Nyelvtanulás | Magyar » Rasztovác Henrietta - Kishegyes helyneveinek onomasztikai vizsgálata

ÚJVIDÉKI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Az egyetemi mesterképzés programja: Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék DIPLOMAMUNKA Kishegyes helyneveinek onomasztikai vizsgálata Ономастичко истраживање топонима Малог Иђоша An Onomastic study of Hungarian toponyms of the village of Mali Iđoš Hallgató Mentor Rasztovác Henrietta dr. Pásztor Kicsi Mária Újvidék, 2023. ÚJVIDÉKI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Az egyetemi mesterképzés programja: Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Rasztovác Henrietta DIPLOMAMUNKA Kishegyes helyneveinek onomasztikai vizsgálata Ономастичко истраживање топонима Малог Иђоша An Onomastic study of Hungarian toponyms of the village of Mali Iđoš Овај рад не садржи облике присвајања или злоупотребе радова других аутора. Овај рад не сме да буде предмет

незаконитог присвајања или злоупотребе од стране других аутора. This thesis does not contain any form of illegal appropriation or abuse of other authors' works. This thesis must not be an object of illegal appropriation or abuse by other authors. Jelen diplomamunka nem tartalmaz más szerzők műveiből jogtalanul eltulajdonított részeket, sem a szerzői joggal való visszaélés bármely egyéb formáját. A diplomamunka nem képezheti a jogtalan eltulajdonítás vagy más szerzők általi törvénytelen visszaélés tárgyát. Újvidék, 2023. A hallgató aláírása 2 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás . 5 1. Előszó . 6 2. A Magyar Nemzeti Helynévtár Programról . 7 3. Elméleti áttekintés . 9 4. A gyűjtőpont . 12 4.1 5. Kishegyes története. 12 Korábbi gyűjtések. 15 5.1 6. Történeti adatok . 15 Az adatközlők kiválasztása . 16 6.1 Az adatközlők névismeretét befolyásoló

tényezők. 17 6.2 Az adatközlők . 17 7. A gyűjtés alatt alkalmazott módszerek . 19 8. A korpusz. 21 9. Kishegyes helyneveinek szótára . 23 9.1 A szótár felépítése. 23 9.2 Szótár . 23 10. A helynevek nyelvi elemzése a Hoffmann-féle modell alapján . 62 10.1 Szerkezeti elemzés . 63 10.11 Funkcionális-szemantikai elemzés . 63 10.111 Az egyrészes helynevek funkcionális-szemantikai vizsgálata 63 10.112 A kétrészes helynevek funkcionális-szemantikai vizsgálata 65 10.12 Lexikális-morfológiai elemzés . 74 10.121 Az egyrészes helynevek lexikális-morfológiai vizsgálata 74 10.122 A kétrészes helynevek lexikális-morfológiai vizsgálata 75 11. Összegzés 77 Irodalomjegyzék . 79 3 Ábrajegyzék. 82 Rezümé . 83 Сажетак. 84 Abstract . 85 4 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani a szakdolgozatom létrejöttében segítséget nyújtó két kedves Tanárnőmnek, dr. Pásztor Kicsi Mária és dr

Oszkó Beatrix Tanárnőknek a Tanszéken töltött tanulmányi éveim alatti törődésükért, bizalmukért, tudásuk átadásáért, a sok hasznos tanácsért és a nehéz időkben való bíztatásukért, amivel szakmailag és magánemberként is a segítségemre voltak. Köszönettel tartozom dr. E Nagy Katalinnak és Herczeg-Szép Szilviának, a Magyar Nemzeti Helynévtár munkatársainak a gondoskodó és odaadó munkájukért, az adatbázis-építő táborban szerzett tapasztalatokért, és a kutatómunka gyakorlati és elméleti részének átadásáért . Köszönettel tartozom dr. Hoffmann István Tanár Úrnak, a Magyar Nemzeti Helynévtár Program kigondolójának, aki szakmai és elméleti tudásával, tapasztalataival segítette munkámat, akihez tanácsért és segítségért fordulhattam. Szeretnék köszönetet mondani adatközlőimnek az együtt eltöltött kedves percekért, órákért, akik rengeteg időt és türelmet szenteltek nekem, tudásukkal gazdagították a

gyűjtésemet, és akik nélkül e dolgozat nem jöhetett volna létre. Végül szívből köszönöm a sok-sok bizalmat, szeretetet és törődést a családomnak és a barátomnak, akik mindenben támogattak, és mellettem álltak. 5 1. Előszó A nevek a társadalom alapvető és univerzális részét képezik, „gyakorlati hasznukon kívül kifejeződik bennük a nemzethez, kultúrához való viszonyunk, de emellett igen erősen jelzik a közvetlen környezetünkhöz való tartozásunkat is. Identitásjelölő szerepük révén nagy jelentőségük van az egyén azonosságtudatának kialakításában” (MNH, https://mnh.unidebhu/) A nevek az emberek életében egyfajta irányadóként szolgálnak, nélkülük nem tudnánk kifejezni azt, hogy kik vagyunk, hol élünk, hová és merre tartunk (Hajdú 2003, 9). Munkám során a nevek kutatásának fontosságát hangsúlyozva Kishegyes névtani vizsgálatával foglalkoztam a Magyar Nemzeti Helynévtárral összhangban. A

kutatás magába foglalja a Vajdaságban lévő Kishegyes település teljes helynévállományának megismerését és felgyűjtését, továbbá ezen helynevek egy egységes adatbázisba való integrálását, szótárszerű formában történő dokumentálását, valamint térképen való lokalizálását is. A dolgozatom célja ezen gyűjtés módszereinek és eredményeinek a bemutatása, továbbá a Hoffmann-féle modell által betekintést nyerni a település lakosságának névadási jellegzetességeibe, amelyről a későbbiek folyamán számolok be részletesen. A kutatás eredményeit megelőzően egy elméleti áttekintést nyújtok magáról a névtudomány elméleti hátteréről dióhéjban. A szakdolgozat emellett egy rövid összefoglalót nyújt a Magyar Nemzeti Helynévtár Programról, a vizsgált település történetéről, valamint a gyűjtésben részt vevő adatközlőkről is. A gyűjtés során a hagyományos jellegű, évszázadok óta is használatban

lévő élőnyelvi gyűjtést alkalmaztam. A kutatás jelenleg is folyamatban van, mivel egy rendkívül időigényes munkáról van szó. Célom az adatközlők minél szélesebb körének bevonása a gyűjtésbe. 6 2. A Magyar Nemzeti Helynévtár Programról A Magyar Tudományos Akadémia által támogatott Magyar Nemzeti Helynévtár Program (a későbbiekben MNHP) létrejötte a magyar nyelvterület egészének feltárásában, valamint „a magyar szellemi örökség megismerésének és fenntartásának érdekében” kulcsfontosságú szerepet játszik (Hoffmann 2021, 142). A program sajátossága az országhatárokon átívelő jellege, ugyanis a célja nemcsak Magyarország, hanem az egész Kárpát-medence teljes helynévállományának összegyűjtése. Az MNHP egy olyan közel két éve folyamatosan bővülő adatbázis, amely a magyar nyelvterület egész helynévállományának kezelésére és rögzítésére alkalmas (MNH). A Vajdaságban lévő települések

fontos részét képezik a gyűjtésnek. A helynévtár főként szakemberek által összegyűjtött, illetve közzétett élőnyelvi és történeti forrásokat egyaránt dokumentál, de emellett a névtár munkatársai – a korábbi gyűjtők körét kiszélesítve – saját gyűjtéseikkel is gazdagítják a névállományt (MNH). A programba önkéntes, egyetemista hallgatók széles köre is részt vesz, akik gyűjtéseikkel a névtár állományának bővítéséhez járulnak hozzá, ezáltal betekintést nyernek a gyűjtők által végzett terepgyakorlatokba is. Az egyetemista hallgatók számára rendszeresen megrendezésre kerül a Debreceni Egyetemen az MNHP által kezdeményezett adatbázis-építő tábor, ahol az egyetemisták egységes módszert alkalmazva megtanulják az élőnyelvi, illetve a történeti források kezelését és feldolgozását, valamint ezen adatok térképeken történő lokalizálását. Az MNHP munkatársai a tábor mellett egységes

gyűjtőutakat is szerveznek a hallgatók számára. A nevek feldolgozási szintjétől függően a Magyar Nemzeti Helynévtár két részből áll: a Magyar Névarchívumból és a Magyar Digitális Helynévtárból. A Magyar Névarchívum a gyűjtők által táblázatos formában előállított, településenként összegyűjtött névállományt dokumentálja, valamint a helynevek eredeti példányait is szöveghűen közli, de emellett ebben az egységben kapnak helyet a szótári formában előállított gyűjtések is (MNH). A Magyar Digitális Helynévtár sajátossága a térinformatikai feldolgozás, amely a helynevek térképen való lokalizálását jelenti, ugyanis az érdeklődők ezen a honlapon az adott települést, illetve a hozzátartozó helyneveket térképen is megismerhetik (MDH, https://mdh.unidebhu/) Jelen gyűjtés célja Kishegyes helyneveinek összegyűjtése az MNHP szabályzatának eleget téve, valamint a gyűjtési táblázaton és a szócikken kívül a

helynevek térképen való lokalizálásával, illetve képekkel is bővíteni kívánja. A munka eredménye egy online felületen, 7 illetve könyvsorozatban is hamarosan elérhetővé válik mind a szakemberek, mind a helynevek iránt érdeklődők számára (MNHP, https://mnhp.unidebhu/) 8 3. Elméleti áttekintés A nevek iránti érdeklődés több ezer éves mítoszokban, eredetmondákban, valamint irodalmi művekben is megtalálható (Hajdú 2003, 21). A nevek tanulmányozásával több tudományterület is foglalkozik, köztük a társtudományok közül a filozófia, a lélektan, a szociológia, a történettudomány, a régészet, a helytörténet, a település- és népiségtörténet, az általános és történeti földrajz, a művelődéstörténet, a folklórt stb. (Hajdú 2003, 10), de emellett szorosan érintkezik a nyelvtudomány több ágával, köztük a lexikológiával, a morfológiával, a stilisztikával, a szociolingvisztikával, a

dialektológiával, a nyelvtörténettel stb. (Baukó 2019, 15). Hajdú a névtudományt az egyik legkomplexebb tudományként nevezi meg, az előző felsorolás bizonyítja azt, hogy a társtudományok széles körével érintkezik. Ennek ellenére a kutatók a névtant önálló tudományként tartják számon, amely önálló kutatási területen és önálló módszereket alkalmazva működik (Hajdú 2003, 10). A nevek szerepe a magyar nyelvben egy évezrednyi időszakot ölel fel, kutatásuk másfél évszázados múltra tekint vissza (Hoffmann et al. 2022), ugyanis „a nevek mint többnyire a múltból ránk maradt elemek régebbi nyelvi és kulturális viszonyokat őriznek, nem véletlen tehát, hogy e sokféle szerep miatt a nevek iránt többféle tudomány is érdeklődik, s hogy tanulmányozásukra önálló tudományszak, a jellegzetesen interdiszciplináris névtudomány, más néven onomasztika alakult ki” (MNH). A névtan vagy névtudomány internacionális

megnevezése az onomasztika, amely a görög onoma ’tulajdonnév’ és logosz ’beszéd, tudomány’ kettőséből származik. Az elnevezés onomatológia és onomasztikaként is használatos volt, habár az onomasztika régen főként a névadásra korlátozódott. Platón az „onomasztiké” kifejezést a ’névadás művészet’-ének nevezte. Ma már nem teszünk különbséget onomasztika és onomatológia között, a két kifejezés szinonimaként használatos a mai magyar nyelvhasználók körében, mint ahogy a névtan és névtudomány terminus is egyaránt (Hajdú 2003, 10). Benkő Loránd az onomasztika a tudományok rendszerében elfoglalt helyéről a következőképpen vélekedett: „a névtan alapvetően nyelvtudományi diszciplína, hiszen tárgya: a név nyelvi elem, következésképpen problematikájának megközelítéséhez mindenekelőtt a nyelvtudomány elveinek és módszereinek alkalmazása szükséges, (.) műveléséhez 9 számos más

tudományág ismeretanyagának bevonása is szükségeltetik, és eredményei számos más tudományág számára is hasznosíthatók” (Benkő 1970, 7). Hoffmann István kiemeli, hogy a tulajdonnevekhez, vagy még inkább általánosítva, a névproblémához számos tudománynak köze van, mivel „a név nyelvi jelenség, s a nyelv mint az emberi nem egyik jellegzetes specifikuma, sokféle vizsgálódás tárgya lehet” (Hoffmann 1993, 4). Ebből azt a következtetést vonja le, hogy „a névkutatás jellegzetesen nemzeti keretek között folyó tudományos tevékenység, amely az utóbbi évtizedekben az egyik legdinamikusabban fejlődő magyarságtudományi diszciplínának bizonyult. () A nyelvi jelek és részrendszerek közül kevés más elem mutat olyan szoros kölcsönhatást a nyelven kívüli kultúrával, mint amilyen kapcsolatban a nevek, a tulajdonnevek, elsősorban pedig legrégebbi fajtáik: a hely- és a személynevek állnak a kulturális változásokkal.

Ez magyarázza a névkutatás interdiszciplináris jellegét is” (Hoffmann 2002, 9). Hoffmann a nevekkel kapcsolatban azt is hangsúlyozza, hogy „minden szaktudomány a maga jellegének, érdeklődésének, céljainak megfelelően, a saját alapelvei és módszerei segítségével vizsgálja. A mindennapi tapasztalataink azt mutatják, hogy többnyire hasznosnak, gyümölcsözőnek bizonyul, ha a nevekkel foglalkozó kutató nyitottnak mutatkozik más tudományterületek szempontjaira, módszereire és eredményeire, és a saját kutatásaiban figyelembe is veszi ezeket. Ennek révén pedig a maga elé tűzött kutatási célokat illetően is gazdagabb, összetettebb, több oldalról is alátámasztott eredményeket érhet el” (Hoffmann 2014, 6). Már a 19. században a világon mindenhol történtek a névtudomány területén tudományos igényű kutatások (Hajdú 2003, 26). Magyarországon a 19 században nagy hangsúlyt fektettek a nevek feltárására és vizsgálatára.

Eleinte ez az érdeklődés a szótárkészítés területén mutatkozott meg. Gróf Teleki József szótártani munkájában a tulajdonneveknek kulcsfontosságú szerepet tulajdonít (Hoffmann 2003, 10–11). A tudományos igényű magyar névkutatás történetében az 1958-as évet korszakhatárként jelölik, ugyanis ebben az évben rendezték meg az első névtudományi konferenciát, amely keretében a névtan kutatói akkori eredményeiket prezentálhatták, valamint a kutatásuk során felmerülő problémák megvitatására is sor került (Fehér 2004, 75). 10 Az első sikeres, kiemelkedő eredményű munkát a helynévgyűjtés terén Pesty Frigyes kézirat formában fennmaradt gyűjtései dokumentálják (Hoffmann 2021, 139). A 19 század végén a nevek főként a történettudósokat foglalkoztatták, akik célja a helynevek vizsgálatával a Kárpát-medence etnikai összetételének felvázolására korlátozódott (Hoffmann 2003, 10–11). A 21. században a

helynevek kutatása iránti érdeklődés fellendülni látszik A Magyar Nemzeti Helynévtárnak köszönhetően a gyűjtőmunkába a szakemberek mellett önkéntes, a tudomány iránt elszánt egyetemisták is bekapcsolódnak. 11 4. A gyűjtőpont 4.1 Kishegyes története Kishegyes Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben elhelyezkedő kisebb település, amelyet a Telecskai-dombok vesznek körül. A település Szikiccsel és Bácsfeketeheggyel együtt alkot egy községet. Ezen települések közül Kishegyes területét és lélekszámát figyelembe véve a legnagyobb, ezért lett a község központja is (Matijevics 1977, 41). A falu neve a történelem során először 1462-ben, a Hunyadiak korában olvasható, amikor Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek Szabadka táján több pusztát is ajándékozott, köztük az akkori Hegyesthwrolt is. Az 1462-es lejegyzésből kiderül, hogy akkoriban a települést még pusztaként tartották

nyilván (Matijevics 1977, 41). Hegyest 1476-ban a Maróthiak birtokaként tartják számon, mint Tisza-vidéki birtokot (uo.) Ezen birtokok között sorolják fel Szegegyházat, Feketeegyházat, Két-Sopronyát, Kutast, valamint Nagy- és Kishegyest (Virág 1994, 217). A két Hegyes pontos létrejöttének ideje homályos, a források beszámolásai szerint valamikor 1462 és 1476 között létesültek. A két település kialakulását nézve minden bizonnyal Nagyhegyes létesült először a középkori falvak létrejöttének egyik módját figyelembe véve. Azon falvak esetében, amelyek nevei azonosak voltak, gyakran használtak az alapnév mellett különféle jelzőket, Hegyes esetében ez a Nagy és a Kis. A régi magyar nyelvben ezen jelzők nem számbeli, illetve térbeli megkülönböztetésként szolgáltak, hanem arra utaltak, hogy a Nagy – vagyis a másik településhez viszonyítva – a régebbi (Virág 1994, 219). Az 1521/22-ből fennmaradt források Kishegyest

Csongrád vármegyéhez tartozó helységként jegyzik. A török hódoltságot követően a település elnéptelenedik, amelyet az 1553/1554-es török adóösszeírás is bizonyít (Virág 1994, 218). Borovszky lejegyzése szerint a falut 1737-ben népesítik be újra a Békésszentandrásról érkező telepesek (Borovszky 1909). Kishegyes községet a legkorábban 1775-ben említik (Papp–Rajsi 2006, 22). Az eddig lejegyzett források arra engednek következtetni, hogy a mai Kishegyes nevét az ősi pusztáktól, NagyHegyestől és Kis-Hegyestől örökölhette (Matijevics 1977, 42). 12 1. ábra: Kishegyes térképe a külterülettel a Magyar Királyság korában (1819–1869) Kishegyes etnikai összetételét figyelembe véve főként magyar lakta település volt. A lakosság többnyire homogén összetételét az 1990-es délszláv háború módosította. Ez idő alatt érkezett a jelenlegi szerb lakosság nagy része az addig magyar többségű falu területére

(Rasztovác–Rózsa 2023). A 2022-ben végzett népszámlálás adatai jelenleg még nem hivatalosak, így a 2011-es népszámlálás adatait vettem alapul, miszerint a lakosság száma 11.926 fő, ennek 53,91%-a magyar, 19,58%-a szerb, de rajtuk kívül élnek itt még montenegróiak (16,26%), romák (2,36%) és horvátok (0,46%) is (Vukmirović 2011, 27). A település lakosai a kezdetektől fogva főként földműveléssel, növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, amely napjainkra is érvényes. A Matijevics Lajos által kiadott Kishegyes és környéke földrajzi neveinek adattára című kötetben említett téglagyár, illetve kendergyár, amely régen sok lakosnak munkát biztosított, már nem üzemel (Matijevics 1977, 42). 13 Kishegyes etnikai összetétele a 2011-es népszámlálás adatai szerint magyar szerb montenegrói roma horvát 2. ábra: Kishegyes etnikai összetétele A magyar kultúrában is kiemelkedő helyet töltenek be a

Kishegyesről származó írók, költők, pedagógusok, kritikusok, festő- és zeneművészek, újságírók stb., köztük: Greiner Endre, dr. Csabai István, Cziráky Imre, Dudás Kálmán, Csépe Imre, Dévics Imre, Németh István, Nemes Fekete Edit (Matijevics 1977, 43), Lajkó Félix, Rúzsa Magdolna, dr. Szőke Anna, id Virág Gábor és ifj. Virág Gábor A falu egyetlen színháza a 2023-ban felújított Petőfi Sándor Művelődési Egyesület épülete, ahol magyar nyelven rendezik meg az előadásra szánt darabokat. Több éve már, hogy különféle rendezvényeknek biztosít helyet a híres világ- és népzenei fesztivál, a Dombos Fest, amelynek jellegzetessége, hogy a helyszínt magasra nyúló domboldalak övezik. Kiemelkedő helyet tölt be nemcsak a falubeliek, hanem a vidékről érkező gyermekek, fiatalok és idősebbek életében is a Kátai-tanya, amely 1995 óta működik, és a szállásbiztosítás mellett szintén különféle rendezvényeknek ad

helyet. A tanyára kirándulásokat is szerveznek, amelyek a gyerekek körében igen kedveltek. A falu saját, havonta megjelenő magyar nyelvű újsággal is rendelkezik, amely a kishegyesiek lapja, a Szó-Beszéd. 14 5. Korábbi gyűjtések 5.1 Történeti adatok A gyűjtés vázát a korábban már közzétett történeti adatok biztosítják. Ezen adatok a gyűjtő munkáját számos esetben segítik, ugyanis az előzőleg említett munkák feldolgozása már egy előzetes tudást biztosít a kutató számára mind a település történetét, mind a helynevek, mind a lokalizálást illetően. A történeti adatok hitelességét a korábban kiadott források és forráskiadványok biztosítják. Ezen munkák egy korábban ellenőrzött, mind a filológiai és mind a nyelvhelyesség tekintetében megbízható adatokat közölnek. Jelen kutatás elsődleges történeti forrásainak alappillérei Pesty Frigyes 1864-ben kiadott kéziratos helynévtára (Papp–Rajsli 2006),

amelyhez a Papp György és Rajsli Ilona által összeállított Bácskai helységek Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévtárában c kötet révén fértem hozzá; továbbá Matijevics Lajos a Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 3 sorozatban megjelent Kishegyes és környéke földrajzi neveinek adattára (Matijevics 1977), valamint Fényes Elek Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik (Fényes 1851) és Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára I. voltak (FNESz 1988) Kishegyes első lejegyzett névtára Pesty Frigyes kéziratában olvasható. Később Matijevics Lajos ezt a kéziratot kibővítette (Matijevics 1975), és két évre rá már egy önálló gyűjtést adott közre, amelyben az általa vizsgált eredményeket is közölte (Matijevics 1977). A kötet a település magyar helynevei mellett a szerb megnevezéseket is tartalmazza (Matijevics 1977). Jelen kutatás a

Matijevics-gyűjtés mellett Virág Gábor, Kishegyes egykori helytörténészének munkáját is feldolgozta (Virág 1994). A Virág-kötetből feldolgozásra került Kishegyes betelepítésének története, amely a telepítés dokumentumait is tartalmazza, a Matijevics-kötet pedig közreadja a helynevek mellett a hivatalos elnevezéseket, a helynevek beszélt nyelvi változatait, ragos formáit, valamint az adott objektumokhoz kapcsolódó elnevezéstörténeti információkat is. A kutatás során a helynévi gyűjtés mellett a feladat a történeti források digitalizálását is magába foglalta, nagy jelentőséget biztosítva a már nemlétező – azonban az adatközlők és a gyűjtő számára fontos – kül- és belterületi egységeknek egyaránt, de emellett a jelenlegi kutatás nagy hangsúlyt fordít az újonnan létesült helynevekre is. Mindezen adatok térképen való lokalizálása is a munka fontos részét képezi, ez az adatközlőkkel együttesen történt.

15 6. Az adatközlők kiválasztása A 20. században végzett helynévgyűjtő munkák a szakemberek figyelmét arra hívták fel, hogy a gyűjtés folyamán elengedhetetlen a több adatközlővel való, kimerítő interjú készítése, ugyanis az azonos településen élők névismeretei között is jelentős eltérések mutatkoznak meg (E. Nagy–Szilágyi-Varga–Kis 2022) Sebestyén Árpád 1960-ban már arra hívta fel a figyelmet, hogy „ahogyan az egyén szókincse mindig csak egy hányada a nyelv szókincsének, éppen úgy a faluközösség tagjai is csak egy-egy nem teljesen azonos részét ismerik a falu kollektív tudatában meglévő helynévanyagnak” (Sebestyén 1960, 84). Tapasztalatait arra alapozta, hogy a vizsgálni kívánt terület helynévanyagának összegyűjtése érdekében több személy kikérdezésére volt szükség, ugyanis az általa vizsgált faluban egyetlen adatközlő névismerete sem bizonyult teljesnek (uo.) Sebestyén a denotátumot

középpontba állítva határozta meg az adatközlők helynévismereteinek befolyásoló tényezőit, vagyis szerinte a helynevek ismerete nagyban függ a központtól való távolságától, a terület művelési és birtoklási jellegétől, valamint a forgalomtól (uo.) Ezzel szemben Inczefi a névhasználót helyezi a középpontba. A helynevek ismerete szerinte az adatközlő foglalkozásától, munkaterületétől, életkorától és nemétől nagyban függ. Inczefi munkájában arról számol be – ellentétben Sebestyénnel –, hogy az adatközlői között akadtak olyanok, akik teljes mértékben ismerték a külterület egységeinek megnevezéseit. Ezek az adatközlők az idősebb és a középkorosztályba tartozó csőszök, pásztorok, illetve középkorú földművesek voltak (Inczefi 1970, 52–55). Inczefi Géza és Sebestyén Árpád az adatközlők kiválasztásáról való gondolkodásai igen eltérőek. Ezen szemléletek között próbált Hajdú Mihály egy

aranyközéputat találni Hajdú megállapításai szerint az eltérő településeken élő adatközlők névismeretei is különbözőnek bizonyultak: „a dunántúli 2–3 ezer holdas területű határt egy-egy ember teljes egészében ismeri, ismerheti, ez elképzelhetetlen a 60 ezer holdnyi Puszta kétezer nevével” (Hajdú 1973, 35). Vagyis Hajdú ezzel arra kíván rámutatni, hogy a település típusától, méretétől függően célszerű a névismeret mértékéről nyilatkozni. A korábbi gyűjtők tapasztalatait, valamint a település nagyságát figyelembe véve a gyűjtés jelenlegi fázisában 5 adatközlővel készült interjú, akik teljes mértékben megfelelőnek bizonyultak a kutatási elvárások szempontjainak. 16 6.1 Az adatközlők névismeretét befolyásoló tényezők Az adatközlők névismertét sok tényező befolyásolja. Az emberek helynévismerete az életkor előrehaladtával minél inkább kiszélesedik. Fontos, hogy az adott személy a

vizsgálni kívánt település közvetlen környezetében éljen, ugyanis az egyének már kisgyermekkortól kezdődően folyamatosan, a helynevekkel övezett területen sajátítják el az egyes objektumokról kapott információkat. A névszociológiai vizsgálatok kimutatták, hogy az egyén helynévkincse fiatalabb korban fokozott gyarapodást mutat, míg ez a fokozott intenzitás harminc éves kor körül lelassul, de folyamatosan bővül. Ezen megállapítás alapján az idősebb generációk tagjai rendelkeznek a leggazdagabb névkinccsel (E. Nagy–Szilágyi-Varga–Kis 2022) Minden bizonnyal a foglalkozás is fontos szerepet játszik az adatközlők névismeretének kialakulásában, amelyet a korábbi gyűjtők is alátámasztottak (E. Nagy–Szilágyi-Varga–Kis 2022). „Nélkülözhetetlen különösen városon a mező- és erdőőrök, kerülők, vadászok, falun a földmíves és pásztorkodó osztály mellett az előbbieknek meg a tagosításokban, földmérésekben,

folyószabályozásokban, állóvízlecsapolásokban résztvetteknek alapos kikérdezése. A térképelés elkészítésekor azonban főképen a falusi jegyző, mér nök, orvos, vagy a helyi értelmiség más tagja nyujthat nekünk nélkülözhetetlen segítséget. Ezek közül különösen a papok, tanítók és kántorok azok, akiknek megértésére és értelmes buzgó munkájára [] számíthatunk” (Szabó T. 1937, 15–16) Ezzel a megállapítással egyetértve történt az adatközlők kiválasztása, ugyanis fontos, hogy a kisebb települések külterületi egységeinek helynevei bőségesen gazdagítsák a helynévállományt, ennek pedig elengedhetetlen azon egyének felkutatása és kikérdezése, akik a külterülettel aktív kapcsolatban állnak. Erre az MNHP is felhívja a figyelmet ( E Nagy– Szilágyi-Varga–Kis 2022). 6.2 Az adatközlők A gyűjtésben közzétett adatok az adatközlők által elmondott információk alapján történtek. Az adatok

hitelességét a korábbi gyűjtők munkái támasztják alá Az adatközlők képezik a kutatás magvát, ugyanis nélkülük nem valósulhatott volna meg a jelenkori gyűjtés. Az adatközlők személyes adatait gyűjtési naplóban összegeztem. Sebestyén Árpád megállapítását támogatva a kutatás alatt több adatközlővel való interjú elvégzésére került sor, ugyanis a cél egy teljes helynévlexikon összeállítása, amely több 17 adatközlő névismereti anyagából tevődik össze. Az adatközlők életkorát figyelembe véve az idősebb és a középkorosztályhoz tartozók vettek részt a kutatásban, mind helybeli születésű, és jelenleg is Kishegyes területén élő lakosok. Az MNHP a kül- és a belterület neveit egyaránt dokumentálni kívánja, azonban jelen kutatás nagyobb hangsúlyt fektet a külterület egységeire. Kováts Dániel már évtizedekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy idővel az emberek élettere minél inkább

beszűkül, és a külterület egyes nevei, főként a dűlőnevek a feledés homályába kerülnek (Kováts 1981, 170). A jelenlegi kutatás leggazdagabb névkinccsel rendelkező adatközlőinek a földművesek, vagyis a névmesterek bizonyultak, ugyanis foglalkozásuknak köszönhetően a külterülettel aktív kapcsolatban állnak, a határbeli területeken ők a legjártasabbak. A táblázatban feltüntetett adatközlők egy kivételével mind hozzájárultak a nevük nyilvánosságra hozatalához. A 2022/23-as kutatásban résztvevő adatközlők listája: Név Születési év Foglalkozás Lakhely Nem Rasztovác Attila 1972. 03 13 földműves Kishegyes Férfi Rasztovác Gizella 1951. 12 23 nyugdíjas Kishegyes Nő Udvardi Erika 1966. 03 22 földműves, Kishegyes Nő állattartó Udvardi Ildikó 1988. 06 16 pedagógus Kishegyes Nő F. Gy 1961. 06 09 kertész Kishegyes Férfi 18 7. A gyűjtés alatt alkalmazott módszerek A gyűjtés során a

hagyományos jellegű, élőnyelvi módszert alkalmaztam leginkább, de megkíséreltem online felületen is elvégezni a kutatást. A két módszer közül az élőnyelvi gyűjtést részesítettem előnyben. A gyűjtés egy előre megbeszélt időpontban, az adatközlők otthonában történt. Fontos, hogy az élőnyelvi gyűjtésekre felkészülten, előre kigondolt kérdésekkel érkezzen a gyűjtő, azaz a későbbiek folyamán félig strukturált interjút készítsen. Ennek köszönhetően irányított beszélgetést folytattam az adatközlőimmel, de akadt olyan is, akit olyannyira elragadott a téma, hogy szükségtelen volt kérdéseket feltenni. Az interjú kezdeti fázisában illendő bemutatkozni – amennyiben ismeretlen terepen vagyunk –, majd röviden ismertetni a kutatás célját. A gyűjtés során az elsődleges célom az adatközlők által elmondott, beszélt nyelvi formák rögzítése. A lendületes munka érdekében az interjúk ideje alatt hangfelvétellel

rögzítettem a beszélgetéseket, azonban akadt olyan adatközlőm is, aki tiltakozott ez ellen. Az ő esetében jegyzetet alkalmaztam, a gyűjtési táblázatban pedig anonimizálva tüntettem fel. A hangfelvétel előnye az, hogy a gyűjtő nem a jegyzetelésre koncentrál, hanem a beszélgetésre. A jegyzetelés hátránya pedig az, hogy a gyűjtő nemigen tud részt venni a beszélgetésben, nagy odafigyelést igényel a munka ezen része, és időigényesebb is. A helynévi változatok mellett a beszélgetés alatt különféle objektuminformációk is gazdagították a gyűjtést (Rasztovác–Rózsa 2023). Ilyen volt például a Hetedik-könyökhöz fűződő legenda története. A Hetedik-könyök a Kaszáló völgyében, a Krivaja folyótól nem messze húzódó dűlőút. Az adatközlők elmondása szerint a legenda úgy tartja, hogy a törökök ezen a helyen kincset ástak el. A magyarok itt, a Kaszáló völgyében üldözték ellenfeleiket, de a törökök állatai nem

bírták az iramot, így a törökök kénytelenek voltak elásni a birtokukban levő kincseket, hogy könnyítsék a szekereiket. Az itt elásott aranyat sokan keresték már, de senki nem járt sikerrel. Némi hasonlóságot véltem felfedezni Matijevics által lejegyzett, Elsőkönyök kapcsán, amely a Telecskai-dombok nyúlványainak aljában, a Kis-kaszálóban húzódó dűlőút. A Matijevics-kötetben a szájhagyomány úgy tartja számon, hogy a törökök itt ásták el az aranyat, és az minden hetedik évben fellángol (Matijevics 1977, 49). A Fekete-híd elnevezéstörténete is érdekesnek bizonyult. Az adatközlők elmondása szerint az elnevezés onnan ered, hogy az I. világháborúból hazautazó katonák száma túl nagy volt, így voltak olyanok is, akik a vonat tetején utaztak. A katonák nem tudták, hogy Kishegyesnél egy felüljáró van, így amikor odaértek, annak széle lesöpörte a vonattetőn 19 utazókat. Sokan életüket vesztették a helyszínen

A katonák vérétől feketévé váltak a felüljáró deszkái, innen ered az elnevezése is. A gyűjtés kezdeti fázisában még nem alkalmaztam a térképes módszert, amely nagy hátrányomra volt. A térképes módszer nagy előnye ugyanis, hogy az adatközlő előtt szemmel láthatóan is megjelenik a tér, és nem csak gondolatban, egy mentális térképpel kell dolgoznia. Ennek köszönhetően térképpel a munka is gördülékenyebben haladt, ugyanis a vizualitás előhívta az adatközlők névismeretének nagy hányadát, főként a külterület egységeire nézve. A külterület nagy részén egykor még fennálló tanyák majdnem egésze mára már rommá vált. A határterületet aktívan látogatók körében ez azonban nem okozott gondot, ugyanis számos tanya helyét – ha nem is teljesen pontosan – meg tudták határozni az egykori birtokosával együtt. A térképen való lokalizálás egy oldottabb, barátias légkört biztosít a gyűjtő és az adatközlő

számára egyaránt. A másik módszer, amelyet a kutatás kezdeti fázisában alkalmaztam, de a későbbiek folyamán elvetettem, az online módszer. A kutatási felület a Facebook volt, ezen belüli egy Kishegyes régen és ma nevű zárt csoport. A csoportban egy poszt formájában tettem közé a kutatási célom. Sokan részt vettek a kutatásban, főként az idősebb és a középkorosztályhoz tartozó helybeli lakosok. A gyűjtés elején számos előnyt láttam az online felületen történő gyűjtés kapcsán, ugyanis rendkívül időigényes, időhöz és térhez nem kötött, a gyűjtő bárhol és bármikor elvégezheti. A poszt alatt komment formájában, névvel ellátva érkeztek az adatok, különféle információkkal és a nevek lokalizálásával kiegészítve. Néha kisebb kihagyásokkal, de újra aktívvá váltak a csoport adatközlői (Rasztovác–Rózsa 2023). A hátránya az online platformokon való gyűjtéseknek azonban igen nagy, ugyanis abban az

esetben, ha a gyűjtő az adott település helyneveit nem ismeri, könnyen félrevezethető. Az adatok nagy része nem felelt meg a gyűjtés céljának, emellett számos bizonytalan, illetve nem releváns adatba ütköztem. Az adatok mennyisége érdekében megfelelőnek, azonban minőségi tekintetben nem bizonyult hatékonynak ez a módszer a jelenlegi kutatás alatt. A cél mindkét módszer esetében a lakosok körében ma is használatos, teljes névkincs megismerése és összegyűjtése. 20 8. A korpusz A korpuszba az adatokat a történeti források mellett (FNESz. 1476, Fényes 1851, Matijevics 1977, Papp–Rajsli 2006) hangfelvétellel rögzített, félig strukturált interjúk, valamint részben az internetes felületen összegyűjtött adatok és azokról kapott információk szolgáltatják. A gyűjtés során feldolgozásra kerültek az Első, Második, illetve Harmadik katonai felmérés térképei egyaránt. A gyűjtés vázát a történeti adatok biztosítják

A jelenleg összegyűjtött helynévi adatok ezen munkák kiegészítéseként szolgálnak. A gyűjtés hitelességét a már korábban megjelent kutatók munkái támasztják alá. A jelenleg felgyűjtött adatok térképen való lokalizálása az adatközlőkkel együttesen történt. Ezen feladat elvégzésére a Google Earth Pro alkalmazást választottam A kutatás jelenlegi fázisában a külterület helyneveinek lokalizálására került sor, amely még folyamatban van. A térképen a helynevek azonosítása helynévjelölőkkel (tanyák, csárdák, szántóföldek, völgyek, keresztek stb.) történt, az utak, dűlőnevek és határrészek megkülönböztetése érdekében különféle színeket alkalmaztunk az adatközlőkkel. 3. ábra: Kishegyes külterületében lévő helynevek egy része a Google Earth Pro alkalmazásban 21 A kutatás folyamán az adatokat gyűjtési táblázatban összegeztem. Az MNHP erre egy külön, előre előállított adatbázist nyújt a

gyűjtők számára. Az adatbázisban különféle rekordok szerepelnek: év, helynévadat, forrás, háttérforrás, objektuminformáció, helyfajta, helyragos alak, standard, táblanév, denotatív jelentés, névmagyarázat, szélességi fok, hosszúsági fok, nyelv, lokalizáció pontatlansága, fotó, szócikk. 4. ábra: A gyűjtési táblázat egy része az Excel táblázatban Az adatbázisnak köszönhetően a gyűjtő munkája leegyszerűsödik, egy előre előállított, rendszerezett táblázatban jelenítheti meg az általa felgyűjtött adatokat. A táblázat áttekinthetővé teszi a gyűjtést, segíti az ellenőrző gyűjtéseket, valamint a folyamatos adatbevitelt (Rasztovác– Rózsa 2023). A kutatás jelenlegi fázisában, ahogy már ezt előzőleg említettem 5 adatközlővel folytattam kimerítő beszélgetést, és akik segítségével a kül- és belterület neveivel együttesen 1070 adatot sikerült felgyűjtenem. 22 9. Kishegyes helyneveinek szótára

9.1 A szótár felépítése A szótár felépítésének elve szerint az azonos denotátumhoz tartozó megnevezések mind egy azonos szócikkbe kerülnek. A szócikkek 4 részből állnak: először a standardizált névalak, majd ezt követően a névhez kötődő adatok leírása következik időrendben, a jelenkori adatoktól a legrégebbi adatokig. Az időbeli elrendeződést az objektumról kapott információk követik, amelyben a név lokalizálása, helynévfajtája, valamint a denotátumhoz kapcsolódó bővebb információk, a névtípus, a névrészek etimológiája is leírásra kerülnek. A nevek meghatározása az általuk jelölt hely leírásával történik. A szócikk utolsó részében a források jegyzéke van feltüntetve, mindez az MNHP szabályzatával összhangban. Szótár 9.2 Kishegyes 2022: Hëgyës, Kishëgyës, 1977: 41). Borovszky lejegyzése szerint a falut Hëgyës, Kishëgyës, 1881: Hegyes, 1866: 1737-ben Kis-Hegyes, 1864: Hegyes, 1851:

Hegyes, Békésszentandrásról 1783: Kis Hegyës, 1476: Hegyes, Kysheges. (Borovszky 1909). A települést mint Kishegyes Szerbiában, Vajdaságban, az községet a legkorábban 1775-ben említik Észak-bácskai elhelyezkedő (Pesty 1864, 22). A falut magyar ajkú település, amelyet a Telecskai-dombok lakosok tették ki egészen az 1990-es évekig, vesznek körül. A település Szikiccsel és ekkor Bácsfeketeheggyel egy összetételét az 1990-es délszláv háború községet. Ezen települések közül Kishegyes módosította. Ez idő alatt érkezett a jelenlegi a legnagyobb, ezért lett a község központja szerb lakosság nagy része az addig magyar is. A falu neve először 1462-ben, a többségű Hunyadiak korában olvasható, amikor népszámlálás adatai szerint a település Mátyás édesanyjának, Szilágyi összetételét tekintve vegyes etnikumú. A Erzsébetnek Szabadka táján több pusztát is település lakosai a kezdetektől fogva

főként ajándékozott, akkori földműveléssel foglalkoztak, és ez érvényes Hegyesthwrolt is. (Matijevics 1977, 41) Az napjainkra is. MATIJEVICS 1977: 41, 1521/22-es Kishegyest PESTY 1864: 82, FÉNYES 1851: 96, FNESZ. Csongrád megyéhez tartozó helységként 1476: 744–45. EKFT, HKFT, MKFT, jegyzik le. A török hódoltságot követően a MKF. körzetben király együtt köztük feljegyzések alkot az település elnéptelenedik (Matijevics 1977, 23 a népesítik lakosság falu be érkező addigi területére. A újra a telepesek homogén 2011-es Alj 2023: Zaj ~ Ajj-fődek ~ Alsó-kaszáló, Árvai-kaszáló 1977: Árvaji-kaszálló. A 1977: Dombok lába. A Telecskai- Kaszálóban található szántóföld, amely az dombok lankás nyúlványainak alsó oldalán Árvai lévő MATIJEVICS 1977: 44. földterületet nevezték így. MATIJEVICS 1977: 48. család birtokában volt. Baba-dűlő 1977: Baba-döllő A Baba-

Állatorvos utca 2022: Állatorvos ucca ~ föld mellett vezető dűlőút. MATIJEVICS Széchényi István ucca, 1977: Ambulanta 1977: 44. ucca ~ Mëtalac ucca ~ Tűr ucca. Az Baba-földek 2023: Baba-fődek, 1977: Alvégben található utca. Itt van az orvosi Baba-főd. A Pecze-kastélynál húzódó rendelő, és régen ebben az utcában szántóföld, amelyet özv. Pecze Péterné működött a Metalac üzem. A régi hivatalos ajándékozott unokájának, nevét Türr Istvánról kapta. MATIJEVICS Pecze-kastély 1977: 44. tulajdonosának, Pecze Ferencnek a lányát Margitkának hívták, akit Állatorvosi állomás 2022: Állatorvosi álomás. Babának. A Az egykori Babának becéztek. MATIJEVICS 1977: 44 Kooperáció Baba-lak 2023: Baba-lak. A Pecze- udvarában található épület, amely ma is kastély épületének egy részét nevezték így. működik. Az állatokat gyógyítják itt Bábi 2022: Bábi ~ Bábi kocsma, 1977: Bábi Alvég 2022:

Alvég, 1977: Alvég. A falu ~ Bábi-kocsma ~ Bábi vendéglője. A délnyugati részén található településrész. Nagy utcán elhelyezkedő egykori vendéglő, Ma már a Cigány-telep részét képezi. melynek neve régi tulajdonosáról maradt MATIJEVICS 1977: 43. fenn. Már nincs meg MATIJEVICS 1977: Ártézi kút1 2022: Ártézi kút, 1977: Ártézi 44. kút. A Verbászi hídnál lévő kút Ezen a Bajsai út 2022: Bajsaji út, 1977: Bajsaji út. helyen ártér volt, magas volt a talajvíz. Bajsára vezető út. MATIJEVICS 1977: Ebből kifolyólag a kutat nem kellett mélyre 44. ásni, innen ered a mai napig használatos Bakony 2023: Bakony, 1977: Bakony. elnevezés. MATIJEVICS 1977: 44 Topolya Ártézi kút2 1977: Ártézi kút. A Kúlai felé található határrész. MATIJEVICS 1977: 44. útnál lévő kút, amely a Rácz család háza előtt volt. Már nincs meg, kiszáradt Bakonyi kocsma 1977: Bakonyi-kocsma. MATIJEVICS 1977: 44.

Bakonytól nem messze található kocsma, melynek tulajdonosa Varmuzsa 24 Simonné volt. Már nincs meg. dínnyének ne legyen ellensége,/ Hahaha, MATIJEVICS 1977: 44. hahaha, hahaha,ha. MATIJEVICS 1977: 58, PESTY 1864: 83. Bakos-dűlő 1977: Bakozs-döllő. A Kúlai úton lévő dűlőút, amely a Bakos-szállás Baromkút 2022: Baromkút, 1977: mellett vezetett. MATIJEVICS 1977: 45 Baromkút. A Régi-posta utca sarkán lévő kút, melynek vizét az állatok itatására Bakos-szállás 1977: Bakos-szállás. A használták. Régen itt volt a Disznópiac Kúlai úton lévő tanya, amely a Bakos MATIJEVICS 1977: 45. vezetéknevű család tulajdona volt. MATIJEVICS 1977: 45. Bata kocsma 2022: Bata kocsma ~ Bata Laci kocsmája, 1977: Bata ~ Bata-kocsma. Bakterház 2023: Baktërház. A Kúlai A Topolyai úton lévő kocsma, amelyet úton lévő épület, amely a vasút mellett volt. tulajdonosáról, Bata Antalról neveztek el. Balassa-ház

2023: Balasa-ház. Lakóház Később fia, Bata László vette át a kocsmát. volt a piactér közelében, melynek helyére az Régen Frankl Ede tollkereskedőé volt, tőle Új-iskola épült. vette meg Bata. MATIJEVICS 1977: 45 Barna-szállás 2023: Barna-szállás. Az Bata-szállás 2023: Bata-szállás. A Alsó-kaszálóban volt egykor a tanya, amely Bajsai úton elhelyezkedő tanya, amely a Barna családé volt. Már nincs meg jelenleg Bata Feri bácsié. Baromjárás 2023: Baromjárás, 1977: Becker-tanya 1941: Becker-ta. [tanya] Járás, 1864: Barom járás. A Moholi út A falu keleti részén található tanya. Már részét képező legelő, melynek egyharmadát nincs meg. MKF legelőként használtak. Régen szabad Becze-szállás 1881: Becze szl. [szállás] terület, járás volt, itt legeltették az állatokat. Tanya a Topolyai úton. HKFT Később felosztották. A legelő felosztása nem igen módosabb Béla bácsi 2023: Béla bácsi

~ Hajdú Béla, hegyesieknek, amint ez a daltöredék is 1977: Béla ~ Hajdú Béla. A Nagy utcán mutatja: Kis Ábel nagy ésszel kigondolta,/ lévő üzlethelyiség, melynek vezetője Hajdú A járást a liba ne tapossa./ Trálálá, trálálá, Béla volt. Az üzletben vaskereskedéssel trálálá, foglalkoztak. Az épületet már lebontották lá./ tetszett Kis Ábel a nagy ésszel kigondolta,/ A járást (a) szegénynek mind MATIJEVICS 1977: 45. kiosztja,/ Hahaha, hahaha, hahaha, ha./ Lőrincnek meghagyá felesége,/ Betyár Imre utcája 2023: Bëtyár Imre (A) uccája ~ Falu széle ~ Utolsó ucca, 1977: 25 Bëtyár Imre uccája ~ Tót Imre uccája. A Bogaras1 1941: Bogaras, 1881: Bogaras, Köztársaság utcát nevezték el így az ott élő, 1866: Bogaras. Határrész, Kishegyes ismert emberről. A csúfneve volt a Betyár, határának északnyugati részén. HKFT, mivel sok Tóth nevezetű ember élt a MKF, MKFT. környéken, így

különböztették meg. Bogaras2 1864: bogarasi düllő. Pesty MATIJEVICS 1977: 80. Bikaistálló 2022: szerint a Topolya felé vezető határban lévő, Bikaistálló, 1977: jó minőségű szántóföld volt. PESTY Bikaistálló. Az Állomás utcában lévő 1864: 83. istálló, ahol régen a bikákat tenyésztették. Boros kovács 2023: Boros kovács, 1977: MATIJEVICS 1977: 45. Bikaistálló utcája Boros kovács. A Sziváci út sarkán lakó 2022: Bikaistálló Kalmár István kovácsműhelyét nevezték uccája, Bikaistálló ucca ~ Forrás ucca ~ így, akinek Boros volt a csúfneve. Vásár ucca, 1977: Bikaistálló uccája. Az MATIJEVICS 1977: 46. egykori Állomás utcát hívták így, a sarkán Boros kovács utcája 2023: Boros kovács van a bikaistálló. MATIJEVICS 1977: 45 uccája, 1977: Boros kovács ucca. A Bíró doki utcája 2022: Bíró doki uccája ~ Sziváci úton lakó Boros csúfnevű kovács Szentandrási út, 1977: Paróci

pék uccája. műhelyéhez A jelenlegi Szentandrási utat nevezték MATIJEVICS 1977: 46. így az itt lakó, népszerű, Bíró István ~ utcának a végén lakott az ismert Paróczi Rózsa-telep. A vasútállomásnál 74–75. Bíró Jóska utca 1977: Bíró Jóska ucca ~ Buciné háza 1977: Buciné háza ~ Buciné. Örek Kramli ucca. A Vadász utca egykori lakó, utcarész. elterülő településrész. MATIJEVICS 1977: pék. MATIJEVICS 1977: 80 itt eső Bölő-falu 2022: Bölőfalu, 1977: Bölőfalva orvosról elnevezve. Régen ennek az megnevezései, az közel A Halász utcában lévő lakóház. Nevét az népszerű ott élő, ismert asszonyról kapta, aki titokban emberekről elnevezve. MATIJEVICS a falusiaknak italt is mért. Az épületet már 1977: 45. lebontották. MATIJEVICS 1977: 46 Blazsek-szállás 2023: Blazsik-szállás. Buszker utca 1977: Buszkër ucca. A Tanya a Welker-dűlőnél, amely Blazsek Nagy utcából elágazó utcát

nevezték így, az Ferencé. ott lakó, ismert emberről, Tóth Józsefről, 26 becenevén, Buszkerről. MATIJEVICS lévő házsort nevezték így. MATIJEVICS 1977: 46. 1977: 46. Buszker-szállás 2023: Buszkër-szállás. Cigány-telep1 2022: Cigán-telep, 1977: Topolya felé, nem messze a falutól található Cigán-telep. A vasúti töltésnél, a Rózsa- tanya, melynek tulajdonosa Buszker Gizi telep mellett elhelyezkedő településrészt volt. Már nincs meg nevezték így. MATIJEVICS 1977: 46 Butterer Laci utcája 2023: Butterel Laci Cigány-telep2 2022: Cigán-telep, 1977: uccája. A mai Kodály Zoltán utcát Cigán-telep. A régi Kendergyárnál nevezik így. található településrészt nevezték így. MATIJEVICS 1977: 46. Büdöspatika 2022: Büdöspatika. A Piactérnél lévő mezőgazdasági üzlet volt. Cucka sor 1977: Cucka sor. A Cigány- Az a telep2-en lévő házsor. Nevét az ott lakó vegyszerek miatt kellemetlen, büdös

szag Cucka csúfnevű cigányról nevezték el. terjengett az üzletben. A patika magyar MATIJEVICS 1977: 47. elnevezés onnan ered, hogy megfelelője a gyógyszertár. Cukrász Tera utcája 1977: Cukrász Tëra Cékus-szállás 2023: Cékus-szállás. uccája ~ Fabó Tëra uccája. Az egykori Tanya az Alsó-kaszálóban, a Krivaja- Hős utcát nevezték így az itt lakó, ismert parton. asszonyról elnevezve. MATIJEVICS 1977: 50. Cigány Pista-dűlő 1977: Cigány Pistadöllő. A Hegyen lévő dűlőutat nevezték Cziráky-földek 2023: Ciráki-fődek. A így, amely Cigány Pista házánál vezetett. Cziráky utcában földterület volt. MATIJEVICS 1977: 46. Cziráky-malom 2022: Ciráki-malom ~ Cigány Szilvi utcája 1977: Cigán Szilvi Szélmalom. A Cziráky utcában volt uccája ~ Jovanovics Szilvesztër ucca, egykor a szélmalom. Jovánovics Szilvesztër ucca. Az itt lakó ismert személyről, becenevéről elnevezve illetve az Csabai bolt

1977: Csabaji-bót, Csabaji- annak utca. bód. A Sziváci úton lévő üzlethelyiség Már nincs meg. MATIJEVICS 1977: 47 MATIJEVICS 1977: 58. Csabai-szállás1 Cigány-putri 2023: Cigán-putri ~ Putri, 2023: Csabaji-szállás, 1941: Csabai-ta. [tanya] A határ 1977: Cigán sor. A Cigány-telep2-en északkeleti részén, a Moholi elhelyezkedő tanya. MKF 27 úton Csabai-szállás2 2023: Csabaji-szállás. Csiri 1977: Csiri ~ Csiri kocsmája ~ Tanya a Topolyai úton, a Topolyai-dűlőnél, Doblër-kocsma ~ Doblër-kocsmája. Az amely Csabai Imre bácsié. Állomás mögött lévő kocsma, amelyet Dobler Csáki Mihály-dűlője 1977: Csáki Mihály Ferenc épített. Később a Szpaszojevity családé lett. Szpaszojevityné döllője. A Zsellér-földeknél lévő dűlőút beceneve Csiri, róla nevezték el a kocsmát. MATIJEVICS 1977: 47. Vö. Dobler kocsma MATIJEVICS 1977: Csárda 2023: Csárda ~ Budai csárda. A 48. Hármas útnál

lévő vendéglő, amely Budai Csirke-piac 1977: Csirkepijac. A Jánosé volt. Már nincs meg templomnál lévő közterület, ahol baromfit Csendes utca 1977: Csendes ucca ~ árultak. Már beépítették a teret Jungábel ucca. A JNA utcából ágazik el, MATIJEVICS 1977: 47. a Keleti temető mellett lévő utca. Kicsi és Csóka-hegy keskeny, nincs benne nagy forgalom. Régen 1864: hegyben lévö lyukakban lakott csokáktol MATIJEVICS 1977: 47. veszi eredetétt”. A kolera-járvány idején Csengetyűs 2022: Csengetyűs, 1941: Csengetyűs v.á [vasútállomás]. közt temető volt a tetején. Lankáján volt a Cigány-telep. PESTY 1864: 83 található Csóré bolt1 2023: Csóré-bót, 1977: Csóré- vasútállomás. MKF Csernik-szállás Csókahegy, Csokás hegy. Pesty szerint „az ezen itt laktak a Jungábel vezetéknevű testvérek. Kishegyes–Topolya 2022: 1881: bolt, Csóré-bód, Csóré-bót. A Bolmán Csernik szl. utca és a

Bácska utca elágazásánál volt az [szállás]. Tanya a Kaszálóban egykori fűszerüzlet. Már nincs meg, csak a MKFT. ház Csigás kút 1977: Csigáskút ~ Hermec MATIJEVICS 1977: 47. Szilvi-kút. A Hermecz-ház előtt, a Papp Csóré bolt2 1977: Csóré-bód, Csóré-bót ~ Pál utcában lévő kút. Nagyon sokan hordták Fekete-zsidóasszony-kocsma. innen a vizet. MATIJEVICS 1977: 56 gazdasági iskolánál volt a fűszerüzlet, már Csípai-szállás 2023: Csípaji-szállás. A nincs Moholi úton található tanya, melynek zsidóasszony-kocsmaként emlegetik, mert tulajdonosa Csípai Ferenc volt. Már nincs egy ideig itt italt is mértek. A Csóré-bolt meg. elnevezés kihaló. MATIJEVICS 1977: 47 28 áll még, meg. amelyikben Az idősebbek volt. A Fekete- Csóré szabó utcája 1977: Csóré szabó Disznópiac-telep 1977: Disznópijac-telep. uccája. A Vasút utcát és a Topolyai utat A Disznó-vásártérnél elhelyezkedő

köti össze ez az utca. Az itt lakó szabóról településrész. MATIJEVICS 1977: 48 nevezték el. MATIJEVICS 1977: 48 Dobler kocsma 1977: Doblër-kocsma, Csőszház 2023: Csőszház. A Szőlőkapu Doblér-kocsma. A Kisállomás mellett bejáratánál volt egykor az épület. A lévő munkásoknak itt kellett jelentkezniük a vezetéknevéről kapta. Már nincs meg csősznél. MATIJEVICS 1977: 48. Csúsz tanár bácsi utcája 2022: Csúsz Dombos 2022: Dombos. A Hegyalja tanár bácsi uccája, 1977: Csúsz János utcában található térség, amelyet dombok uccája ~ Prágáné uccája. Az egykori vesznek körül, az elnevezés is innen ered. Bácska utcát nevezték így, az utcabeliekről Itt rendezik meg minden évben a népszerű elnevezve. MATIJEVICS 1977: 73 világ- és népzenei fesztivált, a Dombos kocsma. Nevét tulajdonosának Festet. Diener-zug 1977: Dínër zug. A Diener vezetéknevű család háza mögött vezető, Dombos-pince 2022:

Dombos-pince, 1977: keskeny utca. MATIJEVICS 1977: 48 Pincék. A Sziváci úton található Diener-föld 1977: Dínër-főd. borospince. A neve onnan ered, hogy a A Telecskai-dombok nyúlványaiba Kaszálóban lévő szántóföld, amely a Diener őket. Általában a Dombos Fest ideje alatt vezetéknevű családé volt. MATIJEVICS látogatható, különféle házi borokat lehet itt 1977: 48. Diener-kert vájták fogyasztani. MATIJEVICS 1977: 72 2023: Dínër-kert. A Dögtér 2022: Döktér, 1977: Döktemető ~ Kertsoron lévő kert, amely egykor Diener Verëm. A régi kendergyárnál lévő gödör, Róberté volt. Szőlőt termesztettek itt régen ahová az elpusztult állatok tetemeit hordták. Előtte Fodor Sándoré volt. MATIJEVICS 1977: 49. Disznópiac 1977: Disznópijac ~ Régi- Dömötör 2022: Dömötör, 1977: Dömötör ~ disznópijac. A Régi-posta utca és a JNA Dömötör-kocsma ~ Kizs Dömötör. A utca találkozásánál lévő

közterület. Régen Topolyai útnál, a Központi térnél lévő itt árulták a diszkókat. MATIJEVICS 1977: kocsma, amely Dömötör Pálé volt. 48. MATIJEVICS 1977: 49. 29 Dudás iskola 1977: Dudás-iskola ~ Első-numera 2023: Első-numëra ~ Igazgató-iskola ~ Pásti-iskola. A Kossuth Lajos, 1977: Első-numëra. Az templom mögött található iskola. Régen itt Állomás utcából húzódik az Alvégbe az lakott az iskolaigazgató. Az iskola egyik utca. Régen ez volt a falu főutcája megnevezése a Dudás tanítóházaspártól MATIJEVICS 1977: 49. ered, ők is laktak itt. Az épületet Pásti Falu 2022: Falu, 1977: Falu. A helybeli Ferenc iskolaigazgatóról is elnevezték. lakosok a falu központját hívják így. Később a szövetkezet felvásárolta ez a MATIJEVICS 1977: 50. területet, felvásárlóállomásként működik. A Pásti-iskola elnevezés kihaló. Falu-föld 1977: Falu-főd. A Topolyai- határnál MATIJEVICS

1977: 57. elhelyezkedő szántóföld. MATIJEVICS 1977: 50. Dudás-dűlő 2023: Dudás-düllő. A Sziváci úton, a Dudás-szállásnál lévő Farkas-szállás 1881: Farkas szl. [szállás] dűlőút. Tanya a Nagy-istálló-dűlőn. HKFT Dudás-szállás1 2023: Dudás-szállás. A Fatelep1 1977: Fatelep ~ Faragó-féle Sziváci úton lévő tanya, amely Dudás Béla fatelep. bácsiéké volt. fakereskedés, amely nagy területen fekszik. Az állomásnál található MATIJEVICS 1977: 50. Dudás-szállás2 2023: Dudás-szállás. A Topolyai úton lévő tanya, amelynek Fatelep2 2023: Fatelep, 1977: Fatelep. A tulajdonosa Dudás Misa bácsi volt. Központi térnél található fakereskedés, amelyet a Faragó vezetéknevű család Első-könyök 1977: Első-könyök. A tartott. Már nincs meg ez a fatelep Telecskai-dombok nyúlványainak aljában, a MATIJEVICS 1977: 50. Kis-kaszálóban húzódó dűlőút. Ahogyan a domb oldala hajlik, úgy fordul

az út. A Fatrics-ház1 1977: Fatrics-ház, Fatrics- szájhagyomány úgy tartja, hogy a törökök hász. A Fő utcán található lakóház, itt ásták el az aranyat, és az minden hetedik amely a Fatricsevics vezetéknevű családé évben fellángol. MATIJEVICS 1977: 49 volt egykor. MATIJEVICS 1977: 50 Első-kút A Fatrics-ház2 1977: Fatrics-ház. A Fő Szőlőskertekben lévő kút, ha a faluból utcán lévő lakóház, szemben a Fatrics-ház1- kifelé haladunk, akkor ez az első a három zal, kút közül, melynek vizét permetezésre vezetéknevű családé volt. Ma a Kecskés használták. MATIJEVICS 1977: 49 család tulajdona. MATIJEVICS 1977: 50 1977: Első-kút. 30 amely szintén a Fratricsevics Fatrics-kereszt 2023: Fatrics-kereszt. A voltak, a vonat tetején utaztak. Nem vették Kúlai úton található kereszt, amely a falutól észre, hogy Kishegyesnél egy felüljáró van, 2–3 km-re van. és amint odaértek, annak széle

lesöpörte őket. Nagyon sokan meghaltak, vérüktől Fatrics-szállás 2023: Fatrics-szállás. A feketévé váltak a felüljáró deszkái. Kúlai útnál lévő tanya, amely a Fatricsevics MATIJEVICS 1977: 51. család tulajdona volt. Fekete-dűlő 1977: Fekete-döllő. A Fejfár utcája 1977: Fejfár uccája. A II Fekete-tanyánál Rákóczi Ferenc utca egy részét nevezték így. Az elnevezést az itt vezető dűlőút. MATIJEVICS 1977: 51. lakó kovácsmesterről, Fejfár Jánosról kapta, Fekete-tanya 1977: Fekete-tanya. A akinek itt volt a műhelye is. MATIJEVICS Fekete-dűlőnél lévő tanya. MATIJEVICS 1977: 51. 1977: 51. Fekete Amál-dűlő 1977: Fekete Amál- Felső-kaszáló 2023: Fölső-kaszálló, 1977: döllő. Fekete Amál földjénél húzódó Dombok teteje. A Telecskai-dombok dűlőút. MATIJEVICS 1977: 51 nyúlványainak tetején, a Kaszálóban lévő földterületet nevezik így. MATIJEVICS Fekete Amál-föld 2023:

Fekete Amál-főd ~ 1977: 49. Fekete Amál főggye. A Moholi út és a Zentai út között található szántóföld. Felvég 2022: Fölvég, 1977: Fölvég. A falu Fekete csikó 1977: Fekete csikó ~ Baranyi- északkeleti településrész, az féle-vendéglő. A Széles utca sarkán a oldalán Újfalu terülő térsége. MATIJEVICS 1977: 51. Nemzetközi út mellett található kocsma. MATIJEVICS 1977: 51. Fényképész 2022: Fénképész. A Fő utcán található, egykor Jáni Miska bácsi Fekete csikó utca 1977: Fekete csikó ucca. üzlete volt. Már nincs meg Utca, amelyet a Topolyai út választ el a Sárga csikó utcától. MATIJEVICS 1977: Figura-föld 1977: Figura-főd. A Kúlai 51. útnál lévő szántóföld. MATIJEVICS 1977: 51. Fekete-híd 2022: Fekete-híd, 1977: Fekete híd. A Sziváci úton található felüljáró, Firang-ház amelyet Firang-ház, Firang-hász. A Szekicsi út feketére festettek. A szájhagyomány szerint az I.

világháborúból 2023: Firang-ház, mellett lévő lakóház, hazatérő katonák, mivel nagyon sokan 31 1977: melynek neve tulajdonosáról maradt fenn. MATIJEVICS Fodor-kertek 2023: Fodor-kertek. A 1977: 52. Nyugati-temetőnél húzódó kertek. Firang-kereszt 2022: Plé Krisztus, 1977: Fodor-szállás1 2022: Fodor-szállás. Firang-körösz, Tanya a Moholi úton, amely Fodor Ferencé Firang-köröszt. A Firang-háznál, a Szekicsi út mellett lévő volt. Már nincs meg kereszt. MATIJEVICS 1977: 52 Fodor-szállás2 2023: Fodor-szállás. Fodor Elek-dűlő 1977: Fodor Eleg-döllő. Tanya a Moholi úton, amely Fodor Mátyásé A Kis-kaszálóban húzódó dűlőút. volt. Már nincs meg MATIJEVICS 1977: 52. Fodor-szállás3 2023: Fodor-szállás. Fodor Joci utcája 1977: Fodor Joci Tanya a Moholi úton, amely Fodor Mihályé uccája. A Proletár utca megnevezése, az volt. Már nincs meg utcabeli lakosról elnevezve. MATIJEVICS

Fodor-szállás4 2023: Fodor-szállás, 1881: 1977: 52. Fodor szl. [szállás] Tanya a Kaszálóban Fodor Lajos utca 1977: Fodor Lajos ucca. Már nincs meg. HKFT Az egykori Vég utcát nevezték így. Itt Forum 2023: Fórum, 1977: Forum, Fórum lakott egy népszerű, Fodor Lajos nevű ~ Jancsi bóttya ~ Majtényi. A Fő utcán falubeli, róla nevezték el. Kis Fodor Lajos található könyvkereskedés, régen a postánál utcát is emlegettek, mert Fodor Lajosnak volt, később az iskolához helyezték át. kis termete miatt a falubeliek a Kis Fodor Majtényi János kereskedőről nevezték el. Lajos nevet adták neki. MATIJEVICS MATIJEVICS 1977: 52. 1977: 52. Fő utca 2022: Főucca ~ Nagyucca, 1977: Fodor Sándor-falva 2022: Fodor Sándor- Főucca ~ Nagyucca. A központon falva. A Verbászi úton, balról a legszélső áthaladó utca, a falu főutcája. Egykor Tito utcát nevezték így. Fodor Sándor itt marsall utca volt a hivatalos megnevezése.

telepedett le, innen az elnevezés. MATIJEVICS 1977: 69. Fodor-kereszt 2022: Fodor-körösz, Fodor- Frankl-ház 1977: Frankli-haz, Frankli- köröszt. A Fodor-szállás bejáratánál álló ház, Frankli-hász. Az Ady Endre iskola kereszt, amelyet a Fodor család emeltetett, mellett, a Fő utcán lévő lakóház, amelynek hogy a betegségtől és a rossz időtől a tulajdonosa családot megvédje. Frankl Lipót volt. Már lebontották, és helyére az iskola tornaterme került. MATIJEVICS 1977: 53 32 Frindik Jóska pék utcája 1977: Frindik Galik-körösz ~ Gálik keresztje. A Jóska pék uccája. Az egykori Élmunkás Kossuth Lajos utcában lévő kereszt, utcát hívták így a falubeliek. Az itt lakó amelyet a Gálik család emeltetett. pékről nevezték el. MATIJEVICS 1977: 53 MATIJEVICS 1977: 53. Frindik pék 2023: Frindik Nándor pék, Gálik-szállás 2022: Gálig-szállás ~ Gálik- 1977: Frindik pék. A kövesúti híd tanya. A

Gálik-dűlőnél lévő tanya közelében lévő pékség, tulajdonosának Gáspár-szállás 1881: Gáspár szl. [szállás] Frindik Nándor volt a neve. MATIJEVICS Tanya a Kis-vasút-dűlőn. HKFT 1977: 53. Gazdabolt 2022: Gazdabót. A Fő utcán Frindik pék utcája 1977: Frindik pék lévő mezőgazdasági üzlet. uccája. A József Attila utcát nevezték így, az itt lakó pékről elnevezve. Gazdászati 2023: Gazdászati ~ Gazdászati MATIJEVICS 1977: 53. iskola ~ Gazdászati óvoda ~ Kis-óvoda ~ Ovoda, 1977: Gazdasagi iskola, Gazdasági Fűzi-bolt 1977: Fűzi-bód, Fűzi-bót ~ Fűzi iskola ~ Gazdászati iskola. A falu keleti ~ Ozvald-féle-bód, Ozvald-féle-bót. A részén egykor iskola volt. Régebben csak Nemzetközi úton lévő üzlet, amelyet a Gazdászati tulajdonosáról neveztek el. MATIJEVICS iskolának nevezték a mezőgazdasági iskolát. Az arra lakó tanulók 1977: 53. jártak oda, négy alsó tagozata volt. Régen Gálik

kocsma 2022: Gálig kocsma ~ Gálik iskolaként, ma már óvodaként működik. A kocsma ~ Szëmafór. A Szentandrási úton falu azon részén lakó gyermekek járnak volt, a jelenlegi Szemafor kocsma helyén oda. MATIJEVICS 1977: 54 volt. Gazdászati utcája 2023: Gazdászati Gálik-dűlő 2023: Gálig-düllő ~ Gálig- uccája ~ Május 1 ucca ~ Lehel ucca, 1977: döllő ~ Gálik-döllő ~ Figura-düllő, 1977: Gazdasági iskola uccája. A jelenlegi Figura Gyula-döllő. A Bajsai útnál, a Május Figura, illetve a Gálik földnél húzódó MATIJEVICS 1977: 54. dűlőút. MATIJEVICS 1977: 52 1-je utcát nevezik így. Gazsi-szállás 2023: Gazsi-szállás. A Gálik-ház 2022: Gálig-ház. A Kossuth Kaszálóban volt a tanya. Már nincs meg Lajos utcában található lakóház. Gazsi völgye 2023: Gazsi vőggye. A Gálik-kereszt 2023: Gálik-köröszt, 1977: Kaszálóban húzódó, meredek út. Gálik-körösz, Gálik-köröszt,

Galik-köröszt, 33 Gombár-szállás 2023: Gombár-szállás. Halasi Kálmán dűlője 2023: Halasi Tanya a Kaszálóban, a Welker-tanya Kálmán dűleje. A Moholi úton lévő közelében. dűlőút. Gőzmalom 1977: Gözmalom, Gőzmalom ~ Halasi-szállás 2023: Halasi-szállás. Novák-féle-gőzmalom. A Kúlai úton lévő Tanya a Zentai és a Moholi út között. malom, melynek több tulajdonosa is volt, Jelenleg Sípos Lolita a tulajdonosa. többek között: Sári, Novák és Dobler Halasi-tanya 1941: Halasi-ta. [tanya] A vezetéknevűek. Már nincs meg az épület, határ középső részén található tanya. Már mert leégett. A helyére lakóház épült A nincs meg. MKF Novák-féle-gőzmalom megnevezés kihaló. Halász-bolt 1977: Haláz-bód, Haláz-bót. MATIJEVICS 1977: 54. A Fő utcán volt az egykori fűszerüzlet, Gunarasi út 2022: Gunarasi út, 1977: melynek tulajdonosa a Halász vezetéknevű Gunarasi út. A JNA utca

folytatása, Gunaras község felé vezető út. család volt. Már nincs meg, lebontották A Halász-bolt megnevezés kihalóban van. MATIJEVICS 1977: 54. MATIJEVICS 1977: 55. György István utcája 1977: György István uccája. A július 7 utcát nevezték így, amely az Újfaluban van. A benne lakó Telecskai-dombok A Harmadik-kút 1977: Harmadik-kút. A Gyurka Illés-szállás 2023: Gyurka Illés- Szőlőskertekben lévő kút, ha a faluból szállás ~ Gyurka Illés szállása. Tanya a Ferenc könyök. Harmadik- MATIJEVICS 1977: 55. MATIJEVICS 1977: 54. Bata 1977: nyúlványának aljában húzódó dűlőút. ismert emberről ered az elnevezése. Kaszálóban, Harmadik-könyök kifelé haladunk, akkor ez a harmadik a szállásának három kút közül. Mintegy 3 km-re esik a szemben. falutól. Vizét permetezésre használták Hajas Kata-bódé 1977: Hajas Kata-bódé. MATIJEVICS 1977: 55. A templom mellett, a Fő utcán volt Hármas

út 2022: Hármas út ~ Háromas út, egykor a bódé. Hajas Katalin árulta itt a 1977: Hármas út. Így nevezik a Mohol, cukorkát. Már nincs meg A Hajas Kata- Zenta és Kishegyes irányába elágazó utat, bódé kihaló. MATIJEVICS 1977: 55 útkereszteződést. MATIJEVICS 1977: 55 Hármashatár út 1977: Hármas-határ út. Kishegyes, Bácstopolya és Music 34 határánál található útelágazás. MATIJEVICS 1977: 55. Heip sarok 1977: Heip sarok. Az itt álló Hederes-döllő ház egy Heip vezetéknevűé volt, ennek a ~ sarkát nevezték Heip saroknak. Most a Hederezs-döllő ~ Hederezs-döllőút. A Kancsár család lakik benne. MATIJEVICS Hederes sor felé vezető dűlőutat nevezték 1977: 56. így. MATIJEVICS 1977: 55 Heip-föld 2022: Hejp-főd. A Sziváci Hegedűs 2022: Hegedűs ~ Hegedűzs. A úton lévő szántóföld, amely William Heipé Gazdászati óvoda mellett található bolt. volt. Jelenleg Hegedűs Tiboré. Heip-ház

2022: Hejp-ház. Az Első- Hegy1 1977: Hëgy, 1864: hegy. A numera sarkán lévő lakóház, William Heip, Telecskai-dombok nyúlványa, a téglagyár német származású lakosé volt. Már nincs mögött húzódó dombot nevezték így. Pesty meg. feljegyzése szerint: „ még a mostan élök is Telecskai-dombok nevezték így. MATIJEVICS 1977: 56 MATIJEVICS 1977: 55. közül Telecskai-dombok nyúlványainak tetejét magaslaton találkozik a Szenttamási határ, a Hederes-dűlő 1977: Hëgyódal. A 1977: Hegytető 1977: Hëgytető ~ Hëtytető. A Határ-domb 1977: Határdomb. Ezen Moholi út. Hëgyódal, Kaszálóban. MATIJEVICS 1977: 56 út vezet itt. MATIJEVICS 1977: 55 a 2023: nyúlványainak oldalát nevezték így, a Határ út 1977: Határút. A Moholi-határ Szikicsi határ és Hegyoldal számossan az Hermecz Döme utcája 2022: Hermec omladékra, és a mély sánczokra mik ott Döme uccája ~ Korona ucca, 1977: Hermec láthatok

volának - ma már a Sánczok be Döme uccája ~ Hermedz Döme uccája. vannak telve, s tégla kődarabok is csak A valamikori Papp Pál utcát nevezték így. gyéren talaltatnak körüle”. MATIJEVICS Az itt lakó népszerű emberről kapta a nevét. 1977: 56, PESTY 1864: 83. MATIJEVICS 1977: 56. Hegy2 2022: Hëgy emlékeznek ~ Natyhëgy. Hermecz Döme kocsma 1977: Hermecz Kishegyes belterületi egységében, a park Döme-kocsma ~ Hermedz Döme-kocsma. után, a Moholi úton található emelkedés. A mai Hermecz-házban volt, a Papp Pál utcában. Tulajdonosa Hermecz Szilveszter Hegyalja 1977: Hëgyajja ~ Hégyajja. A volt. A kocsmahelyiséget átalakították Telecskai-dombok nyúlványainak meredek MATIJEVICS 1977: 56. alját nevezték így. MATIJEVICS 1977: 56 35 Hermecz-ház 1977: Hermec-ház, Hermec- található boltot nevezik így, tulajdonosáról, hász. A valamikori Papp Pál utcában Hornyák Ágnesről elnevezve. található

lakóház. Régen Hermecz Horváth Pista dűlője 2023: Horvát Pista Szilveszter lakott itt a családjával. A házban döllője ~ Horvát Pista-dülleje, Horvát- kocsma és bolt is működött. MATIJEVICS döllő ~ Velker-döllő. A Bajsai úton 1977: 56. vezető dűlőutat nevezik így. Hetedik-könyök 2022: Hetedik-könyök. Horváth Pista-szállás 2023: Horvát Pista- A Kaszáló völgyében, a Krivaja folyótól szállás. A Bajsai úton lévő szállás, amely nem messze húzódó dűlőút. A legenda Horváth Pistáé. szerint itt ásták el a törökök a kincset. Az adatközlők elmondásai szerint a harcban a Horváth-szállás1 török hadsereg vesztőfélre állt, a magyarok [szállás]. Tanya a Kaszálóban, a Krivaja- üldözték őket. Az ellenfél szekerei nagyon patak mellett. HFKT sok kinccsel voltak megrakva, de az állatok Horváth-szállás2 nem bírták az iramot, így a törökök [szállás]. Tanya a Moholi úton

kénytelenek voltak elásni a birtokukban HKFT. levő kincseket, hogy megkönnyítsék a 1881: 1881: Horvát Horvát szl. szl. Iccések 2023: Iccések. A Welker-dűlőnél szekereiket. Az itt elásott aranyat sokan lévő tanyák, ahol Iccés nevezetűek éltek. Az keresték már, de senki nem járt sikerrel. Iccés név eredete az adatközlők elmondásai Híd utca 2022: Híd ucca. A Cigány- szerint onnan ered, hogy régen sok Szabó telepre vezető utcát nevezik így. Hivatalos nevezetű család élt a környéken, és az egyik elnevezés. család ezek közül tejjel kereskedett. A tejet Honvéd sor 2022: Honvéccsor, 1977: régen iccében mérték, innen a név eredete. Honvéccsor. Keleti-temetővel Iccés-szállás 2023: Iccés-szállás. A párhuzamos utca. Az 1848–1849 Welker-dűlőn, a Lukács szállással szemben szabadságharc ideje alatt a volt egykor a tanya. Már nincs meg A magyar honvédek itt állították fel az ágyúikat,

Idős Frindik Péter utca 1977: Idős Frindik Guyon Richárd tábornok vezetésével. Pétër ucca ~ Fabó Mënyhért uccája. Az MATIJEVICS 1977: 57. Hornyák-bolt 2023: utca mind a két nevét az itt lakó, ismert Hornyák-bód, emberekről kapta. MATIJEVICS 1977: 57 Hornyák-bót. A Dudás Kálmán utcában 36 Illés 1977: Illés. A Fő utcán található Jegyzőlak 1977: Jedzőlak. A Fő utcán hentesüzlet. Nevét tulajdonosáról, Illésről lévő épület, amely Drakulity jegyzőé volt. A kapta. MATIJEVICS 1977: 57 jegyzőlakot már átalakították, és helyére az egészségház került. MATIJEVICS 1977: Iskola 2023: Iskola ~ Új-iskola, 1977: Adi 58. Endre-Iskola ~ Iskola ~ Régi-iskola ~ Újiskola. A falu központjában, a Fő utcán, Jungábel Vica néni utcája 1977: Jungábel a templom mellett található iskola. A Vica néni uccája. A Marx utcát nevezték hivatalos neve egykor Ady Endre Kísérleti így, az itt lakó, közkedvelt

asszonyról Elemi Iskola volt, jelenleg Ady Endre elnevezve. MATIJEVICS 1977: 58 Kísérleti Általános Iskola. A Régi-iskola, Jungábel-ház 2022: Jungábel-ház. Az illetve az Új-iskola megnevezés onnan ered, Első-numerában lévő hogy az iskola épületét kibővítették. Az Új- lakóház, amely Jungábel Gyuláé volt. iskola épületének helyén egykor a Balassaház állt. Vö Balassa-ház MATIJEVICS Jungábel-kertek 2022: Jungábel-kertek. 1977: 43, 73, 81. Az Első-numerában található kert, amelynek tulajdonosa Fodor Sándor volt. Iskola utca 2022: Iskola ucca, 1977: Kurin szódás uccája. Az egykori Ifjúság utcát Juszti néni szállása 2023: Juszti néni nevezték így, amely az iskola mögött szállása. A Sziváci határ és a Bakony található. Az közelében lévő tanya. utca elején a Kurin vezetéknevű szódavíz-készítő család lakott, Kálvária 2022: Kálvárija, 1977: Kálvárija. innen ered az egykori

megnevezése. Ma A Nyugati-temetőben található épület. már mindenki Iskola utcaként emlegeti. MATIJEVICS 1977: 58. MATIJEVICS 1977: 65. Kálvária-hegy 1977: Kálvárija-hëgy. A Janó-szállás 2023: Janó-szállás. Az Nyugati-temetőben lévő domb, ahol a egykori Budai csárdánál elterülő tanya, Kálvária is van. MATIJEVICS 1977: 59 amely Janó Sándor tulajdona. Jégverem Jégverëm. Kavilla. Pesty meghatározása szerint a Kamilla egy bikaistállónál található épületek közül ez földrész, amely elnevezése onnan ered, volt szolgált hogy „terméketlensége miatt mert csupa tájékozódásul. A többi ennél kisebb székfüvett (kamillát) termett”. PESTY MATIJEVICS 1977: 58. 1864: 82. legnagyobb, ezért 1864: A a 1977: Kamilla 37 Kancsár Vera néniék szállása 2023: Kaszáló 2022: Kaszálló, 1977: Kaszálló ~ Kancsár Vëra nénijék szállása. A Bajsai Kiskaszáló, 1864: kaszálló. A falutól

út felé volt egykor a tanya. Már nincs meg északnyugatra Kancsár-szállások 2023: volt, amelyet állandóan kaszáltak. Később ezeket dűlője után eső tanya. A Kancsár-szállások A benőtt területeket Kaszáló-hegy 1977: Kaszálló-hëgy. A Kancsár- Kis-kaszálóban végighúzódó domb. szállásoknál húzódó dűlőutat nevezik így. MATIJEVICS 1977: 59. Kántor-ház 1977: Kántor-ház, Kántor- Kasznár háza 1977: Kasznár háza ~ hász. A Fő utcán lévő épület, amelyben a Tojásos háza. A Fő utcán lévő épület, itt község kántora lakott. Az épületet már lakott a ,,kasznárˮ. Ő szedte be a lakosoktól régen átalakították. MATIJEVICS 1977: a dézsmát, avagy a ,,hetedikˮ-et, ahogyan a 59. kishegyesiek a beszolgáltatott szőlőtermést Kápolna 2022: Kápolna, 1977: Kápolna. nevezték. MATIJEVICS 1977: 59 A Nyugati-temetőben található épület, amelyet fűvel PESTY 1864: 83. Kancsár-szállások

dűlője 2023: Kancsár a felszántották. MATIJEVICS 1977: 59, név több tanyára együttesen utal. dülleje. határrész, szántóföldekkel. Egykor fűvel benőtt terület Kancsár- szállások. A Bajsai út felé, Horváth Pista szállások eső Pecze Ferenc Kátai 2022: Kátai. A Piactéren található emeltetett, épület, családtagjait ide temettette. Csak ez az egy amely kávézóként üzemel. Tulajdonosa Kátai Dávid. kápolna van ebben a temetőben. MATIJEVICS 1977: 59. Kátai-tanya 2022: Kátai-tanya. A Fekete-híd Karna-szállás 2023: Karna-szállás ~ Kizs után található tanya. Tulajdonosa Kátai Géza. A tanya 1995 óta Döme bácsi szállása. Az Első-dűlőnél működik, található tanya. Kis Döme bácsié, Karna és különféle rendezvények megszervezésének ad helyet. A tanyára Pityu apósáé volt. Jelenleg Karna Pityu és különféle kirándulásokat is szerveznek, a családja él itt. gyerekek körében

igen kedvelt. A tanya 87 Kása gödre 1977: Kása gödre, Kása gődre fő részére tud szállást biztosítani. ~ Torma-gödör. A Zsidó temetőnél lévő Kátyán-föld 1977: Kátyán-főd. gödör, amely a Torma, vagy csúfnéven Kása A Szeghegyi határnál húzódó szántóföld, vezetéknevű család háza közelében volt. amely egykor a Kátyán vezetéknevű MATIJEVICS 1977: 80. családé volt. MATIJEVICS 1977: 59 38 Kátyán-szállás 1977: Kátyán-szállás ~ Keresztes egylet 1977: Kërësztës ëgylet, Kátyán-major. A Kátyán vezetéknevű Kërësztës ëgyled ~ Körösztös ëgylet, családé volt Körösztös ëgyled. A Fő utcán, a a tanya. Az elnevezés kihalóban. MATIJEVICS 1977: 59 Keleti-temető 2022: Keleti-temető gyógyszertár mellett volt egykor az épület. Régen a katolikusok egylete volt benne, ~ később átalakították a Temető, 1977: Keleti-temető ~ Kistemető. helyiséget. MATIJEVICS 1977: 60. A

település keleti részén húzódó temető. MATIJEVICS 1977: 62. Kertek 1977: Kertek, Kertëk, Kertëg. A falu Kelta-dűlő 2022: Kelta-döllő. A Nagy- nyugati részén húzódó veteményeskertek. MATIJEVICS 1977: 60 híd előtt, a Kelta-farmok mellett húzódó dűlőút. A Szövetkezetnek itt volt a Kertek alja 1977: Kertek ajja, Kertëk ajja. farmállománya. Régen itt volt a Simon A Telecskai-dombok nyúlványai alá eső zsidó-szállás. részt, a kertek szélét nevezték így. MATIJEVICS 1977: 60. Kelta-farm 2022: Kelta-farm. A Keltadűlőútnál található állatfarm Kertészné háza 1977: Kertészné háza ~ Kertész-ház, Kertész-hász. Az iskolánál, Kendergyár 2022: Kendërgyár, 1977: Kendërgyár, Kendergyár. A a Frank-ház mellett állt egykor a lakóépület, falu amely Kertészné tulajdona volt. Később a délkeleti részén található gyár, ahol a helyiséget lebontották, és helyére az iskola környéken termett

kendert dolgozták fel. tornatermét MATIJEVICS 1977: 60. Kertsor 2022: Kercsor, 1977: Kercsor. mellett, a Pacsirta-telepnél lévő utca. Az MATIJEVICS 1977: 60. Első-numerával párhuzamos amelyet Kendergyár-telep 1977: Kendërgyár-telep. szegélyeztek. Kinkel-szállás 1881: Kinkel szl. [szállás] így a lakosok, amelyben akkor új házak Kishegyes határának délkeleti részén épültek. MATIJEVICS 1977: 60 Körösz. kertek utca, MATIJEVICS 1977: 60. Az egykori Gyuro Salaj utcát nevezték Köröszt, Kertész-ház 1977: 60. 1977: Kendërgyár ucca. A kendergyár 2022: A megnevezés kihalóban van. MATIJEVICS Kendergyár utca 2022: Kendërgyár ucca, Kereszt építették. lévő tanya. HKFT Király kocsma 2022: Kiráj kocsma, 1977: Kishegyes kijáratánál, Topolya felé vezető Kiráj-kocsma. A fatelepnél lévő kocsma, út mellett lévő kereszt. 39 melynek Király Károly volt a tulajdonosa. Kis-földek1 2023: Kisfődek.

A Welker- Az épület még megvan, de már nem üzemel. tanyánál húzódó szántóföldek. A neve MATIJEVICS 1977: 61. onnan ered, hogy kisebb földrészekből áll. Kis-Rácz-szállás 2023: Kis-Rác-szállás. Kis-földek2 1977: Kis-fődek ~ Zsellér- A falu szélén, a Moholi út felé található fődek. tanya. Kis-Rácz Jancsi élt itt szántóföldeknél vezetett A Kúlai úton volt a a cukorrépát falu zselléreinek szántóföldjei voltak itt, innen ered a másik megnevezés. nem épült az új állomás. Később őrház MATIJEVICS 1977: 61. maradt. MATIJEVICS 1977: 61 Kis-híd 2023: Kis-híd, 1977: Kishíd, Kis-állomás-föld 1977: Kisállomás-főd. Kishid, Kishít. Kisebb méretű híd, amely A Kis-állomásnál húzódódó szántóföld. a Nyár és a Dózsa György utcát köti össze. MATIJEVICS 1977: 61. MATIJEVICS 1977: 61. Kis-cigli 2023: Kis-cígli. A Kaszálóban, Kis-kaszáló 2023: Kiskaszálló, 1864: hegyi a

Welker-tanyánál húzódó szántóföld. 1977: ezeknél földeket fel kellett darabolni. Régebben a a vasútállomás. A vonat erre járt, amíg fel Kis-dűlő Határrész, szállító kisvasút. Amikor ezt építették, a Kis-állomás 1977: Kisálomás ~ Őrház, Őrhász. Kizs-döllő. kiskaszálló. A Bajsai úttal párhuzamosan A elterülő határrész. Pesty lejegyzésében így Szurgyiknál, a Szeghegyi állomás felé szól róla: „musitzi pusztával határos - lej vezető dűlőút. MATIJEVICS 1977: 61 tösebb fekvése miatt neveztetik igy”. Kiserdő1 1977: Kiserdő. A Lógerban PESTY 1864: 82. elterülő erdőt nevezték így. MATIJEVICS Kisköz1 2022: Kisköz ~ Maronka Pétër 1977: 61. uccája ~ Maronka Pétër kisköze, 1977: Kiserdő2 2022: Kiserdő. Az erdő a Kis- Kisköz ~ Maronka Pétër uccája ~ Vili köz. vasút- és a Mészáros-dűlő közt terül el. Kicsi és keskeny utca, amely a Verbászi útról a Kókai utcára

ágazik el. Az egykori Kiserdő3 2023: Kiserdő. A Gálik- és a Keskeny utcát hívták így. Az egyik Welker-dűlő közötti erdő. Kis-forduló 1977: elnevezés onnan ered, hogy régen itt állt Kisforduló. A Stein Vilmos, becenevén ,,Viliˮ háza és Vásártérnél lévő kanyart nevezték így, ahol üzlete. A másik megnevezés pedig onnan, a Krivaja fordul. MATIJEVICS 1977: 61 hogy Maronka Péter ebben az utcában épített házat. MATIJEVICS 1977: 66 40 Kisköz2 2022: Kisköz, 1977: Kisköz. A Kis-tanya 1941: Kókai utcát nevezték így. MATIJEVICS Kishegyes határának nyugati részén volt 1977: 63. egykor a tanya. MKF Kis-park 1977: Kispark, Kisparg Kis-ta. [tanya] ~ Kis-vasút 2022: Kisvasút, 1977: Kisvasút. Erzsébet-liged, Erzsébet-liget ~ Erzsébet A falu északi oldalán lévő vasútvonal. tér. A Plesák-hídnál lévő kis park, amely Keskeny, akácfákkal volt benőve. Az Erzsébet-liget használták régen.

MATIJEVICS 1977: 62 és az Erzsébet tér megnevezés kihalóban. csak cukorrépa szállítására Kis-vasút-dűlő 2022: Kisvasút-döllő ~ MATIJEVICS 1977: 62. Első-düllő, 1977: Kisvasút-döllő. A Kis- Kis-parókia utca 1977: Kisparokja ucca. vasútnál vezető dűlőút. MATIJEVICS Az Egység utcát nevezték így. 1977: 62. MATIJEVICS 1977: 62. Kis-zsidó-bolt 1977: Kizszsidó-bód, Kiss Károly-dűlő 1977: Kis Károj-döllő. Kizszsidó-bót. A Kis-zsidó utcában lévő Bácstopolya felé, a szántóföldek között, üzlethelyiség, Kiss Károly földjénél húzódó dűlőút. Goldman Emánuel volt, vagy csúfnevén, a MATIJEVICS 1977: 61. Kis zsidó. Az épületet már lebontották szántóföld, amely a tulajdonosa MATIJEVICS 1977: 62. Kiss-föld 1977: Kis-főd. A Kúlai úton húzódó melynek Kiss Kis-zsidó-ház 1977: Kizszsidó-ház, vezetéknevű család tulajdona volt. Kizszsidó-hász. A Kis-zsidó utcában

MATIJEVICS 1977: 61. található lakóház, melynek tulajdonosa Goldmann Emánuel volt. Az épületben bolt Kis-szállás1 1881: Kis szl. [szállás] is volt. MATIJEVICS 1977: 62 Tanya a Kaszálóban. HKFT Klaus-tanya 1977: Klausz-tanya. A Kis-szállás2 1881: Kis szl. [szállás] Klaus család tanyája volt. MATIJEVICS Tanya a Kaszálóban. HKFT 1977: 62. 3 Kis-szállás 1881: Kis szl. [szállás] Kocsis-dűlő 1977: Kocsizs-döllő. A Tanya a Kaszálóban. HKFT Kocsis-föld mellett vezető dűlőút. Kis-szállások 2022: Kis-szállások ~ Kis- MATIJEVICS 1977: 63. szállás ~ Kis-házak. A Fekete-hídon túl, Kocsis-föld 1977: Kocsis-főd. A Moholi a Sziváci útnál található tanyák. A név az itt útnál elterülő szántóföld. Régen a Kocsis lévő, több kisebb méretű tanyák együttes családé volt. MATIJEVICS 1977: 63 megnevezése. 41 Kopjafa 2023: Kópjafa. Kishegyes régi vendéglő, Köszponti vendéglő. A

központjánál, a körforgalom közepén álló Központi téren lévő kocsma, amely Horváth kopjafa. István házában volt. Jelenleg üzlethelyiség MATIJEVICS 1977: 64. Kormos Jóska utcája 1977: Kormos Jóska uccája. Az itt lakó emberről nevezték el Krivaja1 2022: Krivaj, 1977: Bara ~ Krivaj az utcát. MATIJEVICS 1977: 63 ~ Krivaja, 1866: Krivaja, 1864: bara ~ Bácsér ~ Krivalya bara. A falut átszelő Kovács-iskola 1977: Kovács-iskola ~ Oláj- folyócska. iskola. Egykor iskola volt a településen Az ez magán a községen is keresztöl kigyodzik az Oláh Béláné tanítónőről kapta. Az épületet lebontották. lejegyzésében olvasható: „ a hegyek alatt folyik végig s belül. Nevét Kovács József igazgatóról és régen Pesty eredetett Bácsmegye felsö részén az itt Oláj-iskola ehelyütt már meglehetős patalák nőtt megnevezés kihalóban van. MATIJEVICS »bara« név alatt ösmeretes - Krivalya bara 1977: 63.

Bácsérnek nevezett víz.” MATIJEVICS Kovács-szállás 2023: Kovács-szállás. 1977: 64, PESTY 1864: 83. MKFT Topolya irányában, Komáromi Laci bácsiék Krivaja2 1977: Krivaja ~ Patag, Patak. földjének szemben lévő tanya. A Krivaja folyócska Szekics felé eső része. Közös-temető 2023: Közös-temető, 1977: MATIJEVICS 1977: 71. Közös temető. A Kis-temető mellett Krivaja-part 2022: Krivajpart. A húzódik, minden nemzetiségű és minden Krivaja folyó mellett vezető keskeny út. vallású személyt ide temettek el. Régen járható volt, ma már nem. MATIJEVICS 1977: 64. Krivaja-patak 1941: Krivaja-p. [patak], Központ 2022: Köszpont ~ Kőrforgalom. 1881: Krivaja-p. [patak] A határ 1977: Köszponti tér. A Topolyai út és az északnyugati részén található patak. Állomás utca találkozásánál lévő térség, HKFT, MKF. melynek a közepén egy körforgalmat alakítottak ki. Itt található a Kopjafa és a Kúlai határ

1977: Kúlaji-határ, Kulaji- Turulmadár is. Régen ez volt a falu határ. Kúla község felé eső határrész központja. MATIJEVICS 1977: 64 MATIJEVICS 1977: 65. Központi Köszponti Kúlai út 2022: Kulaji út, 1977: Kúlaji út. kocsma, 1977: Köszponti ~ Központi A téglagyár mellett lévő út, amely Kúlára kocsma 2022: kocsma, Köszponti kocsma ~ Központi 42 vezet. Az út eleje beépült, és egy utcát Laki-ház 2022: Laki-ház. Az itt lakó képez. MATIJEVICS 1977: 65 közkedvelt emberről nevezték el a lakóházat. Kúlai úti iskola 1977: Kúlaji úti iskola ~ Kálvárija-iskola ~ Biber-iskola. A Kúlai Lassú-bolt 1977: Lassú-bód, Lassú-bót. úton lévő iskola. Az első világháború alatt A Fő utcán volt egykor a fűszerüzlet. Régen itt volt a hadikórház. Az idősebbek Biber- a Lassú családé volt. MATIJEVICS 1977: iskolá-nak is emlegetik az itt dolgozó Biber 65. vezetéknevű tanítóról. MATIJEVICS

1977: Lengyel doki utcája 2022: Lengyel doki 59. uccája ~ Lengyel Laci bácsi uccája ~ Kurin Pista bácsi téglagyárja 2023: Kurin Bartók Béla ucca, 1977: Kizszsidó ucca. Pista bácsi téglagyárja. Az Alsó- A jelenlegi Bartók Béla utcát nevezik így, kaszálóban, a domboldalban kialakított Lengyel László állatorvosról elnevezve. „téglagyár”, ahol az agyagot égették. A Vö. Kis-zsidó-bolt, Kis-zsidó-ház téglagyár nem sokáig üzemelt. MATIJEVICS 1977: 62. Kutasi út 1977: Kutasi út. A település Lengyel-dűlő 2023: Lengyel-düllő, 1977: délnyugati részén, a régi Kutaspuszta felé Lengyel-döllő. A Sziváci útból elágazó vezető út. Az elnevezés kihalóban van, már dűlőút, nem használják. MATIJEVICS 1977: 65 MATIJEVICS 1977: 65. Külső-kaszáló 1977: Kilső-kaszálló. A Lengyel-szállás Nagy-kaszáló 1977: Lengyel-szállás. A Sziváci útnál részét nevezték így, határrész. MATIJEVICS

1977: 65 a Lengyel-szállásnál. 2023: Lengyel-szállás, található tanya, amely Lengyel Andris bácsiéké volt. MATIJEVICS 1977: 65 Lakatos Lajos bácsi háza 2022: Lakatos Lajos bácsi háza. A Kertsoron lévő Lépcsők 2023: Lépcsők ~ Függő-kertek. lakóház, amelyet Lakatos Lajosról, az A Welker-tanyánál elterülő gyümölcsöst ismert méhészről neveztek el. nevezték így. Szőlők és gyümölcsfák voltak itt régen. A kertek lépcsőzetesen voltak Laki utca 1977: Laki ucca ~ Laki István kialakítva, innen ered az elnevezés. uccája. Az egykori Kiss Ferenc utcát nevezték el így, a névben szereplő, Lóger1 2022: Lógër ~ Szeméttelep, 1977: közkedvelt emberről. MATIJEVICS 1977: Lógër, Lóger. Falurész, a November 29 65. utca környékét nevezték így. MATIJEVICS 1977: 65. 43 Lóger2 1977: Lógër. A November 29 Lukas-szállás 1881: Lukas szl. [szállás] utcát nevezték így. MATIJEVICS 1977: 65 Tanya Bogaras

északi részén, a Topolyai út Lóger-kapu 2023: Lógërkapu. Lógërkapu, A Lóger mellett. HKFT 1977: bejáratának Madár Erzsi utca 1977: Madár Örzsi ucca. megnevezése. MATIJEVICS 1977: 66 Lóger-part 1977: Lógerpart, A Tartomány utcát nevezték így egykor, az itt lakó népszerű asszonyról. 1866: MATIJEVICS 1977: 66. Logerpart, 1864: Logerpart. A Lóger szélének megnevezése. Pesty így ír róla: Magdi 1977: Magdi. A templom mellett „ a Szeghegyi határ mellett itt telepedtek lévő újságosbódé, Szlivka Magdolna árult le, lageroztak elöször a beköltözött lakosok itt. Már nincs meg MATIJEVICS 1977: 66 a mit az ott még most is látható földbeásott putri helyek is bizonyitanak”. Majoros-sziget 1864: majoros sziget. Pesty lejegyzésében így fogalmaz róla: „ MATIJEVICS 1977: 66, PESTY 1864: 82. a hegyek alatt képez a most leírt víz, két MKFT. szigetecskét, mellyek közül az egyik Lori-szállás

1881: Lori szl. [szállás] mindegy 60 holdat foglal magába [.], Kishegyes határának keleti részén lévő valószinüleg hajdani gazdájátol.” PESTY tanya. HKFT 1864: 83. Lőtér 1977: Lőtér ~ Lőtér ucca ~ Rózsa- Majtényi János utca 1977: Majtényi János telep ucca. A Rózsa-telepen található ucca. A Nyár utca megnevezése, az itt utca, melynek közelében volt a lőtér a lakó, megszállás ideje alatt. MATIJEVICS 1977: elnevezve. MATIJEVICS 1977: 66 74. Majtényi János kereskedőről Makra-dűlő 1977: Makra-döllő. A Lugas 2023: Lugas. Az Első-numerában Moholi úton húzódó dűlőút. MATIJEVICS lévő szőlősorokat nevezték így. 1977: 66. Lukács-föld 2022: Lukács-főd. A Gálik- Malmer-kereszt 1977: Malmër-köröszt, dűlőnél Malmër-körösz. A Közös temetőnél lévő lévő szántóföld, melynek tulajdonosa Lukács Géza volt. Jelenleg az kereszt, unokájáé, Rasztovác Attiláé. emeltetett.

MATIJEVICS 1977: 66 Lukács-szállás 2023: Lukács-szállás. Malom utca Tanya a Welker-dűlőn, amely Lukács Szivárvány ucca, 1977: Fekete zsidóasszony Györgyé volt. Már nincs meg az épület ucca ~ Nagymalom ucca. Az utcában egy 44 amelyet a Malmer család 2022: Malom ucca ~ malom található, amely már nem Mátyus-szállások név együttesen utal az itt működőképes, innen ered a jelenkori lévő 3 tanyára, melynek tulajdonosainak elnevezés. Régen az itt lakó, népszerű családnevei megegyezőek. MATIJEVICS asszonyról is elnevezték. MATIJEVICS 1977: 67. 1977: 51. Mázsaház 2022: Mázsaház. A Maronka József fuvaros utcája 1977: vasútállomás mellett található épület, ahol Maronka József fuharos uccája ~ Kizs- az eladásra szánt jószágok súlyát mérték. döllő. A Nikola Tesla utcát nevezték így Meggyes 1864: meggyes. Pesty szerint: az itt lakó, fuvaros emberről elnevezve. „A »Csókás

hegy« [] mellett befelé menö Matijevics lejegyzése szerint nagyon régen völgyecske »meggyesnek« neveztetik - Kis-dűlő volt a neve. MATIJEVICS 1977: hajdan itt kertek lehettek, megy és más 66. gyümölcsökfabokrok Második-dűlő 2023: Második-düllő ~ Mészározs-düllő. A még most is találtatnak benne”. PESTY 1864: 83 Mészáros- Méhészlak 2022: Méhészlak. szállásoknál vezető dűlőút. A Kaszálóban található határrész. Klacek Második-könyök 1977: Második-könyök. Pistáéké volt, akik méheket tartottak itt. A Telecskai-dombok nyúlványainak Mészáros-dűlő 2022: aljában húzódó dűlőút. MATIJEVICS Mészározs-döllő, Mészározs-düllő, 1977: Mészározs-döllő. 1977: 67. A Nemzetközi útról elágazó dűlőút Második-kút 1977: Második-kút. A Kishegyes és Topolya között, a Mészáros- Szőlőskertekben lévő szállásnál. kút, ha kifelé haladunk a faluból, akkor ez a második

a Vö. Második-dűlő. MATIJEVICS 1977: 67. három kút közül. A vizét permetezésre Mészáros-szállás 2022: Mészáros-szállás, használták régen. MATIJEVICS 1977: 67 1977: Mészáros-szállás. Kishegyes és Mátyus-dűlő 1977: Mátyuzs-döllő. A Topolya Sziváci útról elágazó dűlőút, a Mátyus- található tanya, amely a Mészáros családé szállásnál. MATIJEVICS 1977: 67 volt. MATIJEVICS 1977: 67 Mátyus-szállások 2023: Mátyus-szállások Moholi út 2022: Moholi út ~ Mohoji út, ~ Mátyus-rész. 1977: Mátyus-szállás1, 1977: Mohoji út. Mohol irányába vezető Mátyus-szállás2, Mátyus-szállás3. A út. MATIJEVICS 1977: 68 Sziváci útnál, a Mátyus családok tanyái. A 45 között, a Mészáros-dűlőnél Moholi-föld 1977: Mohoji-főd. A Nagy- Nagy-állomás 1977: hídnál, Mohol Szeghegy irányában lévő vasútállomás. község felé található Nagyálomás. szántóföld. MATIJEVICS 1977:

68 MATIJEVICS 1977: 68. Molnár-szállás 1881: Molnár szl. [szállás] Nagy-cigli 2023: Naty-cígli. Szántóföld Tanya a Moholi út mellett, a Keleti- a Sziváci határ közelében. temetőnél. HKFT Nagyfa 1977: Natyfa. A Fő utcán, a Morel József utcája 1977: Morel József községházánál álló fa, amely igen öreg és uccája. terebélyes. MATIJEVICS 1977: 68 Az megnevezése, az Október 18. utca utcabeli, közkedvelt Nagy-föld 1977: Naty-főd. A Nagy emberről elnevezve. MATIJEVICS 1977: vezetéknevű család szántóföldjét nevezték 68. így. MATIJEVICS 1977: 68 Music 2023: Music, 1864: musitzi puszta. Nagy-hegy 1977: Natyhëgy. A Sziváci Határrész a Bajsai út és a Welker-tanya útnál lévő domb. MATIJEVICS 1977: 68 között. Hegyes, völgyes terület, ahol gyümölcsösök is voltak. Régen ezen a Nagy-híd 2022: Natyhíd, 1977: Natyhíd, területen török sírokat tártak fel. Pesty Natyhít ~ Bëtonhíd,

Bëtonhít. A Topolyai lejegyzése szerint a „hegyi kiskaszálló”-val úton lévő felüljáró, amely alatt haladt át határos. PESTY 1864: 82 régen a vasút. Nevét méretéről kapta, illetve onnan, hogy betonból készült. A felüljárót Művésztelep 1977: Művésztelep. A Fő 2023-ban lebontották. MATIJEVICS 1977: utcán volt egykor a művésztelep, amelyet 68. Dévics Imre, az ismert kishegyesi születésű, és Nagy-istálló 1977: Nagyistálló, Nagy- színházigazgató alapított. MATIJEVICS istálló. A Topolyai útnál lévő istálló, 1977: 68. amely a szövetkezeté. MATIJEVICS 1977: közéleti munkás, politikus 69. Nagy kocsma 2022: Natykocsma, 1977: Natykocsma. Régen a templom mellett Nagy-istálló-dűlő volt már düllő, 1977: Nagy-istálló-döllő. A átalakították, és helyére az iskola ebédlője Nemzetközi útról ágazik el, a Nagy- került. A Nagy kocsma elnevezés kihalóban istállónál, a Simon

zsidó-szállásnál, ahol van. MATIJEVICS 1977: 69 jelenleg a szárító van. MATIJEVICS 1977: a kocsma. Az épületet 69. 46 2023: Nagy-istálló- Nagyjárás 1941: Nagyjárás, 1881: Nagy Nemzetközi út 1977: Nemzetközi út ~ járás, 1866: Nagy-Járás. A Becker-tanya Műjút. Az E-5-ös nemzetközi utat közelében, a határ keleti részén húzódó nevezték így, amely áthalad a szántóföld. HKFT, MKF, MKFT központján, a Fő utcán. MATIJEVICS falu 1977: 69. Nagy-kaszáló1 1977: Naty-kaszálló, 1941: N[agy]-kaszáló, 1881: Nagy-kaszáló. A Notar-szállás 1881: Notar szl. [szállás] Telecskai-dombok és a Szivaci út között Tanya a Kaszálóban. HKFT található szántóföld. MATIJEVICS 1977: Nyugati-temető 2022: Nyugati-temető ~ 69. HKFT, MKF Temető, 1977: Nyugati-temető ~ Natytemető 2 Nagy-kaszáló 2023: Naty-kaszálló, 1941: ~ Kálvárija-temető ~ Temető ~ Potyó ~ N[agy]-kaszáló, 1881: Nagy-kaszáló,

1866: Potyó-ker, Potyó-kert, 1941: T. [temető] Hegy-Nagy-Kaszalo, 1864: hegyi A Határrész, Pesty nyugaton elterülő temető. Az egykori leírásában: „kula és musitz között a temetőcsősz csúfneve Potyó volt, róla is nagyobb szerü magaslattól veszi nevét, elnevezték. Ebben a temetőben építette mellyen fekszik”. PESTY 1864: 82 Pecze Ferenc a kálváriát. MATIJEVICS HKFT, MKF, MKFT. 1977: 79. MKF Nagy-malom 1977: Nagymalom. A Nyugdíjasok Topolyai úton volt a malom, amely Nyugdíjas Otthon ~ Csendőrlaktanya. A Jungábel Gyuláé, Keller Béláé, Siller Fő utcán található az épület, ahol a Jakabé és Szőke Ruffié volt. Már nincs meg nyugdíjasok járnak össze, az elnevezés is MATIJEVICS 1977: 69. innen ered. A Csendőrlaktanya elnevezés nagykaszálló. település belterületi 2022: egységében, Nyugdíjasok ~ pedig onnan, hogy régen ebben az épületben Nagy-óvoda 2022: Nagyovoda. A falu voltak a

csendőrök. központjában található óvoda. Órás 2022: Órás. A Fő utcán volt egykor Nagy-tanya 1941: Nagy-ta. [tanya] az üzlet, amelyet Sípos Béla bácsi vezetett. Kishegyes településtől nyugatra volt egykor a tanya. MKF Óvoda utca 1977: Ovoda ucca. ll Rákóczi Ferenc utca megnevezése, ahol az Negyedik-könyök 1977: Negyedik-könyök. óvoda található. MATIJEVICS 1977: 70 A Kis-kaszálóban, a Telecskai-dombok nyúlványainak aljában húzódó dűlőút. Ozorák-szállás 2023: Zozorák-szállás. MATIJEVICS 1977: 69. A Kúlai útnál lévő, újabban épült tanya, 47 amely az Ozorák család tulajdona. A tanyát Panyi Gyura utcája 1977: Panyi Gyura elkezdték építeni, de nem fejezték be. uccája. A Kertsor részét képező utca, a Ökörjárás 1866: Ökör-Járás, Panyi csúfnevű család lakott itt. Róluk 1864: nevezték el. MATIJEVICS 1977: 70 Ökörjárás. Pesty lejegyzésében ez olvasható róla: „a kulai

határ mellett; haj Pap-földek 1977: Papfődek. A Zentai dan jó és sok füvett termett, mamár csak útnál húzódó szántóföld, amely a község kutyatejett és más hasztalan füvett termi, papjáé volt. MATIJEVICS 1977: 70 legelö, felszántása elvan hatarozva”. Pap-kert 2023: Pap-kert. A Moholi út PESTY 1864: 82. MKFT mellett lévő szántóföld, amely a katolikus Öngyilkosok temetője 2023: Öngyilkosok papoké volt. Szőlőt termesztettek itt temetője. A Hosszú utca végén lévő Pap-lak 2023: Pap-lak. A templom temető, ahová a saját életüket kioltó mögött volt az épület, ahol a helybeli, embereket temették. katolikus pap élt. Paciné háza 1977: Paciné háza ~ Paciné. Papp-dűlő 1977: Pabdöllő, Pab-döllő. A Proletár utcában lévő lakóház. Régen bolt, illetve kocsma is A Közös temetőnél, a Papp-szállásnál volt itt. A húzódó dűlőút. MATIJEVICS 1977: 70 tulajdonosról, Paci Arankáról

nevezték el. Az épületet régen lebontották. Papp-szállás 1881: Papp szl. [szállás] Tanya a Kaszálóban. HKFT MATIJEVICS 1977: 70. Pacsírta-telep ~ Papp-szállások 2023: Pap-szállások, 1977: Munkás ucca ~ Tortás Manci néni házának Pap-szállás, 1881: Papp szl. [szállás] A uccája, 1977: Pacsírta-telep, Telep. A Moholi úton, a Közös-temetőnél lévő Munkás utca egy részének megnevezése, tanyák, amelyek a Papp vezetéknevű amelyet főleg munkások laktak. A Pacsirta- családoké. A Papp-szállások név több, itt telep elnevezés onnan ered, hogy ezen a lévő tanyára együttesen utal. MATIJEVICS környéken sok gyermek lakott, akik egész 1977: 71. HKFT nap az utcán játszottak, és úgy csiripeltek, Papp-sziget 1864: papp szigett. Pesty mint a madarak. A gyermekek többsége a lejegyzésében a Krivaja folyó a hegyek alatt Kendergyár gyermekei két szigetecskét képez, amelyek közül az voltak. Az utcában

lakó, tortát készítő egyik a Papp-sziget, amely 600 ölet asszonyról is elnevezték. MATIJEVICS tartalmaz. PESTY 1864: 83 Pacsirta-telep 2022: munkásainak 1977: 70. 48 Papucsosok utcája 2022: Papucsosok Pecze-dűlő uccája ~ Iparos ucca ~ Kössékháza uccája, Verbászi útnál, a Pecze-föld mellett húzódó 1977: Papucsosok uccája ~ Kössíkháza dűlőút. MATIJEVICS 1977: 71 uccája. A községháza mellett lévő utca, Pece-döllő. A Pecze-föld 1977: Pece-főd. A Verbászi amelyben iparosok laktak régen. A régi hivatalos neve 1977: útnál elterülő szántóföld, amely a Pecze Iparos utca volt. család tulajdona volt. MATIJEVICS 1977: MATIJEVICS 1977: 64. 71. Park 1977: Park ~ Harcos park, Harcos Pecze-ház parg. A Fő utcán, a Szövetkezeti Otthon 2022: Pece-ház. A Téglagyárnál lévő lakóház, amely a Pecze előtt elterülő park. MATIJEVICS 1977: 55 családé volt. Park utca 1977: Park ucca. A Nagy-

Pecze-kastély 2022: Pece-kastéj, 1977: park mellett, a Magyar utca megnevezése. Pece-kastéj ~ Kastéj, Kastélj. A falu MATIJEVICS 1977: 71. nyugati részén található kastély, amelyet Parókia 2022: Parokja, 1977: Parokja ~ Pecze Ferenc, az egykori gazdag birtokos Plébánija. A Fő utcán, a templommal építtetett. Az épületnek már csak romjai szemben található épület. MATIJEVICS maradtak meg. MATIJEVICS 1977: 72 1977: 71. Pecze-szállás 2023: Pece-szállás. A Parókia utca 1977: Parokja ucca ~ Welker-tanyánál található tanya, ahol Pecze Plébánija ucca ~ Szilágyi Gergő uccája. János és családja élt. A Fő utcáról elágazó, a Plébánia mellett és Pecze-tanya 1941: Pece-ta. [tanya] Szilágyi Gergő háza előtt elhaladó, egészen Kishegyes határának déli részén lévő tanya. a Kossuth Lajos utcáig vezető utca. MKF. MATIJEVICS 1977: 72. Pepi néni darálója 2023: Pepi néni Patak völgye 1977: Patak vőggye,

Patak darálója, 1977: Pëpi bácsi darálója ~ vőggyi. A Krivaja Szeghegy felé eső Gëphard-daraló, Gëphard-daráló ~ Szalaji részének, azaz a Pataknak a völgye. Ilusz darálója, Szalaji Iluzs-daráló. A MATIJEVICS 1977: 71. Topolyai út kezdeténél volt a daráló. Első Pecze sor 2022: Pece sor. A Moholi út tulajdonosa Szalay Ilona volt, később végén vezető dűlőút – párhuzamosan a Gephard Józsefé, vagy becenevén Pepi Szőke sorral –, ahol a Pecze család élt. bácsié lett. MATIJEVICS 1977: 54 49 Pepi-bolt 2023: Pepi-bolt, 1977: Faragó Piactéri bolt 2022: Pijactéri bót. A Matyi ~ Faragó Matyi bóttya ~ Lipcsi-bolt piactéren található bolt. ~ Frankli-bód, Frankli-bót. A Plesák-híd 1977: Plësák híd, Plësák hít. Szivárvány utca kezdetén, a malomnak A Régi-posta utca kezdeténél, a Plesák szemben, az egykori Frankl-házban, amely család háza közelében lévő híd. Frankl Lipóté volt.

Később Faragó Mátyás MATIJEVICS 1977: 72. volt itt kereskedő. Az idősebbek Lipcsi-bolt néven is emlegetik, mert Frankl Lipótnak ez Pokol 2022: Pokol. A Zöldkert utcában volt a csúfneve. A Faragó Matyi név lévő kihalóban van. MATIJEVICS 1977: 52 átalakították, ma már lakóház áll a helyén. kocsma. Az épületet régen A tulajdonosa Krizsán József volt. Pernyetelep 1977: Përnyetelep. A vasútállomás környékén volt egykor ez a Pöndöl 2022: Pöndöl ~ Arany-Pöndöl, terület, ahová a lakosok a hamut hordták. A 1977: Elek Pista-kocsma ~ Két pëndël. A név kihalóban van. MATIJEVICS 1977: 72 Fő utcán, a Verbászi út és a Tito marshall utca találkozásánál lévő kocsma. Egykor Péter Pista-bolt 1977: Péter Pista-bód, Elek István tartotta. Régebben hentesüzlet Péter Pista-bót ~ Péter Pista ~ Szövetkëzeti- volt. Ma már nem működik Régen Arany- bód, Szövetkëzeti-bót. A Szövetkezeti Pöndölként is

emlegették a kocsmát. Az Otthonban volt az üzlet, ahol Péter István adatközlők elmondásai szerint a tulajdonos volt az üzletvezető, róla nevezték el. A helyiséget régen átalakították. lányának arany pendele volt, innen az elnevezés. MATIJEVICS 1977: 49 MATIJEVICS 1977: 72. Purucki-féle szélmalom 2022: Purucki- Petőfi Brigád 2022: Petőfi Brigád, 1977: féle szélmalom, 1977: Purucki-szélmalom ~ Csabaji borbé uccája ~ Csabaji Lajos uccája. A Petőfi Brigád Szélmalom. A Vadász kocsmától nem utca messze, a falu keleti részén volt a megnevezése. Régen a falu borbélyáról szélmalom. Tulajdonosa Purucki János volt kapta a nevét. MATIJEVICS 1977: 47 MATIJEVICS 1977: 73. Piactér 2022: Pijactér, 1977: Pijactér. A Raffai-szállás 2023: Rafaji-szállás. A JNA utca kezdeténél, az iskola mellett lévő Moholi úton, a Fodor-szállással szemben közterület, ahol minden kedden, pénteken lévő tanya. és

vasárnap piacnap van. MATIJEVICS Rakonca sarka 1977: Rakonca sarka. A 1977: 72. régi Papp Pál és a Fő utca találkozását 50 nevezték így. Régen a Rakonca-bolt volt itt használják, csak a dűlőút őrzi a nevét. MATIJEVICS 1977: 73. MATIJEVICS 1977: 74. Régi-disznóvásár 1977: Régi-disznóvásár Rózsa György utca 1977: Rózsa György ~ Disznóvásár ~ Disznóvásár tér. Régen ucca. A Vajdaság utca megnevezése, az fudballpályánál elterülő közterület, ahol itt vásárok alkalmával árulták a disznókat. MATIJEVICS 1977: 74. MATIJEVICS 1977: 48. lakó, falubeliről elnevezve. Rózsa kocsma 1977: Rózsa-kocsma. A Régi út 2023: Régi út. Út, amerre régen Vuk Karadzsity utcában lévő kocsma, a Kis-vasút járt. amelyet Rózsa Péter tartott. MATIJEVICS Régi-kendergyár utca 1977: 1977: 74. Régi- kendërgyár ucca. Az egykori Partizán Rózsa kocsma utca 1977: Rózsa-kocsma utca megnevezése. Ebben az

utcában volt a ucca ~ Rózsa Pétër uccája. Az utca az itt kendergyár. MATIJEVICS 1977: 73 lévő Rózsa kocsmáról, illetve az ismert kocsmárosról, Rózsa Péterről elnevezve. Régi-posta utca 2022: Régi-posta ucca ~ MATIJEVICS 1977: 74. Posta ucca ~ Ciráki ucca ~ Baromkút ucca, 1977: Régi-pósta ucca ~ Ciráki ucca. Rövid-dűlő 1941: Rövid dűlő, 1881: Rövid Régen ebben az utcában volt a posta. Nevét dülö, 1864: Rövid düllő. A Topolyai határ Cziráki mentén húzódó, jó minőségű szántóföld. Gábor polgármesterről kapta. Ebben az utcában található a baromkút, de PESTY 1864: 83. HKFT, MKF, MKFT már nem működik. MATIJEVICS 1977: 47 Rubus utca 2022: Rubus ucca ~ Adi Endre, Régi-temető1 1977: Régi-temető. A 1977: Rubus ucca. A Szivárvány utcára Sziváci úton terült el a temető, ahová vezető utca. Nevét az itt lakó Rubus bácsiról nagyon régen temettek. Már nincs meg kapta. MATIJEVICS 1977: 74

MATIJEVICS 1977: 73. Rubus-bolt 1977: Rubuzs-bód, Rubuzs-bót. Régi-temető2 1977: Régi-temető. A Az Ady Endre utca sarkán, a Rubus- Nyugati-temető egy része. Ide nagyon régen házban volt régen a fűszerüzlet, később temettek. MATIJEVICS 1977: 73 borbélyüzlet működött itt. MATIJEVICS 1977: 74. Régi-vicinális-dűlő 1977: Régi-vicinálisdöllő. Kúla felé vezető vasúti ág mellett Rubus-ház 1977: Rubus-ház, Rubus-hász. húzódó dűlőút. A vasutat már régóta nem A JNA utca és az Ady Endre utca sarkán 51 lévő lakóház, amelyet a tulajdonosról Széles utca megnevezése, az utcában lévő nevezték el. MATIJEVICS 1977: 74 Sárga csikó kocsmáról elnevezve. Vö Sárga csikó. MATIJEVICS 1977: 75 Rubus-sarok 2022: Rubus-sarok. Az Ady Endre utca sarka, ahol a Rubus-ház állt. Sárga-gödör 2022: Sárgagödör, 1977: Sárgagödör. Sándor bácsi kaszálója 1977: Sándor utcájában lévő gödör, ahonnan régen a

bácsi kaszállója. Az állomás közelében sárgaföldet elterülő szántóföld, amely régen egy Sándor Sándor nincs meg. emberek a Sárga-gödör utca 1977: Sárgagödör ucca. bácsi kocsmája. Kocsma a Kossuth tulajdona volt. Már az 1977: 75. Sándor bácsi kocsmája 1977: Sándor utcában, amely Fodor hordták falveréshez és tapasztáshoz. MATIJEVICS utónevűé volt. MATIJEVICS 1977: 74 Lajos A Gazdászati óvoda Az egykori Tartomány utca megnevezése, ahol a Sárga-gödör is volt. MATIJEVICS 1977: 75. MATIJEVICS 1977: 75. Sebestyén-föld 1977: Sebëstyén-főd. A Sándor Pista bácsi utcája 1977: Sándor téglagyár mellett, ,,a téglagyár fölöttˮ Pista bácsi uccája. Az utcában lakó elterülő szántóföld – ahogyan az erre lakók emberről elnevezve. MATIJEVICS 1977: mondják, mert a gyárnál magasabban 75. húzódik. Régen Dudás Sebestyéné volt Sándor Pityuék szállása 2023: Sándor MATIJEVICS

1977: 75. Pityuék szállása. A Hármas útnál lévő Simon zsidó-föld 1977: Simon zsidó-főd. tanya. A Zentai útnál húzódó szántóföld, amely Sárga csikó 2022: Sárga csikó, 1977: Sárga régen Krishaber Simon tulajdona volt, majd csikó ~ Bab-csárda, Bap-csárda ~ Nyakú- a Szövetkezet felvásárolta a fölterületet. kocsma ~ Fontányi-kocsma. A Széles MATIJEVICS 1977: 76. utca sarkán és a Nemzetközi út mellett volt Simon zsidó-ház 1977: Simon Zsidó-ház, egykor a kocsma, amely a falu legrégebbi Simon kocsmái közé tartozik. A Bab-csárda és a Zsidó-hász ~ Kriszhábër-ház, Kriszhábër-hász ~ Mëtalac, Mëtaladz. Nyakú-kocsma elnevezés kihalóban van, ma Az egykori Testvériség utcában lévő épület már nem használatosak. MATIJEVICS javítóműhellyel. A javítóműhely neve 1977: 75. Metalac. Régi tulajdonosai Kriszhaber és Sárga csikó utcája 2022: Sárga csikó Simon voltak, akikről a név fennmaradt.

uccája, 1977: Sárga csikó uccája. A MATIJEVICS 1977: 67. 52 Simon zsidó-szállás 2023: Simon zsidó- különféle rendezvényeket tartanak itt, főleg szállás ~ Zsidó szállás, 1977: Simon zsidó- lakodalmakat. MATIJEVICS 1977: 76 szállás. A Nagy-istállónál lévő tanya, Sorok 2022: Sorok. A Moholi úton ahol jelenleg a szárító van. A tulajdonosa húzódó dűlőutak, ahol a Pecze és a Szőke Krishaber Simon volt. MATIJEVICS 1977: családok tanyái voltak. A Sorok név a Pecze 76. és a Szőke sorok együttes megnevezése. Sintérgödör 1977: Sintérgödör. A Vö. Pecze sor, Szőke sor Cigány-telep mellett lévő gödör, ahová Sörös kocsma 1977: Sörös-kocsma ~ Sörös régen az állatok hulláit temették. ~ Sërës. A Fő utcán lévő kocsma, amely MATIJEVICS 1977: 76. a Sörös családé volt. Régen az idősebbek Sintérház 1977: Sintérház. Az épület a Sërësként emlegették. MATIJEVICS 1977: sintértelepen

volt. Régen lebontották 76. MATIJEVICS 1977: 76. Sreck utcája 1977: Srëkk uccája. Sintértelep 1977: Sintértelep. A falu Utcarész, szélén, a vágóhídnál lévő terület. A sintér itt folytatódik. MATIJEVICS 1977: 76 hantolta el az elpusztult állatok tetemeit. amely az Óvoda utcában Strázsa-hegy 1977: Strázsahëgy ~ Istrázsa MATIJEVICS 1977: 76. hegy, 1864: Istrázsahegy. A falu Sípos juhász utca 1977: Sípos juhász ucca. határában lévő domb. Pesty így ír róla: utca „mint egy 18 öl magas csucsos hegy, az juhászról egyenes vonalbol kidom borulva a monda Az egykori megnevezése, Matija Gubec az itt lakó elnevezve. MATIJEVICS 1977: 76 szerint, hajdan itt Csehek késöbb ráczok lakhelye, kik a környékeni pusztitások miatt Sípos kocsma 1977: Sípos-kocsma ~ üldöztettvén, hogy üldözöiket jó elöre Csernik-kocsma ~ Csernyik-kocsma. A megláthatsák, e hegytetöre öröket állitottak: JNA utcába

lévő kocsma, amely régen a községbéli lakosok általá nos véleménye, Csernik, később Sípos vezetéknevűé lett. illetöleg öregebjeik hagyománya szerint MATIJEVICS 1977: 76. ezen és a környékbeli hegyeken pinczék Sógor 2022: Sógor, 1977: Sógor ~ voltak, mellyek ben a kiüzöttek kincseiket Cukrázda, Cukrászda. A Fő utcán rejtették el, 1863ik év elött is gyakran található épület, amely régen cukrászdaként történtek ásatások, és kintskeresések [.]” működött. Az épületet azóta átalakították, MATIJEVICS 1977: 77, PESTY 1864: 82. 53 Subás hídja 1977: Subás híggya. A Sebestyénnek hívták, róla kapta nevét a Krivaja folyón, a parknál lévő híd. Egy szélmalom is. MATIJEVICS 1977: 75 Subás nevű embernek volt itt háza. Szélmalom2 2022: Szélmalom ~ Fodor- MATIJEVICS 1977: 77. szélmalom. A Téglagyárnál, a Pecze-ház Süli-szállás1 2023: Süli-szállás. Tanya a mellett volt a szélmalom.

Bajsai úton, amely Süli Katica nénié. Szemafor Lásd Gálik kocsma Süli-szállás2 1881: Süli szl. [szállás] Szerencse Tanya a Kúlai út mellett. HKFT kocsma 1977: Szërëncse- kocsma, Szëréncse-kocsma ~ Szërëncse. Szabó-szállás 2023: Szabó-szállás. A Szerencse nevű kocsmárosról elnevezve. Tanya a Welker-dűlőn, az Iccés-szállás MATIJEVICS 1977: 78. mellett, amely Szabó Ibolya szüleié volt. Szerencse Sándor boltos utcája 1977: Szárazmalom1 1977: Szárazmalom. Az Szërëncse Sándor bótos uccája. A régi egykori lévő Győzelem utca megnevezése, az utcabeli szárazmalom, amely Kis Jánosé volt. A kereskedőről elnevezve. MATIJEVICS malmot lovak húzták. MATIJEVICS 1977: 1977: 78. Papp Pál utcában 77. Szikicsi út 2022: Szikicsi út. Szikics felé Szárazmalom2 1977: Szárazmalom. A vezető út. Topolyai útnál lévő szárazmalom, amely Szikicsi-határ 1977: Süli Mártoné volt. MATIJEVICS 1977: 77

Szëkicsi-határ ~ Szikicsi-határ. A külterületi egységben Szárazmalom3 1977: Szárazmalom. A lévő határrész, amely Szikics irányában Proletár utcában volt a szárazmalom. van. MATIJEVICS 1977: 77 MATIJEVICS 1977: 77. Szikicsi-kaszáló 1977: Szëkicsi-kaszálló ~ Szeder sarka 1977: Szëdër sarka. A Szikicsi-kaszálló. Kossuth Lajos utca sarkának megnevezése, egységben lévő határrész, amely a Szikics ahol szederbokrok nőttek. MATIJEVICS falu területéhez közel esik. MATIJEVICS 1977: 77. 1977: 77. Szélmalom1 1977: Szélmalom ~ Sebestyén- Szilvás szélmalom, Sebëstyén-szélmalom. A szilvafákkal téglagyárnál volt egykor a szélmalom, de Welker-tanyánál. már régen lebontották. Tulajdonosát Dudás 54 2023: A Szilvás. beültetett külterületi Régen gyümölcsös, a Sziváci út 2022: Szivaci út, 1977: Szivaci Szőlő sor 2022: Szőlősor ~ Szöllősor. 1977: út. Kishegyes külterületi

egységében, a Szöllő sor. A Keleti-temető környékén, a határban lévő út, amely Szivác irányába Szőlőskerteknél vezet. MATIJEVICS 1977: 78 MATIJEVICS 1977: 79. Szódás Jóska utcája 2022: Szódás Jóska Szőlők 2023: Szöllők. Szántóföld, uccája, 1977: Dob ucca ~ Szódás Jóska amelyre a Honvéd sor vezet rá. Régen uccája. Az egykori Alkotmány utcát szőlőt termesztettek itt. nevezték így. Az itt lakó, népszerű húzódó utca. Szőlők dűlője 1864: szöllők dülleje. személyről nevezték el, aki szódavizet árult Pesty szerint: „ a szeg hegyi határ mellett. a házánál. MATIJEVICS 1977: 78 - pár év tiz évvel ezelött sok és meglehetös Szőke Fábi-ház 1977: Szőke Fábi-ház, minöségü bort termett, ma mán legnagyobb Szőke Fábi-hász. A Fő utcán lévő része szántóföld.” PESTY 1864: 83 lakóház, amely Szőke Györgyé, majd fiáé, Szőlőkapu Fábiáné, becenevén Fábié volt. A

házban 2022: Szöllőkapu, Szöllőkapu. A falu szélén, a Szőlőskertek azóta már mások laknak. MATIJEVICS bejárata volt. Régen itt adóztatták a szőlőt, 1977: 78. a szekereknek ezen a kapun kellett Szőke sor 2023: Szőke sor, 1941: Szőke sor. bemenniük. MATIJEVICS 1977: 78 A Pecze sorral párhuzamosan eső dűlőút. Szőlőskertek Az adatközlők elmondásai szerint a Szőke 1977: Szöllőskertek, Szöllőskertëg ~ Szöllőskert ~ Szöllőskerd. családok régen ezen a környéken kincset A Keleti-temetőnél elterülő szőlőskertek. találtak, innen származik a vagyonuk. Régen a kerteket körülárkolták, hogy ne MKF. vihessék ki a szőlőt vám nélkül. Csak a Szőke-ház 1977: Szőke-ház, Szőke-hász. kapun A téglagyárnál lévő lakóház. Nagy, két Szőlőkapu. MATIJEVICS 1977: 79 utcára 1977: szóló, tulajdonosai a Szőke át lehetett Szövetkezet 2022: vezetéknevűek voltak. MATIJEVICS 1977:

közlekedni. Vö. Szövetkëzet, 1977: Szövetkëzeti Othum, Szövetkëzeti Óthum, 78. Szövetkëzeti Othun. A Falu központjában Szőke-szállás 1941: Szőke-szl. [szállás] volt a szövetkezet épülete. Már nem Kishegyes külterületi egységében, a határ üzemképes. MATIJEVICS 1977: 79 északkeleti részén volt a tanya. MKF 55 Szurgyik1 1977: Szurgyik, Szurgyig. A utca, ahol régen a Szőlőkapu is volt. Gyár utca folytatása. MATIJEVICS 1977: MATIJEVICS 1977: 80. 79. Temető-árok 2022: Temető-árok. A Szurgyik2 2022: Kaszálóban, a Szurgyik. A Nyugati-temetőben lévő árok, ezen túl közelében temették el a nem katolikus embereket, húzódó meredek lejtő, amely az Alsó- illetve azokat, akiket valamilyen oknál kaszálót összeköti a Felső-kaszálóval. fogva kivégeztek, vagy öngyilkosok lettek. Talpai kocsma 1977: Talpaji-kocsma. A Temető-szél 1977: Temetőszél. A temető Nemzetközi út mellett volt a

kocsma, széle a Nagy-temetőnél. MATIJEVICS amelynek tulajdonosa Talpai János volt. 1977: 80. Méhészlak MATIJEVICS 1977: 79. Templom tér 1977: Templomtér. A Tanító-föld 1977: Tanítófőd. Szántóföld templom melletti térség. MATIJEVICS a Zentai út és a Pap-földek mellett. Régen a 1977: 80. községi tanítók birtokában volt. Tóbiás-dűlő 2023: Tóbijás-düllő. A MATIJEVICS 1977: 79. Sziváci úton, a Tóbiás-szállás mellett Tatus 2022: Tatus, 1977: Tatus ~ Tatusz bóttya, Tatuzs központjában bóttya. volt A Kovács húzódó dűlőút. falu Tóbiás-szállás 2023: Tóbijás-szállás. A István Sziváci és a Kúlai út közti tanya. cipőüzlete, de mindenki csak Tatusként emlegette. Az üzlet régóta nincs meg Topolyai út 2022: Topojaji út, 1977: MATIJEVICS 1977: 79. Topojaji út. Bácstopolya felé vezető út Téglagyár 2022: Téglagyár, MATIJEVICS 1977: 80. 1977: Téglagyár ~ Szőkéjék

gyára ~ Szőke- Topolyai-dűlő 2023: Topolyai-döllő. téglagyár. A Kossuth Lajos Téglagyár Topolya irányába vezető dűlőút. megnevezése, amely régen a Szőke családé Topolyai-határ 1977: Topojaji-határ. volt. MATIJEVICS 1977: 78 Topolya közelében lévő határrész. Téglagyár utcája 2023: Téglagyár uccája, MATIJEVICS 1977: 80. 1977: Gyár ucca. A téglagyár mellett Tortás Manci néni háza 2023: Tortás vezető út. MATIJEVICS 1977: 54 Manci néni háza. A Pacsirta-telepen Temető utcája 2022: Temető uccája, 1977: található lakóház, amely nevét az itt lakó, Temető ucca. A Keleti-temetőnél húzódó tortát készítő Faragó Manci néniről kapta. 56 Tóth Csucsik kovács utcája 1977: Tót sarokház, ahol régen Trébusz Miklós pék Csucsik kovács uccája. Az egykori lakott. MATIJEVICS 1977: 81 Petőfi Sándor utcabeli utca megnevezése, az kovácsról elnevezve. Turulmadár 2023: Turulmadár. A régi

központi térnél, a kopjafa tetején álló MATIJEVICS 1977: 80. turulmadár. Tóth-szállás 1881: Tót szl. [szállás] Tündér-szállás 2023: Tündér-szállás ~ Tanya a Kaszálóban. HKFT Tündérek ~ Kaszálló-tündérek. Tanya a Töltés 1977: Tőtés ~ Vasúti tőtés. Töltés Kaszálóban, ahol régen három fiatal hölgy a vasúti sínek mentén. Az idősebbek szerint élt. Az arra járó földművesek nevezték el kétkerekű kocsikkal ,,kordéjokkáˮ hordták őket „Tündéreknek”. ide a földet és a követ. MATIJEVICS 1977: Tűzoltók 80. 2022: Tűzoltók, 1977: Tűzoltóotthon, Tűzoltóothun, Tűzoltóothum Tövises 2023: Tövises, 1941: Töviskes, ~ Tűzoltólaktanya. A Fő utcán található 1881: Töviskes, 1866: Tüviske, 1864: épület, ahol a tűzoltók állomása van. Tüviske. MATIJEVICS 1977: 81. Kishegyes határának északkeleti részén húzódó szántóföld. Az Uhor-bódé 1977: Uhor-bódé. Bódé,

adatközlők elmondásai szerint a Töviskes amely a templom mellett volt. Uhor András név onnan ered, hogy régen az itt lévő árulta itt a cukorkát és a gyümölcsöt. Már tanyát vadnarancsokkal ültették be abból a nincs meg. MATIJEVICS 1977: 81 célból, hogy az arra kószálók ne tudjonak bejutni a tanyára. Ezek a fák tövisekkel Újfalu 2022: Újfalu ~ Gyukics-falva, 1977: voltak tele. Ma már nemigen használják a Újfalu ~ Gyukics-falu. A Gazdászati nevet. PESTY 1864: 83 HKFT, MKF, óvoda környékén lévő falurész, amely a MKFT. harmincas években épült. A környező tanyákon élő embereket telepítették be a Trébusz-föld 1977: Trébusz-főd, Trébusz- faluba, és akinek nem volt a faluban háza, főt, Trebusz-főt. A Kiss Károly-dűlőnél azok építkeztek itt. Régen egy Gyukics húzódó szántóföld, amelynek tulajdonosai a vezetéknevű jegyző parcellázta itt a Trébusz vezetéknevű család tagjai voltak.

házhelyeket, innen a Gyukics-falva/falu MATIJEVICS 1977: 80. megnevezés. MATIJEVICS 1977: 81 Trébusz-ház 1977: Trébusz-ház, Trébusz- Újságos Gyura 1977: Ujságos Gyura ~ hász. A Kossuth Lajos utcában lévő Gyura ~ Bódé. Dohánybolt, ahol újságot 57 is árultak régen. Régen Mihájlovics György szélén lévő épület, amely régen kocsmaként dolgozott itt, a népszerű „Gyuri bácsi”, róla működött. A név onnan ered, hogy régen a nevezték el a bódét. MATIJEVICS 1977: kocsmát főként vadászok látogatták. Az 81. egykori tulajdonosának a neve Nyírádi volt. Jelenleg különféle rendezvényeknek ad Urbán Pali cipész háza 1977: Urbán Pali helyet. MATIJEVICS 1977: 82 cipész háza. Lakóépület a Fő utcán, amely Urbán Pál cipészmesteré volt. Vadásztó 1866: Vadásztó. Tó a település Később ebben az épületben volt a Sörös külterületi egységének délkeleti részén. kocsma. Vö Sörös kocsma

MATIJEVICS MKFT. 1977: 82. Vágóhíd 2022: Vágóhíd, 1977: Vágóhíd, Úri negyed 1977: Úri negyed. Új Vágóhít. Vágóhíd, amely a falu szélén, a településrész a Rákóczi Ferenc utcában, Keleti-temetőnél van. MATIJEVICS 1977: ahol főleg tisztviselők és hivatalnokok 82. kaptak először lakásokat. MATIJEVICS Vágóhíd utcája 2022: Vágóhíd uccája, 1977: 82. 1977: Vágóhíd ucca. A Vágóhídnál Ürge kocsma 2022: Ürge kocsma ~ Ürge- húzódó utcarész. MATIJEVICS 1977: 82 féle kocsma, 1977: Ürge Andri-kocsma, Vaj-hegy 2022: Vaj-hëgy, 1977: Vajhëgy. Ürge Andri ~ Hëphaj ~ Papp-Pali kocsma ~ A település nyugati részén, a Fekete- Vërka néni kocsmája. A Fő utcán volt a hídig terjedő dombot nevezték így. Régen itt kocsma, amelynek tulajdonosa Mészáros András, becenevén Ürge Andri legeltették a nyájat, mert jó dús fű borította. volt. MATIJEVICS 1977: 82. Amikor őt megölték, felesége, Gálik

Verona vezette a kocsmát. A legidősebbek Papp- Vak-dűlő 2023: Vag-döllő, Vag-düllő. A Pali kocsmaként emlegetik, mert Papp Pál Hármas út környékén található dűlőút. Neve építette. A helyiséget régen lebontották onnan ered, hogy a dűlőútnak vége szakad. MATIJEVICS 1977: 82. Már nincs meg. Vadász 2022: Vadász ~ Vadászok ~ Vadász Varga György-szállás 1881: Varga György kocsma ~ Sípos kocsma. Kocsma a szl. [szállás] Tanya a Rövid-dűlő északi piactér mellett. részén. HKFT Vadász-otthon 2022: Vadász-otthon ~ Varga Péter kocsma 1977: Varga Pétër- Vadászok, 1977: Vadászkocsma ~ Nyirádi ~ kocsma. A Fő utcán volt a kocsma, Nyirádi-kocsma, Nyírádi-kocsma. A falu később a II. Rákóczi Ferenc utcába 58 helyezték át. Már nincs meg az épület sor. A Vásártérnél vezető utca MATIJEVICS 1977: 83. MATIJEVICS 1977: 46. Varga-dűlő 2023: Varga-düllő. A Vasút utca 2022: Vasút ucca ~ Álomás

Kancsár-szállások felé vezető dűlőút. uccája, 1977: Vasút ucca ~ Álomás ucca. A vasúthoz vezető utca. MATIJEVICS Varga-szállás1 2023: Varga-szállás. 1977: 43. Topolya–Kishegyes közti útszakasz mellett található tanya, jelenleg Varga Péter él itt. Vasútállomás Vasútálomás ~ Álomás, 1977: Vasútállomás ~ Álomás ~ Varga-szállás2 2023: Varga-szállás. Kishëgyësi-új-álomás Tanya a Topolyai úton, amely Varga Imre ~ Nagyállomás, 1941: V[asút]. á[llomás] Vasútállomás a bácsié. Varga-szállás 2022: település nyugati részén, amely 1908–19093 2023: Varga-szállás. ig épült. Régebben a Kis-állomáson Tanya a Topolyai úton, amely Varga Ábelé keresztül járt a vonat. Az idősebbek volt, később fiáé, Varga Kázméré lett. Nagyállomásként Varga-szállás4 2023: Varga-szállás ~ Szép- MATIJEVICS 1977: 43. szállás. Tanya a Topolyai úton, amely Vasút-dűlő 1977: Vasud-döllő,

Vasúd- Varga Géza bácsiék tulajdona. Új építésű döllő. Dűlőút az állomásnál, túl a tanya, szép kinézete miatt nevezik így az vasúton, ahol Sándor bácsi kaszálója volt. emberek. MATIJEVICS 1977: 83. Varga-szállás5 2023: Varga-szállás. A Vasúti híd 1977: Vasúti híd, Vasúti hít ~ Gálik-dűlő mellett lévő tanya, amely Varga Kűhíd, Kühít. Betonhíd a falutól északra, József birtokában van. a Nemzetközi úton, alatta a Szabadka– Vár-hegy 1977: Várhëgy. Domb, amely Újvidék vasútvonal vezet. MATIJEVICS feltevések szerint nagyon régen lakott 1977: 63. terület lehetett. MATIJEVICS 1977: 83 Verbászi híd 1977: Vërbáci híd, Vërbáci Vásártér 2022: Vásártér, 1977: Vásártér. hít. A Verbászi úton lévő híd A vasútállomásnál lévő tér, ahol régen a MATIJEVICS 1977: 83. vásárokat tartották. MATIJEVICS 1977: Verbászi út 2022: Verbászi út ~ Vërbáci út, 83. 1977: Vërbáci

út. Verbászra vezető út Vásártér utcája 2022: Vásártér uccája ~ MATIJEVICS 1977: 83. Vásártér ucca, 1977: Vásár ucca ~ Bölő 59 emlegetik. Vili hídja 1977: Vili híggya. A Krivaján, Welker 2022: Velker ~ Velker-döllő. A a Keskeny utcában lévő híd. Régen Stein Welker-tanyánál húzódó dűlőút. Vilmos, csúfnevén Vili háza és üzlete volt a Welker-föld 2023: Velker-főd ~ Velker. közelében. MATIJEVICS 1977: 84 A Welker-tanyánál lévő szántóföld. Vili-bolt 1977: Vili-bód, Vili-bót ~ Szöllősi- Welker-tanya 2022: Velker-tanya ~ Velker, bód, Szöllősi-bót. Fűszerüzlet a Verbászi 1977: Velker ~ Velker-tanya, 1941: Welker- úton. Régen Stein Vilmosé volt A szájhagyomány szerint Steinnek ta. [tanya] A falu határában, Kishegyes – és Bajsa között található tanya, nagy, csúfnevén Vilinek – sok gyermeke volt, és gazdasági ha ment valahova, mind a kocsin ültek. udvarral. Régen Welker

vezetéknevű birtokosé volt. MATIJEVICS Ezért mondókák is születtek róluk a 1977: 83. faluban: 1) Dócsi, Vili, Kóbi/ Hani, Száli, Rózsi,/ Móric, Mincsi, kis Bënuska,/ Mind Zentai út 2022: Zëntaji út, 1977: Zëntaji út. elmentek a vásárra,/ Csak a Táti maradt Zenta irányába vezető út. MATIJEVICS otthon./ 2) Táti, Mámi, Móni, Fáni,/ 1977: 84. Kirándulást fog csinálni./ Bepakolnak egész Zöldkert 2022: Ződkert, Zőtkert ~ Ifjúsági napra/ Elemózsiát:/ Libacombot, libamájat/ othon, 1977: Zőtker, Zőtkert ~ Ifjúsági, Sajtot, túrót, uborkákat. MATIJEVICS Ifjúsági Othum, Ifjúsági Othun ~ Gergő ~ 1977: 83, 84. Gergő bácsi ~ Szilágyi Gergő ~ Úri kaszinó. Virág Gyura-bódé 1977: Virág Gyura- A Népfront utcában található ifjúsági bódé. A templom mellett volt a bódé, otthon. Régen híres vendégő volt, amelyet ahol Virág György árulta az újságot. Szilágyi Gergő tartott. A falu első mozija is

MATIJEVICS 1977: 84. itt volt. Az Úri kaszinó régi és ritka Vízimalom 2022: Vízimalom, megnevezés. MATIJEVICS 1977: 57 1977: Vízimalom. A Vízimalom utcában volt Zug 2022: Zug, 1977: Zug. A Krivajnál, Már nincs meg. MATIJEVICS 1977: 84 a Kisköz1-ből elágazó vakutca. MATIJEVICS 1977: 84. Vízimalom utca 2022: Vízimalom ucca, 1977: Brëzófszki János uccája ~ Vízimalom Zug kocsma 2022: Zug kocsma. Az ucca. A Halász utcát nevezték így Régen Első-numerában volt egykor a kocsma, itt egy vízimalom volt. MATIJEVICS amely Fodor Sándoré volt. 1977: 84. Zsadányi Dezső utcája 1977: Zsadányi Dezső uccája. A December 22 utca 60 megnevezése az itt élő, helybeli lakosról Zsidó templom 1977: Zsidótemplom. A elnevezve. MATIJEVICS 1977: 84 Fő utcán volt egykor a templom, ahová a zsidók jártak. Az épületet régen lebontották, Zsák utca 2022: Zsák ucca, 1977: Nyiróné és helyére a Szövetkezeti Otthon épült.

köze, Nyiróné közi. A Babcsányi Sándor MATIJEVICS 1977: 85. utcánál elágazó utca, a Kátai vendégház található itt. Az egykori elnevezését az itt Zsidóiskola 1977: Zsidóiskola. A Fő lakó, ismert asszonyról kapta. A Zsák utca utcán volt egykor az iskola, ahová a zsidó volt régen a hivatalos elnevezés. gyermekek jártak. Az MATIJEVICS 1977: 70. lebontották, helyén a Szövetkezeti Otthon épületet régen van. A Zsidóiskola megnevezés kihalóban Zsidó temető 2022: Zsidótemető, 1977: van. MATIJEVICS 1977: 85 Zsidótemető. A főút mellett található a temető. Régen ide temették a zsidó Zsinagóga 2023: Zsinagóga. A jelenlegi vallásúakat. MATIJEVICS 1977: 85 színház helyén volt az épület. Már nincs meg. 61 10. A helynevek nyelvi elemzése a Hoffmann-féle modell alapján A helynévkutatás számára mára már elérhetővé vált az a régen kitűzött cél, amely a magyar helynévállomány egészéről egy

olyan átfogó képet kíván adni, amely a helynevek legáltalánosabb sajátosságairól árulkodik (Hoffmann 2007, 9). „A helynévadás alaptermészetéhez tartozik, hogy minden névadási aktus szemantikailag t udatos, valamint funkcionális-szemantikai és lexikális-morfológiai tekintetben is a meglévő névmintákhoz igazodik, névmodelleket követ” (Hoffmann et al. 2022) Szemantikai tudatosság alatt azt értjük, hogy a létrejövő névben az adott denotátum jellegzetessége, vagy más sajátos jegye jelenik meg (uo.) A helynevek a kultúra részét képezik, ezáltal az egyén életében folyamatosan jelen vannak. A szocializáció ideje alatt az egyén névhasználói képessége is formálódik, „ kialakul egyfajta névkompetenciája, amelyben a kulturális hagyományok, ismeretek mellett nyelvi összetevők is vannak” (Hoffmann et al. 2022) Hoffmann munkájában a névvizsgálati modell kapcsán a vizsgálat mikrotoponimikus jellegét hangsúlyozza

(Hoffmann 2007, 10). A mikrotoponimák csoportjába azon helynevek tartoznak, amelyek egy település határán belül, kisebb méretű denotátumokat jelölnek. Következésképpen ezen mikrotoponimákat többnyire az adott település lakossága ismeri (E. Nagy 2023, 597). Dolgozatomban – ahogy ezt már az előszóban is említettem – a Hoffmann István által felállított névvizsgálati modellt követem, ezen belül a nevek funkcionális-szemantikai és lexikális-morfológiai vizsgálatával foglalkozom. A névvizsgálati modellt a gyűjtésemben lévő történeti és élőnyelvi adatokon egyaránt alkalmazom. A névvizsgálati modell jellegzetessége a helynevek strukturális szempontú megközelítése és rendszerezése, amelyben Hoffmann a leíró és a történeti elemzésre egyaránt kitér. Munkám során ezek közül a leíró elemzéssel foglalkoztam. A leíró elemzésben meghatározó szerepet foglal el a névrész terminus. A leíró névvizsgálati elemzés

célja a nevek szerkezetének bemutatása. A névrész ebben az elemzési modellben elsődleges, olyan szegmentum, amely az adott névről valamilyen információt ad. Ennek értelmében a névrész két szempont szerint vizsgálható: funkcionális-szemantikai és lexikális-morfológiai szempontok szerint (Hoffmann 2007, 40). 62 10.1 Szerkezeti elemzés 10.11 Funkcionális-szemantikai elemzés A funkcionális-szemantikai elemzés a denotátum azon sajátosságait kívánja elemezni, amelyek a helynevekben tükröződnek. Hoffmann kiemeli, hogy ezek nem nyelvi osztályokként foghatók fel, hanem az emberi gondolkodás ismeretelméleti kategóriáiként, amelyekben a denotátum sajátosságai kifejeződnek (Hoffmann 2007, 40). A nevek funkcionális-szemantikai elemzése során megállapítható, hogy a magyar helynevek többsége egy- vagy kétrészes (Hoffmann 2007, 41). A Hoffmann-féle modell a helyneveket a névrész funkciója szempontjából három fő kategória szerint

vizsgálja: a hely fajtáját megnevező (F), magát a helyet megnevező (M), illetve a sajátosságot (S) kifejező névrész szerint, amelyben a névrész valamilyen tulajdonságát (méret, alak, szín, kor stb.), külső dologhoz, körülményhez (növényzet, állatvilág, épületek, eseménynek stb.), illetve valamilyen más helyhez való viszonyítását (pontos elhelyezkedését, irányát stb.) fejezi ki (Hoffmann 2007, 55–56). A helynevek ezen szempont szerinti bemutatásával és vizsgálatával az alfejezetben foglalkozom bővebben. A kétrészes helynevek névrészei között szintagmatikus viszony mutatható ki, ennélfogva Hoffmann különbséget tesz alap- és bővítményrész között. Az alaptag egyenlő a főtaggal, a bővítmény pedig az alárendelt taggal. Így a kétrészes nevek a következő funkcionális-szemantikai névmodell szerint határozhatóak meg: M+F, M+M, (M+S), S+F, S+M (Hoffmann 2007, 63–64). A vizsgálat során ez a modell szolgált alapul,

és ezáltal mutatom be azt, hogy az adott település lakosságának névkompetenciáját milyen tényezők befolyásol ják a névadás során. 10.111 Az egyrészes helynevek funkcionális-szemantikai vizsgálata A vizsgált település helynévanyagában az egyrészes helynevek aránya jóval alacsonyabb a kétrészeseknél. Ezek közül is főként a fajtajelölő funkcióval bíró nevek száma a magasabb. Kishegyes helynevei kapcsán különbséget teszek a bel- és külterület nevei között Elsőként a belterület fajtajelölő (F) utótaggal ellátott helyneveit elemzem, ezután a sajátosságot (S) kifejező, majd a megnevező (M) funkcióval bíró elemzési szempontra térek rá. Az egyrészes helynevek esetében nemcsak a táblanévvel ellátott neveket sorolom be, hanem a különféle helynévi adatokat is elemzem az alacsony szám miatt. 63 A fajtajelölő funkcióval bíró névrészek mindig főnevek, ezen belül is földrajzi köznevek, amelyek a helyet és a

hely fajtáját határozzák meg (Hoffmann 2007, 57). A belterületet képező fajtajelölő utótaggal rendelkező egyrészes helynevek közül ide tartozik: Falu, Óvoda, Gőzmalom, Dögtér, Kendergyár, Hegy, Iskola, Kálvária, Kápolna, Temető, Kereszt, Kertek, Mázsaház, Park, Parókia, Kastély, Piactér, Szárazmalom, Szélmalom, Téglagyár, Vízimalom, Vásártér, Vasútállomás, Zug. A belterületi részen egy adat rendelkezik sajátosságot kifejtő funkcióval a: Dombos. A Dombos név kapcsán a helynév alakjára utaló névvel van dolgunk. A sajátosságot kifejtő funkcióval rendelkező nevek számával megegyező arányban, pontosan egy helynév rendelkezik megnevező funkcióval, ami a belterületet illeti, ez pedig a Krivaja. A fajtajelölő funkcióval bíró nevek a külterület esetében a következők: Alj, Csárda, Hegy, Kaszáló, Szurgyik (Szurdok), Töltés. Az egyrészes nevek, amelyek valamilyen sajátosságot kifejtő funkcióval rendelkeznek,

külön alcsoportokba is besorolhatók. Az egyik ilyen kategória a hely viszonya valamilyen külső dologhoz, például az ott lévő növényvilágot illetően, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy régen milyen növények domináltak azon a helyen, illetve milyen gyümölcsöket termesztettek itt. Ide tartozik például a: Meggyes, Szilvás, Kamilla és a Tövises (Töviskes). A Tövises helynév talán nem annyira egyértelmű, mint az előtte álló példák A Magyar földrajzi köznevek tára szerint a Töviskes „cserjével, bozóttal benőtt hely” (FKnT 2014, 318). Akad olyanra is példa, amelyben magát az épület funkcióját fejti ki sajátosságával a helynév, ilyen a Csengetyűs. A Lépcsők név a helynév alakjára utal, ugyanis ezen a helyen a kertek lépcsőzetesen voltak kialakítva, ezért alakjáról kapta a helynév az elnevezést. A belterület neveihez képest valamivel nagyobb számot mutat a külterület megnevező funkcióval bíró neveinek száma.

Ezen kategóriába a következő nevek tartoznak: Bakony, Bogaras, Krivaja, Music. 64 10.112 A kétrészes helynevek funkcionális-szemantikai vizsgálata A kétrészes helynevek kapcsán az elemzési modellt követvén az alaptag fajtajelölő és megnevező funkcióval bír. Először a belterület fajtajelölő kategóriába sorolandó helyneveit, majd a külterületi névanyagot elemzem. Az elemzési példák esetében csak a táblanévvel ellátott neveket sorolom fel, a helynévi adatokat bővebben a Szótár c. rész taglalja Kishegyes települése kapcsán a belterület neveit vizsgálva a legnagyobb számot a fajtajelölő funkcióval bíró nevek, ezen belül is az utcanevek teszik ki. A fajtajelölő és a sajátosságot kifejtő kategóriák között sok esetben átfedések vannak, ezért mind a két csoportba besorolandók. Fajtajelölő funkcióval bíró belterületi nevek közé tartozik: Állatorvos utca, Betyár Imre utcája, Bikaistálló utcája, Bíró doki

utcája, Bíró Jóska utca, Buszker utca, Butterer Laci utcája, Boros kovács utcája, Cigány Szilvi utcája, Cukrász Tera utcája, Csendes utca, Csóré szabó utcája, Csúsz tanár bácsi utcája, Fejfár utcája, Fekete csikó utca, Frindik Jóska pék utcája, Frindik pék utcája, Fodor Joci utcája, Fodor Lajos utca, Fő utca, Gazdászati utcája, György István utcája, Hermecz Döme utcája, Híd utca, Idős Frindik Péter utca, Iskola utca, Jungábel Vica néni utcája, Kendergyár utca, Kisparokia utca, Kormos Jóska utcája, Laki utca, Lengyel doki utcája, Madár Erzsi utca, Majtényi János utca, Malom utca, Maronka József fuvaros utcája, Morel József utcája, Óvoda utca, Panyi Gyura utcája, Papucsosok utcája, Park utca, Parokia utca, Régi-kendergyár utca, Rózsa György utca, Rózsa kocsma utca, Rubus utca, Sándor Pista bácsi utcája, Sárga csikó utcája, Sárga-gödör utca, Sípos juhász utca, Sreck utcája, Szerencse Sándor boltos utcája, Szódás

Jóska utcája, Téglagyár utcája, Temető utcája, Tóth Csucsik kovács utcája, Vasút utca, Vízimalom utca, Zsák utca, Vágóhíd utcája, Vásártér utcája, Zsadányi Dezső utcája. Az utcák nevei mellett ide tartoznak még a köz (Kisköz, Vili köz), a negyed (Úri negyed), a sor (Cigány sor, Cucka sor, Kert sor, Honvéd sor, Szőlő sor, Bölő sor), a sarok (Heip-sarok, Rubus-sarok), a telep (Cigány-telep, Rózsa-telep, Disznópiac-telep, Kendergyár-telep, Pacsirta-telep), a vég (Alvég, Felvég), a zug (Diener-zug), valamint a falu (Újfalu, Bölő-falu) – mint falurészt jelölő utótaggal rendelkező nevek is. A kocsmanevek szintén a belterületen megtalálható, fajtajelölő funkcióval bíró épületek, döntő többségük tulajdonosaik nevét viselik magukon, ahogyan ezt a példák is szemléltetik: Dobler kocsma, Fekete-zsidóasszony-kocsma, Dömötör kocsma, Gálik kocsma, Hermecz Döme kocsma, Király kocsma, Központi kocsma, Nagy kocsma, Elek

Pista kocsma, Rózsa kocsma, Nyakú kocsma, Fontányi kocsma, Sípos kocsma, Csernik kocsma, Sándor bácsi kocsmája, 65 Sörös kocsma, Szerencse kocsma, Talpai kocsma, Ürge kocsma, Vadász kocsma, Nyírádi kocsma, Varga Péter kocsma, Zug kocsma, Bábi kocsma, Bakonyi kocsma, Bata kocsma. A belterülethez tartoznak ezen kívül a boltok, házak, hidak, valamint egy kereszt megnevezése. A boltok nevei szintén főként tulajdonosukról lettek elnevezve: Csabai bolt, Csóré bolt, Fűzi bolt, Gazdabolt, Halász bolt, Hornyák bolt, Kis-zsidó-bolt, Lassú-bolt, Pepi bolt, Lipcsi-bolt, Péter Pista bolt, Piactéri bolt, Rubus-bolt, Vili-bolt. A házak megnevezései is szintén főként a bennük élő lakos nevét viselik magukon: Balassa-ház, Fatrics-ház, Firang-ház, Frankl-ház, Gálik-ház, Heip-ház, Hermecz-ház, Jungábel-ház, Kertész-ház, Kis-zsidó-ház, Laki-ház, Pecze-ház, Rubus-ház, Simon-zsidó-ház, Szőke Fábi-ház, Szőke-ház, Trébusz-ház. A

Bakterház, Csőszház, Kántorház, Őrház utótagjai szintén ezzel a funkcióval bírnak. A hidak közül ide tartozik a Kishíd, Plesák-híd és a Subás hídja, az utóbbi utótagja toldalékos formában jelenik meg. A keresztek esetében pedig a Malmer-kereszt A keresztek döntő hányada a külterületen helyezkedik el, ugyanis – az adatközlőim elmondása szerint – régen minden tanya közelében keresztet emeltetett az ott élő család. A víznevek esetében nagy arányú előfordulást mutat a kút utótag, ilyen például: az Ártézi kút – három Ártézi kutat dokumentál a gyűjtés –, a Baromkút és a Csigás kút. Kisebb arányban fordulnak elő a folyók, patakok, illetve tavak nevei, a belterületen csupán egy folyó van, a Krivaja folyó. A földterületek közül a belterület egységét főként a kert(ek) teszik ki, ide tartozik a: Diener-kert, Fodor-kertek, a Jungábel-kertek, valamint a Szőlőskertek. Ezen kívül egy föld utótaggal

rendelkező nevet is említettek az adatközlők, a Cziráky-földeket, amely a Cziráky utcában lévő földterület volt egykor. A belterületen egyetlen egy kaszáló utótagú név szerepel a gyűjtésben, ez pedig a Sándor bácsi kaszálója. Ezen helynév esetében az utótag toldalékos formában használatos a nyelvhasználók körében. 66 A 4 legtöbbet előforduló fajtajelölő alaptag megoszlása a belterületen utca kocsma ház bolt 5. ábra: A 4 legtöbbet előforduló fajtajelölő alaptag megoszlása a belterületen A külterületi egységek helynévanyagának száma a kétrészes nevek esetében valamivel nagyobb arányt mutat a belterületet képező helynevek számától. Ezen példák esetében is átfedések vannak az (F) és (S) kategóriák között , amelyet a továbbiakban vizsgált példák szemléltetnek. A külterületen elhelyezkedő nevek döntő hányadát a tanyák teszik ki. A tanya fajtajelölő utótaggal rendelkező helynevek

mindegyikének előtagja – egy kivételel – a tulajdonosának nevét viseli magán. Ennek függvényében jegyezném meg, hogy ezen helynevek előtagjai (S) funkcióval bírnak. A vizsgált településem kapcsán az adatközlők névhasználatát figyelembe véve a tanya helyett a szállás kifejezés az elterjedtebb, amelyet a következő adatok is bizonyítanak: Bakosszállás, Barna-szállás, Bata-szállás, Becker-tanya, Becze-szállás, Blazsek-szállás, Buszkerszállás, Cékus-szállás, Csabai-szállás, Csernik-szállás, Csípai-szállás, Dudás-szállás, Farkasszállás, Fatrics-szállás, Fekete-tanya, Fodor-szállás, Gálik-szállás, Gáspár-szállás, Gazsiszállás, Gombár-szállás, Gyurka Illés-szállás, Halasi-szállás, Halasi-tanya, Horváth Pistaszállás, Horváth-szállás, Iccés-szállás, Janó-szállás, Karna-szállás, Kátai-tanya, Kátyánszállás, Kinkel-szállás, Kis-Rácz-szállás, Kis-szállás, Kis-tanya, Klaus-tanya,

Kovács-szállás, Lengyel-szállás, Lori-szállás, Lukács-szállás, Lukas-szállás, Mészáros-szállás, Molnár-szállás, 67 Nagy-tanya, Notar-szállás, Ozorák-szállás, Papp-szállás, Pecze-szállás, Pecze-tanya, Raffaiszállás, Simon zsidó-szállás, Süli-szállás, Szabó-szállás, Szőke-szállás, Tóbiás-szállás, Tóthszállás, Tündér-szállás, Varga György-szállás, Varga-szállás, Welker-tanya. Három tanya esetében az utótagot toldalékos formában nevezték meg az adatközlők: Juszti néni szállása, Kancsár Vera néniék szállása, Sándor Pityuék szállása. Akadt olyanra is példa, amikor többesszámban nevezték meg az utótagot. Ez az azonos családnevű birtokosok kapcsán volt gyakori, akik közel éltek egykor egymáshoz. Ilyen például a: Kancsár-szállások, Kis-szállások, Mátyus-szállások, Papp-szállások. A HKFT 1881-ben készített felmérése alapján szépen kirajzolódik Kishegyes tanyavilága, főként a

Nagy-kaszáló területén. 6. ábra: Kishegyes tanyavilága 1881-ben Régen szinte minden tanya mellett keresztet emeltettek az ott élők. A külterületen megtalálható keresztek közül a következők találhatók meg a gyűjtésben: Gálik-kereszt, Fatricskereszt, Firang-kereszt, Fodor-kereszt. A külterületen a tanyák után a legnagyobb számot a szántóföld- és dűlőnevek teszik ki. A szántóföldek és a dűlőutak esetében is az elnevezés általában a személynevek által történik, amely az előtagban jelenik meg. A szántók a földtulajdonosok nevét viselik magukon, ezek a következők: Baba-földek, Diener-föld, Fekete Amál-föld, Figura-föld, Heip-föld, Kátyán-föld, 68 Kiss-föld, Kocsis-föld, Lukács-föld, Nagy-föld, Pecze-föld, Sebestyén-föld, Simon zsidó-föld, Trébusz-föld, Welker-föld. A szántóföldek nem személynévvel ellátott előtagjaiban általában az adott helynév valamilyen jellegzetessége jelenik meg, például

mérete: Kis-földek; elhelyezkedése: Moholiföld (mivel Mohol község felé vezető úton terül el) és a Kis-állomás-föld (az állomás mellett található); akad olyanra is példa, amikor az előtagban a földet művelő foglalkozása jelenik meg: Pap-földek és a Tanító-föld; valamint az egyik helynév esetében az elnevezése onnan ered, hogy feltehetően a földterület az állam birtokában volt, innen a Falu-föld megnevezés. Az előbb felsorolt helynevek előtagjai mind (S) funkcióval rendelkeznek. A dűlőutak nevei általában azon a környéken élő családok, az egykori szállások lakosainak nevét, illetve valamilyen tájékozódási pontot hordoznak előtagj aikban. Ezen helynevek előtagjai is (S) funkcióval bírnak. Az előtagban személynévvel rendelkező dűlőutak nevei: Baba-dűlő, Bakos-dűlő, Cigány Pista-dűlő, Dudás-dűlő, Fekete Amál-dűlő, Fekete-dűlő, Fodor Elek-dűlő, Gálik-dűlő, Kiss Károly-dűlő, Kocsis-dűlő,

Lengyel-dűlő, Makra-dűlő, Mátyus-dűlő, Mészáros-dűlő, Papp-dűlő, Pecze-dűlő, Tóbiás-dűlő, Varga-dűlő. Egy esetben fordult elő toldalékos formában az utótag: Csáki Mihály dűlője. Több dűlőnév esetében az előtagban viszonyítási alapot neveztek meg, a következő példák ezt mutatják: Kis-vasút-dűlő, Második-dűlő, Nagy-istálló-dűlő, Régi-vicinális-dűlő, Topolyai-dűlő, Kelta-dűlő, Vasút-dűlő. Egy adat esetében az előtagban a méret: Kis-dűlő; és szintén egy adat esetében az alak: Rövid-dűlő jelenik meg. A Vak-dűlő esete bizonytalan Feltételezéseim szerint a történeti forrásban említett Rövid-dűlővel hozható párhuzamba, ugyanis az adatközlők elmondása szerint az elnevezése onnan ered, hogy a dűlőútnak egy idő után vége szakad. Feltevéseim szerint a Rövid-dűlő a Vak-dűlővel egyenlíthető ki, csupán az elnevezés eltérő. A külterületnek szintén nagy részét képezik az utak, amelyek

fajtajelölő funkcióval bírnak: Bajsai út, Gunarasi út, Hármas út, Hármashatár út, Határ út, Kúlai út, Kutasi út, Moholi út, Régi út, Szikicsi út, Sziváci út, Topolyai út, Verbászi út, Zentai út. A külterülethez tartozik néhány gyümölcsös, illetve a szőlős, amelyek elnevezésében a kert utótag szerepel, ilyen például a: Függőkertek és a Pap-kert. A járás utótagú főnevek is a külterület nagy részét tették ki, amelyek legelőként funkcionáltak, ezek a következők: Baromjárás, Nagyjárás, Ökörjárás. 69 Kishegyest a Telecskai-dombok veszik körül, ennélfogva egy dimbes-dombos területről beszélünk. Az adatközlők névhasználatában a domb kifejezés nem szerepelt, ehelyett a domb megfelelőjeként a hegy földrajzi köznevet használták. Ilyen például a: Csóka-hegy, Kálváriahegy, Kaszáló-hegy, Nagy-hegy, Strázsa-hegy, Vaj-hegy, Vár-hegy Egy történeti forrás nevez meg domb utótaggal ellátott helynevet,

amely a Határ-domb. A település bel- és külterületén egyaránt átfolyik a Krivaja folyó, de emellett a település határán kívül esett egykor a Krivaja-patak és a Vadásztó is. Az utóbbi kettőt egyedül a Második és az Harmadik katonai felmérés térképei közölték. Az adatközlők nem említették a gyűjtés folyamán. A település délnyugati határának nagy részét képezi a kaszáló. A területi viszonyítás érdekében a kaszálót különféle sajátossággal rendelkező előtaggal látták el az adatközlő, mint például: Alsó-kaszáló (lásd Alj), Felső-kaszáló, Kis-Kaszáló, Külső-kaszáló, Nagy-kaszáló, Szikicsi-kaszáló. Ezek közül csak az egyik előtagjában találunk személynevet: Árvai-kaszáló A Kaszálótól nem messze található két völgy a Gazsi völgye, illetve a Patak völgye. Mind a két helynév utótagja toldalékos formában használatos, az előtag és az utótag között birtokviszony fejeződik ki. A

település nyelvhasználói között gyakori a felüljáró helyett a híd kifejezés használata, ezek a következők: Fekete-híd, Nagy-híd, Vasúti híd, Verbászi híd. Az eddig említett helyfajták mellett a külterületi egységek részét képezik még a telepek: Pernyetelep, Sintértelep, Szeméttelep. 70 A 4 legtöbbet előforduló fajtajelölő alaptag megoszlása szállás dűlőút szántóföld út 7. ábra: A 4 legtöbbet előforduló fajtajelölő alaptag megoszlása a külterületen A következő elemzési kategória a sajátosságot kifejtő funkcióval bíró helynevek csoportja. Ezen helynevek száma igen magas A sajátosságot kifejtő funkcióval rendelkező neveket külön alcsoportokra oszthatjuk, amelyek a helynevek különféle sajátosságairól árulkodnak. Először a belterület sajátosságot kifejtő funkcióval rendelkező helyneveit elemzem, majd a külterületi egységekre térek rá. A belterület helyneveinek sajátosságot kifejtő

funkcióinak alfelosztása: a) a hely viszonya valamilyen külső dologhoz, ezen belül az ott lakó emberekhez: Cigány-putri, Dudás-iskola, Fodor Sándor-falva, Kovács-iskola, Pap-lak, Úri negyed, Betyár Imre utcája, Bíró doki utcája, Bíró Jóska utca, Buszker utca, Butterer Laci utcája, Boros kovács utcája, Cigány Szilvi utcája, Cukrász Tera utcája, Csóré szabó utcája, Csúsz tanár bácsi utcája, Fejfár utcája, Frindik Jóska pék utcája, Frindik pék utcája, Fodor Joci utcája, Fodor Lajos utca, György István utcája, Hermecz Döme utcája, Idős Frindik Péter utca, Jungábel Vica néni utcája, Kormos Jóska utcája, Laki utca, Lengyel doki utcája, Madár Erzsi utca, Majtényi János utca, Maronka József fuvaros utcája, Morel József utcája, Panyi Gyura utcája, Papucsosok utcája, Rózsa György utca, Rubus utca, Sándor Pista bácsi utcája, 71 Sípos juhász utca, Sreck utcája, Szerencse Sándor boltos utcája, Szódás Jóska utcája,

Tóth Csucsik kovács utcája, Zsadányi Dezső utcája b) az adott helynevet birtokló, illetve használó sajátosságot kifejtő nevek: Czirákymalom, Hajas Kata-bódé, Kása gödre, Majoros-sziget, Pepi néni darálója, Puruckiféle szélmalom, Uhor-bódé, Vadász-otthon, Dobler kocsma, Fekete-zsidóasszonykocsma, Dömötör kocsma, Gálik kocsma, Hermecz Döme kocsma, Király kocsma, Elek Pista kocsma, Rózsa kocsma, Nyakú kocsma, Fontányi kocsma, Sípos kocsma, Csernik kocsma, Sándor bácsi kocsmája, Sörös kocsma, Szërëncse kocsma, Talpai kocsma, Ürge kocsma, Vadász kocsma, Nyírádi kocsma, Varga Péter kocsma, Bábi kocsma, Bata kocsma, Csabai bolt, Csóré bolt, Fűzi bolt, Halász bolt, Hornyák bolt, Kis-zsidó-bolt, Lassú-bolt, Lipcsi-bolt, Péter Pista bolt, Rubus-bolt, Vili-bolt. Fatrics-ház, Firang-ház, Frankl-ház, Gálik-ház, Heip-ház, Hermecz-ház, Jungábelház, Kertész-ház, Kis-zsidó-ház, Laki-ház, Pecze-ház, Rubus-ház, Simon-zsidó-ház,

Szőke Fábi-ház, Szőke-ház, Trébusz-ház, Sándor bácsi kaszálója c) a hely viszonyított helyzetét kifejező nevek: Első-, Második-, Harmadik-kút d) a hely színét kifejtő: Sárga-gödör e) szagot kifejtő tulajdonsággal rendelkező nevek: Büdöspatika f) a hely alakját kifejtő: Rövid-dűlő g) irány megjelölése: Keleti-temető, Nyugati-temető, Kúlai úti iskola, Bakonyi kocsma h) méretet kifejtő: Kis-óvoda, Kis-állomás, Kis-forduló, Kis-híd, Nagy kocsma, Nagyfa, Nagy-hegy, Nagy-istálló, Nagy-malom, Nagy-óvoda i) az ott lévő építmény vagy annak részét képező nevek: Temető-árok, Temető-szél, Templomtér, Kálvária-hegy, Fekete csikó utca, Iskola utca, Kendergyár utca, Kisparókia utca, Malom utca, Óvoda utca, Régi-kendergyár utca, Sárga csikó utcája, Sárga-gödör utca, Téglagyár utcája, Temető utcája, Vasút utca, Vízimalom utca, Vágóhíd utcája, Vásártér utcája, Bikaistálló utcája j) a hely korát kifejtő:

Újfalu, Régi-temető k) a hely pontos elhelyezkedését kifejtő: Krivaja-part l) az adott helyen lévő növényzetet kifejező: Szőlőkapu, Szőlőskertek m) a hely eredetét kifejtő: Malmer-kereszt A külterület sajátosságait kifejtő neveinek száma szinte megegyező a belterületi nevek számával. A külterület (S) kategóriával rendelkező neveket szintén külön csoportok szerint elemzem. Ezek a következők: 72 A külterület helyneveinek sajátosságot kifejtő funkcióinak alcsoportjai: n) az adott helynevet birtokló, illetve használó sajátosságot kifejtő nevek: Baba-lak, Kurin Pista bácsi téglagyárja, Papp-sziget, Pecze-kastély, illetve ide tartoznak a már előzőleg is említett tanyák, szántóföldek tulajdonosainak nevei o) a hely viszonyított helyzetét kifejező nevek: Első-könyök, Második-könyök, Harmadik-könyök, Negyedik-könyök, Hetedik-könyök, Első-dűlő, Második-dűlő, Felső-kaszáló, Alsó-kaszáló, Külső-kaszáló

p) a hely színét kifejtő: Fekete-híd q) irány megjelölése: Kúlai határ, Kúlai út, Kutasi út, Szikicsi-határ, Topolyai út, Topolyai-határ r) méretet kifejtő: Kiserdő, Kis-kaszáló, Kis-park, Kis-vasút, Nagy-állomás, Nagy-híd, Nagy-istálló-dűlő, Nagy-kaszáló s) a hely valaminek a része: Kaszáló-hegy, Határ-domb t) funkcióját, működését kifejtő: Méhészlak u) a hely pontos elhelyezkedését kifejtő: Krivaja-patak v) a hely eredetét kifejtő: Gálik-kereszt, Fatrics-kereszt, Firang-kereszt, Fodor-kereszt Az utolsó elemzési kategória a megnevező funkcióval rendelkező nevek csoportja. A megnevező funkciójú nevek száma igen alacsony a gyűjtött anyagban mind a kül- és belterületet nézve egyaránt. Megnevező funkcióval rendelkező helynevek a következők: A belterületen: Krivaja folyó és a Krivaja-part; a külterületen: szintén a Krivaja folyó és a Krivaja-patak. 73 10.12 Lexikális-morfológiai elemzés A helynevek

lexikális-morfológiai elemzése a nevekben előforduló kifejezőeszközök szerint történik. A helynévrendszer vizsgálatával világossá válnak előttünk az adott kor és terület névadási szokásai, illetve jellegzetességei, vagyis hogy az előzőleg vizsgált funkcionális-szemantikai kategória során előforduló helynevek milyen lexikális, morfológiai és grammatikai eszközök által jelennek meg (Hoffmann 2007, 41). 10.121 Az egyrészes helynevek lexikális-morfológiai vizsgálata A lexikális-morfológiai névvizsgálati elemzés az egyrészes helynevek kapcsán egyértelmű és világos. A vizsgált település helynévállományai között egyrészes, egyszerű földrajzi nevek a következők: Hegy, Park, illetve a Kertek. Az utóbbit a -k többesszám jelével alkotott szóalkotási mód jellemzi. Az egyszerű földrajzi nevek csoportját külön alcsoportokra oszthatjuk, amelyek megjelölik magát az építményt: Óvoda, Gőzmalom, Kendergyár, Iskola,

Kálvária, Kápolna, Mázsaház, Parókia, Kastély, Szárazmalom, Szélmalom, Téglagyár, Vízimalom; utalnak az ott termő növényvilágra, például a Kamilla és a Szőlők esetében, de előfordulnak egyéb köznevek is, például a Lépcsők helynév, amely a külterületen kialakított gyümölcsös alakjára utal. Az egyrészes helynevek esetében a következő nevek a tulajdonnevek csoportját alkotják: Bakony, Bogaras, Krivaja, Music. A helynevek kapcsán igen gyakori a személynevek előfordulása az adott település szóalkotási módjában, amelyet a következő példák szemléltetnek: Bábi, Béla bácsi, Csiri, Illés, Kátai, Magdi. Akad olyanra is példa, amikor a személynevet a foglalkozás is kiegészíti, például a Frindik pék és a Boros kovács. A személynevek esetében is találunk példát az -s képzővel alkotott nevek csoportjára, például ilyen az Iccés és a Tatus. A nevek esetében az Iccés név eredete és képzése meglehetősen érdekes,

ugyanis az Iccés a Szabó családnevűek megkülönböztetéseként szolgált. Az adatközlők elmondása szerint régen sok Szabó vezetéknevű élt a településen. Ezen család megkülönböztetéseként az Iccés nevet szánták, mivel a tejet iccében mérik, és csupán ez a család tenyésztett otthon teheneket. A név szerkesztési módja tehát a következő: Icce+s képző. Az egyrészes helynevek esetében a lexikális-morfológiai szintet figyelembe véve a leggyakoribb névalkotási mód, amely a gyűjtés adatai között előfordult, az -s képzővel ellátott helynevekben mutatkozik meg, amelyeket még további alcsoportokra oszthatunk aszerint, hogy az ott termő növényzetre utalnak (Meggyes, Szilvás, Tövises), vagy az adott helynév alakjára (Dombos), illetve az adott építmény funkciójára (Csengetyűs). 74 A Temető és a Kaszáló eredetileg -ő, -ó képzős folyamatos melléknévi igenévből alakultak ki, azonban helyneves használatuk során már

főnévvé váltak. 10.122 A kétrészes helynevek lexikális-morfológiai vizsgálata A kétrészes helynevek esetében több elem sorolható be a Hoffmann-féle elemzési modell által, amely szintén külön csoportonként elemzi a funkcionális névrészeket, ezen belül a kétrészes helynévi elemeket. A Hoffmann féle névvizsgálati modell külön csoportok és alcsoportokként elemzi az egyes helyneveket. Ezen csoportok szerint tüntettem fel az általam vizsgált helynévi elemeket. Elsősorban a köznevek csoportosítását mutatom be, amelyek a következők: a) egyszerű földrajzi köznév: Kis/erdő, Kis-óvoda, Nagy-kaszáló, Kis-földek, Czirákymalom, Keleti-temető stb. a) összetett földrajzi köznév: Nagy-istálló-dűlő, Határ-domb b) népnév: Zsidó temető, Zsidó iskola c) foglalkozást, címet jelölő szó: Tanító-föld, Pap-lak, Pap-föld, Úri negyed, Tortás Manci néni háza, Állatorvos utca, Csóré szabó utcája d) növénynév:

Szőlős/kertek e) állatnév: Csóka-hegy, Bika/istálló, Csirke/piac, Disznó/piac, Fekete csikó utca, Sárga csikó utca, Pacsirta-telep f) építményt jelentő szó: Pecze-kastély, Pista bácsi téglagyárja, Zsidó templom, Bikaistálló utcája, minden tanya utótagú, ház utótagú helynév g) egyéb köznév Vaj-hegy ‘dűs fűvel benőtt domb’, Vár-hegy A következő felosztás a helynév, illetve helynévi származékok csoportja a modell alapján, amely lehet: a) egyrészes helynév: Kálvária-hegy, Hederes-dűlő, Nagy-kaszáló, Nagy/járás, Külsőkaszáló, Felső-kaszáló, Alsó-kaszáló, Dombos-pince, Kis/erdő b) kétrészes helynév: Kis-vasút-dűlő, Kis-parókia utca, Nagy-istálló-dűlő, Kis-zsidó-bolt, Kis-zsidó-ház, Disznópiac-telep, Kis-állomás-föld, Régi disznóvásár c) egyrészes képzett helynév: Gunarasi út, Kúlai határ, Kúlai út, Moholi út, Moholi-föld, Régi út, Szikicsi út, Szikicsi-határ, Szikicsi-kaszáló, Sziváci

út, Topolyai út, Topolyaidűlő, Topolyai-határ, Úri negyed, Zentai út, Kutasi út, Hármas út. 75 Az egyrészes képzett helynevek csoportját egyöntetűen az -i képzővel alkotott nevek csoportja alkotja. d) kétrészes képzett helynév: Kúlai úti iskola A személynevek igen nagy hányadát teszik ki a gyűjtésnek, a modell a következők szerint csoportosítja ezeket: a) családnév: Gálik-dűlő, Mátyus-szállások b) keresztnév: Pepi néni darálója c) többelemű személynév: Kis-Rácz-szállás d) szentnév: Szentandrási út A melléknévi jellegű szavak felosztása: a) képzetlen melléknév: Nagy-kaszáló, Rövid-dűlő, Vak-dűlő, Idős Frindik Péter utca b) képzett melléknév: Központi kocsma, Csigás kút, Ártézi kút, Dombos-pince c) számnévből képzett melléknév: Hármas út, Hármas/határ út A számnevek szerinti felosztás esetében csupán sorszámmal ellátott helynévi adatokra volt példa: a) sorszámnév: Első-könyök,

Második-könyök, Harmadik-könyök, Negyedik-könyök, Hetedik-könyök, Első-kút, Második-kút, Harmadik-kút, Első-dűlő, Második-dűlő 76 11. Összegzés A szakdolgozatban bemutatott kutatómunka a Magyar Nemzeti Helynévtár Program keretében történt. A gyűjtés során a célom Kishegyes teljes helynévállományának összegyűjtése az adatközlők minél szélesebb körének bevonásával. A gyűjtött anyag dokumentálása mellett jelenleg is folyamatban van ezen helynévi adatok térképen való megjelenítése és képekkel való kiegészítése. A gyűjtés során a hagyományos, élőnyelvi gyűjtést alkalmaztam, amely hatékonynak bizonyult. A korpuszba az adatokat a történeti források feldolgozása mellett az élőnyelvi adatok biztosítják, amelyeket hangfelvétel segítségével rögzítettem. A kezdetleges helynévállományba dokumentált helynévi adatokat felülírtam, ezért a nem releváns, illetve nem helynévi elemnek számító adatokat

töröltem a gyűjtési állományból. Ennélfogva a jelenleg felgyűjtött adataim száma 1070, amelyben csupán 3 online adat található meg. A Hoffmann-féle névvizsgálati modell segítségével a célom a vizsgált település helynévi elemeinek felülvizsgálása, valamint a legjellegzetesebb névalkotási módok bemutatása. Összességében elmondható, hogy a fajtajelölő és a sajátosságot kifejező kategóriák között gyakran átfedések vannak, ahogy ezt az előzőleg bemutatott példák is alátámasztják. Ez a kétrészes helynevekről mondható el. A település névanyagát figyelembe véve döntő többségét a kétrészes helynevek képezik. Az egy-, illetve kétrészes nevek esetében a fajtajelölő funkcióval bíró nevek (F) száma a legmagasabb, ezt követi a sajátosságot kifejező (S), és utolsó sorban a legalacsonyabb számot a megnevező (M) funkcióval bíró helynevek csoportja alkotja. A funkciók aránya F S M 8. ábra Az egy- és

kétrészes nevek funcióinak aránya 77 A fajtajelölő funkciójú nevek csoportjában a leggyakoribb előfordulást az alaptagban a belterületi egységben az utca (53%), a kocsma (20%), a ház (16%) és a bolt (11%) utótagú nevek alkotják, míg a külterületen ugyanezen funkcióval döntő többségét a szállás (51%), ezt követően a dűlőút (22%), a szántóföld (16%) és az út (11%) utótagú nevek csoportja teszi ki. Az idő előrehaladtával, ahogyan a tapasztalat is mutatja, az emberek élettere egyre inkább beszűkül. A lakosság érdeklődési köre főként a belterületre korlátozódik – a belterületi egységben egyre több név jön létre –, emiatt a külterület nevei kiszorulnak, eltűnnek (Kováts 1981, 170). Jelen gyűjtés emiatt a külterületi egységen található helynevekre nagyobb hangsúlyt fektet. A helynevek kulcsfontosságát hangsúlyozva fontosnak tartom azt, hogy az általam gyűjtött mikrotoponimák az utókor számára is

fennmaradjanak, és értékeit ők is megismerjék. 78 Irodalomjegyzék Bauko János. 2019 Társadalom és névhasználat Magyar névtani kutatások Szlovákiában Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság, ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke. 15 Benkő Loránd. 1970 Névtudományunk helyzete és feladatai Kázmér Miklós – Végh József (szerk.) Névtudományi előadások ll Névtudományi Konferencia Nyelvtudományi Értekezések (70): 7. Borovszky Samu. 1909 Bács-Bodrog vármegye I In Magyarország vármegyéi és városai Budapest: Mek. EKFT = Az első katonai felmérés. A Magyar Királyság teljes területe 965 nagyfelbontású színes térképszelvényen. 1782–1785 DVD Budapest: Arcanum Adatbázis Kft, 2004 E. Nagy Katalin – Szilágyi-Varga Zsuzsa – Kis Tamás 2022 Bevezetés a helynévkutatásba Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. https://mnytudartsunidebhu/bevhnkut/ (2023 05 24.) E. Nagy Katalin 2023 Szempontok a

mikrotoponimák kontinuitásának vizsgálatához Magyar Nyelvjárások (61): 597. Fehér Krisztina. 2004 Névelméleti alapvetések a magyar ragadványnévkutatás első korszakában (1872–1957). Névtani Értesítő (26): 75 https://core.acuk/download/pdf/51308464pdf (2023 02 02) Fényes Elek. 1851 Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Nyomtatott Kozma Vazulnál FKnT. = Bába Barbara – Nemes Magdolna 2014 Magyar földrajzi köznevek tára A Magyar Névarchívum Kiadványai (32): 318. FNESz. = Kiss Lajos 1988 Földrajzi nevek etimológiai szótára Negyedik, bővített és javított kiadás. I Kötet A–K Budapest: Akadémiai Kiadó Hajdú Mihály. 2003 Általános és Magyar Névtan Személynevek Budapest: Osiris Kiadó Hajdú Mihály. 1973 A Vásárhelyi-puszta földrajzi nevei In Nyelvtudományi vándorgyűlés A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai (133): 35. 79 HKFT = Harmadik

katonai felmérés térképei (https://maps.arcanumcom/hu/map/thirdsurvey75000/?bbox=2175097886199642%2C57283 29.224622587%2C2204124847690938%2C5739030408582512&map-list=1&layers=43, 2023. 08 14) Hoffmann István. 1993 Helynevek nyelvi elemzése Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvi Intézet. 4 Hoffmann István. 2002 A magyar névkutatás az ezredfordulón In Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János szerk. Debrecen–Jyväskylä: Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. 9 Hoffmann István. 2003 Magyar helynévkutatás 1958─2002 A Magyar Névarchívum Kiadványai 7. Debrecen: Magyar Nyelvtudományi Tanszék 10–11 Hoffmann István. 2007 Helynevek nyelvi elemzése Második kiadás Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 67. Budapest: Tinta Könyvkiadó Hoffmann István. 2014 Név és jelentés In Bauko János – Benyovszky Krisztián szerk A nevek szemiotikája. Nyitra–Budapest: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem –

Magyar Szemiotikai Társaság. 6 Hoffmann István. 2021 A Magyar Nemzeti Helynévtár Programról Helynévtörténeti Tanulmányok (17). Hoffmann István – Rácz Anita – Tóth Valéria – Kis Tamás. 2022 A magyar helynevek története. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó https://mnytudartsunidebhu/mhntort/ (2023. 05 24) Inczefi Géza. 1970 Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata Makó környékének földrajzi nevei alapján. Budapest: Akadémiai Kiadó 52–55 Kováts Dániel. 1981 A belterületi nevek kérdéséhez In Hajdú Mihály – Rácz Endre szerk Név és társadalom. A III Magyar Névtudományi Konferencia előadásai Budapest: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai (160): 170. MDH = Magyar Digitális Helynévtár (https://mdh.unidebhu/, 2023 02 01) MKF = Magyarország katonai felmérése. 1941 Budapest: Arcanum Adatbázis Kft 80 MKFT = A második katonai felmérés. A Magyar királyság és a Temesi bánság nagyfelbontású, színes térképei.

1819–1869 DVD Budapest: Arcanum Adatbázis Kft, 2005 MNH = Magyar Nemzeti Helynévtár. MTA–DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport. Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke (https://mnh.unidebhu/, 2023 02 01) MNHP = Magyar Nemzeti Helynévtár Program. (https://mnhpunidebhu/, 2023 08 16) Matijevics Lajos. 1975 A jugoszláviai Bácska víznevei Pesty Frigyes kéziratos gyűjteményében. Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Évkönyve 2 Matijevics. 1977 Kishegyes és környéke földrajzi neveinek adattára Vajdaság helységeinek földrajzi nevei 3. Szabadka: Minerva Kiadó Papp György – Rajsli Ilona. 2006 Bácskai helységek Pesty Frigyes 1864 évi kéziratos helynévtárában. Tóthfalu: Logos-print Rasztovác Henrietta – Rózsa Viola. 2023 Helynévi adatok gyűjtése közösségi oldal segítségével, avagy miért jó a Facebook? In Studia Iuvenum Chronolinguistica 8. Az ELTE Benkő Loránd Nyelvtörténeti Hallgatói Műhelyének sorozata.

Budapest: ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék. (megjelenés alatt) Sebestyén Árpád. 1960 Egy s más az élő dűlőnévanyagról In Mikesy Sándor – Pais Dezső szerk. Névtani vizsgálatok Budapest: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtani Konferenciája. 84 Szabó T. Attila 1937 Miért és hogyan gyüjtsük a helyneveket? In György Lajos – Márton Áron szerk. Népművelési Füzetek Kolozsvár: Gloria Könyvnyomda 15–16 Virág Gábor. 1994 Kishegyes 225 éves = Üzenet, XXIV Évfolyam: 5–6 szám Vukmirović, Dragan. 2011 Popis stanovništva, domaćinstva i stanova u Republici Srbiji 2011. Prvi rezultati Beograd: Rebuplički zavod za statistiku 27 (http://media.popis2011statrs/2011/prvi-rezultatipdf, 202212 01) 81 Ábrajegyzék 1. ábra: Kishegyes térképe a külterülettel a Magyar Királyság korában (1819–1869) 13

(https://maps.arcanumcom/hu/map/secondsurveyhungary/?bbox=2177109964096653%2C5729623318315356%2C2203604480257791%2C 5739390.881877066&map-list=1&layers=5, 2023 08 31) 2. ábra: Kishegyes etnikai összetétele 14 3. ábra: Kishegyes külterületében lévő helynevek egy része a Google Earth Pro alkalmazásban . 21 4. ábra: A gyűjtési táblázat egy része az Excel táblázatban 22 5. ábra: A 4 legtöbbet előforduló fajtajelölő alaptag megoszlása a belterületen 67 6. ábra: Kishegyes tanyavilága 1881-ben 68 (https://maps.arcanumcom/hu/map/thirdsurvey75000/?bbox=21605367972149407%2C5723 952.517116343%2C2218590720197532%2C5745354885036192&map-list=1&layers=43, 2023. 08 31) 7. ábra: A 4 legtöbbet előforduló fajtajelölő alaptag megoszlása a külterületen 71 8. ábra Az egy- és kétrészes nevek funcióinak aránya 77 82 Rezümé A dolgozat célja a 2022/23-ban végzett élőnyelvi és online felületen történt helynévgyűjtés módszereinek

és eredményeinek bemutatása. A gyűjtés a Vajdaság tartományban elhelyezkedő Kishegyes település helynévváltozatait dolgozza fel. A helynevek analitikus feldolgozása szótári formában valósul meg. A kutatómunka kapcsolódik a Magyar Nemzeti Helynévtár Programhoz is, ezzel a gyűjtött anyag elérhetővé válik a teljes magyar nyelvterület helynévkutatói és az érdeklődő nemzetközi szakemberek számára is. A korpuszt a történeti források mellett hangfelvétellel dokumentált gyűjtés, valamint a közösségi háló kínálta lehetőségeknek köszönhetően, online felületen gyűjtött adatok biztosítják. A bevezetőt követően a dolgozat egy rövid ismertetőt nyújt a Magyar Nemzeti Helynévtár Program munkájáról és elméleti hátteréről. A dolgozat első részében a településtörténet leírása mel lett hangsúlyt kapnak a kutatás során felhasznált módszerek, külön kitérve a gyűjtés eredményességét biztosító adatközlők

szerepére is. A munka második része a szótár felépítését és rendszerezési elveit ismerteti. Ez tartalmazza a 19 századtól kezdődően a történeti, valamint az élőnyelvi és online felületen gyűjtött adatok összességét a Magyar Nemzeti Helynévtár Program által kidolgozott szócikkmintának megfelelő formában. A szakdolgozat záró része a helynevek névrendszertani elemzését, szintetikus feldolgozását vizsgálja a Hoffmann-féle modell funkcionális-szemantikai és lexikális-morfológiai szempontjai alapján, valamint a terepmunka alatt összegyűjtött helynevek térképen való lokalizálását is ismerteti. A munka célja hozzájárulni a Magyar Nemzeti Helynévtár Program egységes digitális adatbázisához, amely az egész Kárpát-medencében található magyar lakta települések helynévállományát kívánja összegyűjteni, ennek függvényében a Vajdaságban lévő, többségében magyar ajkú közösségekét is. Kulcsszavak: helynév,

helynévgyűjtés, helynévszótár, Hoffmann-féle modell, Kishegyes 83 Сажетак У раду ће се презентовати методе и резултати истраживања грађе топонима прикупљених на терену и помоћу онлајн упитника током 2022/23 године. Корпус обухвата варијанте топонима насеља Мали Иђош у Војводини. Аналитичка обрада имена места ће бити представљена у облику речника. Рад је део истраживачког пројекта под називом Национални програм мађарских топонима чији је носилац Мађарска академија наука, те ће сакупљени материјал бити доступан свима који се баве ономастиком на целокупном

мађарском језичком подручју па и шире. Поред историјских извора, корпус чини аудио материјал снимљен на терену као и грађа прикупљена помоћу онлајн анкета на друштвним мрежама. Након увода, у раду се даје кратак приказ теоријског оквира и начина функционисања пројекта Националног програма мађарских топонима. У првом делу се приказује историјат самог места а затим се акценат ставља на методе које су коришћене током истраживања, са посебним освртом на улогу испитаника који су омогућили да прикупљање грађе буде успешно спроведено. У другом

делу ће бити представљена структура а затим и принципи систематизације речника. Речник наиме садрже све историјске податке почев од 19 века, али и из савременог говорног језика прикупљених теренских радом и преко онлајн површина и то у виду речничких чланака по моделу који је установљен у оквиру Националног програма мађарских топонима. У завршном делу мастер рада ће се анализирати ономастичка грађа топонима, његова синтетичка обрада на основу функционало-семантичких и лексичко-морфолишких аспеката Хофмановог модела, те ће се на

географским картама представити локалитети топонима сакупљених на терену. Циљ рада је давање доприноса успостављању јединствене дигиталне базе података Националог програма мађарских топонима са циљем да се представи сав ономастички материјал насеља у којима живе Мађари у Карпатском басену, самим тим и назива места у Војводини у којима већинско становништво чине Мађари. Кључне речи: име места, сакупљање топонима, речник топонима, Хофманов модел, Мали Иђош 84 Abstract The purpose of this paper is to present the methods and results of the collection of place names carried out in 2022/23 on a living

language and online interface. The collection deals with the variations of toponyms of the settlement of Kishegyes, located in the province of Vojvodina. The analytical processing of the place names is carried out in the form of a dictionary. The research is also connected to the Hungarian National Toponym Registry Program, which makes the collected material available to place name researchers of the entire Hungarian-speaking area and also international specialists interested in the topic. In addition to historical sources, the corpus is provided by a collection documented with audio recordings, as well as data collected online due to the possibilities offered by the social network. After the introduction, the thesis provides a brief description of the work and theoretical background of the Hungarian National Toponym Registry Program. In the first part of the thesis, in addition to the description of the history of the settlement, emphasis is placed on the methods used during the

research, with particular reference to the role of informants that ensure the effectiveness of the collection. The second part of the work describes the structure and organization principles of the dictionary. It contains the totality of the historical data, as well as the data collected on the living language and online interface starting from the 19th century, in a format corresponding to the sample article developed by the Hungarian National Toponym Registry Program. The final part of the thesis examines the nomenclature analysis and synthetic processing of place names based on the functional-semantic and lexical-morphological aspects of Hoffmann’s model, and also describes the localization of the place names collected during the fieldwork on the map. The aim of this work is to contribute to the unified digital database of the Hungarian National Toponym Registry Program, which aims to collect the place names of Hungarian-inhabited settlements in the entire Carpathian Basin,

subject to this, those of the predominantly Hungarian-speaking communities in Vojvodina as well. Keywords: toponym, toponym collection, toponym dictionary, Hoffmann’s model, Mali Iđoš 85