Oktatás | Pedagógia » Család és iskola

Család és iskola 1. Család és házasság A család fogalma W. Burgess szerint a családot olyan személyek alkotják, akiket házasságkötés, vérségi kapcsolat vagy örökbefogadás fog egybe. A családban élő személyek közös háztartásban egy fedél alatt élnek. A család tagjai osztoznak egy közös kultúrában, amely valamilyen nagyobb társadalmi egység kultúrájából származik, de sajátos egyéni vonásokkal is rendelkezik. Talcott Parsons a családot olyan társadalmi rendszerként definiálta, ahol a családi kapcsolatok, a családtagok interakciói összefüggnek egymással és a családtagok egymáshoz való viszonyából vezethetők le. Parsons a családi alrendszer feladatát a társadalmi alrendszerek fennmaradása és egyensúlyának fenntartása érdekében főleg a reprodukciós, a szocializáció és a feszültségoldó funkciók ellátásában látta.Parsons szerint a férfiak instrumentális, a nők expresszív szerepet töltenek be. A család

funkciói 1. A család reprodukciós funkciója 2-3. Gazdasági és fogyasztási funkció 4. Szocializáció. 5. A felnőttek pszichés védelme, feszültségszabályozó szerep. 6. A család politikai funkcióját, amely a családon belüli rend fenntartását, a külső környezethez, intézményekhez való alkalmazkodást jelenti. A család társadalmi kiscsoport és egyúttal intézmény is. Családformák, háztartás • A nukleáris vagy kiscsalád (családmag) a szülők és közvetlen leszármazottaik együttélését jelenti. • A nagycsalád vagy kiterjesztett család: a rokonok több mint két generációja él együtt közös háztartásban (általában a nagyszülő(k), szülők és a gyermek(ek). • Csonka vagy hiányos családról akkor beszélünk, ha az egyik szülő nem él együtt a kiscsaláddal. • Zárt családnak az olyan családokat nevezzük, amelyek kevés külső kapcsolattal rendelkeznek, társadalmi kapcsolataik szűkek. • A nyitott

család sok külső kapcsolattal rendelkezvén gyakran nem teszi lehetővé a családi intimitás megfelelő kiépülését, ugyanakkor ezekben jól működik a társadalmi kontroll, erősen kapcsolódnak környezetükhöz. • A háztartás együtt lakó, együtt fogyasztó, a megélhetési költségeket közösen viselő emberek csoportja, akik általában, de nem feltétlenül rokonok. Attól függően, hogy kik élnek együtt különféle háztartástípusokat különböztetünk meg: 1. nukleáris családi háztartás, amelyben egyetlen nukleáris család tagjai élnek együtt; 2. kiterjesztett családi háztartás, ahol egy nukleáris család tagjain kívül más, a családmaghoz közvetlenül nem tartozó rokonok (özvegy, szülő, nem házas testvér) élnek együtt; 3. több családmagból álló háztartások 4. egyszemélyes háztartás (P Laslett) Házasságtípusok • Házasságkötésnek hívjuk azt az aktust, amellyel felnőttek egymással házastársicsaládi

kapcsolatot létesítenek. • Házasságon általában magát a kapcsolatot értjük, annak egész folyamatát a létesítéstől a megszűnésig. • A jogi cselekmény nélküli tartós együttélést élettársi kapcsolatnak nevezzük. • Monogám házasság: egy férfi és egy nő házas együttélése. • Poligám házasság, ahol egy férfinak vagy nőnek több házastársa van. A poligámián belül három alapesetet különíthetünk el: • poliandriának (többférjűség) nevezzük azt, amikor egy nőnek több férje, • poligíniának (többnejűség) azt, amikor egy férfinek több felesége van, • csoportházasságról akkor beszélünk, amikor több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban. • Endogámiának a csoporton (törzs, klán, falu) belüli, • exogámiának a csoporton kívülivel kötött házasságot nevezzük. • Házassági homogámia az a házasságkötés, amikor egy adott társadalmi osztályon,

rétegen, etnikumon, vallási felekezeten belül történik, • heterogámia, amikor a vőlegény és a menyasszony más-más csoport tagja. A válás • A házasság felbontását, a házastársak különválását válásnak nevezzük. • Nyers válási arányszámnak nevezzük az ezer lakosra jutó válások számát. • Ez a második világháború után emelkedett 1,0 fölé, az 1970-es évek közepén 2.62,8-ra nőtt, majd a 90-es évek közepére 2,4-re csökkent • A házasságkötések száma az utóbbi években a felére esett vissza. • A válások várható gyakoriság becsülhetjük az ezer házasságra jutó válási számból, ami 1995-ben 10,5 volt. E szerint hazánkban 40 év alatt (40 X 10,5/100 = 42 %) a házasságok 42 százaléka bomlik fel válás következtében. Miért nőtt meg a válások gyakorisága? • A családok funkcióvesztettsége. • Túlzott érzelmi megterhelés. • Az értékek változása. • A családdal és

házassággal szembeni elvárások változása. A házasság és a család alternatívái • Kommunák és kibucok. • A házasságon kívüli együttélés • Az egyedülállók aránya a modern nyugati társadalmakban nő. 2. Az iskola Nem volt mindig iskola. Az iskola funkciói Az iskola az oktatás intézményesült, társadalmilag (túlnyomórészt államilag) szervezett formája, amelyben a tanárok tudást, magatartásmintákat és értékeket adnak át a diákoknak. • Oktatás. • Nevelés. • Szelektálás. • Integrálás. • Önállósítás. A Pygmalion-hatás Az iskola, mint szervezet, olyan emberek: tanárok és diákok nagycsoportja, akiket nem személyes vonzalom hoz össze, hanem a szervezetben betöltött, formális szerepük. Mennyire érvényesül az egyenlő elbánás elve az iskolákban? George Bernard Shaw egyik színdarabjának címe után Pygmalion-hatásnak nevezték el az a jelenséget, mely szerint a csoport hovatartozás megszabja mások

viszonyulását az egyénhez, és ez számottevően befolyásolja az egyén előmenetelét. A 70-es évek iskolakritikája A funkcionalista felfogás szerint az iskola a tehetségesebb és a szorgalmasabb diákokat válogatja ki és engedi tovább a magasabb iskolai fokozatok felé, s ezáltal olyan jól működő társadalom kialakulását segíti elő, ahol mindenki „ a maga helyén” van. A „kritikai szociológia” szerint éppen fordított a helyzet: Az oktatási rendszer nem csökkenti, hanem megőrzi és újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket Középiskolás fiúk továbbtanulási esélyei Pittsburgh, 1966 Képesség Alacsony Magas 1 2 3 4 Társadalmi-gazdasági státusz Alacsony Magas 1 2 3 4 0,06 0,12 0,13 0,26 0,13 0,15 0,29 0,36 0,25 0,34 0,45 0,65 0,48 0,70 0,73 0,87 Magyarázat: 1,00 = 100 százalék Az esélyegyenlőtlenségek forrása: • • • Anyagi okok Az iskolához való hozzáállás A kulturális háttér, a kulturális tőke