Kereskedelem | Turizmus » Önkormányzat és turizmus

Önkormányzat és Turizmus Bevezetés: angol példa 1. Az angol önkormányzati rendszer Magyarországon a tagjai: polgármester, jegyző, képviselőtestület, bizottságok. Az angol önkormányzat szerkezete azonban ettől eltér: • Mayor: 1 é vig van hivatalban, csak reprezentatív funkciója van, de néhány helyen már beleszól a város ügyeibe is. • Leader: a politikailag legerősebb párt elnöke, a legnagyobb hatalom birtokosa. • Executive Branch: kabinet, aminek a Leader a vezetője. Ők hozzák a legfőbb döntéseket, akár a Council (közgyűlés) összehívása nélkül is. • Overview and Security Commission: bizottságok, melyek különböző területek felügyeletét látják el (kultúra, oktatás, gazdaság). A bizottságokban politikusok, és külső szakemberek is vannak, akiknek azonban szavazati joguk nincs. Van elnöke és alelnöke. • Scrutiny Management Commission: az 5 bizottság elnökeit és alelnökeit tömöríti. • Area Panel:

választókerületek, a politikusok az itt élők képviselői. 2. Az angol Tourinform rendszer Legfőbb turisztikai szervek: English Tourism Council (= MTRT); Regional Tourist Boards (RIB, 10 régió); British Tourist Authority; Tourist Information Center (TIC) =angol Tourinform iroda Alapításának feltételei: • terveket kell benyújtani az RTB-hez, az hagyhatja jóvá az iroda nyitását; • névhasználati szerződés megkötése, működési szabályzat, benntmaradási feltételek kiadása; • segítség a főbb szakmai szervektől kérhető; • automatikusan megkapják az aktuális, újonnan kifejlesztett programokat, számítógépes adatbázisokat • az ETC propagálja őket; • számítógépes szakmai adatbankkal rendelkeznek az egész országról; • dolgozói bármilyen szakmai továbbképzésen résztvehetnek; • a dolgozók ingyen mehetnek turisztikai konfernciákra. Kötelező szolgáltatások: • versenysemleges, mindenki számára hozzáférhető

információk és szolgáltatások nyújtása; • jegyfoglalás; • adatok folyamatos frissítése. Követelmények az alkalmazottakkal szemben: • szakmai végzettség és tudás; • kötelező udvariassági tréningen való részvétel; • kötelező tanfolyamok; 1 • • mozgássérültekkel, fogyatékosokkal való bánásmód; csak saját területükön foglalhatnak szállást, olyan helyen, amely megfelel az előírásoknak. 2 AZ ÖNORMÁNYZATOKRÓL SZÓLÓ 1996.ÉVI LXV TÖRVÉNY I. A helyi önkormányzás általános szabályai és az önkormányzati jogok 1. 2. II. Szabályai: • önállóan jár el helyi közügyekben, amely saját feladatába és hatáskörébe tartozik; helyi közügy: a lakosság helyi közszolgáltatással való ellátása; • a helyi önk.a közhatalmat gyakorolja, önállóan dönt a helyi közügyekben, döntését az Alkotmány Bíróság bírálhatja felül; • önként megoldhat minden olyan közügyet, melyet a j ogszabály

más szerv hatáskörébe nem utal; • önállóan alakíthatja szervezeti kereteit, működését, jelképeit, helyi kitüntetéseket adhat és alapíthat; • saját tulajdonával önállóan rendelkezik; • ami bevételhez jut, azt saját felelősségére felhasználhatja, vállalkozói tevékenységet folytathat (ÖNHIKI = ha önhibáján kívül kerül rossza anyagi helyzetbe, kiegészítő állami támogatásra jogosult); • szabadon társulhatnak más önk-kal, országos érdekvédelmi szervekbe tömörülhetnek, nemzetközi szövettségekbe léphetnek; • önállóan véleményt nyílváníthatnak a helyi közösséget érintő kérdésekben. Döntéshozatal 3 módja: • képviselőtestület által: a különböző nagysásrendű településeknek más és más a hatásköre (a nagyobb természetesen nagyobb hatáskörrel és feladatkörrel rendelkezik); • polgármester által: államigazgatási hatósági jogköre van az önkormányzatnak, amivel a polgármester, a

Megyei Közgyűlés elnöke és a főpolgármester élhet; • helyi népszavazással: katasztrófa, honvédelmi feladatok ellátása esetén speciális hatáskörrel és döntéshozatali joggal bírnak. A települési önkormányzatok feladatai, hatásköre és szervei 1. Feladatai (7 kötelező, a többi bevétel függvénye): • településfejlesztés: már meglévő infrastruktúra, és a lakosság körülményeinek javítása, ezzel kapcsolatos pályázatok; • településrendezés: felújítás, karbantartás; • épített- és természeti környezet védelme • lakásgazdálkodás: új lakások építése, támogatása, szociálisan rászorultak részére lakásbiztosítás; • vízrendezés és csapadékvíz elvezetése • csatornázás: EU követelmény a 100%-os csatornázottság; • köztemető fenntartása • helyi közutak és közterületek fenntartása: kivétel, ha az egy országos közúthálózat része; • helyi tömegközlekedés biztosítása 3 •

• • • • • • • • • • • köztisztaság és településbiztonság biztosítása gondoskodás a helyi tűzvédelemről közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, közvilágítás biztosítása: a világítótestek az energiaszolgáltató tulajdonában vannak, de az önormányzat felelős az anyagi támogatásért a fenntartásra és a karbantartásra; közreműködés a foglalkoztatás megoldásában: közmunkaprogramok megszervezése, vállalkozásösztönzés gondoskodás a kötelező óvódáról, illetve az alpfokú oktatásról egészségügyi- és szociális alapelláts biztosítása gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás közösségi tevékenység biztosítása közművelődési, tudományos, művészeti és sport tevékenység támogatása: pl ösztöndíjak, könyvtár, faluház, művészeti csoportok; nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítésének biztosítása: kisebbségi önkormányzatok létrehozása, ha már

legalább 5 fő van; egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése egészséges ivóvízellátás: még katasztrófa esetén is. Szervei és azok hatásköre: Jogi személy: jogai vannak, saját nevében kötelezettségeketvállal és ezek el nem végzése esetén perelhető. A feladat- és hatásköröket a polgármester és a képviselőtestület gyakorolja. Képviselő Testület: Tagjai: − polgármester, aki a képviselőtestület elnöke is egyben − képviselőtestületi tagok − képviselőtestületi bizottságok − hivatal, munkaszervezet. Hatásköre: − rendeletalkotás a legfontosabb, aminek a menetét és jogi oldalát a jegyző felügyeli − munkaszervezet, és annak működési szabályzatának megalkotása − helyi népszavazás kiírása helyi problémák kérdésében − önkormányzati jelképek, kitüntetések, elismerő címek meghatározása − költségvetés megállapítása, településrendezési terv jóváhagyása − helyi adók

megállapítása –saját bevétel − gazdasági program megállapítása − hitelfelvétel, és kötvénybiztosítás –fedezet legyen! − önkormányzati intézmény alapítása (óvóda) − önkormányzati társulás létrehozása − eljárás kezdeményezése az Alkotmány Bíróságnál − véleménnyilvánítás, állásfoglalás. Működése: − nyilvános üléseket tart évente legalább 6 alkalommal ( személyi kérdések esetén zárt ülések) − nyílt szavazás az üléseken − évente egyszer közmeghallgatás, ahol az összes képviselőtestületi tagnak jelen kell lenni − rendeleteken keresztül jelenik meg. 2. 4 Képviselőtestület Bizottságai: A képviselőtestület maga határozza meg a bizottsági szervezetét, de vannak kötelező bizottságok is (pl pénzügyi bizottság 2000 fő felett). Ezek döntési jogkört is kaphatnak. Feladatai: − előkészíti a képviselőtestület döntéseit − szervezi és ellenőrzi azok végrehajtását −

előterjesztéseket nyújt be. Tagjai: − elnök − képviselők − a településen tevékenykedő, feladatköre szerint témába vágó szolgáltatást nyújtó szervezet vezetője. Területi Képviselő: Akit a képviselőtestületben megválasztanak. Eygik alfaja a tanácsnok, aki figyeli a bizonyos bizottságokat, és azok munkáját. Feladata: − részvétel a képviselőtestület munkájában − javaslattétel − legalább egy bizottságnak tagja legyen − megbízás alapján képviseli a testületet − általában ők nem főállású képviselők, munkahelyi kötelezettségei elengedik, ha a képviselőtestületben dolga van. Polgármester: Főállású, vagy társadalmi megbizatású polgármester. Összeférhetetlenség: köztársasági elnök, országgyűlési biztos, államtitkár Feladatai: − irányítja a hivatalt a képviselőtestület döntései szerint − dönt államigazgatási ügyekben − előterjesztést nyújt be belső szervezeti tagozódás,

munkarend, ügyfélfogadási rend ügyében − munkáltatói jogokat gyakorol. Jegyző: Jogszabály és képesítés alapján választják. Feladatai: − vezeti a képviselőtestület hivatalát − godoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról − köteles jelenteni a jogszabálysértést. Körjegyzőség: 1000 főnél kevesebb lakosú, megyén belül egymássa határos községek alapíthatják. III. A települési önkormányzatok társulásai Hatósági igazgatási társulás: egyes államigazgatási, hatósági ügyfajták szakszerű intézésére. Intézményirányító társulás: megállapodhatnak két vagy több községet vagy várost ellátó egy vagy több intézmény közös irányításában. A fenntartáshoz az érdekelt képviselőtestületek a települések lakosszámának arányában járulnak hozzá. A megállapodásnak bizonyos pontokat tartalmaznia kell (tevékenységi kör, pü-i hozzájárulás aránya). Közös

képviselőtestület: alakítható, ezesetben egyesítik a költségvetéseket, és közös hivatalt működtetnek. 5 IV. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés Részt vehet, aki a helyi önkormányzati választásokra is jogosult. Akkor érvényes, ha a helyi választópolgárok 50%-ánál több részt vett. Eredményes, ha a megfogalmazott kérdésre legalább 50%+1 azonos választ ad. Köteles kiírni választást: − közegyesítés, községelválás − új község alakításának kezdeményezése − közös képviselőtestület alakítása, leváltás. Nem rendelhető el választás: − költségvetésről való döntésben − helyi adónemek ügyében − képviselőtestület hetáskörébe tartozó szervezeti és működési kérdésekben. Kezdeményezheti: − megfelelő számú választópolgár − képviselők ¼-e − képviselőtestület bizottsága − helyi társadalmi szervezet vezetője. V. Község, város és területük Új község

alakításánál fontos elkülönült területrész, legalább 300 lakossal, ha az önkormányzati jogok gyakorlására a szolgáltatások színvonala nem csökken. Kell ún előkészítő bizottságot alakítani A terület változó költségeit az állja, akinek javára törénik a területcsatolás. VI. Megyei jogú város = minden megyeszékhely 50.000 fő feletti lakosszámú váárost a testület kérésére megyei jogú várossá lehet nyilvánítani Saját területén látja el saját hatáskörként a megyei önkormányzati feladat- és hatáskört. Megyei jogú város képviselőtestülete a közgyűlés. 10 fős egyeztető bizottságot kell felállítani, melyben a város és a megyei közgyűlés együttműködik a közös ügyekben. A bizottság elnöke a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke. VII. Főváros kétszintű önkormányzat: fővárosi és kerületi a főváros képviselőtestülete a fővárosi közgyűlés szervezeti

és működési szabályzat szerint működik kerületi küldött: a kerületi képviselőtestület által megbízott személy, aki tanácskozási joggal vesz részt a fővárosi közgyűlésben − kerületi polgármestereket és főpolgármestert választanak − főpolgármester helyettesei a közgyűlésből választhatók − jegyző: a főváros területi képviselőtestületét vezeti − főjegyző: a főpolgáármesteri hivatalt vezeti − aljegyző: a fő-polgármesteri hivatalhoz tartozik. A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre: − városfejlesztési és rehabilitációs program, általános váárosrendezési terv − lakásgazdálkodás − − − − 1. 6 2. 3. 4. − katasztrófamegelőzés és elhárítás önkormányzati feladatkörének ellátása − egy kerületet meghaladó víz, gáz, távhőszolgáltatás, vízrendezés, szennyvíz elvezetése, közvilágítás, árvíz- és belvízvédelem − hulladékkezelés − köztemetők

fenntartása és üzemeltetése − tömegközlekedés, főbb útvonalak kijelölése − rendeletben szabályozza a parkolási rendet, és a közterület rendjét − megáállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, létrehozza és működteti a turisztikai szervezetét − közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában − elnevez városrészeket, területeket − levegőtisztasági, vízminőség-védelmi feladatok − foglalkoztatási gondok megoldása − fővárosi információs rendszer működtetése − az egynél több kerületet, illetve a főváros területét meghaladó nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kultúrális feladatok ellátása − az egynél több kerületet, illetve a főváros területét meghaladó ellátási kötelezettség körében. Középiskola, kollégium, közművelődési gyűjtemény, szakosított szociális ellátás, gyermek- és ifjúságvédelem, sportszervezés − a fővárosi és kerületi

önkormányzatok kötelesek a kommunikálásra, illetve rendelet szabályozza, hogy hogyan oszlanak meg a feladatok. A fővárosi önkormányzat társulásai: − szabadon társulhatnak egymással vagy más fővároson kívüli önkormányzattal − létrehozató ún főváros környéki agglomerációs társulás (főv.önk+érintett ker.önk+helyi önk) − főváros környéki tervek előkészítése, tömegközlekedés összehangolása, vízgazdálkodás, szenny- és csapadékvíz elvezetése, katasztrófaelhárítás, épített- és természeti környezet óvása, közcélú beruházások A fővárosi településrendezés szabályai: − általános rendezési terv − városfejlesztési program − városrehabilitációs program − kerületi alaptervek: kerületek részletes rendezési terve + szabályozási előírások − vélemányezési és egyeztetési jog − kötelező kölcsönös tájékoztatási és szervezési együttműködés A fővárosi és kerületi önk.-ok

gazdálkodása: • Mindkét önkormányzatot önállóan és közvetlenül megillető bevételek: − normatív központi hozzájárulás − címzett és céltámogatások − az önkormányzat saját gazdasági tevékenységéből származó bevétel (kamat.) − átvett pénzeszközök − közterületek hasznosítása (pl park bérbeadása). • Osztottan megillatő jövedelmek: − magánszamélyek jövedelemadójából az önkormányzatot megillető rész − központi adók − az állandó népességszámhoz igazodó központi támogatás. 7 A főváros kizárólagos bevétele: − normatív kp-i táámogatás, amit a főváros az igazgatási és közművelődési feladatokra kap − műemlék- és környezetvédelmi bírságok − befolyt illetékek − az éves költségvetésből elkülönített forrás (államháztartásról szóló jogok) − vadászati jogot ha haszonbérbe adnak. Fővárosi és kerületi önk.-ok érdekvédelmének alapjai A fővárosi közgyűlés

rendeletalkotása A kerületi tagozódás megváltoztatása –ez már az országgyűlés hatáskörébe is tartozik. A főpolgármester, főjegyző, kerületi jegyző államigazgatási feladatainak gyakorlása Fővárosi önkormányzatok tulajdonára vonatkozó szabályok. • 5. 6. 7. 8. 9. VIII. A megyei önkormányzatok feladata és hatásköre Kötelező feladatok: az ipar és kereskedelmi igazgatás foglalkozik a végrehajtásával. − természetes és épített környezet védelme − térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolása − megyei idegenforgalmi értékek feltárása − idegenforgalmi célkitűzések meghatározása − idegenforgalmi tevékenységek összehangolása − térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában közreműködik − területi információs rendszer kialakítása. A megyei önkormányzat közgyűlése: − összehangolja –a kiemelt üdülőkörzetek kivételével- az idegenforgalom

területi érdekeit az országos érdekekkel, gondoskodik az idegenforgalmi értékek feltárásáról, bemutatásáról, propagálásáról − véleményt nyilvánít a kiemelt üdülőkörzetek fejelsztési koncepciójáról − összehangolja az idegenforgalom fejlesztését és elemzi a t erület idegenforgalmának alakulását. A megyei szintet hamarosan –az Eu előírások szerint- ún regionális középszint váltja fel. IX. A helyi önkormányzatok és a központi állami szervek; Az önkormányzati jogok védelme 1. Országgyűlés: törvényi szabályozást biztosít : − a helyi önkormányzatokkal kapcsolatban (jogállás, feladat- és hatáskör, működésének garanciái, anyagi eszközök) − a helyi önkormányzati képviselők jogállása, jogai, megválasztásának feltételei, kötelezettséggei − feloszlattathatja a helyi képviselőtestületet, ha annak működése Alkotmányellenes, 60 napon belüli időpontra időközi választásokat írhat ki −

dönt az állam területi tagozódásáról, határvonalról, megyei jogú várossá nyilvánításról, kerületek, régiók kialakításáról. 8 2. 3. 4. 5. 6. Köztársasági elnök: − dönt a városi cím adományozásáról, községek alakulásáról, egyesüléséről, megszüntetéséről − az új képviselőtestület megválasztásáig terjedő időszakra köztársasági biztost nevez ki bizonyos önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátására. Kormány: − biztosítja a helyi önkormányzatok tevékenységének ellenőrzését − javaslatot tesz az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi önkormányzati testület feloszlatására − rendeletben szabályozza a helyi közszolgáltatás képesítési előírásait − irányítja az államigazgatási feladatok ellátását, és a végrehalytás feltételeiről gondoskodik − államigazgatási szerv és helyi önkormányzat közti vitában dönt. Belügyminiszter: − előkészíti az

országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket − közreműködik a jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében − összehangolja a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos fejlesztés és tervezés gazdasági és kormányzati feladatait. Miniszter: − rendeletben szabályozza a főpolgármester, polgármester, megyei közgyűlés elnök, jegyző, főjegyző, megyei közigazgatási hivatal vezető államigazgatási feladatait, s ellenőrzi azok érvényesülését − rendeletben szabályozza a h elyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, a dolgozók képesítési előírásait, és ezeket ellenőrzi is − tájékoztat a központi ágazatpolitikai célokról, szabályozási eszközökről, információkat ad − adatokat, információkat kérhet az önkormányzatoktól az ágazati feladatok ellátására − pénzügyi támogatást

adhat meghatározott címen és feltételekkel. Fővárosi és megyei közigazgatási hivatal: Mindkettő államigazgatási feladatokat ellátó költségvetési szerv. Működésének anyagi feltételeit a költségvetés elkülönítetten biztosítja. A közszolgálati hivatal vezetője: − ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését − ellátja az államigazgatási feladatokat, illetve államigazgatási hatásköre van − az önkormányzati gazdálkodást érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél − összehívhatja a testületet, ha valamilyen gondot talál − feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben önkormányzati kérésre segítséget nyújthat − Helyi önkormányzatoknál ellenőrzési jogkörben vizsgálja azok szervezetét, felépítését, döntéshozatali eljárásait, a bizottságokat, s ha gondot észlel, rögtön jelenti a polgármesternek, s határidőt is szab. Ha ez nem történt meg, az

Alkotmánybírósághoz fordul. Felterjesztési jog: A képviselőtestület az önkormányzati jogokat, illetve a helyi önkormányzat feladat és hatáskörét érintő bármely kérdésben –közvetlenül az érdekképviseleti szerbezetek útján- az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerve vezetőjéhez fordulhat. A megkérdezett köteles 30 na pon belül érdemben válaszolni, illetve átküldeni az illetékes szervezethez 3 napon belül. 9 X. Kisebbségi önkormányzat A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993 / 77. törvény alapján jött létre a helyi kisebbségi önkormányzatok működéséről szóló fejezet. Kisebbségek: bolgár, cigány, horvát, görög, lenygel, német, román, ruszin, szlovák, szerb, szlovén KSH felmérései, kisebbségek aránya: − anyanyelv alapján: Cigány (48ezer), német (33ezer), horvát (14ezer), szlovák (11ezer) − nemzetiségi hovatartozás: cigány (190ezer), német (62ezer), szlovák

(17ezer) − nemzeti hagyomány: cigány (130ezer), német (88ezer), horvát (20ezer), szlovák (27ezer). Ez igazolja, hogy a hagyomány nálunk milyen fontos. − területi megoszlás: cigány (Borsod, Heves, Nógrád, Zala, Somogy, Baranya), német (Baranya, Tolna, Bács, Veszprém, Fejér, Budapest) Ezeken a területeken kell, hogy kialakuljanak kisebbségi önkormányzatok. Létrejöhetnek: 1. Közvetlen, direkt módon: a választási tevékenységnek megfelelően választópolgárok közvetlen választása alapján. Ezen tagok nem önkormányzati képviselők, ők a helyi kisebbségi önkormányzatok testületének tagjai. Tagok száma: − 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő − 1300 fő felett, illetve Bp kerületeiben 5 fő − a fővárosban 9 fő. 2. Közvetett módon: ha az önkormányzati képviselőtestület legalább 30%-a egyazon kisebbség jelöltjeként választatott meg, e képviselők kisebbségként legalább 3 fős helyi kisebbségi

önkormányzatot alakíthatnak. Ennek ugyanaz a feladat és hatásköre, mint a települési önkormányzatnak. Specialitásai: − vagyonát kikérheti a települési önkormányzat képviselői testületétől − intézményt alapíthat és tarthat fennt − nyelvhasználat kérdése: vitás esetekben magyar. A költségvetésben elkülönítve létezik egy úgynevezett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alap. 10 ÖNKORMÁNYZATI BEVÉTELEK ÉS VAGYON Saját bevételek: − helyi adók − saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj − illetékek beszedéseéből származó bevétel − az önkormányzat területén kiszabott, s onnan befolyt környezetvédelmi bírság − vadászati jog hasznosításából származó bevétel − tanácsi vállalat jogutódjának, nem közüzemi vállalatoknak történő értékesítéséből származó kézpénzbevétel − vállalkozásoktól

átvett pénzeszközök (ritka), egyéb bevételek. Átengedett központi adók: − magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része − egyéb megosztott adók (pl gépjármű, vagy súlyadó). Normatív költségvetési hozzájárulás: − az adott település lakosságszámához, egyes korcsoportokhoz rendelten − intézményi ellátottakkal arányosan − egyéb más mutatók alapján. Központi (kiegészítő) támogatás: − címzett és céltámogatási rendszer − önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatokat támogatása − központosított előirányzatok rendszere. Hitel: − likviditási hitel, átmeneti pénzzavar megoldádára − rövid lejáratú működési, fejlesztési hitelek − hosszú lejáratú fejlesztési hitelek (nagyobb beruházásokhoz). Önkormányzati vagyon • önkormányzati tulajdon • vagyoni értékű jogok Törzsvagyon Rendeltetése: • a kötelező feladatok ellátásának szolgálata

Forgalomképtelen vagyontárgyak Egyéb vagyon Rendeltetése: • önként vállalt kormányzati feladatok • vállalkozási tevékenység Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak 11 Egyéb vagyon: − lakások, nem lakás céljára használt egyéb helyiségek − belterületek, mezőgazdasági földterületek − vásárcsarnok, piac, vásárterület − vállalkozásokba fektetett vagyonrészek, részesedések, értékpapírok − az önkormányzat álatl törzsvagyonba nem sorolt vagyontárgyak. Forgalomképtelen vagyontárgyak: − helyi közutak és vagyontárgyaik − terek, parkok − vizek, közcélú vizi létesítmények − köztemetők − levéltári vagyonok − törvény vagy önkormányzati rendelet által forgalomképtelennek nyilvánított ingatlanok és ingóságok. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: − közművek, intézmények és középületek − műemléki ingatlanok − védett természeti területek − helyi önkormányzat által

meghatározott ingatlanok és ingóságok. TOURINFORM IRODÁK Non-profit információs iroda. Versenysemleges, naprakész adatokkal rendelkezik és átfogó információt tud nyújtani. 1992-ben kezdődött a hálózat kiépítése (Bp-en a Sütő utcában volt az első), ma már az országban 120 található (Veszprém megyében 16). Kizárólagos tulajdonosa a Gazdasági Minisztérium, használója pedig az MTRT. Az OTIR-t (Országos Turisztikai Információs Rendszert) használja minden iroda, arculatuk egységes. Szerződések az MTRT és a Turinform irodák között: I. NÉVHASZNÁLATI KÉZIKÖNYV: 1. Turinform irodák helye a magyar idegenforgalomban: GM turizmus szakterület Regionális Marketing Igazgatóság: illetékességi területükbe tartozó irodák felügyelete. Önkormányzatok Magyar Turizmus RT: koordináló szerv, belső hálózati igazgatóság Országos Idegenforgalmi Bizottság Turinform Irodák Vállalkozók Turisztikai szakmai szervezetek

érdekképviselete 12 2. 3. 4. Turinform iroda létesítése: • települési / megyei önkormányzat • önkormányzati alapú közhasznú turisztikai társulások, társaságok • egyéb non-profit szervezetek • vállalkozások NEM! Turinform irodák szintjei: • Információs iroda • Területi információs és marketing iroda • Megyei iroda. Irodák feladatai: Információs feladatok: − turisták versenysemleges, átfogó informálása − térségi és országos kiadványok bemutatása, terjesztése az irodák között − irodával kapcsolatos programajánlatok, kínálatok eljuttatása az MTRT-hez − adatgyűjtés és folyamatos frissítés − szakmai kapcsolatok kiépítése és fennatartása − statisztikák készítése az iroda látogatottságáról, a látogatók jellemzőiről − kötelező részvétel az MTRT tréningjein − beszámoló az éves tevékenységről. Teületi információs és marketing feladatok: − helyi kistérségi marketing

feladatok − pályázati lehetőségek figyelése, érintettek tájékoztatása − vonzerőleltár létrehozáása − térségi vállalkozók segítése a kínálat kialakításában − turisztikai kiadványok terjesztése − vásárokon, kiállításokon való részvétel − hazai és külföldi kapcsolatok létesítése és fenntartása − helyi rendezvények szervezéséban való részvétel − bajba jutott turisták segítése (tourist police) − adatszolgáltatás a kiadványokhoz − saját marketing tevékenység megszervezése − szakmai és sajtódelegációk megfelelő fogadása. Megyei iroda feladatai: − adatgyűjtés koordinálása − a megyére vonatkozó turisztikai marketing és koordinációs feladatok ellátása. Adatgyűjtési kötelezettség: Az MTRT Nemzeti Turisztikai Adatbankot működtet (NTA). − turisták és a szakma tájékoztatására − reklám, PR tevékenységhez − kiadványokhoz − kutatás, piacelemzés céljára. Szabályai: − nem

lehetnek átfedések az egyes irodák gyűjtőterületei között − az adatgyűjtés egységes kérdőívek alapján történik. 13 5. 6. 7. 8. 9. 10. II. Turinform irodák működésére vonatkozó szabályok: • 4/1997 (01.22) kormányrendelet: az üzletek működéséről, és belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről. Kimondja, hogy kötelező a versenysemlegesség betartása, tehát ajánlataiban semelyik szolgáltatót és szolgáltatást nem részesítheti előnyben. • 213/1996 (12.23) kormányrendelet: Turinform iroda nem foglalkozhat utazásszervezéssel, sem azok közvetítésével. Bevételszerző tevékenység: • bizományban értékesíthető termék, pl utikönyv, telefonkártya, menetjegy • szolgáltatások, pl pénzváltás, szállásfoglalás, idegenvezető biztosítáása • egyéb, pl szponzor keresése, pályázat, hirdetés, települési önkormányzat támogatása. Turinform iroda fenntartása: névhasználati szerződés

alapján 5 éves időtartamra. • üzemeltetési költségek (rezsi, posta, munkabér) • szakmai költségek –MTRT biztosítja nekik (egységes megjelenéshez, email címek fenntartásához, névjegykártyák, számítógépes adatbázis, turisztikai vásárokon való kedvezményes megjelenés). MT.Rt szolgáltatásai: • szakmai továbbképzés, szakmai gyakorlat • országos találkozókon való részvétel, egy része kötelező • szakmai tanulmányutak. Az irodákra vonatkozó előírások: • legforgalmasabb helyen kell elhelyezkednie • nem működhet egy légtérben versenysemlegességet befolyásoló vállalkozásokkal • utcai bejárat, kirakat, raktár • telefon, fax, fénymásoló • név és logó elhelyezése • minimum 10-16 óráig nyitva legyen. Dolgozókra vonatkozó előírások: • legalább középfokú szakmai végzettség • 3 éves szakmai gyakorlat • nyelvtudás • számítógépes ismeret • minimum 2 fő dolgozzon egy irodában. OTIR

KÉZIKÖNYV: 1. Általános bemutatás: térképek, adatbázisok, multimédiák alrendszere 2. Témakörök ismertetése, használati útmutató 3. Kérdőívsémák III. TURINFORM ETIKAI KÓDEXE: − cél a vendég elégedettsége − alapvető tulajdonságok − elsajátítandó ismeretek. Turinform Szövetség: a dolgozók érdekképviseleti szerve. Azért jött létre, mert mivel az irodákat az önkormányzat tartja fenn, rossz helyzetben és állapotban van, és vállalkozók bevonását igényelné. 14 A TURIZMUS SZERVEZETI RENDSZERE I. Turizmus feltételrendszerének számbavétele egy településen: − település megközelítketősége − környezet általános állapota − infrastrukturális ellátottság − közbiztonság − turisztikai szolgáltatások − szállodai kapacitás, egyéb szálláshelyek − vendéglátás − idegenforgalmi infrastruktúra − turisztikai fejlesztési lehetőségek − non-profit, a desztinációra ható marketing. A turinform

irodákon keresztül a települési önkormányzatok felveszik a kapcsolatot a kamarával és a s zakmai szövettségekkel. A településfejlesztési tanácsokat a t elepülési önkormányzat ne keresse meg! II. Szervezeti Rendszer: GM RIB OIB MTRT Terület- és Településfejlesztési Tanácsok Települési Önkormányzat Szakmai Szövettségek Turinform iroda RMI Kamara Külképviseletek Megyei Önkormányzat 15 ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA I. Államháztartási költségvetések − központi kormányzat ktgvetése − elkülönített állami pénzalapok ktgvetése − helyi önkormányzatok ktgvetése − társadalombiztosítás ktgvetése (eü és nyugdíjbiztosítás). 1. 2. 3. 4. 5. Általános alapelvek: az államháztartás működéséhez biztosítani kell − megfelelő pénzügyi egyensúlyt − kijelölt állami feladatvállalás teljesítését − közpénzekkel való hatékony gazdálkodást − közpénzekkel való gazdálkodás

ellenőrízhetőségét. Az államháztartás gazdálkodási alapelvei: − bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége − kiadási előőirányzatok felhasználásának jogosultsága − globális fedezettség − hiány finanszírozását, többlet felhasználását jóvá kell hagyni − pénzforgalmi szemlélet − bruttó elszámolás elve − nyilvánosság − azonos szerkezet elve az elszámolás készítésekor. Helyi önkormányzatok ktgvetésének megalkotási folyamata: • 1. lépés: − ktgvetési koncepció készítése − nagyvonalú tervezet − legfőbb bevétel és kiadások − többlet vagy hiány • 2. lépés: − ktgvetési modelltervezet benyújtása a képviselőtestületnek(határidő: 02.15) − 90 napon belül el kell fogadni, ha visszadobják módosításra − ha ne fogadják el, addig az előző évi rendelet van érvényben. Költségvetés tervezése: − költségvetési szerv által ellátandó feladatok − várható bevételek

számbavétele − várható kadások számbavétele − pénzügyi egyensúlyi helyzet megteremtése. Ha rendkívüli esemény történik, a ktgvetési modellt év közben is meg lehet változtatni, ez a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Kivételek vannak, pl: az előirányzatok közti átcsoportosítás joga, ami a polgármesterre és a kképviselőtestület bizottságaira átruházható (bizonyos feladatok körében, keretösszeg meghatározása, egyedi értékhatárok meghatározása). Önkormányzati bevételek: • helyi adók: az önkormányzat szabad kezet kap a kivetésében. 50%-a a központi ktgvetésbe megy, 50%-a a fővárosi, megyei, vagy a megyei jogú város önkormányzatát illeti meg. A helyi önkormányzat ebből semmit sem kap − vagyoni típusú − kommunális jellegű − helyi iparűzési adó. 16 magánszemélyek jövedelemadója: az állandó lakosok által bevallott jövedelemadó 5%-a. Nyaralóhelyen, ahol nincs állandó lakos, nem folyik

be semmi • gépjármű- vagy súlyadó: 50%-a a kp-I ktgvetésbe, 50%-a helyi önk-hoz megy. • normatív ktgvetési hozzájárulás: az adott település lakosságszámához, korcsoporthoz rendelten (minden óvódásra, kórházi ágyra stb) adhat támogatást az önkormányzat, de a mutatószámokat maguknak kell kiszámolni. • címzett és céltámogatás: − alapfunkciók ellátását szolgáló, műszaki, pénzügyi és gazdasági szempontból előkészített önkormányzati feladat hatékony megoldádát elősegítő támogatás − az ún céltámogatást egy adott cél megvalósításához nyújtják − a címzett támogatás mindig nagy ktg-igényű beruházásokra adható tételesen meghatározott ktgvetési tervezetben, minden település számára. • önkormányzatok támogatási rendszere: ha az önkormányzat nem képes feladatai ellátására, sem a bevételek maximalizálásával, sem a ktg-ek minimalizálásával, akkor a PénzügyMinisztériumnál, és a

Belügyminisztériumnál pályázhatnak. • központosított előirányzatok rendszere: − önkormányzatok útján megvalósuló közszolgálati feladatok, melyekre más fedezetet nem biztosítanak − ezeket a t ámogatásokat mindenképpen igényelni kell, annak ellenére, hogy alanyi jogon járna − a ktgvetési törvény határozza meg, hogy mit támogathatnak. Minél nagyobb egy település, annál nagyobb a bevétele, a községek viszont több állami támogatásban részesülnek, mint Budapest (a lakosok 17%-a Budapesten él, 35%-a községekben). A normatív hozzájárulás fokozatosan csökkenő tendenciát mutat; a helyi adók aránya a saját bevételen belül egyre nő. • 6. 7. Az önkormányzati vagyon szerkezete: • forgalomképtelen vagyontárgyak: − nem idegeníthető, azaz nem adható el − nem terhelhetők meg. • korlátoltan forgalomképes vagyontárgyak: − akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony, vagy felhasználási ktgük magas

szintje miatt működtetésük az önkormányzat számára rendkívüli terhet jelent − múzeális értékek elidegenítéséhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges − védett épületre, természeti értékre az államnak elővásárlási joga van. Vagyongazdálkodás: − a vagyontárgyak rendeltetésszerű használata, üzemeltetése − állagmegóvása, bővítése, karbantartás, javítás − hasznosítása :bérbeadása, eladása − védelme: őrzése, biztosítása − ellenőrzése: egységes, pontos és naprakész nyilvántartás vezetése. Ktgvetési beszámoló részei: • éves ktgvetési beszámoló: február 28-ig − könyviteli mérleg − pénzforgalmi jelentés (bevételek, kiadások) − pénzmaradvány-kimutatás, eredménykimutatás − kiegészítő melléklet. 17 féléves ktgvetési beszámoló: július 31-ig − pénzforgalmi jelentés − pénzforgalom egyeztetése. Zárszámadási rendelettervezetet április 30-ig kell a

képviselőtestület elé terjeszteni. Önkormányzatok ellenőrzése: • hozzájuk nem megy ki az APEH • ellenőrzőszervük az Állami Számvevőszék • az ellenőrzés jogköre két tevékenységre terjed ki: − ktgvetési támogatások felhasználása és − a helyi önkormányzat adóztatási tevékenysége. • az önkormányzati intézmények (iskola, kórház) ellenőrzését teljes mértékben a helyi önkormányzat végzi. • 8. 18 − Kiegészítő anyag és segítség a tantárgyhoz Csefkó Ferenc: A helyi önkormányzati rendszer (Dialóg-Campus Kiadó, Bp-Pécs 1997) Kovácsné Pál Ilona: Regionális politoka és a közigazgatás (Dialóg-Campus Kiadó 2001) WWW.B-MHU Témakörök: az önkormányzati feladatok összefoglalása, helyhatósági ügyek, önkormányzati címtár (megyénként és településenként), települések nyilvántartásai, statisztikák. Fejlesztés alatt áll: önkormányzati fórumok, tanulmányok, új jogszabályok.

WWW.EASTWESTINDEXHU Nem kimondottan önkormányzatoknak szól Megtalálható rajata az önkormányzatok elérhetősége, polgármesterek, települések népessége WWW.CELODINORG/HU Helyi Fejlesztések közép-európai Információs Hálózata Civil tevékenységek segítéséhez nyújt információt. WWW.LOCALINFOHU Megyei önkormányzati portál WWW.FALVAINKHU WWW.DHVHU Fejlesztési koncepciókat tartalmaz 19