Kereskedelem | Külkereskedelem » A külkereskedelem alapismeretei

A külkereskedelem alapismeretei Külkerben az integráció fokai: 1. Preferenciális övezet: egymásnak vámkedvezményeket adnak az országok 2. Szabadkereskedelmi Egyezmény: egymással szemben a vámokat eltörlik, viszont egy 3 országgal szemben egységes külső vámokat alkalmaznak. 3. Vámunió: teljesen megszűnik a z önálló vámpolitika, mert egységes lesz 4. Közös piac: 4 szabadságelv érvényes (tőke, munkaerő, áru, szolgáltatás szabad áramlása) 5. Gazdasági Unió: felszámolják azokat az akadályokat, melyek a 4 szabadságelvet akadályozzák 6. Politikai Unió: a tagok egyeztetik a gazdaságpolitikát, közösen intézkednek, bizonyos területeken közös valutát vezetnek be. Nemzetközi kereskedelempolitikai szervezetek 1. GATT 2. OECD Nemzetközi pénzügyi szervezetek: 1. IMF: Nemzetközi Valutaalap 2. ECB: Európai Jegybank 3. EBRD: Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank 4. IBRD: Világbank Tárgyalási stratégia Kommunikációs

eszközök: 1. Verbális: - szóhasználat - mondatszerkezet - stílus - nyelvtan - szünet 2. Nem verbális (metakommunikatív eszközök): • Arckifejezés, mimika • Szemkontaktus • Testnyelv • Gesztusok • Érintés • Térközszabályozás: - bizalmas: 0-15 cm, 15-45 cm; személyes: 45-120 cm; társalgási: 120210 cm, 210-360 cm; nyilvános: 360-700 cm. • Vokális: - hangszín; hangmagasság; szimbolikus eszközök (öltözet, berendezés, titkárnő) Kommunikációs Eszközök szerepe: • Jelzés a figyelemről • Pozitív énkép kialakítása • Érzelmi állapot közlése • Partner iránti attitűd • Verbális kommunikációs eszközök hatásának elősegítése. SZEMÉLYES TÁRGYLÁS STRATÉGIÁI Cél: a kommunikációs üzenet megértése és elfogadtatása a partnerrel. Bármely termék, szolgáltatás eladása előtt saját magunkat kell eladni. Tárgyalási stratégia kialakítása: 1. Milyen célt kell elérni? (Szervezeti, személyi célok) 2. Ki a

tárgyaló partner? Mit akar ő elérni? Több hipotézis vagy következtetés az eddigi hasonló helyzetek alapján. 3. Milyen a tárgyalási pozícióm? 4. Milyen befolyással, hatalommal rendelkezem és milyennel a partner? Ki milyen pozíciót foglal el, milyen a szakmai és tárgyalási tudása? 5. Ki az erősebb, kinek fontosabb a tárgyalás és annak eredménye: a megállapodás? Erőviszonyokat ismerjük, de üzletfelünk személyisége, motivációs bázisa módosíthatja. 6. Mennyi az idő a tárgyaláshoz, mennyire lenne szükség? 7. Hol, milyen körülmények között kerül sor a tárgyalásra? Saját vagy semleges területet preferálja mindenki! 8. Kik vesznek részt a tárgyaláson? Csoportos vagy egyéni a részvétel? A személyes tárgyalás folyamata: 1. Nyitás 2. Felderítés 3. Ajánlattétel 4. Alku 5. Megállapodás 6. Ratifikálás Nyitás: small talk – feszültségoldás; Bemutatkozás, kezdeti légkör megteremtése, metakommunikációs jelzések

figyelése, tárgyalás témájában, módjában, napirendi pontokban, időtartamban való megállapodás. Felderítés: mindkét fél kifejti álláspontját. Ide kapcsolódik az AIDA modell (A – figyelemfelkeltés; I – érdeklődés fenntartása; D – vásárlási óhaj; A – cselekvés) Mélyeladás: az eladó – vevő kommunikációs kapcsolatának pszichológiájára épít, de felhasználja a többi technika egyes elemeit is. Szükségletkielégítő tárgytechnika: eladó meghallgatja a vevő igényeit, problémáit, majd megoldást javasol. Ajánlattétel és alku: megegyezésre való törekvés, elvi egyetértés és részletekben történő megegyezés. Tárgyalási technikák: 1. Kooperatív 2. Kompetitív A kooperatív tárgyalási stratégia elemei: • Tárgyalási szünet kérése (ideiglenes visszavonulás) • „Fehérasztal invitálás” (ebéd-vacsora meghívás az oldottabb légkörért) • Push money, ajándékozás, diszkrét megvesztegetés •

Határidő kitűzése • Őszinteség, nyíltság • Kölcsönös érdekek és célokra való hivatkozás • Partner önbecsülésének erősítése (megszólítás, pozitív énkép megerősítése) • „Mi lenne, ha" • Golfklub, teniszparti • Türelem, idő. A kompetitív (versengő, egyoldalú előnyökre törekvő) tárgyalási stratégia eszköztára: Fő szempont: agresszív magatartás, győzni akarás, dominancia, állandó információszerzésre való törekvés. • Tapogatózás, információ szerzése • Egyoldalú engedményekre való törekvés • Szélsőséges kiindulási pozíció • Előbb kapni, aztán adni (csak viszonosságért engedjünk) • Korlátozott felhatalmazás: „nincs rá felhatalmazásom” • Túlzott, túljátszott érzelmek (felháborodás, eltúlzott gesztikuláció) • Maratoni tárgyalás, ellenfél kifárasztása, piszkos trükkök • Fenyegetés, ultimátum, zsarolás • Cselek • Pókerarc • Megvesztegetés •

Eredmények, megállapodások letagadása • Főnökkel akarok tárgyalni • Miért? • Szünetek erőltetése • 3*4 igen kikényszerítése • Halogatás, időhúzás • Váratlan túlzások, meglepetések, blöffölés, destabilizálás • Partner önbecsülésének sértése. A kettő közötti azonosság az, hogy mindegyik stratégia célja a megállapodás, megegyezés, csak ehhez különbözők eszközöket használnak. Kereskedő típusok Szakosodás szerint a kereskedők feloszthatók: • Ügylettípus szerint (export, import, tranzitőr) • Árufajta szerint (nyersanyag, élelmiszer) • Földrajzi megoszlás szerint (tengerentúli, európai) • Jellemző partnerkapcsolataik szerint A kereskedő tevékenykedhet: • Saját nevében, saját számlájára • Saját nevében, más számlájára • Más nevében, más számlájára 1) Saját nevében, saját számlájára A kereskedő saját kockázatára veszi meg az árut és értékesíti. Haszon = eladási ár –

(vételi ár + költség) Típusok: • Kereskedelmi cégek: export-import tevékenységet folytatnak, kiépített kapcsolatrendszerük van. • Kereskedő házak: tőkeerős importra vagy exportra szakosodott cégek szerepe tengerentúli kereskedelemben nagy (pl.: Japán kereskedő házak) Jelentős ipari – bankári hátér áll mögöttük • Shipper: saját fuvarozási tevékenysége is van (szállítmányozó) • Igazoló ház: megerősíti a tengerentúli cégek európai megrendelését, kifizeti az export ellenértékét, átvállalja az export kockázatát. • Nagykereskedelmi vállalatok: import, készletezés, raktározás, választék kialakítása. • „Fizess és vidd” (Cash and Carry): lemond a hitelezésről és a szállításról, a kiskereskedő rögtön fizet, saját költségén szállít. • Polcfeltöltő nagykereskedő: érdekeltté teszi a kiskereskedőt, hogy olyan terméket is átvegyen, amelyek profil idegenek számára, az el nem adott árukat

visszaveszik. • Kiskereskedelmi vállalat: az áru közvetlen eljuttatása a végső fogyasztóhoz: bolti kiskereskedő, szaküzlet, áruházak, utcai automata. • Csomagküldő vállalkozás: katalógusból rendelhet a potenciális vevő, és csomagként kapja meg a kért árut. • Ipari termelőüzemek: ezek egyesülései, szövetségei elsősorban a beruházási javak és termelő eszközök forgalmazásában. • Multinacionális vállalatok: több országban többféle tevékenység nemzetközi forgalmuk igen nagy; eszközeiket, erőforrásaikat, nyereségüket a nemzetközi piacon optimalizálják. Egyedárusító jog: az adott kereskedő egy adott termékre vonatkozóan meghatározott piacra kizárólagos jogot kap, azaz a termék gyártója csak rajta keresztül értékesítheti termékeit. 2) Saját nevében, más számlájára A bizományos olyan közvetítő, aki a megbízó feltételei szerint köteles eljárni bizományi díj ellenében (az eladási ár

meghatározott %-a). A bizományosi szerződésben a legfontosabb a limitár, amely az importnál a maximális, az exportnál a minimális árat jelenti, amely felett a bizományos nem vásárolhat, ill. alatta nem adhat el A tényleges eladási ár és a limitár különbözetén osztozik a bizományos és a megbízó. Bizományos kockázata: 1. A bizományos a hiteleladás kockázatát a megbízótól különdíj fizetésére átvállalhatja Ez a delcredere felelősségvállalás. 2. A bizományosnak a „jó kereskedő” gondosságával kell eljárnia, viselnie kell az ebből keletkező kockázatot és költséget. 3. „Kockáztatja” az üzleti hírnevét (goodwilljét) is, ezért érdeke, hogy partnere megbízható legyen. A bizományos érdekeltsége szerint a bizományosi szerződés három fajtájára terjed ki: a) lineáris jutalékú: a bizományos a forgalommal egyenesen arányos bizományi díjat kap. b) Differenciált jutalékú: a bizományosi díj progresszív

emelkedésével a külkereskedő a limitárnál kedvezőbb ár elérésére törekszik. c) Nyereségérdekeltséggel kombinált: a felek előre megállapodnak a limitár és tényleges eladási ár közötti árkülönbözet megosztásában. Általában: 30-70, 40-60 3) Más nevében, más számlájára Klasszikus közvetítő kereskedők, feladatuk a potenciális üzleti partnerek összehozása, piackutatás, szerződés kialakítása. Ügynök: személyes közvetítés jutalék ellenében a megbízóval kötött eseti szerződés alapján. Képviselő: az ügynöknél szélesebb tevékenységi körrel rendelkezik. A képviseleti szerződés lehet: • Ad hoc (meghatározott árumennyiség értékesítéséről szóló megbízás) • Meghatározott időre szóló megbízás vagy kizárólagos joggal való felruházás. Alkusz: eseti megbízás alapon koncentrált piacokon tevékenykedik, munkájáért díjat kap az eladótól vagy vevőtől. A kereskedőtípusok jogi szempontból:

magánszemélyek, jogi személyek és ezek társulásai. A legtöbb jogi személy a kereskedelmi társaságok körébe tartozik. a) KKT: két vagy több személy közös cégnév alatt kereskedelmi tevékenységet folytat korlátlan, egyetemleges felelősséggel. b) BT: kültag bevitt vagyonig, beltag teljes vagyonával felel. c) KFT: meghatározott számú és ismert tagból áll, előre meghatározott törzstőkével, a tagot megillető üzletrész és szavazati jog a törzsbetét nagyságához igazodik. d) RT: előre meghatározott számú, egyenlő névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tagokat a részvények befizetése után nem terheli vagyoni felelősség sem a társasággal, sem egy harmadik személlyel szemben. Kalkuláció Előkalkuláció: a lehetséges költségek számbavétele az ügylet megkötése előtt. Utókalkuláció: az ügylet tényleges eredményét mutatja meg, a már ismert költséget veti egybe az árbevétellel. Eltérés lehet az

előkalkulált nyereségtől a reklamáció, késve fizetés, fuvarköltség változása miatt. A külkereskedelmi áruforgalmi költség az elszámolás módja szerint felosztható közvetlen és közvetett költségtípusokra. Közvetlen költségek: a kalkulációban tételesen szereplő költségek, amelyek közvetlenül az érékesítési tevékenységgel kapcsolatosak. • Belföldi – külföldi fuvarköltségek • Okmánybeszerzési költségek • Bankköltség (adott ügylettel kapcsolatos része) • Ügynöki, képviselői jutalék Közvetett költségek: nem határozható meg a költségviselés helye egyértelműen. Tipikus közvetett költségek: • Reklám- és propagandaköltségek • Reprezentációs költségek • Beutazók költségei • Üzletszerzési költségek • Ajánlati költségek • Külföldi utazások költségei • Bérleti és kölcsöndíj • Származási bizonyítvány és konzuli láttamozás díja • Minőségi és egyéb vizsgálati

költség • Bankkamatok, árfolyam-különbözet • Igazgatási helységek fenntartása • Nyomtatvány-, írószerköltség • Tagsági díj • Adók, illetékek • Egyéb igazgatási költségek • Munkabér és közterhei Az általános költségek a forgalom 1-2 %-át teszik ki. Költségek csoportosítása áruforgalom változására történő reagálásuk szerint: 1.Állandó költség: a forgalom volumenváltozásától független 2.Változó költség: forgalom alakulásával változik • arányosan (lineárisan) változó költség: az áruforgalom változásával azonos ütemben változnak a forgalom meghatározott %-ában. • Degresszíven változó költség: az áruforgalom változásánál kisebb ütemben változik. • Progresszíven változó költség: az áruforgalom változási ütemét meghaladóan változik. Reagálási fok: r = (költségváltozás %-ban / áruforgalom-változás %-ban) Fix r=0 Lineáris r=1 Degresszív 0<r<1 Progresszív r>1

INCOTERMS 2000 Klauzulái az adás-vételi szerződés teljesítése során az áruszállítással kapcsolatos költség- és kockázatviselés eladó-vevő közti megosztását szabályozzák. Fuvarparitás: az a földrajzi pont, ahol az áru szállításával kapcsolatos költségek az eladóról a vevőre szállnak át. A teljesítés helye az a földrajzi hely, ahol az áruval, szállítással összefüggő kockázat átszáll az eladóról a vevőre. Lehetőségek: • Az eladó átad, nem vállal semmilyen szolgáltatást • Az eladó az összes költséget, kockázatot a vevő raktáráig magára vállalja. A 13 paritás e két szélső pont között helyezkedik el. Meghatározza a fuvarparitást, teljesítés helyét és az eladóra, vevőre háruló kötelezettségeket és jogokat. • Egy pontos: fuvarparitás és teljesítés helye azonos • Két pontos: fuvarparitás és teljesítés helye eltérő. Az eladó és vevő kötelezettségei Eladó Vevő 1. Áruszolgáltatás

1. Árfizetés 2. Engedélyek, formaság, felhatalmazás 3. Fuvarozási és biztosítási szerződés 3. Fuvarozási szerződés 4. Átadás 4. Átvétel 5. Kockázatátszállás 6. Költségmegosztás 7. Értesítés küldése egymásnak 8. Átadás igazolás elektronikus közléssel v szállítási okmánnyal 9. Áruvizsgálat, ellenőrzés (csomagolás, jelölés) 10. Egyéb kötelezettség Megjelölve Megnevezett helyiség Eladó Költség Saját telephelyén rendelkezésre bocsátja az árut. Telephelyről Kockázat Telephelyről FCA Költségmentesen a Megnevezett fuvarozónak helyiség Exportcsomagolás, okmányok, értesítés. Az Fuvarozónak árut a fuvarozónak kell átadni. átadástól való Fuvarozónak átadástól FAS Költségmentesen a Elhajózási kikötő Elhajózási kikötőben a hajó oldalához az árut. Hajó oldalához Hajó hajó oldalához (ahonnan) Exportcélú vámkezeltetés. rakodástól rakodástól FOB Költségmentesen a Elhajózási

kikötő hajó fedélzetére A hajó fedélzetén adja át az árut. CFR Költség és fuvardíj Rendeltetési kikötő (ahová) Fuvarozási szerződés megkötése, bérmentesítést Rendeltetési igazoló szállítási okmány átadása vevőnek. kikötőben Elhajózási kikötőtől CIF Költség, biztosítás, Rendeltetési fuvardíj kikötő (ahová) Szállítmányra biztosítást kell kötni (110%), Rendeltetési szállítási okmányról gondoskodni. kikötőben Elhajózási kikötőtől CPT Fuvar fizetve ig Szállítmányozói átvételi elismervény kiadása Rendeltetési helytől Fuvarozónak átadástól CIP Fuvar, biztosítás Rendeltetési hely fizetve ig Biztosítás kötése, okmánykiállítás. Rendeltetési helytől Fuvarozónak átadástól DAF határra szállítva Megnevezett helyiség Árut exportra elvámolva a határ megjelölt átadástól pontján rendelkezésre bocsátja. Átadástól DES Hajóról szállítva Rend. Kikötő

Rendeltetési kikötőtől DEQ Rakparton átadva Rend. kikötő Rendeltetési kikötőben, hajó fedélzetén Rendeltetési importvámolás nélkül átadja az árut kikötőtől Rendeltetési kikötőben a rakparton átadja az Rakpartra árut. rakodástól DDU Vámfizetés nélkül Rendeltetési hely Az eladó belföldiesítés nélkül a rendeltetési Rendeltetési helytől helyig viszi az árut Rendeltetési helytől DDP Vámfizetéssel Rendeltetési hely Importálva a rendeltetési helyen átadja az árut Rendeltetési helytől (fizeti a vámot és adót) Rendeltetési helytől EXW Jelentése Üzemből Rendeltetési hely Hajókorlát felett való oldalához Hajókorlát felett Rakpartra rakodástól Előfuvar- Átrakás Kiviteli Gyűjtőt.-tól Ind. ország Átrakás Behozatali Házhoz gyűjtő gyűjtő- vámkezelés induló határtól gyűjtő vámkezelés szállítás terminálig terminálon országh.-ig gyűjtőig terminálon V V V

V V V V V V FCA eladó V V E V V V V V V EXW Vám telephely FCA gyűjtő E E/V E V V V V V V DAF E E E E V V V V V CPT / CIP E E E E E E/V V V V DDU E E E E E E V E V DDP E E E E E E E E E Kiegészítő paritások: FI: (free in) bérmentesítve belföldre. FOB-nál alkalmazható Az eladó vállalja, hogy a hajó belsejébe rakja az árut, amit a fuvarozó külön tud kezelni. FIO: (free in and out) bérmentesítve be és ki. Alkalmazható: CFR, ill CIF esetében A fuvarozó társaság a ki- és berakodás költségeit külön kezeli, és az eladó fizeti ezeket a költségeket az érkezési kikötőben. FIO-S: (free in and out stowed) CFR, CIF. Csomagolt árut a hajótérbe helyezi az eladó a saját költségére FIO-T: ( trimmed) CFR, CIF. Ömlesztett árut a hajótérbe helyezi az eladó a saját költségére W: (word risk) CIF. Eladó vállalja a háborús kockázatok elleni biztosítás költségeit Landed: CFR,

CIF. Eladó a rakpartra rakodás költségeit vállalja Tengeri, belvízi paritás: FAS, FOB, CFR, CIF, DES, DEQ Bármely: EXW, FCA, CPT, CIP, DAF, DDU, DDP. Egy paritásos: EXW, FCA, FAS, FOB, DAF, DES, DEQ, DDU DDP Két paritásos: CFR, CIF, CPT, CIP Például kérdés lehet: FOB Trieszt – mit jelent? Trieszt az elhajózási kikötő, az áru költségmentesen a hajó fedélzetére kerül. A költség és kockázat a hajókorlát felett átszáll a vevőre. Vagy: CFR Boston (via Trieszt): Boston a rendeltetési kikötő, eddig fizeti az eladó a költségeket. Trieszt az elhajózási kikötő, ahol a kockázat átszáll a vevőre. Költség és fuvardíj fizetve a rendeltetési kikötőig Bécsi Egyezmény (1980. április 11) Célja: megteremtse a nemzetközi kereskedelem alapügyletét jelentő adásvételi szerződés egységes szabályozását és elősegítse a külker. Szerződések megkötését Szabályozza a nemzetközi adásvételi szerződés megkötésének

módját, valamint az eladó és vevő jogait és kötelezettségeit (1988. január 1-én lépett életbe Magyarországon) Ajánlat: egy vagy több meghatározott személyhez címzett szerződéskötésre irányuló javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha kellően maghatározott és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. A javaslat akkor minősül kellően meghatározottnak, ha megjelöli az árut, mennyiséget és az árat. Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez. Az ajánlat lehet: • Visszavonható • Visszavonhatatlan (visszavonható, ha a visszavonó nyilatkozat az ajánlattal egy időben vagy előtte érkezik) • Kötelező ajánlat (az ajánlattevő nem léphet vissza az ajánlattól, ha az ajánlat címzettje az ajánlatot változatlan tartalommal elfogadta és az elfogadás hatályossá vált.) • Kötelezettség nélküli Az ajánlat fajtái: • Eladási •

Vételi • Vevő vételi ellenajánlat • Eladó eltérő tartalmú szállítási ajánlata Megjelenési formái: • Kereskedelmi levél • Pro-forma számla • Limit • Tender Ajánlatot lehet tenni: Szóban állási határidővel (opcióval), a nélkül. Ha az ajánlat címzettje elfogadja az ajánlatot, és az elfogadás hatályossá válik, akkor szerződéses jogviszony jön létre az ajánlattevő és a címzett között. Az elfogadás formája az elfogadói nyilatkozat vagy elfogadásra utaló magatartást tesz (feladja az árut, pénzt utal át, akkreditívet nyit). A külker. szerződés létrejötte A felek egybehangzó akaratnyilvánítása vagy a Bécsi Egyezmény szerint jön létre, amikor az ajánlat elfogadása hatályossá válik. A szerződés létrejön: 1. Eladó ajánlata és ennek visszaigazolása a vevő részéről 2. Vevő rendelése és ennek visszaigazolása az eladó részéről 3. A felek szándéknyilatkozatának elfogadása 4. Személyes tárgyalás

során felek megegyezése 5. Mintaszerződés vagy általános üzleti feltételek elfogadása 6.Közvetítő kereskedő bekapcsolása Külker. adás-vételi szerződés tartalma 1. Szerződést kötő felek megnevezése (bank-, büro-, céginformáció szerzése a másikról) 2.Szerződés tárgyának és az áru minőségének meghatározása a) Tömegáru, mezőgazdasági, illetve nyersanyag minősége: • Jó átlagminőség • Szokványminőség • Szokásos minőség • Aukción: „olyan, amilyen” tömegárunál • „Megtekintés szerinti”, ha a vevő a teljes raktári árumennyiséget megtekintheti. • „Középminőség” b) Termelőeszköz • Gyártási dokumentáció • Műszaki rajz c) Élelmiszer: eredet-megjelölés alapján d) Gépipar • Márka • Típus e) Fogyasztási cikkeknél • Minta • Átlagminta • Típusminta • Referenciaminta 3. Szerződéses áru mennyisége • mértékegység • bruttó, nettó adatok • mennyiségi tolerancia

• nemzetközi mértékrendszer 4.Csomagolás módja a) Mozgatás során ne károsodjon az áru b) Könnyen kezelhető legyen c) Reklám és információhordozó d) A csomagolás függ: • Az áru természetétől • Súlyától • Méretétől • Jellegétől • Fuvarozás módjától • Fuvarázás hosszától • Éghajlati viszonyoktól • Hatósági előírásoktól • Környezetvédelemtől • Marketingtől • Költségszempontoktól e) Formái: • Ömlesztett (acéllemez, búza, vasrúd) • Bálázott • Zsák (juta, gyapot, műanyag anyagú) (vegyi anyagok) • Hordó, dob (folyékony anyag) • Farekesz láda (gép, berendezés, élelmiszer) • Konténer, 20 és 40 lábas • Egységrakomány-képző eszközök (raklap + konténer) f) Fajtái • SWP (tengerképes csomagolás) • CP (szárazföldi) • MP (laza, nagy tömegű áru esetén) • FP (áru alakjához igazodik) • SCP (szigorúan bizalmas) 5.Szerződéses ár a) Befolyásolja: • Minőség •

Mennyiség • Csomagolás • Szállítási határidő b) Az adásvételi árhoz kell: • Szerződéses ár • Valutanem • Paritás • Fizetési kondíciók ismerete. c) Fix ár: Szerződés érvényessége alatt nem változik. d) Mozgó ár: csúszó ár; szerződéskötésnél a felek a végeleges ár feltételeiben egyeznek meg. Ez a csúszó ár klauzula (bázis ár + árképlet + stat. adatok forrása, tolerancia) 6.Szállítási határidő a) Azonnali: raktárból értékesít vagy tőzsdei kereskedelemben b) Határidős: (eladó a vevő részére legyárt valamit) • Meghatározott nap • Időtartam • Fix szállítási határidő 7.Paritás 8.Fizetési mód: a vételár megfizetésének feltételei és körülményei a) Fizetés módja, helye, ideje b) Lehet: • Előre • Átutalásos (utólag) • Akkreditív (okmányos meghitelezés) • Okmányos inkasszó 9.Szállítási mód 10. Szerződésre irányadó jog: jogi és bírói illetékesség • Ha nem tudnak

megegyezni, akkor a harmadik országbeli jog érvényes. • Ha elmulasztják ezt kikötni, akkor jogvita esetén a nemzetközi magánjog szabályai alapján az eljáró bíróság állapítja meg, hogy mely ország jogrendszerét kell alkalmazni. • Általános az állandó (tőzsdék, kereskedelmi kamarák mellett működő) bíróságok vagy az eseti választott bíróság (a szerződő felek jogosultak kijelölni, ítélete rögtön jogerős és kötelező). 11. Záradékok, egyéb kérdések a) Műszaki, vevőszolgálati, garanciális kérdések. b) Típusai: • Hatósági záradék: szerződés érvényessége v.mely állami intézmény jóváhagyásától függ • Árfolyam záradék: a szerződéses valuta értékállandóságát biztosítja. • „vis maior” záradék: ellenállhatatlan erő által okozott károk esetén a felek mentesülnek a kötelezettség alól. • Reexport tilalom kikötése • Egyedárusítói jog kikötése (viszonteladó biztonságát

szolgálja) • „mozgó ár” záradék • kamatzáradék: ellenérték késedelmes teljesítésekor felszámítható kamat mértéke. • Tulajdonjog fenntartási záradék: vételár kifizetéséig a tulajdonjog az eladóé. Árat befolyásoló tényezők: - Áralak tartalék - Piaci bevezető ár alkalmazása - Konkurenciaharc a piacon maradásért - Presztízsárazás - Rabatt, skontó alkalmazása - Felárak számítása - Szokásostól eltérő üzleti kondíciók miatti áralakítás - Kereskedő good willje - Vevő hírneve, pozíciója az értékesítési csatornában - Földrajzi árdifferenciálás szükségessége Árengedmények: 1. Rabatt - Mennyiségi: nagy tételben vásárló vevőknek - Forgalmi: kedvezmény valamely időszakon belül megrendelt tételek összessége után - Hűség: lojalitást, folyamatos megrendelést jutalmazza - Bevezetési: új termék bevezetése esetén adható árengedmény 2. Skontó - Az eredetileg nyújtott hitel lejáratánál

rövidebb időn belüli fizetésnél nyújtják. - A vetítési alapja az az összeg, amely nem tartalmazza az eg yéb jogcímen kapott kedvezményeket. - PL.: SKONTO 3/10 nettó 30: 30 napon belül fizetni kell, de ha 10 napon belül fizet, 3%-ot kap. 3. Kodifikáció: az eladó nem szerződésszerűen teljesít, ezért kártérítésként utólagosan árengedményt ad a reklamáció miatt. Felárak alkalmazása: - Különleges minőség esetén - Szokásostól eltérő szállítási határidő esetén - Minimális mennyiség alatti rendelés esetén - Különleges csomagolási előírások esetén - Szokásos szolgáltatáson túl többletszolgáltatás nyújtása esetén. Okmányok csoportosítása 1) Fuvarokmányok • Vasúti • Közúti • Folyami • Légi fuvarlevél • Szállítmányozói elismervény • Átvételi elismervény • FCR (szállítmányozói átvételi igazolás) 2) Számlák • Kereskedelmi • Előszámla: az eladó a végeleges elszámolást

megelőzően szeretné az ellenértéket megkapni. • Pro-forma számla: az eladói ajánlat helyettesítése céljából állítják ki, ha az importengedélyezéshez van rá szükség. • Vámszámla • Konzuli számla: dömpingellenes eljárásoknál 3) Bizonyítványok • Származási • Növény- és állategészségügyi • Gyógyszer • Műbizonylat • Minőségvizsgálati • Súlyjegyzék • Csomagolási jegyzék • Feladási értesítés 4) Banki okmányok • Bankinformációk • Hitellevél • Bankgarancia • banknyugta 5) Vámokmányok • Tranzitigazolás • Egységes vámokmányok (EV) • EUR-1 6) Értékpapírok • Névre • Bemutatóra • Rendeletre szólóak • Hajó raklevél • Kiszolgáló levél • Folyami rakjegy • FCT (szállítási igazolás a fuvarozásról) • Fiata B/L (kombinált fuvarozásba) • Váltó • Csekk • Részvény • Kötvény Értékpapírok Értékpapír: olyan okmány, amely jogosultságot tartalmaz, és ez a

j og csak az okmány átadásával érvényesíthető. Jogot testesít meg; a jogosultság az értékpapír nélkül nem gyakorolható, átruházásával a jog átadható. 1. Áru feletti tulajdonjogot megtestesítők: • B/L tengeri hajó raklevél (Bill of Lading) • D/O kiszolgáltatási jegy (Delivery order) • Forgalmi rakjegy • Közraktár jegy 2. Pénzt megtestesítők: Az áru ellenértékének kiegyenlítésénél készpénzkímélő (pénzhelyettesítő) és hiteleszközökként alkalmazzák. Okmányos átadása nem azonos a p énzösszeg átadásával (ami ezeken fel van tüntetve). • Váltó, csekk: szigorúan törvényes formához kötött pénzkövetelést megtestesítő forgatható értékpapír. Ipso iure: saját jogán, törvény erejénél fogva 3. Egyéb jogot megtestesítők: • Részvény, kötvény: kölcsönkötvény, biztosítási kötvény. Az értékpapír a kedvezményezett (első birtokos) megjelölési módja szerint: • Bemutatóra • Rendeletre

• Névre szóló. 1. Bemutatóra szóló értékpapírok: nincs feltüntetve az első tulaj, hanem az ahhoz kapcsolódó jogok gyakorlására az okmány bemutatóját hatalmazzák fel. Vagy megnevezik az első tulajt, de a „vagy bemutatónak” kifejezéssel látják el, hogy az okmány bemutatója élhessen a jogaival. Átruházásuk egyszerű átadással történik. Az okmány birtokosai megőrzik inkognitójukat. Ezek a papírok forgalomképesek, de nem biztonságosak. 2. Rendeletre szóló értékpapírok: megnevezik azt a személyt, aki a jogokat gyakorolhatja A neve mellett rendeleti záradékot (xy-nak vagy rendeletére – to order) is feltüntetnek. Kivétel az ipso iure értékpapírok, melyek a törvény erejénél fogva forgathatók. Átruházásuk forgatással történik, teljes vagy üres forgatásban. Teljes forgatás: az okmány előoldalán megnevezett eredeti tulajdonos (többszöri forgatás-átruházás esetén a későbbi tulajok is), mint forgatók

megnevezik a következő tulajdonost, mint forgatmányost, majd cégszerűen aláírnak. A forgatmányosok láncolata biztosítja a mindenkori birtokos jogosultságát. Üres fogatás: az eredeti tulajdonos nem nevezi meg az új tulajdonost (forgatmányost), csak cégszerűen aláír és átadja az okmányt. A további forgatás egyszerű átadással történik Beváltáshoz az üresen forgatott és bemutatóra szóló értékpapírokat teljes forgatmánnyá kell tenni (eredeti tulajdonos aláírása fölé a lejáratkori birtokost cégszerűen megnevezik, így a közbenső tulajdonosok ismeretlenek maradnak). 3. Névre szóló értékpapírok: megnevezik a személyt, aki a jogokat gyakorolhatja és tartalmazza a megjegyzést, hogy tiltást nem alkalmaznak. Ipso iure értékpapírok névre szóló kiállítása: mivel ezek formailag névre kiállítva is rendeletre szólnak, ezért névre szóló kiállításuk csak úgy nevezett negatív rendeleti záradékkal (xy-nak, de nem

rendeletére – not to order xy only) lehetséges. Átruházásuk engedményezői (cessziós) nyilatkozattal lehetséges az újbirtokos megjelölésével közjegyző előtt. Az engedményezést vagy az értékpapírra vezetik rá, vagy külön okmányba foglalják, és az értékpapírhoz csatolják. Biztonságosak, de nem kellően forgalomképesek az átruházási módból eredően (résztvevők nem maradhatnak háttérben). Államközi szerződések Az import korlátozása az export ösztönzése konfliktusokhoz vezet az országok közötti kapcsolatokban. Ennek feloldása államközi szerződésekkel lehetséges, amelyek kompromisszumok eredményei. Kereskedelmi, gazdasági kérdések és a politika szféráját is érintik, valamint a kultúra és egészségügy területét is. Három fő része: 1. Preambulum (bevezető rész): mely országok, milyen indítékból kötik 2. Megegyezés (fő rész): elvek, határozatok, amelyekben a felek megállapodtak 3. Befejező rész:

megegyezés életbelépése, felmondása, meghosszabbítása Parafálás (kézjeggyel való ellátás): plenáris ülésen a szövegtervezetet jóváhagyják Parafált szerződés: aláírás, kormányjóváhagyás, ratifikálás hatályba lép. Szerződések: • Regionális – globális • Átfogó, általános jellegű – funkcionális (behatárolt problémakör) • Nyílt – zárt. Alaptípusok: 1. Hosszú távú, általános szerződések (alap-, béke-, kereskedelmi szerződés) 2. Egyezmények: hosszú távú, elvi jellegű, de egy-egy konkrét kérdést szabályoz részletesen (áruegyezmény, légiforgalmi egyezmény,) 3. Megállapodások: rövidebb időre szóló konkrét szabályozást ad meghatározott gazdasági kérdésekben (árucsere-forgalmi, beruházás-védelmi megállapodás) 4. Jegyzőkönyvek: a fentieket kiegészítő, rövid időszakra konkrétan lebontó szabályozások 5. Levélváltás 6. Úriemberek megállapodása (Gentlemen’s agreement): szóban is

lehet; kisebb jelentőségűek I. Kereskedelmi szerződések Két ország között gazdasági, elsősorban kereskedelmi kapcsolatokat szabályoz elvi síkon, hosszabb időre általános jelleggel (áruszállítás, elszámolás, kereskedelmi egyéb képviselet, iparjogvédelem, stb.) • Legnagyobb kedvezmény elve: minden olyan kedvezményt, amelyet egy harmadik országgal kötött szerződésben megadtak vagy meg fognak adni, megadják a felek egymásnak is. A hazai piacon a külföldi szerződő partnereket egyenlővé teszi egymással kizárva ezzel a diszkriminációt. • Egyenlő (nemzeti) elbánás elve: a szerződő fél állampolgárait és jogi személyeit a hazaiakkal azonos elbírálás alá vonja. A külföldieket a hazaiakkal azonos jogok, kötelezettségek illetik meg. • Viszonosság elve: a felek egymásnak olyan kedvezményeket nyújtanak, amelyeket egy harmadik partnernek nem kívánnak megadni. Ezeket a kedvezményeket kivonják a legnagyobb kedvezmény

hatálya alól. II. Árucsere-forgalmi megállapodások: a külker forgalom kétoldalú kompromisszumos kiegyensúlyozásának formája. Kontingensekkel szabályoz, amelyek behatárolják az import mennyiségét vagy értékét. A partnerországok export-import céljait tükrözik, az áruforgalom volumenét, a bővítés ütemét rögzíti. Főleg a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemben használják. Érdemi része: a kontingens lista (mennyiségi vagy értékbeni korlátozás). A szerződők a kontingens mértékéig megadják a be- és kiviteli engedélyeket. Kontingens lista: kiemelt cikkeket tartalmaz. Mennyiségi kontingens: viszonylag könnyen meghatározható cikkek homogén áruk (betonacél, kőolaj, stb.) Értékkontingens: ékszer, csokoládé (a sokféleség, a széles termékválaszték a mennyiségben történő meghatározást nem teszi lehetővé) Enunciatív (szabad) lista: korlátozás alá nem eső termékeket sorolja fel. Vegyes keret: az összes

egyéb, nem kiemelt termék forgalma egy globális értékhatár-megjelöléssel ellátva. A forgalomnak formailag (mérlegszempontból) és tartalmilag is egyensúlyban kell lennie. Azaz minél több kemény áru importja váljék lehetővé minél több puhaáru exportja ellenében. Kemény áru: a célországban nagy a kereslet, de a kínálat a terelési kapacitás szűkössége miatt korlátozott. Könnyű eladni és nehéz beszerezni Puha áru: a nemzetközi árucserében könnyen beszerezhető, de nehezen eladható termékek. Árukapcsolás: meghatározott áru exportját egy másik áru importjához vagy exportjához köti. III. Fizetési (klíring-) megállapodás: elsődlegesen a kötött devizagazdálkodást folytató országok közötti elszámolást szabályozza. Tartalma: • Milyen jogcímeken keletkeznek a klíringben elszámolható tartozások és követelések. • Számlavezetésre jogosult bank, a számlavezetés rendje • Az elszámolás pénzneme, választott

elszámolási egység (egyik fél valutája; 3. országé; kreált elszámolási egységben) A klíring-devizaelszámolási egységben fennálló követelés az, amely csakis a k líringmegállapodást kötő országokban használható fel a megállapodásban rögzített jogcímeken keletkezett tartozások kiegyenlítésére. • Év végi számlaegyenlegek, klíringcsúcsok kiegyenlítésének módját szabályozza (áruszállítási szabad devizában elszámolható) Lehet: • Kétoldalú: a fizetési forgalom kiegyensúlyozott, ha egyik fél sem adósodik el tartósan a másikkal szemben. • Többoldalú: egyes országok más országokban kitermelt követelésüket más országokban keletkezett tartozásaik kiegyenlítésére fordíthatják. Egy központi számlavezető hely vezeti a tartozásokat és követeléseket (jóváír és terhel). IV. Államközi bartermegállapodások: árucsere-forgalmi és klíring-megállapodások ötvözete Árulistákon keresztül bonyolódik a

forgalom, az áru ellenértékének elszámolása a kijelölt banknál történik. Precízen kiegyensúlyozott forgalom az eladósodás elkerülésére V. Kooperációs megállapodások: nemzetközi K+F, termelési és piaci együttműködés állami szabályozása hosszabb távon; közös gazdasági vállalkozások, új termelőkapacitások kialakítása. VI. A kettős adózást kizáró egyezmények: gazdasági, tudományos, kulturális céllal befektetett tőke, ill. az ilyen céllal befektetett tőkéből származó jövedelem kettős megadóztatásának kizárásával biztosítja a résztvevők anyagi érdekeltségét. Egyenes adókra vonatkozik. Ezek olyan adók, melyeket közvetlenül a vagyon, vagyonszaporulat, ill. a tiszta jövedelem után szednek Pl.: ingatlanvagyon: csak abban az államban adóztatható, ahol a vagyon, ill telephely van Kereskedelmi áruforgalomban a rendeltetési ország elve érvényesül, mely szerint az árut a felhasználás helyén adóztatják

meg. VII. Beruházás-védelmi megállapodások: (10-15 év) A működő tőke áramlásának elősegítése a tőkeexportőrök biztonságának megteremtése által. A tőkebefektető vagyonát tiszteletben kell tartani, és csak a „ közjó” érdekében lehet államosítani, különben ez nem lehetséges. A tőketulajdonosnak azonnali kártérítést kell fizetni 1960-tól a fejlett, ill. fejlődő országok kötik az államosításból eredő kockázatok kiküszöbölésére, ill. csökkentésére VIII. Nemzetközi Áruegyezmények: fontos nyersanyagok nemzetközi kereskedelmét áruegyezményekkel szabályozzák alsó és felső árhatár, kiegyenlítő készletek alkalmazásával. Kvótarendszerrel felosztják a piacot (Nemzetközi Gabona-megállapodás, Nemzetközi Ónegyezmény, Kávéegyezmény). A külkereskedelem állami befolyásolásának protekcionista eszközrendszere I. Adminisztratív eszközök 1. Engedélyezési rendszerek • Formái: - Tevékenységi - Forgalmi

- Devizaengedély • Lehet az eljárás: - Automatikus (egyetlen hatóságnál automatikusan) - Nem automatikusan (kontingensek és más importkorlátozások adminisztrálására hivatott) • Forgalmi engedélyeket a külker főhatóságok adnak ki • Deviza engedélyeket a devizahatóságok adnak ki • Engedélyek: - Keretengedélyek - Egyedi engedélyek 2. Kvóták, kontingensek • Kvóta: mennyiségi korlátozás, a termelés-forgalom maximuma • Kontingens: az árucsere forgalmi megállapodás eleme, az adott időszakban lebonyolítható forgalom maximuma. - Vámkontingens: adott forgalmi szint alatt alacsonyabb, felette magasabb vám kerül alkalmazására - Globálkontingens: többféle árut tartalmazó értéklimit, amely bármely benne szereplő áruval kitölthető, és a benne lévő árukat együttesen korlátozza. 3. Piacvédelmi intézkedések • Antidömping eljárás - Célja: az önköltségi árnál alacsonyabb import megakadályozása. Ha az antidömping vád

igazolva van, akkor dömpingvámot vetnek ki. • Kiegyenlítő vám: akkor vetik ki egy adott országban, ha az importár indokolatlanul alacsony, mert az exportőr országban az exportőr szubvencionálásban részesült. • Piaczavarási eljárás: akkor áll fenn a p iaczavarás, ha az olcsó terméknél a d ömping nem bizonyítható, de a behozatal olcsósága kért okoz a célpiac termelőinek. 4. Adminisztratív protekcionizmus • Egészségügyi előírások • Állat- és növény-egészségügyi szabályok • Környezetvédelmi előírások • Szabványok • Szerzői jogvédelmi intézkedések • Csomagolási előírások • Minőségi előírások II. Piaci szabályozó eszközök a) Exportra ható 1. Termelési és export szubvenció • A világpiaci árnál magasabb önköltség, belföldi ár ellensúlyozása a versenyképesség növelés, exportkedv fokozása érdekében az államháztartás bevételéből. • „fordított vám”, amely a hazai

termelést a vámhoz képest más módon segíti • ismerünk: - költségcsökkentő (előzetesen adott) - veszteségtérítő (utólagosan adott) szubvenciót. 2. Adókedvezmény • Értéknövekedési adó és annak visszatérítése • Az adó a végső fogyasztót terheli • Rendeltetési ország elve: abban az országban viselik az adóterhet, amelyikben az árut felhasználják, elhasználják. • Rendeltetési ország elve: kizárja a kettős adóztatást, de biztosítja, hogy az áru legalább egyszer adóztatva legyen. 3. Hitelkedvezmények • Állami kedvezmény az export termék gyártására vagy az áru hitelben történő értékesítésére. • Előfinanszírozási rendszer: Az exportőr hitelt vesz fel a gyártás bármelyik/mindegyik szakaszára. (eszközök: alacsony kamat, kedvezményes törlesztési idő, stb) • Kormányhitelek: az egyik állam hitelt nyújt a másiknak azzal a kikötéssel, hogy a hitel levásárlása csak a hitelt nyújtó országban

lehetséges. • Kedvezményes bankhitelek és hitelkeret állami támogatással. • Kormány által garantált bankhitel: ahol a hitelező bank kormány vállal garanciát az adósért. • Állami céghitelek: az áruhitel okmányait „megelőlegezik” (előre fizetik), így az exportőr az áruszállítást követően állami támogatásból az ellenértékhez jut (refinanszírozzák). 4. Valutáris eszközök • A valutaleértékelésnek exportösztönző hatása van, importár növelő hatású. 5. Kollektív exportösztönzés • Állami és érdekképviseleti szervek tevékenysége, amely segítséget nyújt az exportőrnek új piacok megszerzéséhez és a meglévő piacon az eladásai fokozásához. b) Importra ható 6. Vám: közadó formájában alkalmazott gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz, amely árképző tényezőként érvényesülve a vámhatáron áthaladó áruk árában terheli, korlátozza azok importját vagy exportját. • Lehet: - Autonóm:

alkalmazó ország törvényhozása alakítja ki. - Szerződéses: két vagy többoldalú tárgyalások alapján hozzák létre a szerződéses országok. • - Vám fajtái: Export Tranzit Import - Értékvám: vámtételeket a v ámolás alapjául szolgáló ár (vámérték) %-ában határozzák meg. - Specifikus vám: az áru egységnyi mennyisége után fizetendő vám. - Fiskális vám: a külker forgalom megadóztatása a költségvetési bevétel részére. - Védővám: az import jelentős megadóztatása, így az export korlátozása a cél. - Nevelő vám: fiatal, nem versenyképes ágazatok védelmére. - Piacbiztosító vám: hanyatló, már nem versenyképes ágazatok védelmére. - Devizavédelmi vám: a fizetési mérleg védelmére van. - Antidömping vám: Külföld részéről tisztességtelen verseny megakadályozására a világpiaci ár és antidömping ár közti különbség megszüntetésével. - Taktikai vám: olyan védővám, amelyet azért vezetnek

be, hogy a vámtárgyalásokon az érintettek pozícióikat erősítsék. - Retorziós vám: a méltánytalan elbánás miatt vetik ki. 7. Importletéti rendszerek • Az importőrt kötelezik, hogy az import ellenértékénél nagyobb összeget kössön le a banknál. 8. Illetékek, vámpótlékok • Árnövelő vámok hatását növelik, kiegészítik; árdrágító hatásúak. c) Exportra és importra ható 9. Árbefolyásolás • A jövedelmezőségekre gyakorolt hatásán keresztül befolyásolják az export és import érdekeltségeket. • Az árak ellenőrzésére irányuló piacvédelmi intézkedések: - Antidömping és piacvédelmi intézkedések - Trösztellenes törvények a monopolárak ellen - „Költség +” árképzés az árszint, nyereségszint ellenőrzésére. 10. Árfolyampolitika: a leértékelés exportösztönző és importkorlátozó 11. Adórendszer: az állami költségvetés részére történő elvonás, ami hasonlít a vámhoz, de a belföldi

szereplőket is sújtja. Nemzetközi logisztika Logisztika: gazdasági rendszer térbeli és időbeli áthidaló folyamatainak összessége. - Készletezés - Raktározás - Anyagmozgatás - Fizikai árumozgatás - Fuvarozás - Szállítmányozás - Információ- és okmányáramlás. A vevőkiszolgálás magas szintű megvalósítása a marketing szemléletnek megfelelően, anyag és információáramlási folyamatának integrált tervezése, irányítása és ellenőrzése. Logisztikai szemlélet: le kell rövidíteni azt az időt, amíg a termék a termelési folyamatban tartózkodik. JIT-szemlélet (Just in time): minimálisra csökkenteni a termelési folyamatban való tartózkodást, azaz törekedni a költségtakarékosságra, a nyersanyagot minimálisra csökkenteni, és az alkatrészeket, félkész termékeket pontos órára ütemezni. Nemzetközi logisztika: - Nagy földrajzi távolságok vannak - Nagyobb a kockázat - Nagyobbak a „vis maior” károk - A vevő minél

kisebb szállítási időben, kis tőkelekötésben, de nagy forgási sebességében érdekelt. Rendelési ciklusidő: a rendelés feladásától az áru átvételéig a vevő raktárában való elhelyezésig tart, és ennek hossza versenytényező. Feladatok: rendelés fogadása, feldolgozás, logisztikai rendszerbe vezetés, csomagolás, küldés. A logisztikai költségek az összes költségnek a 10-40%-a lehet. Ennek 25-30%-a a fuvarozással, szállítmányozással kapcsolatos. Új logisztikai feladatok: - Tanácsadás - Átrakó központ - Árumanipulálás raktárban - Információszolgáltatás - Vevőszolgálati tevékenység - Kockázatfelmérés és elhárítás - Vámügyintézés Napjaink nemzetközi cserekereskedelme három szinten valósul meg: 1. Államok közti bilaterális árucsere-forgalmi és klíring-megállapodások, illetve bartermegállapodások 2. banki szintű bartermegállapodások 3. kereskedők (vállalatok) közötti csereügyletek számtalan formája

A bartermegállapodások lényege a kiegyensúlyozott forgalom, az eladósodás elkerülése. Az árucsere-forgalom lebonyolítására évenként meghatározásra kerülő árulisták adnak lehetőséget. A külker ügyletek egy lehetséges rendszere Egyszerű áruügylet: export, import. Különleges áruügylet: 1. Csereügylet - Barter - Kompenzáció - Ellenügylet - Visszavásárlás - offset 2. Reexport - Haszonügylet - Kereskedelempolitikai ügylet - Áruválaszték-bővítő - Fuvarköltség-kímélő - tranzitügylet 3. Switch-ügylet - Kijöveteli - Bemeneteli - körswitch 4. Bérmunka - Aktív (export) - Passzív (import) Különleges külker ügyletek: - Licencia és know-how - Franchising - Kooperáció - Reexport - Lízing - Külföldi érdekeltségek létesítése Szolgáltatásra kötött ügylet: - Fuvarozási - Szállítmányozási - Minőségellenőrzési Reklám Propaganda tevékenység ellátására vonatkozó megállapodások Szállítmányozás, fuvarozás

Szállítmányozás: nagy szakértelemmel, tapasztalattal bíró speditőrök bekapcsolása a földrajzi távolságok miatti fuvarköltség és fuvarozási kockázat mérséklésére. Szállítmányozó: olyan kereskedő, aki az áru továbbításához fuvarozási és egyéb szerződéseket köt. Általában 2-10% jutalékkal dolgozik. Lehet a szerződés: 1. bizományosi vagy sajátszámlás 2. átalánydíjas szerződés Szállítmányozó előnye: fuvardíj szabási kedvezmények kap, mert fuvargyűjtő és fuvarkoncentráló tevékenysége miatt rendszeresen nagy tömegű áru szállítását oldja meg. Szállítmányozó feladatai: - fuvarszervezés - raktározási – biztosítási szerződéskötés - árukezelés - őr- és hajóbérleti szerződéskötés - hajótérfoglalás - átrakodás megszervezése - vámkezelés. Szállítmányozási okmányok: 1. speditőr recepice: szállítmányozói átvételi elismervény, mely az áru átvételét, a m egbízás elfogadását

igazolja. 2. FIATA: Szállítmányozói Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (1926) az okmányokat egységesítette. • FCR: szállítmányozói átvételi igazolás (nem értékpapír) • FCT: szállítmányozói igazolás a fuvarozásról (forgatható értékpapír; a speditőr az árut okmány ellenében az okmány birtokosának kiszolgáltatja. • FIATA B/L: fuvarozási szerződés megkötését igazolja (értékpapír; tartalmazza a szállítmányozó eredményfelelősségét az áru eljuttatásáért a kiszolgáltatási helyig; leginkább a kombinált fuvarozásban terjedt el) Közúti fuvarozás • IRU: Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egylet (1940) • CMR: Egyezmény a Nemzetközi Árufuvarozási Szerződésről Fuvarlevél: nem értékpapír, de egy egységesített okmány a nemzetközi fuvarozásban; a feladó rendelkezhet utólag az áru felett (reklamálhat); 3 eredeti példányban állítják ki, melyet a feladó, az átvevő és a fuvarozó is aláír. • TIR:

Nemzetközi Közúti Fuvarozási Egyezmény (1959): a vámszavatossági kérdés megoldására hozták létre. A feladási helytől a rendeltetési helyig a vámkezelés alól mentesít Biztosíték arra, hogy a vámot ki fogják fizetni. A tranzitországban a fuvarozott áruk mentesíthetők a vámok, illetékek fizetése alól, ill. a vámletét és tételes vizsgálat alól A szabályos vámzárral lezárt TIR okmánnyal ellátott gépkocsikat nem nyitják fel, így a vámeljárás egyszerűsödik. Okmányok: TIR igazolvány, TIR tábla, TIR carnet (fuvarozott áru vámszavatossági okmánya, melyet a feladó tölt ki, és a vámhatóság lepecsétel. Tengeri fuvarozás: 1. Bill of Lading (B/L): hajóraklevél; az áru tulajdonjogát megtestesítő értékpapír, amellyel az áru tulajdonjoga igazolható és érvényesíthető. Ha a hajóraklevelet átruházzák, akkor a tulajdonjog is átszáll. Több eredeti példányban állítják ki, melyek külön-külön is értékpapírok,

de ha kiszolgáltatják egy ellenében az árut, akkor a többi már érvényét veszti. A hajóraklevél tartalmazza: - Áru mennyisége - Csomagok száma - Súly - Áru külső jelölése - Áru minősége, esetleges károsodás. 2. Teljes sorozat B/L (Full set): jelölése: 3/3; 4/4; stb Akkor kell, ha bankhoz nyújtják be 3. Clean B/L (tiszta): nem tartalmaz hátrányos megjegyzéseket 4. Foul vagy unclean B/L: hátrányos megjegyzést tartalmaz Pozícionált B/L: 5. Shipped B/L: elhajózott áru 6. On Board B/L: fedélzeten lévő áru, ami még nem indult el 7. riceired for shipment B/L: rakparton lévő áru, amit átvettek elhajózásra 8. through B/L: több fuvarozó bekapcsolása esetén az első felelősséget vállal a többiért 9. short B/L: rövid, csak a legszükségesebb adatokat tartalmazza; légi, postai úton 10. stale B/L: az okmányt késve nyújtották be a banknak (romlott áru) Egyéb okmányok: 11. Könyvelési jegy: hajótérfoglalás okmánya 12.

hajóstiszti elismervény: benn van az áru a hajóban, és erről elismervényt állítanak ki 13. rakparti elismervény: kikötőben átvett áruról állítják ki 14. delivery order (D/O): kiszolgáltatási jegy; értékpapír, melyet egy hajóraklevéllel feladott áru részleteiről állít ki a szállítmányozó. Vasúti fuvarozás: • 1. Vasúti Árufuvarozási Nemzetközi Egyezmény (CIM; 1890-ben kötötték, 1893-ban lépett életbe) • COTIF (1985): két függeléke: A; utasok és poggyászok, B; áruk nemzetközi fuvarozása. • COTIF-CÍM megállapodás tartalma: - A vasutak fuvarozási kötelezettsége azon áruk felsorolásával, melyeket nem kell szállítani. - Díjszabás általános feltételei - Fuvarozási szerződés megkötésének feltételei - Az áruk kocsiba rakásának és átvételének feltételei - Fuvarozási határidők - Vasutak felelőssége, kártérítési kötelezettsége - Áru elvesztésével és megsérülésével kapcsolatos fuvarozói

igényérvényesítés módja. • Okmánya: vasúti fuvarlevél - Eredeti példánya: a küldeményt kíséri - Másodpéldánya: bizonyítja a fuvarszerződés létrejöttét, a küldemény fuvarozásra történő átvételét; a feladónak utólagos rendelkezési joga van a küldemény felett, de árut nem testesít meg ez a m ásodpéldány, ezért nem értékpapír; átadásával az áru feletti tulajdonjog nem ruházható át, de a feladó ennek birokéban a fuvarszerződést megváltoztathatja, módosíthatja; a vasút igazolja a fuvardíj és egyéb költségek kifizetését. • Vasúti fuvardíjat a fuvar távolsága, módja, az áru súlya, osztálya határozza meg. (Montreaux, 1949: vasutak egymás közti elszámolását szabályozza. Tranzit útvonal díját a végállomás vasútja fizeti meg. • CIM-elv: a feladóra bízza, hogy a fuvardíjat a vasútvonal mely pontjáig fizeti meg. Ez a szabad fuvardíj fizetésének elve (lehet: teljes útra, egy pontig vagy nem

fizet). Folyami fuvarozás: • Pozsonyi Egyezmény (1955): dunai árufuvarozási feltételek megalkotása; meghatározza, hogy az áru feladható uszályrakományként (70%), részrakományként (5000 kg-tól) vagy darabként (5000 kg-ig). • Okmánya: 1. folyami fuvarlevél: nem értékpapír, szerződés létrejöttét bizonyítja, utólagos kezelést biztosít. 2. folyami rakjegy: értékpapír, uszályrakomány esetén állítják ki Légi fuvarozás: • kis volumenű, kis súlyú, de nagy értékű árukat szállítanak • IATA kartell (1945): Nemzetközi Légifuvarzási Társaság; egységesítette a fuvarozási levelet és a díjszabást. - Van egy alapdíj: 45 kg alatt kg-onként határozzák meg; 45 kg fölött 20-50 % kedvezményt adnak (mennyiségi kedvezmény elve) - Osztály díjszabás: sajátos árukra (nyomtatványokra alacsony, élő állatra magas); egyedi árukra (meghatározott árukra meghatározott útvonalon) • Okmánya: légi fuvarlevél, mely

utólagos rendelkezési jogot biztosít a küldemény felett. Fizetési módok Az eladó érdeke, hogy megkapja a pénzét, és ne kerüljön „birtokon kívülre” (nincs biztosíték az áru átadása után arra, hogy megkapja az ellenértéket). A vevő érdeke, hogy azt az árut kapja meg, amit kért, és erről meggyőződhessen, valamint ne kerüljön birtokon kívülre (átadja a pénzt, de nem kapja meg az árut). A külkerben alapelv: 1. gondosan ellenőrizni kell a partnert, hogy fizetőképes és fizetőkész-e 2. gondosan kell megfogalmazni a szerződést (ami nincs leírva, arra nem lehet számítani) Az adás-vételi szerződésben tekintélyes rész az eladó kötelmeivel foglalkozik (milyen áru, milyen mennyiségben, milyen okmánnyal és milyen fuvareszközzel fogják átadni). A fizetési feltételek a vevő kötelezettségeit tartalmazzák, hogy milyen valutában, mikor, milyen módon, milyen okmány kíséretében és hol kell kiegyenlíteni az egyenértéket.

Alkudozásban fő szempontok: - ár - fuvarparitás - fizetési feltételek A fizetési mód megválasztásának szempontjai: 1. vevő megbízhatósága, üzleti hírneve, fizetőképessége, fizetőkészsége, vagyoni viszonyai, vevő személye (bank- és büroinfo) 2. piacon kialakult fizetési szokások 3. konkurenciaviszonyok 4. áru piaci helyzete 5. eladó piaci célja 6. állami előírások Fizetési módok célja: - az üzleti kockázatok elleni ésszerű védelem mindkét félnek - fontos a fizetés gyakorisága és a bankköltség nagysága Fizetési idő szerint: 1. előrefizetés: ellenérték fizetése megelőzi az áruszállítást (eladónak kedvező) 2. készpénzfizetés: egyidőben vagy közvetlenül az áruszállítás után 3. hiteleladás: az ellenérték fizetése később történik (vevőnek kedvező) Fizetési módok szerint: 1. Előrefizetés: kis értékű ügyleteknél; az áru feladására az ellenérték beérkezése után kerül sor, ez az eladó

számár kedvező. 2. Nyitva szállítás: megbízható vevők esetén vállalható; az eladó az árut és az okmányokat feladja a vevőnek, aki az árut a fizetés előtt átveheti, ellenőrizheti, továbbadhatja. 3. Beszedés (inkasszó): az eladó leszállítja az árut a vevőnek, de a teljesítést igazoló okmányt a banknak küldi el az ellenérték beszedése céljából. 4. Akkreditív (okmányos meghitelezés): az importőr (vevő) bankja, a nyitóbank kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy amennyiben az akkreditívben előírt okmányokat megkapja, úgy a nála elhelyezett fedezetből fizetést teljesít. Egyenlő biztonságot nyújt az eladó és a vevő számára, mert egy „bizalmi kezet” építenek bele az ügyletbe, és így próbálják a bizalmatlanságot, a nem fizetés kockázatát elkerülni. Váltó: szigorú alakisághoz kötött fizetési felszólítást vagy fizetési ígértet tartalmazó, fogatható értékpapír. • Idegen váltó: tartalmilag

egy fizetési meghagyás, a kibocsátó felszólít egy személyt, hogy egy meghatározott összeget a megjelölt helyen és időben fizessen ki egy megnevezett személynek vagy annak, aki a váltót bemutatja. • Saját váltó: kiállítójának írásbeli kötelezvénye az idegen váltónál meghatározott tartalommal. Az idegen váltó 8 törvényes kelléke: 1. váltó elnevezés az okirat szövegében 2. határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás (saját váltónál: kötelezettségvállalás) 3. a fizetésre kötelezett neve, azaz a címzett (saját váltónál nincs címzett) 4. az esedékesség ideje (hiányában a váltó látra szóló lesz) 5. fizetési hely megjelölése (hiányában a címzett telephelye) 6. a kedvezményezett (hitelező) vagy rendelvényes neve 7. a váltó kiállítási napja és helye (hiányában a címzett telephelye) 8. kibocsátó aláírása (saját váltónál a kiállító aláírása) „Sima” idegen váltó:

Fizessen Ön ezen váltónál fogva Veres Andrásnak (8151 Szabadbattyány) vagy rendeletére 100.000Ft, azaz egyszázezer Ft összeget 2005 május 30-án Budapesten Virág Ildikó Kiss Edina 8200 Veszprém 8200 Veszprém (címzett) (kedvezményezett vagy hitelező) Veszprém, 2005. április 7 Saját rendeletre szóló idegen váltó: Fizessen Ön ezen váltónál fogva Veres Andrásnak (8151 Szabadbattyány) vagy rendeletére 100.000 Ft, azaz egyszázezer Ft összeget 2005. május 30-án Budapesten Virág Ildikó Veres András 8200 Veszprém 8151 Szabadbattyány Veszprém, 2005. április 7 Saját váltó: Fizetek én ezen váltónál fogva Veres Andrásnak (8151 Szabadbattyány) 100.000 Ft-ot, azaz egyszázezer Ft-ot 2005. május 30-án Budapesten Virág Ildikó 8200 Veszprém (kiállító, adós) Veszprém, 2005. április 7 Az eladó (kedvezményezett) biztonságát növeli, ha • a váltót a címzettel a beváltást megelőzően elfogadtatja • a címzettel a váltót

avalizáltatja. A címzett a váltó előlapjára írja, az elfogadom kifejezést, mellyel nyilatkozik a váltókötelezettség elvállalásáról. A címzett az elfogadom ráírásáig nem kötelezett Akkor válik azzá, ha a v áltót az esedékesség előtt aláírja, vagy elfogadja. A váltóbirtokosnak érdeke, hogy a birtokában jutott váltót még az esedékesség bekövetkezte előtt elfogadás végett bemutassa a címzettnél. Váltókezesség (avalizáltatás): a váltóadósért kezességet vállal egy 3. személy (ált bank) A kezesi nyilatkozat növeli a váltó fogalomképességét. A váltókezességet a bank díj ellenében vállalja és a váltóra ráírják a „ per aval” kifejezést annak neve mellé, akiért kezességet vállalt (kezességgel ellátott váltó, azaz avalizált váltó). A váltó forgatása: az eredeti kedvezményezett a mindenkori váltóbirtokos a váltót átruházhatja, ilyenkor lemond a benne foglalt jogokról, így lesz a váltó

forgatható értékpapír. Az átruházásra vonatkozó nyilatkozatot az átruházó a váltó hátoldalára vezeti rá. A váltóátruházót nevezzük forgatónak, az új kedvezményezettet forgatmányosnak, a v áltót pedig forgatmánynak. A forgatás fajtái: 1. Teljes forgatásnál az átruházó mindig megjelöli a z új jogosultat, így a váltóra az összes forgatmányos rákerül. 2. Üres forgatásnál csak az első és utolsó birtokos szerepel a váltón, a többiek anonimok maradnak. Rekta váltó: ha megtiltják a váltó forgatását (negatív rendeleti záradékkal bocsátják ki) A váltóbirtokos köteles bemutatni a váltót a benne meghatározott fizetési napon (látra szóló váltónál egy éven belül) a címzettnél (idegen váltó) vagy a kiállítónál (saját váltó) fizetés végett. A váltóadósok: minden személy, aki a váltót aláírta. A váltóadósok kötelezettsége a váltóbirtokossal szemben egyetemleges. Van a főadós, aki a saját

váltónál a kiállító, idegen váltónál az elfogadó, ill. kezesei; és van a megtérítési adós, aki saját váltónál az átruházói láncolatban a forgatók, idegen váltónál a kibocsátó és kezesei. Ha a főadós nem teljesít, a váltóbirtokos megtérítési igényt érvényesíthet a váltóadósokkal szemben a sorrendet figyelmen kívül hagyva. Óvás: közjegyző által felvett okirat arról, hogy a váltó kifizetése elmaradt. Ez alapján lehet a megtérítési igényt érvényesíteni. A váltóbirtokos jogosult a váltókötelezettekkel szemben egyenként vagy együttesen fellépni. A váltó kibocsátója, elfogadója, átruházói és kezesei a váltóbirtokossal szemben egyetemlegesen felelnek. Óvás alapján a követelés váltóperben érvényesíthető