Kereskedelem | Turizmus » Ökoturizmus

Ökoturizmus I. Az ökoturizmus tervezése II. OPTIMÁLIS SZINTŰ TURIZMUS MEGHATÁROZÁSA ÉS A TERV KÉSZÍTÉSE Workshop célkitűzése: 1. A különböző, érintett szektorok képviselőinek részvételével a park ökoturisztikai célkitűzésének, irányelveinek meghatározása 2. A park ökoturisztikai társaságának/szervezetének megalakítása a csoport tagjaiból 3. A park kitűzött ökoturisztikai fejlesztési tervének kijelölése 4. A tervezet folytatásához a stratégia meghatározása A park területére irányuló kérdések Ökoszisztémák, erőforrások • Folyamatos megfigyelési mechanizmus kialakítása a turizmus okozta károk, az erőforrások sérülékenységének mérésére –segítségül szolgálhat más parkok alkalmazott technikája, módszere. A projekthez fel kell sorolni a s zükséges feltételeket, a kutatások, felmérések időbeni behatárolását és költségigényét. • A kevésbé ismert fajok, ökoszisztémák

tanulmányozásának ösztönzése. Kiváltképp fontos lehet turisztikai attrakciót jelentők esetében. A projekthez fel kell sorolni a szükséges szellemi és technikai feltételeket, a kutatás időtartamát és költségigényét és a kutatások, felmérések vezetőjét ki kell jelölni. Látogatókra vonatkozó adatok • A látogatók számának rögzítésére rendszer kialakítása. Az adatrögzítés ne csak a számokra, de demográfiai jellemzőkre is kiterjedjen. A projekthez fel kell sorolni a s zükséges feltételeket, a felelős személyt meg kell határozni, a rendszer kialakulásának időigényességét és költségeit. • A látogatók körében rendszeresen elvégzett felmérések ütemezése. Olyan adatok megszerzése a cél. Amelyek nem a látogatók számának és demográfiai jellemzőinek megismerésére irányulnak (arra ott a rendszer), hanem marketing és menedzsment kérdésekben fontos információkra. Pl Mi az, ami tetszett és mi az ami nem a

parkban? Előzetesen honnan és mit hallott a parkról? Meg kell határozni, hogy ki tartja kézben a felméréseket, időben mikor történnek, mennyi idővel és milyen költségekkel jár a kérdezés és feldolgozás. Park infrastruktúra • A parkban meglevő és tervezett infrastruktúra egy master-plan kialakítása, mely tartalmazza a túraútvonalakat, jelzéseket, táblákat és egyéb lehetőségeket a helyi anyagok és design, valamint a környezetszempontú épületek tervezésében járatos emberekkel való konzultálás fontos a projekt tervezésénél. Továbbá meg kell határozni, hogy ki a terv felelőse, mennyi időbe és milyen költségekkel jár a kivitelezés. • Ha teljes a terv, fel kell sorolni a prioritást élvező feladatokat (pl. új épületek építése vagy a régiek felújítása, átépítése), a megfelelő tervezőt és építőket. Meg kell bizonyosodni afelől, hogy az építés során helyi anyagok és építészeti formák előtérbe

kerülnek. Meg kell határozni a projekt felelősét, az egyes részfeladatok ütemezését és költségét. Emberi erőforrások 1 • • A park vezetőinek és személyzetének (pl. hivatali alkalmazottak, őrök, szakvezetők) szakképzettség és képesség szerinti meghatározása. A személyzettel járó költségek meghatározása. A személyzet tréningjének, oktatásának meghatározása, időbeni ütemezése, rendszerességre törekvés. A park számára legkedvezőbb alternatíva meghatározása: helybeni tréning vagy terepgyakorlatok más parkokban, tanfolyam részvétel stb. a s zervezéssel, lebonyolítása járó költségek és idő meghatározása. A park területén kívüli, szűkebb-tágabb környezetére irányuló kérdések A park és a helyi lakosok kapcsolata • A park turizmusa melyik közösségeket érinti illetve fogja érinteni közvetlenül: A kapcsolat alapul a helyi kultúrán, a társadalmi-gazdasági feltételeken. Ajánlott egy

találkozó, fórum megbeszélése minden egyes közösséggel, ahol az érdekeket és a szerepeket, turizmusban való részvételt megbeszélésre kerülhetne. Kell egy közösségi kontakt ember aki felelős a kapcsolatok felvételéért és folyamatosságáért. • Az érintett települések egy-egy képviselőjének kiválasztása, akik részt vesznek a f ejlesztési tervekben és tagjai lehetnek a park ökoturisztikai társaságának. • A települések számára segítségnyújtás és támogatás információszolgáltatás a turizmusról, hozzáférés a t réningekhez és részvétel biztosítása a p rojektekben, egyes feladatokban. Ehhez milyen feltételek szükségesek (ember, pénz, idő?) • Rendszeresen megtartott tájékoztatások, fórumok, a közösségek számára. A turizmus előnyeiből való részesedés biztosítása és a mindennapi életüket zavaró tényezők minimalizálása, kizárása (felelős személy, idő, pénz) Regionális infrastruktúra Milyen

regionális fejlesztések (úthálózat, eü. szolgáltatás, szállás stb ) szükségesek a tervezett ökoturisztikai terv javításához. • Lobbizás a megfelelő szervezeteknél (kormány, helyi önkormányzat, magánszektor) a fejlesztés támogatására. Eszköz: ki kell jelölni a fejlesztés előnyeit a teljes régió számára • Regionális attrakciók • Létezik-e olyan attrakció a régióban, amellyek a park szeretne kooperálni (régió package) Ha igen, kapcsolatfelvétel, marketing és reklámtevékenység megszervezése Országos viszonylatban a terület finanszírozása, jogi keretei: A park turizmusának vezetéséért hivatalosan felelős szervezet, személyek, szerv megnevezése A park zónákra osztása (ld. menedzsmentnél) A belépődíjak meghatározása A park költségvetési rendszerének meghatározása, Más országok és parkok példája a belépődíjrendszernél, a bevételek visszaforgatása tekintetében. Alapvető szempont a park

életképessége szempontjából a finanszírozás biztosítása. • A park területén a költségvetés megosztása (turizmus használta területek fejlesztésére, ökoszisztémák védelmére, kutatásokra, stb.) Mi élvez prioritás? Miből származik a bevétel legnagyobb része? • • • • A magánszektor szerepe 2 Az együttműködő utazásszervező meghatározása. Meg kell határozni, hogy milyen szerepet tölt be? (saját szakvezetőt alkalmaz vagy a park adja pl.) • Meg kell határozni milyen információra van szüksége a parknak a turisták keresletét illetően (mit szeretnek, milyen korosztály, stb.) Trendek, kutatások, utazásszervezők tapasztalatainak felhasználása, szakember beavatása. • III. ÖKOTURIZMUS STRATÉGIA MEGÍRÁSA Akcióterv elkészítése a feladatokról. • cél • a megvalósítás tervezett folyamata • felelős • költségek • határidő Az ökoturisztikai terveknek lehet egy másodlagos funkciójuk is, a régió

hivatalos fejlesztési tervének részévé válhat mint ökoturisztikai terv. Ennek a megváltoztatása csak a létrehozott bizottság beleegyezésével lehet. Az írott anyagnál ügyelni kell az öko-dizájnra, ehhez akár profi konzultáns segítségét is igénybe lehet venni – ha van rá keret. Interpretáció Kiegészítés az órai anyaghoz: Válogatás interpretációs esettanulmányokból, kutatásokból: Az ökoturizmus oktatási szerepe - Kostas Christ Kínai mondás: ”Adj egy halat az embereknek, akkor egész nap azt fogják enni, tanítsd meg halat fogni, és egy életen át halat fog enni.” Adj az embereknek egy napos ökotapasztalatot, amelytől lenyűgöződnek, ismertesd meg őket az ökoturizmus elveivel és ez meg fogja változtatni az életüket. Ha az ökoturizmus felelősségteljes utazást jelent, mely megőrzi a természeti környezetet, s hozzájárul a helyi lakosok életminőségének javításához, akkor az alapja az oktatás, mely mind a helyi

lakosokat, mind a nemzetközi utazókat illeti. Pl. Delta Camp in Botswana school offers classes on wildlife ecology and conservation education Nyitott, nádtetős osztályterem←1992, csekély befektetés Jó példája annak, hogy az ökoturisztikai oktatás az állatok viselkedésén és az ökológiai alapok ismertetésén túllép. Részvétel során az utazási tapasztalatok befolyásolhatják az emberek mindennapi életét, utazási szokásait. Szálláshelyeken: prospektusok, szórólapok elhelyezése, mely elmagyarázza a helyi, megőrzésre irányuló kezdeményezéseket, természeti, kulturális értékeket, a h elyi emberek hagyományait. (oktatási és természetvédő vezető, mint állandó lakos) Infotáblák kihelyezése, turistaútvonalak kijelölése, gyakorlati lépések ökoturiszitkai oktatás szerepére vonatkozóan. Az ökoturizmus elméleti és gyakorlati tudatosításafenntartható design, szálláshelytől az ágyig, ételekig, környezetbarát termékek és

szolgáltatások 3 Közösségi Múzeum- Lamm sziget, Kenya Közösségi vezetők, szálláshely szolgáltatók, tour operatorok kezdeményezésével létrejött közösségi tenger/óceán környezeti múzeum. Mivel a lakosok túlnyomó része a tengerből él, célja az volt, hogy még többet megtudjanak a környezetről, továbbá a környezetvédelmi oktatóközpont mintegy attrakcióként és ismeretszerzési lehetőségként szerepel. A hatékony ökoturisztikai oktató kulcsa, hogy az interpretáció és oktatás segítségével mindent kihasznál, amivel felkeltheti az odalátogatók érdeklődését. Ez a fogadóhely dizájnjával kezdődik, mely interpretív kiállítást nyújt bemutatva az erőforrás érzékenységét, sérülékenységét, mely nemcsak természeti de kulturális sérülékenységet is jelent. turisták etikai kódex a helyi kultúra jobb megértése Az ökoturisztikai oktatás egy módja annak, hogy a turisták megtanulják, hogyan tudnak pozitív

hatást kifejteni a természeti és emberi környezetre, a területre látogatásuk alatt. Az ökoturisztikai oktatás megközelítése és az interpretív trendek- Craig R. Sholley Az ökotúrán résztvevők ismertszerzési elvárásai megnövekedtek magas színvonalú természeti történet, kulturális tartalom és az előadások és tapasztalatok variációja Oktatás: tour operator lodge operator trip program designer új és kreatív formáját igényli az oktatásnak, előadásnak, terepjárás felépítésének természetvezető (naturalist): biztonságos, emlékezetes, ismeretszerző természetjáró tapasztalatokat nyújtson, folyamatos tréning (elméleti, gyakorlati: problémamegoldó, szerepjátszó feladatok; oktató+ professzionális szerep), lehetőleg helyi lakos legyen, aktivizálja a résztvevőketterepen zajló tevékenységek Spontán „on site” interpretávió az ökotúra kulcsa. Egyéni utazóknak szintén biztonságos és könnyen elérhető, egyéni

tevékenységek, lehetőségek biztosítása. Jól látható ösvények, túraútvonalak leírásai erősíthetik az önálló felfedezéseket Bár ezidáig ezek a brossúrák gyakran csal általános információkat közöltek a terület élővilágáról, lakosairól. Mostanában kiadott útleírások már téma alapúak, orientáltabbak, speciális tartalommal rendelkeznek. Pl. Medicinal Plant Trail in Peru helyi sámánok, ethnobotanikusok jelölték ki, ma már tudományos, fiatalok oktatását és az egészséges turizmust szolgálja. A brossúra tartalmazza a növények listáját, azok gyógyító erejét. További tudományos kutatások, felmérések (emlős, madár, virág- listák) kezdetüket vették, s szinte a teljes területet feltérképezték. Az ökotúra tervezés kiszélesedő oktatási és információs bázisa kreatív ökotúra- tevékenységekhez vezetett, pl. kijelöltek egy útvonalat, mely lehetővé teszi kutatók, turisták, helyi lakosok és oktatók

számára az esőerdő térbeli tanulmányozását (és így a turisták védve vannak az eltévedéstől is). Ráadásul az integrált tudományos kutatás és ökotúra- oktatás indirekt módon a helyi lakosok potenciális előnyeinek és újabb erőforrásoknak a feltárásához vezetett. Interpretációs irányelvek- „The Art Of Guiding” - Oswaldo Munos Az összes fontos üzenet átadása a vezetés során A fenntartható életmód/ életvitel fontossága mind otthon, mind külföldön Effektív kommunikáción keresztüli motiváció művészete növekvő igény új típusú szakvezetés 4 Alapvető vezetési technikák Irányelvek a vendégek részére: 1. Elvárások: a vidék, ország adottságainak elfogadása 2. Adaptáció: a különböző ökoszisztémák és környezeti (éghajlat, ételek, szállás) adottságokhoz, mint az utazás során szerzett tapasztalatok fénypontjaihoz való alkalmazkodás elősegítése 3. Az ország rendszere: kulturális

tapasztalatok, megvalósult és nem megvalósult tapasztalatok a látogatott országban 4. Napról napra tervezésre ösztönözni a látogatókat 5. Csapatmunka: aktív részvétel ösztönzése, így a siker mindenki inputjának az eredménye, s a látogatók számára a teljesség érzetét adja 6. Vezető- látogató kapcsolat: barát- vendég kapcsolat, ahol mindkét fél egymástól kap és egymásnak ad információt és tudást 7. Közös cselekvés (interaction): kommunikáció a helyi lakosokkal tapasztalatgyűjtés 8. Fotók, képek: humanisztikus érdeklődés, a tényszerűség, definíciók, meghatározások helyett a kulturális folyamatok, történések, visszajelzések rögzítése; azok magyarázata pedig a vezető feladata 9. Kommunikáció: Bármilyen kérdés, panasz, probléma azonnali tudatása a vezetővel v más illetékessel 10. Szabályok és megkötések: A vendégek biztonsága, jóléte, a l átogatott terület és az általános működés céljából 11.

Az értékek megértése: a gazdasági, társadalmi és politikai faktorokkal kapcsolatban az ország kulturális és etnikai jellemzőinek megértésére ösztönzi a látogatókat 12. Jó hangulat, elégedettség: kétoldalú A vezető információt generál, de minél többet kérdeznek, annál nagyobb a megszerzett tudás és öröm Irányelvek a vezetők számára 1. Jól informált legyen, naprakész információkkal rendelkezzen a h elyi és globális híreket, körny.védelmi kérdéseket illetően Elképzelhető, hogy az utazókat is érdeklik a napi hírek 2. Szakvezetők v etikai kódex betartása: ha nem létezik, állítsd össze magadnak a kivitelezendő tevékenység környezeti és tudományos sérülékenységére tekintettel. 3. Vigyél magadddal egy „hordozható szakvezető csomagot”, mely tartalmaz feljegyzéseket a területről. („field notebook”), kijelölt útvonal- túra térképet, táblát, referencia könyvet, határozókönyveket, távcsövet,

elsősegélycsomagot, stb. 4. Hagyj időt arra, hogy a turisták megfigyeljék a területre vonatkozó hivatalos szabályokat és megkötéseket. Ha ilyen nem létezik, saját környezeti aggodalmaidat, figyelmeztetéseidet ismertesd 5. Motiváld a turistákat a környezeti kérdések/ ügyek fontosságáról, regionálisan és globálisan egyaránt, így az ökotúra kezdeti lépéseleket a védelem ügyének és az erőforrások ésszerű használatának mind otthon mind külföldön 6. Segítsd a k örnyezeti hatások folyamatos megfigyelését (monitoring), kormányzati szervekkel együttműködve 7. Fejleszd a vezetési technikád és általános tudásod Rendszeresen vegyél részt szemináriumokon, workshopokon. Tarts előadásokat pl havonta egyszer bizonyos témákban szakmai köröknek, kluboknak. Minden alkalommal más prezentációja révén tudásod bővül 8. Beszéded és előadásaid tervezd a csoportvezetővel v helyi szakértővel koordináltan 9. A negatív hatások

minimalizálása érdekében ha szükséges, lépj közbe a v endégek és a h elyiek vitáiban, kapcsolataiban 10. Tanulj meg „nem tudom”- ot mondani, ha a válaszadás nem lehetséges 11. Tartsd be az ígéreteidet 5 12. A nehézségekre időben előre készülj fel Legyél pontos, realista a séták hosszát, időtartamát illetően 13. Ne engedd, hogy a vendégek műanyag v szervetlen anyagú ajándékokat adjanak a h elyi közösségnek (ld. „Az istenek a fejükre estek című filmet) 14. Légy józaneszű és becsületes 15. Holisztikusan interpretáld a látnivalókat 16. Vacsora utáni rövid, ösztönző, gondolatébresztő anyagok összeállítása, előadások, beszélgetések a vendégekkel FIGYELEMFELKELTÉS ÉRDEKLŐDÉS MEGERŐSÍTÉSMOTIVÁCIÓ CSELEKEDETEK Konkrét cselekedetek különböző módon jelentkezhetnek: • • • • • • az utazó tudatosabbá válik a természeti és emberi erőforrások ésszerű használatát illetően mind otthon mind

külföldön belép egy környezetvédelmi szervezetbe otthon pénzbeli támogatást ad a k örnyezetvédelmi projektekhez a f ogadóországban vagy még specifikusabban a meglátogatott területen szájról- szájra reklám kb. 70%-át teszi ki az összes sikeres promóciós kampánynak a célterületre vonatkozóan kiutaztató-beutaztató operátorok professzionalizmusát és elhivatottságát, elkötelezettségét erősíteni lehetséges gazdasági jutalmazás (borravaló) a szakvezetőnek és/v. helyi közösségek résztvevőinek a jó munkáért A turisták szemében az első benyomás a legfontosabb, nincs második esély. Ha megvannak az általános irányelvek, évente innováció szükséges. A szakvezetés során elérendő legfontosabb és legnagyobb eredmények a megváltozás és a motiváció a vendégek körében. A trópusi esőerdők interpretációja (Geraldo Budowski) A természetes erdők 1%-át illeti meg „fenntartható” jelző. Az esőerdők a szárazföldek

0,64 %-át teszik ki, de az összes élővilág 30-40 %- ának élőhelyét jelentik. A jó interpretáció különböző területek ismeretén alapul, úgy mint ökológia, botanika, zoológia és azok különböző összefüggéseinek ismeretén. A jó interpretáció függ a szakvezetés minőségétől, különböző publikációk indulás előtti rövid ismertetőitől. - Őserdei útvonalak ideális hossza 800-1200 m, kalandvágyó embereknek 1500 m. Jelzőtáblák, leírások helyett ajánlatos rövid, nyomtatott leíró anyagokat kiadni minden egyes megállóhelyen, a fellelhető értékek ismertetésére, hátulján az útvonal térképével Látogatókp-ban tájékoztatni a lehetséges veszélyekről, lvasnivalókat adni+ térképeket, posztereket 12 főnél kevesebb létszámú csoport az ideális A látogatók pszichológiai felmérése Választási kritériumok és a hatékonyság megítélése Zavaró tényezők: a létesítménynek teljesnek, egésznek kell lennie és

kiegészítenie az erőforrást/az attrakció alapját, annak zavarása nélkül Hatások: a látogató kezdeti benyomása (hatások+öszötnzés) 6 Figyelemfelkeltés: a f igyelemfelkeltés és hogy milyen messzire hajlandók elmenni a l átogatók a további felfedezés érdekében Állandóság-rugalmasság: a létesítmény hogyan tud alkalmazkodni a változásokhoz, tervezéshez és információkhoz? Részvétel: a látogatók aktivitását milyen szintig tudja befolyásolni a szolgáltatás, média eszköz? Megbízhatóság: az eszközök, felszerelések biztonsága és könnyű pótlása, javítása+ a dolgozók megbízhatósága Látogatók típusa: a különböző típusoknak megfelelő szolgáltatás és média eszköz Kiállítás útvonala: a megtekinthető, érzékelhető tárgyak, médiák sorrendje Látogatók mérete: optimális méret meghatározása (élménynyújtás+biztonság) Biztonság: a látogatók általi illetve rájuk leselkedő veszélyek

csökkentése, kizárása A megfelelő média kiválasztása: tér és vizuális hatások alkalmazásának korlátai- mikor válik zavaró tényezővé a látogatók számára az alkalmazott vizuális technika (vakító, hangos)? Azok hatása az erőforrásra: hely-érzékenység, erózió, zaj- fényhatások károssága Rongálódás, vandalizmus: design+ biztonság kialakítása (ellenálló, elérhetetlen, stb) Költségek: befektetési és működési ktg-ek nagysága Az ökoturizmus keresleti tényezői Az ökoturisták típusai Típus A – Alkalmi ökoturista - Casual Nature Tourist (pl. magyar „Puszta-program”) • Tömegturizmusra jellemző típus • Csoportos utak • Félnapos, egynapos kirándulás keretén belül történelmi hely, védett terület stb. megtekintése • Kerülik a nehezen megközelíthető és kevésbé felkapott területeket • Komfort igénye a szolgáltatásokban (a kényelem elvárt a teljes út során) • Tolerancia szint magas Típus B –

Aktív, kalandvágyó ökoturista - Mainstream Nature Tousrist ( „Rafting”) • Cél: a megszokottól eltérő utazáson való részvétel • A kalandtúra iránti kereslet tipikus csoportja • Középpontban a rekreáció (pl. vitorlázás, hegymászás, biciklizés, búvárkodás) • Egyéni utazások kevésbé népszerűek, inkább a csoportos package a jellemző (transzfer, szállás, ellátás + helyi szervező programjai) • Közvetlen kapcsolat a természettel Típus C – Elkötelezett ökoturista - Dedicated Nature Tourist • A területet kifejezetten annak védettsége miatt keresi fel • Sok C típusú tevékenység hasonlít a B típusúhoz, de különbözik abban, hogy az elsődleges cél nem a r ekreáció, hanem ismeretszerzés – a helyi történelem, kultúra alaposabb megértése, megismerése • Tolerancia szint alacsony (zaj, szennyezés) • Egyéni utazások • A kialakított szálláshelyek minimális hatással vannak a területre (low impact

lodging) • Rövid tartózkodás (max. egy hét) • Inkább a terület pénzbeli támogatása jellemzi, mint önkéntes munka (vásárlás, belépő) 7 Típus D – Ízig vérig ökoturista - Hard Core Nature Tourist • Tudományos kutatásokon, környezetvédelmi és ismeretszerzési utakon, önkéntes programokon való részvétel (Earthwatch, UNEP programok, táborok) • Nemcsak ismerik és megértik a t ermészeti értékeket, hanem közvetlenül részt is vesznek a természeti és kulturális környezet megőrzésére irányuló programokon • Hajlandóak többet fizetni az útért és/vagy önkéntes munkát vállalni a környezet és helyi kultúra megőrzésének érdekében • A természetvédelem érdekeinek elsődlegessége: korlátozott és/vagy tiltott a területet szállás és egyéb fejlesztések kivitelezése – a terület természetes állapotában látogatják A kanadai ökoturisták utazási motivációi – esettanulmány motivációk felmérésére Az

alábbiakban három tanulmány megállapításairól olvashatunk, amelyek mélyrehatóan vizsgálják a kanadai ökoturisták utazási motivációit. E tanulmányok eredményeit összevetik az átlagos kanadai utazók szokásaival. A tanulmányok rámutatnak, hogy az ökoturistáknak az átlagos utazókkal szemben sokkal inkább vannak társadalmi motivációik, ezek kihangsúlyozzák a fizikai tevékenységet, a hasonló érdeklődésű emberekkel való találkozást és a rendelkezésre álló időn belül a lehető legtöbb látnivalót. Az ökoturista az átlagos utazóval szemben tehát jobban érdekelt a desztinációk kiválasztásában, amelyek tartalmazzák a p usztaságot, tavakat és folyókat, a vidéki területeket, a parkokat, a hegyeket és az óceánpartot. Az ökoturizmus kifejezés egy speciális utazási piacot ír le. Ez áll azokból, akik kiválasztanak egy bizonyos desztiánciót és azokból a természet orientált élményekből, amelyek eredeti környezetben

élhetőek át. A tanulmányok szerint ökoturizmus a szabadidős utazás körül központosul, amelynek lényege, hogy a turista megfigyelje és élvezze a természetet. Ezt a tendenciát gyors növekedés jellemzi, gyakran az 1. világ polgárai látogatnak el a szegényebb, trópusi országokba Kenyában, Ecuadorban és Costa Ricaban fejlődik és egyre nagyobb teret hódít az ökoturizmus. A turizmus ezen formája kihangsúlyozza a természet megőrzésének és a gazdaság fejlődésének összehangolását; ez mindenütt fontos tényező, de főként a szegényebb területeken. A turizmus jelenségének vizsgálata jobban megvalósítható, ha létrehozunk egy forgalmi szerkezetet/vázat. Az ökoturizmust elemző szerkezetet Fennel és Eagles tervezte, amely három összefüggő komponensből áll: 1. a szolgáltatóiparból 2. a látogatókból 3. és a természeti környezetből A szerkezet központi komponense a természeti környezeten belül az utazási élmény, mert az

utazó élménye közvetlenül összefügg a környezettel. A forgalmi szerkezet egyik oldalán a szolgáltatóipar áll. Az utazásszervezés alapvető sajátossága az utazáshoz szükséges infrastruktúra megléte, amely tartalmazza a közlekedést, a szállást, az étkezést és az informálást. A közösség fejlődésének egyik kulcstényezője, e szolgáltatások nyújtásának színvonala. A készlet menedzsment magába foglalja a természet védelmét, amelyet környezetbarát turizmuspolitikával lehet megvalósítani. A környezeti tervezés szükséges a turizmus fejlődéséhez, hogy korlátozni tudják a negatív hatásokat, amelyek az infrastruktúra elmaradottságából és a látogatók viselkedéséből következhetnek. A szerkezet másik oldalán a látogatóval kapcsolatos tényezők szerepelnek. A marketing egy kritikus tényező. A látogatónak meg kell határoznia, hová és hogyan akar utazni A látogatónak bizonyos szintű kötelezettsége van a

desztináció felé, és a marketing fontos szerepet játszhat, mind a viselkedés, mind a kötelezettség alakításában. 8 A látogató viselkedésmódjai az ökoturizmus koncepciós szerkezetének kritikus komponensei. Mit akar tapasztalni a látogató és milyen szinten? Mindezek teljesítési színvonala határozza meg, hogy a turista mit fog tapasztalni. A látogatói menedzsment központi tényező, amely segít összehangolni az ökoturista kívánságait a környezet állapotával. A tanulmányok a látogatók különböző viselkedésmódjaival is foglalkoznak. Ezek nagyban befolyásolják a tapasztalatszerzést. Mostanáig az ökoturisták motivációt általános tapasztalatokon keresztül vizsgálták, amely ellentmondásokba ütközik. Boo is megerősíti, hogy csak néhány olyan statisztika létezik, amely védett területre utazó emberek számán és jellemzőin alapul. Boo úgy gondolja, hogy az ökoturisták igényei kevésbé magasak, mint más turistáké,

mert nincs szükségük olyan szállásra, étkezésre vagy szórakozásra, amelyek a luxuskörülményeket közelítik meg. Az ökoturisták elfogadják és méltányolják a helyi lehetőségeket, szokásokat és értékeket. Pontosak-e ezek a tapasztalatok? Ez a t anulmány két motivációs kategóriát tárgyal. A desztináció kiválasztása a turista jellemvonásaitól függ. Ezeket a tanulmányban „vonzerőn alapuló motivációk”-nak nevezik A másik kategória a s zemélyes célokról és azok egymásra hatásáról alkotott vélemények csoportja. Ezek a „társadalmi motivációk”-ra vonatkoznak. E cikk célja, a kanadai ökoturisták vonzerőn alapuló és társadalmi motivációinak teljes megvilágítása. Segítségképpen ezeket összehasonlítja az átlagos kanadai utazókéval. MÓDSZEREK A Kanadai turisták viselkedésmódja és motivációi című tanulmány a Kanadai Statisztikai Hivatal nevéhez fűződik. Alapja az a felmérés, amelyet 11 500 kanadai

lakos részvételével végeztek el A válaszadókat arra kérték, hogy állítsák fontossági sorrendbe a különböző társadalmi és vonzerőn alapuló motivációikat, úgy ahogy azt legutóbbi utazásukkor a desztináció kiválasztásakor tették. Valamennyi motivációt négy lehetőség valamelyikébe sorolták: nagyon fontos, fontos, nem túl fontos, egyáltalán nem fontos. 26 társadalmi és 29 vonzerőn alapuló motivációt sorakoztattak fel valamennyi válaszadóak; az eredményeket táblázatba foglalták és 1985-ben publikálták. Később az adatokat a Waterloo Egyetem Szabadidővel Foglalkozó Tanulmányok Adatbankjába helyezték letétbe, így hozzáférhetővé téve őket másodlagos kutatások számára. Fennel tanulmánya olyan kanadai ökoturisták megkérdezésén alapul, akik az 1985 é s1989 közötti periódusban elutaztak Costa Ricába. Az ő tanulmánya ugyanazokat a társadalmi és attrakción alapuló motivációs választásokat használta, mint az

előbbi tanulmány, de ő két változtatást eszközölt. Először motivációs kérdésekkel egészítette ki. Olyan kérdéseket tett fel, amelyek segítségével az ökoturisták motivációinak definíciója pontosítható. Másodszor, a válaszadókat ő nem a legutóbbi utazásukról, hanem a costa ricai útjukról kérdezte. Fennel 77 használható kérdőívet produkált Kretchman és Eagles tanulmánya olyan ökoturisták megkérdezésén alapul, akik részt vettek az Ontario Természettudományi Szövetség Kirándulási Programjában. Például, 1989-ben 135 kirándulást ajánlottak a tagoknak. A kirándulások általában rövidek, 1-3 naposak és Ontario desztinációiba irányulnak. A megkérdezettek egy részét találomra választották ki azok közül, akik legalább egy ilyen kiránduláson részt vettek 1984 é s 1988 köz ött. Ez a tanulmány 182 ha sználható kérdőívvel rendelkezik. Williacy és Eagles tanulmánya olyan ökoturisták megkérdezésén

alapul, akik részt vettek a Kanadai Természeti Túrák Programban. Ez a p rogram egyaránt ajánl kirándulásokat a K anadai Természeti Szövetség és az Ontario Természettudományi Szövetség tagjainak. A kirándulások általában 2 hetesek és az országon kívüli különböző desztinációkba irányulnak. A részt vevőket találomra választották az 1985-től 1989-ig terjedő időszak listájáról. Ez a tanulmány 193 használható kérdőívet produkált. A három kanadai ökoturistákkal foglalkozó tanulmány adatait kombinálva teljes adatbázist hoztak létre. Az ökoturisztikai adatokat összehasonlították az akkor használt SPSS elemző programmal Mivel a legelső tanulmány által vizsgált népesség hatalmas és alaktalan volt, találomra lecsökkentették, hogy megkönnyítsék a számítógépes elemzést. 9 A motivációk osztályozásakor mind a négy lehetőséghez 1-1 számot rendeltek hozzá: nagyon fontos –4, fontos –3, kevésbé fontos

–2, egyáltalán nem fontos –1. A kérdések eredményeit táblázatba foglalták és átlagolták. Tehát, ha valamennyi megkérdezett kijelentené, hogy egy speciális motiváció nagyon fontos, mert számára útjának kiválasztásakor, akkor az a motiváció a négy középértékét kapná. Viszont, előfordulhatna az egy középértékes is, ha valamennyien kijelentenék, hogy az a motiváció egyáltalán nem volt fontos. Minden motivációra elkészültek a középértékek A népességek összehasonlítása ezek segítségével végezhető el. Az első felmérés – összehasonlítási alapként – az átlagos kanadai turista 15 motivációjának rangsorát mutatja be a Kanadai Utazási Viselkedés és Motiváció Tanulmány szerint. Ez a felmérés tájékoztató képet nyújt az átlagos kanadai turista utazási döntései során fellépő motivációkról. A család és a barátok jelentősége erőteljesen kitűnik, ezek az emberek szeretnek a családtagjaikkal

utazni és szeretnek olyan helyeket felkeresni ahol a családjuk vagy a barátaik élnek. A meghittség és a biztonság jelentős szerepet kap a listán. A legfontosabb környezeti/fizikai szempont a meleg klíma, amely indokolt vágy az északi emberek számára, hiszen az övéké hideg. A tavak és a folyók, az óceánpart és a strandok mindig megtalálhatóak az első 15 helyen. A meleg utáni vágyakozás magyarázatot ad arra, hogy a k iszámítható időjárás fontos helyet foglal a rangsorban. A hétköznapi élet viszonyaitól való elszakadás mindenkiben felvetődik. A nemzeti parkok és hasonló jellegű területek jól ismertek a kanadaiak körében és nagyon jó helyet foglalnak el a listán. Összegezve elmondható, hogy a kanadai turisták utazásuk során a családra és a barátokra, valamint a meleg klímára összpontosítanak. Biztonságban és családias környezetben akarnak lenni, szeretik a vízpartot. Szeretnek szórakozni és nemzeti parkokat látogatni

A második felmérés az ökoturisták legfőbb motivációit kutatta. A trópusi erdők, madarak, a folyók és tavak, a fák és a vadvirágok, az emlősök, az óceánpart helyet kapott a top 15-ben. Az ökoturisták jellemzően keresik az élményt is a természettel való kapcsolatban, a természetben való tartózkodás alatt, a vadon felfedezése, az állatok megfigyelése. Kifejezetten vágynak a természet megismerésére, amelyhez hozzájárul még a fotózás is. Maximálisan ki akarják használni a rendelkezésre álló időt, és felvetődik a tanulás igénye is. A legnagyobb összeget a t ermészet alapos megfigyelésére hajlandók szentelni. A tanulmány azt mutatja, hogy az ökoturistáknál fontos motivációnak számítanak az erdők, a vadvirágok, az emlősök és a madarak. A hüllők és kétéltűek is érdekesek, a rovarok és a h alak alulmaradtak a többi motivációhoz képest. Hazai és nemzetközi ökoturisztikai termékek Ökoturisztikai termékek Az

ökoturisztikai termék kialakítása kínálat alapú fejlesztést igényel, mely nem mesterségesen kialakított attrakciókra, hanem helyi adottságokra épül. Ökoturizmus szempontjából a legfontosabb az egyediség tervezése, a vonzerők típusát tekintve pedig a tájalkotó természeti értékek, fajok sokszínűsége és a kulturális, néprajzi értékek tekinthetőek. Az ökoturisztikai termék kialakításánál fontos szempont, hogy különböző érdeklődési körrel rendelkező embereknek és korosztályoknak megfelelő programokat kínáljon a terület. Az ökoturisztikai program célja, hogy a turisták a felejthetetlen élmény mellett elkötelezettebbé váljanak a t ermészeti, kulturális és társadalmi értékek megőrzése iránt. Ennek alapját a fentiekben ismertetett interpretáció szolgáltatja A programcsomagok összeállításával a szervezők kismértékben szabályozhatják a keresletet, vagyis figyelembe tudják venni a terület időbeli és

térbeli terhelhetőségét, kapacitását és annak megfelelően tudják a vendégforgalmat szabályozni. Az ökoturisztikai programok a fogadó terület szolgáltatásai számára egyenletesebb kapacitás-kihasználtság megvalósítását teszik lehetővé. A turisztikai 10 csomagok összeállításával lehetőség van különböző piaci szegmensek igényeihez igazodni, valamint újabb szegmenseket megcélozni, ezáltal színesítve a turisztikai keresletet. Az ökoturisztikai termékek különböző programokra épülhetnek 1. 2. 3. 4. 5. Természeti értékek bemutatására épülő termékek Kultúrtörténeti értékek bemutatására épülő termékek Erdei iskola Környezetvédelmi táborok Kutatóprogram Programok • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • Állatmegfigyelés (pl. madarak) Botanikai túra Gyógynövénytúra Természetjárás Földtani értékek tanulmányozása Népi hagyományok, szokások, örökségek

Helyi gasztronómia Népi mesterségek Népi kultúrtörténeti emlékek Népi gazdálkodási módok Környezettan, környezet oktatás Környezeti nevelés Megőrzési, védelmi programok (work camp) Madárgyűrűző tábor „Csináljuk együtt” – környezetszépítő, építő táborok Geológiai kutatás (pl. barlangok) Botanikai kutatás (pl. orchidea) Zoológiai kutatás (pl. ornitológia) Régészeti kutatás (pl. népi épületek) Lovaglás Kerékpározás Erdei iskolák Mi is az erdei iskola? „Valaminek a megtanulásához a legegyszerűbb út, hogy magad fedezd fel!”(Pólya György) Az ember világképe, értékrendje tapasztalatain alapul. A természet napjainkban sok -főleg városigyermek számára csupán hétvégi kirándulás, vagy a nyári táborok színhelye, mindennapi életükhöz semmi köze sincs. Bár megtanulják, hogy az ember létfeltétele a tiszta levegő, melyet az erdő termel számára, magától érthető szükségszerűségnek érzik, ha az

erdőt egy új városrész, vagy ipartelep létesítése miatt kivágják, az utóbbiakkal gyakrabban találkozhatnak, ezért életük nélkülözhetetlen részének érzik. A természetközpontú nevelés feladata éppen ez: lehetőséget és segítséget kell biztosítani a gyerekek számára, hogy megtapasztalhassák, megismerhessék és megszerethessék a természetet, hogy értékrendjükbe valós súlyának megfelelően, tehát alapvető értékként épüljön be. Egy újfajta hozzáállást kell kialakítani, melynek az elemei: a megértés, a szeretet és a felelősségérzet. 11 A gyerekek számára már az is óriási élmény, hogy a természetben lehetnek, az erdei iskola azonban lényegesen több, mint egyszerű kirándulás. A gyerekek magukkal hozzák mindennapjaik számos terhét, a hangos beszédet, a figyelmetlenséget, az elfojtott mozgásigényből adódó nyugtalanságot, a harsogó gépzenén eltompult érzékszerveket. Bár az erdő valamikor természetes

közegünk volt, ma már „át kell állnunk” a hullámhosszára, ha szeretnénk hogy titkait feltárj, hogy igazi élményekkel ajándékozzon meg. Az erdei iskola tanítás-tanulási módszer jellemzője, hogy – a megszokott iskolaképpel ellentétben, ahol a tanár az osztály előtt áll és magyaráz - itt a gyerekeké a főszerep: a tanár csupán irányítja munkájukat, szükség esetén segítséget ad, de végig háttérben marad. A látszattal ellentétben feladata roppant fontos: a gyerekeknek kiadott feladatokat, tevékenységeket úgy kell megtervezni, hogy a kérdésekre adott válaszokból végül összeálljon az ismeretanyag, melynek megtanítását az erdei iskola az idelátogató csoportoknak megígérte. Az ilyen típusú pedagógiai munka, bár talán kevésbé látványos, az oktatótól lényegesen magasabb szakmai és pedagógiai tudást, rengeteg háttérmunkát, felkészültséget igényel. Az erdei iskolák a programjukat életkornak és ismeretanyagnak

megfelelően dolgozták ki. Az erdei iskolák kialakulása Az első erdei iskolák Németországban alakultak a múlt század végén. A fellendülő iparosodás velejárójaként a nagyvárosokban egyre több ember betegedett meg tuberkulózisban. A gyerekeket szanatóriumokban gyógyították, a legfőbb cél a szervezet regenerálódása volt. A beteg gyerekeknek a fizikai és egészségi állapotához mérten alakították ki a programokat. A tanórák a szokásosnál rövidebbek voltak, kisebb volt egy osztály létszáma is. Az oktatás nagy része a szabad levegőn folyt Az első erdei iskolát Berlin melletti Charlottenburgban alapították 1904-ben, és szabadlevegős iskolának nevezték. 1910-es évektől egyre több ilyen iskola alakult, „vidéki iskolaotthonok” néven, és az I. Világháború után Németországban állami szinten elismerték az erdei iskolákat. Az oktatás helyszíne megváltoztatta a tanítási rendet is. Az erdei iskolai programok alapvetően más

módszereket, technikákat valósítanak meg az ismeretátadás során. Ott ahol a gyerekek a természettel állandó, közvetlen és aktív kapcsolatban vannak, a megismerés folyamatában a szemlélődő és az ismereteket befogadó magatartás helyébe a cselekvő, felfedező magatartás lép. Az utóbbi időben Magyarországon is egyre több iskola alakítja ki saját erdei iskolai programját. A környezeti nevelés szempontjából talán a l eghatékonyabb oktatási forma az erdei iskola, amely természetes módon nevel a környezet értékeinek tudatosítására, védelmére. Mivel a t ermészetben foglal helyet, részesévé tesz valamennyi résztvevőjét, azoknak az elsősorban érzelmekre ható környezeti hatásoknak, amelyek kizárólag az élő jelenlévő természetből fakadnak és nem pótolhatók annak sem szöveges, sem képi tükrözésével. Évszakokra és korcsoportokra dolgozzák ki a programokat, melyeknek összetevői: • hogyan viselkedjünk a természetben

• a terület földrajza • a terület növény és állatvilága • védett növényeink, állataink • talajunk, talajlakó élőlények • vizek élővilága, vizeink védelme • gyógynövények • erdő- és vadgazdálkodás • természetvédelem • környezetünk állapota • gyakorlati tudnivalók • mesék versek a természetről 12 • képek rajzok készítése a természetből, a természetről • természetismereti játékok • természetes anyagokból ajándékok, játékok készítése A programok elsősorban kint a terepen folynak. Két jól felszerelt oktatóterem áll rendelkezésre a termi programokhoz, tanártovábbképzésekhez, előadások megtartásához. Megismerhetik a vadon termő ehető és mérgező növényeket, a fűszernövényeket, a g ombaszedés szabályait, milyen növényekkel festettek annakidején, melyek a gyógyító növények, és hogy milyen használati és ajándéktárgyak készíthetők házilag a természet adta

anyagokból. + Egy szabadon választott terület ökoturizmusának a bemutatása, egy ökoturisztikai termék bemutatása. Lehet hazai és külföldi is (vizsgakérdés lehet egy választott terület ökoturizmusának a bemutatása. Egy példa: GÖMÖRSZŐLŐS, EGY FENNTARTHATÓ FALU Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány eredeti célkitűzésének és küldetésének a gömörszőlősi, fenntartható falu program felel meg a legjobban, s ennek megfelelően tevékenységünk fő gerincét is ez a feladat jelenti. Több, korábban elszigeteltnek indult kezdeményezésünket sikerült ötvözni ebbe a projektben, s ezáltal egy integrált, területfejlesztési program rajzolódott ki, az először csak egy falura méretezett programból. A fenntartható falu program célja az 1993-ban végzett széleskörű felmérés után fogalmazódott meg. A program célja a f enntartható vidékfejlődés gyakorlatának kialakítása, modellprogram létrehozása.

Célkitűzései a helyi közösség megnyerése és együttműködése a program megvalósításában, a fenntartható fejlődés helyi intézményrendszerének kialakítása, a kulturális örökség megőrzése, az organikus mezőgazdaság elterjesztése, a hagyományokon alapuló kismesterségek felelevenítése, a hagyományokra és a táji értékekre épülő turizmus fellendítése, a fenntartható fejlődés térségi szellemi központjának létrehozása, a természetes környezet megőrzése és fejlesztése, a kommunális szolgáltatások javítása, valamint a h elyi lakosság segítése a jövedelemteremtésben és a s zociális gondok enyhítésében. A program gyakorlati megvalósítása 1996 áprilisában kezdődött el. Felépült egy gyapjú kártoló üzem és a hozzá tartozó szövő üzem, amely munkalehetőséget teremtett helyi emberek számára. Létrejött egy oktató központ, amely az egész térség humán erőforrás fejlesztését hívatott szolgálni. A

központ felsorakoztat jó néhányat a vidéki körülmények között alkalmazható, egyszerű alternatív technológiák közül, amelyek mindegyike az anyag és energiatakarékossággal hozható összefüggésbe. A központban tréningek és tanácsadás folyik a helyi lakosság számára. Megvalósult egy napkollektor összeszerelő tanműhely is. A napkollektor szerepe nemcsak a melegvíz előállításban, de a gyümölcsaszalásban is jelentős szerepet kap majd ebben a régióban. Egy organikus mezőgazdasági tangazdaság is tartozik a p rogramhoz, amelynek egyaránt termelési és oktatási feladatai is vannak. Mind ezeket egészíti ki a táji értékek feltárására és megőrzésre, valamint a jövedelemszerzés forrásainak növekedésére irányuló vidéki turizmus, amely szerencsésen ötvöződik a népi építészeti értékek megőrzésével és hasznosításával. A faluban ma 25-30 fő számára nyílik elhelyezési lehetőség, egyszerű, falusi körülmények

között. Bár úgy vélhető, hogy a program tényleg csak egy kis település gondjain kíván enyhíteni, a valóságban sokkal többről van szó. A modell-kísérlet igazi kihívásai, hogy sikerül e alternatív utakat 13 és megoldásokat találni a fenntartható fejlődés olyan kérdéseire, mint a megfelelő intézményrendszer, tőke ellátottság, piac, fenntartható termelési és fogyasztási mintázatok, környezetbarát technológiák, közösségi együttműködés, stb. A jövő tervei között szerepel a falu további fejlesztése, a hulladék és szennyvízkezelés alternatív módon történő megoldása, az organikus gazdálkodás kiterjesztésé a művelt területekre, s a program kibővítése az egész gömöri térségre. Alternatív technológiák bemutatása: A program szorosan kapcsolódik az alternatív technológiák adatbanki feldolgozásához. Nyilván nem elegendő passzívan részt venni a folyamatban, a regisztrált technológiákat be is kell

mutatni, kedvet kell teremteni alkalmazásukhoz. Ezért a mindennapokban, és a háztartásunkban is alkalmazható technológiák némelyikével szereltük fel a gömörszőlősi oktatási központot, amely ez által bemutató központjává is vált e technológiáknak. Az eddigiekben biológiai szennyvíztisztítót, biotoaletteket, esővízgyűjtő- hasznosító berendezést, szélkerekes vízkiemelőt, napkollektorokat helyeztünk el gömörszőlősi bázisainkon, többek között magyar energetikai cégekkel együtt működve. A bemutatóhelyen napkollektor építő műhelyben lehetősége nyílik bárkinek, hogy megépítse saját napkollektorát. Az ajánlott hagyományos technológiákról "csináld magad" címmel füzetsorozatot indítottunk (Az esővíz felhasználása, Aszalás hagyományos módon és napkollektor segítségével, Napkollektor a házban, Saját készítésű komposzttoalettek). GÖMÖRI TERSEGFEJLESZTÉSI PROGRAM A fenntartható falu modell-program

egyik középtávú célkitűzése volt, hogy a gömörszőlősi tapasztalatok alapján kilépjünk a t ágabb világba és a m egszerzett ismereteket hasznosítsuk. Ennek négy szintje van. Az első szint, hogy a programot további négy, szomszédos településre terjesztjük ki, ahol már konkrét dolgokat tervezünk megvalósítani. A második szint a gömöri régió, ahol a térség fenntartható fejlődését megalapozó koncepció és tervkészítés a feladat. A harmadik az országos szint, amikor is a tréningeken keresztül kívánjuk terjeszteni a megszerzett ismereteket, illetve új kezdeményezéseket életre hívni. A negyedik szint néhány közép-kelet-európai társadalmi szervezet segítése hasonló modellprogramok létrehozásában. A gömörszőlősi program térségi kiszélesítése már az előző években megkezdődött. Egyrészről elkészült a térségre egy ökoturisztikai koncepció, illetve egy a fenntartható mezőgazdaság lehetőségeit vizsgáló

elemzés, másrészről hozzákezdtünk egy Feladatok a 21. századra típusú terv kidolgozásához a térség önkormányzatai számára. Ennek keretében elvégeztünk 14 t elepülésre egy kérdőíves felmérést és ennek nyomán elkészítettük a fejlesztési program alapvetését. Öt gömöri önkormányzat számára - Alsószuha, Gömörszőlős, Imola, Kelemér, Szuhafő - átfogó környezetvédelmi terv készült, amelynek nyomán egy-egy konkrét részproblémát a gyakorlatban is szeretnénk megoldani. Ilyen lesz a Kelemér és Gömörszőlős szennyvízproblémáját megoldani szándékozó programunk, valamint az öt településre kialakított fejlesztési program, amelynek keretében tervek készülnek el használaton kívüli épületek hasznosítására, valamint a településeket összekötő lovas és kerékpáros túraútvonalra. Mindezekhez járul hozzá a térséget népszerűsítő kiadvány megjelenítése is. Xel-Há - esettanulmány I. Turisztikai

fejlesztések a Yucatan-félszigeten Az 1970-es években a mexikói kormány felismerve a turizmusban rejlő lehetőségeket, nagyarányú fejlesztési program megvalósításába kezdett. Célja a k iaknázatlan vonzerővel rendelkező, elmaradt térségek fejlesztése turisztikai bázisokká. A területeket a miniszter vezetésével helikopteres felmérés alapján jelölték ki a következő központokkal: 14 1. 2. 3. 4. 5. 6. Cancún (Észak-Yucatan) Axtapa (Nyugat-Mexikó) Huantulco (Nyugat-Mexikó Loreto (Californiai-félsziget) Los Cabos (Californiai-félsziget, fok) Puerto Escoudido (Nyugat-Mexikó) Az egymást követő miniszterek egy-egy központ megvalósítását mondhatják magukénak. Szinte az egész Yucatan-félszigetre hatással volt a c ancúni fejlesztés. Maga a v áros, amely egy érintetlen, mocsaras területen lett felépítve, mára már az egyik legismertebb és egyik legnagyobb tömegturisztikai célponttá vált. (1997-ben már létezik már Bécs –

Cancún charterjárat is) Cancún tökéletesen megfelel a „4S” kívánalmainak (homokos partok, napfény, tenger, szórakozási lehetőségek), ugyanakkor ennél többet is nyújt: megtalálhatóak a maya kultúra nyomai, továbbá az aktív rekreációt szolgálva az utóbbi évtizedben a búvárkodás, a sznorkelezés- snorkeling (pipával a felszín közelében szemüveggel arccal lefele halacskák, korallok és egyéb érdekességek nézése) és az egyéb vízi sportok fellegvárává vált. Kialakítottak egy 14 km-es hotelzónát és egy belső zónát (ez sajnos elég csúnya lett – a szerk.), amely a nagyváros funkcióit tölti be itt-ott tipikusan mexikói stílusban A fejlesztésekhez hozzátartozott egy turisztikai folyosó létrehozása is a partvonalon Cancún és Tulum között. Az így létrehozott üdülőtelepek minden szegmens számára nyújtanak kínálatot • Tulum – az egyetlen tengerparton található, legteljesebben megmaradt maya romváros •

Xel-Há – Nemzeti Park: „Maravilla Natural”, „Natural Wonder”, „Snorkel Heaven” • Akumal – klubüdülés: Club Akumal, vízi sportok, teknős bázis. Érdekes, hogy ez a hely létezett már a fejlesztések előtt is, és a kiválasztásnál vetélytársa volt Cancúnnak. Jelenleg több részből áll: Akumal; Club Akumal; Akumal Aventuras • Robinson Club Tulum • Puerto Aventuras – golf paradicsom, barlangtúrák, múzeum • Xcaret – eco-archeological park: „Nature Sacred Paradise” • Playa dl Carmen – a térség egyetlen város jellegű települése Cancún és Tulum között. Néhány évvel ezelőtt még csak kompkikötő volt. Ma közlekedési csomópont (helyi repülőtér, autóbusz pályaudvar, kikötő – hajóutak Cosumel szigetére, benzinkút), adminisztratív és bevásárlóközpont. Szállodák csak bizonyos üdülőtelepeken találhatók (Akumal, Puerto Aventuras, Puerto Morelos, Playa del Carmen). Mindegyik kínál lehetőséget az

aktív rekreációra, például: búvárkodás, akár tanfolyamon való részvétellel egybekötve, snorkeling. Megközelíthetőségük könnyű a viszonylag sűrű buszközlekedésnek köszönhetően. A helyek kiválasztását nagymértékben segítik az út mentén elhelyezett, színvonalas és egységes reklámtáblák. Elgondolkodtató, hogy ezen a „folyosón” egy nemzetközi sört reklámozó óriásplakát kivételével, kizárólag csak ízléses, turisztikai reklámok találhatók. A vizuális környezetszennyezés így ki van zárva Figyelemreméltó az is, hogy a telepek nem különálló egységekként harcolnak a létért, hanem egymást propagálják: „After snorkelling Xel-Há explore Tulum!” – „After exploring Tulum snorkel Xel-Há” – „You are getting close to Snorkel Heaven Xel-Há!”. Legtöbbjükhöz falu is tartozik, melyek az út másik oldalán találhatóak és a környéken dolgozó helyiek lakják általában nagyon szerény és szegény

körülmények között. Ezek a falvak eredetileg az üdülőtelepek helyén voltak, de a fejlesztések során – különböző ösztönzők segítségével (például kedvezményes lakásvásárlás), áttelepítették őket az út másik oldalára. II. Xel-Há és az ökoturizmus 1. Xel-Há földrajzi vonzerői 15 Xel-Há Cancúntól délre 122 km, Tulumtól északra 13 km távolságra fekszik. A Nemzeti Park egy öblöt és környékét foglalja magában. Az öböl különleges természeti sajátossága, hogy kétféle vizet egyesít magában: a tengerből beáramló sós- és a földalatti folyóból érkező édesvizet. Ez utóbbi 1 méter vastagságú „felső” réteget képez a vízben. A hely ennek az adottságnak köszönheti átlagosnál gazdagabb élővilágát. A vízfelszín területe 309,445 négyzetméter. Az öböl szája 50 méter széles az óceánnál és 700 méter mélyen nyúlik be a szárazföld belsejébe. A park szárazföldi részét őserdő

borítja, közlekedni csak a természetbarát módon kialakított úton lehet. (A fákat nem vágták ki, hanem körbeépítették a burkolóanyaggal.) A dzsungel két cenote-t rejt magában (ezek édesvizű tavak, melyek beomlott barlangoknál jöttek létre, és a m ayáknak ezek jelentették az egyetlen vízforrást – mayául forrás a nevük). A cenote-k mellett letelepedett bennszülöttek értékes romokat hagytak ezen a h elyen is Ez utal arra is, hogy kikötőként használták az öblöt, falakat és szentélyeket emelve. Xel-Há értékét nem csak az növeli, hogy a félsziget mellett húzódik el a világ második legnagyobb korallzátonya, hanem az is, hogy önmaga a világ legnagyobb természetes akváriuma. A „Xel-Há” maya név, melynek jelentését kétféleképpen értelmezik: • szőke víz: ez az óceánnál világosabb színére utal • a hely, ahol a víz született: ennek magyarázata az lehet, hogy a földalatti folyó itt lép ki a felszínre mangrove

fák gyökerei között. Ez a fafajta szerepet játszik a vizek élővilágában Vízben lebegő gyökerei táplálékot és menedéket nyújtanak egyes hal- és rákfajtáknak, lombkoronája a madarak pihenőhelye, mindemellett megvédi a partot az eróziótól. A park vonzerejét adó gazdag halvilág mellett jelentős és változatos a szárazföld hüllő- és madárvilága. Különösen érdekesek a turisták között zavartalanul élő, a ritka őshüllők közé tartozó iguánák. A parkhoz tartozik egy homokos tengerparti sáv, ami inkább a napozást és a tájban való gyönyörködést szolgálja, semmint a fürdőzést, snorkelinget, mivel a sűrű sziklák miatt ez veszélyes lehet. A part látványosságai közé tartozik a világítótorony és egy 1994-ben zátonyra futott kis méretű hajó. 2. A park kialakulása és működése A 70-es évekbeli kialakítását követően a park állami tulajdonba került. „Fénykorában” 5000 látogatót is fogadott naponta, de

a helytelen vezetés és kezelés következménye negatív jelenségek sorozata lett: • Erózió – az intenzív sepregetés miatt • Halpusztulás – naptejek, napolajok használata miatt • Halak elvándorlása – a magas zajártalom miatt • Fő céllá vált a turisták számának növelése E negatív hatások következtében 1994-ben a látogatottság 300 fő/napra esett vissza. A belépődíj ekkortájt 4USD volt, de külön kellett fizetni 1-1 dollárt a nyugágyak, mentőmellények és a függőágyak használatáért. A kiutat a koncesszióba adás jelentette, amelyet 1994. okt óberében 15 évre, évi 300 e zer peso-ért kötöttek meg (5 tulajdonos). A park átvételekor radikális változtatásokat hajtottak végre: • Belépőjegyek árának fokozatos megemelése • Naptejek, napolajok, testápolók használatának betiltása (környezetbarát, biológiailag lebomló termékek a park területén megvásárolhatók) • Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése

• Környezetkímélő söprögetés (szitálva gyűjtik össze a szemetet és a leveleket, így a homok az eredeti helyén marad) A dollár értékének növekedése jelentős nyereséget eredményezett, ami lehetővé tette az újabb beruházásokat: 16 • • • az alkalmazottak számát megkétszerezték (70-ről 140-re) újabb szolgáltatóegységeket építettek (kölcsönzők, egészségügyi létesítmények) Az épületek mindegyike környezetbe illő, természetes anyagokból készült (kő, fa, pálmalevél) a függőágyak, napozószékek, mentőmellények használatáért felszámolt díjat eltörölték A környéken általános gyakorlat, hogy a belföldiek vasárnaponként ingyen látogathatják a parkokat, látványosságokat. Ezzel a szokással a Xel-Há 1996-ban szakított a zsúfoltság csökkentése érdekében Tovább emelte árait, de növelte szolgáltatásainak színvonalát a f enntarthatóság és a minőségi turizmus kialakításáért. Jelenleg

az átlagos látogatottság 1000 fő/nap, csúcsszezonban 2800, de a park maximum napi 3500 vendég kezelését tartja elfogadhatónak. A látogatók 50%-a utazási irodák szervezésében érkezik. Ezen irodák 20%-os részesedést kapnak A látogatók többsége belföldi. A külföldiek legnagyobb hányada az USA-ból érkezik, de jelentős a délamerikai országokból (Argentína, Brazília) érkezők hányad is, főleg a főszezonban Utószezonban az olasz és német turisták száma ugrik meg számottevően. A terület fekvésének köszönhetően a park egész évben nyitva tart, de két csúcsszezonnal számolhat: nyáron július közepétől augusztus végéig, télen pedig december közepétől február-márciusig. A park jelenleg 245 főt foglalkoztat. A fluktuáció 1997 január – július között átlagosan 3,69% volt Az alkalmazottak zöme helybéli lakos. A turistákat közvetlenül kiszolgáló alkalmazottak fizetése nagyon alacsony. Az egy szinttel magasabb

beosztásban lévők ennek körülbelül a kétszeresét, a középvezetők ennek hatszorosát, míg a legfelső vezetők az alapfizetés körülbelül tizenötszörösét keresik. Mindegyik rétegnél a fizetések hasonló arányában extrákkal egészülnek ki. Ilyenek: • egyenruha • étkezés • továbbképzés • szállítás (munkahelyre és vissza) Az alsó réteg fizetése kiegészülhet a turistától kapott borravalóval. A cég által nyújtott további támogatások: a vállalkozás a dolgozók számára létrehozott a faluban könyvtárat, óvodát, illetve az általános és középiskolai tanulmányok egy részét, a szemétszállítást és a környezettudatos életmódra való nevelést finanszírozzák. Ez utóbbinak egyik megnyilvánulása az újságpapírok újrahasznosítása dekorációs „újrapapírok” előállításaként. Ezeknek egyre nagyobb részét értékesítik például Xel-Há-ban tervezik étlapok „újrapapírból” való kivitelezését.

Hogy a helyi lakosságot is érdekeltté tegyék a s aját környezetük javításában, fejlesztésében, példa értékű ösztönző rendszert dolgozott ki a vezetőség: annyival járulnak hozzá a falu támogatásához, amekkora összeget a lakosok áldoznak e célra. 3. A park kínálata Mint említettük a park fő vonzereje az öböl és a folyó nyújtotta fürdőzési, úszási, sznorkelezési lehetőségek. Az ehhez szükséges felszerelések egy része ingyen is igénybe vehető, például a mentőmellény. Amennyiben maszkot s békatalpat is kölcsönöznek a vendégek, ingyen megkapják a búvárpipát. A bérleti díjon felül a kölcsönzésért letéti díjat kell fizetni vagy személyi iratot kell letétbe helyezni. Xel-Há speciális szolgáltatást is nyújt: túravezetőket biztosít azoknak a t uristáknak a s zámára, akik többet szeretnének tudni a vízi világról. A túra alatt a vezetők segítségével az öböl legszebb részeit fedezhetik fel, ahol a

legtöbb hal található. Etetés közben közelről, akár megérintve tanulmányozhatják a halakat. Tájékoztatást kapnak a halak és egyéb állatok nevéről, szokásairól Ez az etetés, amely csak speciális haleledellel történik, pozitív és negatív hatásokat egyaránt rejt magában. 17 Pozitívum: biztosítva van a megfelelő táplálkozás, így a halak életben maradását, könnyebb szaporodását segíti elő. Negatívum: a rendszeres (csúcsidőben talán túlzott) etetés leszoktathatja a halakat az önálló élelemszerzésről, és magatartásbeli változásokat okozhat. Egy szabadon élő hal viselkedésében szokatlan, hogy az ember kezéből eszik. Maguk a turisták is etethetik a h alakat akár a t úra keretében, akár a s zámukra felállított eledelautomatákból (egy marék egy peso). A snorkelingre és az öböl megismerésére egy tájékoztató-figyelemfelkeltő tábla buzdít (ez a leggyakrabban előforduló halakról készült), valamint egy

kedves történet, amelyben arról olvashatnak az érdeklődők, hogy egy ott elsüllyedt hajó eltűnt rakományának a felfedezésére indulhatnak. A kevésbé sportos turistáknak áll rendelkezésére a nagyméretű „úszógumi”, melyen csónakázva az áramlat segítségével a folyótól az öbölbe juthatnak el és fedezhetik fel a lagúnákat. A folyótorkolat megközelíthető gyalog vagy dzsip vontatta, nyitott kisbusszal (úgynevezett vonattal). Az öböl felőli végállomásnál ismeretterjesztő videofilm könnyíti meg a várakozást (amely maximum 15 perc). Akik a folyótorkolatnál merülnek először vízbe, azok ruháiról, személyes holmijairól csomagszállító szolgálta gondoskodik, elfuvarozva azokat a központi részben található csomagmegőrzők egyikébe, ahol a turisták némi plusz költség ellenében később felvehetik. A bátor és vállalkozó kedvű látogatók akár 4 méter magasból is a folyóba vethetik magukat, majd kötélen vagy a

sziklába vájt kapaszkodók segítségével mászhatnak vissza. Természetesen mindenhol felhívják a figyelmet az attrakció veszélyeire. Xel-Há kuriózuma a tetején nyitott, félig vízben lévő, de könnyen megközelíthető maya barlang, melyen állítólag hajdan templom állt. A falain korallok lenyomatai csodálhatók meg 1997. július 15-én újabb látványossággal gazdagodott a park: 6 de lfint szállítottak az akváriumba Jelenleg betanítás alatt állnak. Számunkra kétséges ennek a látványosságnak a s zükségessége egy ökoturisztikai parkban. A delfin-program keretében a beruházásokhoz tartozik egy „delfin-ház” felépítése is. Külső megjelenésében teljes mértékig illeszkedik a már meglévő épületekhez, -khoz (szárított pálmalevéllel borított ősi, maya stílusú építmény). A házban lehet majd jegyeket váltani ahhoz, hogy a delfinekkel úszhassanak a vendégek. Helyet kap egy kiállítás, amely a vendégek informálását

szolgálja videó, képek és tájékoztatók segítségével. Itt található a delfinekért felelősök irodája, a hűtőház (az állatok etetéséhez szükséges élelem tárolására), egy „delfines bolt”, fagylaltozó, valamint továbbképző terem a park dolgozói számára. A turisták tájékozódását, tájékoztatását a k ifejezetten erre a cél ra alkalmazott hostessek (hostok) segítik. A magyar turisztikai központok, létesítmények eltanulhatnák, hogy miként ösztönözzék a látogatókat költésre, fogyasztásra. Itt a vendégeket három nagy étterem és két falatozó szolgálja ki Az odaérkező a tipikus mexikói menüből, illetve a tenger gyümölcseiből válogathat. Natura bolt, könyvesbolt, ékszerüzlet és ajándékboltok sokasága biztosítja, hogy az életre szóló élmények mellett a turisták más felejthetetlen emlékekkel is térjenek haza. Továbbá ehhez járul hozzá az „íme, így néz ki az Ön legszebb mosolya”

fotószolgáltatás. Ennek keretében a park különböző részein fényképészek örökítik meg a szórakozó vendégeket. A jól sikerült, csábító fényképeket borsos áron kínálják Mit tesz még Xel-Há a természet megőrzéséért? • • A bejáratnál kialakított „kívánság-kút”-ba dobott pénzek a helyi dolgozók és lakosok számára létrehozott mesterséges falu, Chemuyl támogatására fordítódnak, különös tekintettel a faluban keletkezett hulladék kezelésére, az oktatásra, a természet megőrzésére. Az ezúton befolyt összegről tájékoztatják a volt és leendő adományozókat. Az 1997-es év decemberéig ez az összeg 18206 peso, azaz körülbelül 2141 USD volt. A park azok közé tartozik, akik nagy hangsúlyt fektetnek a fogyó állományú tengeri teknősök megmentésére és szaporodásuk segítésére. Ennek keretében „teknős-farmot” hoztak létre Állandó megfigyelés alatt tartják a tojásrakó anyaállatokat, majd a

tojásokat egy védett, elkerített helyen őrzik. Mikor eljön az ideje, segítenek a bébiknek a tojásból kikelni Biztonságba helyezik az 18 • • • • • III. újszülötteket, majd három nap múlva, amikor már megerősödtek, a tengerbe bocsátják őket. Így megnövelik életesélyüket. Jelentős kezdeményezésnek tartjuk a bio-mellékhelyiség kialakítását. Az esztétikus megjelenésű épület az építéstől a használatáig környezetbarát módon létesült. A szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága érdekében a dolgozók rendszeres oktatáson vesznek részt. Külön részleg foglalkozik az újrahasznosítással is, például a hulladékok egy részét megpróbálják értékesíteni. A park területén csak biológiailag lebomló naptejeket, szúnyogirtókat és hajápolókat lehet vásárolni. A maszkokat fertőtlenítő víz enyhe, kímélő vegyületeket tartalmaz, de ezt a vizet is különvezetik, rendszeresen ürítik, majd megfelelően

kezelik. A jövőben az egész eljárást a park területén fogják végezni, s ez a hatékonyságot segíti. Iguana átkelésre a bekötőúton tábla figyelmeztet. Összegzés Átgondolnivalók: • • • • • • • a már említett túlzott mértékű haletetés a felszerelések rendszeres ellenőrzése adott esetben utánpótlása – sok a p anasz a s zemüvegek minőségét illetően: egy részüknél a párásodás ellen semmi sem használ, így a résztvevő csalódottá válik. (Az ellenőrzésben a túravezetők tudnának eredményesen segítséget nyújtani) sokszor problémát okoz a váltópénzhiány nagyobb figyelmet kell szentelni a csigák, kagylók, korallok védelmére. Hatékonyabban és több helyen kellene tiltani és megakadályozni ezek elvitelét (legyen az élő vagy elpusztult) a bejáratnál várakozó buszok motorjait nem szabadna fölöslegesen járatni. A benzingőz belekerülve a vízbe, a halak pusztulását okozhatja. Kompromisszumot kell

kötni a kényelem és a környezetkímélés között (buszok légkondicionáló berendezése). Az utazási irodák szervezésében érkezők általában túlságosan rövid időt tudnak a parkban eltölteni, mert programjuk Tulum látogatásával van összekötve, amely szintén értékes és nem rövid időtöltés. Így viszont sem a park értékeinek megismerésére sem a nyugodt kikapcsolódásra nem jut idő. A gyerekeknek több szórakozási lehetőséget, esetleg animátort lehetne biztosítani. Ezt a szolgáltatást természetesen ellenérték fejében vehetnék igénybe a családok. A szülőknek ez szabadabb mozgást biztosítana, jobban megismernék a területet, ugyanakkor a gyerekeknek is játékos oktatásban lenne részük. A szolgáltatás könnyebben megvalósítható a csoportos érkezéseknél, de egyénieknél is elképzelhető. Mindezek mellett világosan látható, hogy Xel-Há nagyon jó úton halad afelé, hogy a fenntartható turizmus példája legyen,

hiszen nagyon sok erőfeszítést tettek már ennek érdekében: rengeteg környezetbarát technikával, termékkel dolgoznak a helyi lakosokat alkalmazzák szemléletüket formálják (oktatás-nevelés) a turistákat alaposan informálják és azok plusz ismeretekre tehetnek szert: ezt segítik a túravezetők, térkép leporellók, amit minden turista a kezébe kaphat, a botanikai értékek táblás ismertetője és egyéb információs táblák • a nyereség jelentős részét visszaforgatják fejlesztésekre és a környék támogatására • ez az egyetlen park emberek ezreit foglalkoztatja szerte az országban. A Xel-Há feliratos termékek (pipa, tollak, bögrék, fürdőruhák, pólók, törülközők, stb. hatalmas választékban, az • • • • 19 ország különböző területeiről érkeznek. Amennyire lehet, igyekeznek a belföldi iparra, kereskedelemre támaszkodni. • a fenntarthatóság érdekében nem a minél nagyobb látogatottságra törekszenek,

hanem inkább az emeltebb árú belépők fejében magasabb szintű szolgáltatást nyújtanak • a folyamatos fejlesztés, fejlődés érdekében tökéletesen megvalósul a visszacsatolás a turisták számára készített kérdőívek kitöltésével és azok eredményeinek feldolgozásával. A jövő nagy lehetősége a nemrégiben felmért víz alatti barlangrendszer, amely behálózza Xel-Há-t. A kutatásokat támogatják, melyek célja a részletes feltárás, valamint megtudni, hogy van-e közvetlen összeköttetés az óceánnal. Amennyiben ez igaznak bizonyulna, Xel-Há nem csak a világ legnagyobb természetes akváriumát, hanem a világ legnagyobb összefüggő barlangrendszerét mondhatná magáénak. Ebben a mexikói Nemzeti Parkban szerzett tapasztalatok alapján megállapították, hogy a Xel-Há-ban és a régióban megvalósult fejlesztéseket és tendenciákat célszerű lenne a hazai sajátosságoknak megfelelően bevezetni és követni Magyarországon is. Az

ökoturizmus gazdasági kérdései, finanszírozás, árpolitika Az ökoturizmus egyik elsődleges előnye, hogy a turizmusnak és a természetvédelemnek is forrást teremt. A védelem oldaláról az ökoturizmus létrehozása a forrásszerzés legegyszerűbb módszere, mert könnyen eladható, sokkal könnyebben, mint bármi más amiből a természetvédelem pénzt szerezhet. Így a földhasználatnál is az elsődleges lehetőségeknél kell szerepelnie Ez a globálisan ismert ökoturisztikai területeken működő folyamat, az adott terület védelmének az odautazó turisták jelentik a fő forrást. Az ökoturizmusból befolyt belépődíjakkal és egyéb díjakkal a kormány a természetvédelemre fordítható összeghez jut. Magyarországon ez nehezen érvényesül, mert az ökoturizmusból befolyt összegek magának az turisztikai létesítményeknek a fenntartásához sem elegendő. Itt kell megjegyeznünk azonban, hogy a magyarországi belépődíjak és részvételi díjak

ezeknél a termékeknél rendkívül alacsonyak, mivel a k ereslet nem engedheti meg – egyelőre – az árak emelését. A környezettudatos nevelés és a környezetvédő erkölcsi és tudományos oktatás terjedésével azonban az emberek fizetési hajlandósága is növekedhet. A beruházás (ökolétesítmény) megtérülésén kívül a természeti és kulturális erőforrások árának érvénesítése történhet: • tulajdonláson keresztül (közösségi, NGO tulajdon) • adórendszeren keresztül (helyi adók) • termék kialakításával (helyi beszerzések, termékek) • belépőjegyrendszerrel A gazdasági növekedés oldaláról nézve az ökoturizmus: • munkalehetőséget • és bevételt nyújt a magánszektornak, a kisvállalkozásoknak. Fontos tényező, hogy az ökoturizmusnál a közszolgálati szférának kevesebbet kell befektetnie, mint a „hagyományos” turizmusnál – igaz kevesebb bevétel is származik belőle, ha az egy főre jutó hozamot

nézzük. Mindezek ellenére megfigyelések és kutatások szerint az ökoturizmus még mindig nem érte el a lehetséges szintet a természetvédelem és a gazdasági növekedés eszközeként, mert a p rojektek beindításához nincs meg a megfelelő pénzforrás. Hiába nem kerül annyiba a létesítése, mint a hagyományos (üdülés, stb. ) turizmusé, a távol eső területeken a beruházásokhoz elég nagy mennyiségű tőke szükséges. Azért sem érte el még az ökoturizmus a lehetséges szintet, mert sok területen nem hoz annyi bevételt mint amennyire potenciálisan képes lenne, vagy az a p robléma, 20 hogy az ökoturizmusból befolyt összeget a kormány nem a természetvédelemre, sőt lehet, hogy mégcsak nem is a turizmusba és az ahhoz tartozó infrastruktúrába forgatja vissza. A finanszírozás megszerzéséhez az alábbi stratégiák lehetségesek: • belépődíjak és egyéb más, a turisták által fizetendő díjak, részvételi díjak • ezeket a d

íjakat hogyan lehet visszaforgatni a t ermészetvédelembe ill. az ö koturizmus fejlesztésébe, az ezekhez tartozó eljárások, technikák • a helyi gazdaság fellendítése céljából az ő bevételük növelése A felsorolásra kerülő stratégiák csak alapelvek, amelyeket a meglevő természeti, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyokhoz kell alakítani. Először ki kell választani a gazdasági célokat és tényezőket, és annak megfelelően kell a stratégiát kiválasztani. Fontos az alapinformációk gyűjtése és folyamatos vizsgálata, mert a projekt csak akkor sikeres ha a menedzsment ezekből az információkból indul ki és a változtatásokat is ezek alapján végzi. Sajnos ez az, ami sok helyen nem történik meg (ti. a monitoring) Turisták által fizetendő díjak: A bevételek és a kereslet meghatározása Számos területen alkalmaznak belépődíj-rendszert, turisták által fizetendő díjakat, hogy a látogatói menedzsment költségeket

és a t ermészetvédelmi költségeket fedezzék, vagy a h elyi közösség életszínvonala fejlődjön. Azonban a bevétel visszanyerés és visszaforgatás mértékének a növelésével még többet kellene foglalkozni. A külföldi látogatóknak szabott bevételek nemcsak a helyi gazdaságot, hanem az ország devizabevételét is növeli (ne felejtsük el, hogy az ökoturizmus sok harmadik világbeli országra jellemző, ezért említjük meg a devizabevételt mint fontos jelenséget). Az alacsonyabbra szabott belföldieknek szabott árak csak a gazdasági egyenlőséget és a gazdasági hatékonyságot növeli. Ezek mindig társadalmi és politikai összetevőket is tartalmaznak. Több ország, mint pl Peru, Ecuador, Kenya, emelte a külföldiek által fizetendő belépődíjakat, és inkább tovább csökkentette a hazaiakét. Ez a hagyományos turistaiparon belül is általános. A nemzeti parkoknak, és hasonló védett területeknek szükségszerűen úgy kell működniük,

mint üzleti szervezeteknek, ha külföldieknek nyújtanak szolgáltatást. Ez a működési mód, hogy ők tulajdonképpen nem üzleti szervezetek, de úgy kell működniük, gyakran bürokratikus változtatásokat igényel. Ugyanekkor a parknak továbbra is el kell látnia olyan nem üzleti tevékenységeket, amelyek hagyományosan a hatáskörébe tartozik, mint pl. a védelem A díjak szintje nemzeti és helyi tényezőktől is függ. Két lehetőség van a díjak megállapításakor: • vagy úgy szabjuk meg, hogy éppen fedezze a szolgáltatás költségeit • vagy úgy, hogy a lehetséges legnagyobb profitot hozza, és ez fedezi a park alaptevékenységeinek a költségeit is • vagy úgy – mint ahogy az Magyarországon is gyakorlat – hogy a keresletnek megfelelően szabjuk meg az árakat, hiszen az amúgy is keveset látogatott területeknél még nagyobb visszaesést eredményezhet egy-egy áremelés. Lehetnek más tényezők is, amelyek befolyásolják az árképzést.

Pl: • Az árakat olyan alacsonyan tartják, hogy rengeteg turista érkezik a vidékre, akik a helyi egyéb szolgáltatásokat veszik igénybe nagy számmal. • Az árakat elég magasra viszik fel, ösztönözve ezzel a magánszektort arra, hogy a szolgáltatásai színvonalát növeljék. Ez a módszer azonban addig nem működik, amíg a közelben „olcsó” helyek is vannak. Bármilyen tényezőt is választunk, a kereslet ismerete mindig szükséges lesz ahhoz, hogy az árakat megállapítsuk. 21 • • • Hány turista fogja a területet meglátogatni? Akik idejönnek, azok mennyit fognak költeni? Erre vonatkozóan is léteznek módszerek, a főbb menedzsment eszközöket az esettanulmányokon keresztül figyelhetjük meg. Árpolitika: • Nem önköltségi alapon történik • a hagyományos árképzési technikák nem működnek • a monopol árképzés sem (oka: nagyon sok nemzeti park van) Cél: • a fizetési hajlandóság figyelembe vétele • a természet

kezelési költségének, védelmének visszaforgatása a területre • a helyi lakosok közvetlen vagy közvetett részesedése 1. Menedzsment cél: Költségek visszanyerése Ebben az esetben úgy kell megállapítani az árakat, hogy elég legyen a szolgáltatások nyújtotta költségekre. Az árnak fedeznie kell a b eruházási költségeket, az operatív költségeket (karbantartás, bérek, stb.) Ideális esetben ennek fedeznie kellene olyan indirekt költségeket is, mint pl ökológiai károk, negatív hatások, de mivel ezeket eleve nehéz meghatározni, az árakba való belekalkulálása még bonyolultabb feladat. 2. menedzsment cél: Profitmaximalizálás Amennyire csak lehet, a bevételek maximalizálása. A költségek fedezésén túl lehetőség van a védelemre és a rekreációs lehetőségek támogatására is, vagy a programok fejlesztésére. Legtöbbször nem áll elég információ rendelkezésre, hogy az ökológiai és társadalmi hatások költségeit, vagy

hasznát is figyelembe vegyük. Mivel ezen költségek ismerete nélkül nem lehet a legmegfelelőbb árat megállapítani, ezért megfelelő figyelmet kell szentelni ezek megállapítására (ld – alapvető elvek a belépődíjak megállapításához) 3. egyéb menedzsment célok: Tisztán gazdasági szempontból az lenne a jó, ha az ár úgy lenne kalkulálva, hogy legalább az alapvető költséget megtérüljenek, de vannak esetek, amikor ez sem feltétlenül cél. Pl az alacsony árak miatt több turista jön, aki nem azzal hogy hasznot, hogy az alacsony belépődíjakat kifizeti, hanem azzal, hogy a h elyi szolgáltatásokat (vendéglátás, utazás) veszi igénybe. Ezzel a h elyi lakosságot, és főleg a kis- és középvállalkozásokat lendítik. Lehet olyan eset is, hogy a külföldi árakat úgy határozzák meg, hogy azok ugyan nem fedezik a költségeket, de jól kiegészítik a belföldiek által képzett bevételeket. Ennek az inverze is megtörténhet: a nagyobb

árakkal gátolják a területre érkezők nagy számát ha túl sok már a látogató. (PL. Kenya) Ez akkor működhet jól, ha van egy másik ilyen hasonló hely, amit az ország vagy régió ehelyett kínál, vagy ha az érték olyan egyedülálló, hogy csak ott található. Jó példa erre Nepál és a nyolcezres, hétezres csúcsai. A 70-es 80-as években olyan hegymászóáradat érkezett a nyolcezresek és néhány híresebb magas csúcs megmászására, hogy kénytelenek voltak a h egyek ún. csúcsdíját folyamatosan emelni. A csúcsdíj az a díj amit a hegymászók fizetnek előre, és ennek fejében a hegy területére léphetnek. A nyolcezresek fejenkénti csúcsdíja ma 10000 dollár, de már ez sem visszafogó tényező a fejlett országok kereskedelmi expedíciói előtt. Az USA-ban végeztek egy olyan társadalmi vonatkozású felmérést, hogy a túl magas árak sok szemetet és vandalizmust okoznak („Mindent szabad, mert megfizettem”) 22 Általános

jelenség, hogy a növekvő ár csökkenő látogatószámot eredményez, de az ökoturizmusnál ez sem feltétlenül teljesül. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ökoturizmusnál az ár nem feltétlenül meghatározó tényező az úti cél megválasztásánál! (Magyarországon viszont az!). A fejlett országokból (USA, Németo.) a l átogatók egy része kifejezetten azokat a t erületeket keresi, ahol magasak az árak, mert ott feltételezhető, hogy a bevételből a természetvédelemnek is jut. Sok park például ezért nyugodtan emelhette az árait, anélkül, hogy a látogatószám csökkent volna. Ha ezeket a plusz bevételeket a helyreállításra vagy a védelemre fordítják, akkor további keresletnövekedés várható. Azt is megfigyelték, hogy ha már az adott park területén van, és a belépődíjat vagy az odautazást kifizette, akkor a t ovábbi tevékenységek kiválasztásánál már van szerepe az árnak. PL Kenyába a beutazás nem szűnt meg, de az

árak belső differenciálásával eltérítették az embereket a zsúfolt területektől úgy, hogy azok belépődíját tovább növelték. Mindezen menedzsment célokhoz elengedhetetlen feltétel a megfelelő kereslet és annak ismerete, amelyeket a következő módszerekkel lehet meghatározni: Kereslet-meghatározási módszerek 1. Piacfelmérés Az alapfeltevés az, hogy egy adott vonzerő látogatottsága és a látogatók fizetési hajlandósága mindig egy olyan adott szintet fog elérni, amelyet hasonló látogatói igény, utazási költség és egyéb keresleti tényezők mellett várhatunk el. Ez a módszer alkalmas lehet a magánvállalkozásoknak azért, hogy vajon érdemes-e befektetniük a fejlesztésekbe. Az általuk nyújtott szolgáltatások árának megszabásánál óvatosan kell eljárni, mert a háttérszolgáltatások túlzott emelkedése miatt visszaeshet az adott terület iránti kereslet. Az általános keresleti tényezők a következők: Nemzetközi

tényezők: a) jövedelem – a gazdagabb turisták általában többet utaznak és többet költenek b) népesség – ha több a turista akkor nagyobb a kereslet. c) ízlés – az ökoturizmus iránti kereslet függ a tájékozottságtól és a környezettudatosságtól, a környezetvédelemhez való viszonytól d) az úticél imázsa – erős pozitív imázs növeli a keresletet. Pl Costa Rica-nak és Belize-nek nagyon jó híre van az USA-ban. A népszerű állatok, mint pl a gorilla vagy a nagyragadozók növelik a keresletet. e) az attrakciók közötti verseny – minél unikálisabb egy attrakció, annál nagyobb árat lehet elkérni. Ruanda gorillái, Nepálban a Mount Everest, Ecuadorban a Galápagos szigetek mind nagyon különlegesek, ezért jó árat lehet értük kérni. f) az útiköltség (idő és pénz) a célországba – minél kevesebb költség annál nagyobb a kereslet Országos/helyi/regionális tényezők: a) az attrakció minősége – vonzó, változatos,

és könnyen megtekinthető attrakciók relatíve populárisak (ez a tényező az előző d) pontban vázolt „az úti cél imázsa”-nak a kiterjesztése b) az utazás során szerzett élmények összessége – a szállás kényelmes és tiszta, az étel finom és ártalmatlan, a vezetők és az alkalmazottak barátságosak és jól informáltak, a hely nem zsúfolt, stb. c) politikai és gazdasági stabilitás – a turisták szeretnek biztonságos helyre utazni – Sri Lanka, Ruanda, Guatemala, Peru és Nepál kereslete csökkent a bizonytalan időszakokban. 23 d) kiegészítő és csatlakozó attrakciók – azoknak a helyeknek, amelyek közelében más érdekes vonzerő található, nagyobb a keresletük. Pl Ecuador és Peru nemzeti parkjai a Machu Pitchu miatt is vonzóak, mert egy nyaralás alatt bejárhatók. e) az utazás költsége (idő és pénz) a szálláshelytől az attrakcióig – a nagyvárosok közelében levő illetve a nagy turista forgalmat fogadó helyek

kereslete nagyobb. Sajnos a szállások és egyéb üzleti felek nem cserélnek információt a látogatottságról és az árakról, ezért az összehasonlítás nehéz feladat. Az is általános, hogy a belépődíjak megállapításánál csak úgy hasraütéses módszert alkalmaznak, vagy olyat, amelyet semmilyen gazdasági vizsgálat nem előz meg. Még a magánkézben levő parkoknál sem történik ez meg Az utazási költség és az attrakciók minősége az, amelyik igen erősen kellene, hogy befolyásolja a belépődíjakat és a részvételi díjakat. Közép-Amerika és Afrika összehasonlítása az USA szempontjából. (5-10 dollár/nap) Délamerikai felmérések szerint a turisták jövedelmi viszonyai, az élmény minősége, a turisták kora és végzettsége valamint a látogatószám alapján kellene az árakat alakítani. Afrikaiak szerint a látnivaló minősége, az egész utazás minősége és a politikai stabilitás kell hogy meghatározza a díjakat. 2. A

turisták keresletének vizsgálata Alapfeltevés: A kereslet a turisták megkérdezésével (kérdőív) megbecsülhető. A középamerikai felmérések szerint a belépődíjaknak magasabbaknak kellene lennie, és a külföldiek fizessenek többet. Más eredmények jönnek ki nyáron és télen. Szezontól függő 3. Keresleti görbe analízis A legpontosabb stratégia lehet. Az ár és a l átogatószám közötti összefüggést nézi Élvezeti ár módszer és az utazási költség módszer jól alkalmazható rá, és a s tatisztikai analíziseket is jól lehet alkalmazni rájuk. 4. piaci alapú gyorsan reagáló menedzsment A piaci változásokra olyan gyorsan reagál amilyen gyorsan csak lehet. Ez a módszer kiegészítő lehet a többihez. Gyorsan felemelni az árakat, és figyelni a kereslet Az ökoturisztikai termékek kialakításánál mindig a legszűkösebb erőforrás a források megléte. Hiszen legyen szó új beruházásról (pl. látogatóközpont), vagy program

szervezésről (pl új munkaerőigény), minden esetben az anyagi fedezet megteremtését kell elsőként biztosítani. Az ökoturizmusban a hagyományos árképzési technikák alkalmazása nem lehetséges, nem önköltségi alapon történik, a beruházás megtérülésén kívül a természeti és kulturális erőforrás árát „használati díját” érvényesíteni kell. Az árpolitika kialakításánál az a cél, hogy a fizetési hajlandóság figyelembe vétele mellett, a természet kezelési költségének és védelmére fordítható összegek a területre visszafordíthatóak legyenek, és a helyi lakosok közvetve vagy közvetlenül részesedjenek belőle. Amennyiben új ökoturisztikai létesítmény (pl. látogatóközpont, bemutatóhely) kialakítására kerül sor a természeti és kulturális értékek érvényesítésére lehetőség van, tulajdonláson keresztül (közösségi, NGO), az ökoturisztikai termék, helyi beszerzésű áruk értékesítésén és

bevezetett adók, belépőjegyrendszer alapján. További lehetséges források körét jelenthetik a helyi befektetők, kormányfejlesztési programok, nemzetközi szervezetek, környezetvédelmi szervezetek, forrásgyűjtő akciók, adománygyűjtő rendezvények. 24 A különböző eszközök között a belépőjegyrendszer kialakítása folyamatosan használható eszköznek tekinthető. A belépőjegy kialakításának egyik feltétele, hogy a bemutatandó érték lezárható, kontrollálható legyen, máskülönben a belépőjegyrendszer nem hatékony. A belépődíj kialakítása több szempontból jelent előnyt a területnek: • • • • Folyamatos bevételi lehetőséget biztosít Az eladott jegyek alapján mérhető a terület kereslete (legalább is a vendégforgalom tekintetében) A magas díj kontrollálhatja látogatók számát A kialakított díj presztízsértéket kölcsönözhet a területnek (magas díj egyedi érték). A belépőjegy kialakítása

történhet a látogatószám és a fizetési hajlandóság vizsgálata alapján (pl. turisták megkérdezése a belépődíj áráról). A különböző módszerek közötti választást befolyásolja az attrakció egyedisége, a helyi szokások stb. Az alábbi módszerek nem igényli a turisták számbavételét: 1. költség-haszon elemzések Cél: a költségek megtérülése feletti profitot megőrzési tevékenységekre fordítani 2. Profitmaximalizálás Cél: minél magasabb profit elérése a látogatószám csökkentése, esetleg kontrollálása mellett 3. Többszintű árazás Cél: a belépődíjak közötti különbségtétel helyi, belföldi, külföldi, illetve egyéni, csoportos vendégek, illetve korosztály alapján, valamint az attrakciók egyedisége szerint, vagy éppen tevékenységi kör szerint (pl. tudományos kutatás és kikapcsolódás) 4. Piaci alapú árképzés Cél: a turistaszám változásának megfelelő árváltoztatás, valamint keresett

tevékenységek szerinti magasabb összeg meghatározása (pl. vadászati díj, engedélyek) Néhány általános tervezési elv a belépődíj rendszerről: 1. A belépődíjat kiegészítőként és támogatásnak tekintse, ne a hiányzó költségvetés pótlásaként 2. A turizmus bevételének egy részét forgasd vissza a nemzeti parkba 3. Alakítson ki nemzeti irányelveket a belépődíjakra, de a díjkialakítás decentralizált, helyspecifikus legyen. 4. Ismerje fel, hogy a belépődíj szedése nem minden attrakciónál gazdaságos (alacsony kereslet, magas adminisztratív költség) 5. pontos elszámolási és pénzügyi menedzsment rendszert fejlesszen ki a b evételek és a k iadások mérésére. Legyen jól informált az ökológiai és társadalmi hatásokat illetően is A belépődíjak bevételének felhasználása: A belépődíjat minden esetben kiegészítő bevételnek kell tekinteni, melyek felhasználása többféle célt szolgálhat. • Forrásokat teremthet

a terület megőrzéséhez, védelméhez. • Közvetlen visszafordítható új beruházások forrásaként. (pl az Annapurna CAP évente 200000 USD-t költ közösségi célokra, projektekre) • közvetlenül kifizethető (helyi szakvezetőknek, helyi lakosoknak) • Munkalehetőséghez teremthet forrásokat. • Továbbképzésekre, oktatásokra fordítható. • kooperáció javítása a helyi szektorok között (helyi tömegközlekedés, helyi kézműves termékek) 25 A belépődíjak típusai: Nemcsak egyféle belépődíj kialakítására van lehetőség, hanem a terület adottságainak megfelelően különböző bevételi lehetőségek adottak: • • • • • Parkbelépő látogatóközpontba belépő használati díjak (szakvezetői díj, kempingezési díj, távcső bérleti díja) engedélyek (vadászat, horgászat) eladásból származó bevétel (ajándéktárgyak) A belépődíjak beszedése történhet: helyben közvetlenül (direct on-site collection) : k

özvetlen fizetési mód, személyes kapcsolat a látogatók és a terület dolgozói között, lehetőség a tájékoztatásra, látogatók számbavétele egyszerűbb közvetett úton (indirekt collection): tour operátorokon vagy más szolgáltatókon keresztül, Pl. szállás, közlekedés. Kevesebb személyes kapcsolat, de csökkenthető az adminisztratív költség, a látogatószám is mérhető, de nem kontrollálható olyan jól, a belépő a package árban benne van, a magas engedély az irodát terheli A belépőjegyek beszedése történhet egy kijelölt helyen, sorompónál, a nemzeti park bejáratánál, a látogatóközpontban, vagy ha a terület nem lezárható és nincs lehetőség egy kijelölt helyen belépődíjat szedni, akkor tour operatoron vagy más szolgáltatón keresztül. Az ökoturizmus felhasználása a helyi gazdaság fellendítésére, fejlesztésére • hagyományos erőforráskihasználás csökkentése • növeli a hely védelmét a lakosok körében

• hozzájárul a helyi gazdaság fejlődéséhez • helyi vezetés, irányítás • profitosztozó megállapodás • közvetlen anyagi támogatás a helyi lakosságnak • helyi foglalkoztatottság Egyéb források az ökoturizmus fejlesztéséhez: • • • • • • • • helyi bankok, befektetők kormány fejlesztési programjai nemzetközi fejlesztési bankok, szervezetek környezetvédelmi szervezetek incentivek (csökkentett adóteher, adóhitel körny.védelmi beruházásokra) fund-raising kampányok alapítványok helyi adók 26