Gazdasági Ismeretek | Humánerőforrás-menedzsment » Az emberi tőke elmélet I.

Az emberi tőke elmélet I. (Feltevések, az oktatás egyéni és társadalmi költségei és hasznai, az oktatásban való részvétel optimális hossza, az oktatás belső megtérülési rátája és a piaci kamatláb, egyénenkénti eltérések, képességek és a családi háttér hatása az iskolázás hosszára, az iskolázás hossza és megtérülése különböző társadalmakban – a képességek vagy a családi háttér számít) A tudás, mint tőke: - a magasabb termelékenység forrása az iskolában és gyakorlatban szerzett tudás - a tudás felhasználása jelenlegi haszonról (más befektetési lehetőségekről) való lemondás útján történik - a ráfordítás és a hozam időben elválik - a többlet-tudás értéke: a diszkontált életkereseti többlet - az emberi tőkébe való beruházás nagyon hosszú folyamat (a megtérülés is hosszú) Előzmények: - William Pelty (1623-1687): ő használta először az emberi tőke kifejezést - Schultz: az oktatás

legfontosabb externális hatása, hogy az emberek könnyebben tartanak lépést a technikai fejlődésekkel Életkereseti görbék: Ft felsőfok középfok szakm. ált. isk kor A beruházási döntés: - cselekvő: haszon-maximalizáló, jól informált egyén, aki maga viseli a tanulás költségét - hozam: életkereseti többlet - közvetlen költség: oktatással kapcsolatos kiadások (pl.: tandíj, kollégiumi díj, tankönyvek ára) - közvetett költség: elmulasztott kereset Költségek és hozamok: ktg, hozam ktg, hozam Steinmann Steinmann G G Bauer Bauer C2 C1 C2 idő T C1 T idő Belső megtérülési ráta: Járjunk-e S-1 év után még iskolába T −S (ws − wS −1 )t = wS −1 + c S , vagyis az életkereseti többlet = költség - Mindegy, ha: ∫ (1 + rS )t t =1 - r S : az S. évi továbbtanulás - mint egyéni befektetés – belső megtérülési rátája - r S nagysága nem belső adottság, hanem szubjektív T −S (ws − wS −1 )t = wS −1 + c S

⇒ rS A továbbtanulás, mint befektetés belső megtérülési rátája: ∫ (1 + rS )t t =1 - a külső megtérülési ráta adott: i piaci kamatláb (= szubjektív időpreferencia ráta) - ha rS > i ⇒ érdemes továbbtanulni - wS −1 + c S (= költség) befektetés i kamat mellett akkor biztosít wS − wS −1 éves hasznot (évjáradékot), ha i = rS Optimum: - a külső és belső megtérülés azonos és fedezi a költséget T −S (ws − wS −1 )t T − S (ws − wS −1 )t ∫ (1 + i )t = t∫=1 (1 + r )t = wS −1 + c S t =1 S i, r i rS S - elhanyagolható mértékű közvetlen költségek és végtelen időhorizont ∞ (w − wS −1 ) (ws − wS −1 ) ∆w w ∆w w ) = = wS −1 ⇒ rS ≈ ≈ rS ≈ i ( ∫ s t rS ∆S ∆S t =1 (1 + rS ) Az egyéni megtérülési ráta pontosabb becslése: T (wS − wS −1 )t τ (wS −1 + c S )t ∫ (1 + r )t = t∫=1 (1 + rS ) t =τ +1 S Hozam a τ+1-T évben Költség a 1-τ évben esetén: - S végzettség

megszerzése τ évig tart c S a közvetlen egyéni költség T a nyugdíj korhatára T=1 a kötelező iskolázás vége Az egyéni megtérülési ráta MÉG pontosabb becslése: T (eS wS − eS −1 wS −1 )t τ (eS −1 wS −1 + c S )t = ∫ ∫ (1 + rS )t (1 + rS )t t =τ +1 t =1 - S végzettség megszerzése τ évig tart - c S a közvetlen egyéni költség - T a nyugdíj korhatár - T=1 a kötelező iskolázás vége - e S a foglalkoztatási esély S iskolázottsággal Miért tanulnak eltérő ideig az emberek? átlagos iskolázottsági szint (S), ha a kamatok (i) és a belső megtérülési ráták (r) különböznek i, r i r*=i rS S S* Eltérnek: - a közvetlen költségek - a szubjektív időpreferenciák - az elszalasztott keresetek alternatív befektetésének hozamai - a tudás hozadékai Eltérő képességek: c, r rB rS i SB SS Steinmann Bauer S - jobb képességek; magasabb r - ex ante és ex post egyenlőtlenség - + korreláció a bérnövekedés és az

oktatás között; megéri tanulni Eltérő jövedelem, vagyon (=családi háttér) i, r i(szegény) i(gazdag) r SSz - S SG szegények: magasabb i ex ante és ex post egyenlőtlenség a szegények csak bankhitelből tudják finanszírozni az oktatást - kapcsolat a megtérülés és az iskolázottság között társadalmi igazságtalanság: a szegények kevesebbet tanulnak, mint a gazdagok, még akkor is, ha ugyanolyan tehetségesek (a szegényeknél a tanulás miatt kiesett jövedelem – mivel nem dolgoznak – sokkal hangsúlyosabb) Az olyan társadalmakban, ahol az oktatási döntés meghozatalakor inkább a családi háttér számít - r csökken S növekedésével i, r képességek számítanak - r nő S növekedésével i, r i1 i i2 r2 Δr Δr r1 r ΔS S ΔS S Reálisak-e a feltevések? - Haszon max; Magyarországon kétséges - Jól informáltak; tapasztalatok szerint elég jól informálta a várható bérek nagyságáról - Hosszú távon: társadalmi

egyensúly: az is optimális helyzetbe kerül, aki tanul és az is, aki nem