Filozófia | Tanulmányok, esszék » Szent Ágoston - A boldog életről, a szabad akaratról

Szent Ágoston - A boldog életről, a szabad akaratról A kor bemutatása A fáraók hatalmas birodalmát is eltemette az idő. Csak a Gizeh melletti piramisok tanúskodnak arról a méreteiben gigászi, tartalmában is értékes kultúráról, melyet a fáraók Chamnak ivadékaival teremtettek. Ez óriási temetőbe a Krisztus előtti IX. században hoztak új életet tyrusi bevándorlók, akik Karthágót alapították. A f éltékeny Róma 146-ban Kr e 17 napig tartó pokoli tűzzel ezt is elhamvasztotta és felszántva a virágzó város területét, átkot mondott mindenkire, aki e romokat újraépíteni merészelné. És Karthago mégis újraépült, sőt Augustus császár által az Africa proconsularis fővárosává tétetett. A virágzó gyarmatba ugyancsak Rómából terjedt el a kereszténység s ott csakhamar uralkodó vallássá lett. Amikor 400-at írtak, 500-nál több püspökségben virágzott a hitélet. A századok viharai ezt is elsöpörték a föld színéről

A szomorú pusztulás temetőjéből a Cheops óriásgúlánál is gigászibb méretekben emelkedik ki a hajdani Tagaste nagy szülöttje: Szent Ágoston. A térképről Tagaste is régen lekerült már. Helyén most egy kis falu áll, melyet az arabok Souk-Arras-nak hívnak. Egy sziklabarlanghoz még most is évenként zarándokolnak el orani spanyolok, mert a hagyomány szerint ott pillantotta meg a napvilágot Ágoston 354-ben november 13-án. 1 Szent Ágoston élete Aurelius Augustinus (354-430) az észak-afrikai Numidia Tagaste helységében született keresztény-pogány házasságból. Karthágóban végzett tanulmányai után előbb ott, majd az akkori császári székhelyen, Milánóban, mint a szónoklattan mestere működött. 19 éves korában Cicero Hortensiusa keltette fel érdeklődését a filozófia iránt. Erős érzékisége ösztönzésére először a manicheusok szektájánál 1 Dr. Babura László Szent Ágoston élete /Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár/

kereste az igazságot, majd egyideig az akadémikus szkepszis tartotta fogva; de legmaradandóbb hatással az újplatonikusok voltak rá. Plotinosz és Porphyriosz műveit Marius Victorinus fordításában olvasta. Arisztotelész Kategóriái mellett Platón művei közül valószínűleg csak a Menont, a Timaiost és a Phaidont ismerte. Hosszas lelki küzdelem után a keresztséget Milánó püspöke, Ambrus kezéből felvette. (387) Anyjával, Monikával, aki Afrikából követte, röviddel megkereszteltetése után visszaindult hazájába, de anyja a tengerre szállás előtt Ostiában meghalt. Egyévi római tartózkodás után Ágoston visszatér Afrikába, ahol rövid ideig elvonultan él, majd pappá szentelik s Hippó püspöke lesz. Mint püspök fáradhatatlanul küzdött a manicheusok dualizmusa, az egyház egységét veszélyeztető donatisták, s a természet romlatlanságát hirdető pelagianusok tana ellen. Buzgó lelkipásztori, nagy irodalmi tevékenységet fejtett

ki, levelezése révén érintkezésben állt az egész művelt világgal. A vandálok ostroma közben hunyt el. Augusztinusnál a filozófia nem öncélú, racionális vizsgálódás, hanem a legközvetlenebb egyéni élmény; nem teoretikus megállapítások levezetése és összegezése, hanem a keresztény életszabály észszerű megalapozása. Személyében a bölcselő elválaszthatatlan a vallásos géniusztól, a gondolkodó a misztika útjait járó szenttől. Életproblémája megtérésével megoldást nyert Az egyház tanítását készséges lélekkel magáévá téve, a bölcselet rendeltetését abban látta, hogy hitét értelme előtt igazolja, amennyiben ez az ész immanens korlátai mellett lehetséges, s ezzel igazságot szomjazó lelke boldogságát teljessé tegye. ,,A boldog élet ugyanis az igazságban talált öröm (Conf I X 23, n 33.)2 2 Kecskés Pál: A bölcselet története /Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár/ III. A középkori bölcselet

Szent Ágoston művei Szent Ágoston teológiai és filozófiai tekintetben is maradandót alkotott. Belső lelki fejlődésének, a keresztény hitre való térésének leírása, a Vallomások ( Confessiones, 397-400 ) a lélektan remekei közé sorolható. Eszmei érlelődését segítette Platón ( a Menőn, a Phaidón és a Timaiosz ismerete ), Cicero, az újplatonizmus, a manicheizmus ( amely tannal később szembefordult ); a kereszténységhez való vonzalmat Ambrosius személyesen és Szent Pál rómaiakhoz írt levele ébresztette fel benne. Kisebb írásai: A boldog életről, A rendről, A szabad akaratról, Az igaz hitről egy-egy kérdéskört világítanak meg. Jelentős nagy műve a De Trinitate ( A szentháromságról, 397-412 között írta, 420-ban publikálta ); a De civitate Dei ( Isten országáról, 413-426 ) s a már említett vallomások. A szabad akaratról című dialógus első könyvét és a második könyv egy részét Ágoston a megkeresztelkedés és

az Afrikába való visszatérés között 387-ben vagy 388-ban írta azzal a céllal, hogy megcáfolja a manicheusok felfogását a rossz eredetéről. A második és harmadik könyvet csak néhány év szünet után, 391 és 395 között fejezi be Hippóban. A mű egésze így Ágoston akaratfelfogásának módosulásáról is képet ad. A középkori bölcselet jellege Szent Ágoston A szabad akaratról A kiválasztott részlet a harmadik könyvből való. Az alapkérdés: mi a bűn, az akarat-e a bűn oka. Mi az akarat oka? „Minden rossz gyökere a kapzsiság.” Nem csak a pénzben kifejezhető kapzsiság, hanem minden olyan dolog után, amelyre mértéktelenül vágyik az ember, s többet akar belőle, mint ami elég. A kapzsiság a sóvárgás egy fajtája, a sóvárgás visszás akarat, tehát a természet ellen való. Minden rossz oka tehát a visszás akarat, hiszen ha természetes lenne, nem lenne bűn, amit teszünk. Az akarat előtt mi lehetett az akarat oka? Ez vagy

maga is akarat vagy nem akarat. Az akarat tehát vagy a vétkezés első oka, vagy pedig a vétkezés első oka nem bűn. A bűnt pedig csak az elkövetőjének lehet felróni, tehát aki maga is akarja a bűnt. Bármi is a z akarat oka, ha engedünk neki, mert nem tudunk ellenállni, nem követünk el bűnt. Ha ellen tudunk állni, s meg is tesszük, szintén nem követünk el bűnt. A szükségszerűen elkövetett tettek is helyteleníthetők, ha az ember helyesen akar cselekedni, de nem tud. Azonban az emberi akarat szabad; akaratunktól függ, hogy megtartjuk-e az Isten által megállapított rendet, avagy azzal szembehelyezkedünk. Az akarat immanens, belső mozgatója a szeretet. Amilyen az ember szeretete, olyan akaratának a tárgya is. Aki a jót szereti, a jót akarja, s aki a rosszat szereti a rosszra irányítja akaratát. Jó az az ember, aki az Isten által megállapított rendet szereti. Az erény a szeretet helyes rendje3 3 Kecskés Pál: A bölcselet története

/Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár/ III. A középkori bölcselet A középkori bölcselet jellege Szent Ágoston Jónak születtünk, így teremtett Isten bennünket. Láttuk, tudtuk, éreztük hogyan kell élnünk, cselekednünk. Mivel az első emberpár vétkezett, kiűzettünk a paradicsomból, s az Isten elvette ezen képességeinket. Büntetést rótt ránk, büntető ítéletet. Nem jó az ember, s n em is áll hatalmában, hogy az legyen. Vagy mert nem látja, milyennek kellene lennie, vagy mert látja, de nincs ereje olyanná lenni. „ A bűnös lélek számára valójában két büntetés van: a tudatlanság és az erő hiánya”. A tudatlanságból ered a megszégyenítő tévedés, az erő hiányából a kínszenvedés. Isten segítségünkre van, ha hajlandóak vagyunk mi is a jóra, segítségét kérni, kutatni, hogyan tudnánk hozzá, tanításához méltóan élni. Elvette ugyan tőlünk a bűntelen állapotot, s büntetésképpen tudatlannak,

halandónak és erőtlennek tett minket, de nem vette el a termékenységet. Utódok sokasága népesíti be a földet, s ahhoz, hogy Isten felé forduljanak, akaratukat nem elég nem akadályozni, de támogatni is kell. A rossz eredetére vonatkozó kutatás tétje az isteni igazságosság. A cél annak a hittételnek filozófiai bizonyítása, hogy Isten nem oka a rossznak. Ágoston itt azért koncentrált az erkölcsi rosszra ( „ A rossz cselekvése” ), mivel úgy véli, ha erről bebizonyosodik, hogy az ember szabad akaratából ered, akkor a külső rossz automatikusan jogos isteni büntetésnek minősül. A „ Honnan a rossz? „ kérdését, a plotinoszi módszertant követve, a „ Mi a rossz? „ kérdése felől közelíti meg. Első válaszkísérlete a szenvedély (libido) fogalmára épül, mely definíciója szerint „ az akaratunk ellenére elveszíthető dolgok szeretete „. Ezzel kész is a válasz a rossz mibenlétének kérdésére 4 4 Szent Ágoston A

boldog életről – A szabad akaratról Európa Könyvkiadó 1997. 233 oldal A lélek eredetével kapcsolatban négyféle nézet van: - A nemzés révén öröklődik, tehát az első emberrel vétkeztünk mindnyájan - Minden egyes születendőben újra keletkezik – a vétkes előd a felelős az utód természetéért, de a lélek a teremtő segítségével nemesebbé teheti magát, meghallgathatja a továbbhaladásra való buzdítást, tökéletesedhet - Valahol másutt létezik s Isten küldi le, hogy az első ember halandóságából született testet jól irányítsa, az erények segítségével megtisztítsa, törvényes, jól elrendezett szolgálatot szabjon ki rá - Magától száll alá – tudatlanságát, tehetetlenségét saját akaratának köszönheti. Kérhette volna Isten segítségét, kereshetett, próbálkozhatott volna A Teremtő az örök, hozzá igyekszünk. Úgy hiszem, még ma is sok igazság van ebben a könyvben. Tudnunk kellene felmérni, hogy

valóban helyesen cselekszünk-e, nem csak elvakultak, önelégültek vagyunk. Azt hisszük már mindent láttunk S itt jön a tudatlanságból fakadó tévedés. Felhasznált irodalom: Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet /Elektronikus kiadás MEK/ Kecskés Pál: A bölcselet története /Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár/ Szent Ágoston: A boldog életről – A szabad akaratról /Európa Könyvkiadó 1997/ Dr. Babura László: Szent Ágoston élete /Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár/