Környezetvédelem | Konferenciák » A johannesburgi fenntartható fejlődés világ-csúcstalálkozó zárónyilatkozata, 2002

Wold Summit on Sustainable Development Johannesburg 2002 Fenntartható fejlődés világ-csúcstalálkozó Rio+10 Föld-csúcs Johannesburgban  Sustainable development – fenntartható fejlődés Az emberiség jelenleg 20%-kal gyorsabban aknázza ki a természeti erőforrásokat, mint ahogyan azok megújulni képesek. Azaz jelenleg 1,2 Földre volna szükségünk. A fenntartható fejlődés szerint 1,0 Földértéket használnánk, azaz a használat üteme nem haladná meg a megújulásét.  „Noé bárkáján az elit a fedélzeten, luxuskörülmények között utazik, míg a többség a fedélközben zsúfolódik össze, embertelen körülmények között. Kérdés, hogy meddig bírják még élelem és víz nélkül?”  Johannesburg számokban: 100 delegáció, 70 000 küldött, több ezer tüntető, 152 akciópont, mintegy 70 oldalnyi dokumentum, számtalan hangzatos előadás, kevés konkrétum,  A csúcstalálkozó fő célja: ráirányítani a világ politikai és

gazdasági döntéshozóinak, civil szervezeteknek, tudományos közösségeknek és általában az embereknek a figyelmét mindazokra a problémákra, amelyek egyre égetőbb gondot jelentenek az emberiség számára, és a fenntartható fejlődést veszélyeztetik.  Két alapvető tenniavaló: 1. az emberiség létszámának növekedése közben is emelni az emberek életszínvonalát (élelmezés, energia, egészségügy, ivóvíz) 2. megőrizni ill. körültekintően használni az egyre fogyatkozó természeti erőforrásokat. (légkör, talaj, víz szennyezése, növény és állatfajok pusztulása)  A válság két fő oka: túlnépesedés és az erőforrások aránytalan elosztása. Kudarc vagy siker?  Míg a világkongresszus hivatalos küldöttei sikerként értékelik a 10 napos tárgyalások eredményeit, addig a civil szervezetek képviselői kudarcról beszélnek. Eredmények:  Kioto: Oroszország és Kanada csatlakozásával hatályba léphet az 1997-es

Kiotoi Jegyzőkönyv. A Jegyzőkönyv 2012-re 5,2 %-os csökkentést irányoz elő az üvegházhatást növelő gázok kibocsátásában az 1990-hez képest. Az USA – aki egymaga a kibocsátások 36%-áért felelős - nem írta alá a jegyzőkönyvet.  Halállomány megőrzése terén  Szegények higiéniai körülményeinek javítását érintő célok megfogalmazásában.  Ökológiai tudat erősítésében. Kudarc:  Megújuló energiaforrások arányának erőteljesebb növelésére vonatkozó célkitűzések meghíúsultak. EU és Dél-Amerika, elsősorban Brazília 15%-ra akarta növelni a zöld energiahordozók részesedését a világ fogyasztásába 2015-ig. Az USA a fejlődőkkel szövetkezve ellenezte.  Szegénység elleni küzdelem  WTO – Kereskedelmi Világszervezet és a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények  Multinacionális cégek elszámoltatása Tények Az elmúlt 50 évben:  A kőolaj-felhasználás hétszeresére nőtt  A

mezőgazdasági termelés megnégyszereződött  A fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatti szénkibocsátás négyszeresére nőtt  Az elmúlt évszázadban az ivóvíz-felhasználás hatszorosára nőtt  A Föld folyóvizeinek fele súlyosan szennyezett  A tengeri halállomány 25%-kal csökkent  A termőföldek 15%-a kimerült  A világ népességének leggazdagabb 1%-a ugyanannyit fogyaszt, mint a legszegényebb 44%  A természeti erőforrások 80%-át jelenleg a népesség 20%-a használja fel, az un. Centrum országok: USA, Kanada, Ausztrália, az EU-tagállamok, Japán és az un. „kis tigrisek” A periféria országok az erőforrások 20%-val kénytelenek beérni.  A világ népességének közel 30%-a szenved az alultápláltság valamely formájától  A népesség csaknem kétharmada kevesebb, mint napi két amerikai dollárból tengődik Naponta a világon:  24 000 ember hal éhen  137 növény és állatfaj hal ki  86 000 hektár

esőerdőt vágnak ki  a sivatagok területe 20 000 hektárral nő  közel 2800-an halnak meg munkahelyi balesetben Naponta Magyarországon:  250 000 m3 talaj pusztul le  közel 180 000 t CO 2 -t és 720kg nehézfémet jutatunk a levegőbe  fejenként ¾ kg hulladékot termelünk A következő évek halaszthatatlan feladatait összefoglaló, 152 pontból álló elfogadott akcióterv legfontosabb pontjai.  Vízellátás, szennyvíz: cél, hogy 2015-re felére csökkenjen azok száma, akik nem jutnak ivóvízhez ill. akiknél nem megoldott a szennyvízkezelés.  Halászat: 2015-ig, ahol csak lehet, visszaállítják a túlhalászat miatt megfogyatkozott halállományt és megállítják a világtengereken folyó rablógazdálkodást.  Vegyi anyagok: 2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az emberi egészségre és a természetre ártalmatlan módszerekkel állítsák elő. A veszélyes hulladék tárolását vagy megsemmisítését szintén

ellenőrzött és biztos módon kell végrehajtani.  Egészségügy: A gyógyszergyártók szabadalmai nem akadályozhatják meg a szegény országokat, hogy nem szabadalmazott gyógyszerekkel enyhítsék a rászorulók bajait.  Segélyek: Növelni kell a fejlődő országoknak juttatott segélyeket, mert egyelőre csak öt ország felel meg annak az 1970-ben megfogalmazott elvárásnak, hogy nemzeti gazdasága össztermékének 0,7%-át segélyre költse.  Globalizáció / kereskedelem: A szegényebb országokra is ki kell terjeszteni a globalizáció előnyeit. A gazdag országok csökkentik a saját termelőiknek juttatott pénztámogatásokat.  Biológiai sokféleség: 2010-ig jelentősen lassítani kell kihalófélben lévő állat- és növényfajták pusztulásának ütemét. a  Jó kormányzás: A gazdag országok szándéka szerint a segélyeket csak olyan államokba szabadna juttatni, amelyekben a demokratikus intézmények már működnek, és a korrupció

visszaszorulóban van.  Energia: 2005-ig stratégiai terveket dolgoznak ki az energia- és a nyersanyagforrások megőrzéséről a jövő nemzedékeknek. Nem sikerült ugyanakkor konkrét célkitűzésekben megállapodni a megújítható energiaforrások részarányának növelésével kapcsolatban.  Szegénység: A szöveg szerint a szegénység jelenleg a legnagyobb globális kihívás, amivel a világnak szembe kell néznie. A résztvevők megállapodtak a segélyeket kiegészítő szolidaritási alap létrehozásában, amelybe önkéntes módon utalhatnak át összegeket az államok.  Megelőzés: A környezet megóvására akkor is lépéseket kell tenni, ha nincs döntő bizonyíték arról, hogy a Föld ökoszisztémáját veszély fenyegeti.  Felelősség: Minden ország felelős a Föld megóvásáért, de a gazdag nemzeteknek nagyobb anyagi tehertételeket kell vállalniuk a közös erőfeszítésekben, mint a fejlődő országokban