Gazdasági Ismeretek | Világgazdaságtan » Sebők Zsuzsanna - Ausztria gazdasága 1994-96 között, az EU csatlakozás hatása

Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport Ausztria gazdasága 1994-96 között, az EU csatlakozás hatása Előszó Az 1994. június 12-én Ausztriában tartott népszavazáson az osztrák állampolgárok elsősorban a belépéssel várható gazdasági előnyök miatt mindegy 2/3-os arányban az EU tagság mellett szavaztak. Ausztria a térség negyedik leggazdagabb országaként az EU-költségvetésbe többet fizet be, mint amennyi az EU-tól visszaáramlik, pl.: támogatások, szubvenciók formájában Egyik közvetlen hatása az anyagi túlterhelésnek a " Sparpaket"- az 1995/96-os takarékossági-csomag, az 1995-ös év végi kormányválság és az új választások, valamint az 1996/97-es 100 milliárd schillinges takarékossági-csomag. Mialatt az elsődleges negatív hatások (költségvetési válság, mezőgazdaság krízise, munkanélküliség) az integráció után rögtön érezhetővé váltak, jogosan merül fel a

kérdés, hogy hol maradnak a beígért pozitív változások, mint például a kitágult szabad piacok révén növekvő gazdasági lehetőségek. 1. INTEGRÁCIÓS HATÁSOK AUSZTRIÁBAN Ausztriában nehéz mind az integrációs hatások mérése, mind az Unióba történő beilleszkedés értékelése. Amikor az EK Közösségi belső piaca 1993 január 1-vel hatályba lépett, a létrehozó 12 állam már EU-tagország volt, s a megváltozott piaci szabályokhoz való alkalmazkodáshoz elegendő idő állt rendelkezésükre. 1993-ban Ausztria még EFTA tagország volt; az ország 1994-ben ebben a s tátuszában vett részt az Európai Gazdasági Térség megalakításában és csak 1995-ben Finnországgal és Svédországgal közösen lépett be az Európai Unióba. Például ha Ausztria EFTA tagállamként nem vett volna részt az EGT-ben (mint Svájc), úgy a növekedési hatások három év alatt egy teljes százalékponttal elmaradtak volna az EU szinttől (3,2%). Ausztria az

EFTA tagjaként 1994 óta tagja az EGT-nek és nemzetgazdasági szempontból az EU-versenyszabályok átvétele jelentette a l egfontosabb 2011.0526 1/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport előrelépést. Az EU-tagság nélkül az osztrák mezőgazdaság nem lett volna integrálva az EU közös agrárpolitikába. Mivel az EU és az EFTA között vámunió nem jött létre, a határellenőrzések sem szűntek volna meg. Ausztria számára hátrányos volt az a körülmény, hogy semmilyen, egész Európa területére vonatkozó összeegyeztetése a bérmunka = kikészítési eljárásnak és a termékek eredet- és származási szabályzásának nem született meg. Így az EFTA országok az EU országokkal szemben egyértelműen különösen a Közép- és Kelet-Európával folytatott kereskedelem terén- hátrányban voltak Ausztria EU-tagságával járó nettófizető státusza és a mezőgazdaságot sújtó veszteségek, jelentős

terheket rónak a költségvetésre. Az EU-tagság másoldalról azonban újra növelte az ország vonzerejét a külföldi befektetők számára. Ausztria teljes jogú EU-tagságával megszűnt az addigi hátrányos helyzete a régió országaival szemben. Az új helyzet nyújtotta előnyöket, azonban mérsékeli a keleti nyitás A közép- és kelet-európai országok konkurenciát jelentenek az osztrák munkaigényes iparágaknak (textil- és ruházatipar, stb.), ahol a bérköltségek között 1:10-es arány is fennállhat. Az óriási verseny eredményeként a kis- és középvállalatok jelentős nyomásnak vannak kitéve, mivel a belső költségcsökkentésből adódó versenyelőnyt csak a nagyvállalatok tudják kihasználni az "economies of scale" által. Az első tájékozódási pontot e téren a felszámolási statisztika nyújtja. A felszámolási eljárások száma az 1994 évi 4837-rõl 6144-re növekedett 1995-ben. A felszámolások által 1994-ben 22733

munkahely volt veszélyeztetve, s ez a szám 1995-ben elérte a 44.124-et (különösen érintett ágazatok: szálloda- és vendéglátóipar, élelmiszeripar, építőipar). 1.2 A csatlakozással járó rendszerváltás nyomai Az EU-tagság megkövetelte az EU normákhoz való igazodást mind a jog, az intézményrendszer és a gazdaságpolitika terén (közös kereskedelempolitika; közös agrárpolitika; regionális politika ). A versenypolitikához az igazodás már az EGT létrejöttekor megtörtént. 1.21 Közös kereskedelempolitika 2011.0526 2/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport Ausztria az EU-tagsággal egyidejűleg tett meg két lépést: belépett az EU külkereskedelmi politikájának a hatáskörébe és igazodott a G ATT/WTO Uruguay-i Fordulója által meghatározott kötelezettségekhez. Ausztria a csatlakozást követően átvette az Uniónak harmadik országokkal kötött kereskedelmi szerződéseiből

fakadó kötelezettségeit és jogait. A már korábban az EFTA tagjaként vagy kétoldalúan megkötött megállapodásokból származó kedvezmények a csatlakozástól kezdve az EU egészére vonatkoznak, tehát a bilaterális koncessziók megszűntek. Az Európai Unió közös vámtarifát működtet a nem-tagországokkal szemben ellentétben az EFTA-val, amely egy szabadkereskedelmi övezet és amelynek tagjai a vámtarifákat a h armadik országokkal szemben szabadon határozhatják meg. Ausztria 1995-tõl részt vesz az EU vámuniójában. Az ország földrajzi helyzetéből adódóan számos olyan országgal szomszédos, amelyek nem tagjai az EU-nak, így az Unió (vám)határa megegyezik az osztrák állam harmadik országokkal meglévő határaival. Ennek következtében az osztrák határon történik az EU-ba irányuló áruk vámkezelése és itt vizsgálják meg az Unióba való belépéshez szükséges egyéb okmányokat is. Mint tradicionálisan magas vámtarifájú

ország, jelentős bevételektől esett el tehát, amikor a külső vámtarifáit 10,5%-ról 5,7%-ra kellett leszállítania és az elkövetkező 5-10 éven belül a vámokat további 37%-kal kell csökkenteni. A vámcsökkenés hatásaként Ausztriában a reál GDP 1% pontos növekedése várható 1995 é s 2000 köz ött. Az alacsonyabb vámok hatásaként árnyalatnyi csökkenés figyelhető meg a belföldi árszínvonalban. A vámok leépítése kedvező kereskedelmi hatással van a nem-tagországokra is, elsősorban a középés kelet-európai országokra. Nagyon fontos a kereskedelmi költségek és az adminisztrációs költségek megszűnése a származási szabályozás és a bérmunka-szabályozás Ausztriára nézve hátrányos körülményeinek eltörlésével. A határellenőrzés megszűntével és a b elpiaci részvétellel nehézségekbe ütközik viszont az EU tagországaiba, ill. a tagországokból áramló áruforgalom határ menti ellenőrzése. A

kereskedelempolitikai változások hatással vannak a külkereskedelmi statisztikára is. A statisztikai átállás következtében az 1995-ös külkereskedelmi statisztika még nem áll teljes mértékben a rendelkezésre. Mivel a külkereskedelem egész területén hiányosságok mutatkoznak az 1995-ös GDP kiszámítása nehézségekbe ütközik. Az osztrák Gazdasági Kamara csak egy tükörstatisztika (az osztrák 2011.0526 3/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport külképviseletek által tett jelentések az Ausztriába és az onnan érkező szállítmányokról) segítségével jutott adatokhoz a külkereskedelem területéről. 1.22 Közös agrárpolitika - csatlakozás előtt Nem mellékes, hogy Ausztria az Európai Unió harmadik leggazdagabb országa, az EU egyik nettó befizetője. A legfontosabb élelmiszerekből nemcsak önellátó, de exportőr is, illetve „túltermelési” jelenségekkel is küzd. Érthető, hogy

egy, nem az osztrák termelési és árkörülményekre alapozó CAP átvétele alapjaiban rengette meg az agrártársadalmat. EFTA-tagként az ország 1994-re már átvette és alkalmazta az acquis communautaire (közösségi vívmányok) kétharmadát, beleértve a versenyjogot is. Elsősorban az Ausztriára „szakadó” nemzetközi versenytől való félelem miatt. Csatlakozási eredmények Ausztria talán abban is útmutató lehet számunkra, hogy az előzetes közgazdasági elemzések ott is kivétel nélkül a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart jelölték meg a csatlakozás veszteseként. Világos volt, hogy az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) Uruguay-fordulója eleve liberalizációs kötelezettségeket ró Ausztriára is úgy, hogy eközben az ország agrár-külkereskedelmében megnövekvő súlyú Európai Unióban az osztrák agrárexportőröknek továbbra is a harmadik ország pozícióiból származó hátrányokkal kellett volna

számolniuk. A csatlakozási stratégiát bemutatva, a szerző világossá teszi, hogy Ausztria a mezőgazdaság hosszú távú fejlődésére, valamint a környezetvédelmi program elfogadtatására és finanszírozására koncentrált. Engedményként az átmeneti idő kérdését nevezték meg, amelyről megfelelő kompenzációk esetén hajlandók is voltak lemondani. Az Európai Unió végül is három átmeneti védelmi eszközt engedélyezett Ausztriának: 1. négy évre vonatkozó árkiegyenlítést részben területprémium-, részben állatprémium-kiegészítés formájában; 2. egyszeri kompenzációs kifizetést a r aktárkészlet-értékcsökkenést ellensúlyozandó; s végül 3. Az úgynevezett védelmi záradékot, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria öt évig, szükség esetén, a komoly piaczavarás elleni védekezésként ellenintézkedéseket vezessen be. 2011.0526 4/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport

A mezőgazdasági termelés mennyisége csak néhány százalékkal csökkent, a bio paraszt gazdaságok száma megötszöröződött, s végül, de nem utolsósorban, a parasztság egy főre jutó éves jövedelme emelkedett. A negatív oldalon súlyosabbak a tények: a mezőgazdasági termelői árak átlagosan csaknem negyedével csökkentek, a mezőgazdasági termelési érték 1995–1996-ban mintegy harmadával csökkent, kisebb lett a mezőgazdaság GDP-n belüli aránya is, s csökkent a mezőgazdaságból élők száma is. A csatlakozás szempontjából nagyon fontos tartomány – termelési értékvesztése 20 százalékot ért el. Talán ennek is köszönhető a magyar csatlakozástól való félelem Ausztria természetesen részt vesz az Európai Unió közös mezőgazdasági politikájában. Az osztrák mezőgazdaságot sokkszerűen érte a belépéskor végrehajtott agrár árcsökkentés (EU szintre), ami elkerülhetetlen volt az alacsony produktivitás és a m agas

támogatással jellemzett, európai viszonylatban drága, mezőgazdasági árak miatt. A gazdákat drasztikus bevételkiesés fenyegette, mintegy 10 m illiárd schilling értékben. A népszavazás előtt a problémák lehetőség szerinti csökkentése érdekében a pénzügyi és a mezőgazdasági minisztérium között speciális megállapodás született, egy intézkedéssorozatról a következő 4 évre vonatkozóan, 117,2 milliárd schilling értékben, amelynek egy részét az EU vállalta magára. E megállapodásnak köszönhetően az osztrák mezőgazdaság és élelmiszeripar az 1995-ös évet jelentős bevételkiesés nélkül élte át. 1.23 Rövidtávú jóléti hatások az árcsökkenés következményeként Az egyik legfontosabb érv a belépés mellett a beharangozott árszínvonal csökkenés volt; az o lcsóbb árakat tartalmazó vásárlói kosár által nõ a vásárlóerő és javul az életszínvonal. Az infláció 1993 ót a minden tagországban csökkent

(Finnország és Svédország esetében a legnagyobb mértékű ez a csökkenés). Ez a tendencia részben a közös belpiac létrejöttével magyarázható. Ausztriában az inflációs ráta az 1992-es 4,0%-ról 1995-ben 2,25-re esett vissza. Az infláció megfékezésére jelentősen hatott az élelmiszerárak zuhanása. A fogyasztói árindex a többi árucsoportnál még nem mutatja a várt csökkenést. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az ország attraktivitását nem csupán az EUtagság befolyásolja, hanem pl.: az adópolitika (amely éppen 1994-ben tett jelentős lépést a vállalkozások javára), a közép- és kelet európai piacok közelsége (amelyek közismerten 2011.0526 5/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport jelentős versenyt támasztanak, mint új befektetési térség), s nem utolsósorban az általános globalizálódás irányzata, amely az EU-n belül is lényeges versenyelőny- ill. hátrányhelyzetek

átrendeződését hozza magával. 2. AZ EU-TAGSÁG HATÁSA AZ OSZTRÁK GAZDASÁGPOLITIKÁRA Az osztrák gazdaságpolitika mozgástere az EU-n belül. Ausztria EU-tagságának jelentős célja volt az ország összekapcsolása az európai politikai, gazdasági és szociális fejlődési folyamattal remélve, hogy a polgárok jóléte hosszútávon javulni fog anélkül, hogy valamelyik tagállamban az ellenkező folyamat válna valóra. A belpiac megszületésével és a d öntési kompetencia átruházásával a k özösségi szintre a nemzeti gazdaságpolitika hatásköre lecsökkent ugyan, mégis ezzel egyidejűleg a magánszektor játéktere kiszélesedett. Ausztria a csatlakozással a k özösség tárgyalási és döntési mechanizmusát magára nézve kötelezőnek fogadja el. 2.1 Változások a gazdaságpolitikai döntéshozatalban Gazdaságpolitikai prioritások Ausztriában első helyen a teljes foglalkoztatottság elérése állt, még akkor is, ha úgy tűnt, hogy a

monetáris stabilizációs politika (költségvetési konszolidáció, keményvalutakurzus) foglalja el ezt a helyet, a stabilizációs politika csak egy eszköz a foglalkoztatottsági célok eléréséhez. A hosszú távú versenyképesség biztosítása (és a foglalkoztatottság) érdekében jelenleg minden cél az égetően szükséges költségvetési problémák mögé került. Az EU-ban a növekedés, a stabilitás és a kohézió egymással egyenrangú helyet foglal el, de a j elenlegi felkészülés a G azdasági és Pénzügyi Unióra a stabilizáció preferálását eredményezi a teljes foglalkoztatottsággal szemben. A gazdaságpolitika intézményei 2011.0526 6/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport Amíg Ausztriában a s zociális intézményeknek már régi hagyományai vannak, az EU-ban még csak most kerülnek kialakításra. A pénzpolitikai intézményrendszerek létrehozása most van napirenden az EU-ban;

Ausztriában pedig nagy múltra tekinthet vissza- beleértve a Nemzeti Bank függetlenségét a pénzpolitikai döntéshozatalban. Az állami költségvetéssel ellentétben, ami konjunktúrapolitikai célokra is bevethető, az EUköltségvetés lényegét tekintve csak egy közvetítési szereppel rendelkezik, például a strukturális- és agrárpolitikai célok megvalósítása érdekében. Pénz- és valutapolitika Jogilag a p énz- és valutapolitika terén várhatóak a leglényegesebb változások Ausztriában a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) harmadik szintjének a megvalósításával; a valutaárfolyamok megkötésével és a pénzpolitikai döntések átadásával az Európai Központi Bankrendszernek, csak az EU-pénzpolitika megvalósítása marad továbbra is a nemzeti központi bankoknál. Ausztria a '80-as évek óta egy olyan árfolyam politikát követ, ami a DM-hez, mint vezetővalutához és a német gazdaságpolitikához, van kötve; így

Ausztria számára nem áll fenn tényleges csatlakozási kényszer, ameddig az EMU-ban a D M-standard érvényes (eltéréseket pedig a n émet hatóságok aligha engedélyeznének). Költségvetés Az EU a leglényegesebb és rövid távon is érezhetőhatást az osztrák költségvetésre gyakorolja. Bár a költségvetési politika a pénz- és valutapolitikával ellentétben nincsen az EMU-ba belevonva, mégis a tárgyalási lehetőségek tere korlátozott, mivel eleget kell tenni a Maastricht-i kritériumoknak is (pl.: az adószerkezet) Ausztria költségvetése jelentő deficittel küszködik - 1992-es adóreform, gazdasági recesszió, az EU-tagság költségei. Csak az EU-tagság és a küszöbön álló EMU nyomására nőt a fiskális fegyelem olyan mértékben, hogy a költségvetési konszolidáció már nem volt elhalasztható. Az EU befolyását a médiák túlhangsúlyozták; itt figyelembe kell venni, hogy a költségvetési hiány problémájának további mellőzése

később sokkal keményebb intézkedéseket vont volna maga után. 2011.0526 7/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport Külkereskedelmi politika Ausztria átvette a k özös kereskedelempolitikát az átlagosan alacsonyabb EUvámtarifákkal és az EU-importkvóta rendszerét. Ausztria bilaterális egyezményeit az EUkülkereskedelmi rendszerével (pl: Európa Megállapodások a közép- és kelet-európai országokkal) helyettesítették be. Versenypolitika Az Európa Bizottság foglalkozik a vállalatok egyesülésével EU-szinten. Csak kisebb esetekben lehet továbbra is országos szinten dönteni. Az egyes országok hatásköre a kisebb esetekre korlátozódik. Természetes monopóliumok Az EU lépéseket tesz a tagországokban kialakult természetes monopóliumok (infrastruktúra) szakaszos felszámolása érdekében. A telekommunikáció, a közlekedés és az energiaszolgáltatás területén figyelhető meg egy folyamatosan

ellenőrzött liberalizációs folyamat. A telekommunikáció teljes liberalizációjának meg kell történnie 1998 január elsejéig az EU-időterv szerint. 2.2 Az EU csatlakozás egyes hatásai Amikor 1994-ben az osztrák választók a cs atlakozás mellé álltak óriási eufória uralkodott az országban. Ausztria, egy kis és nyitott népgazdaságként, a legtöbb EUországgal lényegesen összefonódottabb külkereskedelmet bonyolított le, mint nagyon sok tagország egymás között. Ehhez járult hozzá, hogy Ausztria keményvaluta-politikája az EU-tag Németországgal van összekötve, így Ausztria belépését az Európai Unióba jelentős lépésként könyvelhetjük el. 2.21 Az elvárások 2011.0526 8/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport A kis- és középvállalatok 80%-a és a nagyvállalatok több mint, 90%-a támogatta az EU-tagságot egy 1994 májusában megtartott közvélemény kutatás alkalmával. Mit

reméltek a vállalatok a csatlakozástól; - az adó- és kereskedelempolitikai hátrányok megszűnését, - az egész Európára kiterjedő beszerzési lehetőségek megnyitását, - a technikai kereskedelmi korlátok megszűnését - a vásárlóerő hosszú távú fejlődését - a belpiac ár és költségcsökkentő hatása révén, - új piacok feltárását (elsősorban az agrártermékek részére). A pozitív változások mellett a kereskedelem - elsősorban a kiskereskedelem, melyet az új versenyhelyzet hátrányosan érintett - kész volt a negatív változások felvállalására is. 2.22 A vásárlóerő áramlásának problémája az EU-államok között Ausztria az EU-tagsággal az európai belpiac részesévé vált, ami a vám és határformalitások teljes leépítéshez vezetett. A csatlakozás nem éppen örömteli következményeként az osztrák kereskedelem és a mögötte húzódó termelőipar 6-8 milliárd schilling forgalomkiesést könyvelhetett el. Az

elmúlt évben az osztrák államot 1,2 és 2,5 milliárd schilling közötti adókiesés érte. A vásárlóerő kiáramlásának egyik lényeges oka az egyes országok adórendszerében található jelentős különbség; például Ausztriában az általános forgalmi adó 20%, Németországban 15%, és Ausztriában az egyéb közvetett fogyasztási adók is jelentősen magasabbak, mint Németországban. Ha a továbbiakban is fenn fog állni ez a nagyarányú különbség a vásárlóerő kiáramlásában sem fog változás mutatkozni. Az EU-belépést követően üzemek települtek át más országokból Ausztriába (elsősorban Voralberg-be és Oberösterreich-ba), vagy a vállalatok a már meglévő üzemeiket bővítették tovább (BMW Steyr-ben, GM Bécsben). Az osztrák vállalatok pedig Dél-Németország és Észak- Olaszország felé kacsingatnak. Ezek a folyamatok sok új munkahelyet teremtenek. 2011.0526 9/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG

II. Levelező A csoport 2.23 Szabad tőkeforgalom Ausztria 1991-ben liberalizálta a tőkeforgalmat, így az EU idevonatkozó irányelveinek az átvétele nem okozott nagyobb nehézségeket. Engedély nélkül bonyolítható le az unió tagállamaival : - a tőkepiacokon történő értékpapír kereskedelem, - a transzferfizetések, - a pénzintézetek termin ügyletei, - a személyekhez kötődő tőkeforgalom, - a vagyontárgyak és más tőkeforgalom, - a kölcsönök, a hitelek, a garanciák és a jelzálog üzletek. A pénzügyi szolgáltatások terére is kiterjed a tőkeforgalom liberalizációja. Ha egy bank valamely EGT-országban rendelkezik a működéséhez szükséges engedélyekkel, akkor a többi tagországban is jogosult a tevékenység folytatására. A bankfelügyeletet a székhely szerinti hatóság látja el. Az erősen védett osztrák bankrendszer a csatlakozást követően kénytelen strukturálisan alkalmazkodni; a sűrű fiókhálózatok várhatóan

ritkulni fognak és a kisebb bankoknál sor kerülhet fúziókra. A csatlakozás óta eltelt időszak alatt még nem történtek jelentős változások a bankszektorban, mégis a hitelkamatok és a szolgáltatási díjak csökkenésével lehet számolni az elkövetkezendőkben. 2.25 A költségvetés hiánya a csatlakozás előtt és után Az egységes fizetőeszköz bevezetésének a legfontosabb feltétele az, hogy a folytonos költségvetési hiány a területi szerveknél (Gebietskörperschaft) nem haladhatja meg a GDP 3%-át és az összeladósodás nem lépheti túl a költségvetési hiány 60%-át. Az állami kiadások erőteljes megnövekedése az 1993-as recessziót követően, illetve az 1994es adóreform hatására Ausztria költségvetési hiánya 1995-ben minden területnél elérte a GDP 5,5%-át és az összeladósodás a költségvetési hiány 70%-át. A költségvetési hiány gyors növekedése miatt (1992-ben 60 milliárd schilling és 1995-ben 118 milliárd

schilling) a szövetségi kormányzat kénytelen volt 1996-ra és 1997-re mélyreható költségvetési 2011.0526 10/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport konszolidációs intézkedéseket végrehajtani. A program sikerében bízva összesen 100 milliárd schillinget akarnak megtakarítani; ez sok területen a kiadások megkurtításával jár (adóemelés). Ezeket az intézkedéseket téves lenne azonban csupán a M aastricht-i kritériumok vagy az EU számlájára írni, mivel a költségvetési konszolidáció minden esetben elkerülhetetlen lett volna. 3. AUSZTRIA ÁRUFORGALMÁBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK AZ INTEGRÁCIÓ UTÁN 3.1 Az EU csatlakozás előtti állapot Ausztria külkereskedelme mindig EU-központú volt. Az osztrák export 60%-a abba a 14 or szágba irányult már 1960-ban is, amelyek ma az EU-t alkotják; 1994-ben ez az arány 65%-ot tett ki. Az ország import függősége még nagyobb, 1960-ban 66%-ot és

1994ben 68,4%-ot mutatott Ausztria külkereskedelme nagyobb mértékben függ a tagországoktól, mint az általában a tagországok között szokásos. Az osztrák külkereskedelem egy másik fő jellegzetessége Németország dominanciája mint kereskedelmi partner. Átlagosan az import 40%-a származik Németországból és jelentősége - exportpiacként - is az évek során egyre nőtt. Németország részesedése az osztrák összkivitelben 29%-ról (1960) 38%-ra (1994) növekedett. Az exportrészesedés növekedése ellenére a kereskedelmi mérleg passzívum Németországgal szemben kirívó. Az 1994-es kereskedelmi mérleg deficit (116,4 milliárd schilling) felét tette ki a Németországgal szembeni hiány (56,4 milliárd schilling). Az 1994-es kereskedelmi mérleg magas deficitje komoly nyugtalanságra ad okot már csak azért is, mivel az elmúlt időszakban a túrizmusból származó aktívum csupán a hiány 37%-át volt képes lefedni az 1993-as 63%-hoz képest.

Ausztriának kiutat kell keresnie és találnia az elkövetkezendő időszakban a fizetésimérleg hiány pótlására, mivel az EU-tagság további 13 milliárd schillinggel terheli a folyómérleget. Ez a feladat komoly nehézségekbe ütközik, mivel Görögország és Spanyolország kivételével Ausztriának az EU-tagállamokkal szemben kereskedelmi mérleg passzívuma van. 2011.0526 11/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport 3.2 A külkereskedelem fejlődése 1995-ben 1995 derekától egy egyértelmű konjunktúraellaposodás figyelhető meg; visszaesett az ipari termelés, az építőipar végére ért hosszas virágzó korszakának, az idegenforgalom válsággal küszködik. A gazdaság összteljesítménye 1994-hez képest csupán 1,5%-kal növekedett. A statisztikai rendszer átállása miatt még nem áll rendelkezésre elegendő részletes és pontos információ az ország külkereskedelmi folyamatairól (itt jelentős

szerephez jut a becslés). A kivitel 1995 nyarának a végéig dinamikusan fejlődött, szeptemberben viszont az áruszállításból befolyt bevételek elmaradtak az előző évitől. Az év végéig, a szeptemberi visszaeséstől eltekintve, további növekedés volt megfigyelhető, így az export változatlanul mentőövként szolgált az államháztartás egyensúlyban tartásához. 1995-ben az export 6%-kal növekedett az előző évhez képest és elérte a 667 milliárd schillinget, ami 13 milliárd schillinggel csökkentette a kereskedelmi mérleg passzívumát (1994-ben a passzívum 116 milliárd schilling, 1995-ben 103 m illiárd schilling). 3.3 Megváltozott keretfeltételek az EU-integráció után Ausztria kereskedelempolitikai hatásköre átkerült az Unió szervezeteihez 1995 január 1-vel. A belső kereskedelem révén szerzett előnyök: - nincs határellenőrzés; a várakozási idő és a költségek csökkenése, - a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek

árlefölözésének megszűnése, - kedvezményezettség a közületi szektor megrendeléseiben, - kedvezményezettség a s zármazási szabályok és egyéb technikai rendelkezések alkalmazása során. Ausztria számára a keretfeltételek a belépéssel egyértelműen javultak. A jövőre nézve várható, hogy a tagországok közötti kereskedelem ( intra-EU-kereskedelem) erőteljesebben fog növekedni, mint a harmadik országokkal folytatott kereskedelem (extraEU-kereskedelem). 2011.0526 12/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport 3.4 Az első év mérlege - Az osztrák mezőgazdasági termékek árszintjének hozzáigazítása az EUszinthez elkezdődött. - Az Unió közösségi jogszabályainak az átvétele megtörtént a t echnikai előírások terén; - A közösségi jogi normákhoz való igazodás elkezdődött az adminisztrációs területeken; - piacszabályozás, kereskedelempolitika, vámtarifák, statisztika.

Az integráció hatására: - az élelmiszeripar bruttó termelési szintje csökkent - a kiélezett versenyhelyzet által az árakra gyakorolt nyomás jelentős árcsökkenéshez vezetett, amely a nyersanyagár-csökkenéseken is túltesz. - az első évben a belpiac megnyitása komoly piaci veszteséget eredményezett, amelyet Az élelmiszeripar 35 szakszövetsége által közzétett számítások alapján az ágazatban 6,1%-kal csökkent a bruttó termelési érték. A 15 legnagyobb ágazatot tekintve (80%-a az össztermelésnek) a csökkenés 4,4%-os. A visszaeső termelési érték magyarázható a nyersanyagár-csökkenésen túlmenő fogyasztóiár csökkenéssel és/vagy az eladott mennyiség visszaesésével. Bár a k ülkereskedelem terén még nem állnak átfogó statisztikai adatok a rendelkezésre, mégis egyértelmű, hogy az élelmiszeripar nagyobb piaci részesedést veszített el belföldön, mint amennyit az export révén nyert, ez további negatív hatással volt

az osztrák fizetési mérlegre. Az osztrák export pozitív fejlődési folyamata a közép-európai reformállamokkal erősen visszaesett az utóbbiak EU-val kötött társulási megállapodásainak az átvétele miatt, és a v ámhatárok kiépítésével a r eformországokkal szemben. A csatlakozás után levonható konzekvenciák: 2011.0526 13/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport - az összpiac kisebb lett, - az árakat a nyersanyagárakon túlmenően kellett csökkenteni, hogy a vállalatok/ágazatok legalább az eddig elért piaci pozíciójukat tartani tudják, - ez ennek megfelelően negatív hatással volt a bevételekre. - a folyamat még nem záródott le. Ehhez a képhez tendenciózusan igazodnak az alábbi mutatók változásai: - Az élelmiszerek és italok fogyasztói-árindexe 1994 é s 1995 nove mbere között 17%-kal csökkent, míg egy évvel korábban 1,9%-os növekedést mutatott. - Az

élelmiszeriparban foglalkoztatottak száma 1995 decemberéig 8%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. - A szakszövetség tagjainak a száma 1995-ben 8,8%-kal, 458-ra csökkent. - Az élelmiszeriparba irányult befektetések értéke 6 milliárd schillinggel, az 1991 évi értékhez képest 20%-kal esett vissza. Az EU-ban eltöltött első év különösen az élelmiszer- és élvezeticikk-iparban éreztette negatív hatását. A hirtelen nyitás ezen az eddig szinte hermetikusan elzárt területen jelentős strukturális változást eredményezett és ez a folyamat még mindig nem záródott le. 4. AZ EU - ÚJABB KIHÍVÁS A MANAGEMENT SZÁMÁRA Megváltozott vállalkozási környezet Éveken át tartó párbeszéd és politikai előkészületek után 1995-ben megtörtént Ausztria csatlakozása az EU-hoz. A hosszú bevezető időszak és az 1994-es belépés a EGTbe arra a reményre adott okot, hogy az osztrák management felkészült a változásokra Az 1995-ös év sajnos

ennek az ellenkezőjét bizonyította be. 2011.0526 14/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport Feszültségkényes terület: a nyugat/kelet integráció Az EU külkereskedelmi rendszerének átvételével nem csak a n yugati piacra orientálódott vállalatoknál történtek változások, hanem a közép- és kelet európai országokkal üzleti kapcsolatban álló vállalatoknál is. Az osztrák vállalatoknak az európai integráció feszültségekkel teli térségében elhelyezkedve két kihívásnak kell eleget tenniük: Egy óriási potenciális piac nyílt meg Ausztria számára Nyugat Európában a csatlakozással, de a liberalizmus által Közép és Kelet Európában is. A már meglévő piacokat újra meg kell dolgozni, mivel a nyitás által a versenyfeltételek megváltoztak; a régi szabályok már nem érvényesek. Csődhullám Az 1995-ös évet akár a csődeljárások évének is lehetne nevezni. Okként említhetjük a

szerkezeti problémák összetalálkozását, a m akroökonómiai hatásokat és a t ermelési hiányt. A schilling 1993 óta tartó felértékelése a t úrizmus területén keresletkieséshez vezetett, majd később az egyes exportpiacokon is problémákat eredményezett. A közületi szektor viszonylagosan nagy értékben felvett hitelei megnehezítette a privát szektor hitelhez jutását és ennek következtében a vállalatok túlérzékenysége fokozódott a versenyben az alacsony sajáttőke fedezettség miatt. Egy analízis, amely a bécsi vállalatok fizetőerejét vizsgálta, kimutatta, hogy az üzemek körülbelül 25%-ának negatív a cashflow-ja és a m ásik negyedének nagyon gyenge (az üzemi teljesítmény 3 százalékánál kevesebb). Folyamatosan figyelembe véve a v alutaátváltási arányokat és a s tatisztikai adatokat, Ausztria az Európai Unió negyedik leggazdagabb országa. A gazdaság gyenge ágazataiból nyert fájdalmas tapasztalatok azonban azt

mutatják, hogy a produktivitás az árfolyamarányoknak nem felel meg. Ha az átváltási árfolyam változatlan marad, a vállalatok számára nem marad más megoldás, mint a t ermelékenység növelése, vagy a bérek csökkentése. 4.1 Vállalati stratégiák Árverseny 2011.0526 15/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport A gazdasági elméletek által beharangozott erős árcsökkenés a belpiac kialakulásával és a f okozott versenyhelyzet hatására ténylegesen is bekövetkezett. Ausztriában az árfejlődés a következőképpen alakult: - A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél jelentős árcsökkenés következett be. - A ruházatipar és cipőipar cikkeinél megfigyelhető az árak lassú visszaesése, ill. egyes termékcsoportoknál árzuhanás a jellemző - Az ipar által felhasznált termelési eszközök árszínvonala alacsonyabb az előző évekhez képest. - Az ipari fogyasztási cikkeknél és

szolgáltatásoknál az integrációs hatás még nem jelentős. Lefölözési stratégia Gazdasági szempontból értelmetlen lenne az óriási költségelőnyt egy csapásra, az alacsonyabb árakhoz való igazodással megszüntetni. A lépésenkénti árcsökkentés a konkurenciát nyomás alatt tartja, mialatt a vállalat a költségelőnyös termelési struktúrával nagyobb nyereséget érhet el. Mindenek előtt a külföldi kínálók tudnak ezzel a stratégiával benyomulni a magasáras piacra és egyidejűleg a tőkeerejüket a jövőbeni, potenciálisan intenzívebb versenyre koncentrálni. A termelés áthelyezése, termelési expanzió Figyelembevéve a jelentős bérkülönbségeket Ausztria és a közép- és kelet-európai országok között, felmerül a kérdés a termelés esetleges áthelyezéséről (textil- és ruházati ipar). Egyes ágazatokban a termelés áthelyezése fontos eszköz a piacbelépés biztosítására Egy klasszikus példa a külső költségek

közvetlen beruházások általi csökkentésére a sörtermelés áthelyezése Magyarországra, így meg lehet kerülni a b ehozatali pótlékok kifizetését. A keleti államokban logisztikai problémák léphetnek fel Szubvenciók 2011.0526 16/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport Az EU-n belül megváltozott keretfeltételek ellenére tovább folyik a játszma a közületi támogatások elnyerése érdekében. A vállalatok stratégiája nem változott: segély vagy munkaerő elbocsátás. Koncentrációs stratégia és piacfelosztás Ha megfelelő ipari kapcsolatok alakultak ki, akkor a regionális piacok megnyitása nem jár feltétlenül növekvő konkurenciával. Ez elsősorban olyan piacokra érvényes, ahol a koncentráció már magas szintet ért el a környező országokban is. Itt a konkurenciát elkerülő stratégiák figyelhetőek meg. Egy osztrák vállalat átvétele egy nemzetközi konszern által egy további

formája a folyamatos struktúraváltásnak Hazai szövetségek A nagy szövetségeknek, mint például a kereskedelmi kamaráknak, az iparosok és a bankok szövetségeinek saját irodájuk van Brüsszelben. Egyfelől együtt dolgoznak az európai szövetségekkel, másfelől gyors és pontos információval látják el tagjaikat. (Olyan szövetségek is képviseltetik magukat Brüsszelben, amelyek tagjai nem valamely EUtagállamban vannak bejegyezve, így például az Amerikai Kereskedelmi Kamara jelentős elismerésnek örvend, mivel speciális területeken óriási know-how-val rendelkezik.) Regionális képviseletek Az osztrák tartományoknak Voralberg kivételével van képviseletük Brüsszelben. Az osztrák Városi- és Önkormányzati Szövetség saját irodát nyitott. Nemzetközi szövetségek A nemzetközi szövetségeknek; légitársaságoknak, hitelkártyacégeknek, idegenforgalommal foglalkozó vállalatok szövetségeinek (pl.: World Travel & Tourism Board),

amelyek a világ minden részéről gyűjtik tagjaikat, is van irodájuk Brüsszelben. 2011.0526 17/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport Gazdasági- és Szociális Bizottság (ECOSOC)- a szövetségek intézménye A Római Szerződés egy saját intézményt hívott életre minden hasonló érdekképviseletére. A Gazdasági és Szociális Bizottság, a munkaadókat, a munkavállalókat és más érdekcsoportokat (fogyasztóvédelem, környezetvédelem stb.) fogja össze Joga és tevékenysége állásfoglalások megfogalmazására összpontosul, miközben a csoportok érdekei közötti különbségek egyensúlyozására is törekszik. Ennek következtében egy érdekképviselőnek az a fő célja, hogy az utolsó döntést befolyásolni tudják. A GSzB állásfoglalása szolgálhat ilyenkor a megfelelő információs bázissal. A döntések azonban később születnek meg az Európai Parlamentben, Ausztriában a nemzeti

Parlamentben és a Tanácsban, ez azt jelenti, hogy az érdekképviseleteknek a G SzB-n túlmenőleg kell működniük. Vállalatok Sok nagy nemzetközi cégnek - mint a Daimler Benz, IBM, Philips stb.) - van saját képviselete Brüsszelben, s ezek csak az EU-témákkal foglalkoznak. Néhány banknak, mint például az osztrák Bank Ausztria-nak, a Die Erste-nek és a Creditanstalt- Bankszövetségnek is van saját képviselete az EU-nál ahol a kapcsolatok ápolásán fáradoznak. Ügyvédi irodák és tanácsadó cégek Azok, akiknek nincsen saját képviseletük vagy lehetőségük a szövetségek segítségével a lobbizásra, megoldásként egy ügyvédi irodához, vagy egy tanácsadó céghez fordulhatnak. Jelenleg két nagy osztrák ügyvédi irodának van saját képviselete Brüsszelben. 5. NÉHÁNY KÖVETKEZTETÉS 2011.0526 18/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport Ausztria EU belépésének gazdasági kihatásai

egyértelműen pozitívak. A nyilvánvaló tények ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a szükséges gazdaságpolitikai intézkedések hiánya (verseny-, átállási- és környezetvédelmi lépések) az elvárt kedvező hatások egy részének elveszítésével járt. Ennek ellenére a p ozitív hatások még mindig túlsúlyban vannak. Ausztria belépésének sokoldalú értékelése alapján az eredeti elvárásoknál is nyilvánvalóbbá vált, hogy az ország gazdaság erejének megtartása, ill. potenciáljának kibővítése, valamint Ausztria jóléte csak az Európai Unióban való aktív részvétellel lehetséges. Ausztriát előbb az EFTA-tagjaként, majd húsz éven át az EU-val folytatott ipari szabad kereskedelem készítette fel az integrációs tagságra. Egyes nyugati szakértők összehasonlítást vonva - úgy vélik, hogy a volt KGST-országok (köztük Magyarország is) a legenyhébb mércével mérve is legalább negyedszázaddal vannak lemaradva a modern

világgazdasághoz képest. A német egyesítés tapasztalata felhívta továbbá arra is a figyelmet, hogy a nyugati integrációs folyamatba való beilleszkedés még a v iszonylag fejlettnek vélt néhány volt szocialista ország esetében is (akár Magyarország esetében is) hatalmas terhekkel jár. Az EU merő jótékonyságból nem fogja átvállalni a megkésett modernizáció elkerülhetetlenül felduzzadt költségeit. Márpedig világos, hogy Magyarország számára az E U-tagság a gazdaság korszerűsítésének és felzárkóztatásának elsődleges eszköze. Magyarország integrációs helyzete napjainkban hasonlítható Ausztriának az EKhoz fűződő, jó két évtizeddel korábbi viszonyára. Rokon vonás a frissen megkötött, kétoldalú szabadkereskedelmi szerződés, a dinamikusan kibontakozó gazdasági együttműködés, az EU-tagországaiból is áramló tőkebefektetés. A sok hasonlatosság mellett persze megfigyelhetőek lényeges formai és

tartalmi eltérések is, például: A politikai feltételek terén: Amikor Ausztria 1972-ben megkezdte a s zabad kereskedelmet az EK-val, már csaknem két évtizede a nyugattal azonos, piaci alapú és pluralista rendszerben fejlődhetett. Magyarország viszont 1991-ben kötötte meg a társulási megállapodást az EK-val, abban az évben, amikor a tényleges piacgazdaságot szabályozó jogszabályi és működési feltételrendszer csak elkezdett kibontakozni. Ausztria már 12 éven át (1960-72) folytatott ipari szabad kereskedelmet az EFTÁ-n belül, amikor az EK-val megkezdte a preferenciális kereskedelmet. Magyarország a társulási szerződés megkötése után egy évvel kötötte meg saját szubrégióján belül a 2011.0526 19/20 Készítette: Évfolyam: Kovácsné Sebők Zsuzsanna KG II. Levelező A csoport hasonló fejlettségű szomszédaival a CEFTA-szerződést, majd 1992-ben az ún. K özépEurópai Kezdeményezést (KEK) Ausztria a csatlakozást megelőzően

már több évtizeden át az EFTA keretében közeledett az EK-hoz. Az EK ebben a viszonylatban kétoldalú preferenciális megállapodások megkötésére törekedett és nem az EFTA-val, mint egésszel folytatott tárgyalásokat. Magyarország esetében a helyzet éppen megfordított: a társulási szerződés megkötése után Magyarország hamarosan egy tíztagú csoportban találta magát és az idesorolt közép- és kelet-európai országok kölcsönös húzódozására való tekintet nélkül. A különbségek figyelembevétele mellett az EU-tagsághoz vezető "osztrák út" nemcsak tanulságos, hanem egyes vonatkozásokban követendő is lehet az ország számára. Az osztrák modell tanulságaként említhetjük például, hogy az EGT szintjéről gyors és egyszerű út vezetett az EU-tagsághoz, másfelől az eddigiek azt mutatják, hogy a hasonló szinten lévő országok együttes közeledése az Unióhoz hatékonyabb és sikeresebb lehet, mint a magányos

akciók. 2011.0526 20/20