Vallás | Keresztény » Szántai Pál - Isten titkai

Bibliai füzetek sorozat 18. füzet Szántai Pál Isten titkai Bibliai füzetek sorozat 18. füzet Ajánlás Ajánlom ezt az írást mindazoknak, akik az Istentől várják problémáikra a magoldást, mivel úgy érzik, már csak Ő segíthet. Én is így kezdtem az újjászületésemet Én ugyan előtte is hittem Istenben, néha misére is elmentem, de a hétköznapokban mammont imádtam. Minden pillanatban azon voltam, hogy hogyan lehetne még több pénzt szerezni. Egyszer csak rossz döntésemből kifolyólag az összes pénzünket elvesztettük. Ott álltunk megtakarítás, jövedelem nélkül a feleségemmel meg két iskolás gyerekünkkel. Mi még csak ellettünk volna valahogy, de a gyerekeknek enni kell adni, ruhát kell venni, meg maga az iskola sincs ingyen. Azt hittem, mindennek vége. Lelkileg nem tudtam elviselni a helyzetet és a kilátástalanságot A halál gondolata is megfordult a fejemben a szégyenérzet miatt. Szégyelltem magamat, hogy tönkrementünk

és most mások mit fognak gondolni rólunk. Mert a szegényeket senki sem szereti. Úgy éreztem ennél bármi jobb lehet Feleségem tartotta bennem a lelket Ő már akkor rendszeresen járt templomba. Azt mondta, Isten majd megsegít, csak kérnünk kell És valóban Mindig volt annyi pénzünk, ami feltétlen kellett. Ezért én is egyre többet jártam templomba, és szabadidőmben a Bibliát olvasgattam. Amit olvastam, kezdtem az szerint élni életemet Nem volt könnyű lemondani bűneimről, még most is sokszor küzdök velük. Isten azonban látja igyekezetemet és megbocsájt. Igyekezetemre reagálva valamilyen módon mindig szól hozzám, ha szükségem van rá. Legtöbbször a Bibliát forgatva, ott találom meg a választ kérdésemre Kedves olvasók! Merjük elhinni, hogy Istennek mindannyian fontosak vagyunk. Forgassuk bátran a Bibliát, ott választ kapunk problémáinkra. Ugyanakkor írásomat nem csak azoknak ajánlom, akik egyéni problémáikra keresik a

megoldást. Azoknak is ajánlom, akik korunk nagy társadalmi kérdéseire keresik a választ Vannak, akik az emberi tudományok segítségével teszik ezt, vannak, akik a Bibliát olvassák. És most már vannak olyanok is, akik a világi tudományok segítségével próbálják kiolvasni a Bibliából az örök igazságokat. Az írás végére kiderül, hogy melyiknek van igaza Remélem az is kiderül mindenki számára, hogy a nagy, átfogó társadalmi problémákat hogyan kell kezelni, hogyan kaphatunk rá megoldást. Mert lássuk be, Európa társadalmai morálisan olyan úton indultak el, amely erkölcsi zülléshez, a társadalom vállságához vezet, ahonnan csak a keresztény hit lesz képes kirángatni, jó útra téríteni. Akiket ezek a kérdések érdeklik, olvassák végig írásomat. Előszó Minden írásomnak van apropója. Ennek is De nem csak a már fent említett európai társadalmi züllés, hanem más, egyéb ok is szerepet játszott, hogy ezekkel kapcsolatban

gondolataimat közre agyjam. Itt van például az is, hogy az egyházunk kényszerhelyzetben van Egyrészt kényszeríti őt, hogy keresztény hitünk társadalmi alapegysége, a család veszélyben van. Azok a tippek pedig, amiket hangoztat, nem vezettek eredményre. Hiába tanácsolta, hogy szeressétek egymást, hogy Isten küldöttét a Szentlelket fogadjátok be családtagként, hogy bocsájtsatok meg egymásnak, hogy tiszteljétek egymást, ezek a bibliai jótanácsok nem vezettek eredményre. Változatlanul egyre növekedik a válások száma, még azoknál is, akik templomban fogadtak örök hűséget. Akkor ezek az utóbbiak nem voltak jó keresztények? De 2023. szeptember 20 1 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet Csak senki nem tudta nekik megmondani, hogy mit kell tenniük ahhoz, hogy a kezdetben közöttük meglévő szerelem később is fennmaradjon. Az egyház nagy egzegétái is hiába keresték a választ. Az emberi tudomány jeles képviselői is detektálták

a problémát, felmérték ennek társadalomra gyakorolt hatásait, ők is keresték a megoldást. Részleges sikereket értek ugyan el, de receptet a problémára ők sem tudtak adni. Ekkor jött az ötlet azoktól a tudósoktól, akik amellett, hogy tudományuk elismert képviselői, de egyben elkötelezett istenhívők, tudományuk birtokában majd kiolvassák a Bibliából ezzel kapcsolatban az Isten titkait. Egyre erőteljesebben kezdtek el dörömbölni az egyház ajtaján, hogy engedjék be őket az egyház azon belső köreibe, akik a Biblia magyarázattal foglalkoznak. Az egyház ezt sokáig nem akarta Félt attól, hogy mi lesz ebből, ha összeengedi az emberi tudományt a Bibliával. Ebből semmi jó nem sülhet ki. De végül is engedniük kellett, mert ők nem tudtak a kérdésben áttörést elérni, a hívő tudósok pedig ezt látva egyre erőszakosabbak lettek. És itt vannak a hívek is. A hívek sokáig csak vártak arra, hogy az egyház majd megmondja, mit kell

tenni. Mert az egyház sokáig megmondta, hogy mit kell tenni, de főleg, hogy mit nem szabad tenni. A mai napig ugyanazokat a bibliai igazságokat ismétlik Az idő pedig elszaladt mellettük. Ma már hiába hangoztatják a Bibliából vett nyilvánvaló igazságokat, egyre kevesebben hallgatják meg őket. Egy tv adásban hallottam egy vallással foglalkozó szakértőt, aki úgy nyilatkozott, hogy a prédikációkkal infantilizálják a híveket. Ez értelmezésében azt jelentette, hogy olyan egyszerű igazságokra világítanak rá a Bibliából, amit már a hívek nagy része ismer. Ezt az igazságot ráadásul körbeírják, megmagyarázzák Egyébként is a bonyolulttá váló társadalmi létből fakadóan a hívek problémái is bonyolultak, amiket nem lehet egy-két odaillő bibliai idézettel megválaszolni. Ráadásul a hívek igénye és a papi prédikációk eleve nem találkoznak. A pap a prédikációban a felolvasott, és az egymáshoz kapcsolódó olvasmány az

ótestamentumból, szentlecke az újtestamentumból, majd egy evangéliumi részlet kapcsán mondja el gondolatait. Tehát ő az igehelyeket magyarázza, a hívő pedig az élethelyzetéhez kérne bibliai segítséget. A kettő ritkán találkozik Ezért a hívek templomba járása egyre inkább csak az Istenhez való elkötelezettségen alapul. Ilyenek pedig egyre kevesebben vannak Isten szavainak első magyarázója A szakirodalom Pál apostolt tekinti az első teológusnak. Pedig akkor még az evangéliumok sem születtek meg. Arról sem született egyházi döntés, hogy mely iratokat fogják a Biblia részének tekinteni, ennek ellenére Pál már misszionált, melynek keretében hirdette Isten tanításait, és magyarázta azokat. Pedig Pál nem volt olyan zseni, hogy ezeket magától kitalálta volna A damaszkuszi úton történt találkozása Istennel teljesen megváltoztatta. Nyilvánvalóvá vált neki Isten feltámadása, hatalma. Megtérését követően 3 évre elvonult

Arábia valamely kietlen helyére. Ez alatt az idő alatt az evangélium teljesen ismeretté vált előtte Hogy ez hogyan sikerült neki, arról vannak találgatások, de biztosat nem tudunk. Minden esetre az nyilvánvaló, hogy Isten közreműködése nélkül ez nem történt volna meg. Hogy Isten miért pont Sault választotta ki erre a feladatra? Minden bizonnyal ő volt messze a legalkalmasabb. Pedig Istenről tudjuk, hogy számtalan megoldást találhatott volna De Ő mégis Sault választotta. 2023. szeptember 20 2 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet Pál a hellén – római világnak tett tanúságot Jézus Krisztusról, ebbe építette bele a kereszténységet és így lett Európa atyja, az európai kultúra megalapozója. Pál térítései során minden igehirdetését, minden intézkedését abban a mélységes meggyőződésben és tudatában teszi, hogy intézkedései a Krisztussal való teljes és igaz egységből fakadnak (2. Kor 5, 20-21; 13, 3). Pál

tanítása a kereszt teológiája (1 Kor 1, 23) Nekünk ez magától értetődő, hiszen el sem tudjuk a kereszténységet a kereszt nélkül képzelni. De abban a korban a kereszt a zsidók számára botrány volt, a pogányoknak pedig ostobaság és csak Isten választottai látták be Pál prédikálása nyomán, hogy tulajdonképpen Isten ereje és bölcsessége. (Lásd bővebben: doksi.net A kereszt botránya) A kereszt igéje pedig azt jelenti, hogy egyetlen út van az üdvösségre, az maga Krisztus Jézus, aki mindenkiért áldozta fel magát, váltságul annak bizonyosságára, hogy Isten mindenkit akar üdvözíteni és az igazság ismeretére elvezetni (1 Tim. 2, 4-6) Az üdvösséget senki sem saját magától nyeri el, hanem az Isten adja Jézus Krisztus által (Ef 2, 8-9). Jézus Krisztus által tehát mindenki megigazul, aki hisz (Apcsel 13, 38-39) Pál az emberek egymás közötti viszonyát is Isten igéje szerint hirdette. Nincs különbség ember és ember között,

hiszen az Isten igazsága a Jézus Krisztusban való hit által jön mindazokba, akik hisznek Őbenne (Róm 3, 22). A hit pedig a szeretet által munkálkodik (Gal 5, 6) Nincs többé zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egy vagytok Krisztus Jézusban (Gal 3, 28). Isten országa nem jelentheti egy népnek a többi fölött való uralmát, hanem Isten uralmát a testvérekké vált népek fölött. Pál volt az első, aki az ember jogát hirdette. Előtte ember emberré nem az emberi természet tette, hanem hogy milyen családba született, a vagyon, a társadalmi helyzet, esetleg a műveltség vagy a véletlen szerencse. Pál hirdette elsőként, hogy a rabszolga is ember, sőt testvér Jézus Krisztusban Pál azonban az egyenlővé válás érdekében nem hirdetett rabszolgalázadást. Az Egyházon belül is megnyílt az út a rabszolgák előtt akár a legmagasabb egyházi hivatalokra is. A kereszténység mindig először

belülről, az emberben akarja a jót hatalomra juttatni. Az így megváltoztatott ember automatikusan javítja a másik emberhez való viszonyulását. Ezek a kapcsolati változások lassan átalakítják az egész társadalmat. A keresztény felfogás a vagyon halmozását nem engedte, az anyagi javakat Isten ajándékának tekintette. A fentieken túlmenően Pál mindenben a rendet és a világi hatóságok iránti figyelmet, engedelmességet hirdette.(1) Pál szerint az átlagos kereszténynek nem az a legfőbb feladata, hogy világot járjanak és igét hirdessenek, hanem Istennel való szoros kapcsolata következtében vonzó életükkel és a kívülállók befogadásával támogassák a missziót.(2) Pál apostol teológiájának itt még nincs vége. Pál apostol tanításai kiterjednek a házaséletre, a párkapcsolat területére is (1 Kor 7, 1-16). Érdekes módon azonban, amely írásokat átnéztem Pál apostol munkásságával kapcsolatban, azok közül egyik sem tett

erről említést. Mintha a téma nem is létezne. Pedig korunk egyik legfeszítőbb kérdése éppen ez A testiséget az egyház soha nem ítélte el a házastársi kapcsolaton belül, mint utódnemzésre irányuló tevékenységet. Azt a testiséget azonban ami az ösztönökön alapszik, amit a vágy gerjeszt és célja a párok örömszerzése egymásnak és maguknak, az Egyház már elítéli. Pedig a teremtés következtében az örömszerzés szerves része a testiségnek. De nem csak keresztény etikai okok miatt marginalizálódtak Pál apostol nemiséggel, házasággal kapcsolatos tanításai. Szerintem a tanítások egy részének a jelentésével nincsenek is tisztában az exegéták és a teológusok. Hogy miért nem értik, annak több oka is van. Az egyik mindenképpen az, hogy a neves exgéták és 2023. szeptember 20 3 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet teológusok többnyire papok. A cölibátus következtében pedig igen gyér tapasztalatokkal rendelkeznek a

testiség témakörében. Akik viszont nem papok, őket gátolja a témával szembeni prüdéria. A másik az lehet, hogy a megszokott szentírásmagyarázattal ellentétben itt az egyes Ige helyek külön – külön értelmezése nem vezet eredményre. Nézzük most meg ezen páli tanításokat. Pál szerint a paráznaság, melytől óvja a gyülekezet tagjait, a házasságon kívüli nemi élet. Pál teológiájában az a gondolat, hogy sem a feleség, sem a férj nem ura saját testének, hanem a másik uralja azt, annak a kinyilvánítása, hogy házastársi kötelesség a másik fél házastársi igényeinek a kielégítése. Ebből nyilván az is következik, hogy kettőjük között minden szabad, amibe megegyeznek. Pál szerint a házas életet szüneteltetni csak kölcsönös megegyezéssel lehet és csak egy időre, különben kisértésbe esnek. Itt Pál a Sátánt nevezi meg, de nyilván a Sátán egy másik nő, vagy férfi képében fog megjelenni. Mert gyenge az ember

és csak rövid ideig tud ellenállni a nemi ösztöneiből fakadó vágyakozásnak. Az eddig ismertetett páli tanításokból jól látszik, hogy Pál apostol teljesen tisztában volt az ösztönök emberi életben betöltött szerepével. Pál apostol a nem házasságban élőknek azt tanácsolja, hogy ha nem képesek megtartóztatni magukat, akkor inkább éljenek házasságban. A pogányokkal való házasságról Pál azt hirdeti, hogy élhetnek együtt, mert a hitetlen férjet megszenteli a hívő feleség és a hitetlen feleséget megszenteli a hívő férj. Gnosztikusok A gnózis eredetileg görög szó, melynek jelentése ismeret. A gnoszticizmus azt állítja önmagáról, hogy az élet legbenső, rejtett magyarázatának ismeretével rendelkezik. Jellemzője, hogy nem önálló tanításként jelentkezik, hanem más vallásokat használ fel, azokkal él szimbiózisban. Olyan kisközösségek és csoportok jöttek létre, amelyek nem fogadtak el semmiféle dogmatikus elvet,

sőt kifejezetten nyitottak voltak a különböző nézetek ütköztetésére és vitájára. Megtalálható benne a görög filozófia, a kaldeusi asztrológia és a perzsa vallás domináns elemei. Mélyebb bölcseleti és vallási ismeretet jelent és különbözik a felületes véleménytől vagy a vakhittől. A gnoszticizmus arra törekedett, hogy a keresztény egyházban uralomra jusson, s a bölcselet, a filozófia segítségével bontsa ki a kereszténység titkát.(3) Ha a fentiekből valaki még nem értette volna meg én lefordítom. Az Ószövetség Kr.e 12 századtól Kre 2 századig íródott, az Újszövetség pedig a Kru 1 században keletkezett. Ekkorra már virágzó kulturális élet volt Kis - Ázsiában, a görögöknél, Karthágóban, Alexandriában, és a Római Birodalomban több központjában. Ezekben fejlett volt a tudomány, a filozófia, bölcselet, a szónoklás tudománya és a vallási tudományok. A Biblia megszületését követően ezek számára ez

új szellemi kihívást jelentett. Ezek a csoportok éhesen estek a Bibliának, hogy világi tudományuk segítségével ízekre szedjék, bírálják, az abban foglalt kinyilatkoztatásokat cáfolják, vagy éppen egyes részeit elismerjék és végül együvé formálják más vallási hagyományokkal. A fent vázolt kulturális világ a Biblián akarta köszörülni a nyelvét. A tudományos szemlélet nyilván valóan az akkor még sarjadó egyházba 2023. szeptember 20 4 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet is beférkőzött. Egy idő után a Biblia külső és belső támadásnak volt kitéve Az egyházon belül pedig még nem volt meg az a szellemi kapacitás, amivel ezeket a támadásokat ki tudták volna védeni. Ekkor bontakozott ki a keresztény egyházon belül a dogmatizmus Ez egy hatékony védekezési forma volt a világi tudományok támadásaival szemben. Dogmatizmus Szokásos meghatározás szerint: A dogma olyan tétel, amelyet az egyházi tanítóhivatal

mint Istentől kinyilatkoztatott igazságot közöl és hirdet, ezért annak tudatos tagadása eretnekségnek számít. Az egyházi tanítóhivatal definitív döntései lényegüket illetően nem módosíthatók, ugyanakkor alá vannak vetve az emberi igazságmegismerés történelmiségének, ki vannak téve félreértéseknek, a nyelv megváltozásának stb. Egy dogmát voltaképpeni, szándékolt értelmében és tartalmában sohasem lehet „visszamenőleg” elutasítani tévedésként; de „előre haladva” mindig „módosítható”, vagyis mindig meg lehet fogalmazni teljesebben és/vagy helyesebben. Tehát lehet beszélni dogmafejlődésről Az a tény, hogy a dogma tartalma a kihirdetését követően ugyan jobban „kifejthető”, de vissza nem vonható, és az a tény, hogy a dogmát elutasító hívő önmagát zárja ki az egyházból, azt jelenti, hogy egy hittétel dogmaként történő kihirdetése komoly következményekkel járó esemény. Köti a hívőt és

köti a kihirdetőt is Mindez arra készteti az egyházi tanítóhivatalt, hogy alaposan megfontolja, mikor nyilvánít egy hittételt dogmává. Még az I vatikáni zsinat alkalmával az egyik bíboros úgy fogalmazott, hogy a dogmává nyilvánítás olyan, mint a legveszélyesebb gyógyszer, amit csak a legsúlyosabb bajban szabad alkalmazni. Ugyanakkor érdemes azt is tekintetbe venni: A katolikus tanítás szerint a dogma olyan igazság, amely isteni kinyilatkozáson alapul, ezért csak a hit szabad döntési aktusában lehet helyesen meghallani és felfogni. A katolikus hit szerint a kinyilatkoztatás nem csupán beszéd, hanem az üdvösség eseménye: Isten saját magát közli (osztja meg) az emberrel. Ezért ez a közlés nem pusztán egy tétel valamiről, hanem olyan tanítás, amelyet az ember a kegyelemben (Isten önközlése) elfogad. Ezért a katolikus gondolkodás szerint nem ellentétes az ember lényegével sem a történeti kinyilatkoztatás, sem a dogmák

elfogadása.(4) És íme az ominózus dogmatikai rész, mely a Bibliát védte a külső és belső támadásoktól: A Dei Filius dogmatikai konstitúció I. Vatikáni Zsinat, 1870. április 24 HEINRICH DENZINGER – PETER HÜNERMANN (szerk.): Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Szent István Kézikönyvek 9., Örökmécs – Szent István Társulat, Bátonyterenye – Budapest, 2004, 580-587. 2023. szeptember 20 5 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet Most pedig, mivel az egész földkerekség püspökei tekintélyüknél fogva a Szentlélekben ezen az egyetemes zsinaton velünk tanácskozásra összegyűltek és ítélkeznek, Mi – Isten írott és hagyományozott igéjére támaszkodva, amint azt a katolikus Egyháztól szentül megőrzötten és tisztán értelmezve átvettük –, elhatároztuk, hogy Krisztus üdvözítő tanait Szent Péter eme tanítói székéről mindenkinek színe előtt megvalljuk és kinyilvánítjuk, az ellenkező

eltévelyedéseket pedig Istentől vett hatalmunknál fogva elvetjük és kárhoztatjuk. Minthogy azonban a Trienti szent Zsinat által a Szentírás értelmezéséről arcátlan elmék megfékezése végett kiadott rendeletet némelyek félremagyarázták, mi, megújítván ugyanezen rendeletet, ama zsinattal összehangzólag kijelentjük, hogy a keresztény tanítás épületéhez tartozó hitbéli és erkölcsi kérdésekben azt kell a Szentírás igaz értelméül venni, amit magáévá az Anyaszentegyház, amely a Szentírás helyes értelmezésére és a szent könyvek értelmezésének meghatározására jogosult, magáénak vallott és vall; és ezért senkinek nincs megengedve, hogy a Szentírást ezen értelmezéssel szemben vagy a szentatyák egybehangzó felfogásával ellenkezőleg magyarázza. Korunk gnosztikusainak álláspontja Jézusnak esze ágában sem volt, hogy új vallást alapítson, tehát a kereszténység a hagyomány jegyében kell, hogy álljon.(5) A

kereszténység tehát nem vallás (csak vallássá tették), hanem olyan hagyomány, amely az embernek visszaadja önmagát. A kereszténység és a vallás elsietett azonosítása már eddig is súlyos értékelési hibákhoz vezetett. Voltak ugyan rosszhiszemű gnosztikusok, voltak tévtanok, de a korai kereszténység végzetes hibát követett el azzal, hogy a gnózist minden erejéből támadta, eretnekségnek bélyegezte és a kereszténységből kizárta. Ezzel mintegy az értelem átvilágító erejét likvidálta önmagából.(3) A klérus harca minden bizonnyal nem a tévtanok ellen irányult, hanem az értelem átvilágító tevékenysége ellen. Talán, hogy a gnózis nem oldódott fel a kereszténységben, szülte azt az örök dilemmát, amit mind a mai napig a hit – tudás antagonisztikus ellentétének mondunk és képtelenek vagyunk megbirkózni vele.(5) A tudomány és a hit egysége nagy arányokban először Alexandriában bontakozott ki. A gondolkodók

kísérletet tettek arra, hogy mindazt, ami a kereszténység előtt volt egybeolvasszák. Ha a klérus és a politikai hatalom az alexandriai gondolkodást nem üldözte volna, a hagyomány alapjaira épített emberiség – egység megvalósítására lett volna lehetőség.(5) Pápai Biblikus Bizottság(6) Az egzegézisről folytatott vitában a katolikus Egyház tanítóhivatala több ízben is állást foglalt jelentős dokumentumok útján. Mindenekelőtt XII Leó pápa rajzolt útjelzőket az egzegézis térképére 1893. november 18-án a Providentissimus Deus körlevéllel A rendkívül magabiztos, sőt valósággal dogmatikusan fellépő liberalizmus korában meglehetősen kritikusan nyilatkozott, de nem zárta ki az új lehetőségekben rejlő pozitívumokat. Hozzá hasonlóan – 2023. szeptember 20 6 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet ötven évvel később, a nagy katolikus egzegéták gyümölcsöző munkája nyomán – XII. Pius pápa 1943. szeptember 30-án

a Divino Afflante Spiritu c körlevelében már inkább bátorított az új módszereknek a Biblia megértése terén való gyümölcsöztetésére. A II Vatikáni Zsinatnak az isteni kinyilatkoztatásról szóló konstitúciója, a Dei Verbum 1965. november 18-án mindezeket átvette, és megajándékozott azzal az irányadó szintézissel, amely egyrészt az egyházatyák teológiájából merített maradandó meglátásokra, másrészt a modern kor új módszereire épít. Időközben az egzegétikai munka módszereinek választéka úgy kibővült, ahogyan az harminc éve még nem volt látható. Új módszerek és megközelítések ajánlkoznak, a strukturalizmustól a materialisztikus, a pszichoanalitikus, a felszabadítási egzegézisig. Másrészt új kísérletek is történnek az egyházatyák egzegétikai módszereinek visszanyerésére és a Szentírás lelki értelmezése új útjainak megnyitására. Ezért a Pápai Biblikus Bizottság kötelességének tartotta, hogy

száz évvel a Providentissimus Deus és ötven évvel a Divino Afflante után ebben a jelenlegi helyzetben keresse és meghatározza a katolikus egzegézis helyét. Ez a Bizottság a II Vatikáni Zsinatot követő újjáalakítása után nem a tanítóhivatal szerve, hanem olyan tudósokból álló bizottság, akik mind tudományos, mind egyházi felelősségükkel hívő egzegétákként állást foglalnak a szentírásmagyarázat lényeges kérdéseiben, s ebben magukénak tudják a tanítóhivatal bizalmát. Szentírásmagyarázat az Egyházban(6) Ebben a fejezetben a Pápai Biblikus Bizottság Szentírásmagyarázat az egyházban c. dokumentumából a teljesség igénye nélkül, vázlatosan ismertetem azokat a világi tudományos módszereket, melyek segítségével a világi tudósok megpróbálják a Bibliából kiolvasni Isten titkait. Ezen módszereket és ezen módszerekkel a Biblián végzett vizsgálatokat tudományos egzegézisnek hívják. A következőkben röviden

ismertetem az egyes világi tudományos módszert, melyeket felhasználnak a Bibliában rejlő isteni titkok feltárására. Történeti – kritikai módszer Tisztázni akarja a bibliai szövegek keletkezésének történeti folyamatát. A módszer kritikai, mivel teljes egészében (a szövegkritikától a kritikai szerkesztés-kutatásig) tudományos, a lehetőség szerint objektív kritériumok szerint jár el, hogy így lehetővé tegye a modern olvasó számára azoknak a bibliai szövegeknek tartalmi megközelítését, amelyek értelmét gyakran nehéz megragadni. első fázisa a szövegkritika, alapul veszi a legrégebbi és legjobb kéziratok bizonyító erejét, valamint a papiruszok ismeretét, a régi fordításokat és a patrisztikát, próbál összeállítani – bizonyos szabályok szerint – egy olyan Biblia-szöveget, amely a lehető legjobban megközelíti az eredetit. A szöveget ez után nyelvi (morfológiai és szintaktikai) {Alaktani és mondattani, A ford.}

és jelentésbeli (szemantikai) elemzésnek vetik alá, felhasználva a történeti-filológiai kutatások eredményeit. Ezt követően az irodalmi kritika azon fáradozik, hogy meghatározza a kisebb vagy nagyobb szövegegységek elejét és végét, s ellenőrizze a szöveg belső összetartozását. A „műfajkritika” igyekszik megállapítani az irodalmi műfajokat, azok keletkezési körülményeit, sajátságait és fejlődését. A hagyománykritika elhelyezi a szövegeket a hagyományáramlatokban, amelyek történelmi fejlődését pontosabban is meg akarja ismerni Végül a 2023. szeptember 20 7 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet szerkesztéskritika azokat a változásokat vizsgálja, amelyeken a szövegek a végső alakítás során átmentek Míg az előző lépések a szöveget keletkezésében, annak időbeli rétegeit áttekintve (diakron perspektívában) magyarázták, addig ez az utolsó lépés az eredményt tartja szeme előtt (szinkron vizsgálat):

magát a szöveget fejtegeti, felhasználva különböző elemeinek egymásközti kölcsönös vonatkozásait, s azt annak az üzenetnek a szempontjából szemléli, amit a szerző kortársaival közölni akar. Ha a vizsgált szövegek valamely történelmi irodalmi műfajhoz tartoznak vagy történelmi eseményekkel vannak kapcsolatban, akkor az irodalmi kritikát történelmi kritika egészíti ki, hogy megállapítsák a szöveg mai értelemben vett történelmi jelentőségét. A retorikai elemzés A retorika a beszéddel való meggyőzés művészete. A hellenista kultúrában igen nagy szerepe volt a retorikának. Ezért az egzegéták közül egyre többen forgatják a klasszikus retorikával foglalkozó könyveket, hogy pontosabban elemezhessék a szentírási szövegek – különösen az Újszövetség szövegeinek – bizonyos vonatkozásait. A narratív elemzés A narratív elemzésből olyan módszer alakul ki, amely képes megállapítani a szövegek hatótávolságát.

Amíg a történeti-kritikai módszer a szöveget inkább „ablaknak” látja, amelyen át betekinthetünk egy adott korba (nem csupán az elbeszélt részletekbe, hanem annak a közösségnek a helyzetébe is, amelynek az elbeszélést szánták), addig itt előtérbe kerül a szövegnek, mint „tükörnek” a szerepe, abban az értelemben, hogy visszatükrözi a világnak egy bizonyos képét, „az elbeszélés világáét”, amely hatással van az olvasóra, és arra készteti, hogy fogadjon el bizonyos értékeket. A szemiotikai elemzés Ha a szemiotikai elemzés nem vész el egy bonyolult nyelv útvesztőiben, ha a fő elemeit egyszerű nyelven tárják elénk, akkor erősítheti bennünk, keresztényekben azt a jogos vágyat, hogy tanulmányozzuk a Biblia szövegét és fedjük fel értelmi mélységeit, még ha nem vagyunk is birtokában a szövegre s annak társadalmi-kulturális világára vonatkozó minden történelmi ismeretnek. Így a módszer hasznosnak bizonyulhat

a lelkipásztorkodásban, különösen, ha kevésbé képzettek csoportjai kívánják megismerni és megérteni a Szentírást. A Szentírás hagyományon alapuló megközelítése Eszerint minden bibliai szöveget a Szentírás kánonjának fényében magyaráznak, annak a Szentírásnak a fényében, amely egy hívő közösség hitét irányítja. Minden szöveget Isten egyetlen tervébe illesztenek bele. Így próbálják aktualizálni a Szentírást a mi korunk számára Ezzel nem helyettesíteni akarják a történeti-kritikai módszert, hanem kiegészíteni. Megközelítés a szöveg hatástörténete felől A szövegnek az olvasókkal való találkozása erőket hoz működésbe; a szöveg sugároz, és reakciókat vált ki. Hívás hangzik belőle, amelyet az olvasók – egyénileg vagy közösen – meghallanak. Egyébként az olvasók sohasem egymástól elszigetelt egyedek Hozzátartoznak egy társadalmi egységhez, konkrét hagyománnyal rendelkeznek. A szöveget

kérdésekkel 2023. szeptember 20 8 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet közelítik meg, válogatnak, adott értelmezéseket javasolnak. Így végül egy új művet hozhatnak létre, vagy olyan dolgokba kezdhetnek, amelyekre közvetlenül a szentírásolvasásuk indítja őket. Szociológiai megközelítés A vallási szövegek kapcsolatban állnak azokkal a társadalmakkal, amelyekben létrejönnek. Ez a megállapítás érvényes kétségkívül a bibliai szövegekre is. Ezért a tudományos bibliakutatásnak lehetőleg pontosan ismernie kell azoknak a különböző környezeteknek a társadalmi viszonyait, amelyekben a bibliai hagyományok létrejöttek. Ezt a társadalomtörténeti információt ki kell egészíteni egy megbízható szociológiai állásfoglalással, amely tudományosan rögzíti, hogy az adott konkrét esetben milyen mértékű hatást fejtettek ki a társadalmi létfeltételek. Megközelítés a kulturális antropológia útján Mindent egybevetve a

kulturális antropológia a különböző embertípusok (így pl. a Földközi tenger térségében élő ember) jellemző vonásait igyekszik meghatározni a maguk szociális környezetében; ehhez alaposan vizsgálja a városi vagy falusi környezetüket, a társadalom által elismert értékeket (becsület és becstelenség; titoktartás, hűség, hagyomány, nevelési mód és iskolarendszerek), a társadalmi ellenőrzés gyakorlásának módját, a családra, a házra, a rokonságra, a nők helyzetére vonatkozó eszméket, az olyan intézményszerű párokat, mint patrónus és kliens, tulajdonos és bérlő, jótevő és elfogadó, szabad ember és rabszolga; vizsgálja továbbá a szent és a profán fogalmát, a tabukat, a beavató szertartásokat, a mágiát, az anyagi erőforrásokat, a hatalmat, az információt stb. E különböző elemek alapján típusjegyeket gyűjtenek össze és „modelleket” állítanak fel, amelyek több kultúrában is előfordulnak. Ez a

kutatási irány természetesen hasznos lehet a bibliai szövegek értelmezése szempontjából. Pszichológiai és pszichoanalitikai megközelítések A pszichológia és a maga módján a pszichoanalízis is különleges többletként hozta a szimbólumok új megértését. A szimbolikus nyelv lehetővé teszi a vallási tapasztalat olyan szféráinak a kifejezését, amelyek tisztán fogalmi megértés útján nem érhetők el, de az igazság keresése szempontjából értékesek. Ezért az egzegéták és pszichológusok vagy pszichoanalitikusok által közösen folytatott interdiszciplináris kutatásnak valódi előnyei vannak, amelyek tárgyilag megalapozottak és a lelkipásztori gyakorlatban beválnak. A valóságban a pszichológia különböző iskoláinak és irányzatainak megfelelően nagyszámú olyan felismerés létezik, amelyek arra szolgálhatnak, hogy elmélyítsük általuk a Biblia emberi és teológiai megértését. A közös feladat szempontjából semmiképpen

nem előnyös, ha egy bizonyos iskola álláspontját tekintjük abszolút értékűnek; sőt ez inkább káros. A Szentírás megközelítése a felszabadítási teológia irányából Isten jelen van népének történetében és meg akarja váltani a népet. Ő, a szegények Istene, aki nem tűr sem elnyomást, sem igazságtalanságot. Így az egzegézis sem maradhat semleges. Miként Istennek, úgy a szentírásmagyarázatnak is a szegények pártjára kell állnia, és fel kell lépnie az elnyomottak felszabadításáért. Aki ebben a harcban résztvesz, az a bibliai szövegekben olyan tartalmat fedez fel, amely csak akkor lesz nyilvánvaló, ha az Írást az elnyomottakkal igazi szolidaritásban olvassák. 2023. szeptember 20 9 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet Feminista megközelítés Itt a feminista bibliamagyarázat három fő formáját említjük: a radikális, az új-ortodox és a kritikus irányzatot. A radikális megközelítés teljesen elutasítja a Biblia

tekintélyét, mivel azt állítja, hogy a Szentírást férfiak írták azzal a céllal, hogy biztosítsák a férfi uralmát a nő fölött (androcentrizmus). Az új-ortodox magyarázat prófétai könyvként fogadja a Bibliát, és készségesen alkalmazza abban, amiben a gyengék, s így egyúttal a nők pártját fogja; ez az irányelv mintegy kánon a kánonban, hogy rávilágítson mindarra, amit a Szentírás a nő felszabadítása és jogai érdekében mond. A kritikus forma kifinomult módszereket használ, és próbálja kideríteni a keresztény nő helyzetét, valamint szerepét a Jézus-mozgalomban és a szentpáli egyházakban. E szerint ebben a korban már elismerték a nemek egyenjogúságát, de ezt azután a már meglévő újszövetségi írásokban – éspedig csak jóval később – nagyrészt eltűntették, mert egyre jobban felülkerekedett az apajogú rend és az androcentrizmus. A Szentírás fundamentalista értelmezése A Biblia fundamentalista

értelmezése abból indul ki, hogy a Szentírás – Isten sugalmazott igéje, mely minden tévedéstől mentes – szó szerint érvényes és minden részletében szó szerint értelmezendő. A bibliaolvasás e módja a felvilágosodás után a protestantizmusban jelent meg a liberális egzegézis ellenhatásaként. A konzervatív protestáns egzegéták „öt fundamentalista pontot” határoztak meg. Ezek: a Szentírás szó szerinti tévedhetetlensége, Krisztus istensége, a szűzi születés, Jézus helyettesítő engesztelése, és a testi feltámadás Krisztus eljövetelekor. Kétségek a tudományos egzegézissel szemben(6) Rattzinger bíboros a Pápai Biblikus Bizottság szentírásmagyarázatról szóló dokumentumához előszót írt az alábbiak szerint: A szentírásmagyarázat történetében új korszakot nyitott meg a történeti-kritikai módszer. Ez új lehetőségekkel szolgál a bibliai szövegek eredeti mondanivalójának megértéséhez. Mint minden, ami

emberi, úgy ez a módszer is a pozitív lehetőségek mellett veszélyeket rejt magában: az „eredeti” keresése arra vezethet, hogy az igét egészen a múltba helyezzük vissza, és többé nem a maga jelenvalóságában fogadjuk be. Oda juthatunk, hogy már csak a szó emberi mivolta látszik valóságosnak, és az emberi dolgok megértésére kidolgozott módszer képtelen megragadni Istent, a tulajdonképpeni szerzőt. Az ilyen „profán” módszernek a Szentírásra való alkalmazása joggal vitatható. Ezt követően a bíboros buzdító, lelkesítő szavakkal ecseteli a történelmi kritikai módszer lehetséges előnyeit, de szavai mögött végig ott érezni az aggódást. Ugyanis most ott tart az egyház, mint az első századokban, csak itt most ő maga engedte be a világi tudományt az egyház dogmatikával lezárt területére. Sőt számukra egyházi hivatalt biztosítottak, amely a Biblia magyarázatát végzi. 2023. szeptember 20 10 Bibliai füzetek

sorozat 18. füzet De nem csak Rattzinger bíboros fogalmazta meg aggódását. A dokumentum bevezető részében az is megfogalmazódik, hogy sok hívő sem ért egyet a tudományos egzegézis alkalmazásával: Ma már általánosan alkalmazzák az egzegézisben (így a katolikus egzegézisben is) a „történetikritikai”, tehát a leginkább elterjedt tudományos módszert, ezt egyidejűleg kérdésessé is teszi egyrészt más tudományos módszerek és megközelítések kialakulása, másrészt sok keresztény hívő bírálata, akik ezt a módot a hit oldaláról nézve hiányosnak tartják. A történeti-kritikai módszerrel, amely – mint a neve is mutatja – főleg a szövegek és hagyományok történeti fejlődésével foglalkozik, újabb módszerek kelnek versenyre, amelyek a szövegek szinkron megértéséhez ragaszkodnak, mind a nyelv, mind a felépítés, mind az elbeszélő szerkezet, mind a szónoki meggyőző erő vonatkozásában. Ezenkívül a diakron

módszereknek a helyett a törekvése helyett, hogy a múltat rekonstruálják, sokan úgy vizsgálják a szöveget, hogy azt a mai kor perspektívájába helyezik, például filozófiai, pszichoanalitikai, szociológiai vagy politikai tekintetben. A módszereknek és megközelítési irányoknak ezt a pluralizmusát egyesek gazdagságként értékelik, másokban viszont ugyanaz nagy zűrzavar benyomását kelti. Akár valóságos ez a zűrzavar, akár csak képzeletbeli, mindenesetre új érveket szolgáltat a tudományos egzegézis ellenzői számára. Véleményük szerint a magyarázat ügyében folyó viták azt mutatják, hogy semmit nem nyerünk akkor, ha a bibliai szövegeket alávetjük a tudományos módszerek szempontjainak. Ellenkezőleg, sokat veszítünk Hangsúlyozzák, hogy a tudományos egzegézis megdöbbenést kelt, és kételyt támaszt számtalan olyan pontban, amelyet korábban szó nélkül elfogadtak. Egyes egzegétákat olyan álláspontok felé terel, amelyek

ellenkeznek az Egyház hitével olyan fontos kérdésekben, mint Jézus szűzi fogantatása, csodái, sőt feltámadása és istensége. És akkor is, ha ilyen tagadásokra nem kerül sor, véleményük szerint a tudományos egzegézist a keresztény élet tekintetében való terméketlenség jellemzi. Ahelyett, hogy könnyebb és biztos utat készítene Isten igéjének friss forrásaihoz, a Szentírást elzárt könyvvé változtatja, amelynek állandóan vitatható magyarázata kifinomult technikát igényel, s így a Bibliát szakemberek rezervátumává teszi. Rájuk illenek egyesek szerint az evangélium szavai: „Lefoglaltátok a tudás kulcsát, de magatok nem mentek be, akik meg bemennének, azokat akadályozzátok” (Lk 11,52; vö. Mt 23,13) A fentiekben a tudományos egzegézist a terméketlenség vádjával illetik. Ehhez azért az is hozzátartozik, hogy a tudományos egzegézis szóba sem került volna, ha az egyház egzegétái nem ugyanilyen terméketlenek lettek

volna. Az az érzésem, hogy az egyház egzegétái rájöttek, hogy a Bibliából nem tudják a jelen kor problémáira a megoldásokat kiolvasni. Ezért döntöttek úgy, hogy a nagyszájú világi tudósoknak átengedik teljes felelőséggel a szentírásmagyarázat feladatát. A hívek ne őket szidják tehetetlenségükért, hanem a világi tudósokat Hogy a világi tudósok kezében van a szentírás magyarázat, ennek tisztázása végett született ez az ellentmondásos dokumentum is. Ezt támasztja alá a dokumentum bevezetőjének első három mondata is, mely szerint: A Szentírás szövegeinek magyarázata ma is élénk érdeklődés tárgya és fontos viták színtere. Ezek a legutóbbi időben új vonatkozásokkal bővültek. Mivel a Bibliának döntő hatása van a keresztény hitre, az Egyház életére, valamint a keresztények és más vallások hívői közti kapcsolatokra, a Pápai Biblikus Bizottság felkérést kapott, hogy nyilatkozzék a szentírásmagyarázat

ügyéről. 2023. szeptember 20 11 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet Biblia és a világi tudományok A Pápai Biblikus Bizottság még a feminista megközelítéshez is tud pozitív véleményt megfogalmazni, amit pedig roppant nehéz volt kitalálni. A fundamentalista megközelítés azonban csak bírálatot kap a Bizottság részéről. Pedig az Egyházunk álláspontjához nyilván valóan ez áll a legközelebb. Ennek megközelítésnek azonban van egy roppant hibája Ez a protestáns testvéreink álláspontja. A Bizottság szerint a fundamentalizmus fő hibája, hogy figyelmen kívül hagyja a Biblia keletkezésének körülményeit, aminek valljuk be, nincs is akkora jelentősége, mint amit a Pápai Biblikus Bizottság tulajdonít neki. Nem az a kérdés ugyanis, hogy amikor keletkezett, hogyan keletkezett, hanem az, hogy amikor az idő síkjában bármikor valamely hívő olvassa a Bibliát, őbenne milyen gondolatokat indukál a Szentírás. Eltérő korban ugyanis

az olvasó eltérő kulturális – társadalmi alapokról közelít. Az eltérő megközelítés eredményezi azt, hogy ugyanaz az Igehely eltérő gondolatokat eredményez az olvasóban. Vagy hasonló élethelyzetre más Igehely fog adekvát választ adni Mindezeket alapvetően az határozza meg, hogy az olvasó számára Isten hogyan nyitja meg az Igét. Tehát a folyamat a csúcsát nem a Biblia keletkezésével érte el, hanem amikor megnyílik a Biblia és valaki számára, amikor feltárul Isten titka. Ez pedig így egyetlen világi tudomány által sem látható, vizsgálható Ezért a világi tudományok által a Biblia vallatása soha nem fog felhasználható eredményt hozni. Dicséretre méltó tehát azon keresztény testvéreink igyekezete, akik világi tudományok birtokában – látva az Egyházunk egzegétáinak terméketlenségét - próbálnak az Egyház segítségére sietni. Azonban sajnálattal kell közölnöm, hogy az ő igyekezetük sem hoz maradandóbb

eredményt. És nem azért, mert ők nem igaz hívők, vagy mert nem igaz tudósok, hanem mert Isten nem engedheti meg nekik, hogy eredményt mutassanak fel. Hát akkor Isten nem szereti őket? Dehogynem. Nem erről van szó Isten őket is nagyon szereti, csak Ő megmondta, hogy mi az útja – módja annak, hogy az Igét megnyissa valaki előtt. Mert az Ige megnyílása Isten kegyelméből fakad. Egyébként is Isten a tudományok teljességét tudja magáénak. A világi tudományok ebből csak morzsákat csipegetnek fel véletlenszerűen. Ne hogy már a nyúl vigye a puskát! Isten ugyan képessé tette az embert, hogy felismerésekre jusson, elsajátítsa a tudományokat. Az embernek azonban be kell látnia, hogy az ő tudománya nem a teljesség. Mindig messze le lesz maradva Isten által birtokolt tudományok teljességétől. Ha az emberiség élete végtelen lenne, talán el tudná érni a tudományok teljességét. De hát az emberiség léte Isten második eljöveteléig

tart. Ebből következően, az ember soha nem tudja magáévá tenni azokat az ismereteket, amiket Isten nem akar előtte felfedni. Ha megengedné, hogy a Pápai Biblikus Bizottság végül is nagy erőfeszítések árán, de ki tudná olvasni a Bibliából Isten titkait, akkor az ember azt hihetné magáról, hogy ő már majdnem egyenlő Istennel. És most mondjuk már ki, hogyan lehet Isten titkait megismerni. Jn 14, 21-ben fejti ki Jézus a Biblia megismerésének útját. Azt írja: Aki ismeri és megtartja az én parancsolataimat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám; én is szeretni fogom azt, és kijelentem magam neki. 2023. szeptember 20 12 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet Vagyis a megismerés folyamata azzal indul, hogy meg kell ismerni Isten tanításait. Ha valaki azokat be is tartja, a szeretet folyamat végén Jézus kijelenti magát neki. Hát ez nem volt túl nehéz még nekem sem. És valóban megnyílik az Isten igéje?

Valóban Nagyon sokan keresnek életük nagy döntései, válaszútjai előtt valami isteni jelet, hogy biztosak legyenek döntésük helyességében. Hogy ilyenekről nem sokat hallunk az természetes a problémák bizalmi jellege folytán. Akkor kezd a kérdés bonyolulttá válni, amikor nem saját problémánk megoldására keressük a választ, hanem esetleg egzegétaként komoly társadalmi kérdésekre. Azt már láthatjuk a fentebb leírtakból, hogy ezt az akadályt sem a mai kor egyházi egzegétáinak, sem a Pápai Biblikus Bizottság egzegétáinak nem sikerült legyűrni. Most akkor vegyük sorba a szükséges lépéseket. A folyamat itt is úgy indul, hogy meg kell ismerni Isten tanításait. Ez még megy is nagyon sok egzegétának A következő lépés már sokkal nehezebb. A tanítások szerint kell élni A problémát az okozza, hogy nincs teremtett ember, aki bűn nélkül tud élni. Ez abból fakad, hogy Isten a teremtéskor már tudta, hogy parancsát az első

emberpár nem fogja betartani. Akkor pedig kiűzetik az édenből, és ott kint a mostoha körülmények között is életképesek kell, hogy maradjanak. Ezért kapták meg ösztöneiket, hormonális rendszerüket. Az ember pedig akkor érzi jól magát, ha ösztönei szerint élhet Ösztönei megélésétől pedig már egyenes út vezet a bűnhöz. Az embernek tehát nagyon keskeny útja van. Ösztönei megélése tartja életben, de ösztönei erőteljesebb megélése már bűnt eredményez. Az eligazodáshoz kaptunk egy jó iránytűt Ez a lelkiismeret Segítségével folyamatos kontroll alatt tudjuk tartani cselekedeteinket. A bűnt azonban sokszor csak utólag ismerjük fel, amikor már elkövettük. Ha tényleg bánjuk bűneinket, Isten megbocsájt Azonban nem elég megbánni bűneinket, törekedni is kell arra, hogy többé ne vétkezzünk. Istent ezen a területen sem tudjuk becsapni. Pontosan tisztában van megbánásunk mélységével, és azzal az igyekezettel is, ahogy

próbáljuk a bűnt elkerülni. Mert a bűn édes, hiszen ösztöneinkből fakad Tehát a jó keresztény folyamatosan változik, azzal, hogy egyre inkább Isten tanításai szerint él. És a hab a tortán, hogy ezzel a Sátán is tisztában van. Neki csak egy kicsit kell felpiszkálni vágyainkat, és máris a bűnben lubickolunk. Más szempontból nézve a problémát, el kell mondani, hogy a világi tudomány kezdi megközelíteni a Bibliába foglalt isteni ismereteket, egyre inkább kész kapcsolódni hozzájuk, kiegészíteni az ott leírtakat, hogy érthetővé váljon az ember számára. Isten nem véletlenül adta a megismerés képességét az ember számára. Tehát a világi tudományok esetében akkor járunk el helyesen, ha segítségével nem az isteni tudomány rejtekét vizsgáljuk, igy próbálva meg erőszakos módon hozzájutni, hanem azt keressük, hogy a tanítás mely pontjaihoz tudunk világi ismereteket kapcsolni. Mert kettőjük viszonyában az isteni tudás a

meghatározó. Ez jelöli ki a téma szegletköveit A szegletkövek közötti réseket, hézagokat kell világi tudás segítségével kitölteni. Ez így leírva nem is olyan bonyolult. Akkor az Egyház egzegétáinak miért nem nyílik meg az ige? Hát mert Katolikus Egyházunk megátalkodottan ragaszkodik bűneihez. Ha ezen nem tud változtatni, esélye sincs arra, hogy valaha is megismerje Isten titkait. Akkor elhal az Egyház? Egyházunk nem fog elhalni Krisztus eljöveteléig. Mert ez Isten Egyháza Gazdasági tanácsadóként volt alkalmam megtapasztalni, hogy Isten hogyan kezeli azon betegeit, akik hite határtalan és stabil, de lényeges vonatkozásban nem az általa kijelölt utat járják. A hitükért életben tartja őket, de mivel nem tartják be az Ő tanításait, csak vegetálni képesek. Aki nem Isten útját járja, nem lehet sikeres, mivel abban Isten sem tud megdicsőülni 2023. szeptember 20 13 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet És nem Isten tartja

tőlük távol a sikert. Sőt Ő csak időközönként megmenti őket A hitük miatt ugyanis cselekedeteik számtalan eleme az isteni tanítás szerint való. Sok eleme viszont nem, mert lényeges vonatkozásban nem tartják be Isten parancsait. Az előbbiek miatt nem tudják maradéktalanul kihasználni a világi tudományok adta lényeges előnyöket. Az utóbbiak miatt pedig lemaradnak az Isten által nyújtott előnyökről. Egyházunkban – a cölibátus következtében – jelentős számban robbant ki botrány pedofília és homoszexuális témakörökben. Ennek ellenére a cölibátus intézményét még nem törölték el Pedig amikor gyónunk, a bűneink felsorolását követően fogadjuk, hogy a bűnt és a bűnhöz vezető utat elkerülöm. Az Egyházunk pedig a bűnhöz vezető utat intézményesítetten fenntartja. Ezeket a bűnöket sokáig sikerült eltitkolniuk. Mára azonban ezek már nyilvánosságra kerültek Nem csoda, hogy egyre többen bírálnak bennünket

katolikusokat. Nem szólva Egyházunk papjairól. Gazdag hittudományi ismereteik birtokában, sokan úgy érzik, hogy lenézik a híveket. Pedig a hívek közül egyre többen komoly hitismeretekkel és világi ismeretekkel rendelkeznek. A hívek lenézése a prédikációkban is tetten érhető A prédikációk mondanivalója, stílusa a fiatalok szintjén tart. És ez nem azért van, mert lesüllyedt a prédikációk szintje. Az élet szaladt el az Egyház mellett Hát ezekkel a billogokkal nehéz evangelizálni. Nem véletlen, hogy most már nem Európából mennek a világ többi részébe evangelizálni, hanem onnan jönnek ide. Aki pedig ezek után azt hiszi, hogy én egy liberális szocialista fizetett forradalmár vagyok, azoknak azt mondom, hogy én nem ellene haragszom, hanem érte. Egyébként pedig a mondás úgy tartja, hogy sikereinkből soha, hibáinkból viszont annál többet tanulunk. Csakhogy maga szemében senki nem veszi észre még a gerendát sem. Hát ezért

kellünk mi, hogy ezeket észrevegyük. A fentiek ellenére én biztos vagyok, hogy Egyházunk túljut a fenti problémáin. Személy szerint sokat várok a jelenlegi szinódustól. Az elhangzott nyilatkozatok sokat sejtetnek Hát akkor új reményekkel telve nézzük, hogy milyen további lépések szükségesek ahhoz, hogy nagy társadalmi problémákra választ kapjunk. A fentiekben nagyon elkalandoztunk, ezért foglaljuk össze hol tartunk. Jn 14, 21 szerint tehát sikerült Isten tanításait megismerni Tegyük fel, hogy komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy az szerint éljünk. Elkezdjük olvasgatni a témához nyilván valóan kapcsolható Igehelyeket olyan formában, hogy ezeket összeírjuk. Ízlelgetjük, gondolkodunk róla Megpróbáljuk ezen gondolatainkat azonnal le is írni. A gondolkodás során újabb, a témához köthető Igehelyek is felvillannak agyunkban, de csak akkor, ha Jézus felhívja rá figyelmünket. Figyeljünk az analógiákra Sok olyan Igehely lesz

majd, ami direkt módon nem kapcsolódik, de a gondolkodás során beugrik, mint analóg megoldás egy részproblémára. Igen, már kezd a téma körvonalazódni Már látni azt, hogy az egyes Igehelyek között hol van rés, ami kitöltésre vár, amit nem tudunk a Bibliából kiolvasni. Meg kell határozni, hogy ezek a rések milyen világi tudományban lelhetők fel esetlegesen. Itt jól jönne egy szakember, aki annak a világi tudománynak átfogó ismeretével rendelkezik. Közös együttműködéssel így sikerülne rövid idő alatt a hiányzó rést kitölteni. De hát magad uram, ha szolgád nincs. Irány az internet Na itt aztán el lehet veszni, hacsak a Szentlélek nem segíti a munkánkat. Ha segít, találunk olyan szakcikket, amiből ki tudjuk olvasni a rés kitöltéséhez szükséges tartalmat. A rés kitöltése után újra olvassuk az egészet, amit eddig sikerült összeszedni. Már ez is újabb és újabb gondolatokat vet fel, ha Isten segít Ezeket is 2023.

szeptember 20 14 Bibliai füzetek sorozat 18. füzet leírjuk. Azután megyünk a következő rést kitölteni A módszer minden esetben ugyanez Mindezt addig csináljuk, míg a téma nagyából össze nem áll. És itt még mindig fognak kiegészítések kelleni. Vagy újabb analóg megoldást tartalmazó igehelyek, vagy további világi tudományos Ismeretek, vagy egyszerűen felismerések, amit már más vonatkozásban ismertünk, csak erre a témára is hatással van. Amikor már úgy érezzük a tizedik, tizenötödik átolvasás után is, hogy amit leírtunk az logikailag stimmel, tartalmilag érthető, nincsennek benne homályos részek, akkor gyakorlatilag készen vagyunk. Ekkor letesszük az anyagot 3-4 héten át pihentetjük. Akkorra eléggé eltávolodunk tőle ahhoz, hogy újra olvasásakor a még fellelhető hibák kijöjjenek. Ezután az anyagot átadjuk egy olyan hívő személynek, aki a témában nem szakértő és nem is vett részt a munkában tehát nem

kötődik hozzá. Ő elmondja, hogy az anyag olvasásakor az milyen benyomást keltett, hol tapasztalt logikai hiányosságot, mely részeket nem érti tisztán, mivel nem ért egyet. A valósnak ítélt hibákat, hiányosságokat kijavítjuk és most már valóban végeztünk. A fenti folyamaton felül azért még vannak olyan tényezők, amikkel jó tisztában lenni már a munka elkezdésekor, mert sok időt és felesleges munkát takaríthatunk meg. - A munka elkezdésekor jó, ha összeírjuk azokat a hitelveket, melyeket a téma kidolgozása alatt folyamatosan figyelembe kell venni. Ezek iránytűként szolgálnak, hogy el ne tévedjünk. - Ami a témával kapcsolatban a Bibliában direkt módon szerepel, azt mind figyelembe kell venni még akkor is, ha kezdetben nem tulajdonítunk neki jelentőséget, vagy nem értjük a szerepét, tartalmát. - Összetett témák esetén szükséges olyan képesség, aminek segítségével információs morzsákból egy valós kép körvonalait

elő tudjuk állítani. Ez a tapasztalaton alapuló kreatív képzelet. - A téma kidolgozásakor a szegletköveket a Bibliában találjuk meg, a világi tudományos eredmények csak a közöttük lévő hézagok kitöltésére szolgálhatnak, hogy az mindenki számára érthetővé váljék. - A téma kidolgozásának technológiája szükségszerűen iteratív jelleggel bír. (1) Takács József: Európa apostola Vigilia (2) Kardos Péter: Pál tevékenysége az apostoli korban Magyar Református Presbiteri Szövetség honlapja (3) Faragó Ferenc: A gnoszticizmus hatása – ellenhatása a kereszténység fejlődésére doksi.hu (4) Wikipedia (5) Faragó Ferenc: Hamvas Béla kereszténység szemlélete doksi.hu (6) Pápai Biblikus Bizottság: Szentírásmagyarázat az egyházban PPEK 225 2023. szeptember 20 15