946) a M. Csillag munkatársaiból, Lengyel Balázs szerk( munkatársai: Mándy Iván, Örkény István, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Rába György,) - Sarló és Kalapács (1928-1937, Szovjetúnió - Új hang (1938-1941) a népfrontosok lapja. - Tanú (1932-1936) Németh László - Pandóra (1937) Szabó Lőrinc - Válasz (1934-1938) a népi írók újságja: Erdélyi József, Illyés, Sinka István, Kodolányi János, Féja Géza, Németh László, Szabo Pál,

Darvas József : népi hagyományokhoz kapcsolódó formanyelvvel, és a vidéki-paraszti élet motívumaira épülő tematikával fejezték ki gondolatukat - Szép Szó (1936-1938) az urbánusok lapja: mondanivalójukat a nagyvárosi modern élet köréből merítették. Provincializmussal, szűklátókörűséggel vádolták a népi írókat - Apolló (1934) - Fórum (1946-50) Ortutay Gyula, Lukács György szerkeszti társadalomtud. folyóirat, (Marx) - Valóság (1945-1948) irodalmi és kritikai folyóirat Szabó Zoltán szerk. - Csillag (1947-ben Németh Andor, 1949-50-ben Király István, 1950-ben Aczél Tamás szerkeszti - Irodalmi Újság c. hetilap (1950-56) Illyés Béla szerkeszti - Új hang (1952-56: Benjámin László, 1955-től Simon Iván szerk. ) - Élet és Irodalom (1957) Bölöni György, Mesterházy Lajos, - Nagyvilág (1957) - Kortárs (1957) - Új írás (1961) - Tiszatáj (1957:Szeged) - Alföld (1957: Debrecen) - Jelenkor (1957: Pécs) - Forrás (1957:

Kecskemét) - Mozgó világ (1971) - Kiáltó szó (1921) erdélyi röpirat, Kós Károly szerkeszti. - Erdélyi Helikon (1928-44) Kemény János - Kolozsvári Korunk (1926-1961):Gáál Gábor - Vajdasági Írás (1928-29) - Kalangya (1932-44) - Újvidék(1938-44) - Híd (1945) - Új Symposion (1964) - Sarló (1928-1934) szlovák lap - Magyar Műhely (1962:Párizs) - Új Látóhatár (1958: Párizs) Zene: - Bartók Béla -Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum Film: -Fábri Zoltán: Körhinta 1955- Sarkadi Imre: Kút c. regényéből, -Máriássy Félix: Egy pikoló világos 1955 -Jancsó Miklós: Szegénylegények (1965), Csillagosok, katonák(1967), Még kér a nép(71) -Makk Károly: Szerelem- Déry Tibor műve, -Huszárik Zoltán: Szimbád- Krúdy Gyula -Kovács András: Hideg napok -Bódy Gábor :dokumentumfilmek AZ IRODALMI ÉLET: 1941-ben Babits halálával megszűnt a Nyugat c. lap, Móricz még 1933-ban elhagyta a lapot, és a Kelet Népe c. újsághoz

ment A Nyugat örököse a Magyar Csillag lett Az irodalmi nemzedék a 30-as években két részre szakadt: 1,: népi írók: vidéki népi motivumok használata, Újságjuk: Válasz Szociográfiai írásaik: Illyés Gyula: Puszták népe, Szabó Zoltán: A tardi helyzet, Veres Péter: Az Alföld parasztsága, Féja Géza: Viharsarok, Kovács Imre: Néma forradalom. 2,: urbánusok: városi ember életérzése, modern világ ábrázoása. Újságjuk: Szép Szó A XX. századi magyar irodalom 2nemzedéke: Szabó Lőrinc:1900 Miskolc-1957 Budapest Kisnemesi család sarja, apja mozdonyvezető, a költőt nagyon nyomasztotta származása. Balassagyarmaton, Debrecenben végezte el középiskolai tanulmányait, majd Bp.-en gépészmérnöknek tanult. Beirattkozott a bölcsészkarra, végül elment újságírónak Szellemi nevelője Babits, de később elhidegülnek. 1921-től az Est lapok munkatársa, elvette a lap irodalmi vezetőjének: Mikes Lajosnak lányát: Klárát. Két gyerekük

született: Lóci, Klára Életében nagy szerepe volt a szerelemnek, de házassága rosszul sikerült. 1924-től kapcsolatot kezdett V Korzati Erzsébettel, kapcsolatuk 1950-ben az asszony öngyilkosságával lett vége. 1927-ben megindította a Pandóra című folyóiratot. A 20-as években utazásokat tett Itáliában, Erdélyben, Németországban, Egyiptomban. Kapcsolatba került a népi írókkal 45 után nem vehetett részt az irodalmi életben, 1947-től csak műfordításokból élt. Kötetei: - Föld, erdő, Isten 1922. - Kalibán ! 1923. A címadó vers Babits haragját vonta magára, aki a Vihar fordítójaként a versben mint Proszperó szerepel, Szabó Lőrinc pedig Kalibánhoz fohászkodva hadat üzen az értelemnek, a szépségnek, az ösztönök nevében. - Fény, fény, fény 1926. - A sátán műremekei 1926. - Te meg a világ 1932. Érett költészetét innen számíthatjuk, drámai monológot alkalmaz A kötet legszebb versei : - Az Egy álmai. Drámai monológ

- Különbéke 1936. Az élet reménytelen lepratábor - Lóci versek. - Dsuang Dszi - versek. Keleti filozófiák jelennek meg, a személytelen létben való feloldásra törekszik. - Tücsökzene 1947. - Huszonhatodik év 1950-51. Korzáti Erzsébet halálára írja Lírai rekviem A kötet legjobb verse : - Semmiért egészen. Hasonlít Ady Elbocsátó szép üzenetéhez - Valami szép 1944-56. Összegyűjtött verseinek kötete: - A földvári mólón - Kisörsi nádas. - Mozart hallgatása közben 1936. Illyés Gyula 1902 Rácegrespuszta - 1983 Budapest Uradalmi gépészcsaládban született. Középiskoláit Dombóváron és Budapesten járja Résztvesz a forradalomban, mint vörös katona. 1921-ben elhagyta az országot és Párizsban telepedett le, egy proletár negyedben lakott. Itt ismerte meg a francia avangárdot, elsősorban a szürrealizmus hatott rá. 1926-ban hazatér, Déry-vel és Kassákkal a Dokumentum című lapot szerkeszti. 1928-tól a Nyugat állandó

munkatársa, Babits, Szabó Lőrinc barátja, József A-val Kozmucza Flóra miatt összeveszik. Résztvesz a beloldali szervezkedésekben, a népi írók vezető alakja lett. A szociográfiai irodalom atyja 1934-ben a szovjet írókongresszuson Nagy Lajossal képviseli a magyarországi írókat. 1942-ben a Nyugat utódját a Magyar Csillag-ot szerkeszti. A német megszállás alatt bújkál, a felszabadulás után a Nemzeti Paraszt párt képviselője. A 40-es években visszavonúl politikai szereplésétől és csak az irodalomnak él Kötetei: - Nehéz föld 1928. - Sarjúrendek 1931. - Három öreg 1932. - Hősökről beszélek 1933. - Ifjúság 1933. - Szálló egek alatt 1935. - Rend a romokban 1937. Drámái történelmi drámák, melyben nemzeti és külföldi eszmék csapnak össze. - Fáklyaláng - Különc - Kegyenc - Tiszták - Ozorai példa - Dózsa György Paraszkomédiák: igényes mulattató népi játékok - Tűvétevők - Bolhabál Prózái: - Oroszország: szovjet

írókongresszusról ír. - Pusztulás 1933. - Magyarok 1938. Naplójegyzet - Petőfi : életrajzi esszé. - Hunok Párizsban - Puszták népe 1934-ben jelenik meg a Válasz című újságban folytatásokban. 1936-ben a Nyugat kiadója jelenteti meg könyvalakban. Hat rá Andre Gide Afrikai utazási napló Kultúrtörténeti toposz. Németh László 1901 Nagybánya - 1975 Budapest Apja Nagybányán tanár, de kiskorában már Budapesten tanul, a szünidőket, nagyszüleinél, Szilason tölti, a vidéki életet innen ismeri. Nagyon művelt ember volt, a bölcsészkarra járt, majd rádöbbent, hogy a tudást gondolkodással és olvasással lehet megszerezni. Orvos lett belőle, fogorvosi diplomát is szerzett. Sok nyelven beszél, az egyik legnagyobb műfordító, művei filológiailag fontosak. 1925-ben elnyeri a Nyugat novella-pályázatát, Horváthné meghalt című novellájával. Írt a Nyugatba, annak konkurrens lapjába a Napkeletbe, és a Protestáns Szemlébe. Babitscsal

összeveszett és 1932-36-ig a Tanú című lapot szerkeszti Ebben a lapban írja meg magyarság eszményét: a mélymagyaroknak kell igazán összefognia, hogy a hígmagyaroknak igazán példát mutassanak. Célja a nemzettudat felerősítése az irodalom által. Kezdetben független akar maradni a népi, illetve az urbánus íróktól, de 1932től az előbbiekhez húzódik - Kocsik szeptemberben 1937. - Kissebbségben 1939. Nacionalista mű, fel akarja kutatni az örök magyarság képviselőit: Eötvös, Kemény Zsigmond, Széchenyi műveit. - Magyar ritmus. A tagoló versritmus tanulmánya 1939 Regényei a lélektani regény művelője, szereti a női főhősöket. - Utolsó kísérlet című ciklus. Négy regényt tartalmaz: - Gyász 1935. Tudatregény " Görög korszak szülöttje: vannak közös emberi magatartásformák, amik már a görög drámákban megjelennek." Kurátor Zsófi olyan, mint Elektra. Három része van: 1 Kurátor Zsófi férje meghal, 2 Kisfia

meghal, 3 Szimbólikusan az Ő lelke is meghal. A falu kiüresedett törvényeit mutatja be - Iszony Kárász Nelli - Égető Eszter - Irgalom - Bűn 1936 Drámái kb. 30 darab Eszmék, emberi sorsok csapnak össze - Ghandi - Galilei - II. József - Széchenyi - Villámfénynél - VII. Gergely AZ EZÜSTKOR NEMZEDÉKE (30-AS ÉVEK) Weöres Sándor 1913 Szombathely - 1989 Budapest Apja katonatiszt, a Tk. idején vörös katona volt, a Horthy rendszer megfosztotta rangjától, a család elszegényedett. Csöngjén telepedtek le, itt, Pápán, Győrött, Szombathelyen és Sopronban tanul. Érettségi után másfél évig, apja mintagazdaságában dolgozik 1933-ban a pécsi egyetem jogikarára iratkozik be, majd a bölcsészkaron tanul, filozófiai doktorátust szerez, a Vers születése című esszéjével 1938. (Várkonyi Nándor, Fülep Lajos és Hamvas Béla a barátai) 1945-ben jön Budapestre, az Akadémia könyvtárában dolgozik. 56-ban nem publikálhat, de 60-tól újra az

irodalmi életnek él. - Hideg van 1934. Kosztolányi, Füst Milán, Babits hatása - Kő és az ember 1935. - Medúza 1943. Első kiforrott kötete - Teljesség felé 1945. Meditációs prózaverseket tartalmaz, Tolcsvay László zenésítette meg Vonzódik a keleti filozófiák: taoizmus és a buddhizmus felé. A világ ellentétekből áll, de ezek kiegészítik egymást és egy harmadik dolgot alkotnak. Az egység valamikor megvolt a világban, de az emberi világ rögeszmék és indulatok zürzavara lett, az egység megbomlott. A költő feladata a lét teljességének érzékeltetése. - Dalok Na Conxy Pan-ból. 1939-40 Gulácsi Lajos szeccesziós festő álomvilágának 20 strófás leírása. - Rongyszőnyeg. A medúza című kötet záróciklusa, ide tartoznak a gyermekversek, de Ő játékverseknek hívja. Kodály kérésére írja őket, a versritmusnek, zeneiségnek nagy szerepe van. - Őszi éjjel - Bóbita - Egysoros versek Hallgatás tornya 1957 című kötetében az

eddigi művei + új versek tartoznak. - A merülő szaturnus című kötet szerepverseket tartalmaz: Pastiche - Psyché : egy XIX. századi kitalált biedermaier költőnő Lónyai Erzsébet versesregényét tartalmazza, utánozóművészetének csúcsa (Ungvárnémeti Tóth László, Dukai Takács Judit műveit is beleszövi, Ő valóban élt.) - Három ember száz szemmel: régi versekhez bevezetőket ír. Színjátékai: költőiek, álom, mese, varázslat, mítika jellemzi. - A holdbéli csónakos - Kétfejű fenevad - Szent György és a sárkány históriája. Pilinszky János: 1921 Budapest-1981 Budapest Értelmiségi család sarja, a pesti piarista gimnázium tanulója. A jogi egyetemen, és a bölcsész szakon hallgat, de tanulmányait nem fejezi be. Versei 1938-tól jelennek meg a Válasz, Magyar Csillag, Ezüstkor, Vigilia c. lapokban 1944-ben katonának hívják be, alakulatát 1945-ben nyagatra vitték, a németországi Harbach nevű faluba. Itt élte át, mint tanú a

háború borzalmait, ami mély nyonokat hagyott benne 1946-ban hazatért, 1948-ig az Újhold társszerkesztője. ( írt a Magyarokba, Válaszba) 1957-ben az Új Ember c. katolikus lap munkatársa lett Katolikus költőnek szokták nevezni, mert műveit átjárja a megértés, a hit, katolicizmus. Ő azonban széttudja választani hivatásától: " Költő vagyok és katolikus. " Szellemileg ún. gondolkodó költő: befelé irányuló műveltség jellemezte, Rembrandtban, Hörderlinben, Bronteban, Dovsztojevszkijben, Van Goghban, József Attilában, Simone Weilben kereste rokonát. Életműve egységes, bár nem ír sokat. Verseit nyelvi szegénység jellemzi, ami Pilinszkynél tudatos. Egyszerűen fogalmaz, gyakran használ többértelmű szókapcsolatokat Ún kétpólusúak a versei: az egyik oldalon a borzalmak, bűn, a másik oldalon a hit és a bűnhődés áll. Pilinszky pályája 3 részre osztható: 1,: EGZISZTENCIALISTA korszaka: - Trapéz és korlát (1946) c.

kötete 18 verset tartalmaz, melyek szorongó, borús hangulatuak A magányt nem oldja fel sem az isten sem a szerelem. Az emberek között nincsen tartalmas, őszinte kapcsolat, mert önzőek. Minden ember bűnös, de nincs bűntetés, a lelkük nem válthatók meg. Ezek a versek nagyon intuitivak, jellemző rájuk: a illumináció: a közérthrtőség miatt példát használ, és az epifámia: látomás, rövid megvilágosodás. Hagyományos formákat, rímeket használ, képanyaga szegény. E korszakból született: -A francia fogoly -Harbach 1944 -Frankfurt 1948 2,: TRAGIKUS KORSZAKA: Témája a vallás, megválthatatlanság -Harmadnapon c. kötet (1959) 34 verset tartalmaz Sose ismétli önmsgát, sokáig csiszolja verseit. A versek sűrítettek, elvontak, sok látomás-képet használ, melyek apokaliptikus képekből bontakozik ki. A bűn szétterjedt a világon, a versek az emberiség szenvedéstörténetét örökitik meg,. ( a középkori misztériumi játékokhoz hasonlít) A

Történelmet keresztény hagyományokba emeli. A megváltást, a boldog jövő ígéretét sugallja -Négysoros -Apokrif -Stigma 1964: Rekviem: lírai dokumentum film, XX. sz-i passiójáték -Nagyvárosi ikonok (1970) c. kötetében 15 új + az eddigi versek jelennek meg 3,: ÜDVÖZÜLÉS GONDOLATÁNAK KORSZAKA: Sok, de rövid verseket tartalmaz, töredékes művek születnek. A csönd, kihagyás szerepe nagy, korábbi versekre, életére, kereszténységre utal. -Szálkák 1972 -Végkifejlet 1974 -Kráter 1976 -Tér és kapcsolat 1975 ( Schaár Erzsébettel kiállítása) Színművei: -Élőképek -Síremlék -Gyerekek és katonák Sarkadi Imre: 1921 Debrecen-1961 Budapest Apja városi adóhivatalnok, Sarkadi 10 éves, mikor apja meghal. Az anyagi nélkülözések ellenére beíratták szülei a nagyhírű, patináns Debreceni Református Gimnáziumba, ahol leérettségizik. Egy ideig jogot hallgat, majd hivatalokban, nyomdában, laborban dolgozik 1942: Debreceni újság

munkatársa, itt ismerkedik meg a népi írókkal, aminek Debrecen a központja. ( Illyés, Féja Géza, Németh László hat művészetére ) A debreceni Népszana és a Szabad Szó munkatársa. 1946-ban Budapestre jön, a Nemzeti Parasztpárt tagja lett. A pesti Szabad Szó munkatársa, és a Falurádió szerkesztője, a Filmszínházban dramaturg. 1953-ban Balmazújvárosban tanít. 1954-ben Budapesten a Csillag és az Irodalmi Újság szerkesztője. 1955-57-ben dramaturg a Madách színházban. Már fiatal korában sokat ivott, az 50-es évek végétől komoly alkoholista lett. Részegen nagy mókamester volt: kimászott a házak ereszére, kilógatta magát. 1956-ban komoly depresszióba esik a történelmi helyzet miatt, ezen az alkohol csak ront. Nemcsak anyagilag, hanem szellemileg is lesülyed, segédmunkás lett. 1961-ben 40 évesen elhatározza, hogy új életet kezd, elhatározza, hogy abbahagyja az ivást. Ez sajnos nem sikerült, részegen leesik az

ablakpárkányról.( Valószerű, hogy baleset, nem öngyilkosság volt.) Pályájának 3 korszaka van: 1,: 1945- 50-ig: a népi mondák, mítoszok foglalkoztatják. -Kőmíves Kelemen : drámatöredék, mely azt boncolgatja, hogy fel lehet-e egy nagy ügy érdekében áldozni egy ember életét. 2,: 1950-56-ig a fasizmus foglalkoztatja. -Szökevény c. novella a paraszti ábrázolás jellemzi -Kútban (1955) Fábri Zoltán filmreírja: Körhinta címmel. 3,: 1956-61-ban műveinek középpontjában a lelji válságot szenvedett ember áll. Hősei gyenge akaratuak, nem tudnak szenvedélyeikről lemondani ( éppen úgy, mint Sarkadi ) Regényei: -Bolond és szörnyeteg ( főszereplő Sebők Zoltán) -A gyáva Drámái: -Oszlopos Simeon -Elveszett Paradicsom (Sebők Zoltán történetének folytatása )A XX. sz-i dráma csúcsa Örkény István:1912 Budapest- 1979 Budapest Gazdag gyógyszerész kereskedő családból származott. A piaristákhoz járt gimnáziumba, gyógyszerész lett. A

30-as években kezd el írni A háború alatt Szovjetúnióba vitték, mint munkaszolgálatost. ( rettenetes megalázásokban volt része) Voronyezsnél hadifogságba esett -Lágerek népe: regény -Voronyezs :színdarab -Tengertánc (1941), a groteszk, irónia, impresszionizmus, romantika keveredik benne. 1946-ban tér haza, nincs írói visszhangja, kemény műveket ír Oroszországról. Azt akarják, hogy szocialista-realista műveket írjon, ír is. Belép a Pártba, és mint jó kommunista az Újhold, Csillag, Magyarok c. lapokba ír Riportokat, dramaturgiákat is ír Később rádöbben a rendszer hazugságára, fellép a személyi kultusz és a dogmatizmus ellen. -Budai böjt (1948) -Lila tinta (1952) műve nagy kritikát kap, abbahagyja az írást, és a Magyar Egyesült Gyogyszer és Tápszergyárban dolgozik. -Ezüstpisztráng (1956) -Babik c. darabja erről szól A 60-as években újra publikálhat, sok művet ír intellektuális szemszöggel. Gyakori a groteszk, és az

irónia. - Macskajáték (1963) 3 öreg szerelmi háromszögéről szól. Az emberi kapcsolatok igényéről finoman ír. 1969-ben dramatizálja -Tóték (1964) Groteszk kisregény. 1967-ben mutatja be a Thália Színház Varró örnagy lehet a háború metafórája, a fasizmus-kisemberek viszonya, hatalom-áldozat viszonya. - Egyperces novellák 1968-tól írja, új műfajt teremt vele : kevés szóval sokat akar mondani. "A novellák értemezéséhez az írói eszközök minimuma, az olvasói képzelet maximuma kell". Jellemzője az enigma: talány rejtély. Az olvasónak kevés szóból kell értenie - Jeruzsálem hercegnője 1966. - Nászutasok a légypapíron 1967. - Arról, hogy mi a groteszk. - A sátán Füreden. - Ballada a költészet hatalmáról. Ottlik Géza 1912 Budapest - 1990 Budapest Budapesten született, jómódú polgári családban. A családi hagyományok szerint kőszegi katonai alreál iskola tanulója lett, ahol a humanista nevelést és a

vasfegyelmet tanulja meg. Ottlik meggyűlöli az iskolát, és élete végéig minden szabályt elutasít. A budapesti egyetem matek-fizika szakán fejezi be tanulmányait, közeben a Pesti Hírlapnál bridzs-rovatot szerkeszt. 1931-ben jelenik meg első műve a Napkeletben, Babits 1939-ben a Nyugatban közli A Drugeth-legenda című novelláját. Ettől kezdve rendszeresen ír az Ezüstkor, Nyugat, Magyar Csillag lapokba. A háború alatt légvédelmi szolgálatra osztották be, üldözötteket mentett 1945-46-ban a rádió dramaturgjaként dolgozik. 1945-57-ig Pen Club (a világ íróinak nemzetközi szövetsége) magyar szervezetének titkára. 56-ban a kultúrális élet perifétriájára került, fordításokból élt meg. 1960-ban kitűnő fordítása miatt az angol kormány rövid tanulmányútra hívja Londonba. (Hamingway és Dickens fordítások) Életműve terjedelme kicsi, de koncentrált. Szigorú mércét tűzött maga elé: csak akkor fog tollat, ha súlyos

közölnivalója van. Hat évtized alatt mindössze 6 kötete jelent meg - Hamis játékosok 1941. - Hajnali háztetők 1957. - Iskola a határon 1959. - Minden megvan 1969. Összegyűjtött novelláit tartalmazza - Próza 1980. Interjúkat tartalmaz - Buda 1992. - Valencia - rejtély 1989. Iskola a határon. 1959 Ottlik 1948-ban fejezi be a regényt, de a kiadótól visszakéri a kéziratot további csiszolásra. A művet 1956-ban nem lehetett kiadni, igy csak 1959-ben jelent meg. Egy osztrák író Musil 1906-ban írja meg Torless iskolaévei című regényét. Musil nem ismerhette Ottlikot, a magyar író pedig nem olvasta az osztrák regényt. Érdekes, hogy mindkét mű ugyanazt a témát dolgozza fel, és sok hasonlatosságot találhatunk a regényekben. 1. Mindekettő katonai alreál-iskolában játszódik 2. Az iskolában mindkét regényben a gyerekek szembesűlnek a nagybetűs élettel 3. Az iskolában a társadalom leegyszerűsített modelljét láthatjuk 4. Mindkét regény

a hatalom szerkezetével foglalkozik: hogyan viszonyúl egy kamasz a hatalmi gépezethez, milyen lehetőségei vannak, ha életben akar maradni. 5. Ugyanazt a válóságot mutatja be Torless iskolaévei : Az eseményeket egy növendék Torless szemszögéből ismerjük meg, aki felette áll az eseményeknek, igazi hős. Mindenki meg akarja nyerni saját ügyének A történet: az osztály egy elegáns szépfiúja ellopja az iskolakasszát, amit osztálytársai meglesnek, akik zsarolják a fiút és Ő szexuális megalázottságot él át. Két fiú képviseli a hatalmat: - Az egyik személyisége olyan, mint Napoleoné. Erőszakkel tartja kezében a fiút - Másik Hitlerhez hasonlít, aki leki megalázásokat végez. Azt vizsgálja a regény, hogy hogyan tehet tönkre egy embert a hatalom. A zsarolás után az ember megteszi azt, amit kérnek, így újra bűnbe esik. Ennek a folyamatnak a vége, hogy lekileg és fizikailag tönkre megy az ember. A hatalom misztikus gonosz, mely

összefonódik a szexualitással (Musil nem hallhatott Freud-ról) Az iskola a határon megközelítési szempontjai: 1. A hatalom - áldozat kapcsolata 2. Felnőtté válás 3. Társadalmi létösszegzés Katonai alreáliskolában játaszódik a történet. Az író életrajzi adalékokat sző bele Kőszegen az osztrák-magyar határon tényleg létezik ez az iskola. A külvilág és a zárt közösség között nagy különbségek vannak. A diákok leveleit felbontják, csak csupa szépet közölhetnek szüleikkel. Ebben a zárt világban nincs lehetősége az embernek hazug gesztusokra, senki sem játszik szerepet, mindenki magát adja. Ez a katonai iskola a társadalom miniatúrája, de sokkal fokozottabban jelenti a társadalmat: túlélésről van szó. A gyerekek az iskolában mindíg álmosak, éhesek (Czako zsírosbödönje státusz-szimbólum) A zárt világban a lényeges dolgok jelennek meg, épp ezért mondható, hogy ez a világ őszintébb, mint a kinti. (Kosztolányi

Igazmondó város című novellájában is erről van szó.) A gyerekek között kialakúl egy un. hatalmi rendszer A hatalom képviselőinek ezzel konkrét célja van : nincs szó arról, hogy örömüket lelik a megalázásokban, hanem egyszerűen testi oka van, hogy könnyebben el tudják viselni az iskolai éveket. Ezért veszik el a zug ennivalókat, tárgyakat (Formes cipője). A hatalom képviselői kényszerre teszik ezt, mint az őskorban Az iskolában egyszerre két hatalom jelenik meg: 1. Külső hatalom: Sulcze örmester Nagyon kemény, kegyetlen rendet tart, mindent észrevesz, az un. szekrényrend szimbóluma Sulcze az ember ellen ható rend képviselője: a katonás rendből csak az ember lóg ki. Nagy fájdalma, hogy nem lehet teljesen uniformizálni a világot (Érdekes, hogy német neve van.) Az egyetlen dolog, amitől Sulcze iszonyodik : művészetek, könyv. Tudja, hogy a gondolat adhat az embernek egyéniséget, ami a hatlmát gyöngítené Sulcze a hivatása

magaslatán áll, határozott modellt ad arról, milyen az igazi katona, aki az Ő elképzeléseit teljesíti (Mint Czakó Pál), azt szereti (nem alázza meg). A másik tiszthelyettes Bognár, ugyanolyan embertelen, de Ő nem következetes, ezért Őt nem tisztelik úgy, mint Sulczét. 2. Belső hatalom : Merényi és bandája A hatalom módszerei: 1. Testi 2. Lelki ( Ottlik kevesebbet alkalmaz lelki megalázásokat, mint Musil, materialista hatalom felfogása tükröződik. ) Merényiék nem engedik meg a többieknek, hogy ismerkedjenek egymással, nehogy összefogjanak a hatalom ellen. Ők is az un szerkényrendet alkalmazzák, mint Sulcze : van egy viselkedési norma, amit nem torol meg. Ezt nagyon nehéz megtalálni Merényiék minden emberi tulajdonságot fizikai bántalmakkal torolnak meg, a féregszerű viselkedést fogadja el : felfelé alázatos, lefelé kíméletlen. Érdekes, ha egy diák bűnt követ el, nem Merényi, hanem a bűnös felett álló bünteti meg.

(Mosel-nál is : aki meg akar maradni, aljas, kíméletlen, fizikai szenvedéseket kell okoznia annak, akit végül is szeret. Aki végrehajtotta a büntetést, napokig lekiismeretfurdalásban szenved, kisebb gesztusokkal ellensúlyozza tettét, míg a hatalom újabb feladatot ad neki. Az önértékelése megváltozik, az embert megrontja a hatalom.) A hiearchikus társadalom felépítése: - Merényi : Ő áll a társadalom csúcsán, vesztenivalója nincs, a hatalomban Ő a legnagyvonalúbb és a legintelligensebb. Időnként elnéző Csatlósai: - Mufi: Ő az udvari bohóc, minden megalázást mosolyogva kell tűrnie. - Varjú: Ő a legaljasabb, legrosszindulatúbb. - Tóth Tibor: Ő a "lány", nagyon szép fiú, álvallásos. - Homola - Burger Középosztály : nekik a legrosszabb. Ide tartozik: - Halász Péter - Zsoldos - Formes - Czakó - Both Benedek (Bébé, a történet egyik elbeszélője) - Orbán Számkivetett: - Medve Gábor A hiearchián kívűl helyezkedik el

: - Szeredy Dániel - Drágh A társadalom nagyon gyorsan változik lefelé, felfelé nagyon lassan. (Mufi kiesik a hatalom kegyeiből) A számkivetetteknek talán a legjobb, mert Ők már lefelé nem kerűlhettek, igaz, hogy a kemény csuklógyakorlatokat az első sorban kellett végezniük, és a menzán kevesebbet kaptak enni, de cserébe Ők jobban "bűnözhettek", szabadabbak voltak. Merényiék nagyon vigyáztak arra, hogy kit, miért és mennyire büntettek, így ha valaki tudta, hogy vétett a hatalom ellen, napokig várta a verést. (Lelki terror) A hatalom és környezetének hatása: Medvén látszódik legjobban, hogy Neki hiányzik legerősebben a családi környezet. A katonai iskola tanulói mind elszegényedett úri családból származik, dzsentri utódok. Az elitt származás kötelez egyfajta elitt viselkedésre. (1940-től mikor Magyarország fegyverkezésbe kezd a halott társadalmi rétegű dzsentrik katonai iskolában iratják gyereküket.) Az otthoni

világ hiányzik nekik, bár ezt nem mutatják. Tudják, hogy az otthoni világ sokkal hazugabb, mint a katonai iskola. Az iskolában sokkal mélyebb szeretet alakúl ki, mint családon belűl, hiszen minden szörnyűséget együtt élnek át. Medve nem tud hozzászokni az iskolához, tiltakozik, egy levelet ír anyjának, de a levelet a magyar-tanár elolvassa, így az igazságot nem írhatja meg. Második alkalomra sikerűl kicsmpészni a levelet, anyja meglátogatja, de nem viszi haza. Megszökik, bár tudja, hogy értelmetlen és saját akaratából visszamegy Anyja meglátogatja, haza akarja vinni, nem érti mi baja, nem ismeri igazán fiát, arra gondol azért szökött meg Medve, mert nem kap eleget enni. Anyja látogatásával megával hozott egy csöpp álhazogságot a külvilágból, igy Medve rádöbben arra, hogy ez az iskola az igazi világ, ezelől nem lehet elszökni. A fiú az iskolában marad, vállalva társai gúnyolását és a fogházat A családtól való

elszakadás után a legnagyobb problémát a magány és a félelem okozta. Kialakúlnak a béke szigetei az iskolában : gyengélkedő, WC., tantermek (Bébé a rajzórát kellemes kuplerájnak látja, érdekes, hogy később festő lett). Védekezési lehetőségek, túlélési módszer a hatalommal szemben: - Apagyi esete: módos paraszt fia volt, az iskolában nem lehetett nevelni, kezelhetetlen volt, egyszerűen nem értette, hogy miért van joga a többi embernek, hogy a másikon uralkodjon. Nem hajlandó teljesíteni a hatalom kérését, s mikor azok meg akarják verni: kést ránt. Apja érte jön és elviszi a lelkileg megtört fiút. Tehát Apagyi módszere nem megoldás - Szökés: Medve szökésén láthatjuk, hogy ez sem vezet eredményre, mikor Medve elszökött, még gyerek volt, visszatérve felnőtt lett. - Külső segítség hívása: Jaks Kálmán esete: Merényiék elveszik Jaks tollát, barátja Őttevényi panaszra megy Sulczéhoz. A tisztek nem akarnak

igazságot adni, álpert csinálnak, Jaks nem áll barárja mellé, ahogy többi osztálytársa sem. Az eset eredménye, hogy Őttevényit kicsapják, Jaksot pedig letaszítják a számkivetettek közé, Őttevényi tönkretesz Jaksot. Ez sem módszer - Lázadás: létrehozzák a Fekete Kéz nevű csoportot ( a nevük a zubbonyuk fekete szinéből ered ). Össze akarnak fogni, hogy a hatalmat leverjék Ez sem megoldás, mert már Tolsztoj is megmondja, hogy erőszakra nem lehet erőszakkal válaszolni. A gyerekek között vannak ingadozók, akik igazi összefogásra nem képesek. Az sem mindegy, hogy mikor történik a lázadás. Minden hatalomnak van egy struktúrája: terjeszkedik, majd összeomlik Ha a lázadás a hatalom gyengülésekor történik, akkor vezethet el eredményre. (A regény vége felé, amikor Merényiék hatalma már megdölőben volt, az uszodában Balabán tiszthelyettes - Sulcze után Medve ráparancsol a többiekre, hogy szálljanak ki a vízből, mert a gyenge

kezű tiszthelyettes szavára senki nem hallgatott. Czakó is felszólítja a többieket, hogy hallgassanak Medvére, mert már Ő a főnök. Medve ekkor leállítja Czakót, és közli, hogy vége a diktatúrának, Ő nem kapható olyan dolgokra, mint Merényiék. Tehát Medve kezében volt annak a lehetősége, hogy ugyanolyan rendszert építsen ki mint az előző "csoport"). A megoldás a hatalom esetén: - Nem szabad egyik csoport pártjára sem állni, meg kell őrizni önmagunkat, ahogy Bébé, Szeredy, és Medve teszi különféle módszerekkel. Pl: - Ők nem rúgják "seggbe" egymást, mint a társaik, ami bevett szokás volt az iskolában. (Bébé - mikor dühös volt Medvére, hogy miatta újra kellett kezdeni a gyakorlatokat - "seggberúgja" Medvét, ami miatt napokig lelkiismeretfurdalása van. - Nem káromkodnak, vagy a régi Ó-magyar káromkodásokat használják, mint "az ezer kartács és bomba". - Un, békeszigetük van, amire

mindíg tudnak gondolni, ha valami problémájuk van. Medvének a trieszti öböl, Bébé-nek Júlia. - Nagyon ritkán fejezik ki egymás iránti szeretüket tettekben. (Mikor Bébé és Medve találkozik a gyengélkedőben örömükben megölelik egymást, mire mindeketten elszégyenlik magukat. Hármuk barátsága "több, mint szeretet, kevesebb , mint barátság") - Bizonyos kompromisszumokat kötnek, hogy "életben"- maradjanak, viszont, bizonyos esetekben nem kötik meg, hogy emberek maradjanak. A hatalom ellen a legjobb megoldás: tudomány, művészet és sport. 1. Tudomány: Medve kedvence az algebra és a fizika Órákon rádiót építenek, ami neki sikerűl a legjobban. Sokat kérdez a tanárától, aki ellenszenvesen fogadja, mert azt hiszi: kedveskedni akar. Medvének elmegy a kedve a rádióépítéstől, de a többiek tudni akarják, hogyan készítette el, így közelednek Medvéhez. 2. Művészet: (Érdekes, hogy Medve író, Bébé festő lett)

A művészetből életöröm keletkezett, ami gyöngítette Merényiék hatalmát. Zsoldost a zene állította át, többeket az újság szerkesztése, és a színházcsinálás. A művészet, mint túlélési mechanizmus Thomas Mann műveiben is megjelenik. Érdekes, hogy Sulcze örmester a külső hatalom képviselője írtózik a könyvektől, a szellem öröme ellenséget jelent számára. 3. Sport: Az osztályt megosztja a foci és az atlétika Merényiék sportja a foci, mely hiearchikus sport, csak 11-en férnek be a csapatba. Az atlétika a három barát sportja, mely un arisztokrata sport, testi érintkezéstől mentes, magányos sport, csak idő és test kell hozzá. Medve szerepel legjobban az atlétikában, neki fáj legjobban valami "kifutja fájdalmát". Merényiék hatalmának pusztulását ez a három dolog okozza. Érdekes, hogy a külső és a belső hatalom egyszerre omlik össze. Az egyik évben Sulcze elmegy, Merényiék elvesztik hatalmuk külső

támogatóját. Az évfolyamban, az iskolában Ők lesznek a legnagyobbak, Nikik kell fegyelmezniük az elsősöket. (Férfivé avatás ritusa) Ahogy a gyerekek az iskolában viselkednek úgy fognak viselkedni a kinti világban, aki hazug volt, vagy gyáva, az a kinti világban is így fog viselkedni, de legalább megtanulták az élet szabályait, és saját maguk erényeit is megismerték. A gyerekek között a "lányt" Tóth Tibor jelenti, Merényiék tehetetlenek vele szemben, mert ha csak rossz szemmel néznek rá : sír. Bébé keresi Tóth Tibor barátságát, erre Merényi lécsap Tiborra és asztala mellé ülteti. Merényi pártolásában az mutatkozik meg, hogy a "nő" birtoklása státusz-szimbólum. Valószínűleg fajtalankodnak Tóth Tiborral, és ezért jelenti fel az Merényiéket a Mon Signore-nál. A szerelem más formában nem kap hangot, Ottlik nem kedvelte a nőket, két rossz házassága volt. Három főszereplő jelleme: 1. Medve: Valós

figura, aki az 56-os forradalomban meghalt Az Ő kéziratából és Bébé történetéből párhuzamosan ismerjük meg a történetet. A két műben sok az ellentmondás, de az biztos, hogy Ő éli meg legfájdalmasabban az iskolaéveket. Ő a legőszintébb , a legértékesebb hármuk közűl, érdekes, hogy pont Ő hal meg, Medve szúr szemet leginkább a hatalomnak(Ő volt az egyetlen számkivetett) Túl őszinte volt épp ezért nem élhetett tovább. 2. Szeredy : nagyon szelíd alkat, aki védekezési technika nélkűl húzta le az itt töltött éveket Későbbi szerelmi élete nagyon zavaros. 3. Bébé : A legsimulékonyabb, legalkalmazkodóbb hármuk közűl, hamar kiismeri az emberi természetet. A cím szerepe: - Kőszegen játszódik, Magyarország és Ausztria határán. - Gyermekkor és férfikor határán vannak a fiatalom, mikor bekerűlnek az iskolába. - A mű szimbolizálja a kibirhatóság határát is, és a megkötni tilos és a megköthető kompromisszumok

határát is érzékelteti. - A civilizáció határa: az emberiséget a három barát az emberben lakozó állatiasságot, kegyetlenséget Merényiék és Sulcze képviseli. Stílusa: Száraz, többsíkú, a történet elhallgatása nagy szerepet kap minden főbb eseményt megismerhetünk E/1 személyben írt Bébé visszaemlékezéséből, amely elég objektív, és E/3 személyben, Medve kéziratából. Az idő úgy telik el, mint ahogy a regény szerkezete mutatja A Fekete Kéz ( Medve kéznyoma a WC-ben ) "mindent lát", előtte zajlanak az események, melyek mozaikszerűen épülnek fel. Belső idő, logika szeint történik a regény (Ottlikra hatott Bergson idöelmélete) Előre visszautalnak az események