Egészségügy | Gyermekgyógyászat » Czene Diána - A koraszülés és a vetélés megelőzésének életmód aspektusai

Miskolci Egyetem Egészségügyi kar Egészségügyi gondozás és prevenció Védőnő szakirány A koraszülés és a vetélés megelőzésének életmód aspektusai Konzulens: Készítette: Prof. Dr Fülöp Vilmos Czene Diána 2021 TARTALOMJEGYZÉK 1.Bevezetés 1 1.1 Témaválasztás indoklása 1 1.2 Célkitűzések 2 1.3 Hipotézisek 2 2. Szakirodalmi áttekintés 3 2.1 A vetélés fogalma 3 2.11 A vetélések okai 3 2.12 A vetélések csoportosítása 4 2.13 Habituális (ismétlődő) vetélés és okai 5 2.2 A koraszülés definíciója 5 2.21 A koraszülés gyakorisága, jelentősége 6 2.22 A koraszülés okai 7 2.3 Fogágybetegségek 8 2.4 Káros szenvedélyek 9 2.41 Dohányzás 10 2.42 Alkoholfogyasztás 10 2.43 Kávéfogyasztás 11 2.5 Táplálkozás 11 2.51 Szénhidrátok 12 2.52 Zsírok 13 2.53 Fehérjék 13 2.54 Vitaminok és ásványi anyagok 13 2.6 Praeconceptionális gondozás 17 3. Anyag és módszer 20 4.

Eredmények 21 5. Megbeszélés, következtetések 39 6. Összefoglalás 41 7. Irodalomjegyzék 42 8. Melléklet 1. Bevezetés 1.1 Témaválasztás indoklása Szakdolgozatom témája a koraszülés és a vetélés megelőzésének életmód aspektusai. A koraszülés és a vetélés „átélése” fizikailag és lelkileg is megterhelő a szülők és a család számára, nagyfokú odafigyelést és alkalmazkodást kíván a mindennapi élethez. Azért választottam ezt a témát, mert én is koraszülött voltam és a családomban sajnos előfordult már több vetélés is. Az ismerőseim körében azt vettem észre, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy miként előzhető meg a koraszülés és a vetélés. Szeretném, hogy dolgozatommal nekik is segítsek tisztábban látni és azoknak is, akik már ezeket átélték és újra gyermeket szeretnének. Fontos, hogy egy nő a terhességére a lehető legjobb egészségi állapotot érjen el, ezért a védőnők és a

szakemberek kötelessége rámutatni a preventív munka fontosságára. Ez magában foglalja a táplálkozást, a várandósság alatti élvezeti szerek elhagyását, a stressz veszélyeit, az egyéb krónikus betegségeket is. Ma már tudjuk azt, hogy a reprodukció egy komplex folyamat, amelynek helyes sorrendben történő sikeres lezajlásához sok különböző élettani jelenség szükséges. [1] „A nő szervezetében a várandósság alatt egy sor élettani változás megy végbe. Sajnálatos módon a felismert terhességek egynegyede vetéléssel végződik, és az összes magzatok kétharmada elhal, még mielőtt a terhesség ténye felismerésre kerülne.” [1] Leggyakrabban a nőket még csak ki sem vizsgálják vetéléseik után [1] A WHO felmérése alapján évente 21 millió koraszülött jön a világra; ez a születések 17%-át jelenti. Az elmúlt 30 évben hazánkban a koraszülés 11%-ról 8%-ra csökkent Évi 100 000 szüléssel számolva 8-9000 családnak kell

szembenéznie a koraszülés problémájával és annak következményeivel. [2] Dolgozatomban felmértem, hogy a nők körében milyen arányban fordul elő koraszülés és/vagy vetélés. Kapnak-e megfelelő tájékoztatást, vagy felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy milyen terhesség előtti és alatti életmódbeli faktorok, valamint ebből eredő esetleges kóros elváltozások vezethetnek nagyobb valószínűséggel vetéléshez és/vagy koraszüléshez. Milyen szűrővizsgálaton kell részt 1 venniük, hogy csökkentsék ezek előfordulását, valamint hogy milyen jelei lehetnek a fenyegető vetélésnek és/vagy koraszülésnek. Ezeken kívül kérdőívemben rákérdeztem a várandósság előtti és alatti táplálkozásukra, fogászati problémára és káros szenvedélyükre is. 1.2 Célkitűzések  Célom, hogy megismertessem a koraszülések és a vetélések számát és feltárjam ezeknek az okát.  Célom megismerni a várandós nők káros

szokásait a várandósság előtt és a várandósság alatt, valamint ezen szokások hatásait.  Célom megismerni milyen életmódbeli tényezők vesznek részt a koraszülések és a vetélések gyakoriságában és hogyan lehet helyes táplálkozással megelőzni vagy elkerülni. 1.3 Hipotézisek 1. Úgy gondolom, hogy sajnálatos módon nem tájékoztatják a várandóst arról, hogy családtervezést megelőzően milyen vizsgálatokon kell részt venni neki és férjének, hogy csökkentsék a vetélések és a koraszülések előfordulásának kockázatát. 2. Feltételezem, hogy a 25 év alattiak körében magasabb a káros szenvedélyek aránya. 3. Az anyukák alábecsülik a várandósság alatti fogászati szűrővizsgálat fontosságát. 2 2. Szakirodalmi áttekintés 2.1 A vetélés fogalma „Vetélésnek nevezzük a terhesség megszakadását az utolsó menzesz első napjától számított 25. hét (betöltött 24 hét) előtt” Abban az esetben, ha a

terhesség kora nem állapítható meg, akkor az 500 g alatti vagy 30 cm-nél kisebb, életjelenséget nem mutató magzat esetében beszélünk vetélésről. [3] Becslések szerint az összes bekövetkezett terhesség, mint egy 70%-a spontán vetéléssel végződik, a vetélés azonban nem derül ki, mert a vetélések 50%-a még a menzesz előtt, 30-40%-a pedig a várt, de a késlekedő menzesz alatt zajlik le. Csupán 10-20%-uk zajlik le a nőgyógyászok által is felismerhető klinikai tünetek alatt. [4] 2.11 A vetélések okai A spontán vetélések kb. 70%-át genetikai rendellenességek, ebből 50%-ban kromoszóma-zavarok és további genetikai rendellenességek idézik elő. [4] Az embrionális-magzati rendellenességeken kívül számos anyai, sőt apai (andrológiai) faktornak is szerepe van a spontán vetélések kialakulásában. [5]  Anyai okok: [3] o Genitális eredetűek  méhnyak-elégtelenség (pl. trauma, kötőszöveti gyengeség)  fejlődési

rendellenesség  daganat (pl. myoma)  endometriumkárosodás (pl. Asherman-szindróma)  gyulladás (pl. endometritis, cervicitis, béláteresztő szindróma, Hashimoto thyreoiditis, fogínygyulladás, endometriosis, Helicobacter pylori fertőzés, krónikus stressz, koffeinizmus)  a méh fokozott ingerlékenysége (pl. D-hipervitaminózis) o Extragenitális eredetűek  endokrin betegségek pajzsmirigy-működés) 3 (pl. diabetes mellitus, fokozott  fertőzések, láz  dohányzás  vérszegénység  trauma  Fetoplacentaris okok: o kromoszóma-rendellenesség o beágyazódási zavarok o a trophoblast megbetegedései o az immuntolerancia csökkenése  Apai okok (sperma eredetű): o kromoszóma rendellenesség o kóros spermiumszám, -alak, -funkció  Iatrogén vetélés: o gyógyszerek o ionizáló sugárzás o oltások A vetélések kockázata még magasabb a nagyon fiatal és az időskorú várandós anyáknál. 2.12 A vetélések

csoportosítása „Különbséget teszünk korai vetélés (az első 12 hétben) és késői vetélés (a 12. hét után) között, ugyanis a vetélés mechanizmusa a 12. hétig egyszakaszos, azt követően – hasonlóan a szüléshez – legtöbbször kétszakaszos: előbb a magzat távozik, azután a placenta.” [3] A vizeletteszt pozitivitást jelző humán koriális gonadotropin (hCG) vagy az emelkedett ß-hCG-szint után előforduló, de az ultrahangos vagy histológiai megerősítést megelőző terhességi sikertelenség esetén ún. „biokémiai terhességi sikertelenségről/vetélésről” van szó. Általánosságban véve ezek a terhesség 6 hetét megelőzően fordulnak elő. [6] Ilyen korai vetéléssel a terhességek 30-50%-a végződik. [3] A klinikai vetélés kifejezést akkor használjuk, amikor már ultrahangos 4 vizsgálat vagy histológiai bizonyíték útján igazolták, hogy a méhen belül terhesség jött létre. [6] A vetélések további

osztályozása: spontán vetélés, ismétlődő vetélés, művi vetélés, törvénytelen vetélés, szeptikus vetélés. [3] 2.13 Habituális (ismétlődő) vetélés és okai Ismétlődő, azaz habituális vetélésről 2-3 egymást követő terhességi veszteség után beszélünk. [6] Az ismétlődő vetélés a nők 1-2%-ánál fordul elő [7] A leggyakoribb okok között szerepel a sárgatest elégtelensége és az immunrendszer fokozott működése, trombózisra való hajlam. [6] Okai lehetnek még a genetikai faktorok, anatómiai tényezők [pl. a méh fejlődési rendellenességei (uterus, septus, bicornis stb.)], cervix elégtelenség, fertőzések, hormonális zavarok (pl luteális elégtelenség, pajzsmirigy-vagy mellékvese-működési zavar stb.) [3] Azonban a habituális vetélések hátterében életmód, „self-conduct” zavarok, valamint környezeti okok is fellelhetők. 2.2 A koraszülés definíciója „Koraszülésnek nevezzük, ha a terhesség a betöltött

24. hét után és a betöltött 37 hét előtt fejeződik be.” Ha a terhesség ideje nem ismert, 500 g és 30 cm a határ” [3] A koraszülés mechanizmusának a lényege, hogy túlsúlyba kerülnek azok a faktorok, amelyek a méh kontrakcióit elősegítik: ezáltal csökken a progeszteron és az oxitocináz szintje, a gyulladás következtében növekszik a prosztaglandinok aktivitása stb. [3] A várandóssági kor mellett a születési súly is befolyásolja az életképességet. Általánosságban minél korábban születik az újszülött az elvártnál, annál kevesebb a születési súlya, és annál nehezebb helyzetben van. Még nehezebb a méhen kívüli alkalmazkodás, ha a várandóssági héthez képest elvárható súlynál kisebb az újszülött, hiszen ez a méhen belüli gyengébb fejlődésre utal, azaz a kedvezőtlenebb belső körülményekre. [8] 5 „A koraszülöttek nagy, heterogén csoportját nemzetközileg elfogadottan az alábbi csoportokban adjuk

meg: [9] I. csoport: a születési súly <2500 gramm és ≥1500 gramm, ők a kissúlyúak, II. csoport: a születési súly <1500gramm és ≥1250 gramm ők az igen kissúlyúak, III. csoport: a születési súly <1250 gramm és ≥1000 gramm ők az igen-igen kissúlyúak, IV. csoport: a születési súly <1000gramm, ők az extrém kissúlyúak, és elkülönítenek még egy extrém kissúlyú és éretlen csoportot, az 500 gramm alattiakat.” [9] A kis születési súly veszélyei: A hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjeinek száma, vagy a vese nefronszáma a test méreteihez igazodik, és ha a koraszülött vagy a kis súllyal született magzatból a későbbi jóltápláltság miatt nagy termetű ember fejlődik ki, a hasnyálmirigy és a vese fejlődése ezt születés után már nem tudja követni, és előbb-utóbb funkciózavarok léphetnek fel, így cukorbetegség, vesebetegség és magas vérnyomás alakulhat ki. [10] 2.21 A koraszülés gyakorisága,

jelentősége A koraszülés megelőzése és a koraszülött-morbiditás és –mortalitás csökkentése a szülészet, a perinatológia legfontosabb feladata. Kihívást jelent e feladat megoldása a szülészet-nőgyógyászati szakmának és a társadalomnak egyaránt. A koraszülés okát sokszor nem sikerül megállapítani. [2] A koraszülés számos késői szövődménye is súlyos gondot jelent a család és a társadalom számára. A leggyakoribb késői szövődmények a következők:  Agykárosodás: elsősorban agykárosodás az igen-igen kis súlyú újszülötteknél fordul elő. A legfőbb neurológiai elváltozások az agykárosodás következtében a fehérállományi laesiók, a periventricularis leukomalaciák.  Látászavarok: a látászavar leggyakoribb oka a retinopathia.  Halláskárosodás.  Növekedési visszamaradás. 6  Légzészavarok: a késői szövődmények között bronchospasmus, asthma, dyspnoe említhető.  Viselkedési

zavarok  Kórházi ápolás meghosszabbodása. [2] Hazánkban a koraszülés népbetegségnek számít az előfordulási gyakorisága, a reprodukcióra gyakorolt kedvezőtlen hatása, valamint súlyos következményei miatt. [11] 2.22 A koraszülés okai A koraszülés multifaktoriális kórkép. Számos oka lehet és rendszerint több tényező együttes hatásaként következik be. [3] Számtalan tanulmány keresi arra a választ, hogy melyek azok a faktorok, melyek kiküszöbölésével csökkenthető a perinatális mortalitás és morbiditás. [2]  Terhelő szülészeti anamnézis [2] o ≥ 1 középidős spontán vetélés o ≥ 1 koraszülés o ≥ 1 terhességmegszakítás  A várandós állapota o iskolai végzettség o rossz anyagi helyzet o életkor <18 év vagy> 40 év o dohányzás o alkoholizmus o drogfüggőség o családi állapot (egyedül álló) o rasszhoz való tartozás o a gondozás minősége terhesség alatt o otthoni, munkahelyi konfliktusok o

anya betegségei (anaemia, diabetes, pajzsmirigy-betegségek, immunológiai megbetegedések) 7  A méh és függelékeivel kapcsolatos zavarok o fejlődési rendellenességek o myoma o ovarium tumorok o ikerterhesség o polyhydramnion o lepénytapadási rendellenességek o cervicalis elégtelenség o a teherbeesés módja (indukált terhesség, IVF-ET)  Fertőzések o idő előtti burokrepedés o bacterialis vaginosis (BV- oka legtöbb esetben Gardnerella vaginalis) o chorioanionitis o asymptomás bacteriuria o pyelonephritis acuta  Magzati betegségek o fejlődési rendellenesség o retardatio o intrauterin elhalás terhesség alatt A többes terhességek esetében a kiviselés feltételei már korántsem optimálisak, ezért magas kockázatúnak tekintendők mind a várandós nő, mind pedig a magzatok szempontjából. A koraszülés gyakorisága 50% körüli ikerterhesség előfordulása esetén, tehát jelentősen magas. [4] Többször fordulnak elő a fejlődési

rendellenességek, amelyek elsősorban morfológiai jellegűek és túlnyomórészt a monozigóta ikreket sújtják. [12] 2.3 Fogágybetegségek A különböző fogágybetegségek is növelhetik a koraszülés kockázatát. A várandósság alatti nem megfelelő szájhigiéné és a következményes romló fogazati- illetve 8 parodontális státusz mára csaknem népbetegségnek tekinthető. Mindez a hormonális változásoknak, a reggeli rosszulléteknek, továbbá annak a következménye, hogy a várandós szervezet másképp reagál a kórokozókra, ugyanis az immunrendszer alternatív működésének következtében fokozott gyulladásos reakciók alakulnak ki, amelyek a szájüregben is nagymértékben előfordul. [13] A fogorvosok mellett a védőnőknek is kötelessége felhívni a figyelmet a nőknek a rendszeres fog-, és szájápolásra, rendszeres fogorvosi szűrővizsgálatra. A terhességi gingivitis régóta ismert, és köztudott, hogy az

ösztrogén/progeszteronszint változása súlyosbítja a már korábban fennálló gingivitis intenzitását. [14] A terhességi gingivitis klinikai képe nem sokban különbözik a hagyományos gingivitisétől, csak abban, hogy már viszonylag csekély plakkmennyiség mellett is sokkal súlyosabb gyulladásos reakció alakul ki. A klinikai vizsgálatok többsége kimutatta, hogy a gyulladás kiterjedése és súlyossága a várandósság során fokozódik. [15] Az elmúlt közel két évtizedben merült fel annak a gyanúja, hogy a parodontális gyulladás is hatással lehet a várandósság kimenetére és a magzat állapotára. Hazánkban a kora-, illetve a kis súlyú újszülöttek (KSU) gyakorisága 8,0% körül mozog, és ez a szám évek óta számottevően nem csökken. [14] 2.4 Káros szenvedélyek A koraszülés és a vetélés megelőzésében fontos szerepet játszanak az életmódbeli tényezők is. A helytelen életmód nem csak a magzatra, hanem az édesanyára is

veszélyes. Számos betegség, szövődmény megelőzhető a várandósság előtti és alatti megfelelő életvitellel. A továbbiakban szeretnék bemutatni néhány olyan helytelen szokást, amelyek elhagyásával, vagy megváltoztatásával lényegesen csökkenthető a várandósság negatív kimenetelének esélye. 9 2.41 Dohányzás A dohányzás egészségkárosító hatása a várandósság kimenetelére bizonyított. [16] Minden szál cigarettából 1 mg nikotin és 10-15 mg szénmonoxid szabadul fel. [4] A nikotin növeli a méh ereinek az ellenállását, csökkenti a méhizomzat vérátáramlását, így csökkenti a magzati keringést, ezáltal a magzatban agyi keringészavart és oxigénhiányt okoz. [16] A dohányzó nők körében lényegesen gyakoribb a koraszülés, a terhességi mérgezés, továbbiakban a magzat növekedésében való elmaradása, sőt a magzat méhen belüli elhalása is. [17] A várandósság előtti rendszeres dohányzás kimutathatóan

csökkenti a fertilitást. A várandósság alatti dohányzás növeli a szülészeti komplikációk számát. [18] A dohányzás a spontán vetéléssel, korai burokrepedéssel, koraszüléssel, szülés előtti elhalással, alacsony születési súllyal állhat összefüggésben. A dohányzás hatása a későbbi életkorban is gondot okozhat: gyakoriak a tanulási nehézségek és magatartászavarok is. [19] Bizonyított, hogy a kis súlyú újszülöttek számának 50%-ért a dohányzás tudható be. [20] Az ún passzív dohányzás is veszélyes lehet. Dohányzó családtag esetén a nem dohányzó várandós hölgy hajában, az újszülött által ürített meconiumban kimutatható a nikotin lebomlási terméke. [19] A dohányzás – mint negatív egészség-magatartási forma – összefüggésben áll a várandós anyák egyéb életmódbeli tényezőivel, a táplálkozás mennyiségi és minőségi paramétereit, a kávéfogyasztást, valamint az alkalmi és rendszeres

fizikai tevékenységet is meghatározhatja, ezért hatása komplex. [18] 2.42 Alkoholfogyasztás „Az alkohol, kémiai nevén etanol, a legismertebb teratogén drog, hatása dózisfüggő. Mint kis molekulasúlyú anyag, könnyen átjut az anyai vérből a méhlepényen át a magzatba és eloszlik annak szöveteiben.” [16] Az alkohol káros az anya szervezetére, de a dohányzáshoz hasonlóan „méreg” a magzat számára. Hatására gyakori az ún szimmetrikus retardáció (kisebb súly, a hosszúság és a fej mérete is), zavart szenvedhet a szívfejlődés, az immunrendszer fejlődése, gyakoribb a látászavar, hallászavar, az ajak- és szájpadhasadék előfordulása, a fogak fejlődészavara. [4] A 10 túlzott mértékű alkoholfogyasztás az egészséget károsító „emberi szabadságjog”, ám ez várandósság alatt a magzattal szemben elkövetett felelőtlenség. A várandósság alatti nagyfokú alkoholfogyasztás magzati ártalmat (embryo- et fetopathia

alcoholica) okozhat. [16] 2.43 Kávéfogyasztás Nem csak a kávé tartalmaz koffeint, hanem a tea, a kóla és bizonyos, gyógyszertári forgalomban lévő fejfájás-csillapítók. [16] Egy adag kávé 100 mg, 1 csésze tea 40 mg, egy pohár kóla 20 mg koffeint tartalmaz. [4] A koffein teratogén hatása állatkísérletekben a szokványos adag mellett ugyan nem igazolódott, viszont hatást gyakorol a születési súlyra (1,2-4,6-szor magasabb a kockázata a kis születési súlynak), nő a szív teljesítménye, a mellékvese-működést fokozó hatás miatt nő a vérnyomás, fokozódik a légzőközpont ingerlékenysége is. [16] A kávé és a tea megnehezítik a kalcium, a vas és a C-vitamin felszívódását, függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e koffeint. 200 mg/nap feletti koffein elfogyasztása megduplázza a vetélés kockázatát, de még ettől kisebb mennyiség is veszélyes lehet. Feltételezhetően a koffein lassítja a lepény keringési útját, ezáltal

zavarja a magzati anyagcserét, és ez vetélést okozhat. [10] 2.5 Táplálkozás A kiegyensúlyozott és a helyes étrend követése és betartása a jó egészség alapja lehet az egész várandósság alatt. [21] A várandósság ideje alatt a táplálkozás egyensúlyi állapotot igényel, melynek lényege: az anya vegye magához a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot, ugyanakkor tartózkodjon mindentől, ami ártalmas lehet magzatának. [22] Javasolt a táplálkozást napi ötszöri étkezésre osztani [3] Nem igaz, hogy a várandós hölgynek „kettő helyett kell enni”. A súlygyarapodás a várandósság előtti súly 15%-át ne haladja meg, a gyarapodás egyenletes legyen, havonta kb. 1kg [17] Ideálisnak mondható a 7-15 kg közötti súlygyarapodás. [22] Ideális súlygyarapodás érhető el azzal, ha a napi energiafelvétel az I. trimesterben 150 kcalval, a II-III harmadában 350-kcal-val haladja meg a várandósság előtti értéket Mindent

összevetve 2300-2400 kcal/nap energiafelvétel ajánlott. Fontos a várandós 11 nő testsúlyának fokozott ellenőrzése és regisztrálása. [23] Nem csak a terhesség előtti testsúly, hanem a terhesség alatti súlynövekedés is összefüggést mutat a születési súllyal. Elhízott várandós nő kisebb súlygyarapodása esetén csökken a magzati retardatio kialakulásának valószínűsége. [23] Az obes nők terhességeiben alacsonyabb endometrialis leukémia inhibitor faktor (LIF) szintet írtak le, amely glycoprotein a beágyazódáshoz szükséges immunológiai folyamatokért felelős. Elhízott nőkben a zsírsejtek gyulladása miatt krónikus alacsony szintű gyulladás áll fent a szervezetben. Elhízásban észlelt gyakori korai vetéléseknek egyik oka lehet tehát a csökkent LIF-szint, valamint a testszerte jelenlévő krónikus gyulladás. [24] Elhízott várandósoknál a gestatitos diabetes kétszeres gyakorisággal alakul ki. [25] Diabeteses nők

szénhidrát-anyagcseréje a terhesség okozta metabolikus változások következtében romlik, ezért - lehetőség szerint már praeconceptionálisan - szoros anyagcsere-ellenőrzést igényel. Súlyos anyai és magzati szövődmények kialakulásával is számolni kell, utóbbiak közé tartozik a spontán vetélés, fejlődési rendellenesség, intrauterin elhalás, koraszülés, fetopathia. [25] Diabeteses fogamzó képes korú nők 10%-ánál már a várandósságot megelőzően is fennáll cukorbetegség, míg 90%-uknál a szénhidrát-anyagcserezavar megállapítására a terhesség alatt kerül sor. [25] 2.51 Szénhidrátok A szénhidrát bevitelt vissza kell fogni: a finomított szénhidrátok (fehér kenyér, fehér rizs, sütemények, édességek, üdítők) kalóriadúsak, hizlalnak, viszont kevés az energia-és tápértékük. Ezek helyett a nagyobb energiaértékű, de kevésbé hizlaló finomítatlan szénhidrátokra (krumpli, nem édes gyümölcsök,

főzelékek) van szükség. [4] Minden olyan gabonaszem finomítatlan szénhidrát, amelynek a külső héja fel van törve, kerülendő (puffasztott rizs, cornflakes, pattogatott kukorica, fehér rizs és mindenféle liszt termékek: kenyér, tészta). Kerülendő a cukor, a méz és a nyírfacukor használata. Édesítőként inkább stevia alkalmazandó Nem ajánlatos a gyümölcstálak fogyasztása. Kerülendő a gyümölcsök önálló fogyasztása, inkább az 5 étkezés részeként vigyük be őket. Napi 300-350 g szénhidrát bevitel a megfelelő mennyiség [17] A szénhidrátok csoportjába tartozó, ún. élelmi rostok (pl a cellulóz, 12 hemicellulóz, lignin, pektinek) ajánlott napi mennyisége hozzávetőlegesen további 30-50 g. [22] A terhességi mérsékelt inzulinrezisztencia (nem diabetes) normális más állapot, kezelése nem javasolt, mert akkor romlik a magzat intrauterin szénhidrát és zsírellátása. 2.52 Zsírok „A zsírok és olajok zsírsavakból

és glicerinből épülnek fel. Feladatuk a szervezetben elsősorban az energiatárolás és a membrán struktúrák felépítése.” [22] Terhesség alatt a zsírfogyasztást sem kell növelni, de nem kell csökkenteni sem. [17] A magzati agy szárazanyag tartalmának 75%-a zsír. Hazánkban a várandós nők zsírfogyasztása lényegesen magasabb értéket mutat a megengedettnél. [23] A zsírok mennyisége mindösszesen ne legyen több napi 60-80 g-nál. [3] 2.53 Fehérjék Legfontosabb a bőséges fehérjefogyasztás (napi 100 gramm) biztosítása, melynek kétharmada állati eredetű: sovány hús, tej, túró, nem sós, inkább fermentált sajt, tojás legyen. [4] Általánosságban elmondható, hogy a fehérjék nem, de építőelemeik az aminosavak átjutnak a méhlepényen. [22] A várandósság alatt közel 1 kg fehérje épül be az anyai és magzati szövetekbe. [23] 2.54 Vitaminok és ásványi anyagok „A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan,

de nélkülözhetetlen egy élőlény számára, viszont kellő mennyiségben az előállításra nem képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.” [22] A vitaminok oldhatóságuk alapján két nagy csoportra oszthatjuk: Vannak az ún. zsírban oldódó vitaminok: A, D, E, K. Vízben oldódó vitaminok: B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12, C [22] A zsírban oldódó hipervitaminózis kerülendő a várandósság alatt. A várandósság ideje alatt jelentősen fokozódik a vitamin és ásványianyag-szükséglet, ezért a napi étrend összeállításából nem szabad mellőzni a főzelékféléket, a salátákat. 13 Ajánlatos minél több nyers zöldség és gyümölcs fogyasztása, mert a különböző konyhatechnikai eljárások során jelentősen csökkenhet a vitamintartalom. [23] Vitaminok:  A-vitamin: várandósság alatt az A-vitamin szükséglet nem változik. Hazánkban rutinszerű pótlása nem indokolt. Főbb A-vitamin forrásaink a belsőségek

(máj, vese, szív), tojás, a tej. [23] Csökkent felvétele társulhat koraszüléssel, magzati növekedési retardációval. [22]  B-vitaminok: napjainkban kifejezett hiányállapotuk várandósság alatt csekély mértékben fordul elő, rutinszerű pótlásuk nem szükséges. B1 –vitaminban gazdag a máj, a barna rizs vagy vadrizs, a törökrizs, a hüvelyesek, az élesztő. A hüvelyesek fogyasztásakor ajánlatos a hüvelyes mag tartalmát főzés után kipasszírozni és a héjának fogyasztását elkerülni, mert sok lektint tartalmaz. Fontos B2–vitaminforrás a tej és tejtermékek, máj, a vese, a tojás és a hüvelyesek. [23]  B12-vitamin: hiányában anaemia perniciosa fejlődik ki, ami terhességben igen ritka. [23] Különösen a májban, húsban, tojásban és tejben található B12-vitamin [22]  C-vitamin: hiányában a leggyakoribb tünetek: a fogínyvérzés, fáradékonyság, ízületi fájdalmak. Rutinszerű pótlása a várandósság ideje alatt nem

indokolt [23] Az emberi lepény párosítatlan elektronok (reaktív gyökök) létrehozására kifejezetten fontos szerv, főleg oxidatív stressz esetén, ami gyakran jelen van a terhességben, ezért az antioxidáns C- és E-vitamin nagy adagban történő adása indokolt preventív céllal. A reaktív oxigén gyökök ugyanis a lepényi erekben endotheliosist és atherosist okoznak.  E-vitamin: hiánya koraszülöttekben fordul elő. Elsősorban haemolyticus anaemia, neuromuscularis funkciózavar klinikai képében jelentkezhet. Az E-vitaminnak sejtmembrán védő hatása is van. Korábban a fenyegető vetélés kezelése során alkalmazták. Elsősorban a növényi olajok, a gabonafélék csírája tartalmaz Evitamint [23] 14  D-vitamin: befolyásolja a kalcium és foszfor felszívódását, ami a magzati csontfejlődés szempontjából lényeges. Kialakulhat hiánya esetén osteomalacia és újszülöttkori hypocalcaemia. [23] A D-hipervitaminózis terhességben a

kalcium mobilizálás miatt méhkontrakciókat idézhet elő.  Folsav: a folsavigény fokozódik a legnagyobb mértékben a terhesség során valamennyi vitamin közül. A periconceptionalisan alkalmazott folsavsupplementatio csökkenti a velőcső-záródási rendellenességek előfordulását Folsavforrás a máj, a leveles zöldségek és a gyümölcsök. [23] Ásványi anyagok: Az ásványi anyagokat szöveti koncentrációjuk, testtömeg százalékának arányában nevezzük makroelemeknek (nátrium, kálium, kalcium, foszfor, magnézium) és mikroelemeknek (cink, jód, kobalt, vanádium, króm, mangán, molibdén, nikkel, réz, szelén, vas). [22]  Cink: hiányában fokozódik a fejlődési rendellenességek, az intrauterin retardáció és a koraszülés kockázata, gátolt szaporodás, a nemi fejlődés, a növekedés. [22] Cinkforrásaink többek között a hús, a máj, a tojás és a hüvelyesek magja. [23]  Jód: nem megfelelő szintje esetén a várandós

anyáknál a magzat elhalása, spontán vetélés, magzati fejlődési rendellenességek, gyermekágyi depresszió jelentkezhet. [22] Elégtelen jódfelvétel cretenismushoz, az újszülöttben golyva kialakulásához, és manifeszt vagy szubklinikai hypothyreosishoz vezethet. [23] A jód legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só, de a magas nátriumbevitelt kerülni kell. A természetes jódtartalmú vizek fogyasztása ajánlott [22]  Kalcium: kalciumhiány elsődleges következménye a magzat csontosodási zavarában nyilvánul meg. [23] A kalcium fő forrása az emberi szervezet számára a tej és tejtermékek. Nagy mennyiségű kalcium fordul elő a növények leveleiben és magvaiban (dió, mandula, mogyoró), brokkoliban, zabpehelyben és néhány ásványvízben. A koffein viszont hat a kalciumfelszívódás ellen [22]  Magnézium: a terhesség alatti magnéziumpótlással a spontán vetélés, a koraszülés, az intrauterin retardatio

és a praeeclampsia előfordulási arányának csökkenése várható. [23] Magnézium megtalálható a zöldségfélékben, a 15 hüvelyesekben, a különböző gabonafélékben, a gyümölcsökben, a tejtermékekben és a halfélékben is. [22]  Nátrium: naponta maximum 1 kávéskanál adaléksó bevitel javasolt azon felül, ami a táplálékalapanyagokban egyébként is benne van. Kerülendő a „rejtett sóbombák” alkalmazása: ketchup, mustár, ásványvíz, sós halak, sós felvágottak, sós sajtok. Ez és a megfelelő mennyiségű fehérje fogyasztása teszi lehetővé, hogy a várandós elkerülje az extrém mértékű folyadék bevitelt (napi 2,5-3 liternél több). A túlzott nátrium bevitel szerepet játszik a hypertonia-betegség előidézésben. [22]  Vanádium: inzulinszerű hatása miatt szerepet játszik a szénhidrátok és a lipidek anyagcseréjében, a méregtelenítőfolyamatokban. [26] A magnézium és a nyomelemek, köztük a vanádium a

táplálékainkból hiányzik. Ennek eredményeként a cukor/inzulinvegyület nem jut könnyen be a sejtbe. [10]  Króm: a szénhidrát-anyagcserében játszik szerepet. Feltételezhetően hiányában növekszik az I. típusú inzulinfüggő cukorbetegségnek és a koszorúérbetegségeknek a kockázata Számos adat van arra vonatkozóan, hogy a cukorháztartást kedvezően befolyásolja, a kóros cukortoleranciát javítja, inzulinnal kezelt cukorbetegek inzulinigényét csökkenti. Megtalálható az élesztőben, a májban és a barna rizsben. A króm a C-vitamin felszívódását is segíti. [22]  Vas: várandósság alatt elengedhetetlen az elemi vas pótlása. A vashiány a szervezet csaknem valamennyi szervét, szövetét érinti. [22] A várandós nők 3060%-a enyhébb vagy súlyosabb fokú anaemiában szenved A terhességi anaemiák 95-98%-a vashiányos eredetű. [23] Anyai anaemia kapcsán emelkedik a magzati retardáció, a koraszülés, a perinatalis halálozás és

az anyai depresszió kockázata. [22] A vas felszívódását segíti a C-vitamin, a citromsav (gyümölcslevek), ezzel szemben a tea, a kávé, a tehéntej, az antacidicumok magnézium és kalcium sói, a kolesztiramin gátolja a vas absorptióját. [23] Jelentős vasforrásaink lehetnek a belsőségek: máj, vese. [23] A vitamin- és ásványianyag-pótlás nagyfokú körültekintést és megfelelő ellenőrzést igényel. A várandós önkéntesen, orvosi tanács nélkül ne szedjen vitamin- vagy ásványianyag-készítményt. [23] 16 2.6 Praeconceptionális gondozás „A családtervezés során fontos feladat a házaspár felkészülése a várandósságra. Ennek része a női szervezet felkészítése a másállapot fogadására, ez részben szűkebb értelemben, a női reprodukcióra vonatkoztatva - a megfelelő higiéné biztosításával, a fertőzések megelőzésével, másrészt – tágabb értelemben, az egész szervezetre vonatkoztatva – az egészséges

életmóddal, a külső károsító tényezőktől való tartózkodással érhető el.” [21] Fontos a heti és a napi biológiai ritmus (cirkadián ritmus) beállítása, ha kell 1-2 hónapos táppénz igénybevételével praeconceptionálisan és a várandósság alatt. Ha egy házaspár belátható időn belül terhességet szeretne, akkor javasolt együtt elmenniük egy terhesség előtti nőgyógyászati kivizsgálásra és tanácsadásra. [4] Ezen belül történik a megfelelő anamnézis felvétele, mely kitér a szülészeti előzményeken túl mindazon tényezőkre, melyek a várandósság vállalását, kiviselését, a várandósság előtti és a várandósság alatt szükségessé váló vizsgálatokat (genetikai, belgyógyászati, ideggyógyászati, ortopédiai, szemészeti, hematológiai stb.) befolyásolhatják. [21] Nagyon fontos a nőgyógyászati rákszűrés minden nőgyógyászati vizsgálat során. Természetesen fontos elvégezni a tervezett fogamzás

előtti nőgyógyászati vizsgálat során is. E vizsgálat alkalmával kiderülhetnek gyakran előforduló, kezelést igénylő nőgyógyászati betegségek. Ilyen betegség lehet pl a hüvelygyulladás, vérzészavar, a méh és a petefészek gyulladásos vagy daganatos betegsége. [17] A genetikai tanácsadás a várandósság előtti és a várandósság alatti, megszületés előtti diagnosztikai lehetőségek birtokában lehetővé teszi, hogy a fokozott kockázatú házaspároknak is egészséges gyermekük születhessen. [21] Erre akkor van szükség, ha az előző terhességek kapcsán fejlődési rendellenesség fordult elő, illetve, ha a családban a vérrokonok körében fejlődési rendellenességekről szerzünk tudomást. [17] Azokban az esetekben is szükség lehet genetikai tanácsadásra, ha a teherbeeséssel próbálkozó nő vegyszerártalomnak, gyógyszerártalomnak, vagy fertőző betegség veszélyének van kitéve. [4] 17 Több fontos alkotóeleme van a

terhesség előtti gondozásnak, ideértve az életmódbeli tényezőket (pl. dohányzás, alkohol, koffein, testsúly), oltásokat, krónikus betegségek kezelését, a fogamzásgátló elérhetőségét és a környezeti behatásokat. [27] Praeconceptionális gondozás során fontos a fennálló betegségek számbavétele, szakszerű kezelése is. [17] Itt három fontos dolgot említek meg: 1. Hüvelygyulladások, szexuális úton terjedő betegségek [17] Ezek a betegségek alacsony szintű gyulladást előidézve megnehezítik a terhesség bekövetkezését, továbbá illetve spontán vetélést, koraszülést eredményezhetnek, ezért felismerésük és szakszerű kezelésük fontos. 2. Belgyógyászati és krónikus betegségek Várandósság előtt feltétlenül szükséges a krónikus betegségek ellenőrzése, szükség szerint a kezelés újbóli átgondolása, beállítása. Kiemelten fontos a szívbetegek és a cukorbetegségben szenvedő betegek állapotának ellenőrzése

is. [17] 3. Lásd: 3 oldal, „Vetélések okai: anyai okok: Genitális eredetű: gyulladás” Súlyos gyakori tévhitek, hogy a dohányzásnak nincs káros hatása a magzatra, hogy a dohányzás miatt kisebb súlyú magzat fejlődik és ezért könnyebb lesz a szülés, illetve, hogy ha már a várandósság kezdetekor dohányoztak, akkor a magzat mindenképpen károsodott, így nincs értelme a leszokásnak. Ezek ellenére bizonyított tény, hogy még az utolsó trimeszterben abbahagyott dohányzás is kedvezően befolyásolja a magzat egészségi állapotát. [28] A várandósgondozáson a túlzott alkoholfogyasztás káros következményeit is ismertetni kell. A várandós nő túlzott mértékű alkoholfogyasztása károsítja a magzat egészségét, ami akár magzati alkohol szindrómához is vezethet. Magyarországon a becslések szerint 100 000 születésből kb. 300 magzat érintett [28] Az életmód és étrend mellett fontos a lakás- és munkakörülmények rendezése,

valamint valamennyi olyan tényező felderítése, melyek kockázatosak lehetnek a várandósság szempontjából. [21] 18 A leendő anya fizikai, egészségi állapotán túlmenően nagyon fontos a mentális állapotok megítélése. [21] A súlyos krónikus pszichés stressz vagy kedvezőtlen események a terhesség folyamán az ideg- és más szervrendszerek fejlődését befolyásolhatják, mivel alacsony szintű krónikus gyulladást okoz és megzavarja a pete és az embrió indukálta betapadási és beágyazódási jó gyulladás kialakulását. Ezek következménye: a koraszülés, retardált növekedés, kedvezőtlen észlelő- és magatartásfejlődés, emocionális zavar, autizmus, skizofrénia lehet. [29] Ezért a várandós anyák társas és a társadalmi támogatása elengedhetetlenül fontos a jövendő generáció egészsége szempontjából. [28] A várandósok gondozása során szükség lenne felmérni a stresszforrásokat és megfelelő támogató hálózathoz

hozzásegíteni az édesanyákat [28] A praeconceptionalis gondozás során sok esetben kiszűrhetők a koraszülés szempontjából veszélyeztetettek. Tanácsadásukra, oktatásukra, terhességre történő felkészítésükre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. [2] A terhesgondozás megkezdésekor fel kell tárni azokat a kockázati tényezőket, melyek koraszülést idézhetnek elő. A veszélyeztetettek szoros ellenőrzést igényelnek [2] 19 3. Anyag és módszer Sajnálatos módon a kialakult COVID-19 helyzet miatt személyesen nem volt lehetőségem az adatfelvételre, így kutatási módszerként online kérdőívet használtam. Ezt a közösségi média segítségével juttattam el az adott célcsoporthoz. Olyan kitöltők segítségét vártam, akik érintettek voltak a vetélés és/vagy a koraszülés témakörében. A kitöltés önkéntes és teljes mértékben anonim módon történt, amiről biztosítottam a kitöltőket. A válaszadóknak 2021 január

18-tól 2021 február 27-ig volt lehetőségük kitölteni a kérdőívet. Az űrlapra összesen 140 helyes kitöltés érkezett Gondoskodtam arról, hogy a kitöltésre szánt idő ne legyen túl hosszú, ezért az megoldható volt 10 perc alatt. Összesen 25 kérdésből állt a kérdőív A kérdések között vegyesen voltak zárt és nyitott kérdések is. A felmérés szempontjából az alábbi fontos kérdéseket tettem fel: miután a kitöltő megadta életkorát lakhelyét iskolai végzettségét érdekelt, hogy kitől és milyen felvilágosítást kapnak a várandós anyák annak érdekében, hogy megelőzzék a vetélést és a koraszülést, várandósság alatt milyen jelei lehetnek a fenyegető vetélésnek és/vagy koraszülésnek. Továbbá megkérdeztem, hogy előfordult-e már várandósságaik során vetélés és/vagy koraszülés, és ha igen, mi volt az oka. Ezen kívül érdeklődtem a várandósság előtti és alatti káros szenvedélyükről, és hogy mennyire

tartják fontosnak a várandósság előtti és alatti megfelelő életmódot és helyes táplálkozást. Az online űrlap előnye, hogy könnyen elkészíthető, viszonylag nagy csoporthoz el tud jutni, és nem sok időt vesz igénybe a válaszadás. De előnyei mellett hátránya is van. Nem biztos, hogy őszintén válaszolnak a kérdőívre, vagy nem mutatnak hajlandóságot azzal kapcsolatban, hogy kitöltsék. Legelőször is a célkitűzéseimet figyelembe véve készítettem el a kérdőívet. Törekedtem arra, hogy átlátható és érthető legyen, ne legyen túl hosszú, vagy zsúfolt. Próbatesztelést is végeztem Teszteltem a kérdőív hosszát, hogy egyáltalán érthetően vannak-e megfogalmazva az adott kérdések, könnyen lehet-e azokra válaszolni. 20 4. Eredmények Életkor szerinti eloszlás 12 fő; 9% 10 fő; 7% 45 fő; 32% 52 fő; 37% 21 fő; 15% 18-25 év 25-30 év 40 év felett 30-35 év 35-40 év 1. ábra Életkor szerinti eloszlás Saját

szerkesztés, 2021 A kérdőívem első kérdése a kitöltő életkorát célozta meg. Mint az az 1 ábrán is látszik az életkorok eloszlása a 140 kitöltésből 52 fő 40 év feletti, 45 fő 35-40 év közötti, 21 kitöltő 30-35 év közötti, 12 kitöltő 18-25 év közötti, 10 fő pedig 25-30 év közötti. 21 A kutatásban résztvevők legmagasabb iskolai végzettsége 2 fő; 1% 0 fő; 0% 14 fő; 10% 46 fő; 33% 78 fő; 56% érettségi egyetem/főiskola szakmunkésképző, szakiskola 8 általános kevesebb, mint 8 általános 2. ábra A kutatásban résztvevők legmagasabb iskolai végzettsége Saját szerkesztés, 2021 Második kérdésként a kitöltők legmagasabb iskolai végzettségére voltam kíváncsi. Meglepetésemre a válaszadók 56%-a egyetemi/főiskolai végzettségű, ez 78 kitöltőt jelent, 33%-nak azaz 46 főnek érettségije van. Szakmunkásképzőt, szakiskolát 10% végzett, pontosabban 14 fő, és 2 fő általános iskolai

végzettséggel rendelkezik. Olyan alany nem töltötte ki a kérdőívemet, aki 8 általános iskolai osztállyal sem rendelkezett. (2 ábra) 22 A kutatásban résztvevők lakóhelye 15 fő 41 fő 29 fő 11 fő 44 fő falu község város megyeszékhely főváros 3. ábra A kutatásban résztvevők lakóhelye Saját szerkesztés, 2021 A harmadik kérdés a válaszadó lakóhelyére irányult. A kitöltők közül legtöbben városban 44 fő, falun 41 fő, 29 fő megyeszékhelyen, 15 fő a fővárosban és 11 fő községben lakik. (3 ábra) 23 35 fő 45 fő 23 fő 37 fő négyszer, vagy annál többször háromszor kétszer egyszer 4. ábra A kutatásban résztvevők várandósságának száma Saját szerkesztés, 2021 A következő kérdésnél arra voltam kíváncsi, hogy a kitöltő hányszor volt várandós. A 4. ábra mutatja, hogy legtöbb válaszadó egyszer volt várandós, ez 45 főt jelent, 37 fő kétszer volt várandós, a kitöltők közül 35

fő volt négyszer, vagy annál többször várandós és a maradék 23 fő pedig háromszor. 24 36% 64% igen nem 5. ábra Felvilágosításban részesült és nem részesült kitöltők száma Saját szerkesztés, 2021 Fontosnak tartom, hogy a különböző szakemberek felvilágosítást nyújtsanak abban, hogy milyen terhesség előtti és alatti életmódbeli faktorok, valamint ebből eredő esetleges kóros elváltozások vezethetnek nagyobb valószínűséggel vetéléshez és/vagy koraszüléshez. A következő kérdésem erre irányult A kitöltők 64%-a kapott felvilágosítást, 36% pedig nem. 25 Ha az előző kérdésnél igen volt a válasza, kitől? 1% 4% 1% 17% 2% 75% szülész-nőgyógyász szakorvos háziorvos védőnő szülésznő olvasott róla internet 6. ábra Az „igen” választ adók száma Saját szerkesztés, 2021 Akik felvilágosítást kaptak leírták, hogy az honnan ered. A legtöbb válaszadó a szülész-nőgyógyász szakorvost

jelölte meg, ez a válaszadók 75%-a. A második legtöbb szavazatot a védőnő kapta, ez a kitöltők 17%-a, a háziorvostól 2% kapott felvilágosítást, a szülésznőtől 1%. Ezeken kívül 4% olvasás útján szerzett tapasztalatot, míg 1% az internetről tájékozódott. 26 Tájékoztatta-e már valaki arról, hogy családtervezést megelőzően milyen szűrővizsgálatokon kell részt vennie Önnek és férjének, hogy csökkentsék a vetélések és koraszülések előfordulásának kockázatát? 49 fő; 35% 91 fő; 65% igen nem 7. ábra Tájékoztatásban részesült és nem részesült válaszadók száma Saját szerkesztés, 2021 A következő kérdésem az volt, hogy tájékoztatta-e már valaki arról a válaszadót, hogy családtervezést megelőzően milyen szűrővizsgálatokon kell részt vennie neki és férjének, hogy csökkentsék a vetélések és koraszülések előfordulásának kockázatát. A válaszadók 65%-át, azaz a kitöltők több mint

felét nem tájékoztatták és csupán 35%, azaz 49 kitöltő kapott tájékoztatást szűrővizsgálatokról. 27 a családtervezést megelőző Ha az előző kérdésnél igen volt a válasza, ki tájékoztatta? 2% 16% 82% szülész-nőgyógyász szakorvos védőnő meddőségi specialista 8. ábra Az „igen” választ adók száma, abban, hogy ki tájékoztatta őket Saját szerkesztés, 2021 Többségében a szülész-nőgyógyász szakorvos ad tájékoztatást, a kitöltők 82%-a választotta ezt a lehetőséget. A védőnőt 16%-uk adta meg válasznak, 2% pedig a meddőségi specialistát. 28 Kapott-e felvilágosítást terhességét megelőzően, vagy egyáltalán arról, hogy terhesség alatt milyen jelei lehetnek a fenyegető vetélésnek és/vagy koraszülésnek? 49% 51% igen nem 9. ábra A fenyegető vetélés és/vagy koraszülésjeleiről felvilágosítást kapott kitöltők száma Saját szerkesztés, 2021 A fenyegető vetélés tünetei

a terhességek 20-30%-ában tapasztalhatók, ugyanakkor ezen terhességeknek csak közel 50%-a végződik vetéléssel. [7] Abban az esetben, ha a várandós nő hüvelyi vérzésről, deréktáji fájdalomról, esetleg görcsökről tesz említést, mindenképpen gondoljunk vetélésre, különösen akkor, ha korábbi vetélés szerepel a kórtörténetben. [7] Ha a 24. terhességi hét betöltése után az anya gyakori méhkeményedéseket (kontrakciókat, fájásokat) észlel, különösen, ha ez a méhnyak megrövidülésével, a nyakcsatorna kisebb-nagyobb mértékű megnyílásával társul, fenyegető koraszülésről beszélünk. [4] A válaszadók 51%-a válaszolt igennel arra, hogy felvilágosítást kaptak-e, és 49% a nem választ adta meg. Ez az eredmény nagyon szoros 29 Ha az előző kérdésre igen volt a válasza, kitől kapott felvilágosítást? 60 54 50 40 30 20 12 10 2 1 1 1 0 1 szülész-nőgyógyász szakorvos védőnő szülésznő meddőségi

specialista háziorvos gyógypedagógusként van ismerete 10. ábra A felvilágosítást kapott kitöltők válasza Saját szerkesztés, 2021 Az, hogy kitől kapták ezt a felvilágosítást nagyon megoszlott. A szülész-nőgyógyász szakorvos kapta a legtöbb szavazatot, ezt a lehetőséget 54 kitöltő választotta, majd a védőnő 12 szavazattal, szülésznő 2 szavazattal, a háziorvos és a meddőségi specialista 1-1 szavazattal, valamint 1 kitöltő gyógypedagógus foglalkozása révén szerzett ismereteket a témában. 30 Vetélések és a koraszülések megoszlása a kutatásban résztvevők között 26 fő; 19% 66 fő; 47% 48 fő; 34% Mindkettő Vetélés Koraszülés 11. ábra Vetélések és a koraszülések megoszlása a kutatásban résztvevők között Saját szerkesztés, 2021 A következő kérdés arra irányult, hogy a kitöltők közül kinek volt vetélése, kinek volt koraszülése, esetleg mindkettő. A válaszadók 47%-ának, azaz 66

kitöltőnek koraszülése volt, 34%-nak vetélése, ez 48 kitöltőt jelent. A fennmaradó 19%-nak, így 26 főnek mindkettő jelen volt. 31 Vetélések okai 35 31 30 25 20 15 10 5 4 1 1 2 2 4 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 12. ábra Vetélések okai Saját szerkesztés, 2021 A kutatás során szerettem volna felmérni, hogy a válaszadóknál milyen jelei, milyen okai voltak a vetéléseknek és a koraszüléseknek. Ahogy a 12 ábrán is látszik a válaszokból, nagyon megoszló eredmények születtek. Elsősorban a vetélés okaira adott válaszokat mutatom be. A legtöbb válaszadó, azaz 31 fő írta, hogy nem ismert a vetélésnek az oka. Ezen kívül 4 válaszadó magzati elhalást írt, másik 4 megkérdezett pedig spontán vetélést. Két kitöltő válaszolta azt a vetélésének okaként, hogy immunológiai összeférhetetlenség, habituális vetélés vagy fejlődés megállása állt fent. A következő válaszokat mind 1-1 kitöltő adta:

fizikai bántalmazás, stressz, üres petezsák, placenta sérülés, dohányzás, placenta praevia, vérzés, alacsony progeszteron szint, méhszájelégtelenség, progeszteron hiány, SLE (szisztémás lupus erythematosus), fejlődési rendellenesség, pajzsmirigy alulműködés, Edwards-szindróma, fizikai terhelés, trombózis, autoimmun betegség, missed ab, kromoszóma rendellenesség. 32 1 1 Koraszülések okai 40 35 35 30 25 20 15 10 5 2 4 4 1 5 8 6 5 1 2 1 3 1 2 4 1 1 1 1 1 1 0 13. ábra Koraszülések okai Saját szerkesztés, 2021 Jól látható, hogy a koraszülés okaira is sokféle válasz érkezett be. Ezt mutatja be a 13. ábra A legtöbb kitöltőnél, ami 35 főt jelentett, az ikerszülés volt megjelölve 8 fő nem ismerte a koraszülésének okát, 6 főnél korai lepényleválás következett be. Magas vérnyomást 5 fő és terhességi toxémiát szintén 5 fő adott meg válaszként. 4 fő magzatvíz elfolyást és fertőzést

írt, 3 válasz pedig a korai burokrepedésre érkezett. Előző császármetszés utáni hegszétválást 2 válaszadó adott meg, ahogy a nyitott méhszájra és a trigemini várandósságra is. Mindösszesen 1 válasz érkezett alábbiakra: rossz flowmetria érték, gyulladás, stressz, dohányzás, görcsös hasi fájdalom, praeeclampsia, autoimmunbetegség, méhszájelégtelenség, SLE (szisztémás lupus erythematosus), HELLP-szindróma, iker-iker transzfúziós szindróma és vese probléma. 33 1 1 Helyes táplálkozás eloszlása a résztvevők között várandósság előtt és alatt 120 108 100 80 77 60 45 40 29 18 20 3 0 igen részben A helyes táplálkozás a várandósság előtt nem A helyes táplálkozás a várandósság alatt 14. ábra Helyes táplálkozás eloszlása a résztvevők között a várandósság előtt és alatt Saját szerkesztés,2021 A 14. ábra szemlélteti a helyes táplálkozás eloszlását a résztvevők között a

várandósság előtt és a várandósság alatt. A megkérdezettek közül 77 fő figyelt oda a helyes táplálkozásra a várandósság előtt, 45 fő részben és 18 fő egyáltalán nem. A felvett adatok alapján a várandósság alatt jobban odafigyeltek a helyes táplálkozásra a kitöltők. 108 fő figyelt oda a táplálkozására, 29 fő részben és csupán 3 fő válaszolt nemmel. 34 A várandósság alatti fogászati szűrővizsgálat fontossága a kitöltők (1: egyáltalán nem; 5: nagyon fontos) 90 78 80 70 60 50 40 33 30 21 20 10 3 4 1 2 0 3 4 5 15. ábra A várandósság alatti fogászati szűrővizsgálat fontossága a kitöltők között Saját szerkesztés, 2021 Felmérésem során arra is kerestem a választ, hogy a tanulmányban résztvevők mennyire tartják fontosnak a várandósság alatti fogászati szűrővizsgálatot. 78 válaszadó nagyon fontosnak tartja vizsgálatot. A vizsgált számból csupán 3 fő gondolja úgy, hogy egyáltalán

nem fontos a fogászati szűrővizsgálat a várandósság alatt. 35 Fogászati betegségek megoszlása a kérdőív kitöltői között 9% 19% 72% Volt fogászati betegsége Nem volt fogászati betegsége Nem tud róla 16. ábra Fogászati betegségek megoszlása a kérdőív kitöltői között Saját szerkesztés, 2021 Felmértem a kitöltők között a fogászati betegségek előfordulását, ami a 16. ábra szemléltet. Az űrlap kitöltőinek 72%-ának nem volt semmilyen fogászati betegsége a várandóssága alatt, 19%-nak viszont volt. A többi 9% nem tud róla, hogy van fogászati problémája. 36 Káros szenvedélyek a várandósság előtt és alatt 120 109 100 80 60 59 40 42 36 20 0 26 5 Dohányzás 2 Nem volt Kávéfogyasztás Várandóssága előtti káros szenvedélyek 0 Alkoholfogyasztás 1 0 Stressz Várandóssága alatti káros szenvedélyek 17. ábra Káros szenvedélyek a várandósság előtt és alatt Saját szerkesztés, 2021 A

17. ábra szemlélteti, hogy a kitöltőknek milyen káros szenvedélye volt a várandósságuk előtt és alatt. Várandósság előtt 42 fő dohányzott, 36 fő kávét fogyasztott, 2 fő alkoholt, ezen kívül pedig 1 kitöltő írta a stresszt. A válaszadók közül 59 főnek nem volt semmilyen káros szenvedélye. Ezek a számok a várandósság ideje alatt jelentősen megváltoztak. A dohányzást 5 kitöltő adta meg válasznak, a kávéfogyasztást 26 fő, alkoholfogyasztás és a stresszt egy kitöltő sem jelölte meg. 109 főnek pedig nem volt káros szenvedélye a várandósság alatt. 37 Káros szenvedélyek aránya a várandósság ideje alatt az életkorok eloszlása szerint 40,00% 36,36% 35,00% 30,00% 23,81% 25,00% 22,22% 19,23% 20,00% 15,00% 10,00% 10,00% 5,00% 0,00% 18-25 év 25-30 év 30-35 év 35-40 év 40 év felett 18. ábra Káros szenvedélyek aránya a várandósság ideje alatt az életkorok eloszlása szerint Saját szerkesztés, 2021 A

kutatásom során arra is kerestem a választ, hogy az életkorok eloszlása szerint miként változik a káros szenvedélyek aránya. Ezt mutatja be a 18 ábra Amint látható is a 18-25 év közötti kitöltők körében legmagasabbak a káros szenvedélyek mutatói, ami 36,36%. A 30-35 év közötti kitöltőknél 23,81%, a 35-40 évesek körében 22,22%, 40 év felett pedig 19,23%. A legalacsonyabb arány a 25-30 év közötti kitöltőknél volt, ez 10,00%. 38 5. Megbeszélés, következtetések Kutatásom célja, hogy a következő hipotéziseimet igazoljam vagy cáfoljam az eredmények statisztikai elemzésével. 1. Úgy gondolom, hogy sajnálatos módon nem tájékoztatják a várandóst arról, hogy családtervezést megelőzően milyen vizsgálatokon kell részt venni neki és férjének, hogy csökkentsék a vetélések és a koraszülések előfordulásának kockázatát. A hipotézis beigazolódott. A válaszadók 65%-át, azaz a kitöltők több mint felét nem

tájékoztatták családtervezést megelőző szűrővizsgálatokról és csupán 35%-uk kapott megfelelő felvilágosítást arról, hogy mivel csökkenthető a vetélések koraszülések száma. Akik tájékoztatást kaptak annak forrásaként 82% a szülész-nőgyógyász szakorvost, 16% a védőnőt és 2% a meddőségi specialistát adta meg. Családtervezés előtt fontosnak tartom, hogy mindenképp kivizsgálják a leendő anyukát és férjét praeconceptionális gondozás keretében. Fontos a nőgyógyászati rákszűrés, egyéb krónikus betegségek felderítése és kezelése, szükség esetén genetikai tanácsadás. Ezek mellett az esetleges rizikótényezők feltárása is ajánlott 2. Feltételezem, hogy a 25 év alattiak körében magasabb a káros szenvedélyek aránya. Kutatásomban felmértem az életkorok szerint a káros szenvedélyek arányát. Amint a 18. ábrán is látható a 18-25 év közöttiek körében a legmagasabb ez az érték, pontosan 36,26%. Így ez

a hipotézisem is beigazolódott A 17 ábrán látszik, hogy melyek azok a káros szenvedélyek, amellyel élnek a nők a várandósságuk alatt. Legmagasabb a kávéfogyasztás, majd a dohányzás aránya. 3. Az anyukák alábecsülik a várandósság alatti fogászati szűrővizsgálat fontosságát. Ez a hipotézis nem igazolódott be, ugyanis a 140 kitöltőből 78 fő nagyon fontosnak tartja a várandósság alatti fogászati szűrővizsgálatot, 33 fő fontosnak, 21 kitöltő közepesen fontosnak, 4 fő nem és csupán 3 fő egyáltalán nem tulajdonított ennek 39 jelentőséget. Ez az eredmény pozitív képet ad arról, hogy az anyukák tényleg nagyon fontosnak tartják a rendszeres fogászati szűrővizsgálatot. 40 6. Összefoglalás Szakdolgozatom témája a vetélés és a koraszülés megelőzésének életmód aspektusai. A kutatásomhoz használt anonim kérdőívet 140 olyan kitöltő töltötte ki, akik érintettek a vetélés és/vagy koraszülés

témakörében. A közösségi média segítségével juttattam el a célcsoporthoz a kutatásra szánt kérdőívet. A kutatás eredményéből azt a következtetést vontam le, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást a várandósok arról, hogy milyen szűrővizsgálatokon jelenjenek meg annak érdekében, hogy meg tudják előzni a vetélés és a koraszülés előfordulását. A káros szenvedélyek visszaszorítása érdekében a védőnők segítséget nyújthatnak abban, hogy a várandós nő a várandósság idejére vagy azon túl is abbahagyja káros szokásait. Leszokássegítő szervezeteket ajánlhat nekik, vagy maga is programokat tarthat arról, hogy milyen módon hagyjanak fel ezen szokásokkal. Fontos, hogy a szakirodalmi összefoglalásban felsorolt betegségek, kórképek, szövődmények még a terhesség előtt felismerésre kerüljenek praeconceptionális, azaz fogamzás előtti gondozás során, hogy a nő a lehető legjobb egészségi állapotban legyen

várandós. Ahhoz, hogy ezt ellehessen érni fontos, hogy maga a várandós, a szülész-nőgyógyász szakorvos, védőnő, háziorvos és egyéb szakterületeken dolgozó szakorvosok együttműködően tudjanak dolgozni. Idetartozik a rizikótényezők kiszűrése, a fennálló betegségek kezelése, továbbá a megfelelő táplálkozás és a helyes étrend kialakítása. Az elhízás nem csak a várandósság alatt veszélyes, hanem a várandósság után is lehetnek maradandó szövődményei az anyára és az újszülöttre nézve is. 41 7. Irodalomjegyzék [1] Fülöp Vilmos: Az immunológia időszerű kérdései a humánreprodukcióban. Semmelweis Kiadó. Budapest, 2008 [2] Dr. Nagy Gyula: A koraszülés megelőzése és a terápia lehetőségei Szerkesztette: Dr. Rigó János és Dr Papp Zoltán A várandós nő gondozása Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2005 [3] Lampé László: Szülésznők kézikönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt Budapest, 2013 [4] Dr. Berkő

Péter: Szülésznők kézikönyve - Remények, kockázatok és boldogság SpringMed Kiadó, 2010 [5] Dr. Urbancsek János és Dr Murber Ákos: Asszisztált reprodukciós technikával fogant terhességek. Szerkesztette: Papp Zoltán A várandósgondozás kézikönyve Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2016 [6] Fülöp Vilmos: A szaporodási zavarok és habituális vetélések hátterében álló folyamatok újabb értelmezése. Szerkesztette: Fülöp Vilmos Az immunológia időszerű kérdései a humánreprodukcióban 2. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2018 [7] Dr. Németh Gábor: Fenyegető vetélés Habituális vetélés Méhnyak-elégtelenség Szerkesztette: Papp Zoltán. A várandósgondozás kézikönyve Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2016 [8] Dr. Szűcs Ildikó: Mennyi esélye van egy koraszülöttnek az életben maradásra? Szerkesztette: Dr. Berkő Péter A betegek kérdéseire főorvosok válaszolnak Miskolc, 2018 [9] Beke Anna: A fokozottan veszélyeztetett csecsemők és

kisgyermekek gondozási rendszerének jelentősége a rehabilitáció korai indításában. Szerkesztette: VekerdyNagy Zsuzsanna A gyermekrehabilitáció sajátosságai Medicina Könyvkiadó Zrt Budapest, 2019 42 [10] Fülöp Vilmos: Az anyagcserezavarok hatása a fertilitásra és a terhességi kórképekre. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2019 [11] Dr. Paulin Ferenc: Koraszülés prevenció Szerkesztette: Papp Zoltán A várandósgondozás kézikönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt Budapest, 2016 [12] Dr. Kovács László: Többes fogamzás, többes terhesség Szerkesztette: Papp Zoltán. A várandósgondozás kézikönyve Medicina Könyvkiadó Zrt Budapest, 2016 [13] Molnárné dr. Szűcs Petra, Dr Pénzes Melinda, Dr Fogarasi-Grenczer Andrea: A fogorvos és a védőnő fogászati feladatai várandósgondozás során. VÉDŐNŐ folyóirat. 2018/6 szám [14] Gera István: A fogágybetegség mint az alacsony testsúlyú koraszülés rizikófaktora. Szerkesztette: Fülöp Vilmos Az

immunológia időszerű kérdései a humánreprodukcióban 2. Miskolci Egyetemi Kiadó, 2018 [15] Dr. Gera István: A várandós nő parodontalis egészségi állapota és a terhességi komplikációk közötti kapcsolat. Orvosi Hetilap, 2018, 159évfolyam 25 szám [16] Dr. Beke Anna: Élvezeti szerek hatása a magzatra Szerkesztette: Papp Zoltán A várandósgondozás kézikönyve. Medicina Könyvkiadó Zrt Budapest, 2016 [17] Dr. Berkő Péter: Szülészet – Nőgyógyászat (Védőnő szakos főiskolai hallgatók számára) II.kiadás Miskolci Egyetemi Kiadó, 2006 [18] Dr. Fogarasi-Grenczer Andrea, Dr Balázs Péter: A dohányzás és a környezeti dohányfüstártalom kapcsolata a koraszülésekkel. Orvosi Hetilap 2012, 153évfolyam 18. szám [19] Dr. Borsos Antal: Kábítószerfüggés terhességben Szerkesztette: Papp Zoltán, Görbe Éva, Hajdú Júlia, Váradi Valéria. Perinatológus párbeszéd Golden Book Kiadó Kft. Budapest, 2001 [20] Dr. Alexy Miklós: A drogok

újszülöttkori megvonási tünetei Szerkesztette: Papp Zoltán, Görbe Éva, Hajdú Júlia, Váradi Valéria. Perinatológus párbeszéd Golden Book Kiadó Kft. Budapest, 2001 43 [21] Dr. Beke Artúr: Felkészülés a várandósságra Praeconceptionális gondozás Szerkesztette: Papp Zoltán. A várandósgondozás kézikönyve Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2016 [22] Dr. Szőcs Gyula: Táplálkozás: tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok Szerkesztette: Papp Zoltán. A várandósgondozás kézikönyve Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2016 [23] Dr. Rigó János Jr: A várandós nő táplálkozása Szerkesztette: Dr Rigó János Jr. és Dr Papp Zoltán A várandós nő gondozása Medicina Könyvkiadó Rt Budapest, 2005 [24] Soós Zsuzsanna: Az elhízás és a meddőség kapcsolata. Szerkesztette: Fülöp Vilmos. Az immunológia időszerű kérdései a humánreprodukcióban 2 Miskolci Egyetemi Kiadó, 2018 [25] Garamvölgyi Zoltán: A terhességi cukorbetegség

immunológiája. Szerkesztette: Fülöp Vilmos. Az immunológia időszerű kérdései a humánreprodukcióban 2 Miskolci Egyetemi Kiadó, 2018 [26] Gáspár Zsófia, Dr. Egresi Anna, Dr Lengyel Gabriella, Dr Blázovics Anna, Dr. Tőke Judit, Dr Hagymási Krisztina: Az endogén fémionok koncentrációinak változása különböző kórokú, idült májbetegségekben. Orvosi Hetilap, 2020 161.évfolyam, 22 szám [27] Sunni L Mumford, Kara A Michels, Natasa Salaria, Pilar Valanzasca, José M Belizán: Preconception care: it’s never too early. Reproductive Health, 2014, 11:73 [28] Péterné Molnár Gizella: Pszichoszociális gondoskodás. Anyasági juttatások Szerkesztette: Papp Zoltán. A várandósgondozás kézikönyve Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2016 [29] Dr. Jakobovits Ákos, Dr Jakobovits Antal: A humán magzat etiológiája (Viselkedés- és magatartásmintázatok). Semmelweis Kiadó Budapest, 2015 44 8. Melléklet