Jogi ismeretek | Alkotmányjog » Államigazgatási jog I.

Államigazgatási jog I. 1. A szakigazgatás szerepe a szervezetben, a közigazgatás, mint az állam szakigazgatási rendszere - az igazgatás - szervezetek: társ-i lét alapvetõ tényezõi, az emberi tev. megvalósulásának keretei - ig-i tev részei: célkitûzés, irányítás, döntés-elõkészítés, tervezés, végrehajtás, ellenõrzés - ig-ra jellemzõ: szervezett tev, az emberek közötti tudatos tev, amely mindig célirányos - a szakig elkülönülése - társ-i munkameg fejlõdésének következménye ⇒ ig-sal, szervezéssel foglalkozó, elkülünült szakig - múlt század: hagyományosan egyéni tev-nek minõsülõ emberi tev-re is szervezetek jönnek létre (pl. eü), szükség van koordinációjukra - 1930-as évek: forradalom: szervezetek dominánssá válnak, szervezeti hálózatok létesülnek, kialakul az ig. tudománya (Fayol), megnõ az adminisztrációs létszám - 1980-as évek: forradalom: technika fejlõdése, információelméletek szerepe, új

szervezeti formák, felgyorsult ig-i ciklus - a szakig jellemzõi: - ig elkülönül a szervezet általános vezetésétõl, elkülönült szervezeti egység: kizárólag igazgatással foglalkozik (élethivatásként) - modern szervezetek: létfeltétel a racionálisan mûködõ szakig (így alkalmazkodnak környezetükhöz) - szerepe a szervezetben - biztosítja a szervezet társ-i rendeltetésének fenntartását - meghozza az alapvetõ, stratégiai döntéseket - ellátja a szervezet általános vezetését - elõkészíti és végrehajtja a döntéseket - a szakig fajai - közig (az állam szakig-i rendszere) - közfeladatok megvalósulása, sajátosságok: - a társ legnagyobb méretû szakig-i szervezete (Mo. 110e ember) - kiterjed az egész társ-ra - közhat-mal rendelkezik - pol-i hat-nak van alárendelve - jog által szabályozott, jogállamiság keretein belül helyezkedik el - az állami feladatok gyakorlati megvalósítását biztosítja (államnak, mint pol-i hat-nak a

céljait valósítja meg) - követelmények: az általános vezetésnek legyen alárendelve (parl, ök-i test), de a maximális hatékonyság érdekében x feladatoknál teljes önállóság kell neki - fontos: közig helye az állami szervezetekben a hat-i ágak elkülönülésének megfelelõen (egyes feladatokat más hat-i ág lát el) - a közig az állam alrendszere, az állam a pol-i rendszer alrendszere - mgnig (mgnszféra céljait szolgáló tev) - a pol-i rendszer kapcsolata a köziggel 1 - pol-i rendszer: társ legszélesebb integrációja, tükrözi a társ pol-i hat-i törekvéseit, érdekviszonyait, biztosítja az érdekek érvényesítését - pol-i rendszer elemei: - pol-i nézetek, eszmék - pol-i viszonyok - pol-i intézmények (kiemelkedik: állam) - pol-i rendszer demokratizmusát a pluralizmus biztosítja + képviseleti rendszer: társ-i törekvések, pol-i célok állami döntésekké, jogszab-ká rendezõdnek - a pol-i rendszer meghatározza a közig kereteit,

de a közig is szerepet játszik a pol-i döntések meghozatalában - pol-i szervezetek ellenõrzik a közig tev-ét (a közig a kormpol-t valósítja meg, de a joghoz van kötve) - a közig, mint az állam alrendszere - közig: állami feladatok megvalósítása ⇒ állam funkcióiból kell kiindulni: klasszikus állami funkciók (honvédelem, külpol, jogrend védelme) és társirányítási funkciók (gazd-i, kulturális, szociális) ⇒ több igazgatási ágazat - gazd-i feladatokból következik - gazd jogi kereteinek betartatása - pénzügyi folyamatok felügyelete - infrastruktúra fejlesztése - állami vagyon kezelése - kult-i feladatokból következik - közoktatás, mûvészi intézmények, tud-os élet mûködtetése - szociális feladatokból következik - szociális szolgáltatások - tb - eü-i szolgáltatások - állami feladat és funkció - állami funkciók megvalósítását a jog szabályozza - jogszab határozza meg, hogy az állami feladatok

megvalósításában az állami szervezet egyes alrendszereinek mi a feladata - közig-i feladat lehet - kötelezõ (trv-ben meghatározott, teljeskörûen kell megvalósítani) - fakultatív (a közig lehetõségeihez képest, költvet-ben meghatározott mértékig teljesíthet) - a magyar közig kialakulása - I. István (államalapító): T-k elkobzása + vármegyerendszer kialakítása ⇒ államiság T-i alapon (királyi és állami hat. erõs kzp-i rendszere) - vármegyrendszer - egyházmegyék - királyi tanács - Károly Róbert + Nagy Lajos: hivatali réteg megerõsítése - Mária Terézia + II. József - udvari kamarák (pénzügyek) - udvari kancellária (ig-i ügyek) - számvevõszék (fentiek ellenõrzése) - hivatásos bürokrácia: fizetett hivatalnokréteg 2 2. A közigazgatás, mint elkülönült állami tevékenység fogalmi ismérvei, sajátosságai - a közig, mint egyfajta szakig - közig minden olyan szerepet betölt, mint minden szakig egy szervezetben -

stratégiai döntések elõkészítése - döntések végrehajtásának biztosítása - döntések végrehajtásának koordinálása - ellenõrzési funkciók - a közig rendeltetését az államszervezet más alrendszereihez való viszony determinálja - a hat.megosztás elve és a közig - hat.megosztás: alkotmányosság, jogállamiság követelménye, melyben a hat-i ágak ellensúlyozzák egymást; meghatározza: - népszuverenitás érvényesülése - jogalkotás és bíráskodás különválasztása - bíráskodás és közig szétválasztása - elkülönült közig, mint az állam szakig-a - a klasszikus hármas felosztás tarthatatlan; ok: - nem csak a trvhozás alkot jogot (korm, LB, AB is) - nem számol az ök-kal - nem számol a közig relatív önállóságával és jogalkotói hatáskörével - közig: tényleges állami cselekvés, célja az állami feladatok gyakorlati megvalósítása - a közig meghatározása - régen: "minden közig, ami nem bíráskodás és

trvhozás" - az állam elkülönült szerveinek olyan tev-e, amely az állami feladatok gyakorlati megvalósítását szolgálja ⇒ az állami ügyek vitele az állami szervezetben; fõ feladata: közszolgálat ⇒ közig: közhat-mal végzett irányítás - a köziget megilleti - trv-i felhatalmazás alapján jogalkalmazás (közfeladatok megvalósításának hat-i jogi eszköze - tényleges ig-i tev - közig felügyelete alá rendelt szervek irányítása - állami feladatok gyakorlati végrehajtása - jognak és trv-knek alárendelt - közig tev-ét vmennyi jogág szabályozza - létezik elkülönült közig-i jogág - közig: integrált szakig (döntések elõkészítése + végrehajtása) - közig szerepe függ a korm.formától - parlamentáris forma: parl és államfõ közt a közig a kapocs - államfõi forma: a közig az államfõ hat-i körébe tartozik - közig lehet - közvetlen: állam maga igazgatja a társ-i folyamatokat - közvetett: hat.gyakorló közig, az

állam közvetetten igazgat parancsain keresztül - közig alkotmányos közszolgáltatási kötelezettségei: honvédelem, rendfenntartás, igszolg (nem átruházható) + átruházható, pl: oktatás egy része - a közig helye az állami szervrendszerben - közig: a kormány felügyelete és irányítása alatt mûködõ elkülönült hat-i ág 3 - elkülönült feladatok - elkülönült szervezet - elkülönült jogosítványok és hatáskör - jogi garanciák - elkülönült hat-i ág, többi hat-i ág ellensúlyozza: - népképviseleti szerv: a közig demokratikus mûködését biztosítja - államfõi hat: alkotmányos felügyelet a legfelsõbb szintû vezetõk kinevezésével - bír: ellenõrzi a közig-t - T-i ök is ellensúlyok - a szervrendszerbe való tartozást a közig és ogy, kormány, bíróságok, ök-k, ügyészség, államfõ közti viszonyban lehet értelmezni - a közig részei - állig-i szervek: az állam kzp-i állig-i szervei, legfelsõ szinten a korm alá

rendeltek - ök-i ig: egyes állig-i feladatok átengedése (kötelezõ és fakultatív feladatok) - a közig fogalma és tartalma - általában - a közig állami tevékenység, ig-i rendszer; közhat. tapad hozzá - szervezéstud-i értelemben (szervezeti szempontból) - közig, mint szervezet: egész társ-ra kivetíthetõ ig. - az ig. célzatos emberi tevékenység (a munka determinálja); személyes és tárgyi feltételeket kell megteremtenie + összhangot kell teremtenie a munkafolyamatok között - közig: - alanya: csak szervezet lehet (benne emberek) - tárgya: szervezet (a differenciálódás oka: a társ-i munkamegosztás fejlettsége) - 3 féle irányító rendszer: - pol-i pártok - államszervek - társ-i szervek - tartalma: Célkitûzés (pl: közbiztonság jobbátétele) Információszerzés Tervezés DÖntés Végrehajtás Koordináció Ellenõrzés - az ig. fajai: - állami - államszervek rendszere; Arisztotelész óta: - trvhozó - végrehajtó - igszolg - állami

munkaszervek rendszere - gazdálkodó szervek - intézetek - társ-i önig. 4 - mgnig.; alapja a mgntul (pl: saját kft) - az ig. klasszikusai - Fayol: "az állam iparosítása nem más, mint az 5 ig-i funkció közig-i alkalmazása" - Magyary Zoltán (a közig szervezeti megközelítése) - Berényi Sándor:Állig-i jog c. mû (1975) - állig: az államszervek alrendszere, elkülönítve a többi alrendszertõl - szervezetrendszerben gondolkodik: az állig elkülönölt állig-i szervek olyan szervezõtevékenysége, amely a népképviseleti szervek irányítása és ellenõrzése alatt áll és az állami közhat. eszközeivel ill sajátos jogi szabályozás útján biztosítja az állami feladatok gyakorlati végrehajtásának követelményeit az egész társ-ra kiterjedõen. A rendszer determinánsa az uralmon lévõ párt szervezete - szervezéstud. fogalma: a közig az államszervek rendszerében elkülönült alrendszer. Az elkülönülés az államhat-i ágak

szétválasztásának következménye Jell: természeténél fogva nem alkothat egységet a bírói v. a trvhozói hat-mal Rendeltetése: az állami akarat végrehajtása + részt vesz annak elõkészítésében, az információgyûjtésben. A végrehajtás során rendelkezik ⇒ a trv-re korm.rendelet keletkezik + szervezeteket is létrehozhat (pl: KBI). Hivatásos apparátussal, személyzettel dolgozik - jogtud-i értelemben (közhat-i oldalról) - alap: államhat-i ágak szétválasztása (USA: 1787; Frao: 1791; Anglia: 1888) - Mo: 1869:IV.tc: nádori szék, városi, bírói és úriszék helyett minden fokon bír-nak kell ítélkeznie - klasszikusok: - Lorenz von Stein (állam akarata: trvhozás; cselekvése: ig) - Csiky Kálmán, Kmetty Károly, Tomcsányi Móricz - fogalma: a közig lényege a végrehajtó-rendelkezõ tevékenység, amelyet a legfelsõ képviseleti szerv által megfogalmazott trv-nek alárendelten végez (mindig jogszab-k keretei között, de csak a közhat

birtokában - a közhat-t jogi keretek egyensúlyozzák - a végrehajtó tev. fõ T-i: - jogalkalmazás - operatív végrehajtás (egy konkrét közig-i szerv egy konkrét közig-i ügyben jogot, kötelmet állapít meg) 3. A közigazgatás rendeltetése és tevékenységének fajtái (döntéselõkészítés, végrehajtás, jogalkotás, szervezetirányítás, hatósági jogalkalmazói tevékenység, stb.) - a közig rendeltetésébõl vezethetõ le, amit a trvhozói akarat determinál ⇒ az állam céljait valósítja meg (nincs önálló célja) - formai értelemben az állam funkcióiból (közrend, közbiztonság fenntartása) vezethetõ le - az egyes feladatokat meghatározó tényezõk: - munkamegosztás fejlettsége - gazd-i feltételek alakulása - bel- és külföldi viszonyok - az ig. technikai fejlettsége - a feladatok megközelítése - a közig szervezetébõl kiindulva a közig-i feladat lehet: 5 - kzpi (kormányzati) - T-i - helyi (pl: ök-i) - a tartalmi

jegyekbõl kiindulva 6 funkció: - gazd.szervezõ - közhat-i - tulajdonosi - kulturális - intézményirányítás - közig-i szervek hozzák létre, szüntetik meg, látják el - a közig felügyel és irányít - szociális és egészségügyi - közig hozza létre, látja el, szünteti meg - rendészeti funkció - rend: az állam belsõ rendje, közbiztonság, határvédelem, tûzvédelem - védelmi funkció - rendõrség, határõrség - külpol-i és külgazd-i feladatok - a közig-i tev. fajtái - tvelõkészítés - költvet meghatározása - kormprogram - a döntéshozatali eljárás 50%-a kb. információs tevékenység - jogalkotás (minden jogág, kivétel bj) - 3 féle jogalapja: - külön felhatalmazás - végrehajtási jogszab alkotása - sui generis joghatás - végrehajtás: elsõdleges rendeltetés (rendszere: POSDCORB) = az állami feladatok gyakorlati megvalósítása - hatósági jogalkalmazás (egyedi konkrét ügyekben lép fel, kötelmet állapít meg) - tõle

függetleb jogalanyok életébe avatkozik bele - kényszert alkalmazhat (csak jogszerûen) - 2 alapformája: - közvetlen (pl. engedélyezések) - csak jogsértés esetén avatkozik be (jogszab által meghatározott tev.-k esetén) - lásd még: bírói és közig-i jogalkalmazás különbségei - irányítási tev. - utasítási és normaalkotási jog jellemzi - hierarhián belül jelenik meg elsõsorban (de van azon kívül is) - irányított szervezetek alapján: - gazd-i szervezetek - intézetek - állig-i szervezetek - állam klasszikus funkcióival összefüggõ szervezetek - felügyelet 6 - 0 utasítás és normaalkotás, de benne van az ellenõrzés (a felügyelt szerv jogalkalmazása megfelel-e a jogszabálynak) - közvetlen tulajdonosi tev. - a privatizáció ezt lassan feloldja 4. Az Országgyûlés, a Köztársasági Elnök és a közigazgatási rendszer viszonya - ogy és korm: pol-i viszonyok formálása, maguk is pol-i funkcionáriusokból állnak - parl: -

népszuverenitásból eredõ jogok gyakorlása ⇒ trvhozás - végrehajtó hat. gyakorlásának szabályai - közig-i szervezet, feladatok, hatáskörök, mûködési feltételek megállapítása - ök-i rendszer kialakítása - társ-i, gazd-i rendre, állampolgárok alapvetõ jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályok megállapítása - trvalkotás: döntõ többségében korm. javaslatára ( ⇒ közig részt vesz) - ellenõrzõ szerep - a korm. felett közvetlenül - interpellációk, kérdések, bizottsági meghallgatások - konstruktív bizalmatlansági indítvány (mineln ellen) - egyéb közig-i szervek felett: a közig kzp-i szervei által, a közig-i hierarchia közvetítésével - parl független ellenõrzõ szerve: ÁSZ - autonóm ök-k felett: közig-i hivatalok gyakorolnak felügyeletet - személyzeti kérdések - közteln-kel együtt részt vesz a korm létrehozásában - közteln: mineln javaslása; ogy dönt (együtt a kormprog-ról) - közteln választása

- bizottságok meghallgatják és véleményezik a fontosabb közjogi tisztviseket - korm - trv-k végrehajtásának biztosítása, eszköz: - rendeletalkotás - tárgyát a korm. feladatköre, a kizárólagos trvhozási tárgyak és a tv-i felhatalmazás határolják be - közig irányítása - minisztériumok irányítása - közvetlenül alárendelt szervek munkájának irányítása - a BM a közig-i hivatalok által biztosítja az ök-k trvességi ellenõrzését - az alárendelt szervek által hozott trvsértõ határozatot, v. intézkedést megsemmisíti - a min-k irányítják az alájuk rendelt szerveket - az állig körébe tartozó bármely ügyben közvetlenül v. vmely tagja által intézkedhet, vmint jogosult bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonni - közteln - intézkedéseihez (néhány kivétel) min-i, mineln-i ellenjegyzés kell (korm. ellensúlyoz) - ország védelmi tervének jóváhagyása - hadsereg fõparancsnoka 7 - rendkívüli és

szükségállapotban: a honvédelmi bizottság tagja - személyi kérdések: - fontosabb tisztvisek (államtitkárok, tábornokok) kinevezése - mineln javaslása 5. Az Állami Számvevõszék ellenõrzési jogai a közigazgatás felett, számvevõszéki intézkedések - ÁSZ: az ogy pénzügyi-gazdasági ellenõrzõ szerve - ellenõrzési jogai: - ellenõrzés szükségességi, célszerûségi, eredményességi és trvességi szempontok alapján - évente ellenõrzi a költvet-t és a zárszámadást - ellenõrzi az állam költvet szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és elkülönített pénzalapok mûködését - ellenõrzi a helyi ök-k adóztatási tev-ét - ellenõrzi a költvet-bõl gazdálkodó intézményeket, vmint az állami költvet-bõl juttatott támogatások felhasználását az ök-oknál - az ÁSZ az év során végzett ellenõrzésekrõl jelentésben tájékoztatja az ogy-t (nyilvánosságra kell hozni) - az ÁSZ szervezete - szervezeti felépítésében,

igazgatásában, eljárásában a közig-i intézményekhez hasonló - elnökbõl, elnökhelyettesekbõl, vezetõkbõl, számvevõkbõl, ügyviteli és kisegítõ személyzetbõl áll - az ÁSZ dolgozói közalkalmazottak - számvevõszéki intézkedések - az ellenõrzés alá vont szerveknél vizsgálatot tarthat, iratokba, dokumentációkba bele tekinthet, azokról másolatot készíthet, súlyos szabálytalanság és hamisítás veszélye esetén ezeket lefoglalhatja - a szerv dolgozójától felvilágosítást kérhet - anyagi és pénzeszközöket zárolhat, ha - rendeltetésellenes és pazarló felhasználást állapít meg - a vizsgált szerv a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megszegésével kárt okoz - felfüggesztheti a pénzeszközök felhasználását a költvet-bõl finanszírozott beruházás tekintetében, a munkabér kifizetéséhez szükséges összegek kivételével - az ellenõrzési megállapításokat megküldi az ellenõrzött szerv

vezetõjének, aki észrevételeket tehet, intézkedéseket rendelhet el - ha az intézkedések nem kielégítõek ⇒ ÁSZ elnöke tájékoztatja a szerv vezetõjét, ill. tájékoztathatja az ogy-t - bûncsel. alapos gyanúját köteles közölni az illetékes szervvel - a mulasztó személlyel szemben a munkáltatónál felelõsségrevonást kezdeményezhet 6. A bíróság és a közig-i rendszer viszonya, a feladatmegosztás határkérdései, a közigazgatást ellenõrzõ szerepe; az AB szerepe a közigazgatás alkotmányosságának biztosításában - közig és bíráskodás kapcsolata vizsgálható 8 - hat.megosztásban betöltött szerepük alapján - 2 önálló hat-i ág, melyeknek feladata a jogalk (szemben a trvhozó feladatú 3. hat-i ággal - közig: jobban kötõdik a pol-hoz (tev-ét a jogszab-okon kívül az állami pol egyéb eszközei, pl. ogyhat, kormprog, ill az irányítást végzõ pol-i funkcionáriusok határozzák meg; közig is alkot jogszab-okat - bír:

személyileg, szervezetileg elkülönülnek a másik 2 hat-i ágtól (pol-i célok csak a jogszab-k közvetítésével, depolitizálás minden szinten) - közig ellensúlya a bírói hat-mal szemben: népi ülnökök ök-k által történõ választása - bírói és közig-i jogalkalmazás különbségei alapján - bírói: külön jogágak szabályozzák az eljárást; közig-i: 0 önálló jogág (az állig-i eljárás az állig-i jog ált. részének része) - bírói: más alapelvek; közig: 0 testületi döntés - bírói: más cél (jogvita eldöntése); közig: cél az állami akarat érvényesítése - bírói: az eljárásjogi jogviszony az anyagi jogviszonyt követi; közig: fordítva - közig: eljárás alapja jogsértés (sokszor hivatalból indul eljárás); bír: felek keresete az alap (hivatalból nem indul eljárás) - közig: konstitutív jogalk; bír: deklaratív - közig: jogalk része egy sokrétû hatósági tev-nek (intézkedések, ellenõrzési csel-k, szakmai

munka) - bír: közig-i jogi normákat is alkalmaz, a közig félként is szerepelhet bír elõtt - közig bírói kontrollja alapján - közig-i határozatok bírói felülvizsgálata - az ügyfél jogsértésre hivatkozva kérheti a határozat felülvizsgálatát - a bír a jogsértõ hat-t hatályon kívül helyezi, a szervezetet új eljárás lefolytatására kötelezi - külön trv elõírhatja az állig-i hat. megváltoztatását, míg a közig-i hat esetében taxatíve felsorolja ezen eseteket - a hatáskörök átfedése tekintetében - határT-n: - igszolg ig-i jellegû feladatai - nem peres bír-i eljárások - cégbíróság felügyeleti jellegû, közig-i karakterû jogalkalmazása - szervezetek trvességi felügyelete - a szervezetek trvességi felügyelete eu-ban sui generis közig-i jogalkalmazási funkció, a felügyelet által feltárt jogsértések adják meg a jogalapot a jogalkalmazói beavatkozásra - a felügyeleti intézkedések meghozatala (trvsértõ határozat

megsemmisítése, szervezet feloszlatása) tartozhat bírói hatákörbe (pl: 1989. évi II tv) ⇒ ekkor a bír közig-i jellegû jogalk-t végez; szükséges, hogy az eljárás a felek közötti jogvitává alakuljon és ennek eredménye lehet a felügyeleti intézkedés - eljárás kezdeményezésére alkalmas lehet a közig-i szervezet, v. az ügyészség (gazd-i szervezetek esetében az ügyészség trvességi felügyelete kétséges) - közig bírói funkciói 9 - szabálysértési jogalkalmazás (célszerû, hogy a bír-i jogalk. körébe kerüljenek azok az ügyek, melyeknek szankciója a személyes szab. korlátozása) - az igszolg-i ig-sal kapcsolatban - cél: bír-i hat. függetlensége és védelme a közig-gel szemben is - korábban: bír-k ig-i tev-e fölött az igügymin irányítási és ellenõrzési hatásköre (bír-i vezetõk kinevezése, bírák kinevezésére javaslat) - 1997. évi LXVI tv: OIT feladata - az AB szerepe a közig alkotmányosságának

biztosításában - vizsgálja a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek (áieje) alkellenességét, ill. utólagosan nemzetközi szerzõdésbe ütközését (Alk 1§ b, c) - ha a Korm rendeleténél alacsonyabb szintû trvsértõ jogszabállyal, ill. áieje-vel szemben az ügyész óvást nyújtott be, amellyel az aktust kibocsátó szerv nem értett egyet, a szerv az óvást az AB elé terjesztheti elbírálás végett és errõl az ügyészt értesíti - az AB az alkellenes jogszab-t, v. áieje-t részben v egészben megsemmisíti - ha (a bír-k kivételével) az állami szervek között, az ök-k között, ill. az ök-k és az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel ⇒ e szervek indítványára az AB dönt, hogy melyik szervnek van hatásköre + kijelöli az eljárásra kötelezettet 7. Az ügyészség és a közigazgatási rendszer viszonya, a feladatmegosztás határkérdései, a közigazgatás feletti általános törvényességi

felügyelete - a trvességi felügyelet - Eu: közig-i szervezetek trvességi felügyelete sui generis közig-i jogalkalmazási funkció (felügyeleti karakterû jogalk); a felügyelet által feltárt jogsértések adják a jogalapot a jogalkalmazói beavatkozásra ⇒ állig-i jogalk-i feladat - de: állam más szervek hatáskörébe utalhatja (jogállamiság garanciális intézményrendszerére hivatkozva), pl: - bírói hatáskörbe (cél: a felek közötti jogvitává alakuljon; az eljárást vmely közig-i szerv kezdeményezi) - ügyészi szervezet (pol-i karakterû szervezetek esetében) - ügyészség általános trvességi felügyeletébe beilleszthetõ - az ügyészség keresete alapján a bír. hoz jogalkalmazó aktusokat - alapvetõ kérdés: közérdek érvényesítése (alkalmas: közig-i és ügyészi szervezet is) - ügyészség - a Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelmérõl (Alk 51§) - az

ügyészség közremûködik annak biztosításában, hogy a társ. vmennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a trv-eket; trvsértés esetén a trv által meghatározott esetekben és módon fellép a trvesség védelmében (Alk 51§) - fõ funkciója (4 felügyeleti ág) - nyomozás trvessége feletti felügyelet - büntetés-végrehajtás trvessége feletti felügyelet - bíróságok feletti felügyelet (vádfunkció, részvétel a bír-i eljárásban) - általános trvességi felügyelet - az ügyészség általános trvességi felügyelete a közig felett (1972. évi V tv) - köre: Korm-nál alacsonyabb szintû állig-ik szervek által kibocsátott jogszab-okra, ill. az áieje-re, vmint e szervek általános érvényû rendelkezéseire és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki 10 - az általános trvességi felügyelet során az ügyészség: - óvást emelhet az Alk-nyal, v. magasabb szintû jogszab-lyal, ellentétes

jogszab, v. áieje ellen a kibocsátó szervnél ennek megszüntetése érdekében - elbírálja az állampolgárok és jogi személyek által az ügyészséghez az állig-i szervek határozatai, trvsértõ mulasztás ellen benyújtott trvességi kérelmeket, jelzéseket - hatáskörébe tartozó T-i és helyi szerveknél általános érvényû rendelkezés kiadását, módosítását, v. hatályon kívül helyezését kezdeményezheti - megtekintheti a hatáskörébe tartozó szervek általános érvényû rendelkezéseit, egyedi döntéseit, a trvesség érdekében vizsgálatot tarthat - a szervek vezetõitõl iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, megküldését és további felvilágosítás adását kérheti - az ügyész a trvsértés megszüntetése végett a szerv vezetésénél felszólalással élhet - jövõbeni trvsértés veszélye esetén a trvsértés megelõzése érdekében figyelmeztetést nyújthat be a szerv vezetõjéhez - ügyész felügyel a

szabálysértési és rendészeti ügyekben alkalmazott õrizetbe vétel trvességére - az ügyészi szervezet - ügyészség: független, csak trvnek és jogszab-nak van alárendelve - ügyészi szervezet: az ogy kontrollja alatt mûködik - legfõbb ügyész (közteln nevezi ki): interpellálható, az ügyészek neki alárendeltek, õ nevezi ki õket (ügyészhelyetteseket nem) - az ügyészség és a közig közötti feladatmegosztás határkérdései - 50-es évek: ügyészség általános jogvédõ-felügyelet (49-es Alk: az állampolgári jogvédelem garanciája) - 1991-tõl: szinte minden közig-i ügyben lehet bír-hoz fordulni ⇒ ügyészség jogvédõi funkcióinak egy részét átveszi az AB, az ombudsman és a közig-i bír - felügyeleti funkció megmarad, de általános trvességi felügyelete nem terjed ki az ökra és a felügyeletekre - az ügyészi szervezet kezd a korm alá rendelõdni - az állampolgári jogok ogy-i biztosa és a közig-i rendszer - az ombudsman

feladata: az alkotmányos jogokkal kapcsolatos tudomására jutott visszásságok kivizsgálása, ill. kivizsgáltatásuk és orvoslásuk érdekében általános v egyedi intézkedések kezdeményezése - 1993. évi LIX tv az állampolgári jogok ogy-i biztosáról - 1§: ombudsman feladata - 2§: általános helyettesét, ill. ennek akadályoztatása esetén külön biztost az ogy választ - 3§: követelmények: - egyetemi-jogi végzettség - bûntetlen elõélet - magyar állampolgárság - kiemelkedõ elméleti tudás, v. min 10 év szakmai gyakorlat - köztisztelet - 4§: közteln javaslatára az ogy választja (kétharmados többséggel) 6 évre, egyszer újra választható - 5-6§: összeférhetetlenségi szabályok (minden más állami, ök-i, társ-i, pol-i tisztséggel összeegyeztethetetlen) 11 - 7-10§: jogállása (ogy elõtt eskü, eljárása során független, csak Alk-tól és trvktõl függ) - 11-14§: mentelmi joga (egyezik az ogy-i képviselõkkel) - 15§:

megbízás megszûnése - megbízási idõtartam letelte - halál - ogy elnökéhez írásban benyújtott lemondás - összeférhetetlenség ogy általi kimondása - felmentés, ha neki fel nem róható okból 90 napon túl nem képes ellátni feladatait - megfosztás, ha neki felróható módon nem tesz eleget feladatainak, bûntettet követ el, méltatlanná válik - 16§: bárki fordulhat hozzá, ha megítélése szerint vmely hatóság eljárása, határozata, intézkedése, v. elmulasztása következtében alk-os jogai sérültek, v ennek veszélye áll fenn, feltéve, hogy az összes rendelkezésre álló jogorvoslat lehetõségét kimerítette - 17§: maga választja meg intézkedését, csekély jelentõségû visszásságot nem köteles megvizsgálni - 18§: - bármely hatóságot ellenõrizheti, helységeibe beléphet - bármely hatóságtól adatokat, felvilágosítást kérhet, iratokba betekinthet, másolatot kérhet róla - a vizsgált ügy intézõjét, v. az eljárást

végzõ szerv munkatársát meghallgathatja - írásbeli magyarázatot, nyilatkozatot, véleményt kérhet - államtitok v. szolgálati titok nem akadály, de õt is terheli a titoktartási kötelezettség - korlátozott iratbetekintési joga van (korlátozás: Honvédséget, nemzetbiztonsági szolgálatokat, rendõrséget, határõrséget érintõ vizsgálat során) - 19§: vizsgálat eredményérõl értesíti a beadvány tevõt; a hatáskörébe nem tartozó ügyeket átteszi az arra hatáskörrel rendelkezõ szervhez - 20§: ajánlást tehet a visszásság orvoslására az elõidézõ szerv felügyeleti szervének - 21§: ha az elõidézõ szerv meg tudja szüntetni a visszásságot, akkor az ombudsmann a szerv vezetõjénél kezdeményezheti annak orvoslását - 22§: az AB-nál indítványzohatja: - jogszab, áieje alkellenességének, nk-i szerzõdésbe ütközésének vizsgálatát - alkjogi panasz elbírálását - mulasztásban megnyilvánuló alkellenesség megszüntetését

- Alk értelmezését - 23§: illetékes ügyésznél ügyészi óvás benyújtását kezdeményezheti - 24§: szabálysértés: fegyelmi felelõsségre vonást kezdeményezhet; bûncsel: kezdeményez - 25§: jogszab, áieje-nek módosítását, hatályon kívül helyezését, kiadását kezdeményezheti - 27§: évente beszámol az ogy-nek 12 - 28§: ombudsmann hivatala: ügyvitel, elõkészítés (biztos nevez ki, ment fel munkatársakat, határoz meg SZMSZ-t) 8. A közigazgatási jog helye a jogrendszerben, a közigazgatási jog tárgya, a szabályozás módszere; a dereguláció és kodifikáció - jogrendszer jogágakra tagozódik (jogág: vmilyen szempontból azonos v. hasonló típusú jogi normák rendszere, amelyek különbözõ társ-i viszonyokat szabályoznak) - az állig-i jog, mint elkülönült jogágazat - meghatározásához el kell határolni a trvalkotástól és a jogszolgáltatástól - az állig-i jog a végrehajtó-rendelkezõ és szervezõ tev. során

keletkezõ társ-i viszonyokat rendezi - az állig-i jog definíciója a szabályozás funkciója szerint: azoknak a (bármely jogforrásban kiadott) jogi normáknak az összessége, amelyek az alkjogi szabályozás keretei között az állampolgár, ill. a társ szervezetei és az állam közötti viszonyokat szabályozzák és amelyek megalkotásában v. érvényesítésében az állig-i szerveknek szerepük van - közig-i jog, mint jogtud-i ág: a közig trvszerûségére, fejlõdésére, sajátosságaira vonatkozó nézeteket foglalja magában - közig-i jog, mint diszciplina: a jogtud bizonyos intézményekre vonatkozó ismereteinek összessége (van általános és különös része) - közig-i jog, mint a jogalkotás meghatározott T-e: sajátos jogszabelõkészítõ tev-t és sajátos szabályozási technikát igényel - közig, mint a jogrendszer meghatározott ága: kialakulásának feltételei: - hat-i ágak elkülönülése, végrehajtó szerep növekedése - közig-n

belül a trv szerepének növekedése - közig-i jog szabályozási körének kiszélesedése - állampolgári jogról az egész közszféra szabályozására szélesedés - állig-i szervek szabályozásáról a civil szervek szabályozására szélesedés - elhatárolás más jogágaktól: - állampolgár és állam, ill. a szervezetek és az állam viszonyát nem csak az állig-i jog szabályozza - legfontosabb szabályozási funkció: alkjog (állam és jogalanyok viszonyának alk-ba foglalt szabályai + alk-os trvek); de a közjogon belül együtt szabályoznak az állig-i joggal - bj: szintén szerepet vállal az állam és a társ viszonyának rendezésében - szabálysértések elbírálása: állig-i szervek hatáskörében - számos állig-i jogi szabály szankciója bj által szabályozott bj-i szankció - pénzügyjog: hasonlóság - közig-i jog helye (viszonyok alapján) - alkjoghoz: polgár és állam viszonyához kapcsolódik; az alk. alapnorma szintjén fogalmazza meg

a közig-i szervek rendszerét - pénzügy-, családi, agrárjog: áll.ig-i szervek alkalmazzák a vonatkozó jogot - pj: állig-i szervek alkalmazzák sokszor (pl: birtokvédelem) + bír-i felülvizsgálati jog az állig-i rendelkezés felett - bj: a bj-i tényállást néha állig-i szervek határozzák meg - állig-i jog szabályozásának tárgya: - jogalanyok magatartásai, amelyeket az állammal szemben tanúsítanak és tanúsítani kötelesek 13 - állig-i szervek felhatalmazása és kötelezése (feladatkörök és hatáskörök megállapítása) - állig szervezetének megállapítása - állig mûködési rendjének, eljárásának megállapítása - az állig-i jog szabályozási módszere: - alá-fölérendeltségi viszonyok egyoldalú létrehozása - jogszabálysértésért feltétlen felelõsség (állig-i jogi szerv kényszerítõ jogköre révén valósul meg); jogok és kötelezettségek érvényesítése: általában állig-i eljárás keretében - normák

többsége: kötöttségeket, tilalmakat tartalmaz ⇒ emberek, szervezetek életébe való beavatkozás ⇒ az állami pol érvényesítésének direkt eszköze - közvetlenül írják elõ a kötelezéseket, ill. a tilalmakat - felhatalmazzák az állig-i szerveket, hogy egyedi állig-i csel-eikkel beavatkozzanak az állampolgárok ill. a szervezetek viszonyaiba - a jogszabályok rendezése - dereguláció - jogszabályok száma szerte a világban nõ ⇒ olyan intézményre van szükség, amely ellátja a jogrend átvilágítását és az elavult szabályoktól megtisztítja azt. Cél: a jogszabálytermelõ tendencia ellensúlyozása, ök-barát jogi környezet, állig-i terhek csökkentése, állig-i joganyag korszerûsítése 1 éves program keretében - volt már deregulációs tanács (az általa elõterjesztett deregulációs programcsomagot elfogadták) - 1989-90: gazd T-n (modern piacgazd megteremtéséhez) - közig-i deregulációs tanács - 90 után miniszterekre bízták

(akik pont az elõkészítõk ⇒ nem mûködhet megfelelõen) - 1995: intézményesítik az Egységes Deregulációs Tanácsot (gazd-i, küzjogi és ök-i munkabizottságokkal) - inkorporáció - jogszabályok módosításakor a módosított szöveget és a módosító jogszabályt beépítik az eredeti szövegbe - a lábjegyzetben kötelezõ megnevezni a módosító jogszab-t - technikai jellegû rendezés, külön felhatalmazás nélkül is elvégezhetõ - egységes szerkezetbe foglalás - az alap és a végrehajtási jogszabály egységbe rendezése, pl. egy tv és a végrehajtásról szóló rendelet esetében - kodifikáció: összegyûjtés, írásba foglalás, rendezés 9. A törvény helye a közigazgatás jogforrásainak a rendszerében, az Alkotmány és a minõsített törvények szerepe a közigazgatási jogi szabályozában - alap: a Magyar Köztársaság jogforrási rendszere, 2 forrása: - Alkotmány - a jogalkotás rendjét kétharmados trv szabályozza - az alapvetõ

jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat trv állapítja meg, alapvetõ jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja - a trvhozás joga az ogy-t illeti meg 14 - a korm, a mineln és a korm tagjai feladatkörükben rendeletet bocsátanak ki és határozatot hoznak; nem lehet ellentétes trv-nyel (kivéve veszélyhelyzetben), hivatalos lapban ki kell hirdetni. Ezek egymással hierarchiában állnak - rendkívüli állapot idején: a Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, ebben egye trv-k alkalmazását felfüggesztheti, ill. tv-i rendelkezéstõl eltérhet, továbbá egyéb különleges intézkedéseket hozhat, de az Alk. alkalmazását fel nem függesztheti - helyi képvistest ök-i ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag trvességi okból vizsgálható felül; feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintû jogszab-lyal - 1987. évi XI tv a jogalkotásról - az ogy trv-ben állapítja meg - a

társ-i rendre, vmint a társ. meghatározó jelentõségû intézményeire, az állam szervezetére, mûködésére és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvetõ rendelkezéseket - a gazd-i rendre, a gazd mûködésére és jogintézményeire vonatkozó alapvetõ szabályokat - az állampolgárok alapvetõ jogait és kötelességeit, ezek feltételeit, korlátait, vmint érvényrejuttatásuk eljárási szabályait - különösen trv-ben kell szabályozni, pl. népszavazás, bûncsel, tulviszonyok, kzp-i költvet, szabadságjogokat, állampolgárságot, stb) - a jogszab-k mindenkire kötelezõ jogforrások - a trv-k, mint az állig-i jog forrásai - 1987. évi XI tv: a kizárólagos trvhozási tárgyak között több témát jelöl meg, amelyek az állig-i jog forrásainak tekinthetõk: - a kormány - a minisztériumok, az országos hatáskörû szervek (ohsz), az ök-i állig-i szervek mûködése - a miniszterek és az államtitkárok jogállása és felelõssége - az

állig-i eljárás - a költvet - az állam kizárólagos gazd-i tevékenysége - a személyi szabjogok állig-i korlátozása - a külföldre utazás és az útlevél kiadásának a feltételei - az oktatási, közmûvelõdési, az eü-i ellátás, a tb - a honvédelmi kötelezettségek - a személyes adatok védelme - új alk: feltehetõen olyan szabályozás fog születni, hogy az állig-i szerveknek az állampolgárok életviszonyaiba, ill. a szervezetek viszonyaiba való beavatkozásra csak tv adhat majd felhatalmazást - minõsített trv-k (kétharmados szavazati aránnyal fogadja el az ogy) - alk elfogadása - sajtószab, vallászab, állampolgárság - az alkotmány által meghatározott tárgykörökben - a közvetlen végrehajtást - a szabályozás irányát meghatározó - az alapjog érvényesitésének és védelmének koncepcióját, stb - összefoglalva - Alk. tartalmazza az állam funkcióit, rendeltetését és feladatait 15 - trv-k: az Alk-ban meghatározott

állami funkcióknak megfelelõ állami, közig-i feladatokat határozhatnak meg - közig-i feladatok típusai: - kötelezõ és fakultatív (csak kereteket határoznak meg a jogszabályok) 10. A kormány, a miniszterek rendeletei, az önkormányzati rendelet (jogalap, szabályozási tárgykörök) - Alk. rendelkezései: - a korm, a mineln és a korm tagjai feladatkörükben rendeletet bocsátanak ki és határozatot hoznak; nem lehet ellentétes trv-nyel (kivéve veszélyhelyzetben), hivatalos lapban ki kell hirdetni. Ezek egymással hierarchiában állnak - helyi képvistest ök-i ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag trvességi okból vizsgálható felül; feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintû jogszab-lyal - a jogalkotásról szóló trv rendelkezései: - a Korm az Alk-ban meghatározott feladatkörében, ill. tv-ben, v tvr-ben kapott felhatalmazás alapján rendeleteket alkot - ha a mineln elnökölt: Korm.r

- ha vmely õt helyettesítõ min elnökölt: minisztertanácsi rendelet (?) - a miniszter a feladatkörében és tv-ben, tvr-ben, v. kormr-ben kapott felhatalmazás alapján rendeleteket alkot - általában végrehajtási jogszabályok - a mineln is bocsáthat ki rendeletet, indokolt lenne, hogy ez megelõzze a Korm más tagjainak jogszabályát - kivételes: a törvényhozás a maga törvényalkotó hatáskörét ruházza át a végrehajtásra, általában rendkivüli állapot esetén - az önkormányzat rendeletet ad ki (a képvistest hivatalos lapjában, ill. helyben szokásos módon ki kell hirdetni) - törvény, törvényerejû rendelet vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelõ részletes szabályok megállapítására (tv végrehajtására) - a magasabb szintû jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére - az egyszer már trv-ben szabályozott viszonyoknak a jövõben is trvhozási útra kell tartozniuk -

jogalap: - rendeletalkotás - Alk-ban, v. trv-ben elõrt jogosítvány, ill felhatalmazás eredménye - felhatalmazás korlátja: a végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni - a felhatalmazás jogosultját (jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat) - tárgyát (a szabályozás tárgykörébe tartozó alapvetõ jogok ls kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni) - kereteit - a szabályozási hatáskör szubdelegálására vonatkozó tilalom a hatósági feladat- és jogkörök átadására, ill. annak tilalmára is vonatkozik 16 11. Az állami irányító tevékenység normatív eszközei, a határozat, a normatív utasítás (a kibocsátó szervek, a normatívák tartalma, a címzettek) - normatív jellegû irányító rendelkezés: - normatív utasítás - jegybanki rendelet - biztosítás felügyeleti rendelkezés - statisztikai közlemény - az állami irányítás egyéb jogi eszközei -

határozat - az Ogy, a Korm, a kormbizottságok, az ök-k és az ök-k szervei határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját mûködésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. - az Ogy, a Korm és a kormizottságok határozatainak elõkészítésére vonatkozó szabályokat e szervek állapítják meg. - az ök és az ök szervei határozatának elõkészítésére vonatkozó szabályokat az önkormányzat szmsz-e állapítja meg. - az Ogy és a Kormány elrendelheti egyes határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét. - az ök-k és az ök szervei határozataikat a hivatalos lapjukban, illetõleg a helyben szokásos módon tehetik közzé. - utasítás - a min és az országos hatáskörû szerv vezetõje jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tev-ét szabályozó utasítást adhat ki. - a külker-i tev, valamint a honvédelmi kötelezettség

körében közvetlen irányítás alá tartozó szervnek kell tekinteni azt a gazdálkodó szervezetet is, amelynek a külön törvény szerint utasítás adható 12. A jegybanki rendelkezés, mint jogi norma, jogi iránymutatások - MNB elnöke a külön tv-ben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként kötelezõ elõírásokat adhat ki, mely vonatkozik: - a pénzügyi intézményekre - a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ, kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást végzõ jogi személyekre - a befektetési szolgáltatókra - az elszámolóházakra - a jegybanki rendelkezést a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni - a jegybanki rendelkezés a pénzforgalom tekintetében kiterjed: - a jogi személyekre - a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra - természetes személyekre (az ilyen jegybanki rendelkezést az igügymin-nel egyetértésben kell kiadni és a Magyar Közlönyben kell közzétenni) - a jogi iránymutatások fajtái: - irányelv - ogy és

a korm bocsátja ki 17 - általános érvényû célokat, programokat határoz meg - állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben - a Magyar Közlönyben közzétehetõ - elvi állásfoglalás - ogy és korm adhatja ki - jogszabályok értelmezése - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni - min-i és az országos hatáskörû szerv vezetõje által kiadott irányelv - ajánlást a jogszabály végrehajtásának fõ irányára és módszerére - a kiadó szerv hivatalos lapjában közzétehetõ - tájékoztató - min és ohszk vezetõje adja ki - olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelõs szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell - a kiadó szerv hivatalos lapjában közzétehetõ. 13. A közigazgatási jogviszonyok sajátosságai - közig-i jog: a jogrendszer része, olyan jogszabályok összessége, amely a közig-i szervek végrehajtó-rendelkezõ-szervezõ tev-e során keletkezett társ-i viszonyokat

szabályozzák sajátos módszerekkel - alá-fölérendeltségi viszony - egyoldalúan is létrehozható jogviszonyok - jogszabálysértõk konzekvens szankcionálása - jogviszony egyik alanya mindig közig-i szerv - túlsúlyos jogviszony a közhat-i oldalról - közig-i jogviszony - ált. értelemben: a közig-i jog által szabályozott viszony - struktúrálisan - alanyok: közig-i jogképességgel rendelkezõ alany (az egyik alany közig-i szerv, v. közig-i jogosítvánnyal felruházott nem közig-i szerv, pl köztestületek, kamarák, közintézetek) - tartalma: jogok és kötelezettségek összessége, melyek az alanyokat illetik, ill. kötelezik - a közig-i szerv joga egyben kötelezettség is - tárgya (funkciója): meghatározott emberi magatartás kiváltása - dinamikája: jogviszonyok folyamatosan keletkeznek, változnak, megszûnnek. A változások alapjai: jogi tények = cselekvések: - aktív v. passzív - közig-i szerv v. más alany cselekvése - jogszerû v.

jogellenes csel - típusai, fajtái 1. anyagi v alaki (eljárás típusú) 2. abszolút szerkezetû (meghatározhatatlan az alanyok köre) v relatív (konkrétan meghatározható alanyok) 3. csak közig-i jogvédelmet élvez v bírói jogvédelem is megilleti 4. alanyok egymáshoz való viszonya alapján: 18 - irányítási: alá- és fölérendeltségi viszony v. felügyeleti - mellérendeltségi: közig-i szervek között horizontális viszony v. irányítási (vertikális viszony) 14. A közigazgatási jogviszony alanyai A közigazgatási jogviszony keletkezése és megszûnése, a jogi tények. A közigazgatási jogviszony fajai, különös tekintettel a hatósági jogalkalmazó tevékenységre és a szervezetirányításra - a közig-i jogviszony alanyai - egyik alanya mindig közig-i szerv - jogviszony keletkezése: a közig-i tev érdekében, ennek végzése során, ebben általában a közig-i szerv tevékenyen részt vesz, tehát a jogviszony elképzelhetetlen nélküle

(de részvétele önmagában nem alakítja a jogviszonyt közig-ivá); akkor sem lesz közig-i a jogviszony, ha a közig-i szervnek nem a közhat-i tev-e domináns a jogviszonyban, hanem pl. polgári jogügylet a jogviszony tárgya; közig-i szerv helyett lehet alanya a jogviszonynak ilyen joggal felruházott más szerc is (pl. köztestület) - közig-i jogviszony a közig-i jogi norma hipotézisében v. diszpozíciójában absztrahált jogi tény beálltával jön létre (jogi tény csak emberi magatartás lehet) - közig-i jogviszony másik oldala: állampolgár, jogi személy, civil szervezet, szolgáltató intézmény, stb, ill. más közig-i szerv - közig-i jog kivételént szabályoz olyan jogviszonyokat is, ahol a jogviszony alanyai egymással mellérendeltségi helyzetbe kerülõ szervezetek, ill. természetes személyek - jogképesség - jogviszony alanya természetes ill. jogi személy csak akkor lehet, ha jogképes - közig-i jogi jogképesség: vmely személy v. szervezet

közig-i jogi jogok és kötelezettségek címzettje lehet - általános: jogérvényesen létrejött szerv, ill. élve született természetes személy - relatív: adott alanynak joga van-e részt venni a jogviszonyban = ügyfélképesség - eljárási képesség: az alany képes saját csel-eivel részt venni a jogviszonyban (a közig-i szerv számára ezt a kzp-i/helyi szabályozás biztosítja) - jogviszony tartalma: jogok és kötelezettségek összessége - jogviszony tárgya: amire a jogviszony irányul (meghatározott emberi magatartás kiváltása) - a közig-i jogviszony dinamikája - közig-i jogviszonyok jogi tények hatására keletkeznek, módosulnak, szûnnek meg - jogi tények közül legjelentõsebbek: cselekvések (emberi magatartások), ezen belül is fõleg a közig-i szervek aktusai (egyéb események, pl. halál kevésbé jelentõs); csel lehet aktív, v. passzív, ill jogszerû v jogellenes - a közig-i jogviszonyok csoportosítása - irányítási-felügyeleti,

ill. kizárólag felügyeleti jogviszonyok - alap: hierarchikus viszonyok 3 relációban - közig szervezeti rendszerében - intézetek tekintetében - vállalatok vonatkozásában - állam korábbi domináns szerepét az irányításban a piaci mechanizmusok veszik át, de a felügyelõ szerep megõrzése kívánatos néha, pl: - beavatkozás fiz.képtelenség, v külgazd-i pozíciók romlása esetén 19 - beavatkozás közérdeket sértõ gazd-i tev következményeinek elhárítására (pl: környezetvédelem) - gazd-i esélyegyenlõség helyreállítását célzó beavatkozások - irányítás foka eltér pl. állami vállalatok és alapítványok között - hatósági jogviszonyok - a közig-i szervek végrehajtó tev-e során keletkeznek, szubjektív természetûek (emberi akarattól függõk) - elõször mindig elvárási jogviszony jön létre (amikor az ügyfél kapcsolatba lép a közig-i szervvel), ennek eredményeként születik meg az érdemi döntés. Ez az érdemi

aktus az ügyek egy részénél anyagi jogviszonyt hoz létre (pl. tartós nevelésbe vétel), más részüknél (pl. építési engedély kiadása) nem hoz létre anyagi jogviszonyt - mellérendeltségi (együttmûködési jogviszonyok) - 60-as évek kzp-én jelennek meg, amikor a 3. tanácstrv nyomán különbözõ szintû tanácsi szervek között gazd-i és hatósági ig-i kapcsolatok jöttek létre - egyéb csoportosítási szempont lehet - a szabályozó normák funkciója szerint: anyagi v. eljárási jogi - idõtartam szerint: állandó, tartós, folyamatos, v. eseti idõleges jogviszonyok - szerkezet szerint: abszolút v. relatív - jogvédelem alapján: csak közig-i védelem alatt álló, v. bírói jogvédelem alatt álló jogviszonyok 15. A közigazgatás intézményrendszerének alapelvei, az intézményrendszer típusai - a közig intézményrendszere: - államig szervei - ök-i ig. szervei - alapelvek: - demokratizmus: a közig korlátok közé szorítása,

ellenõrzöttsége - közvetlen: állampolgárok, szervezetek részvétele a közig-i feladatok ellátásában - közvetett (közérdekûség) - a részvétel demokratizmusa - közig-i döntések meghozatalában való részvétel (számos bizottság mûködik, melynek tagjai állampolgárok) - közig-i teendõk ellátásában való részvétel - közig tev-ének ellenõrzésében való részvétel - az alkalmazás demokratizmusa - a demokratizmus kritériuma: közérdekûség (többségi érdek, ill. többségi és kisebbségi érdek kompromisszuma) - hatékonyság - külsõ: a közig külsõ tev-ével (tehát fõ tev-ével, pl: gazdpol, külpol kialakítása, közrend védelme) szemben a társ-i hatékonyság normáit érvényesítjük: ennek legfontosabb eleme a megelégedettség - belsõ: racionalizálási, ésszerûsítési, korszerûsítési programok, ügyintézési folyamat egyszerûsítése, a nyilvántartások rendjének egyszerûsítése - az intézményrendszer típusai -

ök-i ig-i szervek - T-i ök-k 20 - helyi érdekû közügyek ellátása - jelentõs közig-i feladat ellátása - testületi ök-k - tb-i ök-k rendszere - MTA, MTA kzp-i hivatala - közszolgáltatást nyújtó közintézmények - gazd-i szervezetek - egyes társ-i alakulatok - állig-i szervek - csúcsán: korm (Alk-ban meghatározott funkciók és feladatok ellátása, irányítja és vezeti az állig-i szervezeti rendszert) - minisztériumok - ohsz-k - vezetõjüket a közteln, a mineln, ill. a min-k nevezik ki - a korm, ill. a min-k felügyelik - az ország meghatározott T-n mûködõ állig-i szervek - sajátos szakig-i szervezeti formációk - specifikus szakig-i szervek A közigazgatás intézményi rendszere - közig: társ-i rendszer (rendszerelmélet alapján) - alkotóelemei: szervezetek (intézmények) - a rendszer külsõ környezetei: - állam és az állam más alrendszere - pol-i rendszer - gazd-i rendszer - intézmény: társtud-i kategória; emberek közötti

kapcsolat tartós, szabályozott formája. Az intézményt szervezetként fogjuk fel (kisebb elkülönült szervek összessége), de egyes intézmények nem tekinthetõk szervezetnek (pl: vmely feladat nem közig-i szervre való átruházása: felhatalmazás) - elkülönülés jellemzi az államtól, jogilag szabályozzák a korm-hoz, más közig-i intézményhez való viszonyát - határkérdések: - közig tárgyi értelemben: áll. jellegû tev-t végzõ szervezetrendszer (pl: hadsereg, BKV) - ogy hivatala: ig-i szerv (állami) - versenyhivatal: nem tartoznak a hierarchiába, mégis a közig rendszerébe tartoznak, mert közig-i funkciót látnak el (bár nincs felettes szervük) - állig: a közig egyik alrendszere - pluralizmus jellemzi (több szervfajta) - intézményrendszert meghatározó tényezõk: - hivatal: leghatékonyabb szervi konstrukció (Weber), jogi szabályozása megteremti a lehetõségét az állandóan ellátandó feladatok megoldására (egyszemélyi vezetés:

felelõsség) - pol-i demokráciának is megfelel: a bürokrácia felelõs a parl felé - jogszerûség (kiszámíthatóvá válik) - demokratikus T-i ök-k jönnek létre - köztestületi ök-k - tagsági alapon szervezõdõ szervek - egyetemek 21 - változások (hatnak a közig-i rendszerre) - fel-k megnövekedése - információs technika - jogszerûség követelménye nõ - alkotmányos jogok védelme - demokrácia szélesítése - depolitizálás követelménye - kooperáció problémája (állam és társ összecsúszik, vegyes szervek jönnek létre) - közig jellemzõi: - pluralizmus - differenciálódás - hatékonyság fontos - önállóság erõsödése (államhoz képest) - egység erõsítése a versenyrendszeren belül - garanciák a közérdekre - közszolgálati feladatok ellátására nem közig-i szervek bevonása A közig-i intézmények rendszere a nemzetközi viszonylatban - közjogi szervek - elkülönülnek az államtól - ök-tal rendelkeznek - önállóan

lépnek fel - kialakulásuk alapja: fiscus létrejötte (állam jogalanyiságának elismerése) - közjogi személyiség kifejezi: - tulajdonosi minõség elismerése - társ-i vonatkozásában is elkülönül - kifelé korlátlanul felelnek - jogi személy nem = jogalanyiság (pl: állig-i szervek nem közjogi személyek, de közig-i jogi személyek (van elkülönült feladatuk, hatáskörük) - szervezeti rendszer - kormányzati rendszer - kzp-i szakig-i rendszer (OHSZ hatáskörével rendelkezik) - T-ileg tagolt közig-i szervek - külön típusú szervek (jogállásuk szerint) - konzultatív szervek (döntéselõkészítés, érdekek ütköztetése) - állami irányító testületek - önálló szervek - tev tekintetében önállóak, de nincs felettes szerv ⇒ nincs direkt alárendelve minisztériumnak - kvázi autonómia: bevonják a társ-t az állig-i feladatok ellátásába - vezetés: paritásos rendszer (korlátozott autonómia - miniszteri hatalom) - tiszta autonóm

szervek: vmely különleges követelményt (pl. depolitizálás) csak így lehet megteremteni - vegyes szervek: általános - ök-k - alapintézménye a közig-nek; alapvetõ jog a helyi ügyek igazgatása - több modell: angol, német, francia - alapvetõ közszükségletekrõl gondoskodik Svédo-ban - ök-i társulások: bizonyos szolgáltatások magas színvonalon való ellátásához 22 16. Az államigazgatási szervezeti rendszer mint a közigazgatás alapintézménye - közig intézményrendszere - állig-i szervek - ök-i ig-i szervek - az állig-i szervek rendszere - csúcsán a korm - végrehajtó hat alanya és címzettje - ellátja az Alk-ban meghatározott kormányzati funkciókat - irányítja és vezeti az állig-i szervezeti rendszert - kormányzati mechanizmus: korm, bizottságok, tanácsadó testületek, MeH - az állig-i szervezeti rendszert szakig-i szervek alkotják - minisztérium - szakig-i szervek alaptípusa - Alk-ban meghatározott feladatokat látja el -

tv létesítheti, ill. szûntetheti meg - tv határozza meg feladatait - a Magyar Köztársaság minisztériumai: - Belügyminisztérium (BM) - Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) - Honvédelmi Minisztérium (HM) - Igazságügyi Minisztérium (IM) - Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) - Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) - Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) - Külügyminisztérium (KüM) - Munkaügyi Minisztérium (Müm) - Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium (MKM) - Népjóléti Minisztérium (NM) - Pénzügyminisztérium (PM) - ohsz-k - tv ill. korm létesítheti az Alk 40§-a alapján - meghatározott állig-i feladatokat látnak el - vezetõjüket a közteln, a mineln, ill. a miniszterek bízzák meg - kisebb részét a korm, nagyobb részét a min-k felügyelik - az ország meghatározott T-ein mûködõ állig-i szervek - regionális, megyei v. helyi szervek - azon feladatokat látják

el, melyeket a tv-k nem bíztak az ök-okra - sajátos szakig-i szervezeti formációk - pl: olyan szakig-i intézmények, melyek egyidejûleg ellátnak hatósági feladatokat, másrészrõl szakmai tev-t és közszolgáltatásokat nyújtanak (tûzoltóság, mezgaz-i szakig-i szervek: földhivatal, stb.) - meghatározott ig-i funkciókat ellátó spec szakig-i szervek, melyek kiszolgálják az állig-i szervezetet, azonban rendelkezési joguk, hatósági jogkörük nincs (pl. a közig-i tev-ben közremûködõ egyes információs szervezetek) - sajátos szakig-i feladatokat ellátó rendészeti szervek, amelyek rendészeti tev-ük mellett állig-i feladatokat is végeznek (rendõrség, vám- és pénzügyõrség) 23 17. A közjogi személyek, mint közigazgatási intézmények a magyar jogban - a közjogi személyek jogalanyiságának eredete: - Szladits: a közig-i jogosítványokkal közfeladatokat látnak el - mai magyar jog szerint: államtól való elkülönülésük jogi

megnyilvánulásában van - közjogi jogi személyek sajátosságai: - egy részük az államtól való elkülönülésükbõl következõen autonómiával, más részük ök-tal rendelkezik (az ök autonómiával jár, de az autonómia nem jár ök-tal) - részben polgári jogi, részben közig-i jogi személyeknek tekinthetõk - a polgári jog elismeri a tulajdonhoz való jogukat, de ugyanakkor közig-i feladatokat látnak el - a közjogi személyekre vonatkozó szabályok: - Ptk-ban a polgári jogi személyekkel azonos helyen vannak - Ptk nem definiálja a közjogi személyek fogalmát, de egyes köztestületeket ilyenként kezel - a magyar jog nem ismeri, de használja a közjogi személyek kategóriáját - a közjogi személyek típusai: - T-i ök-k - Alk szerint: községek, városok, megyék, fõvárosi K-k és a fõváros lakosságát illeti meg az ök-hoz való jog - Alk határozza meg az ök-k feladatait is - az ök-k helyi közügyeket és átruházott állig-i feladatokat

látnak el - köztestületi ök-k - az állam a jogszabály által definiált körbõl kikerülõ érdekelt tagságra ruház bizonyos feladatokat - mindig van tagságuk - közalapítvány - ekkor egy közfeladatot az állam közalapítvány formájában lát el - a Parl, a korm. v helyi ök képvistest-e hozhat létre, azon feladatai ellátására, melyek elvégzésére trv kötelezi - prob: közalapítványt csak kötelezõen ellátandó közfeladatokra (pl. iskola fenntartása) lehet létrehozni, fakultatívakra (pl. színház fenntartása) nem - lehet tul-a, autonómiájuk van alapítójukkal szemben - ök-tal rendelkezõ, közjogi jogi személyiségû közintézetek - egyetemek, fõiskolák tartoznak ide - elkülönülnek az államtól és ök-tal rendelkeznek - velük szemben az államnak csak felügyeleti joga van - a tv elvben ezen intézmények tulajdonosi jogait is elismeri 18. A települési és területi önkormányzatok szerepe a közigazgatás intézményrendszerében -

rendszerváltás ⇒ közig intézményrendszere változik - 1989. évi LXV tv a helyi ök-ról ⇒ szakítás a tanácsrendszerrel - közig-n belül állig-i szervek és ök-i ig-i szervek, de ezen kívül egyéb állami és nem állami szervek is ellátnak közig-i feladatokat - 2 elmélet ütközik a 2 intézményrendszerrel párhuzamosan: 1. az államnak minél több helyrõl ki kell vonulnia és átadni a helyét az ök-oknak 24 2. az ök-k még nem elég erõsek ahhoz, hogy átvegyék az állam tev-ét, ill anyagi helyzetük sem elég rendezett + állam nem szívesen adja át a feladatokat - hatósági jogkörrel ma is rendelkezhetnek az ök-k mûködési T-ükre nézve, de szab-t nem vonhatnak el - ök-i rendszeren belül: - T-i - egyesek külön hat-i ágnak tartják (fõleg 1990-ben, ma: inkább csak hat-t gyakorol) - testületi - 2 szintje az ök-nak - települési ök: község, város, fõváros és K-i - T-i ök: megye - a közig szintjei: - kzp-i szint (ország egész

T-e): állami szervek (mivel nincs ök-i feladat és hatáskör) - középszint (megye/régió): állami és ök-i típusú szervek - alsó szint (település): ök-i típusú szervek (állami ig-i feladatok vannak, csak külön állami szervek nincsenek) - ök: közvetlen (népszavazás) és közvetlen (képvistest-n keresztül) - hatáskör szerinti szétválasztás: - állig-i szervek: vertikális hierarchia - települési és T-i ök: mellérendeltek (egyes ök-i szervek is mellérendelt viszonyban állnak); a megyei ök-k az egész T-re vonatkozó feladatokat látnak el, v. azon szakfeladatokat, melyeket a települési ök nem tud ellátni - helyi ök jogait és kötelezettségeit kétharmados tv állapítja meg - feladat: kötelezõ v. önként vállalt - ök-i feladatok ellátása: - képviselõtestület/közgyûlés és a testület szervei, ezek: - bizottság - részök képvistest-e - polgmest-i hivatal - polgmest - polgmest/közgyûlés elnöke - az állig-i feladatok

ellátása: - polgmest-i hivatal - jegyzõ - kivételesen a polgmest és a hivatal dolgozója (pl. anyakönyvvezetõ) - tehát: az ök-i feladatokat választott szerv látja el, az állig-it szakapparátus (szaktudás: követelmény) 19. A köztestületi önkormányzat, mint az közigazgaztás intézménye - a közig-n belül jelentõsek az ök-i ig-i szervek; fajtái: - T-i ök-k - testületi ök-k - a T-i ök-kon kívül ök-i ig-nak minõsülnek azok a köztestületek, amelyek közfeladatokat, állami feladatokat látnak el közhat-i jogkörrel v. anélkül - Ptk. 65§ 25 (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezõ szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetõleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy (2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. (3) Törvény

meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti. (4) Törvény elõírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható. (5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok közérdekûek. (6) A köztestületre - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. - kettõs jellege: - álligtól (korm-tól, minisztériumtól) való függetlenedés, a közhat-i jogosítványok birtoklásának igénye, de: - az állam részérõl biztosítja a fokozottabb ellenõrzés lehetõségét - mint a közig intézménye - közfeladatokat, közig-i feladatokat lát el (amelyeket egyébként az állami és T-i

ök-i szerveknek kellene ellátni); ok: közig-i feladatok számának gyors növekedése - trv hozza létre, trv elõírhatja, hogy vmely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el (ezenkívül vállalhat olyan tev-t, amelyre nincs jogszabályi tilalom) - döntéselõkészítõ, ig-i, juriszdikciós feladatok (nem nyújtanak szolgáltatásokat) - közig-i feladataik ellátásához közhat-mal rendelkeznek; pl. testület és tagjai viszonyában: szakmai kamarák felelõsségre vonhatják tagjaikat a szakma szabályainak megsértése miatt - ök-i jelleg: a közfeladatok során ök-i jogok illetik meg - normatív aktusok kibocsátása - szervezetalakítás - önálló gazdálkodás, más szervezetekkel való szabad szövetkezés joga, a jogok bírói védelme - közig-i szervezetrendszerhez tartozás bizonyítékai: - közfeladatok - közhatalom - belsõ szervezet közig-i felépítése - nagy létszámú testületek (közgyûlés, taggyûlés) - kisebb létszámú, operatív

vezetõ testületek (elnökségek, bizottságok) - albizottságok - belsõ ellenõrzõ szervek: felügyelõbizottságok - az állami feladatokat ellátók köztisztvis-i minõsége, fokozott bj-i védelme - állam felelõsségéhez hasonló felelõsség - köztestület és tagjai közötti viszony közjogi vonásai: a köztestület szerveinek a tagokkal szemben hozott döntései rendszerint bír. elõtt megtámadhatók és a bír eljárására általában a közig-i határozatok bírói felülvizsgálatának spec szabályai érvényesek - köztestületek egyes típusai (eltérõ közig-i jelleg) - kamarák: 0 közig-i jelleg, 0 kifelé ható ig-i feladatok, az ig-t végzõk nem köztisztviselõk 26 - Vízgazdálkodási társulat: hatályos szabályozás szerint nem közig-i szerv - MTA: közig-tól függetleníteni akarják - Biztosítási ök: kzp-i hivatali, v. ig-i szervével munkaviszonyban álló dolgozók munkaviszonya közszolgálati jogviszony - tehát a köztestület: az

érdekeltek összességének tagsági viszonyán alapuló, közhatalmi aktussal létesített, közjogi személyiséggel bíró személyegyesülés, mely saját ök-ával, de állami felügyelet alatt, közhat-i eszközökkel, jogszabállyal ráruházott közig-i, ill. jogszolgáltató feladatokat old meg 20. A közalapítvány - az alapítvány spec fajtája, a Ptk 74/G§-a rendelkezik róla - A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyûlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselõ-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezõvé teheti - Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre - helyi ök-k gyakran hoznak létre fakultatív feladatok ellátására, közhat-i jogosítványokat azonban nem ruházhat a közalapítványra, tehát a feladat ellátását teljes egészében nem ruházza át ⇒ fõleg

szervezési, szolgáltatási, finanszírozási feladatokat lát el - létrehozás: 1. ogy, korm, helyi ök képvistest 2. alapítvány a teljes vagyonát - alapítójának hozzájárulásával - azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja - alapító okiratban a kezelõ szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet létrehozásáról kell gondoskodni - a közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. - a közalapítványhoz - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - bárki feltétel nélkül csatlakozhat, az alapító okirat azonban elõírhatja, hogy a csatlakozás elfogadásához a kezelõ szerv (szervezet) jóváhagyása szükséges. - a kezelõ szerv a közalapítvány mûködésérõl köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia - a közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerûségét - a

helyi önkormányzat képviselõ-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevõszék ellenõrzi - megszüntetés: - bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszûnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetõleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszûnése esetén a közalapítvány vagyona - a hitelezõk kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszûnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani - közalapítvány nagy szerepe a médiaigazgatásban: 1996 évi I. tv a rádiózásról és televíziózásról - Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány, Hungária Közalapítvány; feladatuk: közszolgálati mûsorszolgáltatás biztosítása, függetlenségének védelme - alapítás: ogy hozza létre, alapító okirat rendezi

a mûködés és a szervezet azon kérdéseit, amelyrõl a tv nem szól - vagyon: 27 - saját vagyonnal rendelkezik - MRK: a MR költvet-i szerv állami tul-ban lévõ ingó és ingatlan vagyonát és vagyoni értékû jogait kapja - MTK: a MT költvet-i szerv állami tul-ban lévõ ingó és ingatlan vagyonát és vagyoni értékû jogait kapja - kezelõszerv: kuratóriumok - tagok: ogy által választott + tv-ben meghatározott szervek által delegált tagok (MRK és MRT: 21-21, HK: 23 delegált tag), delegált tagok: 1 évre - elnökét a kormpárti, elnökhelyettesét az ellenzéki képviscsoportok jelölése alapján az ogy választja az elnökség tagjai közül - feladatkör: - közgyûlés jogainak gyakorlása - közalapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása - javaslattétel az üzembentartási díjbevétel növelésére - amit az alapító okirat hatásköré utal - elnökséget 2 évre választják: a közalapítvány kezelõjének jogkörében gazdálkodik a

közalapítvány vagyonával - gazdálkodás - bevétel: - üzemben tartási díjbevételnek a tv-ben meghatározott hányada - mûsorszolgálati díjbevételnek a tv-ben meghatározott hányada - közalapítvány vagyonának hozadéka - egyéb alapítványi célú bevételek (pl: állami költvet-i támogatás) - kiadás: - közszolgálati mûsorszolgáltató mûködési és fejlesztési költségeihez hozzájárulás - közalapítvány saját költségei - üzletszerû gazd-i tev-t nem végezhetnek, más gt-t, kht-t nem alapíthatnak - ellenõrzés: ÁSZ - mûködés: - kuratórium: min. negyedévente, elnökség min havonta ülésezik - minden tagnak egyenlõ szavazati joga (szavazattöbbség) - kuratórium titkársága: kuratórium ügyintézõ, ügykezelõ, ügyviteli teendõi - a kuratórium ellenõrzõ szerve - elnök + 2 tag (elnököt és 1 tagot az ellenzék, másik tagot a kormpártok jelölik) - a kuratórium jogellenes döntései, ill. a közalapítvány gazdálkodásával

kapcsolatos hiányosságok és az alapítványi célok megvalósítását sértõ döntések esetében értesíti az ogy elnökét és az ÁSZ-t 21. A közjogi jogállású, önkormányzattal rendelkezõ közintézet - fõleg humán közszolgáltatásokat valósítanak meg (eü-i, szociális, kutatási, kulturális feladatok) - közfeladatok ellátása: egész közig felelõs; közintézetek: tényleges megvalósítás - Otto Mayer: a közintézet meghatározott közcél megvalósítására rendelt dologi és személyi eszközök összessége 28 - Berényi Sándor: a közintézetek az állam kzp-i szervei, az ök-k, a köztestületi ök-k és a közalapítványok által alapított, irányított és fenntartott szervezetek, amelyek közfeladatokat látnak el nem nyereségszerzés céljából - lényegi elemük: önállóság - közig-i szervezettõl való elkülönülés - önálló gazdálkodás - szakmai önállóság - minden közintézet szervezeti statútummal rendelkezik -

jogi szabályozás: általános szabályozás, de méginkább spec szabályozás jellemzi - a közintézetek változása napjainkban: - piacosodás (vállalkozási formában mûködnek, ez fõként a kutatóintézetekre jellemzõ) - nemcsak az állam és az ök-k tarthatnak fenn intézeteket, hanem jogi személyek is (az állam elismeri ezen intézeteket) - egyes közintézetek közjogi személyiséggel rendelkeznek. Lényege: intézetek önállósága, vagyoni jogképessége, elismert tulajdonosi minõsége; a közjogi személyiséghez autonómia kapcsolódik - 1993. évi LXXX tv a felsõoktatásról: - egyetemek és fõiskolák közjogi személyiségû közintézetek, amelyek autonómiával és ök-isággal rendelkeznek (érinti az oktatókat, hallgatókat, egyéb dolgozókat); az autonómia: - szervezeti - személyi - gazd-i - oktatási kérdésekben megnyilvánuló - tudományos, kutatási prog-ra vonatkozó - vezetõk megbízásában is tettenérhetõ - korlátok: állam által

tv-ben meghatározott szakmai és gazd-i követelmények + társ-i érdek - ogy: dönt egyetem és fõiskola alapításáról - különleges jogvédelem: minden, önkormányzatiságát sértõ döntés megtámadható az AB elõtt 22. A közigazgatási feladatok átruházása - közig-i feladat ellátása: tv-ben, korm.r-ben meghatározott körben állami és nem állami szervek - Alk és tv-k meghatározzák, hogy melyek azok a közig-i feladatok, amelyeket az állig szervei látnak el - Alk: e szervek rendszerét, fõbb típusait szabályozza - trv-k, korm.r-k: meghatározzák az állig szerveit, feladatukat, hatáskörüket - az állam a T-i ök-knak kötelezõ feladatot és hatáskört is megállapíthat - ök-i rendszerek, - ök-i szakig-i szervezet: - ök hivatala (vezeti: jegyzõ, v. fõjegyzõ) - ök-i társulások ig-i szervei (körjegyzõség, elöljáró, intézményirányító társulások, hatósági igazgatású társulások) - T-i ök-k: - helyi ök-kban: polgmest 29

- Bp: fõpolgmest, vmint a megyei közgyûlés elnöke - megyei jogú város K-ében: elöljáró - testületi ök-k: - tb ök-i rendszere - MTA - MTA kzpi hivatala - közig-i szervezeti rendszerek - állig-i szervek (korm, minisztériumok, ohsz-k, regionális megyei v. helyi szervek, sajátos szakig-i szervezeti formációk - ök-i ig-i szervek (T-i, testületi ök) - közig-i intézmények közé soroljuk azokat a szervezeteket, amelyeket a tv, ill. hatályos jogunk szerint a korm.r közig-i feladattal, hatáskörrel bíz meg (pl közintézmények, gazd-i szervezetek, egyéb társ-i alakulatok, melyeket tv, v. más jogszab közig-i hatáskörrel ruház fel, ill. vannak integratív jellegû érdekképviseletek, kamarák) 23. A közigazgatási szerv fogalma, jogképessége, jogi ismérvei; a közig-i hivatal - az közig-i szerv fogalma - a közig szervezeti rendszerének legkisebb önálló alkotóeleme - a szervezetrendszerben a legkisebb, de még önálló egység - a Magyar

Köztársaság végrehajtó-rendelkezõ tev-ét valósítják meg - állami szerv, az általa végzett ig: állami igazgatás - az állami szervek rendszerén belül: - államszervek (ogy, közig-i szerv, igszolg-i szerv) - jell: - része az állami mechanizmusnak - az állam nevében jár el, az állam funkcióit valósítja meg - ezt az állami tev. meghatározott fajtája útján látja el - feladatait állami közhat segítségével valósítja meg - mûködési T-én az állmszerv kibocsáthat szervezetekre és a személyekre is kötelezõ aktusokat - az államszerv fogalmából levezethetõ a közig-i szerv fogalma: - az államszervek specifikus csoportja, meghatározott állami tev-t végez - specifikum: a végrehajtó-rendelkezõ tev ellátására létrehozott szervek, amelyek feladatukat az egész társ. viszonylatában látják el ⇒ - az államszerv külön típusa - az egész társ felé irányul - végrehajtó-rendelkezõ tev - trv alá rendelt - az ogy ellenõrzi -

állami tulajdonon alapuló egyéb szervek (állami vállalat és intézet) - társ-i munkafeladatokat látnak el a közig-i szervek irányítása alatt, õk a társ-i munkamegosztás alapegységei; különbség a közig-i szervektõl: - a vállalatok és intézetek végrehajtó-rendelkezõ szervei egységet alkotnak azzal a vállalattal és intézettel, amelynek igazgatását ellátják - nem rendelkeznek közhat-mal - sajátosságaik: 30 - nem közhat-i, hanem társ-i munkatev - vagyonuk az állami tul egységes alapjához tartozik - korlátozott rendelkezési jog az elkülönült vagyon felett - állam hozza létre - a dolgozók kollektívája részt vesz az irányításban - az állam ig-i szervei útján irányítja õket - vállalat: önálló gazdálkodás; intézet: költvet-i gazdálkodás - a közig-i szerveket el kell határolni a közig-i szerv belsõ tev-étõl is; önálló szervek feltétele: - elhatárolt szervezet - elhatárolt hatáskör - gazd-i önállóság - a

közig-i szervek jogképessége - a közig-i szerv közig-i jogok és kötelezettségek alanya lehet, végrehajtó-rendelkezõ tev-t láthat el. A jogképesség létrehozásukkal keletkezik és megszûntetésükkel szûnik meg; elemei: - elõírt jogrendben való létrehozás (ogy v. korm által) - végrehajtó-rendelkezõ tev jogával való felruházás - hatáskör - illetékesség - közig-i hivatal - a közig-i tev. munkaszervezete (ig-i munkaszervezet, nem csak közig-i) - jellemzõ: - élén egyszemélyi vezetõ, megilleti a szerv összes joga - a hivatali tev. ügyintézési és ügyviteli tevékenység - a hivatal több személybõl álló kollektíva - anyagi fedezet: állami költvet és egyéb források - sajátosság: tev-e állami szervezõ tev - fejlõdése: - 19.sz-ban kialakuló keretek, hosszú ideig nem változnak - a század tudományos-tehnikai forradalma hat rá - információs tev. jelentõs fejlõdése: - technikai eszközök - adatbázisok - automatizált

hivatalok alakulnak ki - szervezeti struktúra változása - szervezeten belüli munkamegosztás új minõsége - team-jellegû munka 24. A közigazgatási szerv vezetése, testületei, egyedi szervek; belsõ szervezete, igazgatása, ügyvitele - közig-i szerv - fogalma: - a rendszer legkisebb állandó feladatát ellátó egysége, minden esetben az állami akaratot érvényesíti 31 - minden esetben végrehajtó, szervezõ, rendelkezõ tev-t lát el - külsõ ig-t végez - közhat-mal rendelkezik - állam nevében jár el - a felügyeleti jogot mindig közig-i szervek gyakorolják - önálló hatáskörét mindig jogszabály mondja ki - jogképessége - önállóan, az állam nevében jár el - elõírt jogrendben kell létrehozni - jogszab-nak kell meghatározni feladatát, hatáskörét - illetékességi T-t kell hozzárendelni - közig-i jogviszony alanya lehet - létrehozás - korm-t, minisztériumot, OHKSZ-t, ök-t, dekoncentrált szervet ogy hoz létre - Közig-i Hivatal:

a közig-i szerv munkaszerve - állami költvetbõl és jogszab által megengedett egyéb forrásokból kapja a mûködéshez szükséges anyagi eszközöket - élén: egyszemélyi felelõs (teljes jogkörrel rendelkezik) - dolgozói bürokraták, élethivatásszerûen végzik dolgukat - ügyviteli és ügykezelõi tevékenységet lát el (nem ügydöntõ, csak ügyet elõsegítõ csel), pl: - küldemény átvétele, felbontása, ikt-i számmal való ellátása, ügy lényeges adatainak bejegyzése, ügyiratok mutatózása - az ügyet a hivatal vezetõje kiszignálja elbírálásra, döntést hoznak, kipostázzák a döntést - irattár felé iratküldés, selejtezés - vezetési típusok: - egyszemélyi - testületi (ritkán, pl: korm, MTA, OMFB) - elõnyei: - kollektív bölcsesség - egyéni érdekek háttérben - diktatórikus vezetés megakadályozása - érdekek nyílt ütközését le lehet vezényelni - hátrányai: - lassabb döntések - egyéni felelõsség könnyebben

elsikkad - az ügy elõkészítõje gyakran nem döntéshozó, így a testület gyakran csak közvetve informálódhat a döntést létrehozó okokról - elvárás: - testület élére karizmatikus embert (szakmailag, emberileg támadhatatlan) - az ügyet kiérlelt állapotban vigyék a testület elé - ülések: feszes rend szerint legyenek felépítve - felelõsségrevonás szigorú rendszere - a közig-i szervek igazgatási tevékenysége: A) A külsõ igazgatás = szakirányú tevékenység: 32 • a közigazgatási szervek legjellemzõbb tevékenysége, ami a társadalom / más szervek felé irányul • szakirányú tevékenység pl.: más szervek irányítása, ügyfelek kiszolgálása, stb B) A belsõ igazgatás = szervi tevékenység: • a szerv / hivatal önfenntartását jelenti • ha egy szerv szervi tevékenysége túl nagy arányú, akkor a szerv rossz hatékonysággal mûködik • a belsõ, szervi feladatok elvégzése általában a szerv vezetõjének a feladata,

de az adott szerv méretétõl függõen e feladatok elvégzésére is lehet hivatalt létesíteni a) az éves munkatervek elkészítése = a tervezés b) a szervezet fejlesztési tevékenység • a szervezet és az igazgatási tevékenység fejlesztését jelenti c) a belsõ koordináció • a szervezeten belüli tevékenységi körök összehangolását jelenti a hatékonyabb szakirányú tevékenység érdekében d) az ellenõrzési tevékenység • elvégzése kimondottan a vezetõ; nagyobb szervek esetében speciális ellenõrzõ hivatal feladata e) a gazdasági tevékenység • a szerv mûködési feltételeinek biztosítását jelenti f) az információról való gondoskodás - a közig-i szervek ügyvitele: • a szerven belüli ügyvitel és ügyrend kialakítása minden szervnél kötelezõ és a vezetõ feladata A) Az ügyvitel érdemi elemei: a) a szignálás • a munkamegosztást szolgálja = a vezetõ általa passzolja tovább feladatait b) a döntések

elõkészítése • az elõkészített iraton mindig fel kell tüntetni az ügyintézõ nevét • és a szignált személynek a tervezetrõl referálnia kell felettesének c) az irat kiadványozása • egy közigazgatási döntés = aktus jogi következményei vannak • a kiadványozás jogát mindig a vezetõ szabadon adhatja tovább • kivéve egyes miniszteri döntéseket, melyeket nem lehet továbbadni • a kiadványozási jog átruházásával a hatáskör és a teljes felelõsség a vezetõn marad, átruházni csak a hatáskör gyakorlásának jogát lehet • a vezetõ azonban utasítási joggal bír a kiadványozási jog gyakorlója felé és ez az utasítás kötelezõ • az ügyintézõnek saját véleményét csatolhatja az általa meghozott döntéshez; ha ezt nem teszi a rossz / jogellenes döntésekért együtt felel a szerv vezetõjével B) Az ügyvitel technikai elemei: • a köziratok bontása, iktatása, tárolása, stb. 25. Az államigazgatási szervek

osztályozása, fõbb típusai - állig szervei: - kzp-i szervek 33 - kormány - országos hatáskörû szakig-i szervek - minisztériumok - nem minisztériumi jogállású fõhatóságok - sajátos szakig-i szervezeti formációk - pl: olyan szakig-i intézmények, melyek egyidejûleg ellátnak hatósági feladatokat, másrészrõl szakmai tev-t és közszolgáltatásokat nyújtanak (tûzoltóság, mezgaz-i szakig-i szervek: földhivatal, stb.) - meghatározott ig-i funkciókat ellátó spec szakig-i szervek, melyek kiszolgálják az állig-i szervezetet, azonban rendelkezési joguk, hatósági jogkörük nincs (pl. a közig-i tev-ben közremûködõ egyes információs szervezetek) - sajátos szakig-i feladatokat ellátó rendészeti szervek, amelyek rendészeti tev-ük mellett állig-i feladatokat is végeznek (rendõrség, vám- és pénzügyõrség - autonóm jogállású kzp-i állig-i szervek - Gazd-i Versenyhivatal - Közbeszerzési Tanács - ORTT - OIT - T-i szervek -

helyi ök-i szerv (község, város, megyei jogú város, fõváros, fõvárosi kerület) - ök hivatala (vezeti: jegyzõ, v. fõjegyzõ) - ök-i társulások ig-i szervei (körjegyzõség, elöljáró, intézményirányító társulások, hatósági igazgatású társulások) - T-i ök szintjén: megyei közig-i hivatal (- testületi ök-k: - tb ök-i rendszere - MTA - MTA kzpi hivatala) - centrális irányítású szerv (dekoncentrált szervek) - felügyeleti szervek (hatósági szakig-i tev ellátása: hatósági ellenõrzési, hatósági engedélyezési és szakhatósági tev) - környezetvédelmi felügyelet - ÁNTSZ - munkavédelmi felügyelet - bányaszmûszaki felügyelet - növényeü-i és talajvédelmi felügyelet - állateü-i és élelmiszerellenõrzõ felügyelet - egyéb közig-i feladatot ellátó szervek (szakig-i feladat sajátos) - rendõrség - honvédelem szervezetrendszere - földhivatalok - földmûvelési hivatalok - vízügyi igazgatóságok - munkaügyi kzp-ok

- statisztikai igazgatóságok - nemzeti park és természetvédelmi igazgatóságok - T-i államháztartási és információs szolgálatok - adó- és pénzügyi ellenõrzési szervezet 34 - korm T-i állig-i szervei: fõvárosi, ill. megyei közig-i hivatalok (az ágazati szakig-i - dekoncentrált - szervek koordinációja és ellenõrzése) 26. Az államigazgatási rendszer reformja (1100/1996 Kormhat alapján) - Mo: a térségben legkorábban létrehozott ök-i/közig-i rendszer, de hiányosságok: - hatékonyság - elgyengült ellenõrzés - szakemberhiány - kormányzati tev. hiánya - új feladatok - hosszútávú reformfeladatok (átfogó, mert több választási cikluson keresztül él) - differenciált csökkentés (feladatok, szervezetlétszám, költség) - hatékonyságnövelés (minõségjavítás) - integrációra való felkészítés - flexibilitás - többféle módszer differenciált alkalmazása - dereguláció - decentralizáció - koordináció - informatika -

költség-haszon vizsgálat - versenyeztetés, privatizáció, koncesszió - a kormányzás és a kzp-i közig megújítása - kormány - feladat és hatáskörnövelés kell - kislétszámú korm. kell - testületi minõségben kell megerõsíteni ⇒ mineln-nek nem lehet túlhatalma ⇒ testületi döntéshozatal szerepét kell növelni (korm.prog-t testületnek kellene elfogadnia, de most az ogy szavazza meg) - jelenleg kevés jogkör ⇒ ogy túlterhelt - összkormányzati szemlélet - T-i, ágazati szempontok - beszámoltatás lehetõsége - a tárcáknál létszámmeghatározás, amelytõl a min. csak a korm hozzájárulásával térhet el - összetétele - alk + trv határozza meg - a munkamegosztásról korm.r dönt - mineln: stabil, kiemelt szerep; helyettes: koalíciós partner - miniszteri kategóriák fokozatos egyszerûsítése (mineln, helyettese, minisztériumok vezetõ miniszterei lépjenek fel a korm-ban) - állammin, tárca nélküli min, delegált min: néhány fõ

szolgálja ki, ideiglenes. Összehangolás: kormbiztos - mineln - a testületi korm elõsegítésére meg kell emelni a mineln-i szerepkört (fõleg kinevezésekben, irányvonalak meghatározásában) 35 - a mineln legyen általánosan pol-ilag felelõs a kormprog megvalósításáért - mineln: összehangol, integrál, konszenzust keres - mineln: min-t annak ágazati-szakmai tev-ében nem utasíthatja ⇒ csak egyedi ill. ált irányelvet adhat ki (kiv: oktrojáló módszerek, pl: nem veszi az ülés napirendjére az általa elõkészítetlennek vélt ügyet) + joga, hogy fontos kifogás esetén ne írjon alá döntést - legerõsebb közjogi eszköze: javasolhatja a min-k felmentését, a közteln köteles ha a trv-s feltételek OK-k - ellenõrzést segít: gyakori beszámoltatás, féléves ellenõrzési terv, hatékonysági szempont - saját feladatkörében egyedi rendeletalkotási jogkör (szervi, ellenõrzési ügyekben) - tágabb jóváhagyási jogkör kell neki,

mert: - így nagyobb védettség a fõtisztvis-eknek - hozzájárul a kormányzati egységhez - MEH - nem szükséges lényeges változtatás - biztosítja a szakmailag független kormányzati szervek kiszolgálását - cél: vezetõje a mineln legyen ⇒ egységesítés - kormülés - mentesíteni kell a minisztériumi szinten is megoldható rutinügyektõl - növekvõ arányú vita nélküli napirend kell - rutinügynél: elég az egymenetes írásos egyeztetés - min-k és pol-i államtitkároknak nagyobb szerep kell a célok meghatározásánál és a döntéselõkészítésnél - vita ⇒ mineln az ügyet a kormbiztos, ill. kormkabinet elé viszi - 0 vita ⇒ 1 szavazás - bonyolult, lényeges stratégiai kérdések, több-alternatívás ügyek - 2 szakaszos eljárás - 1. elvek megtárgyalása - 2. részletek megtárgyalása - szakértõi bizottság méri fel a realitásokat és a jogszab. szükségességét - éles vitáknál: 1. informális megbeszélés, 2 másodlagos

kompromisszum - szavazás: - a min-t helyettesítõ, a korm sorsában osztozó államtitkár is szavazhasson - kormülések hangfelvételével, jegyzõkönyvével kapcsolatos jogviták rendezése - korm szintje alatti bizottságok (túl nagy számban nem támogatandó) - kormbizottság - kormülés elõkészítése, tehermentesítése - eseti v. állandó - funkció: elõkészítése, javaslat, ritkán döntés (állásfoglalás egyedi felhatalmazásra v. döntési jogkör átruházása) - mineln felfüggesztheti a döntést és a korm elé utalhatja 36 - jelenlegi kabinetek egy részét is kormbizottsággá kéne alakítani - kormbiztos: korm feladatköre, elõkészítõ, javasló funkció (kiv: vészhelyzet) - tárcaközi bizottság: elõkészítõ, koordináló; sok független szakértõ, érdekvédelmi szervezet képviselõi ⇒ polformáló - kormközi bizottság: 0 döntés, spec nemzetközi együttmûködést segítõ - közig-i államtitkári értekezlet - kormdöntések

elõzetes tárgyalása - a legerõsebb döntéselõkészítõ testület - prob: hivatali egyeztetést is itt pótolják, minisztériumot vezetõ politikusok nem rendelkeznek elég tapasztalattal ⇒ túl nagy feladat a közig. vezetõinek - koordinációs bizottság - Mo: 0, a kormülést megelõzõen összehívott kabinet formálisan mûködik, ezt kellene átalakítani - tagja: mineln, koalíciós helyettese, frakcióvezetõk - cél: közös kormányzati platform - koalíciós egyeztetés két típusa: - korm.ülés elõtt egyetértés kell, ha 0 ⇒ még konzultatív jelleggel sem kerülhet be az ügy a korm.ülésre - korm.ülés elé kerülhet, ha 0 egyetértés, de ilyenkor a koalíciós felek és frakciók függetlenül lépnek fel - miniszter - a minisztérium elsõ pol-i vezetõje - képviseli az ágazatot + az összkormányzati tevékenységet - jelentõs ágazati nyomás nehezedik rá, hogy összkormányzati szerepét háttérbe szorítsa - prob: pártok önnállósítani

akarják a nekik biztosított tárcákat - csökken a testületi összteljesítmény - nagyobb kollektivitásra, ill. kollegialitásra lenne szükség - osztozik a korm. kollektív felelõsségében - pol-i felelõssége a korm és a kormfõ irányába a legerõsebb - ogy min-t közvetlenül nem mondathatja le, kormfõnek bizalmatlansági indítvány esetén indokolnia kell, ha nem mondatja le - csak a mineln bizalmatlansága alapján váltható le - cél: pol-i és adminisztratív vezetés kettéválása ⇒ több államtitkár, kevesebb közig-i vezetõ kell - távoló min-t az ülésen v. másik min, v államtitkár helyettesítse - kiemelten fontos és idõszakos tárcafeladatokra min-i biztos kinevezése indokolt - minisztérium - új trv kell a közig-i államtitkárokról (szakszerûség, véleményezési, jogszabelõkészítési jog) - fõosztályi rendszer radikálisan csökkentendõ ⇒ nagyobb egységeket (fõigazgatóságokat) kell létrehozni - OHSZ, kzp-i hivatalok -

gyakran megkettõzik a köziget, túl sok van - miniszternek alárendelt kzp-i hivatalok kellenek 37 - a jelentõsebb kzp-i hivatalt államtitkár vezesse, a minisztériumhoz kapcsolódjon - x idõre kinevezett vezetõ szerkezetalakító/létszámgazdálkodó jogot kap ⇒ kevesebb kötöttség - igazgatás és piaci típusú módszerek a közigben - gyakran túl gyors az elõkészítés ⇒ refrom: - teljesítményértékelõ, hatásvizsgáló új módszerek - spec. továbbképzések - jobb adatszolgáltatási rendszer - féléves ellenõrzési tervek - hatósági okmányok reformja - közvetlen feladatvégzés helyett megrendelésre ösztönzés - technikai-mûszaki közszolgáltatások: piaci típusú módszerek (bérlet, koncesszió) - hatósági/szolgáltatási feladatok szétválasztása - többet kell adni a fogyasztók minõségi szempontjaira - vezetõk munkájának értékelésekor kiemelt szempont: fejlesztés - cél: felxibilis, megújúló közig, ritka reformok -

jogszabályelõkészítés - minisztériumi jogalkotási programok - minõségi kör: - szükségesség - egyszerûség - költségelemzés - megvalósíthatóság - társ-i konzultáció - nemzetközi jogharmonizáció - megismerhetõség - alkotmányossági felülvizsgálatot 2 hivatali apparátus végzi: felesleges - kidolgozás: - külsõ szakértõk - érdekképviselet - jogszab. tervezet nyilvánosságra hozatala - önkormányzatok - társulás erõsítése, ösztönzése minden eszközzel - adott ök a többitõl átvállal feladatokat - társulásból új jogalany lesz ⇒ x. döntéseket a képvistest átruház - kötelezõ társulások bevezetése (pl: Tfejlesztési ök-i társulás - feladat és hatáskör megoszlás - a nagyobb települések ök-ra a jelenleginél több feladat lenne róható (megye és fõváros: nagyon kevés feladat) - megyei ök térségi funkciói is erõsítendõek - ogy dönthet a megyék összevonásáról, székhelyérõl (1-2 kisebb megye

összevonása szükséges) - gazdálkodás - finanszírozási rendszert át kell alakítani - kzp-i hozzájárulás, növelni kell a helyi adóbevételek súlyát, az államit mérsékelni kell 38 - mûködési/fejlesztési költvet készítése - állami ellenõrzés fokozása (ÁSZ, ÖK-i SZ) - az állig átalakításának fõ irányai - széttagolt T-i szervek egy hivatalba integrálása ⇒ kisebb, összehangoltabb - közig-i hivatal vezetõjének hatásköre kibõvül - megyei hivatal feladata az ök-k trvességi ellenõrzése, jogorvoslatok, stb - új: korm. képviselõje az ellenõrzésben - koordináció - egyedi feladatok - hatósági jogalkalmazás jellemzõi - felgyorsuló eljárások - hatékonyabb szankció (differenciáltabb ügyintézési határidõ) - tehercsökkentés az ügyfeleknél 27. A Kormány feladata, hatásköre, struktúrája, a kormányzati döntéshozatal - tv-k végrehajtásának biztosítása - minisztériumok munkájának irányítása - helyi ök-k

felett trvességi ellenõrzési feladatok ellátása a belügymin, ill. a megyei közig-i hiv-k útján - tud-os, kulturális fejlesztés rendjét, feladatait határozza meg + feltételeket biztosít - meghatározza a szociális és eü-i ellátás rendjét + anyagi fedezetrõl gondoskodik - irányítja a fegyveres erõket, a rendõrséget, a rendészeti szerveket - ellátja a tv által hatáskörébe utalt feladatokat - korm összetétele: - mineln + 12 min + 2 tárcanélküli min - megalakulás: ogy egyszerû többséggel dönt a mineln személyérõl (+ egyben a korm.prog elfogadásáról), majd a mineln javaslatára a közteln kinevezi a min-ket (megalakulás: min-k kinevezésével) - mineln erõsõdõ szerepe: min kiválasztása, felmentése + korm léte az õ személyéhez kötõdik, vele szemben kezdeményezhetõ konstruktív bizalmatlansági indítvány + a kormülés fõszereplõje (elnöke, döntések aláírója, egyenlõ szavazatarány esetén õ dönt) - megbízatás

megszûnése: - új ogy megalakulása - mineln, korm lemondása - mineln halála - váljog elvesztése - összeférhetetlenség - bizalommegvonás - miniszteri megbízatás megszûnése: - korm megbízatása megszûnik - lemondás - felmentés - halál - váljog elvesztése - összeférhetetlenség - döntési mechanizmus: korm.hat 39 - hetente ülésezõ korm 6 hónapos munkaterv alapján (amelyet a min-k és az OHKSZ-k vezetõi nek javaslata alapján a MeH készít el) elõterjesztések megvitatása és jelentések meghallgatása után dönt = korm.döntés, tartalma: - a javasolt döntés indokai - a döntés lényege, költségkihatásai - konkrét javasolt alternatívák a hat.hozatalra - ellenõrzés módja - jelentés: - célja: tájékoztatás - min-k, korm-t képviselõ bármely szerv tehet jelentést - a KSH elnöke mindig jelentésben terjeszti elõ a társ-i, gazd-i változásról szóló infot. - közig-i államtitkári értekezlet - a korm. általános

döntéselõkészítõ szerve - Kormülések elõkészítése - vélemények egyeztetése, koordinálása - vitás ügyekben állásfoglalás - javaslatkészítés - MeH közig-i államtitkára fogja össze az üléseit - Kormülés - résztvevõk: - tanácskozási joggal: - MeH + egyéb közig-i államtitkárok - helyettes államtitkárok - mineln kabinetfõnöke - kormszóvívõ - KSH elnöke - elõterjesztõ - MNB elnöke az õt illetõ kérdésekben - döntésképesség: 50% +1 (egyszerû többség) - vezeti: mineln, v. általa megbízott - a döntésrõl jegyzõkönyv készül - döntés lehet: rendelet, határozat, irányelv, elvi állásfoglalás, egyéb (pl: AB elnöknek lakástámogatás) - 8 napon belül kell közzétenni (MK, Határozatok Tára) - korm feladatai, hatásköre (kormányzati, ill. közig-i tev) - generális klauzula: ellátja mindazon feladatokat, melyeket tv a hatáskörébe rendel - kormányzati tev. - alk-os rend védelme, állampolgári jogok védelme -

trv-k végrehajtásának biztosítása - társ-i, gazd-i tervek kidolgozása, megvalósítása - külpol meghatározása, nemzetközi szerzõdések kötése - közig-i tev. - minisztériumok és közvetlenül alárendelt egyéb szervek irányítása - helyi ök-k trvességi ellenõrzése - a tud-os és kult-i fejlesztés állami feladatainak meghatározása, szükséges feltételek biztosítása - szociális és eü-i ellátás általános rendjének meghatározása, anyagi fedezetrõl gondoskodás 40 - fegyveres erõk, rendõrség, rendészeti szervek mûködésének irányítása - elemi csapások és következményeiknek elhárítása - a korm különleges jogosítványai - az állig bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonhatja és erre külön szervet létesíthet - széleskörû aktusfelülvizsgálati jog, de jogszab-t nem semmisíthet meg - saját hatáskörét kormbiztosra átruházhatja - trvességi felülvizsgálati jog - jogszabályalkotás: - korm: rendelet,

határozat (nem lehet tv-nyel ellentétes) - miniszter: rendelet (nem lehet tv-nyel, korm.r-tel ellentétes) - korm. felelõssége: ogy-nek felel, rendszeresen beszámolni köteles, konstruktív bizalmatlansági indítvány nyújtható be (min-k a korm-nak és az ogy-nek is felelnek) - képvis-k egyötöde nyújthatja be, meg kell jelölni az új mineln-t is - új korm megalakulásáig a Korm hivatalban marad, de rendeletet csak tv kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben adhat ki. Mineln az új mineln megválasztásáig ügyvezetõ mineln (de min kinevezésére, felmentésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak a fentiek szerint adhat ki). Ha mineln megbízatása halál, váljog elvesztése, v összeférhetetlenség miatt szûnik meg ⇒ min gyakorolja a mineln hatáskörét - korm. tevékenységét segítõ szervek - Hivatal: közvetlenül segítõ szerv - feladatai: - korm testületi tev-ével kapcsolatos feladatok ellátása (munkaterv javaslata,

elõterjesztést döntésre elõkészít), döntések kihírdetésérõl gondoskodik - a mineln munkaszerve (szakvélemények figyelembe vételével komplex elõterjesztések egy-egy napirenddel kapcsolatban, mineln-i beszédek elkészítése) - jogszab elõkészítés, összehangolás - egyéb, a korm. által meghatározott feladat - vezetõje: közig-i államtitkár - szervei: - tárca nélküli min-k titkársága - mineln kabinetirodája - kormbiztosok és titkárság - Gyermek- és Ifjúságvédelmi Koordinációs Tanács (címzetes államtitkár vezeti) - Egyházzal kapcsolatos korm.szerv (címzetes államtitkár vezeti) - minisztériumok - közhat-mal rendelkezõ kzp-i szerv, amit az ogy tv-nyel hoz létre, a kormtev. munkaszerve, ami hivatal formájában mûködik és kzp-i különös hatáskörrel rendelkezik - típusai: - korm ált. pol-áját megvalósító min (BH, HM, IM, Külügymin) - korm gazdpol-ját megvalósító min (IKIM, PM; FM, KHM, MüM) - korm humánpol-ját

megvalósító min (Népjóléti, KM, KTM) - feladatok: - irányít (kifelé): ágazatot és alárendelt OHKSZ-t és dekoncentrált szerveket - tevékenységirányítás (pl. helyi ök tvességi felügyelete) 41 - szervezet irányítás: megyei közig-i hivatalokat, ORFK-t, Munkaügyi Hivatalt, stb. - vezet (befelé) - normaalkotás: rendelet, utasítás, irányelv, tájékoztató - miniszter: vezeti az állig-nak a feladatkörébe tartozó ágát és irányítja az alája rendelt szerveket - tárca nélküli min: korm által meghatározott feladatokra (most 2: nemzetbiztonsági és privatizációs) - államtitkárok - politikai (pol-i funkció, nem feltétlenül szakember, MeH-ban is mûködhet) - min-t teljes joggal képviselheti a Parl-ben (szavazhat) - kormülésen nem szavazhat a min helyett - közteln nevezi ki - közig-i - szakember - közteln határozatlan idõre nevezi ki, menti fel - feladat: kontinuitás biztosítása a választás után - munkáltatói jogokat gyakorol

- címzetes: konkrét funkcióra hívják életre - OHKSZ - állig egy-egy ágát irányítja - ált. korm hozza létre és irányítja (de min felügyeli) - vezetõje: elnök v. parancsnok - közhat-a van - jogszabályt nem hozhat - pl: - KSH: korm. közvetlenül felügyeli - NBH, IBH (tárcanélküli: nemzetbiztonsági, információs) - OTSH, ORFK: belügy - Szerencsejáték Felügyelet: PM - Határontúli Magyarok Hivatala: MeH - spec kzp-i szervek - ÁSZ: ellenõriz (tvesség, célszerûség, eredményesség) - Versenyhivatal - OHKSZ - feladatát a tisztességtelen piaci magatartásról szóló trv határozza meg - általános versenyfelügyelet, kivétel: - értékpapír és árutõzsde (Tõzsdefelügyelet felügyeli) - Biztosítás (Biztosítási Felügyelet) - eljárását az állig-i eljárási trv határozza meg - elnököt és helyetteseit a közteln nevezi ki 6 évre - figyelmeztethet, bírságolhat, feljelentést tehet - döntése: közig-i határozat 28. A minisztérium

jogi helyzete, feladata, hatásköre, szervezeti struktúrája - minisztérium: a miniszter hivatala, tv hozza létre, szünteti meg, határozza meg feladatait 42 - az állig-i szervezeti rendszert szakig-i szervek alkotják, a minisztérium a szakig-i szervek alaptípusa - Alk-ban meghatározott feladatokat látja el - a miniszter egyszemélyi vezetése alatt mûködik (gyakorlatilag bármit megtehet, kivéve: feloszlatás és hatáskörelvonás - fõosztályokra, osztályokra, csoportokra oszlik - államtitkárok: a miniszter helyettesei - pol-i: ogy-ben helyettesíti - közig-i: minisztériumban - helyettes: a közig-i államtitkár helyettese - a Magyar Köztársaság minisztériumai (az 1990. évi XXX tv alapján): - Belügyminisztérium (BM) - Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) - Honvédelmi Minisztérium (HM) - Igazságügyi Minisztérium (IM) - Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) - Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) -

Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) - Külügyminisztérium (KüM) - Munkaügyi Minisztérium (Müm) - Mûvelõdési és Közoktatási Minisztérium (MKM) - Népjóléti Minisztérium (NM) - Pénzügyminisztérium (PM) 29. Az országos hatáskörû szervek, jogi helyzetük, típusaik, felügyeletük - a kzp-i szakig-i szervek jelentõs csoportja: ohsz - tv, v. kormr létesítheti az Alk 40 §-a alapján - meghatározott állig-i részfeladatokat látnak el, vezetõjüket a közteln, a mineln v. a min-k bízzák meg - vezetõjük jogalkotási hatáskörrel nem rendelkezik - kisebb részét a korm, nagyobb részét a jogszab-ban meghatározott min felügyeli + egyes ohsz-k a minisztériumi feladatok egy részét látják el önálló hatáskörrel és jogkörrel a min felügyelete alatt - országos hatáskörû szakig-i szervek (egy-egy ig-i szakág csúcsszervei): - minisztériumok - nem minisztériumi jogállású fõhatóságok - jell: - országos szervek

(az adott szakig-i feladat csúcsszervei, fõhatóságok ⇒ mint fõhatóságok mind2 fenti típus egyenértékû), hatáskörük különös feladatkörhöz kötõdik - nem kormányzati, hanem szakig-i jellegûek - minisztérium: élén miniszter áll ⇒ a korm-ban képviselve van - nem minisztériumi jogállású fõhatóság: - élén nem miniszter ⇒ saját képviselõje nincs a korm-ban - minisztérium keretében mûködhet - a korm és a min közvetlen felügyelete alatt is mûködhet - fõhatóság - nem egyetlen állami szerv hozhatja létre 43 - vezetõje nem miniszter (elnök, fõigazgató, stb) - rendszerint hivatal formájában szervezett - állig-i strukturális helyzet szerint 2 típusa: - közvetlenül a korm felügyelete alatt mûködõ - általában ezt korm.tag látja el - költvet-e a korm. költvet-ének része - vmely miniszter közvetlen felügyelete alatt mûködõ - x min-i ig-i ügyek önállósodnak a minisztériumtól, s létrejönnek erre a

feladatkörre az ohszk, mint fõhatóságok; de minisztérium is átalakulhat fõhatósággá 30. Az autonóm jogállású központi államigazgatási szervek Gazdasági Versenyhivatal - állami költvet-i szerv, mûködését a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. LVII tv szabályozza Hatálya: természetes és jogi személy, ill jogi személyiség nélküli gazd-i társaság mo-i tevékenysége - hatásköre: - fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása - versenykorlátozó megállapodás - gazd-i erõfölénnyel való visszaélés - vállalkozások összefonódásának ellenõrzése - illetékesség: ország egész T-e - szervezeti felépítés: - vezetõségi elnök + 2 elnökhelyettes (mineln javaslatára a közteln nevezi ki 6 évre; az egyik elnökhelyettes a Versenytanács elnöke) - elnök jogosítványai: - szervezeti vonatkozásúak (képviselet, munkáltatói jogok) - állami szervekkel kapcsolatosak

(részvétel az ogy ülésein, szakvélemény készítése, éves beszámoló, tanácskozási jog a korm.ülésen) - javasolja a közteln-nek a Versenytanács tagjainak kinevezését határozatlan idõre - kinevezi a vizsgálókat (vizsgálatot végzõ, ill. a vizsgálat eredményességét segítõ köztisztvis-k) - eljárás: - versenyfelügyeleti eljárás elemei: - vizsgáló eljárása - versenytanácsi eljárás (ideiglenes és érdemi határozat) - utóvizsgálat - végrehajtási szakasz - eljárás indítása: kérelemre, v. hivatalból, a vizsgáló döntésére (elévülés: 3 év, eljárási határidõ: 90 nap), ezt jelenti a Versenytanácsnak - Versenytanács a jelentés alapján dönt az eljárás folytatásáról, ideiglenes határozatot hozhat a trv-be ütközõ magatartás megtiltásáról, majd érdemi határozatot hoz 3 ill. 5 tagú tanácsban - vizsgáló ellenõrzi az érdemi határozat végrehajtását (határidõ túllépése ⇒ kamattal terhelik a végrehajtási

bírságot) - jogorvoslati lehetõség az eljárásban - vizsgálati kifogás 44 - eljárási határozat megtámadása - vizsgáló határozata: Versenytanácsnál - Versenytanács ideiglenes határozata: Fõvárosi Bíróság - közig-i per: érdemi határozat felülvizsgálata bíróságon (reformatórius jogkör is) - végrehajtási kifogás - GV által indítható per - ha vmely közig-i határozat versenytv-be ütközését észleli, 30 napos határidõ kitûzésével a szervet a határozat módosítására, ill. visszavonására szólíthatja fel Ha ez eredménytelen ⇒ keresettel kérheti a határozat bír-i felülvizsgálatát Közbeszerzési Tanács - 1995. évi XI tv; cél: államháztartás kiadásainak ésszerûsítése, a köszpénzek felhasználásának átláthatósága, ellenõrizhetõsége, a verseny tisztasága, a belföldi áruelõállítás és foglalkoztatás elõsegítése - ogy hozza létre, az ogy felügyelete alatt áll - 21 tag, azonos számú (7-7-7) tag

képviseli - az egyes közérdekû célokat, õket kinevezi: - a legfõbb ügyész - a GV elnöke - a munkavállalók országos érdekképviseleti szervei - a pénzügymin - az ipari és ker-i min - környezetvédelmi és Tfejlesztési min - az ajánlatkérõket, õket kinevezi: - korm - Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási ÖK - helyi ök-k országos szövetségei - országos gazd-i kamarák, országos szakmai kamarák, MTA - az ajánlattevõket, õket kinevezi: - a munkáltatók országos érdekképviseletei és gazd-i kamarák - összeférhetetlenségi szabályok - ogy-i képvis - a közbeszerzési trv-t 5 évnél nem régebbi jogerõs határozat szerint megszegõ szervezet vezetõ tisztvise - büntetett elõélet - méltatlan, v. tartósan alkalmatlan a tisztségre - vezetõk - a Tanács tagjai közül 2 évre elnököt és alelnököt választ - elnök - Tanács képviselete - ismerteti a Tanács éves beszámolóját - munkáltatói jogokat gyakorol a

Közbeszerzések Tanácsa Titkársága vezetõje felett - megbízatás megszûnése: - idõtartam lejárta - visszahívás - lemondás - összeférhetetlenség - halál 45 - a Tanács jogai - közbeszerzési tv szabályainak érvényesülését figyelemmel kíséri - véleményezi a közbeszerzésekkel és a Tanáccsal kapcsolatos jogszabtervezeteket - megállapítja a Közbeszerzési Döntõbizottság határozatait - kapcsolatot tart más államok közbeszerzési szervezeteivel és nemzetközi szervezetekkel - saját SZMSZ, költvet-i javaslat elfogadása - évente beszámolót készít az ogy-nek, ezt elküldi az ÁSZ-nek is - Tanács mûködése: - min 4 ülés/év - határozatképesség: kétharmados jelenlét - tilos: üzletszerû gazd-i tev (kivéve Közbeszerzési Értesítõ kiadása) - Közbeszerzési Döntõbizottság - Közbeszerzések Tanácsa hozza létre - elnökét a Tanács 5 évre választja - tagok: 3 éves szakmai gyakorlat, közig-i, ill. jogi szakvisga (nem

lehet képviselõ, gazd-i tev-t nem folytathat - jogai: - a közbeszerzési eljárás jogtalan mellõzése miatt indult eljárás lefolytatása - közbeszerzési eljárás szabályainak megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása - az ajánlatkérõ döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása - a Bizottság eljárása - állig-i eljárás szerint - kérelemre (jogában, érdekeiben sértett ajánlatkérõ v. ajánlattevõ, v érdekelt) v hivatalból (Tanács tagja kezdeményezi) - Bizottság a Tanács nevében hoz ítéletet (többségi szavazás alapján) - határozatot a Közbeszerzési Értesítõben közzé kell tenni - jogkövetkezmények - alaptalan kérelem elutasítása - eljárás befejezése elõtt a Biz. felhívhatja a jogsértés okozóját a tv szabályainak megfelelõ eljárásra - megsemmisítheti az ajánlatkérõnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott, v. azt lezáró döntését - megállapíthatja a jogsértés

megtörténtét - az ajánlattevõt max 5 évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtõl - bírságot szabhat ki Országos Rádió és Televízió Testület - cél: tájékoztatási monopóliumok lebontása, újak létrejöttének elõmozdítása, a szólásszabadság elõmozdítása - ogy felügyelete altt álló jogi személy, ÁSZ ellenõrzi gazdálkodását - a Testület tagja megbízatása: munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban eltöltött idõnek számít - iroda alkalmazottai: köztisztvis-k, vezetõjét a Tanács elnöke nevezi ki, jogállása a helyettes államtitkáréval azonos - a Testület választása - ogy 4 évre választja 46 - min 5 fõ - elnököt a közteln és a mineln együttesen jelölnek - minden képviselõcsoport 1-1 tagot jelölhet - tag: büntetlen elõélet, felsõfokú végzettség, magyar állampolgár, 5 év szakmai gyakorlat (nem lehet:

ogy-i képvis, közteln, mineln, államtitkár, polgmest; mûsorszolgáltató, mûsorterjesztõ, lapkiadó, lapterjesztõ tulajdonosa v. aki ezekkel munkaviszonyban áll; MRK, MTK, HT kuratóriumának tagja, v. alkalmazottja + 0 pártpol-i tev) - megbízás megszûnése - megbízási idõ lejárta - lemondás - összeférhetetlenség - felmentés (3 hónapon át, fel nem róható okból nem tudja ellátni feladatát) - kizárás (lásd fenn, csak felróható v. jogerõs ítélet szabvesztésre ítéli) - megbízatás elvesztése - halál - jelölõ képviscsop megszûnése - díjazás: elnök mineln-i, tagok közig-i államtitkári illetményt kapnak + 40 munkanap szab - Testület feladatai: - mûholdas csatornák pályáztatása, pályázatok elbírálása - Panaszbizottságot mûködtet - a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek megsértése miatti panaszokat bírálja el - tagjait 5 évre a Testület bízza meg - 3 tagú tanács jár el az egyes ügyekben (egyik tag

jogi végzettségû) - mûsorfigyelõ és -elemzõ szolgálatot mûködtet - véleményezi a frekvenciagazdálkodással, ill. a távközléssel kapcsolatos jogszabályokat - mûsorszolgáltatási szerzõdésekkel kapcsolatos feladatok ellátása - nyilvántartja a mûsorszolgáltatásokat és a mûsorelosztókat - évi beszámoló az ogy-nek - a Testület a mûsorszolgáltatási lehetõség jegyzékének és az ehhez tartozó frekvenciatervek kidolgozására kéri fel a Hírközlési Felügyeletet Országos Igazságszolgáltatási Tanács - bíróságok igazgatásának kzp-i feladatait látja el + felügyeletet gyakorol az ítélõtábla és a megyei bíróság elnökének ig-i tev-e felett - jogi személy, irányítása alatt Hivatal mûködik - 15 fõ: 9 bíró (min 5 éves bírói gyakorlattal), igmin, legfõbb ügyész, Országos Ügyvédi Kamara elnöke, ogy Alk- és igügyi Bizottsága és a Költvet-i és Pénzügyi Biz. által jelölt személy, LB elnöke (az OIT elnöke is);

OIT és bírák megbízása: 6 év - nem választható taggá - akivel szemben fegyelmi v. be van folyamatban - aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll - akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt - aki ítélkezési tevékenységét tartósan nem gyakorolja - aki hozzátartozója az OIT elnökének, a Hivatal vezetõjének, az ítélõtábla v. a megyei bír elnökével, elnökhelyettesével - OIT jogköre 47 - irányítja és ellenõrzi a kinevezési hatáskörbe tartozó bír-i elnökök ig-i tevékenységét (kivéve LB elnökét) - a bír-i szervezetre vonatkozó költvet végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítése, benyújtása a Korm-hoz - a bír-i szervezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatok gyakorlása - munkáltatói és személyügyi jogkör; kinevezi és felmenti: - ítélõtábla eln + elnhely. - megyei bír eln + elnhely. - kollégiumvezetõt - Hivatal vezetõje + hely.-e - véleményezi a bír-okat

érintõ jogszab-k tervezetét (kezdeményezhet is) - kzp-i oktatási feladatok ellátása - belsõ ellenõrzés, bír-i szervezet felügyeleti, pénzügyi ellenõrzése - OIT mûködése - határozatait ülésen hozza (min havi 1) - határozatképesség: kétharmados jelenlét (szótöbbség, elnöki szavazat dönt, ha egyenlõ) - OIT elnöke - összehívja és vezeti az OIT üléseit - képviseli az OIT-t - OIT határozatának aláírása - Hivatal vezetõ tev-ének irányítása - választott bírói tag tisztsége megszûnik: - megbízatás megszûnése - bírói tisztség megszûnése - lemondás - fegyelmi v. nj-i felelõsség jogerõs megállapítása - összeférhetetlenség, ha 30 napon belül nem szûnt meg - kizárás (kétharmados többséggel, szabályok vétkes megszegése, hosszú mulasztás miatt) - OIT tag jogai és kötelességei - OIT mûködésével kapcsolatos iratokba betekinthet, Hivatal vezetõjétõl adatokat, tájékoztatást kérhet - OIT ülésének

napirendjére javaslatot tehet - tagsággal kapcsolatos költségeit megtérítik - köteles az államtitkot és a szolgálati titkot megõrizni - bírói tagot a megfelelõ mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól - OIT Hivatala - kzp-i költvet-i szerv, önállóan gazdálkodik - elõkészítés, végrehajtás, ügyvitel - vezetõje hivatásos bíró, de nem lehet az OIT tagja v. hozzátartozója 31. A közigazgatási területi beosztás a Magyar Köztársaságban - állig, mint szervezetrendszer: az állam T-n érvényes szervezetekbõl álló rendszer - államT: absztrakt kategória, objektíve definiálható (kiterjedését fizikailag azonosítható módon definiálják), a meghatározás alapja normatív - T-n kívüli helyek: az államT-n belül, de az állam közig-a nem érintheti 48 - olyan T-k is lehetnek, amelyek nem képezik az állam födrajzi T-t, állig-i szempontból mégis annak tekinthetõk ⇒ az állig-nak joghatósága van - államhatár: normatív

definiálás eredménye - az igazgatás érvényessége lehet: - T-i érvényesség (függetlenüla attól, hogy milyen állampolgárok) - állampolgári (függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak) - a közig-hez tartozó közfeladatok megoldása szétosztott: - feladatkörök szerint - T-i érvényesség, illetékesség szerint: klasszikus megoldás az államT-n belül önálló egységek megkülönböztetése (a T földrajzi fogalom, népességével együtt értendõ) - T-i beosztás - államT egésze: kormányzati szervek, minisztériumok és más fõhatóságok (ohsz-k) számára ez a T-i meghatározottság (nem lehet illetékességrõl beszélni) - közig-i alapszint: - község: legkisebb önálló közig-i struktúra - város: a községnél nagyobb önálló struktúra - közig-i középszint: megye - specifikus ig-i egység: megyei jogú város - unikus ig-i egység: fõváros - a község, a város, a megye, a megyei jogú város, a fõváros és K-i választópolgárainak

közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga - a szakig egyes feladatkörei nem feltétlenül az ország általános közig-i T-i beosztása szerint szervezett (pl. bányahatóság: csak ahol bányásznak ⇒ bányaügyi ig nem az általános T-i beosztás szerint szervezett; vízügyi ig: vízgyûjtõ T-k megkülönböztetése alapján) - a szakig-i feladatok ellátása érdekében a T-i beosztás, a hatáskörök és a illetékességi körök idõszakosan változnak A T-i állig-i szervek reformja - a T-i állig-i ról általában - polgári jogállamokban - közig: állig-i és ök-i közig-i szervek valósítják meg - ök-i közig nem alternatívája, hanem együttmûködõ ténye az állami közig-nek - országonként változó felépítés (p. mûködési mechanizmus eltér), de közös: Ti szinten az állig-i és az ök-i közig egymás mellett egyaránt jelen van Jelenlegi európai tendencia: a szûkült állig-i feladatokat kevesebb szerv lássa el - egyéb új

jelenségek: recentralizáció, funkcionális decentralizáció - a T-i állig. helyzete Mo-n - 1990: tanács helyett ök. Megyei szinten: köztársasági megbízott (elvileg jó, de a viták miatt nem mûködik) ⇒ 34 különbözõ T-i állig-i szerv + feladatok elosztása is egyenlõtlen - a magyar T-i állig. reformjának fõ irányai - fõ cél: állig-i hatósági ügyek körének meghatározása (dereguláció, EU elvárások). Vizsgálni kell a hatáskörök megyei ök-i jegyzõ v. települési ök-i jegyzõ állig-i hatáskörébe utalásának lehetõségét - hatáskör kivételesen kerülhet más szervhez (közalapítvány, stb) - szolgáltató típusú feladatokat az állig-on kívülre kell telepíteni - T-i állig. reformját a funkciók, ill a feladat- és hatáskörök felülvizsgálatával kell kezdeni (útmutató az EU) 49 - funkciók vizsgálata: felesleges funkciók kiírtása, fennmaradó feladatokat lehetõleg ök-i szervekhez v. köztestületekhez kell

telepíteni, ha a feladat állig-i jellege fenntartandó, akkor lehetõleg a megyei ök fõjegyzõjére kell bízni - egyes kamarai szervezetek alkalmasak x szolgáltató feladatok ellátására - eljárási illeték helyett állig-i szolgáltatási díj bevezetése - szankciók megváltoztatása: kevesebb de erõsebb állam - nem hatósági jellegû szolgáltató feladatok állig-on kívül telepítése - integráció - a felülvizsgált feladatok ellátására: korm ált. hatáskörû állig-i szervet hoz létre: korm.hivatalként funkcionáló megyei közig-i hivatal (korm a belügymin útján irányítja) Vezetõje: helyettes államtitkár v. fõigazgató - a ma mûködõ szerveket a fenti új hivatalokba kell integrálni - részleges ált. hatáskörû megyei közig-i hiv-k jogállását úgy kell módosítani, hogy azok a korm. ált hatáskörû T-i állig-i szerveiként képesek legyenek befogadni az egyes ágazatok T-i feladat- és hatáskörét - az integrált korm.hiv-ként

mûködõ megyei közig-i hiv elõnyei: - T-i állig egységes keretbe foglalása - több ágazatot érintõ ügyek egységes intézése - állig trvességének biztosítása - ügyfelek magasabb szintû kiszolgálása (kisebb létszám, közös eszközök) - megvalósítás: 1. integráció megszervezése 2. korm döntése - állig-ban foglalkoztatott köztisztvis-k számát csökkenteni kell ⇒ nyert összegbõl magasabb bérek 32. A centrális irányítású területi-helyi államigazgatási szervek szerepe az államigazgatásban - közig T-i-helyi szintjén a feladatok, hatáskörök és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek kialakításának legfontosabb alapelve: az önkormányzatiság (önállósághoz, helyi hat. demokratikus gyakorlásához való jog) - helyi közügyek szabad gyakorlása - minden olyan helyi közügy gyakorlása, melyet jogszab nem utal más szerv hatáskörébe - helyi ök-k mellett: T-i, helyi szintû közig-i szervezetrendszer - kzp-i állig-i szerveknek

közvetlenül alárendelt - ök-i szervekkel mellérendeltségi viszonyban van - tv kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe; garancia: - csak kivételesen - alapelv, hogy a helyi ök önként, ill. kötelezõen vállalt feladatkörei a helyi közügyek széles körét fogják át - a közig T-i-helyi szintjén irányítás szempontjából csak 2 típusú szerv mûködhet: - ök-i szerv (ált helyi közügyek) - centrális irányítású szerv (országosan egységesen jelentkezõ állig-i feladat T-i, helyi szintû megoldása) - a kettõség fõ magyarázata - T-i-helyi szinten is jelentkeznek olyan spec szakértelmet igénylõ feladatok, amelyeket célszerû szakmai szervre bízni 50 - ezeken a T-ken elsõdlegesen összállami/össznemzeti(esetleg Uniós) érdekeket kell érvényre juttatni, ezért a helyi közösség ezzel esetlegesen ellentétes érdekeinek nem lehet teret adni (v. éppen saját képvis-inek túlkapásaitól kell

megvédeni) - dek. állig-i szerv: klasszikus állig-i szervtípus, az irányítás erõssége + önállóság mértéke eltér az ök-i szervektõl (ök-kat csak felügyeli, dek. állig-i szevet irányítja és felügyeli a felettes szerv - jell: - heterogének (nem tisztázott szerep 1989 óta) - 1992. évi XXII tv a köztisztvis-k jogállásáról - 92-es korm.hat: mely szerveknél dolgozhat köztisztvis (fõleg dek állig-i szerv) - állig-i feladatokat látnak el - szigorú hierarchia - a legfelsõ szerv: min. vezetõje, vagy ohksz vezetõje (dek állig-i szerv vezetõjének kinevezése, felmentése, SZMSZ elkészítése v. jóváhagyása, utasítási jog, aktusfelülvizsgálati jog, teljes körû ellenõrzés) - feladat: állami funkcióból levezethetõ (általában megyénként mûködnek) - egyszemélyi vezetés - létrehozás: trv, trvi felhat. alapján kormr, vagy más r; kormr, v más r - elnevezés: "felügyelet", "központ", "állomás",

"hivatal", "igazgatóság" - tipizálás: feladat alapján - felügyeletek - környezetvédelmi - ÁNTSZ - Munkavédelmi Fõfelügyelet - Bányamûszaki Felügyelet - Növényeü-i és állateü-i felügyeletek - egyéb - statisztikai igazgatóság - rendõrség - honvédelmi és hadkiegészítõ szervek - vám- és pénzügyõr szervek - vízügyi igazgatóság - földhivatalok - munkaügyi kzp-ok - adó és pénzügyi ellenõrzõ szervek - közig-i hivatal vezetõje: összehangolja, koordinálja a dek. állig-i szervek tevékenységét 33. A területi-helyi államigazgatási szervek rendszere, feladataik; regionális, megyei, körzeti szervek - a centrális irányítású szervek feladat szerint lehetnek: - felügyeleti szervek - létrehozásuk fõ okai: - feladatkörükbe spec szakértelmet igénylõ feladatok tartoznak - össznemzeti/össztársadalmi/Uniós érdek érvényesülésének feltétlen biztosítása 51 - felügyeleti típusú centrális

irányítású szervek: - környezetvédelmi felügyelet - ÁNTSZ - munkavédelmi felügyelet - bányaszmûszaki felügyelet - növényeü-i és talajvédelmi felügyelet - állateü-i és élelmiszerellenõrzõ felügyelet - funkció: hatóságio szakig-i tev ellátása (hatósági ellenõrzési, hatósági engedélyezési és szakhatósági tev) - spec vonás: különleges szakmai értelem (sokszor laboratóriumi feladatok ellátása is) - egyéb közig-i feladatot ellátó szervek - létrehozás oka: szakig-i feladat sajátosságai - példák: - rendõrség - állam és közbiztonság védelme - a közlekedés rendjének, meghatározott személyek és objektumok biztosítása - hatáskörébe utalt ig.rendészeti feladatok ellátása - feladatait általában az állig-i T-i beosztás szerint látja el - honvédelem szervezetrendszere - a Korm. T-i szerveiként funkcionáló honvédelmi bizottságok (illetékességi T-ükön honvédelmi felkészülést végeznek - hadkiegészítési

és Tvédelmi parancsnokságok (fegyveres erõk kiegészítése, mozgósítása, hatkötelesek érdekvédelme, ig-i feladatok) - földhivatalok (földtul, földhasználat, földmérés, ingatlannyilvántartás, térképészet egyes hatósági feladatai) - földmûvelési hivatalok (földmûvelésügyi ágazatai szakig, különösen agrárig) - vízügyi igazgatóságok (vízügyi hatóságio feladatok; Tközi szerv!) - munkaügyi kzp-ok (munkanélküliség megelõzése, munkanélküliek ellátása) - statisztikai igazgatóságok (a KSH megyei szerveiként ellátják az állami statisztikai adatgyûjtés folyamatos megszervezésébõl és helyi feldolgozásából adódó feladatokat - nemzeti park és természetvédelmi igazgatóságok (táj-, erdõvagyon-, ásványvagyon- és elõvilág-védelem) - T-i államháztartási és információs szolgálatok (kormányzati, ök-i munkához szükséges informatikai háttérszolgáltatások) - adó- és pénzügyi ellenõrzési szervezet

(jövedelemadó, ÁFA) - a centrális irányítású szervek eltérnek szervezeti struktúra és illetékesség szempontjából - Tközi szervek: - környezetvédelmi felügyelõség (12 körzetben) - bányamûszaki K-i felügyelõség (6) - vízügyi igazgatóság (12) - nemzeti park és természetvédelmi igazgatóságok (12) - megyei/fõvárosi szervezettel mûködnek pl: 52 - ÁNTSZ - földhivatalok - hadkieg. parancsnokságok - munkaügyi kzp-ok - munkavédelmi és munkaügyi felügyelet - fõvárosi/megyei szintnél is tovább épült ki, pl: - bányamûszaki felügyelet - földhivatalok - az ágazati szakig-i szervek koordinációja és ellenõrzése: fõvárosi, ill. megyei közig-i hivatalok (korm T-i állig-i szervei) 34. A területi-helyi államigazgatási szervek és az önkormányzatok közötti feladat-megosztás; az önkormányzatokhoz való viszony - Ötv alapján Mo-n a közig T-i-helyi szintjén az irányítás szempontjából 2 típusú szerv: - ök-i szerv -

centrális irányítású szerv - helyi ök-k - helyi közügyek igazgatása - lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása - közhatalom ök-i típusú helyi gyakorlása - a fentiek személyi és szervezeti feltételeinek biztosítása - minden olyan helyi feladat vállalása, amelyet jogszab nem tilt v. nem utal más szerv hatáskörébe - centrális irányítású szerv - kzp-i állig-i szerveknek közvetlenül alárendelt, ök-i szervekkel mellérendelt - Ötv: tv kivételesen helyi közügyet más szervezet hatáskörébe is utalhat - a centrális irányítású szervek feladat szerint lehetnek: - felügyeleti szervek - létrehozásuk fõ okai: - feladatkörükbe spec szakértelmet igénylõ feladatok tartoznak - össznemzeti/össztársadalmi/Uniós érdek érvényesülésének feltétlen biztosítása - felügyeleti típusú centrális irányítású szervek: - környezetvédelmi felügyelet - ÁNTSZ - munkavédelmi felügyelet - bányaszmûszaki felügyelet - növényeü-i

és talajvédelmi felügyelet - állateü-i és élelmiszerellenõrzõ felügyelet - funkció: hatóságio szakig-i tev ellátása (hatósági ellenõrzési, hatósági engedélyezési és szakhatósági tev) - spec vonás: különleges szakmai értelem (sokszor laboratóriumi feladatok ellátása is) - egyéb közig-i feladatot ellátó szervek - létrehozás oka: szakig-i feladat sajátosságai - példák: - rendõrség 53 - állam és közbiztonság védelme - a közlekedés rendjének, meghatározott személyek és objektumok biztosítása - hatáskörébe utalt ig.rendészeti feladatok ellátása - feladatait általában az állig-i T-i beosztás szerint látja el - honvédelem szervezetrendszere - a Korm. T-i szerveiként funkcionáló honvédelmi bizottságok (illetékességi T-ükön honvédelmi felkészülést végeznek - hadkiegészítési és Tvédelmi parancsnokságok (fegyveres erõk kiegészítése, mozgósítása, hatkötelesek érdekvédelme, ig-i feladatok) -

földhivatalok (földtul, földhasználat, földmérés, ingatlannyilvántartás, térképészet egyes hatósági feladatai) - földmûvelési hivatalok (földmûvelésügyi ágazatai szakig, különösen agrárig) - vízügyi igazgatóságok (vízügyi hatóságio feladatok; Tközi szerv!) - munkaügyi kzp-ok (munkanélküliség megelõzése, munkanélküliek ellátása) - statisztikai igazgatóságok (a KSH megyei szerveiként ellátják az állami statisztikai adatgyûjtés folyamatos megszervezésébõl és helyi feldolgozásából adódó feladatokat - nemzeti park és természetvédelmi igazgatóságok (táj-, erdõvagyon-, ásványvagyon- és elõvilág-védelem) - T-i államháztartási és információs szolgálatok (kormányzati, ök-i munkához szükséges informatikai háttérszolgáltatások) - adó- és pénzügyi ellenõrzési szervezet (jövedelemadó, ÁFA) - a centrális irányítású szervek kapcsolata az ök-okkal - jogszabályok általában nem részletezik, de

vannak együttmûködési T-k: - belügy ig - állampolgárság (honosítás, visszahonosítás, elbocsátás) - anyakönyvek, házasságkötési eljárás, népesség-nyilvántartás - ogy-i képvisválasztás (jegyzõ feladatai) - tûz elleni védekezés, polgári védelem - kommunális ig - szabálysértés - földmûvelésügyi ig - honvédelmi ig - igazságügy - pp (ök perbeli képviselete) - házasság, család, gyámság - kisajátítás - büntetés-végrehajtás - bír-i végrehajtás - ipari és ker-i ig - környezetvédelmi és Tfejlesztési ig - építésügy - környezetvédelem - közlekedési, hírközlési és vízügyi ig - helyi vízgazdálkodás 54 - közlekedés - vasutak - hajózás - mûvelõdési és közoktatási ig - nevelés, oktatás - közmûvelõdés, mûvészeti tev-k, testnevelés, sport - népjóléti ig - pénzügy ig 35. A fõvárosi és a megyei közigazgatási hivatal, mint a Kormány területi államigazgatási szerve - a fõvárosi és a

megyei közig-i hivatalok a Korm. T-i állig-i szervei - belügymin - a közig-i hivatalokat a korm a belügymin közremûködésével irányítja - javaslatára a mineln bízza meg és menti fel a hivatalvezetõt - ellátja a helyi, helyi kisebbségi, vmint a kisebbségi települési ök-k trvességi ellenõrzésének szakmai irányítását - munkáltatói jogok a hivatalvezetõ felett (kivételt l. fenn), meghatározott ügyben más hivatalvezetõt jelölhet ki az illetékességgel rendelkezõ hivatalvezetõ helyett - a költvet elõkészítése során kikéri az ig-i szervek szakmai irányítását ellátó min v. kzp-i állig-i szerv vezetõjének véleményét (továbbiakban min) - jóváhagyja a hivatal SZMSZ-t az érintett min-ekkel egyetértésben - miniszter v. kzp-i állig-i szerv vezetõje - szakmai irányítási és felügyeleti jogok gyakorlása az ig-i szervek felett - rendeletben meghatározza a hiv.vezetõ, az ig-i szerv vezetõjének állig-i feladatainak

ellátására vonatkozó szakmai szabályokat - utasíthatja az ig-i szerv vezetõjét az annak hatáskörébe tartozó ügyben, ezzel egyidejûleg tájékoztatja a hiv.vezetõt - ellenõrzi az ágazat szakmai követelményének érvényesítését a közig-i hivatal tevében - gyakorolja a másodfokú hatósági jogkört azokban az ügyekben, amelyekben elsõ fokon a hiv.vezetõ v az ig-i szerv vezetõje járt el - tájékoztatja a hiv.vezetõket a feladatkörüket érintõ ágazati tervekrõl, vmint az e szervek vezetõi részére tartandó szakmai értekezletrõl - mineln - a belügymin javaslatára, pályázat alapján nevezi ki és menti fel a hiv.vezetõt - kiadja a közig-i hiv. alapító okiratát - dönt a min és a hiv.vezetõ közötti vitás kérdésekben a belügymin elõterjesztésére 36. Az önkormányzatok feladatai és hatásköre, a helyi közügyek, a helyi közhatalom gyakorlása, közszolgáltatások; kötelezõ és fakultatív feladatok - feladatok

csoportosítása: - ök-i feladatok saját hatáskörben, ill. állami feladatok megbízás alapján - kizárólagos ök-i feladatok és osztott hatáskörben ellátott feladatok - kötelezõ és fakultatív feladatok - a szabályozás 2 modellje 55 - kontinentális: generálklauzulával szabályozott széles felelõsségi alapú ök jött létre nagyszámú feladat ellátására, szigorú állami ellenõrzés mellett - angolszász: jogszabályban taxatíve meghatározott feladatokat ellátó szûk felelõsségû ök-k laza állami ellenõrzéssel (- Mo: Ötv széles felelõsségû ök-t teremtett) - hatáskörök - azon jogosultságok és kötelezettségek összessége, amely a feladat ellátása érdekében a ök-t megilleti, ill. terheli Típusai: - ök-i hatáskör - képvistest-t illeti meg, de egy részét átruházhatja (0 szubdelegáció + bármikori visszavonás + felelõsség a testületnél marad) - bizottságra - részök képvistest-ére - helyi kisebbségi ök

képvistest-ére - polgmest-re - át nem ruházható hatáskör pl: - rendeletalkotás - szmsz megállapítása - költvet és gazd-i rend megállapítása - társulások létrehozása, csatlakozás - intézményalapítás, népi ülnökök választása - eljárás kezdeményezése az AB elõtt - államig-i (hatósági) hatáskör - fõszabály: testületé az állig-i hatáskör, de delegálható: - tv, v. tv-i felhat alapján kormr fõpolgmest-re, polgmest-re, megyei közgy elnökére - tv, v. kormr jegyzõre, v fõjegyzõre, v képvistest hivatalának ügyintézõjére - tv, v. tv-i felhat alapján kormr honvédelmi, polgári védelmi, v. katasztrófa ügyben fõpolgmest-re, polgmest-re, megyei közgy elnökére (ezek nem utasíthatók állig-i hatáskörükben) - helyi közügyek - közszolgáltatások: lakosság közérdekû igényeinek kielégítése (egy részük kötelezõ) - településfejlesztés - épített és természeti környezet védelme - helyi tûzvédelem -

közhatalom helyi gyakorlása: állami, ill. ök-i feladatok hatósági hatáskörben való ellátása; 2 módon: - állig-i hatósági hatáskörben: jegyzõ, fõjegyzõ, hivatali ügyintézõ; polgmest, fõpolgmest, megyei közgyûlés elnöke jár el elsõfokon - ök-i hatósági hatáskörben: képvistest (elsõ- és másodfok); bizottság, részök testülete, polgmest elsõfokon - kötelezõ és fakultatív feladatok - kötelezõ (tv rögzíti); új ök csak akkor alakulhat, ha ezeket képes ellátni; ök vállalkozásával nem veszélyeztetheti a kötelezõ feladatokat - településeken: - ivóvíz-ellátás - óvoda, általános iskola 56 - eü-i és szociális alapellátás - helyi közutak és köztemetõ fenntartása - közvilágítás - kisebbségi jogok érvényesítése - ivóvízzel való ellátás - megyében: - azon feladatok, melyek ellátására a települési ök nem kötelezhetõ (pl. megyei v. körzeti jellegû közszolgáltatások) - fakultatív - Ötv.

alapján az ök minden helyi közügyet felvállalhat, ha az nem tartozik más szerv feladat- v. hatáskörébe és nem veszélyezteti a kötelezõ feladatok ellátását - helyi tömegközl. megszervezése - településfejlesztés - csatornázás - esõvízelvezetés - tûzvédelem - közbiztonsági együttmûködés - megyei ök: figyelembe kell vennie a település érdekeit - önként vállalt közügyekben az ök mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért 37. A települési önkormányzatok: község, város, megyei jogú város, fõváros, a fõvárosi kerület (megalakítás, feladatkörök, a szervezetek sajátosságai) - Alk 41.§: A Magyar Köztársaság T-e fõvárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fõváros K-ekre tagozódik A városokban K-k alakíthatók - község - megalakítás: közteln dönt - feltétel: - min 300 állandó lakos - elkülönült településrész - kötelezõ feladatok ellátása - pénzügyi fedezet - feladatkör: helyi

érdekû közügyek ellátása - általában társulási formákat hoznak létre - szervezet: képvistest, polgmest (3000 fõ alatt társ-i megbizatásban is betölthetõ) (kör)jegyzõ - város - megalakítás: nagyközség kezdeményezheti, ha fejlettsége, térségi szerepe indokolja; a belügymin elõterjesztésére a közteln dönt - feladatkör: helyi érdekû közügyek, körzeti jellegû állig-i feladatok - szervezet: képvistest, bizottságok (2000 fõ felett kötelezõ pénzügyi biz. választása), polgmest, alpolgmest, jegyzõ - megyei jogú város - vmennyi megyeszékhely; min 50000 lakosú várost az ogy megyei jogú várossá nyilváníthatja - feladatkör: helyi és körzeti jellegû feladatok ellátása - megyei jogú város látja el a kötelezõ megyei feladatok egy részét 57 - szervezet: közgyûlés, bizottságok, pénzügyi bizottság, közgyûlés elnöke, fõjegyzõ, aljegyzõ, K-i hivatal elöljárója - megye - létesítésérõl, megyehatárok

megváltoztatásáról az ogy dönt - feladatkör: középfokú oktatási, tudományos, kulturális, eü-i és szociális ellátás; idegenforgalom, foglalkoztatás összehangolása, információs tev, Tfejlesztés - szervezet: közgyûlés, bizottságok, pénzügyi bizottság, megyei közgyûlés elnöke (közgyûlés választja), fõjegyzõ, aljegyzõ - egyeztetõ bizottságot kell felállítani a megyei és a megyei jogú városi feladatok ellátásának összehangolása érdekében - a megyei közgyûlés tagjainak választásában a megyei jogú város polgárai nem vesznek részt - fõváros (Budapest) - 2szintû ök: fõvárosi (a fõvárost az Alk. nevesíti) és K-i (K-i tagozódás megváltoztatásáról az ogy dönt) - feladatkör: megyei feladatok ellátása Bp T-n, helyi és körzeti jellegû feladatok ellátása a K-ekben és az agglomerációra kiterjedõen - szervezet - fõvárosban: fõvárosi közgy, bizottságok, pénzügyi bizottság, fõpolgmest, alpolgmest-k,

fõjegyzõ, aljegyzõ - K-ekben: képvistest, bizottságok, pénzügyi biz, polgmest, alpolgmest, jegyzõ, aljegyzõ 38. A megyei önkormányzatok feladata, hatásköre, igazgatási szervezete, reformigények, a korrekció szükségessége - feladat: - köteles ellátni azon feladatokat, amelyek megoldására települési ök nem kötelezhetõ - tv kötelezõvé teheti a megye egészére, v. nagy részére kiterjedõ körzeti jellegû közszolgáltatások biztosítását - megye szubszidiárius jellege ⇒ a megyei intézmény székhelye szerinti ök átvállalhatja (megyei egyetértéssel) a körzeti közszolgáltatást. Köteles átadni a megye min 3 évre, ha az igénybevevõk többsége az igénylõ település székhelyén él - kötelezõ feladatok az Ötv szerint: - középfokú oktatás, múzeum, levéltár; könyvtár; gyermek és ifjúságvédelem - eü-i szakellátás, szakosított szociális ellátások összehangolása - Trendezés; épített és természeti környezet

védelme; idegenforgalmi koncepciók kidolgozása; információs rendszer kialakítása - megyei szinten Tfejlesztési tanács mûködik (cél: kormányzati programok és a megyei Tfejlesztési programok összehangolása) - megyei ök jogi személy, feladatai és hatásköre a közgyûlést illeti meg - közfeladatok vállalásának feltétele: - nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe - nem sérti a községek, városok érdekeit - joga van a szabad gazdálkodásra és társulásra - 1994-tõl: rendeletalkotási jog is - szervezete: - közgyûlés (választásában a megyei jogú város polgárai nem vesznek részt) 58 - megyei közgyûlés elnöke (közgyûlés választja tagjai közül) - alelnökök (közgyûlés választja) - bizottságok - pénzügyi bizottság - mûködését hivatal segíti (döntéselõkészítés, végrehajtás szervezése, ellenõrzése), élén: megyei fõjegyzõ - korrekció igénye, reformszükségletek (1100/1996 Korm. hat

szerint) - a kötelezõ ök-i feladatok eltérõek legyenek - központosított állami feladatok megyei ök-hoz és szerveihez telepítésének vizsgálata - megyei ök-nak új feladat: csak ha ellátására település nem volt kötelezhetõ - megye nem juthat újraelosztó szerephez - települési ök nem kerülhet a megyével szervezeti-személyzeti-egyedi utasításos alárendeltségbe - ösztönözni kell a megyék szabad társulásait (hosszabb távon ezek, ill. a megye lássák el a regionális funkciókat) - szûkítendõ a kötelezõ és növelendõ a szabadon ellátandó feladatok köre (fontos, mert a megyei ök-t nem illeti meg a helyi adó kivetésének joga, mégis nagy a kötelezõ feladatainak száma) 39. Az önkormányzati társulások és szerepük a közig-ban - önkormányzatok reformja - társulás erõsítése, ösztönzése minden eszközzel - adott ök a többitõl átvállal feladatokat - társulásból új jogalany lesz ⇒ x. döntéseket a képvistest

átruház - kötelezõ társulások bevezetése (pl: Tfejlesztési ök-i társulás - feladat és hatáskör megoszlás - a nagyobb települések ök-ra a jelenleginél több feladat lenne róható (megye és fõváros: nagyon kevés feladat) - megyei ök térségi funkciói is erõsítendõek - ogy dönthet a megyék összevonásáról, székhelyérõl (1-2 kisebb megye összevonása szükséges) - a helyi ök a tv keretei között - szabadon társulhat más helyi ök-tal - érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet - feladat- és hatáskörében együttmûködhet külföldi helyi önkormányzattal - beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe - a települési ök-k képvistest-i feladataik hatékonyabb, célszerûbb megoldására szabadon társulhatnak - a társulás nem sértheti az abban résztvevõk ök-i jogait. - a társulás jogi személy, székhelyérõl és képviseletérõl a

társulást létrehozó megállapodás rendelkezik - a társulás fajtái: - hatósági igazgatási társulás - a képvistest-ek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerû intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre - a megállapodásnak tartalmaznia kell 59 a) a társulás résztvevõinek nevét, székhelyét, b) a társulásban intézendõ ügyek megjelölését, c) a társulás vezetõjének és alkalmazottainak kinevezési módját, a munkáltatói jogok gyakorlásának a rendjét, a költségek viselésének arányát, d) a társulásba való belépés, illetõleg a kiválás szabályait, e) a társulás mûködési területén a helyszíni ügyintézés rendjét. - intézményi társulás - a képviselõtest-ek megállapodhatnak két vagy több községet, illetõleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérõ megállapodás

hiányában a közös intézmények fenntartásához a települések lakosságszámának arányában kell hozzájárulni - a megállapodásban meg kell határozni: - a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét - az egyes képviselõtestületek pénzügyi hozzájárulásának arányát - az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a módját - a megállapodás felmondásának a feltételeit. - a közös intézménnyel kapcsolatos feladatok ellátására, hatáskörök gyakorlására: bizottságot (lakosságszám arányában - társult képviselõ-testület - települési képvistest más települési képvistest-tel társult képviselõ-testületet alakíthat. - részben vagy egészben egyesítik a költvet-üket, közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen mûködtetik - azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselõtestülete

önállóan dönt - körjegyzõség: l. máshol - szerep: körzeti feladatokat láthatnak el - a fõvárosi K-i ök-k és a fõvárosi ök szabadon társulhatnak egymással vagy más, fõvároson kívüli helyi ök-tal - a fõvárosi ök és az érintett K-i ök-k a fõvároson kívüli helyi ök-kal fõváros környéki (agglomerációs) társulást hozhatnak létre, cél lehet különösen: - fõváros környéki tervek elkészítése - a tömegközlekedés összehangolása - vízgazdálkodás, szenny- és csapadék-vízelvezetés, szennyvíztisztítás - katasztrófa-elhárítás - az épített és természeti környezet értékeinek megóvása - energiaellátási feladatok megoldása - közcélú és kommunális célú beruházások összehangolására - fõváros környéki szolgáltatást biztosító oktatási, egészségügyi és szociális ellátás megszervezése 40. Az önkormányzatok hatósági feladatai, önkormányzati hatósági ügyek, államigazgatási feladatok, az

államigazgatási ügyekben hatósági jogalkalmazó tevékenység - alap: 1991. évi XX tv a helyi ök és szerveik feladat- és hatásköreirõl - igazgatási ágak szerint az ök-k hatósági feladatai 60 - belügyi igazgatás - a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetõje vezeti az anyakönyvet (anyakönyvvezetõ lehet képesített polgmest, jegyzõ, polgmest-i hiv. ügyintézõje) - a jegyzõ összeállítja a választók nyilvántartását, ill. a váljoggal nem rendelkezõ nagykorú személyek jegyzékét - köztársasági megbízott, polgmest, fõpolgmest: polgári védelmi feladatait a Korm. állapítja meg - köztemetõk létesítése, bõvítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése, stb.: helyi ök - kéményseprõipari tev ellátásának biztosítása: megyei, megyei jogú városi, fõvárosi közgy - közT tisztántartása, lomtalanítás: települési képvistest - földmûvelésügyi ig - újrahasznosításra alkalmassá tett állami tul-ban lévõ földnek a

települési ök tul-ába való ingyenes átvétele: képvistest - települési megyei, fõvárosi térképészeti határkiigazítás véleményezése: képvistest - jogszab-ban meghatározott körben a földrajzi nevek megállapítása, megváltoztatása: képvistest - kötelezõ feladat: település belT-n növényédelmi feladatok ellátása - szõlõ és gyümölcsös telepítését, szõlõ kivágását a jegyzõ engedélyezi - igazságügy - vállalkozói igazolvány kiadása: jegyzõ - ipari és ker-i igazgatás - közvilágítási berendezés létesítése, üzemeltetése: képvistest (közgy) - idegenforgalom T-i érdekeinek összehangolása: képvistest (közgy) - környezet, természetvédelem - képvistest feladata: - helyi természeti érték védetté nyilvánítása, õrzése, fenntartása - zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítása - csendes övezet kialakításának elrendelése - levegõtisztaságvédelmi intézkedési terv megállapítása - polgmest

hatósági hatásköre: - rendkívüli levegõtisztaságvédelmi intézkedési terv kidolgoztatása - veszélyes mértékû zajt és rezgést okozó tev korlátozása - légszennyezést okozó létesítmények tev-ének korlátozása - közlekedés - helyi közút kezelése (tisztántartás, hóeltakarítás) + kerépárút-, járdaépítés, stb: ök - mûvelõdési igazgatás - ök köteles helyet biztosítani a közmûvelõdési tev-nek - ök köteles nyilvános könyvtárat biztosítani - fõváros, megye ök: - köteles múzeum jellegû intézményt létesíteni - köteles levéltár jellegû intézményt létesíteni - szobor elhelyezésének engedélyezése - népjóléti igazgatás 61 - eü-i alapellátás keretében az ök gondoskodik körzeti eü-i (általános, gyermek, fogorvosi) és védõnõi ellátásról - képvistest megállapítja az orvosi körzet T-t, a társ-i gondozók díjazását - pénzügyi igazgatás - gazd-i prog meghatározása - költvet-i rendelet,

zárszámadás - hitelfelvétel, kötvénykibocsátás - ök-i vállalatok alapítása - menetrend szerinti személyszállítás díjainak megállapítása - helyi adók megállapítása - ök hatósági jogalkalmazó tev-e - vmely tev-t v. mulasztást tv, kormr, v ök-i rendelet nyilváníthat szabsértéssé - szabsértés miatt elsõfokon - hjmnr - a községi, városi, megyei jogú városi, fõvárosi kerületi jegyzõ jár el, másodfokon a köztársasági megbízott - házassági, családi, gyámsági ügyben sokszor a jegyzõ jár el - a birtokvita eldöntésére a jegyzõ illetékes - kisajátítási eljárás lefolytatása: köztársasági megbízott 41. Az önkormányzat igazgatási szervezete, a polgármester, jegyzõ jogi helyzete, megbizatása, feladata, hatásköre; az ök-i hivatal - ök feladat és hatáskörét a képvistest látja el (fõvárosban, megyei ök-nál és a megyei jogú városokban: közgyûlés) - döntéshozatali jog (ezen kívül még a helyi

népszavazásnak van döntéshozatali joga) - szmsz meghatározása a trv keretei között (kétharmados határozattal) - a képvistest szervei: - polgmest - részök-k testülete - képvistest hivatala (élén: jegyzõ) - képvistest bizottságai (- emellett helyi kisebbségi ök is mûködhet, de az nem szerve a képvistest-nek, ugyanakkor kaphat tõle utasítást) - a képvistest döntési jogkört (hatáskört) ruházhat át: - a polgmest-re - részök-k test-ére - bizottságra - kisebbségi ök-ra - a képvistest bizottságai - a képvistest határozza meg a bizottság szervezetét, feladatait és döntési jogkörét, tagjait és mûködési szabályait - bizottság elnökét és tagjainak több, mint felét a települési képvis-k közül választják (maradék: társ-i szerv, szolgáltató szerv vezetõje, választópolgárok) - feladat: döntéselõkészítés, végrehajtás ellenõrzése - polgármester - választási mód: - 10e-nél kevesebb lakos: közvetlen választás

- 10e-nél több lakos: képvistest alakuló ülésen minõsített többséggel - 5000 alatt: társ-i megbizatásban is betölthetõ 62 - megbízatása a képvistest megbízatásához igazodik - fõpolgmest: a fõváros közgyûlése választja - megyei jogú város polgmest-e: megyei jogú város közgyûlése választja - kerületi elöljáró: a megyei jogú város polgmest-ének felhatalmazása alapján gyakorolja a polgmest-t megilletõ egyes hatósági jogköröket - alpolgmest: segíti, helyettesíti a polgmest-t, egyes ök-i feladatokat önállóan lát el - munkáltatói jogok, munkabér meghatározása: képvistest - felelõssége: - képvistest-nek pol-i felelõsséggel tartozik - állig-i feladataira és hatásköreire a közszolgálati szabályok vonatkoznak - feladatai: - állig-i feladat és hatáskörök eredeti címzettjeként eljár az ök-i hatósági ügyekben - országos állig-i feladatok helyi végrehajtása, ha tv, v. tv-i felhatalmazás alapján korm.r neki

címzi (pl: honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófaelhárítási ügyek) - képvistest egyes hatásköreit átruházhatja a polgmest-re - ök-i feladatai: - képvistest üléseinek összehívása, vezetése - képvistest elnöke, eljár annak képviseletében - ök-i rendeletek és jegyzõkönyvek aláírása - testületi ülésen felvilágosítást ad - bizottság döntéseit felülvizsgálhatja, végrehajtását felfüggesztheti - az ök-i (képvistest-i) hivatal - a képvistest (közgyûlés) az Ötv. alapján hivatalt hozhat létre - belsõ tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a polgmest javaslatára határozzák meg - dolgozóit a polgmest nevezi ki és gyakorolja a munkáltatói jogokat - elnevezés: - települési ök-nál: képvistest hivatala v. polgmest-i hivatal - megyei ök-nál: megyei ök-i hivatal - megyei jogú városban: kerületi hivatalok - fõvárosban: fõpolgmest-i hivatal - fõváros kerületeiben: polgmest-i hivatal - 0 külön

hatáskör; feladatai: - döntéselõkészítés, végrehajtás - település folyamatos igazgatása hivatali rendszerben - trvesség biztosítása - jegyzõ - az ök-i hivatal élén áll (ha a képesítési feltételeknek megfelel, pályázat alapján a képvistest nevezi ki határozatlan idõre) - fõpolgmest-i hivatal élén: fõjegyzõ - megyei ök-i hivatal élén: megyei fõjegyzõ - az állig-i feladatok ellátásának legfõbb szereplõje, stabilitást és szakértelmet képisel - megfelelõ képesítés - szakmai szempontokat kell érvényesítenie - megbizatása határozatlan idõre szól - klasszikus bürokrata szakember, köztisztvis - hatósági hatáskörök címzettje 63 - saját állig-i, hatósági hatásköre jogszabályból ered - polgmest-rel kapcsolatos hatósági hatásköre (döntéselõkészítés; polgmest átadhat hatósági ügyet) - képvistest-tel kapcsolatos hatásköre: - ülésein tanácskozási jog - jogszabálysértés érzékelése esetén

köteles azt jelezni - a polgmest az apparátus fõnöke, a jegyzõ a hivatal vezetõje (napi munkaszervezés, a mûködõképesség megszervezése) - aljegyzõ: jegyzõ helyettesítése x feladatok ellátásában, községekben nem kötelezõ; kinevezése határozatlan idõre szól, hatáskörét a jegyzõ határozza meg - körjegyzõ: a körjegyzõséget létrehozó képvistest-ek együttes ülésükön nevezik ki. Feladat: 2 v. több ök-i szervezet kiszolgálása, minden képvistest elõtt éves beszámolás, minden községben ügyfélfogadásról való gondoskodás - az ök-i igazgatás szervezete: - települési ök (község és 50e-nél kevesebb lakosú város) - képvistest; + szervei: - polgmest - képvistest bizottságai - részök testülete - képvistest hivatala (polgmest-i hivatal, élén a jegyzõ) - helyi kisebbségi ök - megyei jogú város (50-nél több lakos, megyeszékhelyek) - közgyûlés; + szervei - megyei jogú városi polgmest - kerületi hivatalok

(élén: kerületi elöljáró) - kerületi képvistest - egyeztetõ bizottság (közös szerv a megyei ök-tal) - megye - közgyûlés; + szervei - egyeztetõ bizottság (közös szerv) - megyei ök-i hivatal (élén: megyei fõjegyzõ) - az állig-i tev-t külön végzi a közig-i hivatal - fõváros - fõvárosi közgyûlés; + szervei - fõpolgmest - fõpolgmest-i hivatal (élén a fõvárosi jegyzõ) - K-i képvistest; + szervei - kerületi küldött (fõvárosi szintre) - polgmest - polgmest-i hivatal (élén: jegyzõ) 42. Az önkormányzatok gazdálkodása, az önkormányzati tulajdon - ök-iság valós tartalma: gazd-i önállóságtól függ - Léon Duguit szerint az ök-k autonómiáját 2 feltétel biztosítja: - választási rendszer (helyben, közvetlenül) - gazd-i autonómia 64 - ök tul-a: valódi közösségi tul ⇒ az ök alanya (az egyes állampolgár) a közösséghez, településhez való tartozás alapján alanyává válik a tulajdonnak ⇒ megilleti a tul

feletti közvetlen és közvetett rendelkezés joga, de magát az egy tulajdoni tárgyakat nem sajátítja el ⇒ a gazdálkodással kapcsolatos jogok megilletik: - a lakosokat (vagyoni rendelkezések ök-i r.-ben meghatározott esetei helyi népszavazáshoz köthetõk) - a képvistest-et - ök költvet-i pénzeket használ fel, mivel kötelezõ közszolgáltatásokat végez (a kzp-i irányítás a gazd-i juttatásokon keresztül direkt is indirekt módon érvényesíthetõ, az ök gazdálkodása az államháztartás része) - az ök vagyona - statikus vagyon (klasszikus ök-i tul és egyéb vagyoni értékû jogok) - törzsvagyon - a többi vagyontárgytól elkülönítve nyilvántartott forgalomképtelen (közutak, terek parkok) és korlátozottan forgalomképes dolgok (közmûvek, intézmények, középületek) - törzsvagyonná nyilvánítható, ami a közfeladatok ellátásához szükséges - a korlátozottan forgalomképes dolgok eladására tv v. ök-i rendelet írhat elõ spec

feltételeket (pl. kétharmados egyetértés kell a képvistest-ben) - vállalkozói vagyon - az ök-i vagyon fennmaradó része - az ök-k szabadon gazdálkodhatnak - hitelt vehetnek fel, kötvényt bocsáthatnak ki, de ez nem veszélyeztetheti a kötelezõ feladatok ellátását + csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelõssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét - veszteséges gazdálkodást neki kell vállalnia - csõd esetén ⇒ ök-i csõdtv (csak alapellátást végezhet ekkor) - állami tul-ból az ök tul-ba került vagyontárgyak - a közig-i T-én lévõ ingatlanok, erdõk és vizek - volt tanácsi közüzemi szervezetek, költvet-i szervek vagyona - közmûvek építményei, vonalas berendezései a település belT-i határán belül - a volt tanácsi intézmények (sport, kulturális, eü-i, szociális, stb) - tanácsi ingatlankezelõ szervek kezelésében lévõ bérlakások - középületek - tanács pénzvagyona, értékpapírja,

más vagyoni joga - dinamikus vagyon, az ök-k bevételei - normatív költvet-i hozzájárulás (a feladatok és a lakosság száma, összetétele szerint) - átengedett központi adók - SZJA x hányada (35%) - egyéb megosztott adók - támogatások - céltámogatás (ogy által meghatározott célok támogatására) - címzett támogatás (nagy költségigényû fejlesztési és rekonstrukciós feladatokra) 65 - kiegészítõ állami támogatás (önhibáján kívül hátrányos pénzügyi helyzetbe került ök-k támogatása) - saját bevételek - saját vállalkozások bevételébõl származó díj, nyereség, osztalék, kamat - ingatlanok bérbeadása - illetéktv alapján x illetékek az ök-é - cégektõl átvett pénzeszközök beruházásra, fejlesztésre - bírságok (környvéd-i, építési) - vadászati, halászati jog haszonbérbe adása - helyi adók - helyi szuverén adóztatási jog illeti meg az ök-t - tv rögzíti a helyi adók fajtáit és felsõ maximumát

- megállapíthatja az adózás alóli mentességet is - 5 típusú helyi adó - vagyoni típusú - építményadó - telekadó - kommunális jellegû - mgnszemélyek és vállalkozók kommunális adója - idegenforgalmi adó - helyi iparûzési adó - ök-k gazdálkodásának ellenõrzése: ÁSZ, de: - évente egyszer szükség lenne célszerûségi ellenõrzésre - külön számvevõszéket kéne létrehozni az ök-ra vonatkozóan 43. Az Országgyûlés, a Köztársasági elnök feladata, hatásköre az önkormányzatok irányításában - állami felügyeletknél két alapelv ütközik: - ök-i alapjogok védelme - állami felügyelet szükségessége - az ök-k önállóságát közvetlenül befolyásolja a kzp-i irányítás és felügyeleti rendszer ⇒ garanciák: - Alk. által meghatározott alapjogok - csak tv állapíthat meg feladatot és hatáskört - csak Alk-ban és tv-ben meghatározott esetekben lehet állami felügyeletet gyakorolni - felügyelet: általában

trvességi felügyelet, de x körben célszerûségi felügyelet is lehet - arányosság elve: eszközök és mérték arányosak legyenek a védendõ érdekkel - az ök-i jogok bírói védelme biztosított - az ök-k mozgásterének kijelölése - rögzített jogállásuk, feladataik, hatásköreik, kötelezõ szerveik, mûködési szabályai, anyagi feltételei - rögzített: képviselõk jogállása, megválasztása, jogaik, kötelezettségeik - rögzített: az ök részére az állami költvet-bõl juttatott összeg - az állami felügyelet formái - lehet elõzetes és utólagos kontroll (Mo. utóbbi az általános) 66 - a felügyelet lehet - jóváhagyás - információ kérés - engedélyezés - tanácsadás - kifogásolás - megsemmisítés (kasszáció) ⇒ döntési jog marad az ök-nál - reformatórikus: megsemmisítés + új helyettesítõ eszköz alkotása - állami alkalmazott kiküldése - ök feloszlatása - az ogy beavatkozási lehetõsége - dönt a szervezeti

felépítés vonatkozásában - feloszlathatja az ök-t - Alk-nyal ellentétes mûködés esetén a korm javasolhatja, elõtte az AB véleményt nyilvánít, de ennek nincs hatása - az érintett ök polgmest-re elõterjesztheti álláspontját - az ogy a képvistest feloszlatásával egyidõben 60 napon belül kitûzi a választást - Tszervezési döntések meghozatala - megyék összevonása, szétválasztása, határainak megváltoztatása, elnevezés, székhely megváltoztatása - megyei jogú várossá nyilvánítás - fõvárosi K-k kialakítása - közteln - 0 irányítási jogosítványok - helyi ök-i ált. választások kitûzése - Tszervezési döntések: városi cím adományozása, községalapítás, egyesítés, egyesítés megszüntetése, község-város elnevezése - köztársasági biztos kinevezése: átmeneti idõszakra (az ök feloszlatása és a következõ választás között) - köztársasági megbízott kinevezés - címzetes államtitkári rang -

dekoncentrált szerv - illetékességi T-re több megyére kiterjed - feladatai: - ök-k trvességi felügyelete - képvistest figyelmének felhívása tvsértés észlelése esetén - ha 0 intézkedés: - tvsértõ rendelet felülvizsgálatának kezdeményezése az AB-nál - határozat, belsõ szabályzat, egyéb döntés esetében bír. jár el - képvistest összehívása, felelõsségük megállapítása - elsõfokú hatósági jogkör, ha neki címezte a tv; fellebbezési fórum, ha a polgmest-nek, K-i elöljárónak, jegyzõnek címezte a tv - állig-i feladatok ellátása, ha õ a tv címzettje - a hivatala és a régió szintjén mûködõ más állig-i szervek mûködésének összehangolása 67 - szakemberek továbbképzésérõl, utánpótlásáról gondoskodik - véleményt nyilvánít a dek. szervek illetékességi T-rõl, a szervek vezetõjének kinevezésérõl 44. A kormány, a belügyminiszter, a szakminiszterek feladata, hatásköre az önkormányzatok

irányításában - a Kormány: - a belügymin közremûködésével, a fõvárosi, megyei közig-i hiv. vezetõje útján biztosítja a helyi ök-k tvességi ellenõrzését - javasolja az Ogy-nek az Alk-nyal ellentétesen mûködõ helyi képvistes feloszlatását - rendeletben határozza meg a helyi közszolgálat képesítési elõírásait - irányítja az állig-i feladatok ellátását és gondoskodik végrehajtásuk feltételeirõl - dönt az állg-i szerv és a helyi ök között keletkezõ - jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó - vitában - a belügymin - elõkészíti az Ogy és a közeln hatáskörébe tartozó Tszervezési döntéseket - kezdeményezi a Korm-nál az Alk-nyal ellentétesen mûködõ helyi képvistest feloszlatására vonatkozó ogy-i elõterjesztés benyújtását - közremûködik a helyi ök-k feladatát és hatáskörét, a polgmest, a fõpolgmest, a fõvárosi, megyei közig-i hiv, a köztársasági megbízott tevékenységét

érintõ jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezeteinek elõkészítésében - összehangolja a helyi ök-k mûködésével összefüggõ településfejlesztés, valamint a megyei ök-k mûködésével összefüggõ fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait - a miniszter: - rendeletben határozza meg a polgmest, a fõpolgmest, a megyei közgy elnöke, a jegyzõ, a fõjegyzõ, a fõvárosi, megyei közig-i hivatal vezetõje állig-i feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenõrzi azok érvényesülését - rendeletben szabályozza a helyi ök-k által fenntartott intézmények mûködésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési elõírásait, ellenõrzi az elõírások érvényesülését - az ellenõrzés eredményérõl tájékoztatja a helyi ök-t, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képvistest tárgyalja meg az

ellenõrzés tapasztalatait, tvsértés esetén tájékoztatja a tvességi ellenõrzést ellátó szervet - tájékoztatja a helyi ök-t a kzp-i ágazatpol-i célokról, a szabályozási eszközökrõl, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges infot - a helyi ök-októl - ágazati feladatai körében - adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az ök köteles teljesíteni - a helyi ök részére pénzügyi támogatást nyújthat 45. A megyei, fõvárosi közigazgatási hivatal szerepe a területi-helyi igazgatásban, jogi helyzete, feladata, hatásköre; az ök feletti trvességi ellenõrzési jogkör; feladata, hatásköre a hatósági jogalkalmazó tevékenységben - a közig-i hiv jogállása: - a fõvárosi, megyei közig-i hivatalok a Korm. T-i állig-i szervei 68 - közvetlenül a közig-i hivatal vezetõjének vezetése alatt álló szervezeti egységekbõl, továbbá ágazati szakig-i szervekbõl áll - a T-i állig-i szervek a

hivatalvezetõ koordinációs és ellenõrzési jogkörébe tartoznak - a hivatalvezetõ feladatai - munkáltatói jogok gyakorlása az ig-i szervek vezetõi, vmint a közig-i hiv közvetlenül vezetése alatt álló szervezeti egységeinek köztisztvis-i felett - vezeti a közig-i hiv-t, ellátja a költvet-i szerv vezetõjének hatáskörébe utalt feladatokat - gondoskodik a közig-i hiv ig-i szervei feladatainak ellátásáról - szmsz elkészítése - egyes tev-k közös szervezetben való ellátását kialakíthatja - koordinációs, ellenõrzési, informatikai tev-t, képzést, továbbképzést szervezõ, összehangoló feladatok - véleményezi a T-i állig-i szervek vezetõinek kinevezését, megbízásuk visszavonását, javasolhatja kitüntetésüket, kezdeményezheti felelõsségre vonásukat - hatósági jogkörök: hiv.vez, ill ig-i szerv vezetõje - tv-ben, v. kormr-ben megállapított ügyekben elsõ fokú hatóság - felettes szervként elbírálja a jogorvoslatokat

minden olyan ügyben (ha az eljárásra nem vmely T-i állig-i szerv jogosult), ahol elsõ fokon - a polgmest, fõpolgmest - a megyei közgyûlés elnöke, megyei jogú város K-i hivatalának vezetõje - jegyzõ, fõjegyzõ, képvistest hivatalának ügyintézõje járt el - a helyi ök-k ellenõrzése - hiv.vez, v felhatalmazása alapján az ig-i szerv vezetõje - szakmai-koordinációs értekezletet hívhat össze - polgmest-i hiv-nál, körjegyzõségnél, a megyei közgyûlés hivatalánál, fõvárosi polgmest-i hivatalnál ellenõrzést tarthat - intézkedések jogszab.sértés esetén: a hivvez: - az ügyben ellenõrzésre jogosult más szerv figyelmének felhívása - az intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ szerv megkeresése - intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál a köztisztvis, közalkalmazott javára történõ jogszabsértés esetén - fegyelmi, szabsértési v. be-t kezdeményez 46. A köztestületi

önkormányzatok alapvetõ ismérvei, szabályozásuk a magyar jogban - Ptk. 65§ (1) A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezõ szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetõleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy (2) Köztestület különösen a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági, illetve a szakmai kamara. (3) Törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amelyet a köztestület köteles ellátni. A köztestület a közfeladat ellátásához szükséges - törvényben meghatározott - jogosítványokkal rendelkezik, és ezeket önigazgatása útján érvényesíti. (4) Törvény elõírhatja, hogy valamely közfeladatot kizárólag köztestület láthat el, illetve, hogy meghatározott tevékenység csak köztestület tagjaként folytatható. (5) A köztestület által ellátott közfeladatokkal kapcsolatos adatok

közérdekûek. 69 (6) A köztestületre - ha törvény eltérõen nem rendelkezik - az egyesületre vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. - alapvetõ sajátosság: kettõs jelleg - társ-i minõség (önmagában mgnjogi szervezõdés lenne) - állami minõség (fasiszta korporációk jellege) - fogalmi elemei: - tagsági viszony (kényszertagság, pénzbeli kötelezettségvállalás) - közfeladat ellátása (egyébként az állami szervek feladata lenne, de így olcsóbb) - közhatalom gyakorlása (normaalkotás, egyedi döntések) - önkormányzat - jogi személyiség - közig-hez tartozás bizonyítékai - belsõ szervezet közig felépítéséhez hasonló - a köztestület ig-i feladatait ellátók köztisztviselõi minõsítése - fentiek fokozott bj-i védelme - állami felügyelet - jogszabályi létesítés - a magyar szabályozás történeti áttekintése - 19.sz 2 fele: megjelennek a köztestületi formák (ipari, ker-i, szakmai kamarák) - 2 VH

között: újabbak (mérnöki, orvosi) - fõ cél: zsidókat kizárják az ilyen tev végzése alól - 45 után: gyûlöltté válik ⇒ megszüntetésüket igénylik - 45-49: szakmai kamarák felszámolása - 1949-es Alk: köztestületi forma kitörlése a magyar jogból - 1989-90: egyre több szakmai igényli, hogy belsõ igazgatását köztestületként végezzék 47. A köztestületi önkormányzatok fajai - a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezõ szervezet, amelynek létrehozását törvény rendeli el. A köztestület a tagságához, illetõleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el. A köztestület jogi személy - a köztestületi ök-k fajai: (Ereky szerint, az általuk alkotott szervezeti rendszerek alapján): - különálló kt-k - ugyanazokat a feladatokat oldják meg, különálló egységként, egymástól függetlenül - tevékenységüket semmilyen regionális v. országos köztestület nem

fogja össze - csakis országos szinten jönnek létre, s egyediségük miatt ki van zárva hasonló felállítása (pl. MTA) - kamarai jellegû érdekképviseleti szervek - ügyvédi, közjegyzõi kamara: van megyei és országos szintû szerv is, ezek önálló köztestületek; az országos feladata: a hivatás gyakorlóinak képviselete az állam kzp-i szerveivel szemben - magyar orvosi kamara: föderatív jelleg, a feladatok megoszlanak országos és regionális szinten - egyéb gazd-i kamarák: - kereskedelmi és iparkamarák (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) 70 - kézmûves kamarák (Magyar Kézmûves Kamarát) - agrárkamarák (Magyar Agrárkamara) - a kt országos szervei és a helyi (T-i) elvre épülõ részegységek között aláfölérendeltségi viszony van - típusai: - társadalombiztosítási önkormányzatok - etnikai kisebbségi önkormányzatok - Magyar Tudományos Akadémia - a gazdasági közigazgatási feladatokat ellátó szervek: - hegyközség - nemzeti

szabványosítási köztestület - a minõség ellenõrzési akreditácót ellátó köztestület - szakmai kamarák: 48. A köztestületi önkormányzatok szervezeti struktúrája (választás, testületek, elnök, végrehajtó közig-i szervek) - testületi felépítés jellemzi - tagokból, ill. tagok delegálta képviselõkbõl áll - feladatok ellátásához alapvetõ döntések meghozatalának formája - irányítja a köztestület ig-i szerveit - képviselõk választása (a képviseleten alapuló köztestületeknél) - sokan ezt az önkormányzatiság fogalmi elemének tekintik - 19.sz: ált váljog elõretörése ⇒ hatás a köztestületre is - operatív vezetõi testületek - elnökségek, intézõbizottságok, választmányok, stb - albizottságok - felügyelõ bizottságok (belsõ ellenõrzés szervei) - típusba sorolásuk (Ereky szerint, az általuk alkotott szervezeti rendszerek alapján): - különálló kt-k - ugyanazokat a feladatokat oldják meg, különálló

egységként, egymástól függetlenül - tevékenységüket semmilyen regionális v. országos köztestület nem fogja össze - csakis országos szinten jönnek létre, s egyediségük miatt ki van zárva hasonló felállítása (pl. MTA) - kamarai jellegû érdekképviseleti szervek - ügyvédi, közjegyzõi kamara: van megyei és országos szintû szerv is, ezek önálló köztestületek; az országos feladata: a hivatás gyakorlóinak képviselete az állam kzp-i szerveivel szemben - magyar orvosi kamara: föderatív jelleg, a feladatok megoszlanak országos és regionális szinten - a kt országos szervei és a helyi (T-i) elvre épülõ részegységek között aláfölérendeltségi viszony van 49. A köztestületi önkormányzatok tagsága, a tagsági viszony jogi tartalma 71 - köztestület: tagsági viszonyon alapuló személyegyesülés ⇒ az alapvetõ rendeltetése szerinti feladatokban érintett személyeket (érdekelteket) fogja át - legtöbbszöt jogszabály írja

elõ a tagságot ⇒ kényszertagság (pl. kamarák) - tagság: nem feltétlenül személyes közremûködés, lehet képviselet is - önrendelkezési jog ⇒ tagok v. képviselõik szerepe döntõ a köztestület ügyeinek intézésében - tagsághoz pénzbeli kötelezettségvállalás is kötõdik - kényszertagság Mo-n (mivel ellentétes az egyesülési jog szab-ával ⇒ AB kimondja, hogy csak kellõen megalapozott és arányos módon kerülhet sor rá) - kamarai érdekképviseletek - összefüggõ T-k tulajdonosait összefogó közmûtársaságok - erdõbirtokossági társulatok - vízgazdálkodási társulat: a be nem lépett is lehet érdekelt - 1997. évi LV tv a Magyar Könyvvizsgáló Kamaráról és a könyvvizsgálói tev-rõl: - aki megfelel a tv-ben meghatározott feltételeknek, azt kérelmére fel kell venni - 1991. évi LXXIV tv tb ök-k igazgatásáról: - járulékfizetõ munkáltatók képviselõin és a biztosítottak képviselõin kívül vmennyi biztosítási

ellátásra jogosult - csak a nyugdíjbiztosításban garantál a nyugdíjasok számára külön képviseletet - MTA: - tagok (akadémikusok) + önkéntes részvétel alapján a tudomány más mûvelõi képviselõik útján (MTA tudományos osztályai és T-i bizottságai választják õket - akadémikusok: rendes, levelezõ, külsõ, tiszteletbeli 50. A köztestületi önkormányzatok közigazgatási feladatai és jogosítványai, ennek jogi szabályozása - köztestületek: olyan közig-i feladatokat látnak el, ami egyébként az állami szervek kötelessége volna - nem szokásos a saját és átruházott hatáskör megkülönböztetése (mint a T-i ök-knál) - jogszabályban meghatározott feladatkörre jönnek létre, különös hatáskörû közig-i szervek- - vállalhatnak minden olyan tev-t, amelyre nincs jogszab-i tilalom - nem nyújthatnak szolgáltatásokat, hanem döntés-elõkészítõ, ig-i, juriszdikciós feladatokat látnak el (ez különbözteti meg az

intézetektõl) - közig-i feladatok ⇒ közhat (normaalkotás, egyedi döntés) - pl. szakmai kamarák engedélyezik az adott tev folytatását - néha szervezeten kívülállóka is hozhatnak közhat-mal kikényszeríthetõ döntéseket (pl. vízgazdálkodási társulat a nem tag érdekeltre is kirója az érdekeltségi hozzájárulást) - ök-i autonómia, ök-i jogok illetik meg (+ ezen jogok bírói védelme) - szabályozás (szakmai szabályok megszegése esetén igszolg-i funkció) - szervezetalakítás - önálló ig - önálló gazdálkodás - más szervezettel való szövetkezés - 0 jogszabalkotási jog, de van felhatalmazásuk normatív aktusok kiadására (ez érintheti a tagok életviszonyait is) - pl. a Magyar Könyvvizsgáló Kamara feladatai - a könyvvizsgálókkal és a kamarával kapcsolatos jogszab-k véleményezése - nemzeti könyvvizsgálati módszertani elvek kialakítása 72 - szakmai továbbképzés, tanácsadás, konferenciák szervezése -

közremûködik az okleveles könyvvizsgálói képesítés megszerzésében - kapcsolattartás nemzetközi könyvvizsgálói szervezetekkel - kamara alapszabályának megalkotása - tagok és könyvvizsgálói társaságok nyilvántartásának vezetése 51. A köztestületi önkormányzatok gazdálkodása, tulajdona - önálló gazdálkodás kulcsa: ök-i tul ⇒ a köztestület mûködésének anyagi alapja - Alk: az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tul-át ⇒ érvényes a nem T-i alapon létrejövõ ök-ra is (habár a jogalkotó ezekre nem gondolt, így ez még a jövõ feladata) - csak a biztosítási ök-ról és az MTA-ról szóló tv foglalkozik külön a szervezetek tulajdonával, és minõsíti ök-i tul-ná - az állam hogyan látja el vagyonnal e szervezeteket - MTA célvagyonként kapja saját székházát, könyvtárát, néhány kutatóintézet tuljogát - biztosítási ök-k: kárpótlási jelleg; egy 1991-es ogy.hat a tb-i rendszer megújításáról

elõírja a kötelezõ tb tartalékalapjainak ingyenes állami vagyonjuttatással való feltöltését ⇒ 1992-es tv alapján a TB Alap 300 mrd Ft ingyenes vagyonjuttatásban részesül - ök-i gazdálkodásból kiemelhetõ: költvet és zárszámadás elfogadásának a szab-a - MTA: - önálló gazdálkodás, mégig önálló fejezet az állami költvet-ben - egyéb bevételek: adományok, kutatóintézetek bevételei - tb - bázis: Társadalombiztosítási Alap: az állami költvet-tõl elkülönített, de az államháztartás része (2. legnagyobb szelvénye a költvet után) - forrás: járulékbefizetés - állami hozzájárulás: a nem biztosítottak után fizetett költvet-i átalány - állami garancia: csak a nyugdíjbiztosításhoz (eü-i ellátáshoz nem) - biztosítási alapok költvet-e és zárszámadása: Korm terjeszti az ogy elé (tb ök-k csak elõkészítik), ogy azt tv-ben szabályozza - tb ök-k vagyongazdálkodásának részletei: 1 évre szólóan az éves

költvet szabályozza - kamarák - fõ bevételi forrás: tagdíj (mûködési hozzájárulás) ⇒ nem fizetés szankciója: felfüggesztés v. kizárás - bevétel még pl: a kamarák által nyújtott szakmai szolgáltatásoknak az alapszabály szerint meghatározott díja - közmûtársulatok: - fõ bevétel: tagok és a nem tag érdekeltek által fizetendõ érdekeltségi hozzájárulás (kiegészíthetõ állami támogatással) 52. A szervezet belsõ demokráciájának garanciái, a bírói jogvédelem - köztestület és tagjai között: közjogi viszony (mivel a köztestület szerveinek a tagokkal szemben hozott döntései rendszerint bíróság elõtt megtámadhatók + a bír-i eljárásra általában a közig-i határozatok bírói felülvizsgálatának spec szabályai érvényesek) - kamarák: tagsági viszony keletkezése, megszûnése, fegyelmi felelõsségrevonás: kamarai szerv hoza meg az elsõ- és másodfokú döntést 73 - MKK: etikai eljárást az etikai

bizottság folytatja le, a határozat ellen 15 napon belül az elnökséghez fellebbezés nyújtható be, az elnökségi határozat ellen a kamarai tag 60 napon belül keresettel fordulhat a bír-hoz - ügyvédi kamara: 0 további jogorvoslat, nem lehet bírósághoz fordulni - közjegyzõk: a tagsági viszonyt a kinevezés automatikusan hozza létre ⇒ jogorvoslat kérdése nem jön szóba; fegyelmi felelõsségrevonás: eljáró testületek vegyes, kamarai és bírói összetétele; ezek a fegyelmi tanácsok a megyei és a LB tanácsaiként járnak el - orvosi és gyógyszerészi kamara: kamarai döntések felülvizsgálhatók a közig-i perek szabályai szerint - vízgazdálkodási társulat: a tagok terhére megállapított érdekeltségi hozzájárulás a bíróság elõtt polgári jogi jogvitaként megtámadható (azonos eljárás a nem tagok számára is) - MTA tv: 0 rendelkezés e kérdésekben - biztosítási ök-k: jogviszony tv alapján jön létre és szûnik meg ⇒

tagsági viszonyról nem a szervezetek döntenek + tv szabályozza a járulékfizetés mértékét és módját is; az egyedi aktusok az ellátások odaítélésérõl az Áe. hatálya alá tartozó közig-i hatósági határozatok 53. A köztestületi önkormányzatok feletti állami felügyelet - állami felügyelet általánosan: jogilag és pol-ilag meghatározható - államelméleti munkák: a civiljogi egyesületeknél szorosabb itt az állami felügyelet, de nem vezethet az állig-i szervezetben uralkodó hierarchikus függéshez - állami felügyelet jogosítványai: - állam szervei számára biztosítják a köztestületek által ellátott közfeladatok kontrollját - megteremtik az állami beavatkozás lehetõségét az államilag képviselt érdekek védelmében - tv szabályozással megszabják az állami beavatkozás határait - az állami felügyeletben résztvevõ hat-i ágak: parl, államfõ, bír - de: a kormányzat szinte minden esetben jelen van ⇒ garanciák

fõleg vele szemben fontosak - alap: felügyelet csakis trvességi jellegû lehet, de köztestületeknél: adminisztratív tutela (döntési jogkör megosztása az állam szervei és a köztestület között) - az állami felügyelet konkrét esetekben - akadémia: alapszabály megerõsítése a közteln hatáskörébe tartozik - kamarai érdekképviseletek - ügyvédi kamara: trvességi felügyeletet az igazságügymin gyakorolja - hatáskör: trvességi felügyelet - a kamarai szervek jogellenes határozatait, szabályait hatályon kívül helyezheti - ismételt, súlyos trvsértés esetén az ügyvédi kamara v. egyes szervei mûködését felfüggesztheti - feladatok elvégzésére min-i küldöttet rendelhet ki - közjegyzõi, orvosi, gyógyszerészi kamara: szûkebb lehetõség - a trvességi felügyeletet ellátó min a tvsértés megállapítását csak kezdeményezheti a bíróságnál - biztosítási ök: (felügyelet megoszlik ogy, az ÁSZ és a Korm. között) -

gazdálkodás ellenõrzése: ÁSZ - trvesség ellenõrzése: Korm, kijelölt tagja útján 74 - kezdeményezheti jogellenes határozat megsemmisítését a bír-nál - kezdeményezheti tev. felfüggesztését az ogy-nél - ogy: - mûködés felfüggesztése - biztos kirendelése - ök feloszlatása - korm: - egyetértése kell a szervezet vezetõjének és helyettesének kinevezéséhez - vízgazdálkodási társulatok (legszélesebb felügyelet) - mûködés trvessége felett - a közfeladatok ellátásához kapott állami hozzájárulás felhasználása szakszerû és gazdaságos volt-e - határozatokat akkor is megsemmisíthetik, ha nem voltak jogsértõk, de sértik a rendeltetésszerû mûködést, a vízgazdálkodás érdekeit és követelményeit - fegyelmi eljárás kezdeményezhet - összehívhatja a közgyûlést - felfüggesztheti az elnök v. az intézõbizottság mûködését - feloszlathatja a társulatot Két köztestületi önkormányzat: 1. Közjegyzõk - ök-i

szerveik képviselik és védik a közjegyzõi kar érdekeit is tekintélyét + jogszab. elõkészítés; jogi személyek: - T-i közjegyzõi kamara - T-i kamara elnöksége - Magyar Országos Közjegyzõi Kamara (MOKK) - szolgálat keletkezése: T-i kamara elnöksége pályázatot ír ki, javaslatot tesz, majd az igazságügymin kinevezi határozatlan idõre; - feltételek: - magyar állampolgár - bûntetlen elõélet - jogi végzettség - jogi szakvizsga - min 3 év gyakorlat (bírói, ügyészi, ügyvédi, stb) - nemzetiségi nyelvismeret elõnyt jelenthet - illetékes bír. elnöke elõtt eskü - szolgálat megszûnése: - írásbeli lemondás (IM-hez) - állampolgárság elvesztése - jogerõs bírói ítélet a közügyektõl, közjegyzõi foglalkozástól - alkalmatlanná nyilvánítás testi, v. szellemi fogyatékosság miatt - közjegyzõi fegyelmi bíróság hivatalvesztést kimondó jogerõs határozata - szolgálat tartalma - közokirat kiállítása, megõrzése - pénz,

értéktárgy, értékpapír átvétele jogosult részére történõ átadás végett 75 - tanácsadás a felek részére - hatáskörébe utalt hagyatéki eljárás és egyéb nem peres eljárás - csak a tv-nek van alárendelve, nem utasítható, kamarai hozzájárulást fizet - összeférhetetlenség: tudományos, irodalmi, mûvészeti, sporttev. lehet - ingatlan v. kölcsönügyletet nem közvetíthet - tev-ével kapcsolatos kezességet v. szerzõdést biztosító más kötelezettséget nem vállalhat - mgnokiratot nem készíthet a fél részére - titoktartási kötelezettség (a fél ezalól felmentést adhat) - tev: a székhelyén lévõ irodában - T-i közjegyzõi kamarák (5db: Bp, Gyõr, Miskolc, Szeged, Pécs) jogai és feladatai: - elnökség és elnök megválasztása, visszahívása - kamarai hozzájárulás meghatározása - költvet meghatározása - jelentés, javaslat, jogszabelõkészítés - SZMSZ elkészítése - szociális és jóléti alapot hozhat létre

- évente min 1 ülés (tagok egyharmada, v. elnökség határozata alapján), kötelezõ megjelenés (fegyelmi díj); 50%-os részvétel felett határozatképes, határozat: egyszerû szótöbbséggel - elnökség: - elnök + 7 közjegyzõ (3-3 évre) + 3 közjegyzõ-helyettes (1 évre) - elnökhelyettes: elnökségi tag (közjegyzõ) - feladatkör: - felügyelet a közjegyzõk, közjegyzõhelyettesek, közjegyzõjelöltek (neki nem kell jogi szakvizsga) tev.-e felett - ülések összehívása - fegyelmi bír. megválasztása - fegyelmi eljárás kezdeményezése - közjegyzõi állás betöltésében közremûködik - javaslat, vélemény az MOKK részére - elnöki intézkedés jóváhagyása - közjegyzõ távollétének engedélyezése, helyettesítésérõl gondoskodás - panaszügyek intézése - szervezi, igazolja, minõsíti a közjegyzõ-helyettesek és -jelöltek gyakorlatát - kinevezési jog, munkáltatói jogok a jelöltekkel kapcsolatban - min. havonta ülés -

határozatképes: elnök + 5 tag (szótöbbség, elnöki szavazat egyenlõség esetén) - közjegyzõ elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése: elnök + 5 közjegyzõ - elnök: - T-i kamara és elnökségének képviselete - határozat elõkészítése, végrehajtása - MOKK - jogai és feladatai: - jogszab kezdeményezés, elõkészítés - T-i kamara anyagi hozzájárulásáról dönt - költvet + ellenõrzés - szociális és jóléti intézmények létrehozása, fenntartása 76 - kzp-i nyilvántartás létrehozása - közjegyzõk képviselete bel- és külföldi szakmai szervekkel kapcsolatban - szakvéleményt ad - statisztikai adatszolgáltatás - iránymutatást ad ki (közjegyzõi magatartásról, ök-k, irodák mûködésérõl, nyilvántartásról, adatszolgáltatásról, díjszabásról, szakmai képzésrõl) - szervei: - választmány - tagjai: T-i kamaránként 4 közjegyzõ (3 évre), 1 közjegyzõ-helyettes (1 évre), elnök (3 évre) - szakbizottságot hozhat

létre - min 1 ülés/év; de 7 tag írásban indokolt kérelmére is - határozat: szótöbbség (minden olyan ügyben, amely más szerv részére nincs fenntartva) - határozatképesség: min 3 T-i kamarából 10 tag (7 közjegyzõ) jelen van - elnökség - országos elnök + 2 országos elnökhelyettes + pénztáros + 3 országos elnökségi tag (ezeket mind a választmány választja) + T-i kamarák elnökei - intézi azokat az ügyeket, melyekben az országos elnök önállóan nem intézkedhet - határozat: szótöbbség, határozatképesség: min 50% - elnök - képviseli az MOKK-t - országos elnökség és választmány üléseinek vezetése; határozat elõkészítése, végrehajtása - irányítja az országos kamara gazdálkodását - egyszerû v. sürgõs ügyekben önálló ügyintézés (tájékoztatni köteles) - számvizsgálók - országos kamara gazdálkodásának, pénzügyi nyilvántartásának és költvet-i beszámolójának ellenõrzése - mûködés

felügyelete: - közjegyzõi szervezet felett: IM - közjegyzõi eljárás trvességét: a megyei bíróság elnöke - közjegyzõ ügyvitelének ellenõrzése: T-i elnökség 2. MTA - ök-i elven alapuló, jogi személyként mûködõ köztestület - tagjai: akadémikusok, tud-os fokozattal rendelkezõ más tudósok (képviselet útján gyakorolják jogaikat) - az MTA mûködését, tudományos kutatást, kutatóhelyek szakmai tev-ét érintõ jogszab-k elõkészítésekor véleményét ki kell kérni - az ogy v. a korm kérésére a tudomány, a társ, és gazd kérdéseiben véleményt nyilvánít - jogai és kötelezettségei: - támogatja a tudományos tevékenységet és kutatást - õrködik a tud. közéleti tisztaságán, a kutatás és véleménnyilv szabadságán - rendszeresen értékeli a tud.kutatás eredményeit 77 - a magyar tud képviselete a hazai közéletben és a nemzetközi tud-os fórumokon - kutatóintézeteket létesít és tart fenn, tud-os programokat

szervez - tud-os osztályokat, bizottságokat szervez - kapcsolattartás tud-os társaságokkal; kongresszusok szervezése - tud.T fejlesztésére pályázatot ír ki - MTA doktora címet adományozhat - közremûködés az oktatásban és a doktori (PhD) képzésben - elnöke 2 évente beszámol az ogy-nek, évente tájékoztatja a korm-t - vagyona, gazdálkodása: - törzsvagyon - rábízott vagyon (állami tul): elidegeníteni, megterhelni, alapítványba, GT-ba bevinni, használatba adni csak a kincstári vagyonra vonatkozó szab-k szerint lehet (ehhez az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsának - AKT - hozzájárulása kell) - a kzp-i költvet-bn önálló fejezet (ezen belül a kutatóintézetek költségvetése) - egyéb források: - MTA mûködésébõl, vagyonának hasznosításából eredõ jövedelem - mûködés elõsegítésére tett alapítványok, adományok - vagyonával önállóan gazdálkodik, költvet-t maga határozza meg - infokat biztosít a kzp-i költvet-nek -

gazdálkodását az ÁSZ ellenõrzi - akadémikusok: rendes, levelezõ (ezek választják az akadémikusokat), külsõ, tiszteletbeli tagok; max 200 fõ - közgyûlés - évente min 1 - akadémikusok és más tud-os fokozattal rendelkezõk azonos jogokkal vesznek részr - összehívás: elnök, v. a szavazásra jogosultak egyötöde - határozatképesség: min 50%, határozat: több mint 50% (kiv: alapszab: kétharmados) - véleménynyílv. a tud-os és társ-i élet fontos kérdéseiben - megvitatja és elfogadja a beszámolót (ogy-nek) és a tájékoztatót (korm-nak) - tudpol-i elvek és programok meghatározása - alapszabály megalkotása - elnök, fõtitkár, más tisztvis-k, Doktori Tanács tagjainak, AKT-ba képviselõk megválasztása - költvet elfogadása, költvet-i beszámoló jóváhagyása - kutatóintézetek alapítása, átszervezése, megszûntetése (AKT javaslata alapján) - Vagyonkezelõ Kuratórium, bizottságok létrehozása - elnök - akadémikusok közül a

közgyûlés választja (közteln megerõsíti) 5 évre - tev-éért az közgyûlésnek felel - képviseli az Akadémiát, gyakorolja az Alapszabályban biztosított jogait - tanácsadó testületét az Alapszab. szerint választja - a közgyûlés által rábízott feladatok ellátása - fõtitkár - közgyûlés választja max 5 évre, AKT vétózhat - a közgyûlésnek felel (köztisztvis-i trv) - tul-i jogok gyakorlása (e körben képviseli az Akadémiát, gondoskodik a végrehajtásról) - törzsvagyon: közgyûlés egyetértésével 78 - rábízott vagyon: Vagyonkezelõ Kuratórium egyetértésével - vezeti a titkárságot, munkáltatói jogokat gyakorol - kutatóintézetek - mûködését az AKT irányítja (15 tag: közgyûlés; 15 tag: kutatóintézetek) - küldötteket az alapszab. szerint választják - AKT elnöke: fõtitkár - 3 kuatóriumot mûködtet (matem-i és termtud-i, élettud-i, társtud-i), tagokat az AKT kéri fel, max 4 évre, egyszer újraválasztható -

a kuratóriumok támogatási javaslata alapján elõterjeszti a kutatóintézetek éves költvet-i, beruházási kereteit - a kuratóriumok értékelik a kutatóhelyek tevékenységét, tájékoztatják az AKT-t - megvitatja a közgyûlés számára készülõ beszámolót a kutatóhelyek tevékenységérõl - kutatóintézet: - önálló jogi személy - kutatási és gazd-i önállóság - SZMSZ-t az AKT hagyja jóvá - igazgató irányítja (tud-os tanács közremûködésével) - pályázat útján az MTA elnöke bízza meg, az AKT javaslatára, max 5 évre (az intézet kutatói közösségének véleményét titkos szavazáson ki kell kérni) - fenntartás, mûködtetés, fejlesztés forrásai: - kzp-i költvet - MTA egyéb forrásai - külön források, szerzõdések - vállalkozói tev. csak az SZMSZ keretei között - egymással, ill. felsõoktatási intézményekkel egyesülhetnek, társulhatnak 54. A kamarai jellegû ök-i igazgatás sajátosságai - van megyei és országos

szintû szerv is, ezek önálló köztestületek - az országos feladata: a hivatás gyakorlóinak képviselete az állam kzp-i szerveivel szemben - kamarák fõ bevételi forrása: tagdíj (mûködési hozzájárulás) ⇒ nem fizetés szankciója: felfüggesztés v. kizárás - bevétel még pl: a kamarák által nyújtott szakmai szolgáltatásoknak az alapszabály szerint meghatározott díja - tagsági viszony keletkezése, megszûnése, fegyelmi felelõsségrevonás: kamarai szerv hoza meg az elsõ- és másodfokú döntést - 55. A társadalombiztosítási önkormányzatok - biztosítási ök (elkülönült biztosítási alapok, jogi személyek) - nyugdíjbiztosítási ök - egészségbiztosítási ök - biztosítási ök tagjai: 79 - ellátásra jogosultak képviselõi - járulékfizetõ munkáltatók képviselõi - feladatot, hatáskört trv v. tv-i felhatalmazás alapján az ök alapszabálya állapíthat meg - feladat és hatáskör a közgyûlést illeti meg (egyes

hatáskörök választott szerveire átruházhatók) - jogai: - önálló gazdálkodás a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal - rendelkezés a tulajdonával - közremûködés a tb-i viszonyok szabályozásában - szervezet kialakítása - mûködési rend kialakítása - más biztosítási ök-tal szövetségre léphet - közgyûlés - nyugdíjbizt-i ök: 48 biztosítási képvis - 24: ellátásra jogosultak képvis-i (ebbõl 4 a nyugdíjasok képviselõje) - 24: munkáltatók képvis-i (ebbõl 4 a helyi ök-k képvis-e) - egészségbizt-i ök: 48 bizt-i képvis - megoszlást lásd fenn - a tagokat a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervei delegálják (delegálási arányt a munkáltatóknál a TB járulékfizetési arány, a munkavállalóknál az üzemi tanácsi választáson elért eredm. határozza meg) - országos érdekképviseleti szerv - az az érdekképviselet szövetség, amely: - legalább 3 nemzetgazd-i ágban, min 10 ágazatban

tagszervezettel rendelkezik (igazolt, nyilvántartásba vett) - tagszervezetei min 5 megyében mûködõ T-i szervezettel rendelkeznek - munkavállalóknál: a tagszervezetek együtt min. 100 munkáltatónál mh-i szervvel rendelkeznek - munkáltatóknál: min 1000 munkáltató ill. vállalkozás tartozzon hozzá, vagy több mint 10 foglalkoztatott - érdekképvis-i szövetségek koalícióra léphetnek, ha a feltételek ok-k - a feltételek igazolásáról az OVB 15 napon belül nyilatkozik (döntés ellen 3 napon belül lehet kifogással élni az LB-nél: nem peres eljárás; ha az LB hely ad a kifogásnak ⇒ megállapítja a trvsértés lényegét + megsemmisíti a tvsértõ döntést - a 4 nyugdíjas képviselõbõl - 2-t a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetsége - 2-t a Nyugdíjasok Országos Képviselete delegál - helyi ök-k képvis-it az országos ök-i érdekképvis-i szervek delegálják - biztosítási képvis - feltétel: magyar állampolgárság, aktív

váljog - összeférhetetlen: közteln, AB tag, ombudsman, kormtag, államtitkár, pénzintézet vezetõje, stb. - 0 díjazás, de az idõtartamra a munkavégzés alól felmentik, a kiesett jövedelmet megtérítik (megbízatás a közgyûlésben és a felügyelõ biz.-ban csak 2x újítható meg - megbízatás megszûnése - közgyûlési megbíz. megszûnése - képvis. halála - lemondás 80 - visszahívás - összeférhetetlenség - delegáló szerv jogutód nélküli megszûnése - közgyûlés feloszlatása - mandátumvizsgáló bizottság - tagok: - 3 fõ a munkavállalók közül (+1 fõ nyugdíjas képvis) - 3 fõ a munkáltatók közül (+1 fõ orsz. ök-i érdekképvis-i szervek) - vizsgál: - mandátum érvényessége - megbízás a delegáló szerv alapszabályának megfelelõen történt-e - összeférhetetlenség van-e - a bizottság megbízása a közgyûlés alakuló üléséig tart - elnök: sorshúzással - mûködési szabályt maga határozza meg - döntés:

szótöbbség - közgyûlés hatásköre - alapszab. megalkotása - elnök, alelnök, elnökség, Felügyelõ Biz. megválasztása - tagozat, bizottság, helyi-T-i testületek létrehozása - tvjavaslat elõterjesztése (ogy-i bizottságnak), tv.tervezet véleményezése, Kormr javaslata - tuljog gyakorlása - a TB költségvetési irányelveinek megtárgyalása, Korm elé terjesztése + biztosítási alap költvet-i javaslat tervezetének megtárgyalása, elfogadása, majd Korm elé terjesztése - költvet idõarányos teljesítésérõl negyedévente beszámol az ogy-nek, v. ogy-i bizottságnak - zárszámadás tervezetének megtárgyalása - a biztosítási ök-k ig-i szervei (kzp-i hivatali szervek, jogi személyek, élén: fõigazgató) - Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság, ig-i szervei: - fõvárosi és megyei ny.bizt-i igazgatóságok és kirendeltségei - Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ig-i szervei: - fõv-i és

megyei egészségbizt-i pénztárak és kirendeltségek - Vasutas TB Igazgatóság - Újságíró tagozat - Országos Orvosszakértõi Intézet (fentiek mind jogi személyek, kivéve a kirendeltségek és az Újságíró tagozat) - a fenti 2 nagy ig-i szerv feladatai: - döntéselõkészítés, testületi ülések elõkészítése, szervezési feladatok - irányítja a hatósági feladatok ellátását, T-i és egyéb ig-i szerveket - vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatok, pénzügyi feladatok - állami felügyelet - ogy: - jóváhagyja az alapszabályt - beszámoltatja az ök-t a feladatok ellátásáról 81 - jogszab, v. a teherviselõk érdekeit súlyosan sértõ mûködés esetén felfüggesztheti a gazdálkodási jogosítványokat és biztost rendelhet ki (ÁSZ, v. korm indítványozhatja) - súlyosan tvsértõ mûködés esetén feloszlathatja az ök választott szerveit (ÁSZ, v. korm indítványára), az új közgyûlésig biztost nevez ki - ÁSZ: -

gazdálkodás ellenõrzése - súlyosan trvsértõ gazdálkodás esetén indítvány (lásd fenti 2) - Korm: - kijelölt tagja útján ellenõrzi, hogy a szervek mûködése és a döntések megfelelnek-e a jogszab-oknak és az alapszab-nak + szabályok jóváhagyása - jogsértés esetén a jogsértés megszûntetésére hív fel, ha 0 intézkedés ⇒ - a közgyûlési döntés bír-i felülvizsgálatát kezdeményezheti - közgyûlés összehívását kezdeményezheti - lásd fenti 2 indítványozási lehetõséget - külön trv-ben felsorolt ellenõrzési jogosítványok - súlyosan jogsértõ döntés végrehajtását felfüggesztheti - költvet-i irányelvek elfogadása, tvjavaslat a bizt-i alapok költvet-ére + a zárszámadásra - fõigazgató - gondoskodik a bevételek, pénzeszközök felhasználásáról - megszervezi és ellenõrzi az ügyintézést, de hatósági ügyben utasítást nem adhat - irányítja hivatali szervezetét - ig-i szervet létrehoz, átszervez,

megszûntet - fõig.helyettes kinevezése (korm egyetértésével) - ök-i szövetséghez való csatlakozásról dönt, nemzetközi kapcsolatokat fejleszt - a költvet-ben jóváhagyott tartalék felhasználásának jóváhagyása - ülés: - min. 4/év - összehívhatja: képviselõk egyharmada, elnökség, felügyelõ biz, fõigazg, koordináló testület kétharmada, korm - korm, ogy biz. képviselõje: tanácskozási jog - határozatképes: képviselõk kétharmada, szótöbbség kell (kivéve: alapszabályhoz kétharmad) - felügyelõ biz: - 3 fõ a munkáltatók, 3 a munkavállalók, 3 a korm részérõl - biztosítási képvis nem delegálható a bizottságba - megbízatása a közgyûlés megbízatásáig tart - bizottsági tagság megszûnése: - megbízás megszûnése - halál - lemondás - visszahívás - összeférhetetlenség - f.biz feloszlatása - elnök: évenként soros elnök - feladat: - ök és szervei gazdálkodásának és pénzügyi tevékenységének

ellenõrzése 82 - jogsértés esetén: felszólítás a jogszerû mûködés helyreállítására, ha ez nem használ ⇒ közgy. összehívását kezdeményezi - tagozatok, bizottságok - biztosítási alágazatok v. szakmai képviseletek szerint tagozatokat alakíthat - állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre (közgyûlési tagok és felkért személyek): döntéselõkészítés, jogszab.tervezet véleményezése, jogalkotási javaslat - közgyûlési ülések közötti idõszakban: koordináló testület (döntéselõkészítés, végrehajtás figyelemmel kísérése) 56. A közigazgatás személyzeti rendszere, ennek alapvetõ sajátosságai - két nagy személyzeti rendszer: - karrierrendszer v. zárt közszolgálati rendszer: - stabil közszolgálat - végzettséghez, minõsítéshez igazodó szigorú elõmeneteli rendszer - kiszámítható - alkalmazási v. zsákmányrendszer: - alkalmazás elõre meghatározott feltételekkel, meghatározott pozícióra,

meghatározott idõre szól - mobilitás jellemzõ - szocializmus: egyfajta nyílt rendszer (mivel nem ismeri el a közszolgálati jogviszony sajátosságait) - a személyzeti rendszer fõbb sajátosságai - közszolgálati jogviszony keletkezése sajátos feltételekhez kötve - gyakran nyílt pályázat kiírása egy-egy poszt betöltésére - jogviszony keletkezésének sajátos deklarálása (ünnepélyes kinevezés, eskü, stb.) - erkölcsi kiváltságok (címek és rangok) - anyagi biztosítékok és kiváltságok (elõmeneteli rendszer, kedvezményes beszerzés, természetbeni juttatások) - képzés és továbbképzés, ezek elismerése - minõsítési rendszer - munkaidõ és pihenõidõ meghatározottsága - jogviszony megszüntetésének sajátos feltételrendszere, benne anyagi feltételek is (végkielégítés), az elmozdíthatóság korlátozottsága - felelõsségrevonás: külön szervezet és eljárás - ellátások hozzátartozóknak, hozzátartozói tartás -

személyzeti rendszer alanya: közhivatalnok (aki az állam, v. az állam által szolgálatadóul elismert más közig-i jogi személy munkájában való közremûködésre megfelelõ közig-i aktus által megbízást kap - elvárások - megfelelõ távolság a pol-tól - jogszab-k tisztelete - szakértelme a közérdek szolgálatában - csoportosítás 1. - köztisztvis: dönthet a hatósági kényszer alkalmazásáról - közalkalmazott: hatósági kényszer nem áll rendelkezésére 2. végzett munka típusa alapján 83 - tisztviselõk (tényleges ügyintézés) - altisztek (az elõbbiek munkájának kiegészítése) - segéd- és kezelõszemélyzet (adott segédhivatali és kezelõszolgálatok) és díjnokok (ideiglenes közalkalmazottak) - szolgák (fizikai feladatok ellátása, pl. takarítás) 3. - politikusi réteg (személyileg gyakran cserélõdik, feladata: adott pol-i irányvonal megvalósítása) - szakértõ réteg (közig-en belül is tevékenykedhetne, de karrierre

számít a szervezeten belül) - ig-i réteg (csak az ig-hoz ért, tagjai immobilak, állandóságra, stabilitásra törekednek) - a köztisztviselõvé válás - általános feltételei: - magyar állampolgárság - cselekvõképesség - büntetlen elõélet - középfokú végzettség - összeférhetetlenség hiánya - különös feltételek - képesítés - gyakorlati idõ (ök-knál) 57. A zárt és nyílt személyzeti rendszerek a világ országaiban - közalkalmazottak: az államrendszer mûködésének személyi feltételei ⇒ nagy hangsúly a személyzeti rendszer szabályozására - 2 féle rendszer (soha nem tiszta, egyfajta keverék) - karrierrendszer v. zárt közszolgálati rendszer - élethivatásszerû, stabil közszolgálat, nehezen elmozdítható alkalmazottakkal (határozatlan idõre szól a kinevezés) - szigorúan kötött elõmeneteli rendszer ⇒ kiszámítható (letöltött szolgálati idõtõl, végzettségtõl, minõsítéstõl függ) - munkaidõ és

pihenõidõ is kötött, a díjazás feltételei pontosan meghatározottak, az illetmény a besoroláshoz (cím, rang) igazodik - minõsítési rendszer országonként más, lehet: - a beosztott felettese a minõsítõ - önbesorolás - elõmeneteli rendhez továbbképzési rend tartozik - üres posztokat nyílt, elõre meghirdetett pályázaton töltik be, független bizottság bírálja el - tisztvis-k jogai, kötelezettségei jogszab-ban rögzítettek - elbocsátás: csak az alkalmatlanság megállapítása után, indoklással (ha hivataltípus megszûnése miatt: végkielégítés) - rögzített felelõsségi rendszer - pl: Frao, Németo (legtöbb eu-i ország) - tendencia: zárt rendszerek száma nõ - alkalmazási v. nyílt v zsákmányrendszer 84 - minden alkalmazottat külön szerzõdéssel, elõre meghatározott idõre vesznek fel, a foglalkoztatás feltételeit elõre rögzítik szerzõdésben - 0 elõmenetel - szerzõdés lejárta: munkaadótól függ, hogy

meghosszabbítják-e - a köztisztviselõi elit általában a választások után a pol-i elittel együtt cserélõdik - nagyobb mobilitás - pl: USA, de itt is tendencia a zárt rendszer felé 58. A közigazgatás személyzeti rendszerének jogi szabályozása Magyarországon - jogi szabályozás: a jogszab-i hierarchia minden szintjén - Alk - személyzeti rendszer alapjai; az egyes szervek felépítése - VII. fejezet: a Korm és minisztériumok felépítése - VIII. fejezet: rendõrség és fegyveres erõk - IX. fejezet: ök - ombudsmann, ÁSZ, MNB - 1992. évi XXIII tv a köztisztvis-k jogállásáról - kik tartoznak a személyzeti rendszerbe 1. kzp-i ig-i, T-i és helyi szervek (MeH, minisztériumok, ohsz-k) 2. köztársasági megbízott hivatala 3. képviselõ testület hivatala köztisztvis-i, ügykezelõi, fizikai alkalmazottai - a következõ szervek tisztvis-inek, ügykezelõinek, fizikai alkalmazottjainak jogviszonyára is e tv rendelkezései irányadók (ha tv másként

nem rendelkezik) - ogy hivatala - AB hivatala - ogy-i biztos hivatala - ÁSZ - Közbeszerzések Tanácsa - ORTT irodája - Gazdasági Versenyhivatal - a tv alkalmazásában - tisztvis: aki a felsorolt közig-i szervek feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntõ, ill. érdemi feladatot ellátó vezetõ, v ügyintézõ - ügykezelõ: aki a közig-i szervnél ügyviteli feladatot lát el - minden más munkavállaló fizikai alkalmazott - a tv zárt rendszert alakít ki: - nyilvános közzététel és pályáztatás a megüresedett posztokra - határozatlan idõre szóló kinevezés, kivétel pl: próbaidõ; tartalma csak közös megegyezéssel változtatható ⇒ munkavállaló elmozdíthatatlan (felmentés: csak ha a szerv v. a tisztvis munkaköre megszûnik, ill ha a munkavállaló alkalmatlan, ehhez a felettes indoklása kell; végkielégítés csak az utóbbi esetben nem jár) - elõmenetel: iskolai végzettségtõl, közszolgálati jogviszonyban eltöltött idõtõl függ

(elõírt feltételek fennforgásakor kötelezõ megadni a magasabb besorolást) 85 - min. középfokú alapképzettség (egyes posztokra szigorúbb); 1 év után: közig-i alapvizsga (kivéve jogtud-i, közgazdászi, rendõrtiszti, igszervezõi oklevéllel rendelkezõk) - minõsítés (célja: szakmai tev. mérése, fejlõdés elõsegítése) elõzi meg a magasabb besorolást - munkaidõ: 40 óra hetente (ha kevesebb: kevesebb díj), túlmunkáért szabadidõ jár, 25 nap szabadság/év - díjazás: elõzõ évinél nem alacsonyabb alap (költvet állapítja meg) szorzata egy szorzóval, ami a besorolással együtt nõ + illetménykieg, illetménypótlék, 13. havi fizetés - korm.r-k - közig-ban dolgozók munkaideje, munkavégzése, jutalmazása (1992-es korm.r) - közig-ban dolgozók képesítési elõírásai (1995-ös korm.r) 59. A köztisztviselõi jogviszony keletkezése és megszûnése, feltételrendszere - a jogviszony létrejöttének feltételei: - nagykorúság,

magyar állampolgárság, büntetlen elõélet (elõzetes állambiztonsági vizsgálat minden jelöltnél) - összeférhetetlenség hiánya - nem lehet ök-i képvis annál az ök-nál, amelyik az õt alkalmazó szerv illetékességi T-n mûködik - egyéb munkaviszonyt csak a munkáltató engedélyével létesíthet (kivéve: tudos, oktatói, mûvészeti, jogi oltalom alá esõ szellemi tev); vezetõ köztisztvis: nem létesíthet egyéb munkaviszonyt (kivéve a fentieket) - pártban 0 tisztség, párt nevében v. érdekében közszereplést nem vállalhat (kivéve: jelöltként részt vehet ogy-i, ök-i választásokon) - összeférhetetlenségi ok bejelentése kötelezõ, a munkáltató kötelezõ felszólítása után 30 napon belül meg kell szüntetni (egyébként megszûnik jogviszonya) - hozzátartozójával irányítási, ellenõrzési v. elszámolási kapcsolatba nem kerülhet - munkáltató a jogviszony keletkezését iskolai végzettséghez, képesítéshez, ill. gyakorlati

idõ letöltéséhez kötheti - spec szabályok: - községi ök képvistest-e x idõre felmentést adhat a képesítési elõírások alól - kzp-i ig-i szerv: középiskolai végzettség köztisztvis nem alkalmazható - jegyzõ: felsõfokú szakképzettség, x idejû szakmai gyakorlat - a jogviszony létrejötte - pályázat kiírása (tartalmaz vmennyi feltételt + az elbírálás határidejét) - jogviszony létrejötte: kinevezéssel és elfogadással, határozatlan idõre (helyettesítés v. x feladat céljából határozott idõ is lehet) + feltétel: eskütétel - munkaviszony tartalmát, munkavégzés helyét és az illetményt a kinevezõ határozza meg - közép-, ill. felsõfokú végzettséggel rendelkezõ köztisztvis 1, ill 2 (elõadóknak) éven belül közig-i alapvizsgát köteles tenni, szakiskolai végzettség mentesít - jogviszony módosítása: csak a felek közös megegyezésével - jogviszony megszûnése 1. felek közös megegyezésével 86 2. lemondással

3. felmentéssel - esetei: - ha jogutód nélkül szûnik meg a közig-i szerv - ha ogy, korm, v. ök-i képistest létszámcsökkentést rendel el - ha megszûnik a szerv azon tev-e, amelynek körében a köztisztvis-t foglalkoztatták - ha átszervezés miatt feladatköre feleslegessé válik (- utóbbi 3 eset: csak ha nincs a szerven belül képzettségének és besorolásának megfelelõ betöltetlen munkakör, v. ha egy ilyen áthelyezéshez nem járul hozzá) - ha feladata ellátására alkalmatlanná válik (ha eü-i prob: csak ha nincs ennek megfelelõ betöltetlen munkakör, v. ha egy ilyen áthelyezéshez nem járul hozzá) - ha nyugellátásra szerez jogosultságot - felmentési idõ 6 hónap (3 hónapra mentesíteni kell a munkakötelezettség alól) - felmentés esetén: végkielégítés (közszolgálati jogviszonyban töltött idõ szerint) - nem jogosult: akit nyugdíj v. alkalmatlanság (eü-i okot kivéve) miatt mentettek fel - akkor is, ha a bír hatálytalanította

a közig-i szerv jogviszonyt megszûntetõ jogellenes határozatát és a köztisztvis nem kívánja jogviszonyának fenntartását 4. a kinevezésben foglalt határidõ lejártával 5. halállal 6. a fegyelmi eljárásban hozott legsúlyosabb büntetéssel: hivatalvesztés 7. ha 30 napon belül nem szünteti meg az összeférhetetlenségi okot 8. ha alapvizsga-kötelezettségének határidõn belül eleget nem tesz 60. A köztisztviselõk jogai és kötelezettségei, jogi felelõsségük - jogai - iskolai végzettségnek, közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelõ besoroláshoz való jog - ha jogviszonya nyugdíjasként szûnik meg, a besorolásra utaló megnevezést nyugdíjasként is viselheti - elkülönült szervezeti egység vezetésére megbízást kaphat (határozatlan idõre szól, bármikor visszavonható, nem kell indokolni) - képzésben, továbbképzésben, átképzésben való részvételhez való jog (feltételek biztosítva, költségek fedezve); az

emiatt kiesõ munkaidõre járó illetményét a szerv köteles megtéríteni - legalább minden magasabb besorolási fokozatba sorolása elõtt jogosult tev-e minõsítéséhez (csak tények; hibás, v. valótlan minõsítés személyiségi jogait sértõ megállapításának megsemmisítését kérheti a bíróságtól) - évi 25 nap alapszab + besorolástól függõ pótszab - heti pihenõ-, szabad- v. munkaszüneti napon végzett munkájáért a munkaidõ kétszeresét kitevõ szabadidõ jár (illetményre is beváltható) - havi illetmény: alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék; 4 besorolási osztály: - felsõfokú végzettségû köztisztvis-k 87 - középfokú végzettségûek - ügykezelõk - fizikai alkalmazottak - éjszakai, gépjármûvezetési, veszélyességi, idegennyelvtudási pótlék + 13. havi fizetés - természetbeni szolgáltatások: ruhapénz, utazási bérlet, lakásépítési támogatás - fegyelmi eljárás esetén jogi képviselõt

vehet igénybe - jogosult érdekvédelemre - a közig-i szerv alapnyilvántartásában szereplõ rá vonatkozó adatokba betekinthet, a helytelen, ill. jogellenes adat helyesbítését, törlését kérheti - kötelezettségei: - feladatok ellátása a köz érdekében, jogszab-knak és az irányító testület döntésének megfelelõen, szakszerûen, pártatlanul, igazságosan, kulturáltan - állami és szolgálati titok megtartása - illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekrõl, amelyek tev-e során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közig-i szerv, munkatársa v. az állampolgár számára hátrányos v. jogellenes elõnyös következményekkel járna - felettese utasítását köteles végrehajtani - alapvizsga kötelezõ letétele (kivételeket l. fenn) - képzés költségeit köteles megtéríteni, ha neki felróható okból nem teljesíti a követelményeket, ill. a képzés után 2 éven belül lemond

közszolgálati jogviszonyáról - rendkívüli esetben túlmunkára köteles - felelõsségük - fegyelmi - fegyelmi vétség: aki közszolgálati jogviszonyból eredõ kötelezettségét vétkesen megszegi - fegyelmi büntetések - megrovás - elõmeneteli rendszerben egy fizetési v. besorolási fokozattal való visszavetés - 13. havi fizetés csökkentése v megvonása - címtõl való megfosztás - vezetõi megbízás visszavonása - hivatalvesztés (3 évig közig-i szervnél nem alkalmazható) - munkáltató köteles eljárást indítani fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén - eljárási költségek: közig-i szerv viseli, de jogerõs felelõsség-megállapítás esetén a köztisztvis köteles megtéríteni az õ általa indítványozott eljárási cselekmények és az õ általa igénybe vett jogi képviselõ költségeit - eljárási határozat ellen a köztisztvis bír-hoz fordulhat - kártérítési - a köztisztvis a közszolg-i jogviszonyból eredõ kötelezettség

vétkes megszegésével okozott kárért anyagi felelõsséggel tartozik - munkaszervnek okozott kárért gondatlanság esetén: 3 havi fizetés erejéig felel; szándékosság: teljes kártérítés - az ügyfélnek a munkáltató szerv téríti meg a kárt, majd alkalmazza a köztisztvis-vel szemben az ált. kártérítési szabályokat - büntetõjogi - általános bj-i felelõsség (kiv: hivatali bûncsel) 88 - a vezetõk felelõssége: eredményfelelõsség (jogsérelem hiánya esetén is felelnek az eredményességért) 61. Az utasításoknak való engedelmességi kötelezettség - a köztisztvis köteles felettese utasítását végrehajtani - a felettes utasítása a köztisztvis-nél: középerõs tartalmú (Munka TK-e: enyhébb; katonai utasítások: szigorúbbak) - az utasítást köteles megtagadni, ha annak végrehajtásával bûncsel-t v. szabálysértést valósítana meg ⇒ abszolút mentesül a felelõsség alól - az utasítást megtagadhatja, ha annak

teljesítése életét, egészségét v. testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné v. érdekeit védõ jogszab-ba ütközne ⇒ abszolút mentesül a felelõsség alól - köztisztvis köteles az utasítást adó figyelmét felhívni és egyben kérheti az utasítás írásba foglalását, ha az utasítás v. annak végrehajtása (a fentieken túlmenõen) jogszab-ba ütközik v teljesítése kárt idézhet elõ és a köztisztvis következményekkel számolhat v. az utasítás az érintettek jogos érdekeit sérti. Az írásba foglalás nem tagadható meg - az írásba foglalást közvetlen felettes útján kell kérni (ha az utasítást adó nem közvetlen felettes) - a köztisztvis írásba foglalhatja különvéleményét, ha felettese döntésével, ill. utasításával nem ért egyet - felelõsség alól csak relatív mentesül az a köztisztvis, aki azért nem teljesíti az utasítást, mert veszély fenyegetné v. mert képessége hiányzik hozzá 62. A

közintézetek fogalma, ismérvei, jogi helyzete, fajtái - fogalma, jellemzõi - állami oktatási, kulturális, eü-i és szociális feladatok ellátása - jogi státuszukat, mûködésüket, irányításukat a közig-i jog, ill. a közjog szabályozza - szoros kapcsolat a közig-gel (közig felügyelete, ellenõrzése alatt álló közcélú szervek) - szervezeti forma lehet: - jogi önállóság, jogi személyiség, közig-tól elkülönült autonómia (de a közig felügyelete, ellenõrzése alatt) - közig-i szerv irányítása alatt álló, jogi személyiséggel nem rendelkezõ közintézetek - Otto Mayer def-ja: a közintézet dologi és személyi eszközök meghatározott közcél tartós szolgálatára rendelt összessége, a közig fenntartója kezében; szervei szervezetileg elkülönülnek, önállósulnak az intézetet fenntartó közig-i szervezettel szemben - az intézetfenntartó irányítása lehet - szûkkörû, csak szabálysértés esetén jogosult intézkedésre -

erõs (pl. intézet vezetésének megbízása, önállótlanság, jogi személyiség hiánya) - intézet fenntartója lehet: - állam - államnak alárendelt állig-i szerv - ök - ök-i társulás 89 - közalapítvány - fenntartó joga: szabályozás, létesítés, megszüntetés - fenntartó kötelezettsége: vezetõ szerv létrehozása, szmsz elkészítése - közintézet önállóságának jelei: - saját vezetés, saját személyi állomány, saját dologi eszközök - önálló mûködés, önálló szervezet - bírói út vehetõ igénybe a közig-i döntés ellen - közintézet helye, jogi helyzete - Mo: jogi személyiséggel rendelkezõ állami és ök-i szervezetek, melyek humán jellegû közszolgáltatást látnak el, költvet-i gazdálkodási rendszerben mûködnek, de a közig irányítása alá tartoznak - régen: állam kzp-i szervei, ill. tanácsok hozták létre, tartották fenn - most: - állami alapítás kivételes - állami feladatot ellátók: fenntartás az

államot, ill. az ök-t terheli - ök-i intézetek az ök-k tul-ába kerültek - kulturális, eü-i szolgáltatások jelentõs része: piaci szolgáltatás ⇒ egyes intézetek gazd-i szervezetté alakultak - egyre jobban elkülönül a fenntartó irányítás a szakmai irányítástól - közintézetek csoportosítása: - ki hozhatja létre (állam, mgnszemély, ök) - költvet-e alapján - feladat alapján (szoc, eü-i, gazd-i, stb.) - irányítás alapján (fenntartói, szakmai) - közig-i feladatokat látnak el - önállóan gazdálkodnak, tulajdonosi minõség - autonómia, gyakran ök-i jogosultsággal - állami felügyelet érvényesül felettük - fajtái: - köztestületi ök-k - a tagság ök-a (nem a lakossága, mint a T-i ök-nál) - általában kényszertársulás (tv-ben kötelezõ) - funkcionális ök-nak is nevezik - állam hozza létre - vagyonjogi önállóság - Mo: 15 kamara (Eu-ba kevesebb) - közjogi jogállású közintézetek - passzív alakulat - jelentõs

részük a humán szférában mûködik - gazd-i tevékenység így is megszervezhetõ (pl: Bundesbank) - pl: egyetemek (autonómia ök-hoz kapcsolódik): igazg-i közintézmények - a szerv két tev-t lát el: - közig-i tev (egyetem: ig, bank: ig) - társ-i tev (egyetem: oktatás, bank: gazd-i tev) - közalapítvány - közjogi személy (a német jog sajátossága, de más országban is létezik) - szervezeti ig-i funkció (pl. ORTT), pénzosztogatási funkció 90 63. A közintézetek irányítása - közig feladata az állami, ök-i intézetek irányítása - szervezetirányítási feladatok: - intézet létesítése, megszûntetése - vezetõk megbízása - költvet megállapítása (állami, ök-i költvet-i támogatás biztosítása) - jogszab-ban meghatározott esetekben normatív és eseti aktusok kibocsátása - szervezet általános felügyelete - irányítás: állig kzp-i szervei (fõleg minisztériumok) - ök-i intézetek fenntartói, tulajdonosi irányítása: T-i,

helyi ök-k; irányítási jogosultság megoszlik: - ök-i testület (képvistest, közgy), polgmest, megyei közgyûlés elnöke - intézetek létesítésérõl, vezetõk megbízásáról, költvet-i támogatásról dönt - ök-i ig. szervei (élén a jegyzõ, fõjegyzõ) - intézetek önállóságának jogi garantálása erõsödik (közig-i jogi szabályok) - fõleg szakmai tev-re vonatkozóan - autonómia hatása az irányításra: leszûkül (csak létesítés, megszüntetés, vezetõk megbízása, gazdálkodási feltételek meghatározása, költvet-i állami támogatás jogi szabályozása) - tendencia: egyes döntési hatáskörök kikerülnek a közig-i szervek hatáskörébõl (pl: egyetemek létesítése: ogy; egyetemi tanár kinevezése, felmentése: közteln) - fenntartói és szakmai irányítás elkülönülése - szakmai: elkülönült állig-i szervek ⇒ hatósági tev-ként jelennek meg a szakmai irányítás egyes feladatai - szakmai irányítást sokszor állami

intézetek látják el (pl: eü-i ig, múzeumok, könyvtárak: hálózati rendszer) 64. A közintézet és a szolgáltatást igénybe vevõk közötti jogviszony - szolgáltatási jogviszony keletkezik: x jogok és kötelezettségek illetik meg az intézetet és az igénybe vevõt - közig-i szolgáltatás igénybe vétele ⇒ közig-i jogviszony - közig-i szabályozás indoka: közszolgáltatás valósul meg - jogi szabályozás kiterjed: - jogviszony keletkezése, megszûnése - szolgáltatás során keletkezõ jogok, kötelezettségek - szolgáltatást igénybe vevõk jogvédelme - a felmerült jogviták eldöntése - jogszab: részletesen meghatározzák a szolgáltatás igénybe vételének feltételeit (ez biztosítja a közcél megvalósulását, pl. egyetemi felvételiknél az esélyegyenlõség biztosítása) - a közig-i szabályozás egyik motivációja az ingyenesség, de nem nem meghatározó eleme - a közig-i jogi szabályozás sokszor akkor is jelentkezik, ha a

szolgáltatást igénybe vevõ és az intézet között polgári jogviszony keletkezik = "intézeti hatalom" (különösen, ha a szolgáltatást igénybe vevõ az intézet kötelékébe tartozik, pl: tanintézet-tanuló) - szolgáltatási jogviszony lehet pj-i jogviszony is, pl: színház-nézõ (a közig-i jogi szabályozás itt a pj korlátjaként jelentkezik) 91 65. Az egyetem, a fõiskola, mint önkormányzati jogállású (közjogi személyiségû) közintézet - alap: 1993. évi LXXX tv a felsõoktatásról - tv hatálya kiterjed: - MK T-n mûködõ felsõoktatási intézményekre - azok hallgatóira, kutatóira, foglalkoztatottaira, oktatóira - azok ig-i, szervezési, pénzügyi, gazd-i, mûszaki és szolgáltatási tev-t végzõ foglalkoztatottaira - e tv által meghatározott egyéb személyek - felsõoktatási intézmény: szakmailag önálló, ök-tal rendelkezõ jogi személy, kizárólagos joga a felsõfokú képzés és a felsõfokú végzettséget igazoló

oklevél kiadása - gazdálkodás: saját vagyon, állami vagyon, költvet-i támogatás, kiegészítõ források - felsõoktatási intézmények - állami egyetemek és fõiskolák - nem állami, de állam által elismert egyetemek és fõiskolák - egyetem, fõiskola elnevezés használata: csak ogy hozzájárulásával - egyetem létesítésének és mûködésének feltételei - min 2 tud.ág, min 2 szak, min 4 éves alapképzés és szakirányú továbbképzés - doktori képzés, doktori fokozat odaítélése - habilitációs eljárás lefolytatása - tanárai, docensei doktori, ill. mesterfokozattal és habilitációval rendelkeznek - megfelelõ személyi és tárgyi feltételek - fõiskola létesítésének és mûködésének feltételei - min 3 éves alapképzés - kutatási tev. folytatása - doktori fokozatú tanárok - megfelelõ személyi és tárgyi feltételek - felsõoktatási intézmények feladatai: - felsõfokú szakemberképzés - felkészítés tud-os ismeretek

alkalmazására, bõvítésére, mûvészi alkotások létrehozására - folytathatnak közép- és felsõfokú tanfolyami, át/továbbképzést is - feladatok megvalósítása: oktatók, tud-os kutatók, más foglalkoztatottak és hallgatók együttmûködésével - felsõoktatás ált. nyelve a magyar, de más nyelven is folyhat képzés - szervezetük - maguk alakítják ki (szervezeti egységek: karok, ezen belül kutatócsoportok, tanszékek) - kar létesítése és megszûntetése - szervezeti egységet alapítvány, vállalat önállóan és az intézménnyel közösen is létrehozhat - mûködés, vezetés - fõiskolai, ill. egyetemi tanács SZMSZ-t alkot (megküldi az MKM-nak) - feladatok - foglalkoztatottak és hallgatók jogai, kötelességei - vezetõk feladat- és hatásköre, ezek megoszlása - szervezeti tagozódás - más intézményekkel való együttmûködés 92 - vezetõk (csak magyar állampolgár, 3 éves megbízás, egyszer 3 évre meghosszabítható,

munkáltató: MKM; általános utasítási és intézkedési joga van, kivéve: intézményi tanács, HÖK, érdekképviseleti szervek) - egyetem: rektor (közteln bízza meg, menti fel - fõiskola: fõigazgató (mineln bízza meg, menti fel) (- mind2: ig-i szervezetet vezetõ fõtitkár, gazd-i fõigazgató) - vezetõ testület: intézményi tanács; hatásköre: - intézményi elvek meghatározása - szmsz megalkotása, jóváhagyása - tantervek, tud-os programok meghatározása - kinevezések kezdeményezése, véleményezése - javaslat karalapításra - költvet-i terv jóváhagyása - vagyoni eszközök felhasználásáról rendelkezik - intézményi tanács összetétele: - negyedét/harmadát a hallgatók (2 évre) - negyedét/harmadát az oktatók képviselõi (3 évre) alkotják - elnöke: rektor/fõigazgató; hivatalból tagjai a karok vezetõi és a HÖK elnöke - ök: a felsõoktatási intézmény dönt minden nem állami v. helyi ök-i hatáskörbe utalt intézményi

ügyben; ök-t sértõ jogszabályok AB elõtt megtámadhatók; joguk: - szmsz - oktatók, vezetõk kiválasztása - hallgatók kiválasztása, felvétele - tantervek, tananyagok meghatározása - kutatási programok szervezése - pénzügyi eszközök, vagyontárgyak feletti rendelkezési jog - nemzetközi kapcsolatok kialakítása - a felsõoktatással kapcsolatos állami hatáskörök - ogy - felsõoktatás fejlesztési tervének meghatározása - éves fejlesztés, mûködési költségek - felsõoktatási intézmény létesítése, átalakítása, megszüntetése - nem állami intézmény alapításához, megszüntetéséhez hozzájárul - közteln - egyetemi tanárok kinevezés, felmentése - egyetemi rektorok megbízása, felmentése - korm - mûködési feltételek biztosítása - kar, szak létesítéséhez, megszüntetéséhez hozzájárul - képesítési követelmények meghatározása - habilitációs eljárás szabályainak meghatározása - Felsõoktatási Tudományos

Tanács és a Magyar Akreditációs Bizottság szmsz-nek meghatározása - külföldi fokozatok elismerése, honosítása - hallgatók által fizetendõ díjak, hallgatók állami támogatásának rendszerét meghatározza - mineln - fõiskolai tanár, fõigazgató kinevezése, felmentése 93 - FTT és MAB elnökének és tagjainak megbízása - mûvmin - felsõoktatási pol kialakításában részvétel - felsõokt éves költvet-i tervét és beszámolóját benyújtja a korm-nak - trvességi felügyelet - alapképzésû szak indítását jóváhagyja - állami eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerûségét ellenõrzi - külföldi felsõoktatási intézmény mo-i mûködésének engedélyezése - döntései bír elõtt megtámadhatók - országos felsõoktatási testületek - FTT - javaslattevõ, döntéselõkészítõ, véleményezõ - 22 tag (3 évre), elnöke a min - képzési ágak és funkciók szerint bizottságai vannak - MAB - képzés

színvonalának ellenõrzése, minõsítése (8 évente) - HÖOK küldötte részt vesz ülésein - állást foglal, hogy mely tudT-n folytathat képzést az egyetem, ítélhet oda doktori címet 94