Nyelvtanulás | Magyar » Lengyel Attila - Egységes nyelvtan középszintű szóbeli tételgyűjtemény

Lengyel Attila Egységes Nyelvtan Tételgyűjtemény 20 átfogó tétel az eredményes felkészüléshez középszint 2009 [Érettségi tételgyűjtemény – Lengyel Attila] Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel 1. tétel: Nyelv és gondolkodás, a nyelv és megismerés viszonya A nyelv fogalma: A legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösségé, általában egy nemzet tulajdona A külsı és belsı valóságot minden más jelrendszernél pontosabban fejezi ki. A nyelv a közvetlen, emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. A nyelv és a gondolkodás viszonya: Lehetséges-e nyelv nélkül gondolkodni? Avagy a nyelv határozza-e meg, miként gondolkodunk? Vajon melyik volt elıbb? Melyik az elsıdleges? Több vélemény létezik a nyelv és a gondolkodás viszonyáról. Ezek a nézetek a nyelvfilozófia területére vezetnék
A gondolat idıben megelızi a nyelvet. A nyelv és a gondolkodás két teljesen különbözı dolog, az egyik függ a

másiktól. Elıbb születnek a gondolatok, aztán öntjük ıket szavakba. A nyelvi forma mindig feltételez gondolkodást, de a gondolkodás nyelvi forma nélkül is létezhet Ezt a felfogást igazolja a kisgyermekek gondolkodása, akik már megértik, felfogják a körülöttük lévı dolgokat, amikor még nem tudnak beszélni. A nézet a felvilágosodás korába, a 18 századba vezet vissza Az ész mindenhatóságába vetett hit - Descartes racionalizmusa - a gondolkodás egyetemességét vallja, a nyelvek különbözısége szerinte csupán a szavak hangalakjában érhetı tetten.

A gondolkodás és a nyelv egyetlen folyamat különbözı oldalai, egyidejő, egymást feltételezı jelenségek. A nyelv azonos a gondolkodással, nem képzelhetı el gondolkodás a nyelv használata nélkül A nyelv függ a gondolkodástól, ugyanakkor meg is határozza azt. A nyelv az elsıdleges, a gondolkodás tulajdonképpen „belsı beszéd". Nyelv és gondolkodás nem azonosak, de

kölcsönösen feltételezik egymást A nyelv a sikeres gondolkodási folyamat legfontosabb eszköze, nélkülözhetetlen része Nincs (fogalmi) gondolkodás nyelv nélkül. A gondolat határait a nyelv határai jelölik ki Másképpen gondolkodnak a különbözı nyelvet beszélık Azt is mondják, valaki ahhoz a nemzethez, néphez tartozik, amelyik nyelven gondolkodik, bármelyiken is beszéljen. Ez a nézet is a felvilágosodás korában alakult ki. Képviselıje Jean-Jacques Rousseau Humboldt szerint minden nyelvben sajátos világszemlélet fejezıdik ki, ezért egy idegen nyelv megtanulása valójában egy új világszemlélet elsajátítását jelenti. A NYELV MINT AZ EGYEN, ILLETVE MINT A KÖZÖSSÉG ALKOTÁSA A nyelv és maga a verbális kommunikáció kulturális termék, az ember fejlıdéstörténete során alakult ki, és együtt változik a kultúrával. Fejlıdése lassú folyamat Különbözı területi, szociális, életkori sajátosságok alapján kialakuló

társadalmi csoportok a nyelvnek eltérı változatait hozzák létre társadalmi-szociális-kulturális igényeiknek megfelelıen [nyelvváltozatok]. Egy nyelv addig élı, ameddig létezik az a közösség, amelynek tagjai használják. A nyelv használatát mindig az ıt használó közösség szabályozza Nyelv és beszéd kölcsönösen feltételezik egymást. A nyelv a beszéd alapja, a beszéd a nyelv alkalmazása, létezési formája. Ferdinánd de Saussure svájci nyelvész szerint „a nyelv olyan készlet, amely a beszéd gyakorlása útján rakódott le az ugyanahhoz a közösséghez tartozó beszélıkben; egy virtuálisan minden agyban vagy - pontosabban - a valamely együtteshez tartozó egyének agyában meglevı nyelvtani rendszer. A nyelv ugyanis senkiben sem teljes; tökéletes formájában csak a közösségben él." Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 1. tétel NYELV [langue] BESZÉD

[parole] Társadalmi [kollektív] jelenség. Passzív. Független az egyéntıl. Rendszer [jelek + szabályok rendszere]. A kollektív tudatban létezik. Összeállította: Lengyel Attila Egyéni [individuális] jelenség. Aktív. Függ az egyéntıl. Alkalmazás. A kollektív, öröklött szabályrendszer egyéni alkalmazása. 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 2. tétel 2. tétel: A nyelv mint jelrendszer Az ember azért alkot jeleket, hogy vele valamilyen üzenetet fejezzen ki a másik ember számára. Így felhasználva azonban a jel már nem egyszerően a valóság egy darabjának felidézıje, hanem a másik embert tájékoztató, befolyásoló jelzés. A legegyetemesebb – mindenki által legismertebb, leghasználtabb és legteljesebb – jelrendszer a nyelv, elsısorban anyanyelvünk. Jel: olyan (látható, hallható, tapintható) érzékelhetı fizikai jelenség, amelynek a jelet használó csoport által elfogadott jelentése van. [Ha

egy közösség jelként tartja számon] (Ez több, mint ami közvetlenül érzékelhetı.) Összetevıi: - alak/jelölı: érzékszervekkel felfogható (ez általában a hangsor) - jelentés: amire utal, amit szimbolizál az alak, a jelölı pl. közlekedési táblák, állami jelképek A nyelvi jel Hangalak és jelentés együttese, és a valóság egyes elemeit, jeltárgyait tükrözi. A hangalak az a hangsor (betősor), amit hallunk és látunk. A jelentés az a fogalom, amire a hangalak hallásakor vagy látásakor gondolunk, a nyelvi jel tartalma és használati értéke. A jelentés többnyire meghatározza, hogy a szó milyen körülmények között használható fel. Jellemzıi: - érzékszervekkel felfogható - önmagánál többet jelent, szimbolikusan utal valamire - egy közösség tagjaként használjuk, megállapodáson alapul a jelentése, konvencionális - jelrendszerbe illeszkedik = Jelek+ használati szabályok - arra használjuk, hogy embertársainkkal kapcsolatot

teremtsünk. Szemiotika Az általános értelemben vett jeltudomány. Görög (széma) szóból ered, melynek jelentése: jel Megteremtıje: Charles Sanders Peirce (1839-1917) amerikai szemiotikás. Peirce modellje szerint a nyelvi jeleket három csoportba soroljuk: 1. Index: a jelölt és a jelölı között valamilyen kapcsolat van (ok-okozati, logikai) (pl: közlekedési tábla) 2. Ikon: a jelölt és a jelölı között valamilyen hasonlóság van (térkép) 3. Szimbólum: a jelölt és a jelölı között semmilyen kapcsolat nincs, csak hagyomány vagy megállapodás köti össze ıket (pl.: zászlók színei) Szemantika Jelentéstan, a nyelvi jelek jelentésével, tartalmi oldalával foglalkozik. A nyelvi rendszer elemei: - fonéma vagy beszédhang: önálló jelentése nincs, csak jelentés megkülönböztetı szerepe van. morféma: szótı és toldalékok. A legkisebb nyelvi elemek, amelyeknek jelentésük van. A toldalékok jelentését grammatikai jelentésnek nevezzük

Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 2. tétel - - lexéma: szó, fogalmi jelentéssel rendelkezı nyelvi elem. Minden szónak van elsıdleges alapjelentése, amely viszonylag állandó, független a szövegkörnyezettıl. Az elsıdleges jelentésbıl a nyelvhasználat során alakulnak ki a másodlagos, harmadlagos mellékjelentések. Minél több mellékjelentés kapcsolódik a szó alapjelentéséhez, jelentésköre annál tágabb. Az aktuális szövegkörnyezet hatására a lexéma jelentése bıvülhet kontextuális jelentéssel is, ami nem szerepel a szótárban. szintagma: szószerkezet. Morfémákból szerkesztett nyelvi jelek mondat: a mondatjelentés egyrészt a mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének összessége, másrészt ehhez járul a szövegkörnyezetbıl adódó másodlagos (aktuális) jelentés szöveg: a jelentés a nyelvi jelek legváltozékonyabb eleme, az alap- és mellékjelentéseket a

szövegkörnyezet állandóan módosíthatja. A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer. Minden nyelv univerzális, struktúrája azonos: nyelv= jelkészlet + szabályok (nyelvtan, grammatika) + hagyomány. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 3. tétel 3. tétel: Kommunikáció tényezıi, a sikeres kommunikáció megvalósításának feltételei Elkülöníthetı egymástól a közvetlen, emberi kommunikáció általános, minden jelrendszer útján végbemenı fogalma a nyelv segítségével történı információcserétıl. A nyelvi kommunikáció jellegében és jelentıségében is egyértelmően elkülöníthetı a nem-verbális (nem szóbeli) jelzésektıl, pl. a morze-jelek, siketek jelbeszéde, mimika stb, illetve egyéb természetes és mesterséges jelektıl, mint a moha a fán, vagy a közlekedési jelek. Az információ bármilyen jelrendszer segítségével továbbítható, ı maga az üzenet, így

egyúttal a kommunikáció egyik - nélkülözhetetlen - eleme (tényezıje). KOMMUNIKÁCIÓ KÖZLÉSFOLYAMAT Bármely jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználása. Pl. siketek jelbeszéde, mimika, gesztusok, stb. A nyelvnek, mint jelrendszernek az emberi érintkezésben való kölcsönös felhasználását jelenti. INFORMÁCIÓ Csak egyoldalú tájékoztatás, illetve tájékozódás. Nincs (azonnali) visszajelzés. Azaz az emberek közötti beszédet jelenti! Pl. újságot olvas valaki, rádiót hallgat, tv-t néz stb. A KOMMUNIKÁCIÓ TÉNYEZİI: Olyan tényezıi, szereplıi a kommunikációs folyamatnak, amelyek nélkül közvetlen, emberi kommunikáció nem jöhet létre. Feladó [beszélı] F Mindkét részrıl alkotó folyamat, közöttük folyamatos Címzett [hallgató] C szerepcsere zajlik. Kód [ismert nyelv] K F és C számára is - legalább részben - ismertnek kell lennie. Csatorna [közeg] Cs Az a közeg, amelynek a

segítségével az információ eljut Ftıl C-ig pl. levegı, telefon, újság, rádió stb Információ [üzenet] I Amit F közölni akar C-vel. Kontaktus [kapcsolat] Ko F és C között fennálló kapcsolat, viszony, pl. fınökbeosztott, anya-lánya stb Kontextus [nyelvi környezet] Kx Amelyben az információ elhangzik. Valóság V Egészében - vagy legalább részben - ismertnek kell lennie C számára is. A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA: A beszélı [feladó] továbbítani akar egy üzenetet [információ] a hallgatónak [címzett]. Közöttük létezik valamilyen kapcsolat [kontaktus], ami befolyásolja az üzenet megformálását (pl. szóhasználat, hangsúly, nonverbális jelek stb) A szöveg egy bizonyos szövegkörnyezetben [kontextus] hangzik el, amely megadja egy rövid üzenetnek is a pontos értelmét, helyét. Az üzenet továbbítása valamilyen mindkét fél számára ismert nyelv [kód] segítségével történik. Ez a siketek esetén természetesen a

saját jelrendszerüket jelenti, közlésfolyamat esetén az emberi nyelvet, de történhet csupán nem-verbális jelek segítségével is. A hallgató akkor érti meg az üzenetet, ha legalább részben ismert számára az a valóság(szelet), amirıl a feladó tájékoztatja, amire felhívja stb. Az üzenetet mindig valamilyen közegben [csatorna] továbbítjuk, ha ez a levegı, akkor természetes, közvetlen emberi kommunikáció történik. Elıfordulhat az is, hogy valamilyen mesterséges eszköz (pl Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 3. tétel telefon, vagy akár rádió, televízió) továbbítja az üzenetet, ilyenkor több esetben közvetett kommunikáció történik (lásd a tömegkommunikációról szóló részt). KONTEXUS KÓD FELADÓ --------------- ÜZENET-KONTAKTUS --------------- CÍMZETT CSATORNA VALÓSÁG A kommunikációs folyamat A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI: A kommunikáció funkciója azt a

szándékot jelenti, amiért a feladó az üzenetet továbbítani akarja. Ez lehet egyszerő tájékoztatás [referenciális funkció], de a beszélı kifejezheti saját érzelmeit is [emotív funkció], vagy hatást akarhat gyakorolni a hallgatóra [konatív funkció]. Ezek a kommunikáció alapvetı funkciói. De a közlésfolyamatnak célja lehet az is, hogy a beszélı egy létezı kapcsolatot fenntartson a hallgatóval, vagy újralétesítse azt, ha valamilyen szubjektív okból eredı zavar (pl. a hallgató figyelme elkalandozott) támadt a folyamatban [fatikus funkció]. Ez a zavar eredhet a nyelvi megformálás minıségének elégtelenségébıl is (pl. nem megfelelı szóhasználat, rossz artikuláció, nem megfelelı hangerı), ilyenkor a beszélı okozza a zavart [metanyelvi funkció]. Végül - ugyancsak a nyelvi megformálásból eredıen - a közlésfolyamat irányulhat a hallgató szépérzékének fejlesztésére, esztétikai gyönyörködtetésére [esztétikai

funkció] is. Ennek sajátos területe a szépirodalom, de a köznyelvi kifejezések között megfelelı nyelvi leleménnyel magunk is alkothatunk ilyeneket. Tájékoztatás, ill. tájékozódás [ábrázoló, referenciális funkció] Kifejezı [emotív] funkció Az információra [i] irányuló funkció. A valóság ábrázolása, véleményünk közlése, illetve az erre vonatkozó kérdés. (Elsısorban kijelentı, kérdı modalitású mondatok.) A kommunikációs folyamat alapvetı A beszélıhöz [F] kapcsolódó funkció. funkciói Minden verbális Valamilyen belsı tartalom kifejezése, pl. (szóbeli) megnyilvánulás érzelem, akarat. (Elsısorban felkiáltó, besorolható valamelyik csoportba. óhajtó modalitású mondatok.) Felhívó [konatív] funkció A hallgatóra [C] irányuló funkció. A hallgató befolyásolása, pl. kérés, kívánság, felszólítás. (Elsısorban óhajtó, és felszólító mondatok.) A kapcsolat fenntartása [fatikus funkció] A

kontaktusra [Ko] irányuló funkció, pl. Figyelsz? Érted? Célja a kommunikáció létrehozása, fenntartása. Értelmezı szerep [metanyelvi funkció] A kódra [K] irányul. A nyelvi megformálásra teszünk fel kérdést egy nem jól hallottértett szó miatt, pl Hogyan? Mit mondtál? Esztétikai [poétikai] funkció Az üzenetre [1] irányul. Alapja a nyelvi lelemény, a nyelvi megoldásra irányítja a figyelmet. A szépirodalomban a többi funkció fölé helyezıdik. Összeállította: Lengyel Attila 2 A kommunikációs folyamat másodlagos (kiegészítı) funkciói. A fenti három alapfunkcióhoz járul(hat)nak. 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel 4. tétel: A nem nyelvi kifejezıeszközök szerepe az emberi kommunikációban, kommunikációs konfliktusok NONVERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ: A nonverbális kommunikáció a közvetlen, emberi érintkezés nem nyelvi kifejezıeszközeit jelenti. (A verbális latin szó, szóbelit jelent)

Ezek többnyire ösztönösek, pl., a félelem hátráló mozdulata, a születés utáni szopás azonnali képessége, vagy a mosoly De vannak közöttük kulturálisan meghatározottak is, pl. a karikaformára görbített hüvelyk- és mutatóujj, az O.K jelzés, amelyet az Egyesült Államokban az újságok hoztak divatba. A minden rendben jelentése azonban csak az angolszász országokban egyértelmő, Japánban a pénzt, Franciaországban a semmit. És vannak olyan nem nyelvi kifejezıeszközök, amelyekben mindkét tényezı szerepet kaphat, pl ha egy népes utcán egy férfi és egy nı megy el egymás mellett, a férfi a nı felé fordul a testével, míg a nı elfordul tıle. A közlésrendszer nem-verbális formáit csupán az 1960-as években kezdték aktívan tanulmányozni, Július Faust, késıbb a 80-as években Allan Peace. Korábbi kutatója Charles Darwin, aki az 1870-es években az emberek és az állatok viselkedésérıl és érzelemkifejezési módjairól

jelentetett meg tanulmányt. A késıbbi munkák ıt igazolták Vizsgálatok szerint a közlésrendszerünk mintegy 7 %-a verbális (kizárólag szóbeli), 38 %-a vokális (azaz zenei, beleértve a hangszínt, a hanghordozást és a nem-beszédhangokat) 55 %-a (!) nem-verbális. A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a verbális közlést elsısorban információk átadására használjuk, míg a nonverbálisat egymás iránti magatartásunk kifejezésére, illetve a verbális közlés helyettesítésére. A NONVERBÁLIS JELEK SZEREPE, FAJTÁI: Felerısít(het)ik, megkérdıjelez(het)ik, illetve helyettesít(het)ik a szavakkal [verbálisan] kifejezett tartalmat. Amikor azt mondjuk (vagy csak gondoljuk), hogy valaki hazudott nekünk, tulajdonképpen arra figyeltünk (fel) (tudatosan vagy öntudatlanul), hogy valaki mást mondott szavakkal, mint amit a teste (mimikája, gesztusai stb.) jelzett A gesztusokat mindig csoportokban (!) értelmezzük, sosem elkülönülten, mert egészen

más következtetésre juthatunk. Úgy, ahogy egyes szavak is mondatban, illetve szövegben nyerik el igazi értelmüket. Mimika Az arc és a száj melletti izmok mőködése hozza létre. Arcjáték Egy ismert viselkedéskutató szerint 7-féle érzelem tükrözıdhet arcunkon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklıdés. Különbözı kultúrákban más a mértéke az érzelmek, és így a mimikai kifejezések kimutatásának. Bizonyos tevékenységet végzık tudatosan használják a mimika jeleit, pl. színészek, politikusok, kártyajátékosok Gesztus A kar és kéz mozdulatait jelenti. Egy részük tudatos, más részük öntudatlan, de óhatatlanul figyelünk rájuk. A kézfogástól a keresztbetett két kar szembenállást kifejezı mozdulatán keresztül az üdvözlı integetésig számtalan változata lehetséges. Sokszor zavarjeleket (is) közvetítenek: a kezek tartása, akaratlan mozgása idegességrıl, feszültségrıl árulkodhat, vagy

éppen hazugságot leplez le öntudatlanul. Testtartás Kifejezheti a témához, a beszélgetıpartnerhez való viszonyt. A testtartás ösztönös, sokszor tudattalan tartalmakat hordoz a hallgatóval (beszélgetıpartnerrel) szemben. Ide tartozik a meghajlás módja, a leszegett fej, ülı testhelyzetben a lábak mozgása, elıre-vagy hátradılés pl. egy üzleti tárgyaláson stb Testtartásunk kifejezhet érdeklıdést, figyelmet, vagy akár fájdalmat, pesszimizmust, netán megalkuvást is. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 4. tétel Térköziség Helyzet. Zónatávolság Távolság a hallgatótól A másik féltıl való távolság kifejezi a hozzá való viszonyunkat. Általában öntudatlanul állítjuk be, azonban ha nem a megfelelı, egyikünk közelebb vagy távolabb lép. Velünk született képesség, de a kulturális hagyományok módosíthatják. Szakértık megkülönböztetnek intim [15-45 cm],

személyes [45-120 cm], társadalmi [120-360 cm] és nyilvános [360 cm felett] zónát. HASZNÁLATÁNAK LEGISMERTEBB, NYILVÁNVALÓ TERÜLETEI: ■ Az 20. század elsı felében a filmmővészet egyetlen közlési módja a némafilm volt Legnagyobb hatású színésze Charlie Chaplin. A jó színész kritériuma az ilyen filmekben az adekvát (az ábrázolt helyzetnek, érzelemnek megfelelı) mimika és gesztushasználat volt. A hangosfilm feltalálásával - a nonverbális jeleket kiegészítve - a verbális képességek is hangsúlyossá váltak. ■ Üzleti világ. Üzleti tárgyalások Ügynökök Cél az ügyfél meggyızése arról, hogy szüksége van az adott termékre, szolgáltatásra stb. A nem nyelvi jelekbıl következtetve a gyakorlott üzletkötı tudja, mikor kell még ajánlania, engednie a cél érdekében. ■ „Nıi megérzés", intuíció. A jobb oldali agyfélteke-dominancia következtében a nık jobban figyelnek ezekre a jelekre. Annál is inkább, mivel

csecsemıkorú gyermekeikkel sokáig nem tudnak verbálisan érintkezni, így a gyermekes anyák ilyen irányú képessége elmélyül. (Kevés nı figyelmét kerüli el, ha férje hazudik, viszont sok nı könnyen félre tudja vezetni partnerét.) Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 5. tétel 5. tétel: A magyar nyelv eredete, a nyelvtörténet korszakai A MAGYAR NYELV EREDETE, ROKONSÁGA: ugor ısmagyar obiugorok magyar vogul (manysi) osztják (chanti) Uráli alapnyelv finnugor finn-permi finn-volgai permi volgai közfinn zőrjén (komi) votják (udmurt) mordvin cseremisz lapp finn, észt, lív, vót, vepsze, karjalai, inkeri szamojéd déli északi nyenyec, enyec, nganaszan szölkup szajáni A magyar nyelv eredete szerint közelebbrıl a finnugor, távolabbról az uráli nyelvcsaládba tartozik. Az uráli népek valószínőleg a nagy Volga-kanyar és az Urál között éltek Európa keleti részén,

egyes megközelítések szerint Nyugat-Szibériában, az Urál hegység délkeleti lábánál. Az ısnyelv kb 6 ezer évvel ezelıtt (Kr e 4000) válhatott szét finnugor és szamojéd ágra, majd Kr. e 3000 körül a finnugor ág vált szét finn-permi és ugor ágra. Legközelebbi nyelvrokonaink az obi-ugorok: a vogulok és osztjákok, akik magukat manysiknak és chantiknak hívják. İk az Ob folyó környékén éltek, és utódaik (ma már nagyon kevesen) most is itt élnek. A tılük való elválás Kr e 2000 körül ment végbe, mivel a feltételezett ıshaza területei a szárazság következtében elsivatagosodtak. Az obi-ugorok ısei északabbra vándoroltak, míg a magyarok ısei maradtak, és áttértek a nomád állattartásra, késıbb elkezdték a hosszú hazakeresést, majd 896-ban megtalálták azt a Kárpátmedencében. NYELVTÖRTÉNETI KORSZAKOK: A magyar nyelv életének öt korszakát különítjük el a legfontosabb nyelvi folyamatok alapján. Az elımagyar korban

még közös nyelvcsaládban éltünk az uráli népekkel, az ısmagyar kor a tılük való elválás feltételezett idıintervalluma. Azért feltételezett, mivel kézzelfogható nyelvi emlékek nem maradtak fent ebbıl a korból. Az elsı - fennmaradt és tanulmányozható - nyelvemlékek az ómagyar korból származnak. így errıl a korszakról már részletesebb ismeretekkel rendelkezünk Ez a kor a magyar nyelvő írásbeliség kialakulásának kora, ez azzal is járt, hogy ki kellett alakítani a teljes magyar hangrendszert, ami ekkor még igencsak ingadozott, hiszen nincs egységes köznyelv (és irodalmi nyelv), csupán területi nyelvjárások. így mindig az adott szerzı nyelvjárása tükrözıdik vissza a nyelvemlékekben mind a szóhasználat, mind a hangzás tekintetében. A középmagyar korban erıteljesebb fejlıdés indul meg Európában a kultúra, a tudományok, s így a nyelv területén is, hiszen minden tudományos felfedezést a nyelv segítségével lehet

leírni, illetve közismertté tenni. Ezért egységesítı törekvések kezdıdnek egy mindenki számára érthetı köznyelv (és irodalmi nyelv) kialakításáért. Ez az egységesítés (szándékosan nem egységesülés) az újmagyar korban - elsısorban Kazinczy Ferenc tevékenysége révén - történhetett meg azáltal, hogy az ország északkeleti nyelvjárását mindenki számára kötelezı mintának tekintette, s mivel befolyása óriási volt az akkori kulturális, irodalmi életben, így a szerzık „kénytelenek" voltak írásaikat az ı elvárásaink megfelelıen javítani. Ez az ambivalens módon értékelhetı eljárás állította azonban helyre nyelvünk egyenjogúságát és vezetett el a magyar nyelv államnyelvvé tételéhez. A magyar nyelv történetének korszakait vizsgáló nyelvészeti módszer a diakrónia. (Lásd a szinkróniáról és diakróniáról szóló fejezetet.) Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi

– Szóbeli Tételsor – 5. tétel A korszakok röviden:
Elımagyar kor: Kr. e 5 évezredtıl a Kr e 1 évezredig tart, a nyelvrokonainkkal (uráli-finnugor-ugor) való együttélés ideje.
İsmagyar kor: Kr.e 1 évezredtıl -896-ig (a honfoglalásig) A nyelvrokonoktól való elválás idıszaka A magyar nyelv külön életének kezdete.
Ómagyar kor: 896-tól -1526-ig (a mohácsi vészig). A magyar nyelvő írásbeliség kialakulásának korszaka Még nincs egységes köz- és irodalmi nyelv. Ekkor alakul ki a teljes (de még területenként változó) magyar hangrendszer és a latin betős írás. Szórványok és szövegemlékek megjelenése.
Közép magyar kor: 1526-tól (a mohácsi vésztıl) -1772-ig (a magyar felvilágosodásig). Az igényes köz- és irodalmi nyelv kialakulásának igénye jellemzi a korszakot. Mővelt írott nyelv kimunkálásán fáradoznak.
Újmagyar kor: 1772-tıl (a felvilágosodástól Bessenyei György: Ágis tragédiája) – napjainkig.

Legfıbb cél: nyelvünk jogainak helyreállítása, államnyelvvé tétele, egyenjogúságának biztosítása a németesítı törekvésekkel szemben. Ehhez egységes magyar nyelvre volt szükség Ortológusneológus-vita Köznyelvként az ország északkeleti vidékének nyelvét fogadják el (Kazinczy Széphalom) 1844-tıl a magyar lesz a hivatalos államnyelv! A 20 század elsı évtizedeiben a száz évvel azelıttihez hasonló erıteljes fejlıdés indul meg a nyelv területén (is), ezt egyes szakemberek ún. második nyelvújításnak is nevezik A nyelvújítás kora Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 6. tétel 6. tétel: A nyelvtörténet forrásai kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek A NYELVTÖRTÉNETI KUTATÁSOK ANYAGA: A nyelvtörténeti kutatások - a diakrón vizsgálati módszer segítségével - csak írásos (kézírásos vagy nyomtatott formátumú) és ma is hozzáférhetı, tehát fennmaradt

szövegek segítségével tudnak visszakövetkeztetni az egyes nyelvtörténeti idıszakok nyelvállapotára. Természetesen csak az irodalmi nyelv állapotára, hiszen a mindennap használatos köznyelv állapota nem teljes mértékben egyezik meg az irodalmi nyelvével. Az írott emlékek valamilyen irodalmi (pl. Ómagyar Mária-siralom) vagy hivatalos dokumentum (pl A tihanyi apátság alapítólevele) céljából íródtak, tehát feltételezhetıen az akkori legigényesebb nyelvváltozat használatára törekvı szövegek maradtak ránk. Az ómagyar korból mindenképpen. A késıbbi korokban - a nyomdatechnika elterjedésével - a költséges és idıigényes kéziratos másolás helyett olcsóbb és gyorsabb sokszorosítás vált lehetıvé, ami az igénytelenebb szövegek fennmaradásának is teret adott. így - gyakorlatilag a 16 századot követıen - a köznyelv vizsgálata is lehetıvé vált. A modern, mai korban pedig akár a társalgási nyelvet is vizsgálhatjuk, vagy

akár egyes szociolektusokat (argó, szleng stb.) A késıbbi szövegforrások vizsgálatát a nyelvújításról, illetve a nyelvmővelésrıl szóló fejezet tartalmazza. ÓMAGYAR KORÍ FORRÁSOK: Az ómagyar kori források közé 896-tól, tehát a magyar nép honfoglalásától 1526-ig, azaz a mohácsi vészig terjedı idıszak szórvány- és szövegemlékeit soroljuk. A szórványok elszórtan megjelenı magyar szavakat tartalmaznak idegen nyelvő szövegekben, amelyek a megtalálás helyétıl függıen lehetnek külföldiek, vagy hazánk területén talált források. Az összefüggı magyar nyelvő szövegemlékek 200-300 évvel késıbbi keletkezésőek. Ezek már vizsgálhatóak a nyelvállapot leíró és diakrón módszereivel egyaránt Az ómagyar kori nyelvemlékek még kéziratos formájúak, többségük kódexekben (kézzel írott, többnyire vallásos tárgyú könyvekben) maradt fent kezdetben latin szövegek közé ékelve (ún. vendégszövegként), késıbb

önálló magyar nyelvő kéziratos könyvek lapjain (pl. Jókai-kódex) Szórványemlékek Szövegemlékek Idegen nyelvemlékbe beékelt (szórványos) magyar szavak. Összefüggı magyar nyelvő szövegek. Külföldi szórvány Magyar szórvány Kéziratosak Külföldön talált szórványemlék. Magyarország területérıl származó nyelvi emlék. Pl.: Halotti beszéd és könyörgés (HB) [a Pray-kódexben] 1192/95 Ómagyar Máriasiralom (ÓMS) [a Sermones-kódex tartalmazza] 1300 körül Pl.:Konsztantinosz Phorphyrogenneténos z (Bíborbanszületett Konstantin): A birodalom kormányzásáról a bizánci görög nyelvő mő 950 körüli és 500 magyar szót tartalmaz. írójuk nyelvjárását tükrözik. Az írásmód sokáig nem egységes (hosszú ideig ingadozik az Pl.: A tihanyi apátegyes hangok jelölése) A nyelvemlékek: ság alapítólevele vallásos és világi tárgyúak. Világosabb, (TA) 1055-bıl, 55 színesebb hangzás, a szókészlet nagyfokú magyar

szót tarbıvülése jellemzi a szövegeket. Az alanyi és talmaz, pl. kuues kut tárgyas igeragozás ekkor alakul ki. Az igeidık (köves kút), bolatin száma csökken, pl. az elbeszélı múlt eltőnik (Balaton). (látá, nézé), az igekötık száma pedig rohamosan gyarapodik. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 6. tétel KÖZÉPMAGYAR KORI FORRÁSOK: A források 1526-tól (a mohácsi vésztıl) - 1772-ig (a magyar felvilágosodásig) terjedı idıszakból származnak. A szövegforrások a 16-18 század nagyléptékő társadalmi, kulturális, irodalmi fejlıdését tükrözik mind a témájukat, mind mőfajukat, mind nyelvistilisztikai kifejezésmódjukat illetıen. A reformáció vallási megújító mozgalmának következménye a Biblia protestáns szellemő fordításainak megjelenése. A reneszánsz világi szemléletének elıtérbe kerülése - a középkor egyházi fennhatósága után - kedvezett a

világi témájú irodalmi mővek megjelenésének. A tudós humanista attitőd (magatartás) az ókori klasszikus mővek fordításait, illetve átdolgozásait tőzte ki céljául. A stilisztikai, nyelvi mőveltség igényének megjelenése pedig az elsı nyelvtankönyvek, helyesírási szótár és ahhoz kapcsolódó szabályrendszer megjelenését hívta életre. Az európai mőveltség terjesztésének igénye - elsısorban - a klasszikus európai nyelvek szókincsének szótár formájú feldolgozásait tette szükségessé, természetesen a magyar megfelelıik közlésével. Az elsı magyar nyelvő bibliafordítások. Sylvester János: Új Testamentum - 1541. Károli Gáspár: Ó- és Újszövetség - 1590, Vizsoly A világi témájú szépirodalom elsı emlékei ekkor íródnak. Fordítások, átdolgozások, áttöltések pl. Bornemisza Péter Szophoklész Elektra címő tragédiáját dolgozza át. Késıbb önálló magyar alkotások is születnek. Históriás énekek,

széphistóriák pl. Tinódi Lantos Sebestyén, Gyergyai Albert, llosvai Selymes Péter mővei. Eredeti magyar lírai munkák pl. Balassi Bálint mővei Az elsı magyar nyelvő eposz Zrínyi Miklós Szigeti veszedelme. A tudományos irodalom magyar nyelvővé válása ekkor megy végbe. Apáczai Csere János: Magyar enciklopaedia - 1655. Szótárak készülnek. Szenczi Molnár Albert (latin-magyar szótár) - 1604. Az elsı magyar nyelvtankönyvek ekkor készülnek. Sylvester János - 1539 Szenczi Molnár Albert - 1610 Geleji Katona István - 1645. Az elsı helyesírási tankönyv. Dévai Bíró Mátyás: Ortographia Hungarica - 1549. A stilisztika fejlıdése is ekkor kezdıdik. Sylvester megállapítja, hogy a magyar nyelv alkalmas a „kípes beszídre", azaz képszerő kifejezések megalkotására. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 7. tétel 7. tétel: A társadalmi és területi nyelvváltozatok

Nyelvváltozat: Minden nyelv különbözı változatokban él. Több nyelvváltozatot [nyelvréteget] használunk Például az egységes köznyelvet és valamelyik nyelvjárást vagy szakmánkat tekintve valamelyik szaknyelvet, életkorunkból adódóan esetleg az ifjúsági nyelvet. A nyelvváltozatokat nem lehet élesen elhatárolni egymástól, hatnak egymásra, az egyes ember nyelvhasználatában pedig összefonódnak. A köznyelv és egy adott nyelvjárás együttes használatából alakul ki az adott tájegység regionális köznyelve, amely átmeneti nyelvváltozat. A területi és a társadalmi megoszlás szerinti nyelvváltozatoknak jó esélyük van arra, hogy idıvel önálló nyelvvé alakuljanak, különösen akkor, ha saját irodalmuk van, ez történt a holland, portugál nyelv esetén. A nyelvváltozatok hatására minden embernek kialakul a sajátos, csak rá jellemzı egyéni nyelvhasználata [idiolektus], illetve egy adott, kisebb közösségre, családra jellemzı

családi [familiáris] nyelvváltozat. NYELVVÁLTOZATOK Területi megoszlás szerint [dialektusok] Az egységesség igénye jegyében Nyelvjárások Köznyelv A nyelv területi változatai. Elsısorban szókincsben és hangzókészletben térnek el a köznyelvtıl (pl. északkeleti, mezıségi, csángó, dél-alföldi nyelvjárás). Kisebb mértékben nyelvtani rendszerük is eltérhet a köznyelvtıl. A nemzet nagy többsége által használt (viszonylag) igényes beszélt változat. Társadalmi tagolódás szerint Szaknyelv Egy-egy szakterület, tudományág sajátos szó- és kifejezéskészlete [szakszókincs] (pl. sportolók, bányászok, orvosok; zene, színjátszás stb. nyelve) Társalgási nyelv Hobbinyelv A köznyelv kötetlenebb, kevésbé igényes, családias változata. Irodalmi nyelv Egy-egy szabadidıs tevékenység, hobbi sajátos szó- és kifejezéskészlete. Rétegnyelv A köznyelv írott változata. Jobbára a köznyelv szavait használja, de eredeti,

mővészi a szó- és szövegalkotása. A nyelvnek életkor és társadalmi rétegek szerinti változatai (pl. az ifjúság, az értelmiség nyelve, argó). NÉHÁNY SZOCIOLEKTUS JELLEMZÉSE: AZ IFJÚSÁG NYELVE Gyorsan változik, jelentıs a köznyelvre gyakorolt hatása. Sok új szó [neologizmus] (pl doga, diri), köszönés- és megszólításforma keletkezik, s áramlik be a köznyelvbe. Stílusa határozott, ıszinte, szókimondó, gyakran ironikus (pl. kispályás), hangvétele idınként nyers vagy akár harsány. Durva és trágár kifejezései igénytelenségrıl, gondolkodásbeli szegénységrıl árulkodnak Viszont szellemes újításai, eredetisége, ötletessége és humora értékessé teszi. ARGÓ A bőnözıi csoportok saját nyelvváltozata. A beavatottakon kívül más nem érti Létrejöttének oka a leleplezıdéstıl való félelem, célja a csoporthoz tartozás kifejezése. Szóhasználatában gyakori az olyan szavak használata, amelyeket egyáltalán nem

értünk, de olyanoké is, amelyeket értünk, hiszen Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 7. tétel köznyelvi alakok, a csoporttagjai azonban más jelentésben használják, netán eltorzítják. Idıvel a köznyelvbe kerülnek egyes szavak (pl. kaja, cucc, buli) SZLENG Az argó elemeinek bekerülése a köznyelvbe, illetve a társalgási nyelvbe. Az igénytelen beszélt nyelvhasználatban terjed (pl. ciki, dumál) Szókészlete igen gyorsan változik, szüntelenül újrateremtıdik az ifjúság, a sportolók, a katonaság stb. nyelvhasználatából (pl csaj, csóró, pia, sumákot). Itt a cél nem a titkosság, hanem az egyéni színezet megtalálása, a stílus variálása, élénkítése, egyéniesítése, a köznyelvi normától való elszakadás. Használója a könnyedség, a komolytalanság látszatát igyekszik kelteni, fiatalosnak akar tőnni. Alkalmazásának az alacsony mőveltség is oka lehet A trágár

kifejezések nem tartoznak a szleng szókincséhez. Ma már gyakran az írott nyelvhasználatban is terjed, pl. plakátokon, feliratokon NYELVJÁRÁSOK: A nyelvnek földrajzi területekhez kötıdı változatai. Hazánkban nincs olyan nagy különbség, mint pl. a német vagy az olasz nyelvben, ahol szinte meg sem értik egymást a különbözı nyelvjárást beszélık. A magyar nyelvjárások fıként hangzókészletükben különböznek egymástól, szókincsükben és nyelvtani szabályaikat tekintve kevésbé. Á nyelvjárások osztályozásával sok magyar tudós foglalkozott (pl. Verseghy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Imre Samu, Deme László) E két utóbbi kutató, rendszerében [A magyar nyelvjárások atlasza] 18 tiszta és 10 keverék nyelvjárástípust különít el. Ezekbıl jellemez néhányat az alábbi táblázat 1. Nyugati: É-Ny Dunántúl – Zárt ’e’ Nyitódó kettıshangzók (diftongus) Sok helyzetben rövid magánhangzót ejtenek. Fınévi igenév

képzıje: - nyi (pl sietnyi) 2. Dunántúli: ÉK Dunántúl – Nincs diftongusuk! 3. Déli: Duna 2 oldalán D-Magyarországon – Ö bető használata pl öszik = eszik 4. Tiszai: Tiszántúl középsı része – Körös-videkék – Az ó, ı, é hangok helyén záródó kettıshangzót ejtenek, erıs í-zés: pl. vírés 5. Palóc: A Dunakanyartól északra esı területek, pl Nógrád megye – Ajakkerekítés nélküli ’a’. A köznyelvi á helyett rövid a hangot ejtenek Ü hang helyett gyakran i hangot, Ö helyett pedig zárt e-t használnak. A –t végő igék rövid alakját használják múlt idıben pl. nyittam 6. Északkeleti: ÉK-Magyarország – Gyakran megrövidül az í, ú, ő hang Kijelentı mód E/3-ban megjelenik az –n rag. Udvarias felszólításban ikes személyragot használnak, pl. ne mennyík el! 7. Mezıségi: Erdély középsı része - O helyett a hangot ejtenek – Hosszú magánhangzók helyett annak rövidebb változata él a toldalékokban.

Archaikus nyelvtani elemek, pl. az elbeszélı múlt megmaradása 8. Székely: Erdély D-i része – O helyett ’a’ hang használata Van elbeszélı múlt és régmúlt. 9. Csángó: Székelyföld déli része, ill Moldva – Itt is van elbeszélı- és régmúlt A nyelvjárási szavak típusai:
Alaki tájszók: Csak kiejtésükben térnek el a köznyelvi alaktól (pl. csalán = csollán)
Valódi tájszók: A köznyelvi tárgyat, fogalmat a népnyelvben más, egyedi hangsorral jelölik (pl. burgonya = pityóka)
Jelentésbeli tájszók: A köznyelvben meglévı szó eltérı jelentésben használatos (pl. bogár = légy). Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 8. tétel 8. tétel: A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei (sajtóműfajok) A tömegkommunikációról: A tömegkommunikáció a kommunikációnak az a fajtája, amely széles befogadó rétegnek szóló, egyirányú és

közvetett módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével. Funkciói: • • • • • információközlés, figyelemfelhívás érzelemkifejezés, kapcsolatteremtés, -zárás, -tartás esztétikai hatás, értelmező szerep tájékoztatás a gazdasági, a politikai és a társadalmi élet aktuális eseményeiről szándékuk a meggyőzés, a cselekvésre késztetés. Tömegkommunikációs eszközök: • • • • Médiaműfajok: • sajtóműfajok • rádiós műfajok • televíziós műfajok újságok rádió televízió internet Médium, média: tömegközlekedési és tájékoztatási eszköz(ök). A médiaműfajok közül a sajtó a legöregebb. Csoportosítása: 1. megjelenés rendszeressége (havonta, naponta stb) 2. megjelenés, terjesztés hely (országos, határon túli, regionális) 3. tartalmuk szerint (politikai-közéleti, szórakoztató) 4. célzott közönség szerint 5. nyelvük szerint (egy vagy többnyelvű)

Újságírásban 2 féle műfajcsoportot különböztetünk meg: • Tájékoztató (információs) sajtóműfaj. • Véleményközlő (publicisztikai) sajtóműfaj. Tájékozató sajtóműfajok:
Hír: 5 kérdésre ad választ (ki, mit, hol, mikor, miért?) A publicisztika alapműfaja.
Információ: A hír alapja, hírláncok összessége.
Közlemény: Intézmény, vállalat, vagy szervezet közérdekű információja.
Tudósítás: A tudósító a helyszínen számol be az eseményről. Leíró jellegű Saját véleményt nem mond.
Riport: Az interjúban személyesen szólalnak meg az emberek.
Interjú: Általában jelentős személlyel szokás készíteni. Kérdésekből áll, párbeszédes formát ölt.
Portré
Nyilatkozat Véleményközlő sajtóműfajok:
Cikk: Aktuális témához kapcsolódik, az élet bármely területéről szólhat.
Kommentár / hírmagyarázat: Az események hátterét, összefüggéseit világítja meg. Összeállította: Lengyel Attila

1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 8. tétel
Glossza: Rövid, tömör, ironikus hangvételű, amely negatív jelenséget bírál. Számít az olvasó humorérzékére.
Jegyzet: A publicisztikában gyűjtőfogalom. A témákhoz az újságíró kifejezettem egyéni módon nyúl.
Nyílt levél: Levélformában, ismert, fiktív személynek.
Olvasói levél: Az olvasottakkal kapcsolatos írás.
Kritika: Művészi alkotás. Színházi előadás, regény, kiállítás objektív bírálata Lényege, hogy mindig hozzáértő személy készítse.
Ismertetés: pl. könyvajánlás
Recenzió: Értékeli, értelmezi a bemutatott művet.
Vezércikk
Esszé A tanulmány és a monográfia a tudományos szaksajtó műfaja. Az esszé emelkedő, elmélyült, irodalmi és tudományos jellegű, személyes hangvételű írás. A tömegkommunikáció hatáskeltő, figyelemfelkeltő eszközei:  A színek célzott használata: élénk színek, kontrasztok; 

Hangerő változtatása: pl. a reklámok hangosabbak;  Nyomtatásban: külalak, betűstílus, betűszín, kiemelés, aláhúzás;  Képi témaválasztás;  Nyelvi stílus. Kiegészítés: RÁDIÓS MŰFAJOK: 1. Terjesztés szerint: országos, települési 2. Fenntartó szerint: közszolgálati (állami támogatásból, előfizetők pénzéből); kereskedelmi (magánerő, reklámok); társadalmi, civil (kisebb közösségek által fenntartott). 3. Műsorok témaköre szerint: egyprofilú (1 téma), illetve többprofilú TELEVÍZIÓS MŰFAJ: (lehetnek élő adások, illetve előre rögzített és megszerkesztett ún. konzerv adások.) • Kiterjedtsége szerint: világméretű, országos. • Működtető szerint: közszolgálati, kereskedelmi. • Sugárzott műsor jellege szerint: egyprofilú, többprofilú műsorok. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 9. tétel 9. tétel: A magyar nyelv szófaji rendszere A szavak

szófaji csoportosításakor általában három szempontot szoktak figyelembe venni:
a szó jelentését,
a szó alaktani [morfológiai] viselkedését (lehet-e toldalékolni vagy sem)
a szó mondatbeli [szintaktikai] szerepét. A nyelvtudomány történetében a három szempont elsıdlegessége változott. A ma legelfogadottabb szófaji felosztás mindhárom szempontot figyelembe veszi. Jelentésük alapján [szótári szó] Alaki sajátosságaik alapján [szóalak] Mondatrészértéke, szövegbeli szerepe alapján [szóelıfordulás] Fogalmi jelentéssel rendelkezı szavak (pl. nyit, ajtó, szép) Viszonyjelentéssel rendelkezı szavak (pl. alatt, is, pedig) Toldalékolható szavak (pl. szónak, beszélget, ajtót) Nem toldalékolható szavak (pl. is, a) Annak vizsgálata, hogy a szó lehet-e önálló mondatrész, illetve lehetnek-e saját bıvítményei. A magyar nyelv szófaji csoportjai: 1, Alapszófajok:  Valódi alapszófajok: Jelentésük önálló, tartalmas

fogalmi jelentés. Toldalékolhatók Önállóan mondatrészek, bıvítményeket vehetnek fel. Ide tartozik az ige, fınév, melléknév, számnév, határozószó. - Az ige: (pl. ír, írok, írna, írj) - Fınév: 2 részre osztható – köznév (pl. fiú, könyv) és tulajdonnév (pl Katalin, Belügyminisztérium). - Melléknév: (pl. kedves, csinos) - Számnév: 2 részbıl áll – határozott és határozatlan számnévbıl. Határozott része 3 egységre bontható: tıszámnév (pl. öt, tíz); törtszámév (pl ötöd, tized); és sorszámnév (pl. ötödik, tízedik) Határozatlan része: pl sok, néhány - Határozószó: (korlátozottan toldalékolható) pl. távol, holnap örömest  Névmások (helyettesítı szófajok): Jelentésüket a szövegben nyerik el. Ragozhatók, képzık azonban csak kivételesen járulhatnak hozzájuk. Önállóan mondatrészek, de alig bıvíthetıek Részei: - Fınévi névmások: fınevet helyettesítenek (pl. én, tiéd, egymást, ez, ami,

valami, mindenki) - Melléknévi névmások: mellékneveket helyettesítenek (pl. ilyen, amilyen, bármilyen) - Számnévi névmások: számnevet helyettesítenek (pl. ennyi, mennyi?, ahány, valahány) - Határozózói névmások: határozószót helyettesítenek (pl. itt, ott, így, ekkor)  Igenevek: Jelentésük önálló, tartalmas fogalmi jelentés. Többségük toldalékolható, kivéve a határozói igeneveket. Önállóan mondatrészek, bıvítményeket vehetnek fel Részei: - Fınévi igenév: (pl. befejezni, olvasni) - Melléknévi igenév: 3 fajtája van: folyamatos (pl. éneklı), befejezett (pl elénekelt), és beálló (pl. elénekelendı) - Határozói igenév: (pl. énekelve, énekelvén, olvasva, olvasván) Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 9. tétel 2 , V i s z o n y s z ó k : Jelentésük viszonyjelentés. Általában nem toldalékolhatók Önállóan nem mondatrészek, nem bıvíthetık.

Névelı (határozott: a, az; határozatlan: egy) Névutó (pl. alatt, között, fölé, mellett, mögé) Segédige (pl. fog, volna, marad, múlik) Igekötı (pl ki, be, vissza, át) Kötıszó (pl és, ellenben, vagy, akár, is-is) Módosítószó (pl. valószínőleg, bizonyára) 3 , I n d u l a t s z ó k : Nincs önálló fogalmi jelentésük, de érzelmet, indulatot, akaratot ki tudnak fejezni. Nem toldalékolhatók Önállóan nem lehetnek mondatrészek, nem bıvíthetık, de önálló tagolatlan mondatot alkothatnak. Indulatszó (pl. jaj Oh Ejnye) Felelıszó (pl Igen Persze) Tagadószó (pl Nem Sem Ne Se Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 10. tétel 10. tétel: A határozók fogalma, kifejezıeszközei, a magyar határozói rendszer A határozó: A szavak mondatbeli viszonyítását kifejezı mondatrész. Egy részük a cselekvés (történés, létezés, állapot) körülményeit határozza meg, más

részük személyek, dolgok vagy fogalmak körülményeire utal. Alaptagjuk (aminek bıvítményei) leggyakrabban igei természető szó. A mondat különbözı szintjein állhatnak 16-féle határozót ismerünk. Ezek között vannak olyanok, amelyek alkalmasak a finnugor nyelvek többségére jellemzı irányhármasság kifejezésére, ennek megfelelıen elızmény-, tartam- és véghatározókról beszélhetünk pl. a helyhatározó a hol-honnan-hová vagy az idıhatározó a mióta-mettıl-meddig kérdésekre egyaránt választ tud adni. Az összes többi határozófajta csak a tartam, csak az elızmény vagy csak a végeredmény kifejezésére alkalmas. Létezik a határozóknak egy helyféle, idıféle, módféle és állapotféle határozókra való felosztása is. Itt most a határozók legismertebb fajtáit, azok meghatározását, kérdéseit és kifejezıeszközeit ismertetjük. A határozók fajtái:
Helyhatározók: A cselekvés helyét határozza meg. Kérdései: Hol?

[tartam]; Honnan? [elızmény]; Hová? [véghatározó]; Merre?; Meddig?. Kifejezıeszközei: ragos névszó (pl házban, névutós névszó (pl. föld felett), határozószó (pl itt, amott)
Idıhatározó: Idıpontot, idıtartamot jelöl. Kérdései: Mióta?; Mikor?; Mennyi ideije?; Meddig?; Mikorra?. Kifejezıeszközei: ragos névszó (pl estig, a helyhatározó ragjai + kor; pünkösdkor), névutós névszó (pl a világháború alatt), ragos és névutós névszó (pl gyermekkorától fogva), határozószó (pl. már, ekkor, ezután) ragtalan fınév (pl vasárnap).
Módhatározó: A cselekvés módját jelöli, magára a cselekvésre utal. Kérdései: Hogyan?; Milyen módon?. Kifejezıeszközei: rag (pl -ul/-öl; rosszul), névutó (pl nélkül, szerint), határozószó (pl. így, gyalog, egyedül, hanyatt), határozói igenév (pl kímélve, fekve).
Állapothatározó: Valakinek vagy valaminek a cselekvéssel összefüggı helyzetét, állapotát jelöli meg. A

cselekvıre utal! Kérdései: Hogyan?; Milyen helyzetben?; Milyen állapotban? Kifejezıeszközei: (lásd. a módhatározót!)
Eszközhatározó: A cselekvés eszközét jelöli meg. Kérdései: Kivel?; Mivel? Kifejezıeszközei: rag (-val/-vel; bottal), névutó (pl. által, útján, révén)
Társhatározó: Azt fejezi ki, hogy kivel vagy mivel együtt, kinek vagy minek a társaságában végzi az alany a cselekvést, élettelen dolog neve is lehet társhatározó. Kérdései: Kivel/Mivel együtt?; Kinek/Minek a társaságában?. Kifejezıeszközei: rag (val/-vel; húgommal), névutó (pl együtt)
Okhatározó [elızmény]: A cselekvés okát határozza meg. Idıben megelızi a cselekvést. Kérdései: Miért?; Mi okból?; Mi miatt? Kifejezıeszközei: rag (pl -ért, -ból/bıl, -ban/-ben ;valamiért), névutó (pl miatt) Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 10. tétel
Célhatározó [következmény]:

A cselekvés célját határozza meg. Miért?; Mi célból?; Mi végett?. Kifejezıeszközei: rag (pl -ért, -ra/-re; házért), névutó (pl végett), fınévi igenév (pl. elmentek vadászni)
Eredethatározó: Honnan ered, származik valaki vagy valami. Kérdései: Kibıl?; Mibıl?; Kitol?; Mitıl?. Kifejezıeszközei: rag (pl –ból/-bıl; kristályból)
Eredményhatározó: A cselekvés eredményét határozza meg. Kérdései: Mivé?; Milyenné?; Minek?.
Részeshatározó: Kinek vagy minek a részére, számára cselekszik valaki vagy történik valami. Kérdései: Kinek?; Minek? Kifejezıeszközei: rag (pl -nak/-nek; Zoltánnak), névutó {részére, számára).
Számhatározó: Hányszor vagy hányadszor ismétlıdik meg a cselekvés. Kérdései: Hányszor?; Hányadszor?. Kifejezıeszközei: rag (-szor/-szer/-ször; valahányszor)
Fokhatározó: A cselekvés, tulajdonság vagy állapot mértékét általánosan (nem számszerő pontossággal) határozza meg.

Kérdései: Mennyire?; Milyen mértékben?; Milyen mértékig?; Milyen fokig?. Kifejezıeszközei: rag (pl -ig, -an/-en, -ul/-ül; színig, maximálisan); határozószók (pl. eléggé, inkább, kevésbé, kissé, nagyon)
Mértékhatározó: Az összehasonlítás (személy vagy dolog közötti különbség) mértékét is meghatározza. Kérdése: Mennyivel? Kifejezıeszközei: rag (-val/-vel; pl sokkal)
Állandó határozó: Vonzatként kapcsolódik az igékhez, melléknevekhez, határozószókhoz (ritkábban). Abban különbözik a többi határozótól, hogy a cselekvésnek valamely pontosabb megnevezéssel jellemezhetı körülményét nem határozza meg. Az igével vagy a melléknévvel kérdezünk a hozzá kapcsolódó vonzatra. Miben bízik? Mire büszke? stb. Kifejezıeszközei: Az igék vagy a melléknevek nem a szót vonzzák, hanem a ragot vagy a névutót, ebben különböznek az állandó szókapcsolatoktól (szólásoktól). Rag (a helyhatározó ragjai +

-val/-vel; hív valakit, kirándul valakivel), névutó (pl. ellen, iránt, szemben). Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 11. tétel 11. tétel: A mondat szerkezete A beszéd legkisebb egysége, de rendszerint nem önmagában áll, hanem egy nagyobb egységnek, a szövegnek láncszemnyi része. A mondat a nyelvtani szabályok szerint megszerkesztett szövegegység. Határai könnyen felismerhetık, elsısorban a nyelv írott változatában, hiszen határait a helyesírás eszközeivel is jelöljük. Az élıbeszédben a hanglejtés mutatja meg a mondat határait, hiszen a mondatra az intonációs lezártság jellemzı. A mondat a gondolatközlés eszköze, ám vannak olyan mondatok, amelyek csak indulatot, érzelmet fejeznek ki, vagy csupán a kapcsolat fenntartására irányulnak stb. A mondatok jelentésük és szerkezetük szerint igen sokfélék lehetnek. Ha a kommunikációban betöltött szerepe szerint

értelmezzük, akkor - Deme László szavaival - a mondat a kommunikációnak, a beszédnek alapegysége, a beszéd egyik láncszeme. Jelentése több rétegő:
Denotatív (elsıdleges jelentés): A mondatot alkotó nyelvi jelek jelentésének összessége.
Konnotatív (többlet-jelentés): A mondat másodlagos jelentése szövegkörnyezettıl [kontextus], beszédhelyzettıl [szituáció], egyéni nyelvhasználattól függıen.
A szándékolt hatás: Tájékoztatni valamirıl, tolmácsolni érzelmeinket, hatást kiváltani (pl. elgondolkodtatni, megnevettetni stb) A mondatokat kétféleképpen osztályozzuk. Az egyik felosztás a mondat szerkesztettségét vizsgálja, azaz a fı mondatrészek meglétét vagy hiányát, míg a másik felosztás a beszélınek a szándékát jelzi. A szerkesztettség szerinti felosztás: A felosztás azon alapul, hogy a mondat tartalmazza-e a mondat magját, a hozzárendelı szintagmát (alany és állítmány kapcsolata), azaz szerkesztett-e, vagy

sem. A mondat Egyszerő (egy tagmondatból áll) Tagolt Teljes Hiányos A hozzárendelı szintagma mindkét tagja - az alany és az állítmány is - jelen van. Tı Bıvített Csak alanyt és állítmányt tartalmaz. (Pl Esik az esı.) Az alanyon és az állítmányon kívül egyéb mondatrész(ek)et is tartalmaz. (Pl Tegnap befejeztük a film forgatását.) Összeállította: Lengyel Attila Tagolatlan Az alanyiállítmányi rész nincs nyelvileg kifejezve, és nem is egészíthetı ki pontosan. Fajtái: megszólítás (Pl. Eva néni!) indulatszó (Pl. Ejnye! Nahát!) felelıszó (Pl. Igen! Persze.) tagadószó (Pl. Nem Sem Ne.) Hiányzik az alany és/vagy az állítmány, de a beszédhelyzet, szövegösszefüggés alapján könnyen kiegészíthetjük. (Pl. Nagyon piros volt - a szövegkörnyezetbıl derül ki, hogy a lázas gyerek arcáról 1 Összetett (több tagmondatból áll) Alárendelı Mellérendelı A mondat tagmondatai között nyelvtani függıség van, az egyik

tagmondat egyik mondatrészét fejti ki a másik tagmondat. (Pl Azt a könyvet olvasom, amit tegnap kaptam.) A tagmondatok között tartalmi logikai kapcsolat van, de nincs nyelvtani függıség. (Pl Megtanultam a leckét, ezért ötöst kaptam.) 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 11. tétel A mondat fajtái modalitás szerint: A modalitás a beszélınek a valósághoz - (és) a mondat tartalmához - való viszonyát és szándékát jelenti. Ennek megfelelıen eltérı kifejezési mód jöhet létre attól függıen, hogy az értelem (kijelentı, kérdı mondatok), az érzelem (felkiáltó, óhajtó mondatok), vagy az akarat kerül elıtérbe (felszólító mondatok). Kérdı Felkiáltó Eldöntendı Kiegészítendı Tájékoztatás, Bizonytalanságra Hiányzó Érzelmet ill. igen-nem ismeret fejez ki. tájékozódás. feleletet vár pótlása. kijelentı kijelentı Kijelentı Célja, feladata Jellemzı igemód: - - ereszkedı emelkedı-esı

ereszkedı szökı vagy lebegı pont [.] kérdıjel [?] kérdıjel [?] -e, vajon kérdıszók kérdıszó vagy kérdı névmás felkiáltójel [!] indulatvagy módosítószó Hanglejtése: Mondatvégi írásjel: Jellemzı szófaja: - Összeállította: Lengyel Attila 2 Felszólító Óhajtó Akaratot tolmácsol. Vágyat fejez ki. felszólító feltételes esı, változatos szökı, vagy egyéb felkiáltójel felkiáltójel [!] [!] módosítószó - 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 12. tétel 12. tétel: Az alárendelı összetett mondatok, mint a fımondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai Az alárendelı összetett mondatban a mellékmondat a fımondatnak valamelyik mondatrészét fejti ki. Annyiféle alárendelés van, ahány mondatrész létezik Az elemzéskor valamely mondatrész kérdıszavával és a fımondattal kérdezünk a mellékmondatra. Az alárendelı összetett mondatok felismerését megkönnyíti a

fımondatban az utalószó, az alárendelt tagmondatban a kötıszó. Az utalószó a fımondatban a mellékmondatra mutat rá Szófaja többnyire mutató névmás (pl. azt, azokat) illetve rámutató értelmő határozószó (pl úgy) A kötıszó a mellékmondatban van, a fımondathoz kapcsolja a mellékmondatot. Szófaja vonatkozó névmás (pl. akit, amit, amilyen, ahány), vonatkozó értelmő határozószó (pl ahogyan), egyéb kötıszók (pl. hogy) Az utaló- és kötıszó el is maradhat! Fontos azonban a rákérdezés is, mert a formai eszközök megtévesztık lehetnek. Olyan volt, mint a piros rózsa Olyan színe volt, mint a piros rózsának. Olyan piros volt, mint a rózsa Mind a három mondatban azonos az utalószó és a kötıszó Az elsı mégis állítmányi mellékmondat, kérdése: mit állítok?, a második jelzıi mellékmondat, kérdése: milyen színe volt?, a harmadik pedig fokhatározói mellékmondat, kérdése: mennyire piros?. Az alárendelı összetett

mondat típusai:
Alanyi: A mellékmondat a fımondat alanyát fejti ki. (pl te vagy az, akire vártam) Utalószó: az. Kötıszó: vonatkozó névmások
Állítmányi: A mellékmondat a fımondat névszói állítmányát, vagy névszói-igei állítmányának névszói részét fejti ki, ha a fımondat utalószava: állítmány. (Pl Barátaim közül János az, aki mindig ıszinte volt hozzám.) Utalószó: az, olyan, akkora, annyi Kötıszó: vonatkozó névmások + hogy, mint(ha).
Tárgyi: A mellékmondat a fımondat tárgyát fejti ki. (Pl Azt a könyvet olvasta el, amelyiket ajánlottam.)Utalószó: azt Kötıszó: vonatkozó névmások + hogy
Határozói: A mellékmondat a fımondat határozóját fejti ki. (Pl Akkor gyere el, amikor süt a nap.) Fajtái: hely-, idı-, mód-, ok-, és célhatározó Utalószavak: ott, onnan, oda arra, addig, akkor, azóta, úgy, akként, azért. Kötıszavak: (a)hol, (a)honnan, (a)hová, (a)merre, (a)mikor, (a)mióta, (a)míg, (a)mire,

(a)hogy, (a)mint, mert, mivel
Jelzıi: A mellékmondat a fımondat jelzıjét fejti ki. Fajtái: minıség-, mennyiség-, birtokos-, és értelmezı. SAJÁTOS JELENTÉSTARTALMÚ MELLÉKMONDATOK A sajátos jelentéstartalom az egyszerő és az alárendelı összetett mondatoknál is elıfordul. Az alárendelı összetett mondatok sajátos jelentéstartalma könnyen felismerhetı a mellékmondat kötıszaváról, ugyanakkor megnehezít(het)i a mondatrészkifejtı mellékmondat (alanyos, tárgyas stb.) fajtájának megállapítását. Tartalmától a fımondat állításának megvalósulása függ. Ellentétben van a fımondat Megengedı állításával, de nem zárja ki A fımondat valamelyik Hasonlító mondatrészét hasonlat Következményes A fımondat tartalmának következményét is közli. Feltételes Összeállította: Lengyel Attila 1 utalószó + ha, hogyha kötıszó utalószó + bár, noha, jóllehet, kötıszó utalószó + mint, mintha kötıszó. utalószó + hogy,

úgyhogy kötıszó. 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 13. tétel 13. tétel: A szóalkotás módjai (összetett képzett szavak) Anyanyelvünk történetében és a közelmúltban is sok új szó keletkezett szóösszetétellel. A szókincs bővítésének ez a módja a szóalkotás. Szóösszetétel: Az összetett szavak lehetnek kéttagúak (tölgyfa) vagy kettőnél több tagúak (tölgyfaág), előtagra és utótagra bonthatjuk fel őket (tölgy +fa). A szóösszetételek típusait foglalja össze a következő táblázat. Attól függően, hogy milyen viszony van az előtag és az utótag között, megkülönböztetünk szerves és szervetlen összetételeket. A szerves összetett szavak tagjai között alárendelés vagy mellérendelés ismerhető föl, a szervetlen összetett szavak tagjai között semmilyen nyelvtani kapcsolat nem áll fönn. Szóösszetételek Szervetlen szóösszetétel pl. nemcsak Szerves szóösszetételek Alárendelő

szóösszetételek: Mellérendelő szóösszetételek: • alanyos szóösszetételek • valódi mellérendelő – 2 önálló szó összekapcsolása pl. szóbeszéd (napsütötte, nyakatekert) • tárgyas szóösszetételek (lábtörlő, • szóismétlések – megismétléssel, egyetért) megkettőzéssel keletkeznek pl. ki-ki • határozós szóösszetételek (magasugrás, célba dobás) • jelzős szóösszetételek (tejfölösszájú, tízperc, • ikerszók – egy szó, és módosított hangalakú változata kapcsolódik össze pl. háztető) zireg-törög, ugrabugrál. • jelentéstömörítő szóösszetételek (patyolatfehér, csigalépcső) A SZÓKÉPZÉS: Amikor egy szótőhöz valamilyen képzőt illesztünk, akkor egy új szót, egy képzett szót kapunk, ház + -as = házas alapszó + képző = képzett szó Egy alapszóhoz több képzőt is kapcsolhatunk, az így létrejött szóalak a továbbképzett szó. ház + -as + -it + -ás = házasítás alapszó +

képző + képző + képző = továbbképzett szó A képzett szó jelentésének a magvát mindig az alapszó jelentése adja pl. szép+ség, tanít+gat, olvas+ás) A képző megváltoztathatja az alapozó szófaját A képzőket így csoportosíthatjuk: • • • • • igéből igét képzők: mos + akodik, beszél + get igéből névszót képzők: néz + és, fél + énk, fest + mény névszóból névszót képzők: szép + ség, asztal + os, kert + ész névszóból igét képzők: szép + ít, szép + ül, tavasz + odik igéből igenevet képzők: ír + ni, ír + ó, kér + t, kér + endő, ír + va A képzők jelentéstana A képzők hangalakja és jelentése között hasonló kapcsolat van, mint a szavak hangalakja és jelentése között. így elkülöníthetünk többjelentésű képzőket (gyűrűz, uraz), azonos alakú képzőket (festet, ítélet), valamint Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 13.

tétel ellentétes jelentésű képzőket (sós - sótlan; tanul - tanít). Azonos alapszóhoz rokon értelmű képzők is kapcsolódhatnak: lökdös - lököd: fázós - fázékony. A képzők alakja A képzőket szerkezetük és alakjuk szerint is megvizsgálhatjuk. így elkülöníthetünk egyszerű (-1, -z, -ít, -ul) és összetett (-ható, -hető, -kas, -kés) képzőket. Az összetett képzők több képzőből állnak, ezért képzőbokornak is szokták nevezni őket. A képzők - a ragok és a jelek alakjához hasonlóan - lehetnek egyalakúak (-1, -z, -ni), illetve a magánhangzóilleszkedés szabályának megfelelően kétalakúak vagy háromalakúak (-kodik / -kedik / ködik). A ritkább szóalkotási módok Új szavak nemcsak szóképzéssel és szóösszetétellel keletkezhetnek, hanem egyéb szóalkotási módokkal is.
Szóelvonás: Így keletkezett a gyárt igéből a gyár főnevünk, a szóvégi –t hangot ugyanis képzőnek vélték, s elhagyták, azaz elvonták

a szótól.
Szórövidülés: Elterjedt szóalkotási mód. Így keletkezett a tulajdonosból a tulaj, a tökéletesből a tök (nem a zöldség), a csoki, a töri, a pari, ubi stb. Napjainkban ez a fajta szóalkotási mód túl elterjedt, s a nyelvművelők szerint gügyögővé teszi a nyelvet, ezért érdemes kerülnünk.
Szórövidítés továbbképzése: A beceneveknél fordul elő gyakran ez a szóalkotási mód. Pl.: Péter à Pet –ike, Mária à Mar –csi
Szóvegyülés (kontamináció): Azt a szóalkotási módot nevezzük így, amikor két azonos vagy rokon jelentésű szó hangalakjának a keveredésével új szó jön létre, és ennek a jelentése hasonló vagy megegyező az eredeti szavakéval. Pl.: csupa + kopasz = csupasz, csokor + bokréta = csokréta vagy zavar + kerget = zargat
Szóösszerántás: Ez a szóalkotási mód annyiban különbözik az előzőtől, hogy két, különböző jelentésű szó hangalakjából keletkezik egy új, harmadik szó,

melynek jelentése is eltér az előző szavakétól. Pl cső + orr = csőr
Szóhasadás: Gyakori, hogy egy szónak két vagy több alakváltozata is él a nyelvünkben egymás mellett, s ezek idővel jelentésükben is elkülönülhetnek egymástól – ez a folyamat a szóhasadás. Pl: család ~ cseléd, csekély ~ sekély, neje ~nője , kever ~ kavar
Mozaikszó-alkotás: Leginkább az intézménynevek körében elterjedt szóalkotási mód. Két fajtája van: 1. betűszó: a szókapcsolatok kezdőbetűiből alkotott szavak - Pl MÁV – Magyar Államvasutak, MTA – Magyar Tudományos Akadémia. ELTE 2. szóösszevonás: nemcsak a szókapcsolat kezdőbetűiből jön létre, hanem betűcsoportokból alakul ki az így alkotott szó. Pl.: Mahart – Magyar Hajózási Részvénytársaság, közért – Községi Élelmiszerkereskedelmi Részvénytársaság Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 14. tétel 14. tétel:

A szöveg összetartó erı: jelentésbeli és grammatikai kapcsoló elemek A nyelv és a beszéd legnagyobb egysége. A mondatnál nagyobb, magasabb szintő nyelvi egység, egymással összefüggı mondatok sorából álló szerkesztett egész. (A szó mintája a latin textus szövet, szöveg szó (texere szıni), innen terjedt el szinte minden európai nyelvbe. A magyar szöveg szó nyelvújítás kori származék az 1830-as évekbıl.) Szerepe az üzenet közvetítése. Terjedelme igen különbözı lehet (egyetlen mondattól egy egész regényig) Tartalom szempontjából a teljesség, megformáltság szempontjából pedig a kerekség, lezártság érzetét kell keltenie. Szerkezetileg kisebb egységekre tagolódik: fejezetekre, bekezdésekre, mondatokra, illetve bevezetésre, tárgyalásra, befejezésre. Szerkezettípusa szerint lehet: lineáris (idıbeliségre, térbeliségre vagy logikai menetre épülı), párhuzamos vagy ellentétezı, mozaikszerő vagy keretes, illetve

asszociatív (képzettársításos) szerkezető. Az egységeket a megszerkesztettség és a beszerkesztettség jellemzi. A szöveget a mondatok véletlen halmazától az összetartó erı különbözteti meg: ez a szövegkohézió, vagy szövegösszetartó erı. A szöveg megformálását két alapvetı tényezı - a szövegösszefüggés és a beszédhelyzet - befolyásolja. Mindkét tényezı átalakítja, új jelentéssel gazdagítja az elsıdleges, szövegszerő jelentést. Szövegösszefüggés (Kontextus) Beszédhelyzet (Szituáció) Nyelvi környezet, az összefüggések, Aktuális, konkrét helyzet (hely, idı, szándék, körülmények együttese. partner, stb.) A Szövegkohézió / szövegösszetartó-erı fajtái:
Lineáris kohézió /egyenes vonalú/: Nyelvtani (grammatikai) kapcsolóelemek, melyek a szavak, mondatok közötti nyelvtani összefüggést biztosítják. Eszközei: kötıszó, rámutató szó, egyeztetés, toldalékok (igeragozás, birtokos személyjelek,

birtoktöbbesítı jel, többes szám jele stb.), hiányos mondatok, határozott névelı használata, szórend és mondatrend (a tagmondatok sorrendje összetett mondatokban).
Globális kohézió /átfogó, az egészre vonatkozó/: A mondatok közötti tartalmi, jelentés szintő [leggyakrabban: kapcsolatos, ellentétes, magyarázó, következtetı] összefüggést biztosítják. Eszközei: ismétlıdı szószerkezet, azonos valóságdarabra utaló szó (izotóp, pl. rokon értelmő, többjelentéső, azonos alakú, hasonló alakú szavak, kifejezések), névmások, párhuzam, ellentét, logikai elrendezés, cím, kulcsszók, tárgyak, szereplık ismétlıdı elıfordulása.
Téma-Réma /ismert rész – új információ/: Az ismert és az új információk arányát a kommunikáció tényezıi és funkciói szabják meg. A beszédtempó fokozott szerepe: az ismert részt gyorsabban, a még ismeretlent lassabban mondjuk. A szórendet is befolyásol-(hat)ja Az új, fontos,

hírértékkel rendelkezı részt általában az állítmány elé helyezve emeljük ki. Összetett mondatokban a tagmondatok sorrendjét is meghatározza Jelentésbeli kapcsolóelemek (röviden): - Cím: meghatározza az egész jelentését - A szöveg kulcsszavai - Témája - Ismétlés, rokon értelmő szavak használata - Alá-fölérendeltségi viszony, nem-fogalom, faj-fogalom Megy a juhász szamáron, földig ér a lába. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 14. tétel Nagy a legény, de nagyobb a boldogtalansága.” A juhász a legény nem-fogalom alá tartozik. A CÍMEK TÍPUSAI SZEREPÜK SZERINT A cím fontos része a szövegnek. A szöveg egészére vonatkozik, a szöveg minden részét (bekezdését, mondatát, szavát) a cím tükrében olvassuk, így a szöveg globális kohéziójának eszköze. Lehet témajelölı, reklámcím, szójátékos, vagy szólást, közmondást felidézı, mőfajjelölı,

jelképes, idézetcím vagy felidézı attól függıen, hogy a szerzınek mi a szándéka. A címeket csoportosíthatjuk nyelvtani sajátosságaik szerint is. Ennek megfelelıen a cím lehet teljes vagy hiányos mondat, szószerkezet vagy akár egyetlen szó. Vizsgálhatjuk a címben szereplı mondat modalitását, vagy a szavakból álló címek szófaját is. • Témamegjelölı: összefoglalja a szöveg témáját • Reklám: érdeklıdés felkeltése • Mőfajjelölı: tájékoztat a szöveg mőfajáról • Jelképes: 1 szóval jelöli a mő tartalmát • Idézet: egy szövegbıl kiragadott sor • Felidézı: Közismert szólást, szállóigét, mondást idéz fel. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 15. tétel 15. tétel: Az elbeszélı, leíró és az érvelı szövegtípus A szöveget meghatározó kommunikációs funkciók szerint megkülönböztetünk elbeszélı, leíró és érvelı

szövegtípusokat. Az elbeszélı típusú szövegek célja elsısorban a tájékoztatás, valamely eseménysor elbeszélése. Az elbeszélı szövegek többnyire idıbeliségre épülnek, láncszerő (lineáris) szerkezetőek. Folyamatosan elırehaladva bontakozik ki bennük a cselekmény A történet vezérfonalát maga az esemény adja. A cselekményt elbeszélhetjük a múltból a jövı felé haladva, a jelenbıl visszatekintve a múltba, vagy „in medias res", azaz az események közepébe vágva. Az elbeszélésekbe gyakran építünk be párbeszédet A jó elbeszélés fordulatokban gazdag, élményszerőségre, szemléletességre törekszik. A szövegben alkalmazott igék ideje és személye attól függ, hogy maga az elbeszélı milyen nézıpontból tekint az eseményekre, külsı szemlélıként, vagy részt vesz az eseményekben. Elbeszélı szöveget fogalmazunk otthon, amikor elmeséljük, mi történt velünk aznap, az iskolában irodalomórán valamelyik irodalmi

hıs kalandjait elbeszélve. Irodalmi olvasmányainkban, különösen a prózai mővekben gyakoriak az elbeszélı szövegrészek. Az elbeszélı szövegekbe leíró szövegrészletek is beépülnek a helyszín bemutatása, a szereplık környezetének és jellemének a lefestése céljából. Leíró szövegtípusokat is nap mint nap alkotunk. Leírást készíthetünk egy személyrıl, a személy jellemérıl, egy tárgyról, egy növényrıl, egy állatról vagy egy vidékrıl, de leírhatunk egy munkafolyamatot is. Fogalmazhatunk szóban vagy írásban hétköznapi, publicisztikai, hivatalos, tudományos vagy irodalmi leírást. A leíró szövegek általában térbeliségre épülı, láncszerő vagy mozaikszerő szerkezetőek. A leírásban haladhatunk a részektıl az egész felé vagy az egész bemutatásától a részletekig. A leírás menete haladhat a közelebbitıl a távolabbi felé, vagy egy pontból kiindulva, koncentrikus körökben. Készülhet leírás kívülrıl

befelé vagy belülrıl kifelé, esetleg haladás közben. Egy munkafolyamat leírásában az idıbeliség is meghatározó. A leíró szövegekben ritkán jelenik meg maga a leíró személye, tárgyilagosabb, mint az elbeszélı vagy az érvelı szövegtípusok. Érvelı szövegtípusok alkotására is számos esetben van szükségünk: amikor meg akarjuk gyızni szüleinket, hogy engedjenek el bennünket a kajaktúrára, vagy osztálytársainknak tartunk kiselıadást a helyes étkezési szokásokról. Érvelı szöveget hallunk a parlamenti közvetítésben, a tanári magyarázatban is. Az érvelı szövegek célja elsısorban nem a tájékoztatás, hanem a meggyızés, a hallgatóra vagy az olvasóra gyakorolt hatás Az érvelı szövegek általában logikai rendre, ok-okozati kapcsolatra épülı, láncszerő (lineáris) szerkezető szövegek. Az érvelı szövegekben tételmondatokban megfogalmazott állításokat bizonyítunk vagy cáfolunk. A bizonyításhoz különféle

érveket használunk fel A szóban elhangzó érvelı szövegeknek fontos részei a beszédünket kísérı meggyızı hanghatások, a kifejezı arcjáték, a hatásos mozdulatok és a testtartás. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 16. tétel 16. tétel: A retorika alapjai: az írásbeli meggyızés eljárásai, az érvelés mőfajai Az érvelı szövegtípus jellemzıi: Minden olyan írásbeli és szóbeli megnyilatkozást az érvelı típusú szövegek közé sorolunk, amelyet nem magáncéllal alkottak, hanem kisebb-nagyobb nyilvánosságnak szántak. Az ilyen szövegeket tudatos, gondos szerkesztés, világos, arányos, elırehaladó szerkezet jellemzi, jól követhetıek és érdeklıdést keltıek. Szerkesztésükkor erısebb tagolást kell alkalmazni. A könnyebb érthetıség kedvéért gyakoribb vissza-és elıreutalás, illetve ismétlés szükséges. Használjuk az érvelés és a cáfolat eszközeit: az

indukciót és dedukciót is Az érvelı szövegtípus felépítése: Az érvelı szövegtípus felépítésének alapját a klasszikus retorikából ismert szónoki beszéd szerkezete adja. A szöveg bevezetı és befejezı részének az érzelmekre, míg a közbeesı részeknek az értelemre kell hatnia. ■ B e v e z e t é s . Általában az érzelmekre hat Célja, hogy megnyerje a hallgatóság jóindulatát Eszköze a hallgatóság megszólítása, dicsérete, illetve figyelmének fölkeltése a témaválasztás indoklásának, a téma fontosságának hangsúlyozásával, a téma megközelítésének újszerőségével. Elıkészíti a beszéd megértését a témának, a kifejtés menetének és a forrásoknak a megnevezésével. Kapcsolatot teremt a beszéd további részeivel. ■ E l b e s z é l é s . A téma megjelölése Itt fogalmazzuk meg azt a fı gondolatot, amit késıbb részletezni fogunk. Erénye, ha rövid, tömör, világos, egyértelmő, tárgyszerő és

lényegre törı Összetettebb téma esetén több tételmondat felsorakoztatása lehetséges a közöttük lévı logikai összefüggések megjelölésével. ■ R é s z l e t e z é s . A tétel(ek) kifejtése bıvebben Eszközei a fogalommagyarázat, a példák felsorakoztatása, a szemléltetés, esetleges kitérık személyes élmények ismertetésével. Ha több témát dolgozunk fel, akkor a fıtéma kifejtésével kezdjük. Ha ismertebb a téma, a részletezés el is hagyható ■ B i z o n y í t á s . Az érvelı szöveg legfontosabb része Álláspontunk igazságának bizonyítása, érvekkel való alátámasztása egyetlen szövegbıl sem hiányozhat. Mindezt az összegyőjtött adatok, törvények, tanúvallomások, bizonyítékok segítségével tehetjük, illetve ezek alapján a tényekbıl, jelekbıl, példákból érveket alkothatunk, összefüggéseket kereshetünk, és következtetéseket fogalmazhatunk meg. ■ C á f o l á s . A velünk ellentétes véleményt

vallók nézeteinek cáfolata, érveinek közömbösítése, megsemmisítése. Eszközei azonosak a bizonyításéval ■ B e f e j e z é s . Célja, hogy kapcsolatot teremtsen a beszéd többi részével Eszköze a fı gondolatok megismétlése, összegzése. Netán felvillantja a probléma újabb megközelítési lehetıségeit, elıretekint a jövıbe stb. Miután megnyertük a hallgatóságot észérveinkkel, egy hatásos beszéd végén az érzelmeikre is hatással kell lennünk. Ezt tehetjük a hallgatók ismételt megszólításával, netán felháborodásuk fokozásával, az ellentábor véleményével kapcsolatban. De hangsúlyozhatjuk saját elkötelezettségünket is pl. egy személyes és hatásos - a végére tartogatott - érv segítségével, vagy egy elismert/közismert személyiség gondolatának idézésével. Az érv felépítése: Az érv általában három tagból áll. 1. Tétel Egy következtetés megfogalmazása 2. Bizonyíték A következtetés

elızménye(i), magyarázata(i) 3. Összekötı elem tétel és bizonyíték között Logikai összekötı kapocs Ha egyértelmő a tétel és bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú. Az érvek típusai: A tipizálás alapja a logikai út tétel és bizonyíték között.
Meghatározásból levezetett érv. Ahhoz, hogy meggyızıek legyünk, pontosan körülhatárolt fogalmakat kell használnunk. A jó meghatározás (definíció) követelménye, hogy a fogalom és a Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 16. tétel






meghatározás fölcserélhetıek legyenek egymással anélkül, hogy ez félreértést okozna. (Használjunk szótárakat, pl. Értelmezı kéziszótár, Idegen szavak szótára) Pontos definíciókra akkor is szükség van, ha nem ezt az érvelési típust használjuk! A definíció két lényeges dolgot tartalmaz: 1. A szót besoroljuk

egy tágabb fogalomkörbe (pl a víz olyan folyadék, Peti olyan fiú. stb) 2 Megkeressük azokat a jegyeket, amelyek a fogalomkör többi elemétıl megkülönböztetik (pl. színtelen, szagtalan, átlátszó, vagy kékszemő, jólelkő, talpraesett) Ok-okozati összefüggésbıl származó érv. A következményt kiváltó okokat taglalja Ha ezt a típust választjuk, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy minden okot számba vettünk-e, mert ellenkezı esetben nem lehet sikeres a meggyızés. Körülményekbıl levezetett érv. Általában rossz cselekedeteinket magyarázzuk egyoldalúan a körülményekbıl levezetve (pl. Nem volt más választásom) Bírósági ügyvédi beszédekben érvelnek gyakran a tettes sanyarú gyermekkorával, anyagi helyzetével stb. Önmagában egyoldalú érvrendszer. Összehasonlításon alapuló érv. Hatásos érv lehet, ha képszerő összehasonlítást, megjelenítést alkalmazunk. Alapja lehet hasonlat vagy metafora Fontos, hogy helyénvaló legyen

a párhuzam, különben az érv épp ellenkezı hatást vált ki. Ellentéten alapuló érv. Tételünknek épp az ellentettjét kell bizonyítanunk (pl Egészségesnek lenni jó. Bizonyítsuk, hogy rossz betegnek lenni) Altalános-egyes elvén alapuló érv. Az általánosra hivatkozó érv Ha mindenkire vonatkozik valami, akkor természetesen az adott személyre is (pl. illik köszönni) Valószínőségen alapuló érv. Alapja egy olyan megfigyelés, tapasztalat, megállapítás, amit a többség igaznak vél és elfogad. Bizonyítékokból származtatott érv. Az ilyen érv kiindulópontja lehet tény, statisztikai adat, kutatási eredmény, összegzı jelentés, tekintélyre való hivatkozás. Csak megbízható forrásból származó adatot használjunk, különben az érv a visszájára fordul. Az érvek elrendezése: Cél egy meggyızı és hatásos érvrendszer. Megvalósítása:
Egy erıs érvre épülı érvelés. Az erıs érv köré csoportosítjuk a gyengébbeket


Fokozásos érvelés. A gyenge érvekkel kezdjük, fokozatosan erısítünk, míg a végére hagyjuk a legerısebb érvet.
Lejtéses érvelés. Az erıs érvvel kezdünk, a gyenge érveket hagyjuk a végére Kevésbé hatásos érvelési módszer. Az érvelés módszerei: Indukció Dedukció Egyedi esetekbıl, tényekbıl indulunk ki, és ebbıl vonjuk le az általános következtetést, a tételt, azaz az egyestıl jutunk az általánosig. Elıször az általános tételt fogalmazzuk meg, majd ebbıl következtetéseket vonunk le egyedi esetekre vonatkozóan, tehát az általánostól haladunk az egyesig. A cáfolat: A másik fél véleményének tagadása megfelelı bizonyítékokkal alátámasztva. Ehhez meg kell ismernünk a másik fél véleményét, gondolatmenetét, csak így tudjuk megkeresni érvelésének gyenge pontjait. Sosem a személyével vitatkozunk, hanem a véleményével Kerülni kell a személyeskedést. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály

Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 17. tétel 17. tétel: A nyilvános beszéd és a közszereplés nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Már a klasszikus retorikákban részletesen leírták, milyen embernek kell lennie a jó szónoknak. Ezek a tulajdonságok napjaink közéleti emberei számára is fontosak A jó szónok legfontosabb tulajdonsága a tisztesség. A nyilvánosság vállalása felelısséggel jár. Aki közéleti szereplésre készül, valamilyen közérdekő ügyben szól embertársaihoz, mindenekelıtt tisztességes ember legyen. Csak az erkölcsileg hiteles ember szavai lehetnek meggyızıek. A találékonyság is fontos szónoki tulajdonság. Két szempontból is szükség van rá Egyrészt azért, hogy megtaláljuk a beszédhez a legmegfelelıbb anyagot, a jó érveket, bizonyítékokat a beszédünkben kifejtett gondolatok alátámasztására. A találékonyság fontos akkor is, amikor elıadás közben kell alkalmazkodnunk a hallgatók

ismereteihez, véleményéhez, hangulatához vagy a megváltozott beszédhelyzethez. Ilyenkor "gyakran van szükség arra, hogy az elıre megtervezett szöveget megváltoztassuk, a kommunikációs körülményekhez igazítsuk. A szerkesztıkészség ahhoz szükséges, hogy a beszélı megfelelıen tudja elrendezni az összegyőjtött anyagot, logikusan tagolja és építse föl beszédét. Ügyeljen az egész szöveg és a részek összefüggésére. Megfelelı stílusérzékre is szüksége van egy jó szónoknak ahhoz, hogy képes legyen a témának, a hallgatóságnak és a beszédhelyzetnek leginkább megfelelı stílust és hangnemet megtalálni. Az igazán hatásos és kifejezı nyilvános beszéd nem nélkülözheti a stíluseszközöket sem. Jó emlékezıtehetségünk segítségével rögzíthetjük a tényeket, a tételmondatokat, a fontosabb érveket és példákat, továbbá a hatáskeltı kifejezéseket, és a beszéd fölépítését. Ehhez kell társulnia a jó

elıadáskészségnek, amelynek segítségével hatásosan tudjuk megszólaltatni az elıre megtervezett szöveget. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk kifejezıen használni a hangos beszéd zenei eszközeit, valamint megfelelıen alkalmazzuk a beszédet kísérı egyéb nem nyelvi jeleket. Ezek a tulajdonságok részben velünk született adottságokat jelentenek, részben pedig tanulással és gyakorlással sajátíthatók el, fejleszthetık tovább. A jó szónok tulajdonságai: tisztesség, találékonyság, szerkesztıkészség, stílusérzék, emlékezıtehetség, elıadókészség. A szónok feladatai: A beszéd „felöltöztetéséhez” és ékesítéséhez nemcsak a nyelvi forma kialakítása tartozik, hanem az elıadásmód, a nem nyelvi kommunikációs eszközök használatának tudatos megtervezése is. • • • • • • anyaggyőjtés az anyag elrendezése a szöveg megfogalmazása, kidolgozása az elıadásmód megtervezése a szöveg emlékezetbe vésése a

szöveg elıadása A szónok feladatait Cicero fogalmazta meg. Ezek röviden a fentiek! Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 18. tétel 18. tétel: A népszerőség stíluseszközei, a zeneiség eszközei a mővészi nyelvhasználatban A SZÉPIRODALMI STÍLUSRÉTEG A szépirodalom nyelve a köznyelv szavait használja, de egyéni szó- és mondatszerkesztés jellemzi. Mélyebb, sőrítettebb, eredetibb tartalom jellemzi A konnotációnak (többletjelentés) fokozott szerepe van. Gyakran többrétegő a többletjelentés A mővész olykor tudatosan tér el a nyelvi normától (megszokott szabályoktól). A mővészi nyelvhasználat két alapvetı törekvése: a képszerőség, illetve a feszültségkeltés és -oldás. A nyelv ismert elemeinek használata általános, összekapcsolásuk egyedi. Az alábbiakban a legismertebb képekkel foglalkozunk. 1. A KÉPSZERŐSÉG ELEMI STÍLUSESZKÖZEI (EGYSZERŐ KÉPEK) ■

Metafora A metafora (görög szó, jelentése névátvitel) egy fogalmi és egy képi jel egymásra vonatkoztatását feltételezi, valamilyen közös tulajdonságon vagy hasonlóságon alapuló szemléltetést, láttatást jelent (összevont hasonlat). Az összekapcsolás alapja az asszociáció (képzet- és gondolattársítás). Hatása a fogalmi és képi sík jelentésének távolságán alapszik A két elem jelentése összevillan, egymásba játszik: azonosul, de különbözik is. Kölcsönhatásra épülı kép. A szemléletesség és az érzelmi-hangulati sőrítés eszköze Fajtái:
Egytagú metafora: csak az azonosított van jelen pl. „A szemközti hegyoldal fenyvesében halálos sárgán égtek a nyírfák " (Kányádi Sándor: Elvész a nyom)
Teljes metafora: mindkét tag jelen van pl. „ Országok rongya, könyvtár a neved" (Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban) ■ Megszemélyesítés Olyan metafora - vagyis átvitelen alapuló szókép -,

melyben két dolgot hozunk egymással kapcsolatba, s közülük az egyik elvont fogalom, jelenség vagy tárgy, a másik pedig valamilyen élılény, ember, állat vagy képzeletbeli lény, s az utóbbi tulajdonságait visszük át az elıbbire. ■ Hasonlat A hasonlat olyan költıi kép, mely hasonló a metaforához, de nem azonosít, csak hasonlít. Valamely közös sajátosság kiemelésével vagy hangulati hasonlóság alapján kapcsolja össze a fogalmi és képi sík elemeit. Nyelvtani megjelenése: összetett mondat (mint kötıszóval), ill. egyszerő mondat (-ként raggal, gyanánt névutóval). ■ Metonímia A metonímiában (görög szó, jelentése névcsere) a fogalmi és képi sík összekapcsolása nem hasonlóságon, hanem a fogalmak érintkezésén alapul. Az érintkezés lehet: térbeli, idıbeli, anyagbeli, ok-okozati kapcsolat, ill. rész-egész, vagy nem-faj felcserélése E két utóbbi a szinekdoché veleérzés, a metonímia alfaja. ■ Szinesztézia A

szinesztézia (görög szó, jelentése összeérzés) hangulati hasonlóságon alapuló költıi kép. Különbözı, de egyszerre ható érzéki benyomásokat - látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés - hasonlóságukban és/vagy egyidejőségükben ragadja meg. „Egy kirakatban lila d a l r a kelt / egy nyakkendı [.]" Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 18. tétel (Tóth Árpád: Körúti hajnal) (látás + hallás) Összetett költıi képek (komplex képek) Több képszerő stíluselem kapcsolata. Az elemi képek és alakzatok (a nyelvi elrendezés elemei: ismétlés, kihagyás, inverzió) kombinációja. Leggyakrabban egy-egy metaforára épül, ezt fejti-bontja ki, esetleg újabb metaforába hallik át (a metaforák egymásból bomlanak ki). A költıi képsor nem a valóság külsı, mechanikus lenyomata, hanem a költı gondolatainak, érzéseinek,

hangulatainak, indulatainak tükrözése. A kép feszültségét, és így a kép hatását a síkváltások sőrősége, illetve a valóságsíkok közötti távolság adja (az egyszerő költıi kép esetén a fogalmi és képi sík távolsága). A XX századi költészet sajátja: bonyolultabb, nehezebb megérteni, mivel távolabbi képzetes gondolattársítások jellemzik (pl. impresszionista, szimbolista költészet). ■ Allegória Az allegória görög szó, jelentése képletes beszéd. Régen elvont erkölcsi fogalmak emberként való megjelenítésére használták (pl. Hőség, Remény), különösen a középkor, barokk és a rokokó stílus kedvelte. Ma egy gondolatsoron vagy teljes mővön végigvitt képsort nevezünk allegóriának, többnyire több mozzanaton keresztül kifejtett metafora. ■ Szimbólum A szimbólum görög szó, jelentése jelkép. Valamilyen gondolati tartalom (eszme, érzés, fogalom) érzékelhetı jele. Az ısi idıktıl él a mesékben,

mítoszokban, népköltészeti alkotásokban. De mindennapi életünkben, illetve a nyelvben is vannak szimbólumok: például egyes tárgyak eleve szimbólum értékőek (pl. győrő, korona), de egyes színeknek is szimbolikus jelentıségük van, mely az idık során hozzájuk tapadt (pl. vörös, fekete) A szimbólum alapja egyszerő képi eszköz, azaz lehet metafora (pl. a színek szimbolikája), vagy metonímia (pl lánc, kard). A19 század utolsó harmadában a szimbólumok használata önálló stílusirányzattá is vált, ez a szimbolizmus. Allegória Szimbólum Körülhatároltabb, szokványosabb. Több szokatlanság, meglepı, távoli képzettársítás. Részleteiben is értelmezhetı a képsor minden mozzanatának megfeleltethetı a fogalmi jelentés egy-egy eleme. A képi és a fogalmi oldal nem elemeiben, csak egészében felel meg egymásnak: a kép önálló életre kel, a közvetlen megfelelés nélküli képi részletek adnak plusz jelentéstartalmat a

képnek. A mondandó nagyszabású gondolat, erkölcsi eszme. A kép költıi látomásra épül. Az értelemhez szól. Pl. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez, A Magánossághoz; Vajda János: A virrasztók Inkább sejtet, mint kimond (tudatalatti folyamatokat jelenít meg). Pl. Ady Endre: Az ıs Kaján, Harc a Nagyúrral Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 19. tétel 19. tétel: A publicisztikai stílus fıbb jellemzıi, tipikus szóhasználat A publicisztika feladata: Az aktualitás és a meggyızés szándéka szervesen összefügg, együttes megjelenése váltja ki belılünk a jól informáltság és a publicisztikai szemlélet közvetítésének kettıs érzetét. Ha egy újság képes erre, olvasója úgy érezheti, követi a világ eseményeit, tájékozott a világban és szőkebb környezetében történt aktuális eseményekrıl, látja a közel- és távolabbi jövı kilátásait, képes

értékelni politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatokat, jelenségeket. Á külsı környezete nem idegen számára, hanem abban otthon érzi magát, netán képes azt igényeinek, elvárásainak megfelelıen alakítani, ismeri az ehhez vezetı utakat és lehetıségeket. A két feladat azonban el is válik egymástól a különbözı mőfajokban, és az értelmezı olvasó el tudja különíteni az aktualitásokra épülı, tényszerő és az értelmezésre törekvı, meggyızı szándékot. Aktualitás: 1. Bemutatja a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet aktuális eseményeit, jelenségeit, problémáit. 2. Elsıdleges a referenciális (tájékozató) funkció 3. Megjelenik az objektivitásra épülı mőfajokban Meggyızés: 1. Alakítja a közvéleményt, azaz közérdekő dolgokról szól személyes meggyızıdéssel 2. A referenciális és konatív (felhívó) funkció együtt van itt jelen 3. A szubjektív, publicisztikai mőfajok sajátja A

nyomtatott sajtó megjelenési formái:
Napilap: Széles befogadói réteget érdeklı napi politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális eseményekrıl tájékoztat. Napi rendszerességgel jelenik meg 2 fajtája van: a „minıségi” napilag és a bulvár. A minıségi a közérdekő témákat dolgozza fel a hírértéknek megfelelı terjedelemben. A bulvár a szenzációra épít, kevésbé igényes témákat dolgoz fel, az érdekességüknek megfelelı terjedelemben.
Magazin: A könyv és a napilap közötti átmeneti sajtótermék. Kevéssé intellektuális, ám változatos, színes tartalmilag és megjelenítésében egyaránt. Általában havonta jelenik meg. A feldolgozott témákat figyelembe véve az alábbi típusok lehetségesek: hír-, üzleti, tudományos, mővészeti, szórakoztató, erotikus, szabadidıs, háztartási, utazási, autó-, motor-, sport-, férfi-nıi, divat-, ifjúsági, gyermek- stb. magazin A magazin is lehet „minıségi" és bulvár.

Színes, igényes nyomdatechnika az írásos és képi információk egyensúlya, élvezhetı, sokszínő képi világ jellemzi.
Folyóirat: Olyan nyomtatott sajtótermék, amelynek célja a mindennapos szükségleteket meghaladó szakmai, mővészeti, irodalmi, vagy tudományos információk, kutatási eredmények közlése. Havonta, negyed-, félévente, vagy évente jelenik meg. A napilappal és a magazinnal ellentétben célja nem a széle olvasóközönség megnyerése, hanem a szakmai igényesség. Stílusa a szakmai, tudományé nyelvhez közelít. Esetenként; folyóirat is lehet bulvár tartalmú Igényes nyomdatechnika jellemzi. Tipikus nyelvhasználat: Mint minden stílusréteg, a publicisztikai is az igényes köznyelvet tekinti alapjának. Ezen kívül azonban a szöveg tartalmának és szándékának megfelelıen felhasználja más stílusrétegek stílusbeli sajátosságait (szó- és kifejezéskészletét, mondat- és szövegszerkesztését stb.) is, így a

szépirodalmi, a tudományos, a közéleti (a hivatalos és az elıadói), illetve a társalgási stílusrétegét egyaránt. Összeállította: Lengyel Attila 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 19. tétel • Szépirodalmi stílusréteg: Elsısorban a folyóiratok példányaira jellemzı stílusréteg, különösen az irodalmi, illetve mővészi témájú folyóiratok esetén. • Tudományos stílusréteg: A tudományos folyóiratok és ismeretterjesztı magazinok stílusa követi ennek a stílusrétegnek a sajátosságait. • Közéleti stílusréteg: A napilapok szóhasználata alkalmazza törvénytervezetekrıl, hivatalos (ügyészségi, bírósági) ügyekrıl stb. szóló tudósításaiban, összefoglalóiban Alapvetı hiba, ha uralkodóvá válik a szövegben, hiszen a (napi)lap célja - többek között - a köznapi nyelvre, az érthetıségre való törekvés. • Társalgási stílusréteg: Ez utóbbi nyelvrétegre elsısorban a

bulvársajtó épít, hiszen megpróbál az élıbeszédhez közeli stílust választani a hitelesség érdekében. így a „kacsa" hírek is eladhatóvá válnak, ha felismerjük bennük a hétköznapi ember logikáját, és azonosulni tudunk tartalmukkal, vagy éppen elutasítjuk. Igényes és igénytelen publicisztika: Mind a hétköznapi, mind a publicisztikai stílus nyelvi kifejezésmódjában elıfordulnak pozitívumok és hibák egyaránt. Ha a sajtó gyakran alkalmazza ezeket, az igen kedvezıen, vagy éppen kedvezıtlenül hat(hat) a társadalmi nyelvhasználatra, mivel egy társadalomban általában a napilapok, magazinok stílusa meghatározó az ízlés, a kultúra és a divat közvetítésében. Gyakori hibák a sajtó nyelvében:
terjengısség
idegen szavak fölösleges használata
nyelvi divatok kritikátlan átvétele. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 20. tétel 20. tétel: A

hivatalos stílus jellemzıi, a hivatalos levél Az ember kisebb-nagyobb közösségben nı fel (pl. család, iskola, város, ország) és késıbb is ebben tevékenykedik. A közvetlen környezetét érintı kérdésekkel az ún „kisközéletiség", míg a nagyobb közösséget, akár egész országot érintı problémákkal az ún. „nagyközéletiség" foglalkozik. A közélet nem csak azt jelenti, hogy ügyes-bajos dolgainkat felsıbb hatóságokhoz, hivatalokhoz fordulhatunk, hanem nekünk is meg kell felelnünk a közösségi lét által ránk „kényszerített" elvárásoknak, így bizonyos hivatalok, intézmények elıírásainak (pl. munkahely, adóhatóság, önkormányzatok, bíróságok). A közélet az intézmények felıl közelítve tehát az irányító (kormányzati, államigazgatási) szervek és a kisebb intézmények, társadalmi szervezetek irányító, gazdasági, kulturális és egyéb hivatali munkáját és tevékenységét, míg az

állampolgár felıl nézve annak közérdekő tevékenységét foglalja magába. Az intézmények feladata az állampolgár korrekt tájékoztatása a törvények, rendeletek változásairól - nem feltétlenül a sajtó útján -, az állampolgárnak pedig joga van bizonyos kérdésekben ezekhez az intézményekhez fordulni információért, segítségért. A két fél közötti kommunikáció történhet írásban - ennek nyelvi-stilisztikai kifejezıdése a hivatalos stílus - és történhet szóban, ez a szónoki vagy elıadói stílus. A HIVATALOS STÍLUSRÉTEG NYELVI-STILISZTIKAI SAJÁTOSSÁGAI Nyelvi rétegei: 1. 2. 3. 4. Igényes köznyelv: mint minden stílusréteg, a hivatalos is elsısorban erre épül. Szaknyelv: leggyakrabban a jogtudományi szaknyelvhez fordul. A témától függıen egyéb szakmai csoportnyelveket is használ. Ritkábban, de elıfordul szépirodalmi szóalakok beemelése.
Tájékoztató funkció: A hivatalos szöveg célja elsısorban a

tájékoztatás (pl. új adókulcsok közzététele különbözı orgánumokban).
Felhívó funkció: Gyakran tolmácsol valamire való felszólítást (pl. tárgyaláson, tanúmeghallgatáson való megjelenés). Gyakran cselekvés értékő (pl. kormánynyilatkozat vagy bírósági ítélet) Szükséges vonások: Negatív jelleg, hibák: Hivataloskodó, terjedelmes, terjengıs kifejezések (pl. mely idıpontban, minek a tekintetében, arra vonatkozóan, hogy). Szerkezeti és stílusbeli kötöttség. Pontosság, egyértelmőség Fölösleges idegen szavak szakszavak segítségével (pl. (pl. kooperáció, kollektíva, állampolgár, felperes, ügyfél, adminisztráció, minimalizálás). panaszos, tanú stb.) A tárgyilagosság Modoros kötıszók alkalmazása kizárja az érzelmi-hangulati (pl. miszerint, mindazonáltal) kifejezıeszközöket. A nagyközéletiség személytelensége Bonyolultság, bürokratikus cifraság, a (pl. értesítjük, vagy „a hivatal értesíti"

jogi szaknyelvben olykor elıforduló alakok használata). átláthatatlan mondatszerkesztés. Világos, egyértelmő mondat- és szövegtagolás. Összeállította: Lengyel Attila Túlzsúfolt mondatok. 1 12.C osztály Nyelvtan Érettségi – Szóbeli Tételsor – 20. tétel Gyakori ismétlések, hivatkozások, elıre-, vissza- vagy közbevetett utalások. A gondolatmenetet tükrözı szövegtagolás (pl. bekezdések, számok, betőjelek, utalószók és kötıszók pontos használata). Olykor homályosság. Lekezelı vagy alázatoskodó hangnem. Az elıadói (szónoki) stílusréteg jellemzıi: Minden nyilvános, igényes és szóbeli megnyilatkozás ide tartozik. Egy közösség elıtt való felszólalás és rendszerint az alkalom is felelısséget jelent. A szónoki szövegek három alapvetı funkciója a hallgató befolyásolása, állásfoglalásra ösztönzése, a tájékoztatás és a gyönyörködtetés. Igaz és eredeti gondolat közkinccsé tételének igénye

jellemzi - optimális esetben - például a politikai választási beszédeket. Minden jó elıadásra, beszédre jellemzı a szónok elevensége, természetessége, rögtönzı képessége. Nem könnyő dolog, de az igazán jó szónok egyszerre tud igényes és természetes lenni, talán e két tulajdonság összeegyeztetése a legnehezebb feladat. Szókincsében -jó esetben - az irodalmi nyelvbıl merít Lényeges szempont az is, hogy elsı hallásra érthetı legyen A hivatalos levél: A levél története egyidıs az írás kialakulásával. Már az ókori Egyiptomban, késıbb pedig a Római Birodalomban is használták a levelet. Fajtái: ■ Magánember hivatalos levele intézményhez. Témáját/mőfaját tekintve ez lehet kérvény, panaszos levél, fellebbezés, pályázat (állás, tanulmányi stb.) ■ Ha a hivatal/vállalat/intézmény fordul hozzánk levélben, pl. a polgármesteri hivatal értesít a helyi adó változásáról, felszólít az autó súlyadójának

fizetésére, válaszol egy csatornázási kérelmünkre, vagy a munkahelyünk munkaszerzıdést köt velünk, netán értesítést kapunk ezzel kapcsolatos változásról, pl. munkabéremelésrıl, áthelyezésrıl stb ugyanilyen formát választ Mőfajilag leggyakoribb az: ■ Értesítés, amely tárgyilagos hangvételő, tájékoztató jellegő. Válasz beadványunkra, vagy valamilyen fontos változásról kapunk értesítést. ■ Felhívás, amely tárgyilagos hangvételő, felhívják a figyelmünket valamilyen tényre, adatra, kötelezettségre. ■ Felszólítás, amely egy határozott, keményebb hangvételő felhívás, tájékoztat az elmulasztással járó következményekrıl ■ Meghívó, amely tartalmazza egy rendezvény idejét, helyszínét, napirendjét és a meghívás célját. ■ Határozat, amely egy levél a hivatalos szervek döntéseirıl pl. engedély, elutasítás, jóváhagyás ■ Igazolás, amely arról tájékoztat, hogy ki, mibıl, hol, mikor és

milyen képesítést szerzett, és ez a képesítés mire jogosítja ıt. ■ Engedély, amely valaminek az engedélyezését rögzíti írásban. Fontos az egyértelmő megfogalmazás. ■ A munkaviszonnyal kapcsolatos ügyiratok pl. munkaszerzıdés, munkaszerzıdés módosítása, munkabérváltozás, átsorolás, kinevezés, munkaköri leírás, munkaviszony megszőnésének bejelentése, felmondás, szabadság engedélyezése, nyugdíjazás. Hivatalok belsı levelei, iratai:
Jegyzıkönyv: események, tények, tárgyak írásos rögzítése
Feljegyzés: teendırıl, ügyrıl készül. Jelzi, hogy ki, mikor, milyen témában készítette
Jelentés: valamilyen tény, szakszerő, pontos és tömör foglalata, általában felsıbb hatóság számára készül. Összeállította: Lengyel Attila 2 12.C osztály