Irodalom | Tanulmányok, esszék » Ady Endre élete és munkássága

Ady Endre élete és munkássága 1877. november 22-én született Érdmindszenten Szülei Ady Lőrinc és Pásztor Mária Kezdetben Érdmindszenten, majd 1888-tól a nagykárolyi gimnáziumban tanult. Tanulmányait 1892-től Zilahon folytatta a Wesselényi Miklós Református Kollégiumban. Rengeteget olvasott ekkoriban, kedvelte a folyóiratokat. Érettségije után szülei a debreceni jogakadémiára íratták be. Ez a város nem tetszett neki Bár aktívan tevékenykedett különböző debreceni lapoknál, 1900 elején Nagyváradra költözött. Tetszett neki e város élénk szellemi és politikai élete. Sokat tanult új barátaitól, elsősorban Bíró Lajostól, a fiatal, Párizst is megjárt újságírótól. Először publicisztikái jelentek meg, melyekben az elmaradott, feudális Magyaroot támadja Egyik cikkében- Ismeretlen Korvin-kódex margójára- Magyarországot komp országként mutatja be. Se, a fejlett nyugathoz se kelethez nem tartozunk Itt ismerkedett meg nagy

szerelmével Diósy Ödönné Brüll Adéllal. A nő magával vitte Párizsba, ahová ezek után többször is elutazott. Korában két verseskötete jelent meg a Versek és a Még egyszer, melyek még semmilyen újítást nem tartalmaztak. 1906-ban jelent meg 3 verseskötete az Új versek Ez a modern magyar irodalom kezdete. Rengeteg támadás érte, megosztotta a közvéleményt Hazafiatlansággal, érthetetlenséggel vádolták. Egy ideig Párizsba menekül Ady a Nyugat című folyóirat főmunkatársa volt haláláig. Bohém életet élt, melynek következtében egészsége fokozatosan romlott. Korábbi cikkében- A magyar Pimodánpéldául arról ír a művészeknek szükségük van bizonyos ajzószerekre (pl:alkohol) 1912-ben szakított Lédával. Új szerelme Boncza Berta- Csinszka-, aki később a költő egyetlen felesége lett. Egészsége romlott, a háború lelkileg nagyon megviselte 1919 január 27-én halt meg Költészete: • • • • • • • • •

Szecessziós és szimbolista jegyek keveredése Szimbólumok átfogó rendszerbe épülnek, összetett szimbólumokat használ Középpontjában a személyiség (mitizált önkép) Politikai és erkölcsi tartalom jelenik meg Gyakoriak a felkiáltások, nagybetűs szavak, ellentétek, kihagyásos mondatok Zeneiség (felsorolások, ismétlések, halmozás) Francia minta, bár nem olyan homályos Társadalmi és erkölcsi vonatkozások jelennek meg (politikum, humanizmus) Világ eseményeit személyes élményként jeleníti meg Szecessziós jegyek: Jellemző rá a szecesszióhoz kapcsolt életérzés (elvágyódás), szerelem felfogás, színvilág (arany, fekete, vörös) • Énkultusz • Magány, lázadás • Bohémeszmény • Bűn, titok, szerelem, erotika • Halál, mint ismeretlen (vágyott állapot) • Tiltakozás a szürkeség ellen • Költői elődje pl.: Vajda János Új költői nyelv: • • Zeneiség (ismétlések, halmozások, felsorolások) Kevert ritmus

(időmértékes + ütemhangsúlyos) • • • • • Összetett szavak Saját szóalkotás (szent soha fény) Metaforikus összetételek (csönd-herceg) Képszerűség Korábbi jelképek átértelmezése • • • • • • • • Magyar történelem (kurucok, Dózsa, Verecke, Pusztaszer) Biblia (frigyláda, Illés, Messiás, Úr) Mitológia (Prométheusz, Apollón) Orientalizmus (Gangesz, Babilon) Égitestek (Nap, Hold, csillagok) Önálló mítoszalkotás (eltévedt lovas) Ősi életformák (bujdosás) Civilizáció alapelemei (tűz, arany, tenger) • • • Tematikusan ciklusokra bontja köteteit (pl.: Új versek 4ciklust tartalmaz Léda asszony zsoltárai, A magyar Ugaron, A daloló Párizs, Szűz ormok vándora) Minta: Baudelaire Minden ciklus első verse: cím nélküli program vers: ebben jelennek meg a legfontosabb gondolatok, felvázolja a kötet tartalmát Van címadó vers: általában a kötet közepén, általában 3 szó a cím (szentháromság)

Ciklusokat párhuzamosan és ellentétesen is rendezi • • • • • • • • • • • Mitologikusra növesztett költői én (központi szerepe van) Kiválasztottság tudat, küldetés tudat Lírai énhez sokszor egyéni mítoszképzés társul Költői magatartásnak programos ill. ars poétikus jellege van Mégis morál (hiábavalóság tudata mellett is vállalja a küzdelmet) Megjelenik az önfeláldozás Költői öntudat megjelenik Ellentétek (lírai énen belül, lírai én és a mozdulatlan környezete között) Lírai én szembefordul a környezetével Hangvétele: tragikus ill. pátosz Például: Góg és Magóg fia vagyok én, Újvizeken járok, A magyar Messiások Fő forrásai: Versek rendszere • • Tematikuscsoportosítás Lírai én szerepét tematizáló versek Léda-versek Diósy Ödönné Brüll Adél. Ady Lédának nevezi Léda visszafelé+ mitológiai nőalak (Zeusz kedvese). Polgárpukkasztó szerelem, mert a nő idősebb Adynál,zsidó

asszony és férjes asszony. Női egyenjogúságért ekkoriban kezdenek harcolni Másként kezdenek az emberek gondolni a nőkre, a női- férfi kapcsolatra. Az irodalomban megjelenik a bukott nőalak A szerelem nem feltétlenül idilli állapot. • Újfajta motívumok használata • Ambivalencia • Különös metaforák (héja pár= szerelmes pár) • Rajongás jelenik meg (mellette átkozódás, fenyegetés, megbánás, könyörgés) • Szerelemhez társul a halál motívuma • Szerelem: önmegvalósítás eszköze (sokszor e versek középpontjában a lírai én áll) • Diszharmónia • Elválások és egymásra találások váltogatják egymást • Például: Héja-nász az avaron, Lédával a bálban Léda szerelem 1912-ben ért véget. Ady két szakító verset ír, melyekkel véget vet kapcsolatuknak, így a Léda-versek korszakának. Az Elbocsátó szép üzenet a korábbi, mely meglehetősen durva, bántó. A másik már elégikusabb, enyhébb Látomásszerű

tájversek • • • • • • • • Megszokott tájleírás helyett lélekállapotot, léthelyzetet fejez ki Látomásosság jellemzi Időhöz vagy térhez járuló értékszembesítés Lírai ént pusztító, ellenséges környezet veszi körül Metonimikus (Hortobágy, Tisza-part), metaforikus (temető, magyar Ugar) képek használata Túlzások, ellentétek Küldetéstudat, sorsszerűség Például: A magyar Ugaron, A Tisza-parton, A Hortobágy poétája Létharc-versek • Van egy mítoszokat idéző hatalmas közdelem (lírai én és ellenfelei közt), ellenfelei mitikusra formált alakok Helyszíne maga a világ, ideje folyamatos és örök (mitologikus) Dinamizmus jellemzi Verstörténés balladaszerű Tragikus pátosz (kettősség- lírai hős bukása+ mégis felmagasztosul) Például: Harc a Nagyúrral, ahol vezérszimbólum disznófejű Nagyúr- pénz. Harcol ellene, a v égén a harcot a v égtelenbe tágítja. Ambivalens érzelmek pénz iránt Nem cél, hanem

eszköz. Például még: Az ős kaján • • • • • Megjelenik a halálkép (nem rossz dologként ábrázolja, vágyott állapot) Halál élet folytatása, megnyugvás Hangvétel idillikus, elégikus vagy tragikus Elmúlás, betegség motívuma összekapcsolódik a művészléttel Például: Temetés a tengeren, Párizsban járt az Ősz • • • • • • Élet-halál versek Istenes versek Ady kálvinista (tehát keresztény). Csak 1908-tól ír istenes verseket (Az Illés szekerén) Fiatalon istentagadó később kételkedő. Istenképe Balassi istenképéhez hasonló Nem a megszokott hitet vallja (pl.: nem jár templomba) • Támadott verscsoport • Gyerekkori emlékek megjelenése • Ellentét (hit nyugalmára vágyik <-> nem képes magát átadni a hitnek • Nem isten személye van a középpontban, hanem a lírai én Istenkeresése • Istent társként mutatja (személyes kapcsolat- Balassi) • Ellentétes érzések isten iránt (kételkedés

megjelenése- korszellem is kételkedik benne) • Mind a beszélő mind az isten különböző helyzetekben, lélekállapotokban tűnik fel • Nyelvhasználat: olykor biblikus (archaizáló), olykor köznapi • Például: A Sion-hegy alatt, Hiszek hitetlenül Istenben Forradalmi versek • • • • • Petőfi hagyományhoz és Ady politikai publicisztikájához kapcsolódik Gyakran tanító célzatú Romantikus forradalmi látomásköltészethez hasonló (biblikus, motívumok használata) Életkép, helyzetdal, harci dal műfaji hagyományaihoz kötődik Például: Dózsa György unokája, A tűz csiholója mitologikus Magyarság-versek Adyt az utolsó nemzeti költőnek nevezik. Tőle származik az idézet „Mit ér az ember ha magyar?” • Verseket ambivalencia jellemzi (szembefordul az akkori magyar közszemlélettel, kik Magyarországot tökéletes országként mutatták; mégis benne van a jobbító szándék, Magyarország ébresztője akar lenni •

Nemzetféltés bírálat formájában jelenik meg • Benne van a romantika nemzethalál-jóslatának lehetősége • Nép és nemzetostorozás => jobbító szándék • Használja a hagyományos (pozitívan vett) motívumokat, de más szellemben • Magyarság = erős összetartozás (nyelvi és szellemi összetartozás is) • Faj = fajta (gyakori használat) • Gyakori a kultúrai utalások, történelmi személyekre utalások • Lírai én igényli a közösség sorsából való osztozást • Magyarság szenvedéssel is jár • Ellentét: erős kötődés <-> erős elvágyódás • Például: Nekünk Mohács kell, A föl-föl dobott kő Kuruc-versek Ekkoriban erős a Rákóczy kultusz. Ekkor kerülnek felszínre Thaly Kálmán hamisítványai Saját verseit kuruc versekként adja ki. Rájönnek a csalásra, mégis divatot teremt és bekerül a köztudatba. Először a Szeretném, ha szeretnének kötetben jelenik meg, az Esze Tamás komája ciklusban 1909-ben.

Ezután minden ciklusban megjelenik A magyarság versek közé is besorolható, annak egy szűkebb tematikus csoportja. • Nem a h agyományos értelemben használja a k urucságot (újraértelmezi a r omantikus kuruc képet) • Formailag megidézi a kuruc költészetet (magyaros verselés, egyszerű rímképlet, beszédhelyzet: egy kuruc szólal meg) • Felhasználja a kurucok alakjait (Rákóczy, Esze Tamás), utal a csatahelyekre • Szerepdal (saját világát helyezi a kuruc korba) • Mégis morál megjelenése (panasz + küzdés) • Ambivalens hazájával szemben • Például: Bujdosó kuruc rigmusa, Két kuruc beszélget Csinszka-versek Koncza Bertával kezd levelezni Ady a Lédával való szakítás után. A lány egy távoli rokonságra hivatkozva kezd írni. Felkelti Ady érdeklődését, amiből később személyes találkozás lesz, majd házasság. Ady tehát feleségül veszi az akkor még fiatalkorú lányt Csinszka Ady egyetlen felesége. Nagy a korkülönbség

kettejük között Ady már beteg, Csinszka ápolja élete végéig. • A szerelem egyfajta menedék, az életbe való kapaszkodása a l írai énnek (betegség, háború) • Szorongás, könyörgés és hála megnyilvánulása • Stilizált versek (leegyszerűsödött, képszegény) • • • • • Háborúélménytől nem lehet elválasztani Csinszka személye nem jelenik meg Elégikus hangulatúak Idilli kapcsolatnak mutatja (valódi kapcsolatuk nem szűrődik át) Például: Őrizem a szemed, De ha mégis?, Nézz, drágám, kincseimre Háborúellenes versek A világháború kezdetén a magyar nép lelkes. Néhány költő csak háborúellenes Ady kezdettől fogva az, amiért gyávasággal, hazafiatlansággal vádolják. Csak 1918-ban jelenhettek meg ezek a versei egy kötetben (A halottak élén). • Középpontjában: idő, magyarság • Múlt értékes (akkor még volt jövőkép) • Magyarság, emberség, értékek pusztulásának tapasztalata ill. víziója •

„Tegnap tanúja” („Holnap hőse” helyett, ami korábban volt) • Értékőrző szerepben jelenik meg • Szokatlan képek (a háborúra „nagy tivornya”) • Újfajta beszédmód (biblikus-, archaikus stílus; siralmak; próféciák) • Lírai én értékőrző szerepben jelenik meg (pl. ilyen érték a szerelem) • Bibliai utalások • Képekben szegény