Kereskedelem | Külkereskedelem » A külkereskedelem alapjai, kereskedelempolitikai alapelvek

KERESKEDELEMPOLITIKAI ALAPELVEK Reciprocitás (viszonosság) elve: 1703: Nagy-Britannia-Portugália Mentheun szerződés "A szerződő felek egymásnak a kedvezményeket hasonló értékű engedmények ellenértékeként nyújtják." - A kölcsönösség alapján az egymás állampolgáraiknak vagy áruikra biztosított kedvezményeket más országokra nem terjesztik ki. Legnagyobb kedvezmény elve: Most-Favoured-Nation Principle 1860 Angol-francia kereskedelmi szerződés A kereskedelmi szerződést aláíró ország kötelezettséget vállal arra, hogy szerződéses partnerének haladéktalanul és ellenszolgáltatás, külön tárgyalás nélkül biztosítja azokat a kedvezményeket a vámok, a vámkezelési eljárások terén, illetve minden, a szerződés tárgyát képező kérdésben, amelyeket harmadik országnak megadott, illetve a jövőben meg fog adni. (feltétlen legnagyobb kedvezmény elve) Nem vonatkozik a legnagyobb kedvezmény elve: a kishatármenti

forgalomra a vámuniós megállapodásra Feltételes legnagyobb kedvezmény elve: jogot biztosít A országnak arra, hogy szerződéses partnereitől minden, számukra származékos vámkedvezmény ellenében ugyanolyan viszontkedvezmény, vagyis "fizetést" igényeljen, mintha eredeti, tehát nem korábban már másoknak megadott vámkedvezmény lenne. (Főképpen az USA alkalmazta 1922-ig, később Franciaország). - tárgyalásigényes - határozott időre (8-12 év) szóló szerződések gyakorlata Nemzeti elbánás elve (National Treatment - a GATT III. cikkelye is előírja) A szerződő államok a másik fél állampolgárainak, jogi személyeinek ugyanazokat a j ogokat biztosítják, mint a saját állampolgáraiknak a kereskedelmi termelő tevékenység, a jogvédelem, stb. területén A vámok részletes csoportosítása A FORGALOM IRÁNY SZERINT: 1. Exportvám (kiviteli vám): - ma is alkalmazott - néhány ország (USA) törvénye tiltja - szolgálhat fiskális

és védelmi célt - elsősorban monokultúrás vagy természeti adottsága miatt monopol pozíciójú országokban fontos - gazdaságfejlesztési eszköz: fordított progresszivitás a hazai feldolgozás ösztönzésére Környezetvédelmi (hazai erdő, ritka fajok) cél. 2. Tranzitvám - ma már nincs klasszikus értelmű jellege - a GATT a tranzitszabadság mellett foglal állást "más szerződő felek területére irányuló vagy onnan származó ilyen forgalom . mentes a vámok és minden tranzitilleték, valamint a tranzittal kapcsolatos egyéb illetékek alól , kivéve a szállítási díjakat, valamint az átvitellel járó adminisztratív költségekkel és a nyújtott szolgáltatásokkal arányos illetékeket. (V cikkely 3 pont) 3. Importvám JOGI SZEMPONT SZERINT (keletkezés módja és státusz) 1.) Autonóm vámok egy szuverén ország egyoldalú elhatározással, törvényhozási aktus vagy vámrendelet alapján vámtarifa keretében, annak részeként jön

létre. - Egyhasábos: minden országra nézve egyforma vámtételek szinte diszkriminációmentes nem ad lehetőséget aktív kereskedelempolitikára - Kéthasábos: rugalmasabb kereskedelempolitika maximális és minimális vám Minimális vám: azokra alkalmazzák, amelyekre a legnagyobb kedvezményes bánásmódot biztosítják. 2.) Szerződéses vámok: 2 vagy több ország közötti vámtárgyaláson jönnek létre A felek kötelezettséget vállalnak a szerződéses vámok alkalmazására Az autonóm vámon alapszanak Cél: vámcsökkentés elérése vagy kikényszerítése (Németország a Versaillesi Szerződés alapján 5 évig egyoldalú legnagyobb kedvezményt volt köteles biztosítani a Szövetséges Hatalmaknak) - Kéthasábos tarifa: de egyes tételei azonosak is lehetnek az autonóm vámmal ha a szerződésben azok "lekötését" vállalták Eredeti vámkedvezmény: a tárgyaló felek közötti megállapodás alapján Származékos vámkedvezmény: a

legnagyobb kedvezmény elve alapján a tárgyaló felek többi szerződéses partnere is hozzájut 3.) GATT szerződéses vámok: - multilaterális szerződéses vámok - az egyoldalú emelés komolyabb következményekkel jár A VÁMKIVETÉS MÓDJA SZERINT - értékvám (ad valorem vám) - specifikus (mérték) vám - alternatív vámeljárás GAZDASÁG- ÉS KERESKEDELEMPOLITIKAI CÉLOK SZERINT Fiskális vámok: alacsony vámok hazailag nem termelt termékekre kivetett vámok Védővámok: 1.) Nevelővám (Alexander Hamilton és Friedrich List) Elvi alapja: Még nem versenyképes, de fejlődőben lévő iparág az elmaradott vagy kevéssé fejlett országokban csak akkor tud gyökeret verni, ha ál lami intervenció révén biztosított segítséggel pótolják az általában hiányzó feltételeket. (Gazdaságos szérianagyság, piaci pozíciók, stb.) Infant Industry Lehet kiviteli és behozatali vám is Helyettesíthető szubvencióval és adópolitikával A hazai termelés

számára kíván piacot biztosítani A termelési tényezők ágazatba áramlását kívánja biztosítani 2.) Piacbiztosító vám (alkalmazását a GATT szűkíti): A már nem versenyképes termelők védelme Szintén a hazai termelés számára kíván piacot biztosítani A termelési tényezők eláramlását, a munkanélküliséget kívánja elkerülni Gazdasági jellegű érvek Nemzetbiztonsági érvek (a GATT XI. cikkelye jogszerűnek ismeri el) Tipikus területe a mezőgazdaság Alternatívája a VER és más nem tarifális protekcionizmus eszközök 3. Devizavédelmi vám: Elvi alap: A devizavédelmi vámok segítségével az állam az importot kívánja megdrágítani, ezzel csökkenteni a fizetési mérleg hiányát. -A GATT nem teszi lehetővé - Hasztalan, ha a hiányt strukturális okok eredményezik (ezért is indokolatlan a vámemelés) - belföldi inflációt eredményezne széleskörű alkalmazása - IMPORT PÓTADÓK (pótlékok) 1964-66: Anglia 15% minden termékre

1995-97 Magyarország 8% 4. Antidömping és kiegyenlítő vámok - Nem a termelést, hanem a piacot védi - A dömping és az exportszubvenció ellensúlyozására DÖMPING (Jacob Viner): Eseti vagy szórványdömping: átmeneti árengedménnyel az exportőr külföldi piacon szabadul meg a hazai piacon eladhatatlan készleteitől Agresszív dömping: betörni a piacra, ott tartós pozíciókat szerezni Tartós dömping: a termelőkapacitás optimális kihasználására. Ez rendszerint együtt jár a hazai piac védelmével magas vám segítségével a visszaáramlás megakadályozására. Az antidömping vám célja a k ülföldi szállító megfosztása attól az árelőnytől, ami az exportár és a termelő hazai piacán lévő összehasonlító ár közötti különbözet, ez a dömping-különbözet. Szelektíven alkalmazzák! A kiegyenlít vám az exportőr kormánya által adott szubvenciók kiegyenlítésére szolgál. Mértéke azt nem haladhatja meg. GATT Szubvenciós

Kódex 5.) Taktikai és harci (retorziós) vámok Taktikai vám: A kivitel növelése érdekében az import megadóztatásával ösztönözzék más országokat a vámok lebontásával, ha nem megy "jó szóval" - Sajátos típusú védővám - kétélű fegyver Harci vám: - Büntetés, elrettentés 6.) Preferenciális vám: - birodalmi preferenciák - gazdasági integrációk - elmaradott országok gazdasági fejlődésének segítésére (fordított nevelővámok) GATT Generál Systems of Preferences Költségtérítő szubvenció: olcsóbb hitelek, beszerzési árpreferenciák Veszteségtérítő szubvenció: bevételnövelés a támogatás révén Gazdaságpolitikai cél szerint a szubvenció lehet: termelési szubvenció export szubvenció import szubvenció Hatásában a vámmal azonos, amikor eredménye a h azai termelés fejlesztése, vagy stabilizálása, azaz a termelők hazai pozícióinak erősítése, a korábbi behozatalnál kisebb importigény. Hatásában

a vámmal szemben eltérő abban, hogy a belföldi kínálat növelhető a fogyasztói árak növelése nélkül. A jövedelmi hatás (ellenkező) negatív irányban jelenik meg (költségvetési bevétel helyett kiadás). A hazai termelés védelmének költségeit nem a fogyasztók, hanem az (progresszív) adófizetők viselik. AZAZ: A TERMELÉSI SZUBVENCIÓ = FORDÍTOTT VÁM Célja: "a gazdasági méltánytalanságok kiegyenlítése "Berthold), gazdasági struktúra ésszerűsítése területi megoszlás javítása tőkeellátottság javítása foglalkoztatottság javítása versenyképesség javítása (Sok tekintetben közös a védővámok (nevelő, piacbiztosító) céljával. Nyílt szubvenció versus közvetett vagy rejtett szubvenció A támogatás előnyeit a hazai és a külföldi fogyasztó is élvezi. Az állami szubvenciós gyakorlat legkevésbé vitatott területe a gazdaságfejlesztési, térségfejlesztési szubvenció, a kutató-fejlesztő tevékenység

finanszírozása, stb. Elsősorban importhelyettesítő hatású. Veszélyei: "támogatási verseny" Példák: 1. Közös piaci "bortenger", feldolgozása ipari alkohollá szubvenció segítségével 2. Repülőgépipar szubvenció: EGK Bizottság vádja 1991: USA 15 év alatt 41 milliárd USD kormánytámogatást adott cégeknek, USA vádja: Airbus program 25 milliárd USD támogatás. Megegyezés 1992-ben, limitálták a fejlesztések állami támogatását 33 %-ban. 3. Olaszország déli részének fejlesztési támogatása: 10 év adómentesség, 50% V AT kedvezmény építőipari és tőkejavak vásárlásakor, 7-35 % tőkejuttatás projektekhez, kedvezményes hitel a beruházás költségeinek 35-50%-ára, 50 % vasúti és tengeri fuvardíj kedvezmény, TB járulék 10 %-os csökkentése. EXPORTSZUBVENCIÓ A támogatás előnyeit főképpen csak a külföldi fogyasztó élvezi. Célja: elsődlegesen exportnövelő, esetleg protekcionista intézkedések

kompenzációja. "Legalizált" formái: Exportpromóció kollektív exportösztönzés (piacfeltárás), exportfinanszírozás (a piacinál kedvezőbb hitellel, exporthitel garanciával, kamatszubvencióval) 1934 Berni Unió, 26 ország: exporthitel feltételek összehangolása 1975 OECD: Hitelegyezmény (kamatláb, lejárati idő, készpénzfizetési hányad) Vegyes (mixed) hitel: exporthitel + fejlesztési segély 1983: OECD megállapodás: minimum 35-50% a segély, célja visszatartani az országokat az ilyen gyakorlattól. GATT Szubvenciós Kódexe Notifikációs kötelezettség: minden olyan támogatásról értesíteni kell a többi országot, amely "növeli bármely termék exportját saját területéről vagy csökkenti bármely termék importját saját területére". Konzultációs kötelezettség: "amikor megállapítást nyer, hogy az ilyen támogatás jelentősen sérti vagy fenyegeti bármely más szerződő fél érdekét".

Exportszubvencióra vonatkozóan: a nyers- és alapanyagokra kötelező megszűntetni, kritériuma a kettős (eltérő hazai és exportár) ár. Jelentős eredmények a csökkentésben, de nem sikerült teljesen megszűntetni még a fejlett országokban sem. Az importőr kiegyenlítő vámot vethet ki, "ha megállapította, hogy a kivitel közvetlen vagy közvetett támogatása olyan hatással jár, hogy jelentős anyagi kárt okoz, vagy anyagi kárral fenyeget valamely meglévő hazai iparágat vagy akadályozza egy hazai iparág kialakulását. A vám nem lehet nagyobb, mint a termékegységre számított szubvenció, alkalmazható már a vizsgálat idejére is, visszamenőleges hatállyal 90 napra. Bizonyítani a kárt kell, a tá mogatás tényét megállapítani kell, nem szükséges, hogy az exportár alacsonyabb legyen. Példa: 1984 április, USA: 5,42 % kiegyenlítő vám azonnali hatállyal Argentína ellen az acélipar szubvenciója miatt, 36,96% Brazília ellen. Az

International Trade Commission az USA nemzetközi kereskedelmi bizottsága állapította meg a szubvenció tényét. Kivétel a fejlődő országok javára. Állami kereskedelmű országok. A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS ELŐNYEI A külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit. A kereskedelem lehetővé teszi, hogy az országok minden jószágból többet fogyasszanak, mint amennyit a belföldi termelésilehetőség-határuk megenged olyan viszonyok között, amikor nincs külkereskedelem és önellátásra vannak utalva. Az országok közötti kereskedelem célja különböző előnyök realizálása Közvetlen előnyök Közvetett előnyök (Mindkét előnytípus végső soron úgy jelenik meg, hogy a nemzetgazdaság a rendelkezésre álló erőforrásokkal nagyobb használati értéktömeget tud biztosítani, mint külkereskedelem nélkül, azaz a külkereskedelem révén növelhető a nemzetgazdaság hatékonysági, s így jóléti színvonala.) A nemzeti és

a nemzetközi értékarányok költségarányok Az újratermelési folyamat belső feltételrendszerét javíthatja: I. TUDÁSIMPORT árarányok eltéréseinek kihasználása. EZEK A KOMPARATÍV ELŐNYÖK Az arányok mögötti okok eredményezik az arányok eltéréseit: - nemzeti gazdaságpolitikák - gazd. irányítási rendszerek - természeti, földrajzi körülm. - term. tényezők menny és min - belső piacok mérete, ízlés, stb. Közvetlen előnyök A komparatív előnyt a külpiaci árak mozgása megszűntetheti Egyszeri ráfordítás, s így egyszeri hatékonyságnövelés - fejlettebb termelési eljárások - szervezési-vez. megoldások - gazdálkodási módszerek - új termékek és szolgáltatások átvétele. II. VOLUMENGAZDASÁGOSSÁG III. VERSENYHATÁS - monopólium kiküszöbölése - innováció ösztönzése - a közvetlen komparatív előnyök érv. elősegítése Közvetett előnyök Tartós és feltétlen előnyt jelent, ha beépül a termelési

kultúrába Folyamatos és széleskörű hatékonyságnövelő hatás A tényleges kereskedelem megindulásának feltétele, kiváltója az abszolút árelőny, illetve árhátrány. Példa a transzformációs mechanizmusra: Ország Egységnyi munkaráfordítással termelt termékek a b I 20 10 II 5 5 Egységnyi munka bére Árfolyam: 1v=10z Termékárak hazai valutában Termékárak az I ország valutájában a b a b 30v 1,5v 3v 1,5v 3v 100z 20z 20z 2v 2v (Egyszerűsítő feltételek) A transzformáció (a kereskedelem megindulásának) feltétele az, hogy az azonos valutában kifejezett nemzeti bérek aránya az a I /a II és a b I /b II termelékenységi arányok által behatárolt sávon belül legyen. DEVIZATERMELÉSI MUTATÓ A KOMPARATÍV ELŐNY TÖRVÉNYE Egy ország növelheti életszínvonalát és reáljövedelmét azáltal, hogy azoknak az árucikkeknek a termelésére specializálódik, amelyeket a legtermelékenyebben tud előállítani. Az

országok azoknak az árucikkeknek a termelésére specializálódnak, amelyek előállításában a legtermelékenyebbek. A komparatív előny elméletének értelmében az ilyen specializáció minden országnak hasznos még akkor is, ha valamely ország abszolút értelemben hatékonyabb minden jószág termelésében, mint a többi ország. Ha az országok azokra a termékekre specializálódnak, amelyek előállításában komparatív előnnyel (vagyis nagyobb relatív hatékonysággal rendelkeznek, akkor a kereskedelem kölcsönösen hasznos minden ország számára. 1. Eltérő abszolút hatékonyság (Brazília - kávé, kanada - búza) (a transzformációs mechanizmus példája) 2. Abszolút értelemben előny az egyik félnél minden árucikk vonatkozásában Ügyvédek és titkárok (a titkárnak relatív értelemben komparatív előnye van a gépelésben, azaz relatív hátrány a kisebb) Példa: Európa és Amerika - élelmiszer és ruházat Termék 1 egység élelmiszer 1

egység ruházat Amerikában 1 munkaóra 2 munkaóra Hatékonysági megfontolások - Hatékony, ha komparatív előny van Mérlegelendők a: külpiaci árban (cserearány) kereslet-kínálatban szintetizált változások. Szükséges munka Európában 3 munkaóra 4 munkaóra Nem hatékonysági megfontolások - fizetési mérleg problémák - foglalkoztatottság fenntartása - perspektivikus kompar. előnyök KÜLKERESKEDELMI CSEREARÁNY: P EXP / P IMP JÖVEDELMI CSEREARÁNY MUTATÓ: P EXP / P IMP * Q EXP EGYTÉNYEZŐS CSEREARÁNY MUTATÓ: P EXP / P IMP * H EXP H - az export szektor változatlan áron számolt hatékonysági indexe. A VÁMOK ÉS A KVÓTÁK HATÁSA A rosszul megválasztott vám vagy k vóta, ahelyett, hogy segítené az ország "védett" munkásait vagy fogyasztóit, csökkenti a reáljövedelmüket azáltal, hogy megdrágítja az importot és csökkenti az egész világ termelékenységét. Az országoknak veszteséget okoz a protekcionizmus, mert

a nemzetközi verseny csökkenése eltűnteti a specializációban és a munkamegosztásban rejlő hatékonyságot. Eladósodás a világgazdaságban A folyó fizetési mérleg hiány (abszorpciós felfogás szerint): X-M= Y-(C+I+G) Y - C = S és S versus (I + G) A folyó fizetési mérleg szaldója még kiegészül a nettó átutalásokkal (kamat, bér, osztalék, stb.): (X - M) + T m = +/Túlfogyasztás: C ≥ Y - ( G + I) = relatív fogalom, általában a fogyasztás abszolút értékétől független. Az eladósodási folyamat kialakulása: Túlfogyasztás: C + I + G ≥ Y ⇓ Negatív reálteljesítmény mérleg: M ≥ X ⇓ Külső finanszírozási igény növekedése Hiteleszköz-bevonás ⇓ Nem hitel jellegű eszközbevonás Adomány Működő tőke import Adósságállomány D st nő ⇓ Ha a ker. mérleg aktívuma meghaladja az adósságszolgálatot: ⇓ Újabb hitelfelvétel Adósságállomány változatlan Negatív erőforrás transzfer Negatív erőforrás transzfer

nincs Az adósságszolgálat változatlan Adósságszolgálat = Folyó évi tőketörlesztés + kamatfizetés A reálkibocsátás (termelés) és az export növekménye meghaladhatja az egyoldalú átutalások növekményét Az eladósodás felgyorsulásának közvetlen okai Belgazdasági okok: - monetáris politika: a monetáris egyensúlyhiány a.) Túlzott monetáris expanzió: pénzfelesleg - árszínvonal növekedés - inflációs várakozások - megtakarítások csökkenése - (import növekedése) - beruházások csökkenése kvázi tőkefelesleg b.) Tartós pénzhiány: tőkeimport + az árú és szolgáltatásexport fellendülése a korlátozott belső kereslet miatt - pénzkereslet növekedés az export finanszírozásához külföldi tőke igénybevétele - árfolyam-politika: a valuta túlértékelt pozíciója felgyorsítja az eladósodást az exportra termelő ágazatok jövedelmezősége csökken az importhelyettesítő termelés szubvenciója csökkenti a

hatékonyságot a bővülés nem az exportágazatokba irányul DE: a leértékelés belső inflációs folyamatokat indít el - következmények. - hitelpolitika - nem előnyös a hitel szerkezete, feltételrendszere (kamat, futamidő, türelmi idő, valutanem) Az eladósodás külső okai Nemzetközi értékrend változása Technológiaintenziv növekedési pálya Reálteljesítmények passziválódása Protekcionizmus Reálkamatok növekedése Tőkemenekítés: Magántulajdonú tőkeeszközök külföldre vitele, alapja a hazai gazdaság konjunktúrális helyzetének szélsőségesen kedvezőtlen megítélése. A tőkemenekítést indukáló tényezők: irreális árfolyam (túlértékelt) és kamatszint, inflációs és leértékelési várakozások, a költségvetés és a folyó fizetések hiánya (adóemelési várakozások). A tőkemenekítés történhet legális és nem legális formában. Legismertebb formái: - nem bankok betételhelyezése külföldi bankoknál, -

rövidlejáratú tőkekiáramlások, fiz. mérleg kihagyások (alulszámlázás) - portfólió befektetések, ingatlanvásárlások, stb - nem tőke jellegű kifizetések. A nemzetközi fizetőképesség (likviditás) mérése Bázeli Bankbiztonsági Szabályok (a Herstatt csődje nyomán) Hitelminősítő intézetek: - Japán Hitelminősítő Intézet (JCRA) - Standard and Poors (USA) - Moodys (USA) Szubjektív minősítési kritériumok: A múltbeli gazdaságpolitikát és a főbb törekvéseket értékelik. Objektív minősítési kritériumok: A gazdaság makrogazdasági teljesítményét mérik abból a szempontból, hogy milyen mértékben képes a felvett hiteleket visszafizetni. Általános értékelési mutatók Pénzügyi egyensúly Költségvetés egyenlege Fizetési mérleg egyenlege A GDP növekedése Infláció Munkanélküliség A Világbank mutatószám rendszere 1.) A teljes külső adósság / áru- és szolgáltatás export 2.) A teljes külső adósság

jelenértéke / áru- és szolgáltatás export 3.) A teljes külső adósság / GDP 4.) A teljes külső adósság jelenértéke / GDP 5.) Adósságszolgálati ráta (Adósságszolgálat / export) 6.) Kamatszolgálati ráta A mutatók alapján 3 kategóriát képeznek. Legjobb Elfogadható AAA - a legjobbak között a legjobb BBB- az elfogadhatók között a legjobb Nem igazán ajánlott (kockázatos) CCC - a nem ajánlott csoporton belül a legkevésbé kockázatos + pozitív kilátásokra utal - negatív kilátásokra utal (legközelebb lehet, hogy eggyel jobb besorolást kap, a korábbi plusz és minusz elmaradása is hordoz üzenetet) A beruházási fok minősítésére az értékelési rendszer: Moodys: Aaa, Aa1, Aa2, Aa3, A1, A2, A3, Baa1, Baa2, Baa3. Standard and Poors: AAA, AA+, AA, AA-, A+, A, A-, BBB+, BBB- Országok beruházás minősítése (1994. szeptember) Ország Chile Kína Kolumbia Cseh Köztársaság Görögország Indonézia Korea Malajzia Málta

Portugália Dél-Afrika Thaiföld Argentína Brazília Magyarország India Mexiko Fülöp szigetek Szlovákia Trinidad és Tobago Törökország Uruguay Venezuela Baa2 A3 Ba1 Baa2 Baa3 Baa3 A1 A2 A2 A1 Baa3 A2 Moodys Beruházási fok Beruházási fok alatt B1 B2 Ba1 Ba2 Ba2 / Baa1 Ba3 Ba2 Ba3 Ba1 Ba2 Standard and Poors BBB+ / AA BBB BBBBBB+ BBBBBBA+ A+ / AA+ A1 AA- / AAA BB ABB- / BBBBB+ BB+ BB+ BBBBB+ BB+ B+ Monetáris tartalékok Az aranydeviza rendszerben: Aranykészletek Valutáris övezetek bázisvalutái A dollárdeviza rendszerben: Aranykészletek Dollárkészletek 1978 után: Hivatalos devizatartalékok Hiteleszközök (ECU, SDR) ADÓSSÁGKEZELŐ POLITIKA A likviditás tényezői: L= R, X , CM M , Cx , DS (R - tartalékok, X - áruexport, C M - tőkeimport, M - áruimport, D S - adósságszolgálat, C X tőkeexport) Adósságszolgálat enyhítése Átütemezés D s csökkentése Átütemezési tárgyalások fóruma: -hivatalos fórum Párizsi Klub, OECD - nem

hivatalos fórum: Londoni Klub, stb Adósságállomány devizakímélő leépítése D st csökkentése Adósságkonverziós ügyletek: - Adósság működő tőkévé alakítása - Adósság export árura cserélése - Adósság természeti kincsre váltása Az átütemezések célja: - lejárati szerkezet módosítása - valutáris szerkezet módosítása Relatív tőkehiány külső finanszirozása Tőkeimport, export növelés, külf. befektetés Hitelfinanszírozás: -Világszervezetek (IMF, IBRD, IDA) - Regionális bankok (EBRD, EIB) - Hivatalos fejlesztési segélyek, kormánykölcsönök - nem hivatalos szervek (exporthitelek, stb.) Nem hitel jellegű finanszírozás: - Működőtőke bevonás - Portfólió beruházás - Export lehetőségek biztosítása A külkereskedelemmel összefüggő nemzetközi hiteltevékenység - Nélkülözhetetlen - Főbb okai A hitel jellege az egyes árufőcsoportok esetén fogyasztási cikkek beruházási javak KERESKEDELMI (CÉG-) HITELEK

Előny, hátrány, kockázat OECD ÉS EGK exporthitel koordináló tevékenysége BANKHITELEK Típusai RÖVIDLEJÁRATÚ HITELEK Céghitel, váltóhitel, nyílt hitel, vevőhitel (előleg) BANKI REFINANSZÍROZÁS Váltók és bankszerű biztosítékok, folyószámlahitel, factoring szolgáltatás, elfogadványhitel és forfetírozás KÖZÉP- ÉS HOSSZÚLEJÁRATÚ HITELEK OECD országok állami exporthitel struktúrája Anglia, USA, Németország, Franciaország, Japán OECD ÉS EGK exporthitel koordináló tevékenysége Az OECD vezető országok 1976. évi exporthitel megállapodás feltételei 15 % IMPORTŐR közepesen fejlett 15 % 7 1/4 7 1/4 7 1/4 8% 2-5 év 7 3/4 8 1/2 év 7 1/2 10 év relatíve gazdag Előleghányad, minimális 2-5 év lejáratú hitelek minimális kamatlába 5 éven túli lejáratú hitelek minimális kamatlába Max. hitelezési idő 1983: Irányadó min. kamatláb az SDR 5 valutaországának 8-10 éves lejáratú államkötvényének kamata

alapján Commercial Interest Reference Rate (CIRR) relatíve szegény 15 % A világgazdaság reál- és pénzügyi szférájában zajló változások oksági kapcsolata A nemzetgazdaságok pozícióváltozása - növekvő különbségek a reálszférák: teljesítményében hatékonyságában struktúrájában ⇔ A világgazd változás: a ter a vi az é ⇔ A nemzetkö vilá árfo küls - kö - re - te valu - pr - ré ⇑ ⇓ A nemzetgazdaságok valutáris-pénzügyi pozícióváltozása fizetési mérleg árfolyam likviditásszint tőkeforgalmi pozíció MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK A XX. SZÁZAD HADIGAZDÁLKODÁSÁBAN KERÜLT ELŐTÉRBE - Előzménye: nemesfém kiviteli tilalom a XVII. sz-tól 1914- MILITÁRIS PROTEKCIONIZMUS 1940- A NEMZ. KERESK LEGFŐBB NEM VÁM JELL AKADÁLYA 1950- FOKOZATOS KIIKTATÁS 1950: OEEC LIBERALIZÁCIÓS KÓDEX: döntés a mennyiségi korlátozások fokozatos felszámolásáról GATT XI-XIV cikkelye: (QUANTITATIVE RESTRICTIONS) definíciója a

kontingensekre szűkítette a fogalmat A MENNYISÉGI KORLÁTOZÁS TERMÉSZETE: - az állam korlátozza a külkereskedelmi forgalmat * a kivihető vagy behozható mennyiség meghatározásával * az árumozgást kísérő pénzmozgás szabályozásával A MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK TÍPUSAI: - kötött devizagazdálkodás - engedélyezési rendszerek - kontingens - "önkéntes" exportkorlátozás - vámkontingens - közvetett mennyiségi korlátozás A MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK HATÁSMECHANIZMUSA * Közvetlen állami beavatkozást jelentő nem tarifális eszközök Nem tarifális eszközök (Mennyiségi korlátozások) Az árviszonyok változnak meg a behozható mennyiség adminisztratív változtatása miatt Tarifális eszközök (Vám, illeték, adó) A behozott áruk mennyisége változik meg az állami beavatkozás révén (vám, adó) megváltozó árviszonyok miatt I. KONTINGENS A mennyiségi korlátozás alaptípusa * Importkontingens * Exportkontingens

CÉLJA: az (import)forgalom csökkentése a fizetőképes kereslet szintje alá Guillotine hatást fejt ki ⇔ különbözik a védővámtól * demarkációs vonal, a behozatal változatlan * a kereslet növekedtével nő a belföldi ár ⇒ növekvő belföldi termelés indulálódik ⇒ nő a protekcionizmus költsége A 1 - belföldi ár Om 1 - belföldi termelés Om 5 - belföldi kereslet a1 áron m 1 m 5 import Legyen: m 2 m 3 a bevezetett importkontingens Következmények: * az ár A 2 -re nő * A hazai kereslet Om 3 -ra csökken * A hazai kínálat (termelés) Om 2 -re nő Védelmi hatás: m 1 m 2 - nő a hazai termelés Fogyasztói hatás: m 5 m 3 - csökken a fogyasztás Újraelosztási hatás: a hazai termelők pótlólagos jövedelme, ∆ (satírozott) Jövedelmi hatás: NINCS A 1 A 2 x m 2 m 3 bevételt KI REALIZÁLJA? * A külföldi szállítók emelhetik exportáraikat és extraprofitot nyernek KVÓTAJÁRADÉK (csereárányromlás az importőrnél) * Az állam - eladhatja

a kontingenseket a legtöbbet ígérő szállítóknak A KERESLET VÁLTOZÁSÁNAK (NÖVEKEDÉSÉNEK) HATÁSA: (Ha a hazai kínálat képes rugalmasan reagálni) m 2 m 3 = m 2 m 3 - változatlan kontingens A 2 belföldi ár A 3 -ra nő Nő az újraelosztási hatás (fogy. veszt) A VÁM ALKALMAZÁSÁNAK HATÁSA: A 2 belföldi ár változatlan Nő az import mennyisége Nő a belföldi fogyasztás Nő a jövedelmi hatás (vámbevétel) Változatlan az újraelosztási hatás A KERESLET CSÖKKENÉSÉNEK HATÁSA: * VÁM: az importált mennyiség csökken * KONTINGENS: a hazai ár csökken MIKOR ELŐNYÖSEBB A KONTINGENS: * Termelési válság, piaci egyensúlyhiány esetén, ha a külföldi szállítók dömping áraikkal a hazai termelés jövedelmezőségét kedvezőtlenné teszik MIKOR HATÁSTALAN A KONTINGENS: * A hazai termelők monopolista törekvései ellen nem véd DISZKRIMINÁCIÓS HATÁSOK: - a külföldi szállító nem számolhat a kereslet-kínálat előnyös változásával

- a kontingensek elosztásakor a legversenyképesebb szállítók kiszorulhatnak - a kereslet csökkenésekor vám alkalmazásakor a legversenyképtelenebbek szorulnak ki, kontingens esetén jó esélyük van a bennmaradásra - az időközben versenyképessé vált szállítók ezt nem érvényesíthetik a kontingensek korábbi elosztása miatt - kizárja új szállítók megjelenését - egyes szállítók esetenként nem tudják kihasználni a kapott kontingenst ⇒ az import az engedélyezett szint alá csökken ⇒ növeli a belföldi árakat és a fogyasztó veszteségeket GATT a diszkrimináció mentességről: XIII. cikkely 2 pont " A szerződő felek, amikor importkorlátozásokat alkalmaznak bármely termékre, e termék kereskedelmének olyan elosztására törekednek, amely a lehető legjobban megközelíti azt a részesedést, amelyre a különböző szerződő felek akkor számíthatnának, ha a korlátozás nem állna fenn." A legnagyobb kedvezmény elve a

külföldi szállítók közötti egyenlő elosztás helyett az arányos elosztást tekinti diszkrimináció mentesnek. Export Összesen Import A B C D A termék külföldi szállítói 1. Import a kontingens bevezetése előtt 10.000 4.000 3.000 2.000 1.000 2. A bevitel csökkentése után 5.000 2.000 1.500 1.000 500 50%-os AZ EXPORTKONTINGENSEK ALKALMAZÁSA - A hazai piacon keresett termék kivitelének korlátozása az áremelkedés elkerülésére (1984: India, tea, 215 millió kg) - Hazai természeti kincs kiaknázásának lassítása (ritka fafajták, elefántagyar) - Hazai feldolgozóipar fejl. elősegítésére alapanyag export korlátozás - Cserearány javítása - OPEC olajár (Hatásos, ha a visszatartott mennyiség más forrásból nem pótolható) - Nemzetközi piac stabilizálása céljából (áruegyezm. - kávé, cukor, kakaó, ón) A KONTINGENSEK CSOPORTOSÍTÁSA: - effektív: a kontingens kevesebb, mint a fizetőképes kereslet - abszolút: a

határon átvihető mennyiség naturáliákban (relatív, ha a korábbi évek százalékában adott) - autonom vs. szerződéses: az autonom erőteljesebben érvényesíthető, a szerződéses konszenzuson alapul, nem várható megtorlás - általános vs. allokált: az allokált kontingens az állam szétosztja a szállítók (exportáló hazai cégek ) között - diszkriminatív: A GATT szerint nem az, ha arányos elosztás szerinti A GATT ÉS A KONTINGENSEK A GATT A KONTINGENSEKRE szűkíti le állásfoglalását a mennyiségi korlátozások közül. Nem foglal állást a vámkontingensek, a közvetett mennyiségi korlátozások és az önkéntes exportkorlátozás kérdésében tételesen. (A szerződés XI-XIV. cikkelye) XI. cikkely 1 pont: A más szerződő fél területéről származó bármely termék bevitelére, illetve a másik szerződő fél területére irányuló kivitelre . a szerződő felek nem vezetnek be és nem tartanak fenn a vámokon, adókon és más

illetékeken kívül egyéb tilalmeket vagy korlátozásokat, akár kontingensek, import- vagy exportengedélyek, akár egyéb intézkedések formájában érvényesülnek is azok. Általános és tartós alkalmazás tilalma minden nem tarifális eszközzel szemben. MIKOR ENGEDÉLYEZI A GATT A KONTINGENSEKET? - Mezőgazdasági termékek esetén (2. pont) * export korlátozás a súlyos hiány elkerülésére * import korlátozás a hazai túlkínálat megelőzésére és felszámolására - Fizetési mérleg problémák esetén (XII. cikkely 1 pont) "külföldi pénzügyi helyzete és fizetési mérlege megóvása érdekében bármelyik szerződő fél korlátozhatja a bevitelre engedélyezett áruk mennyiségét vagy értékét olyan mértékben, ami szükséges a valutatartalékainak jelentős csökkenésének megállításához, illetve ilyen veszély megelőzéséhez". Ebben a kérdésben együttműködési kötelezettséget ír elő a GATT-tal és az IMF-fel. "A

szerződő felek az IMF álláspontját fogadják el az adott ország pénzügyi helyzetének megítélésében" - A gazdasági fejlődés állami támogatására a fejlődő országok esetén II. ÖNKÉNTES EXPORTKORLÁTOZÁS (Voluntary Export Restraints) 1957, USA: Japán gyapottextil VER - bilaterális 1961: Gyapottextil Egyezmény 1 évre 1962: Gyapottextil Egyezmény 5 évre a GATT égisze alatt - multilaterális 1960≥: USA kényszerítette ki további termékekre, Japán, Ny-Európa: acél, golyóscsapágy, cipők 1970≥: 1983, Ny-E.: 10 japán termékre, 4,55 mill képmagnó 1981, USA: max. 1,65 mill japán autó 1979, USA: egyoldalú textilkontingens Kínából. A VER JELLEMZŐI - A kontingensek gyakorlatának helyét foglalja el - Az importáló ország akaratából, fellépéséből ered - A kezdeményező szerepet valamely ágazat termelői játsszák - A szállító akkor fogadja el a VER-t, ha attól tart, hogy szigorúbb korlátozásokkal kell szembenéznie -

A VER mennyiségi korlátozásainak felelősségét és adminisztrációját az exportőr ország szállítói és adminisztrációja viseli - Sajátos formája a trigger-price, küszöbár, ez ár-önkorlátozás a mennyiségi korlátozás helyett - "Finomabb" módszer a kontingensnél, mivel * nem jelenti a GATT kötelezettségek megsértését * tárgyalások, kompenzációk lennének szükségesek a kontingesnél * a kontingens inkább megmérgezi az államközi kapcsolatokat - Konszenzussal jön létre, de egyoldalú az exportőr részéről, kompenzáció nélkül - VRA Voluntary Restraint Agreement, ha a két ország ágazata közötti megállapodásra épül (kormányok hallgatólagos támogatása) - OMA Orderly Marketing Arrangement - kormányszintű megállapodás - A nagy importőrök (alternatív piacok hiánya) képesek "jobb belátásra bírni" az "önkéntes" exportőrt DE! az exportőröknek jelentős esélyük van áraik emelésére!

KVÓTAJÁRADÉK - Az importőrnek áremelkedéssel kell számolnia hazai piacán ennek mértéke annál nagyobb, minél inkább a versenyképes szállítókat önkorlátozza DISZKRIMINÁCIÓ A VER ESETÉBEN - Csak az exportőrök egy részét érinti (a legversenyképesebbeket?!) - A konkurrensek számára vonzóbbá válik a piac - kereskedelemterelő hatás - A VER-t szenvedő 3. országba helyezheti a termelését és így igyekszik visszakerülni piacra - kereskedelemterelő hatás a A GATT ÉS A VER - Nincs összhangban a GATT alapelveivel - Bilaterális jellege szemben áll a GATT multilateralizmusával - Tételesen nem tiltja a GATT a VER-t - Nincs értelmezhető GATT állásfoglalás III. VÁMKONTINGENS - A vámmal együtt alkalmazott kontingens - Adott vám mellett importálható mennyiséget jelenti Példa: Nyugat-Európa, banán 2 millió tonnáig 100 ECU/t, felette 850 ECU/t) - Jogot, lehetőséget ad egyes szállítók preferálására - diszkrimináció - Nem

jelent guillotine hatást mint a kontingens FŐBB TERÜLETEI: - határ menti kereskedelem (csempészés ellen) - vámunió létesítése esetén az unión kívüli tradicionális kapcsolatok megőrzésére - fejlődő országoknak biztosított vámpreferenciák - hazai termelés védelmére, piaczavarás ellensúlyozására (Példa: USA, 1983, motorkerékpár: 4,4% - 49,4%, de 5000 db-ot NSZK, 4000 db-ot Anglia és Olaszország a korábbi 4,4%-os vámmal vihet be) - a kontingenssel szabályozott import fokozatos liberalizálására - szezonálisan ingadozó ellátás (zöldség, gyümölcs), árstabilitás, stb. GATT ÁLLÁSPONT NINCS, a XIII. cikkely azt írja elő, hogy alkalmazása nem lehet diszkriminatív IV. KÖZVETETT MENNYISÉGI KORLÁTOZÁSOK * Kapcsolat a bevihető mennyiség és a hazailag előállított termékek felhasználása között (keverési arány) * A belföldi tartalomra vonatkozó előírások (local content) maximálják azt az importhányadot, amit az

országban működő külföldi leányvállalatok termelésük során felhasználhatnak. A keverési arány jellegű korlátozásokat a GATT tiltja. (III cikkely 5 pont) "Egyik szerződüő fél sem vezethet be vagy tarthat fenn olyan belföldi mennyiségi szabályozást az áruk meghatározott mennyiségben vagy arányban való keverésére, feldolgozására vagy felhasználására vonatkozóan, amely közvetlenül vagy közvetve megkövetelné, hogy a szabályozás által érintett termék meghatározott mennyisége vagy aránya hazai forrásból származzék. A local content gyakorlatban a GATT egyértelműen nem tiltó, de sérti a nemzeti elbánás elvét. V. KÖTÖTT DEVIZAGAZDÁLKODÁS mennyiségi korlátozás (a kontingens) alteregója: az állam a d eviza rendelkezésre bocsátása révén határozhatja meg, hogy adott termékből mennyi importálható. - Hatásaiban, következményeiben a kontingenshez hasonló. - Engedélyezési rendszer kapcsolódik hozzá. - A

Nemzetközi Valutaalap előírásai az irányadók a Valutaalap tagok számára (Az IMF VIII. cikkelye tiltja, csak bizonyos esetekben engedélyezi) - A VI. ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER (OKMÁNYOK) - A GATT alkalmazásukat elfogadja, részletesen szabályozza (GATT Engedélyezési Kódex) - Magyarország is csatlakozott hozzá "Az engedélyezési eljárás nem lehet korlátozó" (időben, eltérő felt.) * Automatikus engedélyezés - Legfeljebb 10 munkanapon belül kiadják, ha a kérelmező eleget tesz az importőr ország törvényes előírásainak * Nem automatikus engedélyezés - Célja a kontingensek és egyéb importkorlátozások adminisztrálása - Az engedélyek kiadásánál az új importőrök igényeit is mérlegelni kell - Nem lehet importkorlátozó - Nem lehet diszkriminatív A VÁM HATÁSA O m1 m2 m3 a - újraelosztási hatás, a hazai termelők pótlólagos jövedelme b - a nem hatékony termelés miatti veszteség c - jövedelmi hatás ( a kincstár

vámbevétele) d - fogyasztók kára, akik lemondtak a fogyasztásról a + b + c + d = a fogyasztók vesztesége a vám bevezetése miatt Om 1 - a védelmi hatás, megindul az importhelyettesítés m 2 m 3 - fogyasztói hatás, lemondanak a fogyasztásról AZ IMF FIZETÉSI MÉRLEG RENDSZERE Fizetési mérleg 1. Folyó fizetési mérleg A.) Áruforgalom, szolgáltatások, jövedelmek 1. Áruforgalom Export Import Kereskedelmi mérleg 2. Szolgáltatások és jövedelmek Árufuvar és biztosítás Idegenforgalom Külf. befektetések jövedelmei Kormányzati fizetések B.) Egyoldalú folyó átutalások C.) Egyéb folyó fizetések Folyó fizetési mérleg(I) Bevétel 4128,7 157,1 444,4 48,6 317,0 41,4 87,5 Kiadás 4481,8 899,9 191,3 129,2 67,3 39,5 Egyenleg -353,1 -732,8 432,2 12,2 5234,7 6241,2 -1006,5 -142,7 187,8 -25,9 48,0 II. Tőkemozgási mérleg A.) Tőke a tartalékok kivételével 1. Közép- és hosszúlejáratú tőke Követelések Tartozások Összesen (1)

Fizetési alapmérleg (I.+IIA/1) 134,4 492,3 -357,9 1747,0 1151,2 595,8 1881,4 1,643,5 237,9 -768,6 2. Rövid lejáratú tőke Követelések Tartozások Összesen (2) 287,2 -358,1 -70,9 Teljes fizetési mérleg (I.+IIA) -839,5 B.) Tartalékok 839,5 Tőkemozgási mérleg (II.) 1006,5 AZ IMF FIZETÉSI MÉRLEG RENDSZERE Egy cég külföldön felvesz rj. hitelt (10 egység) évi 8% kamatra Év végén kamatot fizet és felét törleszti. Felvesz hl hitelt (20 egység) évi 6% kamatra, 2 egységet év végén fizet A hitelből beruház, ehhez külföldön vásárolt 25 egységért gépeket, a szállítás és biztosítás külföldön 3 egység volt. Már a tárgyévben beindította termelését, exportált 7 egységért terméket, amelyért a Vevő 5 egység készpénzt fizetett, 2 egységre pedig szállítói hitelt kapott. Az exporttal kapcsolatban felmerült 1 e gység külföldi szállítási költség. Számítsa ki az ország megváltozott fizetési mérlegét

Fizetési mérleg 1. Folyó fizetési mérleg A.) Áruforgalom, szolgáltatások, jövedelmek 1. Áruforgalom Export Import Kereskedelmi mérleg 2. Szolgáltatások és jövedelmek Árufuvar és biztosítás Idegenforgalom Külf. befektetések jövedelmei Kormányzati fizetések B.) Egyoldalú folyó átutalások C.) Egyéb folyó fizetések Folyó fizetési mérleg(I) Bevétel Kiadás Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg II. Tőkemozgási mérleg A.) Tőke a tartalékok kivételével 1. Közép- és hosszúlejáratú tőke Követelések Tartozások Összesen (1) Fizetési alapmérleg (I.+IIA/1) 2. Rövid lejáratú tőke Követelések Tartozások Összesen (2) Teljes fizetési mérleg (I.+IIA) B.) Tartalékok Tőkemozgási mérleg (II.) Fizetési mérleg 1. Folyó fizetési mérleg A.) Áruforgalom, szolgáltatások, jövedelmek 1. Áruforgalom Export Import Kereskedelmi mérleg 2. Szolgáltatások és jövedelmek Árufuvar és biztosítás Idegenforgalom Külf. befektetések

jövedelmei Kormányzati fizetések B.) Egyoldalú folyó átutalások C.) Egyéb folyó fizetések Folyó fizetési mérleg(I) 4135,7 157,1 444,4 48,6 317,0 41,4 87,5 4506,8 905,9 195,3 129,2 67,3 47,5 -371,1 -738,8 432,2 12,2 5234,7 6241,2 -1042,5 -146,7 187,8 -25,9 40,0 II. Tőkemozgási mérleg A.) Tőke a tartalékok kivételével 1. Közép- és hosszúlejáratú tőke Követelések Tartozások Összesen (1) 134,4 492,3 -357,9 1767,0 1153,2 613,8 1881,4 1,643,5 255,9 Fizetési alapmérleg (I.+IIA/1) -786,6 2. Rövid lejáratú tőke Követelések Tartozások Összesen (2) 285,2 -353,1 -67,9 Teljes fizetési mérleg (I.+IIA) -854,5 B.) Tartalékok 854,5 Tőkemozgási mérleg (II.) 1042,5 A magyar Kormány szabadkereskedelmi politikája 1947- Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény GATT 1995 - Kereskedelmi Világszervezet WTO Kereskedelem liberalizálás a GATT/WTO üteménél gyorsabban: - regionális kereskedelmi megállapodások - szabadkereskedelmi

megállapodások - vámúniós megállapodások - preferenciális megállapodások - a regionális integráció felgyorsult a 90-es években (30-40) Szabadkereskedelmi övezet: - fokozatosan felszámolják a vámokat - fokozatosan felszámolják a nem vámjellegű akadályokat - autonom döntési jog harmadik országgal szemben Vámúnió: (EU) - közösen alakítják ki harmadik országgal szemben kereskedelmi - egységesen alkalmazzák kereskedelempolitikájukat GATT: Legnagyobb kedvezmény elve Kivételt !! jelentenek a regionális ker. megállapodások - a megállapodásokat be kell jelenteni a GATT-nak - a szabadker. megállapodásnak a ker egészére ki kell terjednie - a vámúnió esetén a korlátozások szintje összességében nem magasabb Uruguay-i forduló: átlagvám 6,6 % lesz 43 % vámmentes lesz politikájukat lehet Megállapodás az EU Egységes Belső Piacáról NAFTA - Észak-Amerikai Sztabadkereskedelmi Megállapodás CER - Szorosabb Gazdasáégi Kapcsolatok

(Ausztrália, Új-Zéland) MERCOSUR - Déli Közös Piac (Arg., Brazilia, Paraguay, Uruguay) EGT - Európai Gazdasági Térség - (EU+EFTA) EGT és CER: övezeten belül nem indítanak antidömping eljárást érzékeny ágazatok átmeneti védelmi agrárkereskedelem eltérő kezelése Származási szabályok Mo-n: Fokozatosan kaptak külker jogot az egyes vállalatok állandó állami monopólium 1990-tól csak regisztrálni kellet és máris engedélyezikÁllami liberalizálás Forgalmi engedélyezési rész: Formája: - kormányrendelet, minden év végén jelennek meg – fogy.-i cikk kvóta v kontingens – a magyar közlöny terjeszti elő – 30 nap alatt adja ki a minisztérium, csak postai úton lehet benyújtani 113/1990-es korm.rend: Az ipari minisztert felhatalmazza a piacvédelemre Joga van: - behozatali kontingens megállapítása - vámpótlék megállapítása – exportőrnél, importőrnél kezdeményezés az árra vonatkozóan – kármegelőző intézkedések

Termékfelelősség: A termék gyártója felel a termék hibájából keletkező kárért. A termékfelelőség körébe tartozó dolgok a szokásos rendeltetésű fogyasztási célú dolgok 1993/10 tv Termékfelelősségi tv: - a term. felelősség alá a gyártó tartozik – aki a végterméket v. a résterméket gyártotta v: aki nevét ráhelyezi a termékre – az importőr minősül a termék gyártójának, nem érinti a gyártóval szemben igényelhető felelősség kérdését ill. az importőr- gyártó kapcsolatot – aki behozta a terméket, az vállalja a felelősséget! ISO: - Egységes termékazonosító kód 9-számjegy 1-5: gyártó azonosító 6-9: termék az. Mo-n a kereskedelmi kamara osztja a termékazonosítót Ki az importáló?: külkereskedő: - az a terméket külföldről és /vagy üzletszerű kereskedés céljára behozza - az aki a terméket belföldi forgalom számára vámkezeli bizományosi szerz megbízója: saját nevében, de a megbízó

javára köt szerződést, minden felelősség a megbízót terheli – a külkereskedőnek tudnia kell igazolni a behozott termékek származásátolyan termékért nem kell felelősséget vállalnia, amit nem ő hozott be – ha a termék importálója nem állapítható meg, akkor a forgalmazóját kell gyártónak tekinteni, mindaddig amíg a termékfelelősséget vállaló gyártót nem nevezi meg – nem akadályozhatja meg a belföldi fogyasztók kárigényét Külker tevékenység: - piackutatás, szerződésszerkesztés, reklám, propaganda, ajánlatkérés, alku, megrendelés, info átadás, áru átadás átvétel, szerződési igények érvényesítése és ellenük való védekezés – külker tev-et csak regisztrált cég folytathat, de vannak külön szab tev-ek is (energiahordozók, nemesfémek, gyógyszer, hadieszk) Nem külker tev: - ingyen gazd infót szerezni - bank és bizt tev – posta és távközlési szolg – személyfuvarozás – idegenforgalom –

sportolók, művészek szereplése – híranyagok szolg – nemzetközi vízügyi ker-ben anyagok és szolg-ok biztosítása - diplomácia testület - légi fuvarozás engedélyezése Külker szereplők: - saját nevében, saját számlára - más nevében, más számlára saját nevében, más számlára Direkt export: ha a termelő termékeinek értékesítésére saját országból kereskedőt nem kapcsol be. Maga értékesít külföldön jellemzői: - gyors és pontos info a piacról – a külker-nek magas a tőkeigénye – az értékesítési nyereséget a gyártó tartja meg – távoli kis piacok nem fontosak – értékesítési szervező szükséges – termelői image kialakítása Indirekt export: a termelő az áruját export kereskedőnek adja el. Előnye : mentesül az export finanszírozása alól jellemzői: - ha nem fontos az image – nem áll rendelkezésre info a piacról – nincs tőkeigénye a kereskedelemnek – nincs nagy kockázat - a távoli kis piacok

fontosak, elérhetőek Szakosodás: - export vagy import - Árucsoportra nagyfokú áru és piacismeret, mindenhol értékesít ahol van kereslet – termékre nagyban vásárolnak, belföldi nagykert tartanak fenn – földrajzi terület vagy reláció lehet: importőr, exportőr, tranzitkereskedő (ha két ország viszonya megromlik , akkor igénybe veszi a tranzitkerekedőket) Viszonteladók: általában külker cégek – magára vállalja az értékesítés gondját – befekteti a tőkéjét – a termelőnél gyorsítja a tőke körforgását – áru specializáció – jellemző termékeik: tömegáruk, igényes fogyasztási cikkek – törekszenek az áruk semleges jelölésére – garanciális szolgáltatás – mentesíti az értékesítést a külker költségei alól – a vásárlástól az eladásig a kereskedő finanszírozza a terméket Kereskedőházak: - tevékenységüket nem korlátozzák – prognosztizálás, várható felhasználói igények - részvétel

az ipar szervezésében, a termék finanszírozásában – bankkapcsolatok megtalálása – vállalkozási ügyletek szervezése – Kereslet, kínálat figyelése, info közvetítése a termelőkhöz – részvétel az áru terítésében, szupermarket hálózat létrehozása – 3. Piacon keresnek értékesítési lehetőségeket – a 3. Piac haszonszerzési, informáltsági, üzletviteli jártasság megszerzésére irányul – piacrontó hatású árversenyt nem folytatnak Shipperek: - alapvető jártasságukat a fuvarszerzés terén szerzik – raktáros- fuvarozó kereskedőházak – jó piaci részesedéssel rendelkeznek A külker szabályozása: Lex merkantoria: a kereskedelem jogi szabályainak egységesített gyűjteménye (az egységesítés a középkorban megindult. Bécsi egyezmény: nemzetközi adás-vételt szabályozza. - Nem vonatkozik: aukcióra, személyes fogyasztásra, értékpapír adás-vételre, hatósági kényszeregyezmény – külön egyezmény

szabályozza: közlekedési eszközök, villamos energia adás-vétel, vállalkozási szerződés Párizsi egyezmény és mellékegyezményei: - szellemi tulajdon védelmére létrejött egyezmény – Iparjogi-, Madridi-, Liszaboni egyezmény, Keleti-, Madridi-, Nizzai-, Locarnoi megállapodás Lényegük: - érvényben hagyja az önálló nemzeti oltalom létét – a párizsi uniós megállapodásban résztvevő országoknak kötelező a hazaival azonos módon elbírálni – aki előbb jelentkezik, az kapja az oltalmat Nemzetközi váltó- és csekkjogi egyezmény – egységesítették a váltó és csekkjogi törvényeket – belföldre is érvényes – törvényes garanciák kötődnek a váltókhoz Berni egyezmény: - irodalmi és művészeti alkotásokról szól – ENSZ alá tartozik Müncheni megállapodás: - az Európai szabadalmi hivatal az iparjog védelmet az egész EU-ban biztosítja Fuvarjogi egyezmények: - fuvarozási nemenként nem egységesek ezek a fuvarjogi

szabályok – vasút: COTIF/CÍM – közút: CMR – légút: Varsói egyezmény A külker ügyletek típusai: Áruügyletek: Egyszerű áruügylet: - exportügylet – importügylet Különleges áruügylet: - kapcsolt ügylet: barter – reexportügy – tranzitügy – switch ügy – bérmunkaügy – feldolgozási ügy – lecseréléses ügy – választékcsere – taktikai ügy Különleges külker ügyletek: - licencia és/vagy know-how ügy – franchising (kihasználási) – export fővállalkozás – vegyes vállalat létesítése – külföldi kereskedelmi képviselet Szerződések: Felépítése: - a szerződést kötő felek pontos megnevezése – az adás-vétel tárgyának pontos megnevezése – az áru minőségének pontos meghatározása – az áru mennyiségének meghatározása – ár, egységár, valuta nemének meghatározása – fuvarparitás – fizetési mód, idő, bankkapcsolat meghatározása – szállítási mód, határidő – csomagolás

módja – vevőszolgálati tevékenység, garancia – bírói illetékesség, szerződéskötésre irányadó jog – egyéb kérdések, záradékok Ajánlati tevékenység: - ajánlattevő kötötttartania kell az ajánlatát – komoly eladási vagy vételi szándékot fejezzen ki – jogi kötelezettségvállalást célozzon meg – a feltételeket oly módon tartalmazza, hogy ez létrehozza a szerződést Tartalma: - annyira részletezett, hogy egyetlen igenlő válasszal létrejöhessen a szerződés – az áru részletezése legyen pontos – a mennyiséget, csomagolást tüntesse fel – szállítási határidő (rövid határidőmagasabb ár) – vevőszolgálati tevékenység Megjelenési formái: - kereskedelmi levél – pro-forma számla – limit: a vevő adja meg az árat, vásárlási kötelezettséget jelent – tender Határidő: - ajánlattételre mindig kötelező válaszolni azon az eszközön amin kérték Nyelv: - az ajánlat nyelve mindig a vevő

országban használt kereskedelmi nyelv Fajtái: - eladási (offer) – vételi - vevő vételi ellenajánlata, eltérő tartalmú megrendelése – eladó eltérő tartalmú ellenajánlata – kötelező ajánlat szóba állási határidővel(offer for fix period) – kötelező ajánlat kötöttségi időtartam nélkül (firm/birding offer) – kötelezettség nélküli ajánlat Opció: - ajánlattétel sajátos formája – kötelező ajánlatnak minősül – viszonteladóknak szokták kérni – az eladó kötelező nyilatkozatot tesz arról, hogy meghatározott ideig tartja a feltételeket Minőségleírás módjai: - részletes körülírás rajzokkal, dokumentációval – nemzetközi hírnevű terméknél nem szokás alkalmazni – nyersanyag, élelmiszer esetén: eredet, évjárat, alkotóelemek – eredet megjelölés: ha a földrajzi környezet közvetlen kapcsolatba hozható az áru minőségével Minta: - típusminta: valamilyen bevezetett minőséget reprezentáló minta

– átlagminta (árveréseken szokásos) – referenciaminta: korábban v. máshová exportált termék mintája – ellenminta: a vevő anyagából, a vevő által készített termékből vett minta – gyártási minta: sorozatgyártás egy tetszőleges darabja – arbitrázs minta: kifogásolt áruból vett minta Szabványok: - tel-quel: olyan amilyen (aukción gyakori), nem egységes az áru – á forfait: egyben történő eladások minőségellenőrzésére szolgál, kizárja a vevő reklamációs jogát – quality as inspected: megtekintés szerinti minőség, feltétele, hogy a vevő az egész anyagot megtekinthesse, a rejtett hibákért az eladó felel – quality as per previous consignment: szokásos minőség, hosszabb üzleti kapcsolatnál megszokott – FAQ: jó átlagminőség, minta nélküli eladás, áru-terméktőzsdei fogalom – GOB: jó, szokásos minőség, az impotőr piacára vonatkozik – standard quality: szabvány minőség – I II III:

tengerentúli országokra jellemző, körülírás tartozik hozzá Fuvarparitás: - meghatározzuk, hogy a költségek és a kockázatok az eladóról a vevőre hol száll át INCOTERMS: - egységesíti a szabályokat. Meghatározza, hogy a feladatok mely körét kinek kell elvégeznie – nem kötelező az alkalmazása, de közös akarattal alkalmazható – a feleknek joguk van módosítani Szabályozza (1990): eladó kötelezettségei: - szerződésszerű áru szolgáltatása – fuvarozási és biztosítási szerződés – engedélyek, felhatalmazás – átadás – a vevő értesítése – ellenőrzés, csomagolásjelölés Vevő kötelezettségei: - vételár kifizetése – áruátvétel – áruvizsgálat – engedélyek felhatalmazás INCOTERMS paritások rövidítése: E csoport: EXW (ex-works):Üzemből Eladó kötelezettségei: - okmányok, számla előállítása – exportcsomagolás – az árut a saját telephelyen a vevő rendelkezésére bocsátaniokmányokkal

szemben – az árut védeni a kár ellen mindaddig, míg a vevő át nem veszi – az eladónak nem kötelező a vevő fuvareszközére az árut felrakni Vevő kötelezettségei: - kifizetni a szerződés szerinti vételárat – értesíteni az eladót az áru átvételének időpontjáról – a megadott időpontban az árut átvenni – kockázat viselése az átvételtől – exportvámolás lebonyolítása F csoport: a főfuvarozás nincs fizetve (a vevő fizeti) FCA (free ): költségmentesen a fuvarozónak: Eladó kötelezettségei: - exportcsomagolás ellátása – okmányok – az árut átadni – a vevő értesítése, ha a fuvarozó nem vette át az árut Berakodás-kirakodás: - a berakodás a vevő feladata – az eladó akkor teljesít, ha az árut a fuvarozónak átadta – ha más áruja is a konténerben van, akkor a berakodás a fuvarozó kötelessége Vevő kötelezettségei: - importvámolásra az árut előkészíteni – szállítóeszköz biztosítása –

az áru átvétele – a vevő visel minden kockázatot és költséget a berakodás után FAS (free alongside ship): költségmentesen a hajó oldalához Eladó kötelezettségei: - az eladó akkor teljesített, ha hajó oldala mellett az áruját elhelyezte – csak vízi szállítás estén alkalmazható – megadott időpontban az áru elhelyezése – teljesítés után köteles értesíteni a vevőt – az okmányokat át kell adni a fuvarozónak Vevő kötelezettségei: - exportvámolásra az árut előkészíteni – szállítási szerződés megkötése – áru átvétele, vagy ügynök megbízása – teljesítés után felmerülő kockázat vállalása FOB (free on board): költségmentesen a hajó fedélzetén Eladó kötelezettségei: - költségmentesen a hajó fedélzetén – költség és kockázat átszállás a hajó korlátja felett – a daruköltséget az eladó fizeti Kétpontos klauzák: C csoport: a főfuvarozás fizetve CFR (cost and fright): költség,

fuvardíj fizetve – megnevezett kikötőig szállítva – akkor teljesít az eladó, ha megfizette a fuvarköltséget acél kikötőig – tengeri szállítás esetén alkalmazható – kockázat a hajó korlátja után a vevőt terheli – a tulajdonjog átszáll a hajó korlátja felett Eladó kötelezettségei: - rendeltetési kikötőbe szállítani – fuvardíj kifizetése – az árut a hajó fedélzetén elhelyezni – fuvarokmány kiállítása a rendeltetési kikötőig – gondoskodni arról, hogy a fuvarokmányokat az áru érkezéséig a vevő megkapja Vevő kötelezettségei: - importengedély beszerzése – az áru kockázatát viselni – szállítás szerinti okmányokat köteles elfogadni – bejegyzéssel ellátott nem fogad el CIF (cost, insuarance, fright):költség, biztosítás, fuvardíj fizetve – a CFR-től abban különbözik, hogy köteles biztosítási szerződést kötni az eladó a vevő javára CPT (carridge paid to): fuvarozás fizetve –

bármilyen szállítási módra érvényes – az első fuvarozónak történő átadáskor száll át a kockázat CIP (carridge and insuarance paid): fuvarozás , biztosítás fizetve – ugyanaz mint a CPT Egypontos klauzák: D csoport: DAF (delivered at frontier): határra szállítva – az eladó akkor teljesít, ha az árut a megnevezett határ megnevezett oldalára leszállítja – lehet közbülső határ is – kockázat a megrendelt helyen száll át DES (delivered ex ship): hajóról szállítva – hajóról történik a szállítás – pontosan át kell adni a fuvarokmányt a vevőnek – kockázatot, költséget az átadástól a vevő viseli – az eladónak értesítési kötelezettsége van DEQ (delivered ex quai): rakparton átadva – az eladó köteles kipakolni – kockázat az érkezési kikötő rakpartján száll át – a vevő köteles beszerezni az importokmányokat DDU (delivered duty unpaid): vámfizetés nélkül szállítva – az importőr fizeti a

vámkezelés díját DDP (delivered duty paid): vámfizetéssel szállítva – az exportőr fizeti a vámkezelés díját Fizetési módok: Mindkét fél számára jelentős – kikényszerítheti a szerződés teljesítését, szállítást és fizetést – kapcsolatban van az eszközlekötéssel – befolyásolja a likviditást – megfelelő megválasztásával a szerződő felek bizonyos kockázatot kiküszöbölhetnek, egymás között megoszthatnak vagy egymásra átháríthatnak – költségeket eredményez – befolyásolja az ügyleti árat Alkalmazott fizetési módok: nyitvaszállítás: - azonnali fizetés érkezéskor beszedvény (inkasszó): - meghatározott okmányoknak a bankok által kapott utasításoknak megfelelő kezelését jelenti: - fizetést és/vagy elfogadást eszközöljön ki – okmányokat szolgáltassanak ki fizetést és/vagy elfogadás ellenében – okmányokat szolgáltassanak ki más feltételek és kikötések szerint Fajtái: - látra szóló

beszedvény: az okmányok bemutatásakor, megtekintésekor fizetendők, tehát a bank az okmányokat csak fizetés ellenében adhatja ki – halasztott fizetésű beszedvény: a beszedés későbbi időpontban fizetendő váltót foglal magában, de az okmányok kiszolgáltathatók még a fizetés előtt is akkor, ha a címzett a váltót elfogadta – direkt okmányos beszedés: ha az eladó a beszedésre benyújtott okmányokkal együtt az árut is közvetlenül a bank címére adja fel, amit a vevő fizetés vagy váltóelfogadás ellenében kaphat meg – speditőr beszedvény: amikor az eladó nem bíz meg bankot, hanem az árut és az okmányokat a szállítmányozókkal küldi el okmányos meghitelezés (akkreditív): - az akreditíves ügylet az eladó és a vevő bankja között jön létre – a vevő bankja felé megbízásként jelenik meg Ügymenet: - vásárolni akarunk – megkérjük a bankot, hogy nyisson meg egy visszavonhatatlan akraditívet – a kibocsátó

bank megnyitja az akredditívet – az eladó bankjának küld egy levelet, amiben értesíti, hogy a vevő javára megnyitott egy akreditívet – a bank biztosítékokat kérhet tőlünk – az eladó teljesíteni kezdi az akreditívetfeladja az árut – a szállító kiállítja az okmányokat – az értékpapír előáll, melynek az árut megkapom – az eladó bemegy a bankjához – a bank az összes okmányt ellenőrzi – az eladó bankja elküldi az okmányokat a vevő bankjának – a vevő bankja fizet az eladó bankjának – a vevő fizet a bankjának – a vevő az okmányok ellenében megkapja az árut a szállítótól Érvényességek: - lejárat: 90-100-120 nap – teljesítési határidő: a megnyitástól számított 40 nap – okmánybenyújtási határidő: a fuvarlevél keltétől számított x nap (pl vasút: 8 nap) Fizetés ideje: - a teljesítés ideje döntő fontosságú. Lényege, hogy ehhez képest mikor következik be fajtái: - előleg-, előrefizetés

– egyidejű, vagy készpénz – halasztott fizetés Fizetési eszköz lehet: valuta (készpénz) számlapénz (készpénz nélküli fizetés) csekk (készpénz kímélő) – a fedezetnek a kibocsátáskor kell meglennie Fajtái: - euro – utazási – banki – nem banki Kötelező kellékei: - a csekk megnevezés az okirat szövegében a kiállítás nyelvén – határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltételek meghagyása – címzett (utalványozott) meghagyása – a fizetési hely megnevezése – a kiállítás helye, ideje – kibocsátó aláírása Benyújtás: - belföldön fizetendő8 napon belül – külföldön, de azonos kontinensen fizetendő20 nap váltó (bill of exchange): - forgatható értékpapír, amely mindig egyoldalú pénztartozást testesít meg, és külünleges jogi szabályozás alá esik – a fedezetnek lejáratkor kell meglennie - mint értékpapír: értékpapírnak olyan okirat minősül, amelyet valamilyen jogosultságok

állítottak ki, és amely megtestesíti a benne foglalt jogosultságot – a váltó mint hiteleszköz: a váltó hiteleszköz és egyidejűleg a hitel határidőre történő visszafizetésének biztonságát megteremtő eszköz. A hitelező a kamattal növelt hitelösszegről váltót kap az adóstól, akitől annak lejáratkori megfizetését követelheti. A hitel visszatérülésének biztonsága a váltó természetéből, a váltókhoz fűződő jogi szabályozásából, és annak szigorából ered – mint fizetési eszköz: a váltóbirtokos a váltót lejáratig felhasználhatja saját tartozásainak kiegyenlítésére, amely technikailag a váltó átruházásával valósul meg. A váltó alaki kellékei: - a váltó elnevezés a váltóokirat szövegében az okirat kiállításának nyelvén – határozott pénzösszeg fizetésére szóló ígéret – a fizetésre kötelezett (címzett) nevének megjelölése – a váltó esedékességének feltüntetése – a fizetési

hely megjelölése – kedvezményezett (rendelvényes neve) – keltezés – a kibocsátó Kivételek: - az esedékesség hiányában a váltót látra szólónak kell tekinteni – külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet kell a teljesítés helyének tekinteni – hiányozhat a kibocsátás helye is, mert ebben az esetben a kibocsátó neve mellett megjelölt helyet kell annak tekinteni Teljes forgatmány: ha az átruházó nyilatkozat megjelöli az új jogosultat. Technikailag a forgatás az értékpapír hátoldali átírását jelenti a kedvezményezett részére. A váltóra újabb és újabb forgatmányok kerülhetnek, a váltó továbbforgatása is lehetséges Üres forgatmány: hiányzik az új jogosult, a forgatmányos megnevezése áru (barter) Választási szempontok: - szóba jöhető valuta forgalomképessége – szerződő felek országainak devizajogi előírásai – felek gazdasági megfontolásai, piaci helyzete – adott áru

kereskedelmében kialakult szokások – forgalomképesség Szállítási határidő: - árképző tényező – esemény bekövetkeztéhez kötik – bizonyos bekövetkezett esemény lehet csak a szállítás alapja Későbbi szállítás: - meghatározott naptári napmegadása – megközelítő időpont megadása (ha nem a szállítótól/eladótól függ) – időtartam megjelöléssel (utolsó nap is megfelelő teljesítésnek minősül) – fix szállítási határidő, időn túl a vevő elállhat, a vevő elmaradt hasznát köteles az eladó megtéríteni (pl: húsvéti bárány) Lehívásos szállítás: - időintervallumon belül a vevő lehívhatja az eladó raktárából az árut. Azt az utolsó időpontot is megadják, mely után lehívás nélkül is jogosult az elszállításra Szerződés teljesítése: Fő fázisai: 1. Szerződés nyilvántartásba vételével és a részfeladatok ütemezésével kezdődik 2. Áru beszerzésével kapcsolatos feladatok 3. Ezzel

egyidejűleg indul a fuvarozással kapcsolatos munkák előkészítése – kocsirendelés – megbízás adása a fuvarozónak – vámkezeléshez szükséges okmányok beszerzése – súlyjegyzék elkészítése 4. Árufeladás stádiuma – áru előkészítése feladásra – a vámhivatalhoz be kell jelenteni a szándékot – vámkezelés – feladás 5. Értesítés – a feladónak mindig van értesítési kötelezettsége 6. Számla, okmányok előállítása – lépések a beszedés érdekében 7. Ellenérték befolyásának figyelése 8. Közreműködőkkel való elszámolás 9. Utókalkuláció Biztosítás: Feltételei: - pénzbeli kifejezhetőség – csak tiszta kockázat – független egységek nagy száma – véletlenszerű károk Biztosítási ágak: - személy – vagyon – felelősség Vagyon és felelősségbiztosítás Vagyonbiztosítás fajtái: - szállítmány: fuvarozás veszélyei ellen, politikai kockázatok ellen – szállítóeszköz – lízing –

export: kereskedelmi kockázatok, politikai kockázatok, árfolyamkockázat ellen Felelősség biztosítás fajtái: - termék: kárbejelentési, kárfelmerülési – fuvarozói – szállítmányozói – alvállalkozói – építés és szerelés Faktorálás(nem biztosítás) tipusai: - faktorálás finanszírozással – faktorálás esdékességkori fizetéssel – faktorálás finanszírozással és hitelkockázat átvállalással – faktorálás finanszírozással, a hitelkockázat átvállalása nélkül Árkalkuláció: - adott paritásra kell elkészíteni – ha importőrök vagyunk, az árak összehasonlítása érdekében közös paritásra kell hozni az ajánlatokat – a minimális árat határozza meg – minden olyan kts-et felszámolunk árképző tényezőként, amelyek az adott paritást tartalmazzák Menete 1. Kiinduló pont a belföldi termelői ár, beszerzési ár, önköltség 2. Exportcsomagolás költségeivel növeljük 3. Szállítási költségek:

fel kell bontani: - belföldi: ÁFA visszafizetési kötelezettség – külföldi: ÁFA nem terheli – a paritás határozza meg. A paritásnál száll át a költségviselés 4. Megjelenési formái (költség) • fuvardíj, áttengelyezés, pótdíjak, melléköltségek • szállítmányozó költségei: raktározás, fuvarszervezés • biztosítási kts: szállítmány, hitel, felelősség vámügyintézési költségek: vám, vámpótlék, vámkezelési díj, statisztikai illeték • fogyasztási adójövedék: útalap hozzájárulás, környezetvédelmi termékdíj • ÁFA: - importnál az egész áfát ki kell fizetni – vámigazgatási bírság – vámügyintézési díj minőségvizsgálati kts-ek: - nem opcionális: bizonyos országokba a terméket minőségi tanúsítás nélkül nem lehet bevinni – rakományonként kell biztosítani • okmányköltségek – származási bizonyít – EFTA, CEFTA, EUR1 – állat és növény egészségügyi díjak –

vámszavatossági okmányok: TIR, ATA – konzuli számla • bankköltségek kamat jellegű kts nem kamat jellegű kts: – átutalási – bankgarancia – akkreditív nyitása • hatósági engedélyek és dílyak – monitoring díjak export esetén – behozatali engedéj • ügynöki díj • egyéb költség • haszonkulcs Importkalkuláció: - abszoludt kiindulópont a paritás, azaz, hogy hol száll át a vevőre a felelősség – pótlékoló kalk.: belföldi bekerülési árat hozza elő – degresszív kalk.: milyen ajánlati árat tudunk a tárgyalás során alapnak tekinteni – az importterméknél van vám, mely függ az exportőr országtól – a WTO tagországokból származó vám esetén nincs vámkezelési díj és statisztikai illeték