Egészségügy | Anatómia » Keserű Luca Kamilla - A szív

Keserű Luca Kamilla - Szív A szív A szív a keringés központi szerve. Szívműködés összehúzódás (systole) és elernyedés (diastole) A szívfal szerkezete, a szívburok belűről kifelé haladva a következő rétegek alkotják: 1. Endocardium – Szívbelhártya Egy vékony egyrétegű laphám borítja, amely sima felszínt biztosít a vér áramlásához. Ez borítja a szívbillentyűket is, és közvetlenül érintkezik a vérrel 2. Myocardium – A szívizom Ez a szív legvastagabb rétege, amely speciális szívizomszövetből áll. A szív összehúzódásáért felelős. 3. Epicardium – külső réteg A szívburok belső, zsigeri lemeze, amely vékony hártyaként borítja a szív felszínét, és ereket, idegeket tartalmaz. Szorosan összenőt a szívizommal 4. Pericardium (szívburok) Ez a szívet tömlőszerűen körülvevő, kettős falú hártyás burok, amely védi a szívet és csökkenti a súrlódást. A két réteg között pericardialis folyadék

(savós folyadék) található, amely csökkenti a súrlódást a szívmozgások során. 1 Keserű Luca Kamilla - Szív Szívsövény - (septum cordis) A jobb és bal szívfelet a szívsövény választja el.  Pitvari sövény A két pitvart (jobb és bal) választja el egymástól. Vékonyabb, mint a kamrai sövény.  Kamrai sövény A jobb és bal kamrát választja el egymástól. Vastagabb, mert a bal kamra izomfala sokkal erősebb a nagyobb nyomás miatt. Szív üregei  Fent a két pitvar  Lent a két kamra,  közöttük a vitorlás billentyűk szabályozzák a vér áramlását. o jobb oldalon háromhegyű o bal oldalon kéthegyű Billentyűk Billentyű típusa Elhelyezkedése Szerkezete Funkciója Mitrális Bal pitvar bal kamra 2 hegyű vitorlás Megakadályozza a vér visszaáramlását a bal pitvarba Tricuspidális jobb pitvar jobb kamra 3 hegyű vitorlás Megakadályozza a vér visszaáramlását a jobb pitvarba Aorta bal kamra aorta 3

zsebes Megakadályozza a vér visszafolyását az aortából Pulmonális jobb kamra tüdőartéria 3 zsebes Megakadályozza a vér visszafolyását a tüdőartériából A szív felépítésével és fizikai törvényekkel, nyomásviszonyokkal magyarázható a véráramlás iránya a szívben. A vér áramlása nagyvénák pitvarok zsebes billentyű vitorlás billentyűk nagyartériák A két szívfél szinkronban működik. 2 kamrák Keserű Luca Kamilla - Szív A szív koszorúér rendszere  A szív vérellátást saját koszorúérrendszere biztosít  Az erek a pitvar-kamrai határon futó koszorúbarázdában futnak körbe, innen a nevük.  Érrendszerét verőerek és visszerek alkotják. A szív saját koszorúverőerei Két érrel erednek az aorta kezdeti szakaszából. o jobb koszorúverőér (a. coronaria dextra) eredése után jobbra kanyarodik a szív hátsó fala felé, főként a jobb pitvart és a jobb kamrát látja el. o A bal

koszorúverőér (a. coronaria sinistra) eredése után balra kanyarodik a szív hátsó fala felé, főként a bal pitvart és a bal kamrát látja el. o majd elágaznak a szív minden része felé. Végső elágazásiak ún végartériák, amelyek elzáródása esetén szívinfarktus (infarctus myocardii) jön létre. A szív saját visszerei  összegyűjtik a szívizom minden része felől az elhasznált vért.  párhuzamosan haladnak a verőerekkel,  a széndioxidos vért három ág gyűjti össze. o Legnagyobb az elöl futó nagy szívvisszér (v. cordis magna), o kis szívverőér o és a szív hátsó részén a középső szívvisszér.  A három ágból jut a vér a szív hátsó részén vízszintesen futó nagy érbe, a szív visszeres öblébe (sinus coronarius), amely a jobb pitvar hátsó falán nyílik a szívbe. A SZÍVMŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSA A szív önmagát működteti ezt nevezzük automáciának.  Szíven belüli (intracardialis) szabályozás A

szív ingerképző, -vezető rendszere termeli és vezeti az összehúzódást kiváltó ingereket. Mivel ez a rendszer a szívben található, szíven belüli szabályozásnak nevezzük. Az ingerképző, -vezető rendszer részei és sorrendje o szinuszcsomó a jobbpitvar felső falában található. Biztosítja az összehúzódások ütemét. Ez az elsődleges ingerképző központ 3 Keserű Luca Kamilla - Szív o Az AV csomó (pitvar-kamrai csomó) a jobb pitvar-kamrai határon helyezkedik el. Másodlagos ingerképző központ A szinuszcsomóból ide érkező ingerületet tovább vezeti a kamrák felé. o A His-köteg átvezeti az ingerületet a pitvar-kamrai csomóból a kamrákba (ez, az egyetlen összeköttetés a pitvarok és kamrák izomzata között). o A Tawara-szárak a kamrai sövény két oldalán futnak, a His-nyaláb folytatásaként. Tovább- vezetik az ingerületet o A Purkinje-rostok a Tawara-szárak végelágazásai a kamrák izomrostjai között. Az ide

érkező ingerület hatására húzódnak össze a kamrák o Az ingerképzés, -vezetés szívizom sajátossága, hatására mozog a szív Az ingerképző, -vezető rendszer részei és sorrendje tehát Sinus csomó szárak AV csomó Purkinje-rostok His köteg Tawara-  Szíven kívüli szabályozás Ezek a szabályozók kívülről befolyásolják a szív működését. o Az idegrendszer szabályozza a szívműködést, de az életkörülmények is döntően befolyásolják. A vegetatív idegrendszer szimpatikus rostjai serkentik a szívműködést. Izgalom hatására is fokozódik a szívműködés A paraszimpatikus rostok gátolják, csökkentik az összehúzódások számát. 4 Keserű Luca Kamilla - Szív o A hormonok szintén befolyásolják a szívműködést, például az adrenalintól fokozódik az összehúzódások száma. A szívösszehúzódás gyakorisága (frekvenciája nyugalmi állapotban percenként 6080. A gyér szívműködés neve bradycardia, a

szapora szívműködés a tachycardia Ha az összehúzódások üteme nem ritmikus, ritmustalanság, arythmia keletkezik. Amikor remegő/lebegő mozgást végez a szívizom, fibrilláció/flatter alakul ki. A kamrai fibrilláció közvetlen életveszéllyel járó állapot. A szív működése Egészségesen működő szívben visszaáramlás nem lehetséges A billentyűk zsilipszerűen működnek: ha nyitva vannak, lehetséges a vér átáramlása, ha zárva vannak, akkor ez nem lehetséges. A szívizom ritmikusan és ciklikusan működik. Az izom működésére jellemző továbbá a minden vagy semmi törvénye és a refrakter stádium, megakadályozza a túlzottan gyors vagy kaotikus szívösszehúzódásokat. A szívizomzat összehúzódása során intenzív munkát végez, ehhez a szükséges vérellátást saját koszorúerei biztosítják.  A kamrák egy összehúzódás alkalmával külön külön 70-80 ml vért löknek ki a nagyerekbe. Ezt a vérmennyiséget nevezzük

verőtérfogatnak (pulzustérfogat, systoletérfogat).  A kamrák befogadó képessége 200ml, így az összehúzódás után mindig marad vér (kb 120ml) a kamrákba. A kamrai systole után visszamaradt vért a residualis vérmennyiségnek hívjuk. A szívizom ritmikusan összehúzódik és elernyed. o összehúzódás = systole - a szív üregeiből kiáramlik a vér o elernyedés = dyastole - az üregek telítődnek vérrel o Amikor a pitvarok összehúzódnak a kamra elernyed és fordítva. A szív ciklikusan működik. A szívciklus részei: o Kettős dyastole szív pausa (szünet) o Pitvari systole o Kamrai systol 5 Keserű Luca Kamilla - Szív Tulajdonság Leírás alakja Tompa kúp alakú tömege Kb. 250-350 g (átlagosan 300 g) nagysága Nagyjából egy ököl méretű (kb. 12 cm hosszú, 8-9 cm széles, 6 cm vastag) feladata A vér folyamatos keringtetése a testben, oxigén és tápanyagok szállítása, salakanyagok eltávolítása működés

összehúzódás systole elernyedés diastole helyzete A mellkas középső részén, aszimmetrikusan, kissé balra dőlve, a tüdők között, a rekeszizom felett 2/3 balra 1/3 jobbra részei Felső része: szívalap (basis cordalis) Alsó része a szívcsúcs (apex cordis) Jobb és bal szívfél - elválasztja a szívsövény (septum cordis) üregei felül: két pitvar (jobb, bal) alul: két kamra (jobb, bal) üregekből kiinduló erek jobb kamrából a tüdőartéria felé, bal kamrából az aorta felé billentyűk Vitorlás billentyűk jobb oldal: háromhegyű / Tricuspidális, bal: kéthegyű / mitrális); Zsebes billentyűk (tüdőartéria billentyűje, aorta billentyűje) szívfal részei kívülről - befelé Endocardium (szívbelhártya), Myocardium (szívizom), Epicardium (külső réteg, vagy hártya) Pericardium (szívburok) rostos gyűrűk (anulus fibrosus) Elválasztja a pitvarok és a kamrák izomzatát, lehetővé teszi, hogy a pitvarok és a kamrák

egymástól függetlenül húzódjanak össze. 6