Informatika | Alapismeretek, ECDL » Az OpenOffice.org táblázatkezelő használata

I. Táblázatkezelés 1. Ismerkedés a táblázatkezelővel (1 óra) 1.1 Táblázatkezelő és az „irodai programcsomag” EMLÉKEZTETŐül: Mi az adat? Az adat lehet egy levél, egy osztálynévsor, dolgozateredmények listája, játékprogramban elért pontszámok stb. Az adatok egy része táblázatos formában ábrázolható a legjobban. Például egy osztálynévsor ahol a nevek mögött az egyes tantárgyak évvégi osztályzatai láthatóak; a dolgozatban a nevek után az eges feladatokban elért pontszámok; egy órarend; vagy egy bolti számlán a vásárolt árucikkek és azok ára stb. KÉTFÉLE CSOPORTBA SOROLHATJUK a táblázatos adatokat: Az egyikben csak fix (állandó ) szövegek vannak, 1 mint például az órarendben. A másik csoportban nem csak adatok, hanem számítások is találhatóak Például egy számlán kiszámoljuk az áfát és végösszeget; vagy egy dolgozat adatainál a feladatokban elért pontszámokat összegezzük, és ez alapján

osztályzatot számítunk. Ezeben a „gépies”számításokban segít a táblázatkezelő A TÁBLÁZATKEZELŐ PROGRAMOK olyan programok, amelyekkel hatékonyan tudunk táblázatos formában tárolt 2 adatokkal dolgozni. Régebben lehetett különálló programként ilyet beszerezni , ma már több programot 3 tartalmazó irodai programcsomag részét képezik. A közismertebb irodai programcsomagok: Microsoft Office, K-Office, Gnome Office, Magyar Office, OpenOffice.org, Star Office stb Ezekben az irodai csomagokban mind található táblázatkezelő program. Mi köztük a különbség? Íme néhány összehasonlítási szempont: • Mennyire platformfüggetlen? (Hányféle hardverkörnyezetben és operációs rendszeren tud működni.) • Mik a felhasználás feltételei? (Meddig/hányszor használhatom, kölcsönadhatom-e másnak, belejavíthatok-e.) • Mennyibe kerül? • Ellenőrizhető-e a működése? (Megnézhetem-e a program forráskódját.) 1 idegen

szóval: konstans 2 mint például a Lotus 1-2-3, vagy Quatro Pro programok voltak 3 Az irodai programcsomag olyan programokat tartalmaz, amire általában egy cégnek az irodai munkához szüksége van. Általában van 4 5 bennük egy szövegszerkesztő, egy táblázatkezelő, esetleg bemutatókészítő, rajzolóprogram és hasonlók. 4 Hardverkörnyezet: A számítógépprogram olyan „gépi” utasításokból áll, amit a számítógép processzora végrehajt. A különféle processzorokhoz különféle „gépi nyelvek” tartozhatnak. Így például egy PC-re (Pentium, Athlon processzorok) készült programot nem ért meg egy Sun munkaállomás (UltraSparc processzorok) vagy egy Machintos (IBM Power5 processzor). Ha azt akarjuk, hogy a programunk többféle processzoron működjön, akkor többféle processzornyelvre is le kell fordítani. 5 Operációs rendszer függőség: Egy program általában nem önmagában dolgozik, hanem rengeteg esetben az operációs

rendszert kéri meg bizonyos gyakori feladatokra. Például ki kell rajzolni egy ablakot, vagy be kell olvasni egy adatot a fájlból Másképpen kell megkérni egy Linuxot, egy Windowst, egy Solarist, egy MacOS-t, és egy OS/2-t. (Mint ahogy másképp szólítanunk meg egy ismerőst, egy elnököt, vagy egy bolti eladót.) 1 • Milyen más programok fájlformátumait ismeri? Tud-e más programokkal kommunikálni? • Milyen szabványoknak felel meg? (Mennyire kapcsolható össze más rendszerekkel.) • Van-e olyan cég, aki hivatalosan támogatást (segítséget) ad a programhoz? 6 1.2 Az OpenOfficeorg táblázatkezelő használata Mi az OpenOffice.org nevű irodai rendszerrel (azon belül először a táblázatkezelő programjával) fogunk 7 megismerkedni. Ez szabad szoftver, több platformon működik, tud magyarul, nagy tudású rendszer és olyan nagy cégek is támogatják, mint az IBM vagy a Sun. A szabad szoftver olyan program, amit bárki használhat, bárkinek

tovább lehet adni, és bárki megvizsgálhatja a működését, vagy továbbfejlesztheti (ha akarja) a működését. A program indítása a (kék körben madarak) ikonnal lehetséges. (parancssorból indítás: openoffice) Indítás után a szövegszerkesztőben találjuk magunkat. A Fájl menüben az Új – Munkafüzet menüparanccsal indítsuk el a táblázatkezelőt. (Ezután a szövegszerkesztőt bezárhatjuk, mert nem lesz rá szükség) Legelső indításkor megkérdezi, hogy milyen címjegyzéket szeretnénk használni, erre mondjuk azt, hogy Mégsem. A címjegyzék (például a Mozilla címjegyzéke) körlevél íráshoz is használható 8 A táblázatkezelő egy nagy, sorokból és oszlopokból álló táblázatot jelentít meg. Ebben alakítjuk majd ki a saját táblázatainkat. Az oszlopok jelölése betűkkel történik (A, B, C, D, ) ami felül látható A sorok számozása pedig bal oldalt látszik. A táblázat egy rublikáját cellának hívjuk A celláknak

aszerint, hogy melyik sor és oszlop 9 metszéspontjában találhatóak, nevük is van . Például a bal felső sarok neve A1, a 6 oszlop 8 sorában levő cella neve pedig F8. Az scalc program maximum 256 oszlopot és 32000 sort képes kezelni egy munkalapon (és maximum 256 10 munkalap lehet egy munkafüzetben). BILLENTYŰZET HASZNÁLATA: A kurzor alapesetben az A1 cellán áll, ezt tudjuk mozgatni (a szövegszerkesztésben tanulthoz hasonlóan) a négy nyíl gombbal. A Home–End és PageUp–PageDown is hasonlóan (bár nem pont ugyanúgy) működik. 6 Kit kérdezhetek (és mennyi pénzért), ha problémám van a program használatával kapcsolatban? 7 Például Spanyolország (Extremeauda tartományában) és Németországban több helyen a közigazgatásban is ez a hivatalos szoftver. Magyarországon egyenlőre még csak néhány önykormányzatnál és iskolákban használják. 8 A körlevél olyan levél, amit egyszer megírunk, majd a program a kiválasztott

ismerőseinknek egy-egy példányban névreszólóan kinyomtatja. Tehát minden levélen egy-egy ismerősünk neve, megszólítása, címe szerepelhet 9 De van lehetőség elnevezni a cellákat kedvünk szerint. 10 Az OpenOffice.org táblázatkezelő programjának scalc a neve (Staroffice Calc) 2 Billentyű Önmagában Kurzorgombok A megfelelő irányba egy cellával odébb lép. Ctrl-lal együtt A megfelelő irányban táblázat következő nemüres cellájára* ugrik. Home Az aktuális sorban az első oszlopba ugrik. A bal felső sarokba ugrik (az A1-be). End Az aktuális sorban az legutolsó még használt A használt terültet jobb alsó sarkába ugrik (azaz nemüres) oszlopra ugrik. (utolsó használt sor, utolsó használt oszlop). PageDown Egy képernyőnyit lefelé* lapoz. A következő munkalapra vált. PageUp Egy képernyőnyit felfelé* lapoz. Az előző munkalapra vált. *Alt-tal együtt lenyomva balra/jobbra lapoz. *ha minden cella üres arrafelé,

akkor a táblázat legszélére. További gombokat lásd Súgóban: „Shortcut keys for Spreadsheets”. A KIJELÖLÉS ÉS A VÁGÓLAP-MŰVELETEK 11 ugyanúgy működnek, mint ahogy a szövegszerkesztésben tanultuk. Csak itt nem betűkön, hanem cellákon (vagy cellák egy csoportján) végezzük el a műveletet. BEÍRÁS A CELLÁBA: A kurzorral álljunk rá a cellára, és kezdjünk el gépelni. Például menjünk el a B2 cellára és írjuk be, hogy „Alma”, majd nyomjunk Enter-t. Ezután a kurzorral menjünk a C7 cellára és írjuk bele, hogy „Tegnap nem szombat volt”. 12 Figyeljük meg, hogy ha a szöveg hosszabb a cella szélességénél, akkor túllóg rajta, és eltakarja a mögötte levő üres cellát. Ha viszont a B7 cellába írunk valami hosszú szöveget, akkor beíráskor az eltakarja a mellete levő clla tartalmát (hogy lássuk mit írunk éppen). Az Enter megnyomására viszont a túllógó rész eltűnik, hogy látszódjon a másik cella tartalma.

Csak egy kis piros nyíl jelzi, hogy lenne még tovább szöveg a B7 cellában, de az fér ki Ha a B oszlopot szeretnénk szélesebbre állítani, akkor egérrel fogjuk meg a (szürke) oszlopfejlécben B és C oszlop között levő elválasztó vonalat, és húzzuk arrébb. Ez egy nagyon „intelligens” program. Például a beírt szöveg kezdőbetűjét automatikusan nagybetűsre cseréli, mert tudja, hogy a mondatok mindig nagybetűvel kezdődnek. Akit ez és a hasonló „segítségek” zavarnak, nyugodtan kapcsolja ki ezt a következő módon: Kattintsunk az Eszközök menü Automatikus javítás menüpontjára. A megjelenő ablakban a Beállítások (harmadik) fülön szedjük ki a pipát azok elől, amit nem kérünk. Ez leginkább a 2–5 sort jelenti, de akár az összes elemet kikapcsolhatjuk CELLATARTALOM JAVÍTÁSA: A kurzort rávisszük a cellára, és begépeljünk az új szöveget, ezzel felülírjuk a régit. Ha viszont csak egy-két betűt kell kijavítani

(például helyesírási hibát), (akkor a cellán állva) inkább nyomjuk meg az F2 gombot, és így átszerkeszthetjük a már meglévő szöveget. (Nem kell az egészet újra begépelni) 11 Emlékeztetőül: Ctrl+C, Ctrl+V, Ctrl+X vagy ez ezzel egyenértékű Ctrl+Ins, Shift+Ins, Shift+Del . 12 Azaz a D7-es cellát. 3 CELLATARTALOM TÖRLÉSE: A kurzort rávisszük a cellára, és megnyomjuk a Backspace vagy Delete gombot. A Delete annyival bonyolultabb, hogy megkérdezi, hogy milyen egyéb jellemzőket akarunk törölni Aki egyszerűen csak ki akarja törölni a szöveget, annak a Backspace lesz a jó választás. Hogy lássuk a különbséget: Álljunk a kurzorral az egyik nemüres cellára, és nyomjunk Ctrl+B-t. Ettől a cella tartalma félkövér (azaz Bold) betűstílusúvá válik. Töröljük a cella tartalmát a Backspace-szel, majd írjunk be valamit. A beírt szöveg ismét félkövér lesz Töröljük a cella tartalmát a Delete gombbal. A feljövő ablakban

jelöljük be a Formázásokat is Ezután amit beírunk már nem lesz félkövér, mert a cella szövegével együtt a „félkövérség” formátumot is töröltük. MENTÉS ÉS KILÉPÉS A PROGRAMBÓL: A Fájl menüben Mentés paranccsal tárolhatjuk el a munkánkat (első alkalommal nevet kell adni a fájlnak). Kilépés a programból: a Fájl menüben Kilépés paranccsal, vagy Ctrl+Q billentyűkombinációval lehetséges, vagy egérrel egyszerűen becsukjuk az ablakot. 2. Órarend készítése (2 óra) 1. Először készítsük el a táblázat első sorát: az A1 cellába kerüljön az órarend érvényeségi ideje, majd a B1-es mezőtől kezdve írjuk be a hét napjait. A hibásan írt szót a későbbiekben az F2-vel javíthatjuk; a cella tartalmát a Backspace (vagy Delete) gombbal törölhetjük 2. Ezután töltsük ki az első oszlopot: az A2-es cellától indulva írjuk be az órakezdések idejét Az időpontok megjelenési formájával (csak kiegészül a

másodperccel) egyenlőre ne törődjünk. 3. A hét napjait igazítsuk középre: ismét járjuk végig az 1 sort, és a nap nevén állva a Formátum menü Cellák parancsával előhozzuk a cellaformázó ablakot. Itt az Igazítás fülön vízszintes irányban igazítsuk középre a cella szövegét. Sokkal gyorsabb megoldás egyébként a megfelelő ikonra kattintani: Nézzünk szét ebben az ablakban, hogy még milyen cellaformázások lehetségesek. Jó ha tudjuk, mik a lehetőségeink. 4. Változtassuk meg az A jelű oszlopban szereplő időpontok formáját úgy, hogy csak a az óra és perc látszódjon. Ezúttal ne egyesével, hanem egy lépésben hajtsuk végre: jelöljük ki az A2:A8 blokkot (álljunk az A2 cellára, majd a Shift billentyűt lenyomva tartva lépegessünk le az A8-asig), majd ezt követően Formátum- >Cellák, és az első fülön (Számok) próbáljunk ki néhány időpont-formázási lehetőséget, és válasszuk a megfelelőt. Miért a Számok fülön

találjuk az idő és dátumformátumokat? Egyrész emberi szempontból azért, mert az óra és a perc egy kicsit olyan, mint számok egész rsze és a tizedesek. A számítógép szempontjából pedig azért, 13 mert az időszámításunk elég zavaros , ezért a gép inkább egy adott kezdődátumtól számítva számolják az 13 A hónapok vegyesen 28-31 napból állnak, időzónák, téli időszámítás, szökőnapok és szökőmásodpercek. Nézzük meg például naptárban (angolul calendar) az 1752-es évet. Indítsunk el egy konzolt, és írjuk be: cal 1752 (és Enter) Milyen a szeptember hónap? Vajon 4 eltelt napokat (vagy másodperceket ), és ha ki kell írni, akkor pedig átszámítják év-hónap-nap formába. Így 14 könnyű például két dátum közt eltelt napokat kiszámolni: egyszerűen kivonjuk őket egymásból. (Például 15 hány nap telt el a születési dátumunk és a mai nap között?) 5. Ezt követően nekiláthatunk az órarend kitöltésének

Egy tantárgy nevét elegendő egyszer beírni, utána átmásolhatjuk a megfelelő cellákba. A másolandó cellán állva kattintsunk a Szerkesztés menü Másolás, majd az új helyen a Szerkesztés->Beillesztés parancsokra, vagy használjuk a Ctrl+C és Ctrl+V (vagy jobbkezeseknek: Ctrl+Insert és Shift+Insert) billentyűket. A Beillesztés parancsot többször megismételve az adott tantárgy összes óráját elhelyezhetjük a táblázatban. Egyes tantárgyak neve (például osztályfőnöki) nem fér el a megfelelő cellában, ezzel egyelőre ne foglalkozzunk. 6. A hosszabb nevű tantárgyak miatt szélesítsük ki az oszlopokat Ezt érdemes egyszerre elvégezni: így biztosíthatjuk azt, hogy minden oszlop egyforma széles legyen. Ehhez az oszlop fejlécen kattintva kell 16 kijelölni az oszlopokat: a B oszlop B betűjére kattintunk, és az egeret lenyomva tartva elhúzzuk F-ig. Ezután az oszlopszélesség-állítás az összes kijelölt oszlopra vonatkozik. 7. Az első

oszlop (időpontok) és első sor (hét napjai) celláit emeljük ki a betűtípus megváltoztatásával Egy-egy blokk-kijelölés után adjuk ki a megfelelő menüparancsot. (Formátum – Cellák menüparancs, majd a Betűkészlet és Betűhatások fülön ízlés szerinti beállítások.) 8. Az órák nevét igazítsuk középre Ehhez elegendő egyetlen nagy (több sorból és több oszlopból álló) téglalap kijelölése (B2:F8 tartomány),majd a középre igazítás ikonjára kattintani. 1. ábra: Az órarend kinézete 9. Az órarendet keretezzük be: Az egész órarendet jelöljük ki (A1:F9), majd a Formátum menü Cellák-ban a Szegélyek fülön állítsuk be azt, hogy 2,50 pt szélességű vonallal, majd pedig, hogy mind a 4 oldalon legyen ilyen vonal (a szegélyrajzoláshoz bal oldalon jelöljük be az ábra mind a 4 oldalát). A hét napjai alatt, és az órakezdés időpontok jobb oldalán is legyen vastag vonal. (A1:F1 terület kijelölés, és szegély beállítás,

végül A1:A8 területtel is végezzük el ugyanezt.) szökőév 2000 és 2004? Szökőév lesz 2100-ban és 2104-ben? 14 A Unixok (és a Linux is) 1970.0101 óta számolják az időt másodpercben: ha kiadjuk konzolban a date "+%s" parancsot Láthatjuk, hogy több, mint egymilliárd másodperc telt el 1970 óta. (A Unix első változata 1969-71 körül készült el) 15 Például írjuk be az egyik cellába, hogy 2004.1230, és állítsuk átt a formátumát időről számra Láthatjuk, hogy ez számként 38351 Vagyis ennyi nap telik el 2004. végéig 18991230 óta Ha ezt elosztjuk egy évvel (kb 365,25-tel), akkor kijön, hogy ez 105 év 16 A fejléc az a szürke sáv a táblázat tetején, amiben az oszlopok nevei szerepelnek, hogy A, B, C, D, 5 A szegélyrajzolásban amikor a vonalvastagságra kattintunk, akkor már rögtön beállítjuk a kis háromszögekkel megjelölt vonalak a vastagságát. A szegélyrajzoló a felső, alsó és két oldalsó vonalai a kijelölt

(téglalap alakú) terület széleit jelképezik, a középső függőleges és vízszintes vonal a kijelölt terület közbülső vonalait jelentik. 2. ábra: Szegélyrajzolás 10.Az órarend kész, nézzük meg, hogyan nézne ki nyomtatásban Ezt tegyük a Fájl menü, Nyomtatási kép parancsával! A két nagyító ikonnal (+ és -) lehet nagyítani és kicsinyíteni a nyomtatási képet. Ha tüzetesen megnézzük, a következő kifogásaink lehetnek: Felülre kiírja, hogy „Munkalap 1”, alulra, hogy „Oldal 1”, és az órarend sem lesz valószínűleg pontosan a lap közepén. 17 A „Munkalap 1” felirat az úgynevezett élőfejben található. Ez egy olyan szöveg, ami – több oldalas nyomtatásnál – minden oldal tetejére rákerül. A minden lap alsó részén megjelenő feliratot (itt az „Oldal 1”) 18 tartalmazó területet pedig élőlábnak hívják. 11.Kattintsunk a nyomtatási képnél az Oldal formátuma gombra! A megjelenő ablakban az Oldal fülön

jobb alul állítsuk be a Táblázat igazításánál, hogy vízszintesen igazítsa középre. Az élőfejet kapcsoljuk ki (Élőfej fülön). Az Élőláb fülön pedig állítsuk be (a Szerkesztés gombra kattintva), hogy bal oldalt a mai dátum legyen. Bal oldalra a dátumot ne kézzel írjuk be, hanem alul a megfelelő gombot (az utolsó előttit) nyomjuk meg. Ekkor egy úgynevezett mezőt szúrunk be. Ez a mező (amit most beszúrtunk) olyan, hogy mindig az aznapi dátumot mutatja, így itt holnap már a holnapi nap fog szerepelni. Ha a kézzel írtuk volna be a dátumot, akkor az holnap már nem lett volna aktuális. Ha a dátumban a nap után – angol helyesírás szerint – nincs pont, akkor írjunk egyet oda, hogy nekünk (magyaroknak) legyen szabályos. A középső rész legyen üres, jobb oldalt pedig a fájl neve legyen látható Most már akár nyomtathatnánk is az órarendet, készen vagyunk! Mentsük el (Ctrl+S) például órarend.sxc néven. Azért jó, hogy a mai

dátumot rányomtatjuk a lapra, mert így évek múlva is láthatjuk, hogy mikor készült el az órarend (a fényképekre is rá szokták írni az elkészítés dátumát). A fájlnevet pedig azért hasznos kinyomtatni, mert ha hibát találunk az órarendben (vagy megváltozik az órarend), és javítani kell, akkor nem kell gondolkodni, hogy vajon milyen nevet adhattunk neki három hónappal ezelőtt. Az órarendkészítésben MEGISMERT TÁBLÁZATKEZELÉSI ISMERETEK (dolgozatra jó tudni): • Mozgás a táblázatban: kurzorgombok, Home, End, PageUp, PageDown (simán és Ctrl-lal legyütt lenyomva). 17 Gyakran fejlécnek is fordítják az angol header szót. 18 Gyakran láblécnek is fordítják az angol footer szót. 6 • Szöveg: beírás, felülírás, törlés (Del/BkSp) , javítás (F2) • Vágólapműveletek (másolás, kivágás, beillesztés). • Blokk-kijelölés (Blokk: a cellák egy téglalap alakú területe), oszlopkijelölés

(oszlopszélesség-állítás). • Cellaformázás: betűtípus, vízszintes igazítás (jobbra, balra, középre) • Cellaformázás: Cellaszín és cellaszegély beállítása (egy cellánál és cellacsoportnál). • Nyomtatási kép, nyomtatási beállítások: Élőfej/élőláb, táblázat középre igazítása a papíron. Mező bezúrása • Számformátumok: időformátum állítás, betűtípus/méret/(szín) változtatása. 19 3. Jármű üzemanyag-fogyasztás táblázata (3 óra) Ebben a feladatban egy olyan táblázatot készítünk, amibe beírjuk (például minden teletankoláskor) hogy mikor 20 mennyi volt a km-óra állás, és mennyit tankoltunk (vagyis mennyit fogyasztottunk). A megtett utat és az átlagos fogyasztást pedig a táblázatkezelő fogja kiszámolni. 1. Készítsük el a táblázat első sorát (az ábra szerint); a megfelelő cellák tartalma legyen középre igazítva 2. Töltsük ki a második sort Középre igazítani a Formátum

menüből is és az ezközsorral (ikonnal) is tudunk 3. ábra: Átlagos fogyasztást számító táblázat 3. Az A jelű oszlopba írjuk bele a megadott dátumokat Ezt követően jelöljük ki az A3:A7 blokkot, s a Cellaformázásban a Számok fülön próbáljnuk ki különböző dátumformákat Ügyeljünk arra, hogy magyar helyesírás szerint az év, a számmal írt hónap és nap után is pont áll Ha egyik előre megadott dátumforma sem felel meg, akkor a Számok fül alsó részén a Formátumkód részben határozzuk meg mi a dátum kinézetét! 21 Ahogy módosítjuk a formátumkódot, jobb oldalt (középtől kicsit feljebb) látható, hogy hogyan fog kinézni a dátumunk. Kipróbálással hamar rájöhetünk, hogy a YYYY és YY az évszámot jelöli (4 vagy 2 számjeggyel); az 22 1-4 darab M betű a hónapot, az 1-4 darab D betű pedig a napot jelöli különféleképpen. 19 Rövidítés: Del = Delete, BkSp = BackSpace 20 A példában ezek az A, B és D oszlopok

tartalma. 21 A példának megfelelő helyes formátumkód: YYYY.MMDD (a lényeg a pont a nap után.) 22 Az angol Year, Month és Day szavak alapján. 7 4. A B jelű oszlopba, a fejléc alá kerüljenek a megadott értékek (a km-óra állásai) 5. A C4-es mezőbe egy képlet kerül: az érték a B3 és B4 cellák különbségeként számolható A képlet mindig egy egyenlőségjellel kezdődik. Ez jelzi a táblázatkezelőnek, hogy az ott nem egy a szöveg, hanem egy képlet, amit ki kell számolni. A C4 mezőbe írandó képlet így néz ki: =B4-B3 (a B betűt írhatjuk kisbetűvel is, nem számít). Amint lenyomjuk az Enter-t, a képlet eltűnik, és a képlet eredménye látszódik csak (De a cellában azért ott a képlet. Ez abból is látszik, hogy F2-vel szerkeszthetjük a képletet, vagy pedig a B4 cella tartalmának módosítására a képlet eredménye is változik.) 6. A képletet másoljuk lejjebb: A másolandó cellán állva Szerkesztés – Másolás, majd

kurzorral egy mezővel lefelé lépünk, és válasszuk a Szerkesztés menü, Beillesztést. (Vagy Ctrl+C és Ctrl+V) Ezt tegyük meg többször egymás után. Figyeljük meg, hogy mi történik a képlettel másolás során! 7. A D jelű oszlop celláiba csak a megadott számokat kell beírnunk 8. Az E4-es mezőbe írjuk be, hogy hogyan kell kiszámolni a fogyasztást: elfogyasztott benzin (D4) osztva a megtett úttal (C4) és szorozva 100-zal (mert az a kérdés, hogy 100 km-en mennyit fogyasztottunk). A képlet tehát: =D4/C4*100 9. Az E4 mező képletét is másoljuk le az alatta levő mezőkbe Ezúttal használjuk a Ctrl+Insert (másolás) és Shift+Insert (beillesztés) billentyűkombinációkat! 10.A fogyasztás értékek legyenek egységes formájúak: mindenütt egy tizedesjegyet írassunk ki! Ehhez jelöljük ki az E4:E7 blokkot, és a cellaformázásban a Számoknál a tizedesjegyek számát állítsuk 1-re. 11.A km-állásokban pedig legyen egy kis szünet az ezresek

között: jelöljük ki a B3:B7 blokkot, és a Cellaformázásban a Számoknál jelöljük be az Ezreselválasztókat! 12.Az oszlopok szélességeit ezúttal állítsuk pontos, kerek számértékekre: az oszlop kijelölése után adjuk ki a Formátum menü Oszlop – Szélesség parancsát. (Adjunk meg például 2,20 cm-t) 13.A táblázatnak készítsünk keretet az órarendhez hasonló módon (Cellaformázás, Szegélyek), majd jelöljük ki egyszerre az egész táblázatunkat (A1:E7 blokk), és a Cellatformázásban a Szegélyeknél álítsuk be az árnyékolást (alul). Ha minden jó, mentsük el a fájlt (Ctrl+S) Fogyasztássxc néven KÉPLET FELÉPÍTÉSE: mindig egyenylőségjellel kezdődik, és a képletben cellák értékievel és számokkal végzünk valamilyenszámításokat. A képletben szerepő (például D4) CELLAHIVATKOZÁS hatására a képlet a hivatkozott cella értékét behelyettesítve végzi el a műveletet. Amikor egy képletet (például =B4-B3) eggyel

lejjebb levő cellába másolunk, azt gondolnánk, hogy a képlet ugyanaz marad. Ehelyett a képlet megváltozott, és =B5-B4 lett belőle Ez nekünk nagyon jól jött, mert nem kellett saját kezűleg külön képletet írni minden cellába, csak másoltuk az elsőt. De honnan tudta a képlet, hogy hogyan kell megváltozni, egyáltalán miért változott, hogyha egyszer másoltuk? RELATÍV HIVATKOZÁS: Amikor a C4 mező értékének kiszámításában a B4 és B3 cellák értékeire hivatkoztunk, a táblázatkezelő valójában nem azt nézte, hogy milyen betű van a képletben, hanem azt, hogy a képlet azt mondja, hogy az eggyel balra levő cellából kell kivonni az eggyel balra és eggyel feljebb levő cella tartalmát: 8 A képletben az B4 - B3 van, de a program a képlethez viszonyított (relatív) pozíciókat „tartja fejben”. Ezért bárhova is másoljuk a képletet, a képlet úgy fog megváltozni, hogy továbbra is a képlettől balra és balrafölötte levő

cellákból számítja ki az eredményt. A táblázatkezelő a képletet tartalmazó cellához viszonyított mezőnevekben gondolkodik, ezért ezt a fajta hivatkozást (például B4 cellára hivatkozást) relatív címzésnek (vagy relatív hivatkozásnak) nevezzük. Ennek a hivatkozásnak köszönhetően azt is megtehetjük, hogy a benzinfogyansztást számító egész táblázatot (A1-től E9-ig) átmásoljuk az órarend mellé/alá a F10-től J19-ig terjedő területre. A relatív hivatkozások miatt képleteink továbbra is jól fognak működni. A relatív hivatkozás mindig egy másik cellának a címe (neve). Például a =D4/C4*100 képletben a D4 és C4 az cellahivatkozás, de a 100, az nem az, csak egy szám. A számok sosem változnak, csak a cellanevek Ha például ezt a képletet egy sorral lejebb másoljuk, akkor =D5/C5*100 lesz belőle. Ha 5-tel jobbra másolnánk, akkor =I4/H4*100 lenne. Figyeljük meg hogy vízszintes irányban másolva a betűk, függőleges irányban

másolásva a számok változnak annyival, ahánnyal arrébb másoltuk (előjelesen: jobba vagy le: pozitív; balra vagy fel: negatív). A feladatban MEGISMERT TÁBLÁZATKEZELÉSI ISMERETEK (dolgozatra jó tudni): • Számformázás: saját dátumforma megadása, átalakítása. • Számított mező, mezőképlet (mindig egyenlőségjellel kezdődik). • Mezőképlet másolás: 1. Szerkesztés menüből, 2. Ctrl+C és Ctrl+V vagy 3. Ctrl+insert és Shift+Insert) • Relatív hivatkozás a képletekben (a képlettől viszonyított pozíció számít). • Szám és dátum típusú mezők formázása (tizedesjegyek beállítása és ezreselválasztó használata). • Cellaformázásás: betűtípus, szegély, igazítás, árnyékolás, háttérszín. • Oszlopszélesség beállítása pontosan. 4. Valuta-átváltó táblázat (4 óra) A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által megadott valuták euro árfolyamából számítjuk ki, hogy a különböző valuták hány forintot

érnek. Dollár árfolyamok felvitele és megformázása A táblázatnak lesz egy címe, és három oszlopot fog tartalmazni: ország neve, valuta neve és dollár-árfolyama. 1. Az A1 cellába írjuk be: „MNB valutaárfolyamok:” 9 2. Az C1 cellába írjuk be az árfolyamok dátumát Ha nincs pont a nap végén, tegyük ki a Cellaformázás – Számok fülön. 3. Az A3 és B3 cellákba írjuk rendre a következőket: „Ország neve” „Valuta neve”. A C2 és C3 cellákba „1 USD” és „ennyi valuta”. 4. Vigyük fel a megadott országok valutaárfolyamait, legalulra pedig a Forintot! Az árfolyamok formáját a Cellaformázás – Számok fülön állítsuk be, hogy 4 tizedest írjunk ki, és 4. ábra: Valutaárfolyamok felvitele legyenek ezreselválasztók. 5. Készítsünk szegélyeket a táblázatnak: A1-től C11-ig terjedő blokkot kijelöljük, majd Cellaformázás – Szegélyek, és körben legyen 2,5 pt vastagságú vonal. Ezután az -től -ig terjedő

területet is jelöljük ki, és ott állítsuk be az alsó és felső szegélyt is (az oldalsók már be vannak állítva). 6. A forint árfolymát emeljük ki piros betűszínnel, az első három sor (az oszlopok címsorai) legyen döntött betű, valami szép betűtípussal. 7. Mindhárom oszlop szélessége legyen pontosan 2,5 cm! (Kijelöljük mindhárom oszlopot, majd Formátum – Oszlop – Szélesség.) Számítsuk ki, hogy hány forintot ér egy valuta A 4. sorból (C4 mezőből) tudjuk, hogy egy 32 rubel = 1 USD, és a 11 sorból (C11 mezőből) tudjuk, hogy egy USD az 206 forint. Akkor ebből majd ki lehet számolni, hogy hány rubel 1 forint, és hány forint egy rubel: 32 rubel = 206 Ft, vagyis 1 rubel=206/32 Ft, és 1 Ft= 32/206 rubel. Ugyanez cellahivatkozásokkal leírva: C4 rubel= C11 Ft, vagyis 1 rubel=C11/C4 Ft, és 1 Ft= C4/C11 rubel. 1. Készítsük el az A13:C22 táblázatot: Az A15-be írjuk a következő képletet: =A3 Ezzel lemásoljuk az A3 cella tartalmát.

2. Készítsük el hasonló módon a B15 értékét is: =B3 3. Töltsük ki a C14 és C15 cellákat az „Ennyi valuta” és „ennyi Ft” szövegekkel 4. Ezután jelöljük ki az A15-től B15-ig terjedő területet, és másoljuk le az A16-tól A22-ig tartó sorokba Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy ha javítani kell az ország nevében, akkor azt elég a fölső táblázatban megtenni, az alsó automatikusan „kijavítja” magát. 5. Az A16-ba számítsuk ki, hogy hány forint 1 rubel: C4 rubel = 1 USD, és 1 USD= C11 forint Tehát C4 rubel = C11 forint. 1 rubel = C11/C4 forint Írjuk be a C16 képletét: =C11/C4 6. Hasonló módon kiszámíthatjuk a többi valuta forint-árfolyamát Másoljuk le a C16 mező képletét a C17-be Amikor lemásoltuk a képletet, az eredmény nem lesz jó, mert a C16 mező képlete azt mondja, vedd az 5-tel feljebb levő cellát, és oszd el a 12-vel feljebb levő cellával. Amikor egy sorral lejjebb másoltuk a képletet, akkor C17 képlete

C12/C5 lesz (5-tel és 12-vel feljebb levő cellák), ami azért nem jó, mert a forint árfolyam a C11- 10 ben van, nem a C12-ben. Meg kell mondani a táblázatkezelő programnak, hogy amikor C11-et írtunk, akkor a 11 az mindig 11 maradjon. Ezt úgy érhetjük el, hogy a 11 elé egy dollár ($) jelet írunk: C$11 ABSZOLÚT HIVATKOZÁSnak nevezzük azt, amikor a cella nevében (a sor vagy oszlop vagy mindkettő része elé) dollár jelet teszünk, így megakadályozzuk, hogy másoláskor megváltozzon az értéke. 7. Mivel az eredmény nem jó, javítsuk ki a C16 és C17 mezők képletét! C16-ba a helyes képlet: =C$11/C4. Ezt a képletet másoljuk le a C17-től C22-ig tartó mezőkbe. 8. Keretezzük be a táblázatot, és a címsorokat emeljük ki a korábbiakhoz hasonlóan. 9. Az Formátum – Oldalbeállításokban az élőfejet állítsuk be: középen „Valutaárfolyamok” legyen. Az élőlábban középen az legyen, hogy n. oldal, és igazítsuk lapközépre a

táblázatot Az oldal fülön az oldal tájolását állítsuk Fekvőre. 5. ábra: valuta-forint átszámítás Házi feladatok: Számítsuk ki, hogy az E16-tól E22-ig terjedő cellákban, hogy 1 forint mennyi valutát ér; adott valutákban mennyibe kerül 5 és 10 dollár; hány dollárt ér 1, 10, 100 valutaegség az az egyes országokban; hány dollárt ér általunk megadott valutaegség az az egyes országokban. A feladatban MEGISMERT TÁBLÁZATKEZELÉSI ISMERETEK • Mezőképletek, számítások gyakorlása • cellaformázás gyakorlása (betű- és szegélyformázás) • Abszolút (fix) hivatkozás használata (dollár jel) • Nyomtatási kép, lap elforgatása, margók éllítása • Élőfej/Élőláb, lapközépre igazítás gyakorlása 5. Szorzótábla és osztótábla készítése (5 óra) 1. A táblázat elkészítését kezdjük az első sorral Megtehetnénk, hogy beírjuk a számokat 1-től 10-ig, de a megfelelő képlet alkalmazásával gyorsabban

célt érhetünk. A B1-es mezőbe 1-est írunk, a C1-esbe pedig azt 11 a képletet, ami a bal oldali szomszédjához hozzáad 1-et. Ezt kimásolva, majd a D1-től K1-ig terjedően 23 kijelölt blokkba (röviden:D1:K1 blokk) beillesztve már készen is vagyunk. 24 2. Az első oszlop hasonló módon tölthető ki: az A2-es cellába 1-et írunk, alá a megfelelő képletet, amit aztán A4-től A11-ig átmásolunk. 25 3. Tekintsük ezek után az F4 mezőt: ide A4 és F1 szorzata kerül Ha azonban a képletet egy sorral lejjebb másoljuk, akkor ott =A5*F2 fog megjelenni, márpedig az F2-es hivatkozás helytelen: továbbra is az F oszlop első elemére van szükségünk. (Milyen szám fog megjelenni az F5-ös cellában? Miért nem jó ez?) ebben az esetben tehát a relatív hivatkozás másolás után rossz eredményt ad; az =A4*F1-es képletben az 1es sorra abszolút módon kell hivatkoznunk. írjunk =A4*F$1-et. Ez a képlet már fölfelé-lefelé másolható. Befejezhetnénk úgy

is a munkát, hogy (például) a második sor minden képletét beírjuk (B2-től K2-ig) majd azokat (külön-külön, mindengyiket a saját oszlopában lefelé megsokszorozzuk). 4. Az imént említett képleteket ugyanis oldalirányba még mindig nem másolhatjuk: az =A4*$F1-et például jobbra másolva =B4*G$1-et kapunk. Az általánosan másolható képletben tehát az első oszlopra is abszolút módon kell hivatkozni: =$A4*F$1 lesz a végső forma. 5. Némi tűnődésre volt szükség, hogy ezt az alakot megtaláljuk, de ezek után elegendő egyetlen képletet begépelni: ezt aztán a táblázat széltében-hosszában másolhatjuk. Ráadásul arra sincs szükség, hogy oszloponként ismételjük a blokk-kijelölést, visszaillesztést: A B2-től K11-ig terjedő (azaz B2:K11) blokkot kijelölve egyetlen lépésben kitölthető az összes mező. (Figyeljük meg, hogy eközben az eredeti képletet is felülírjuk. Gondoljuk végig továbbá, hogy a – dollár-jelekkel ($)

megfelelően ellátott – képletek bármelyikét választhatjuk kiindulásként.) 6. A táblázat szélességét állítsuk 1,1 cm-re: kattintsunk az A oszlop fejlécére (ahol az A betű van), majd a Shift gombot lenyomva kattintsunk a K oszlop fejlécére. Ezután állítsuk be 1 cm szélességűre a kiejölt oszlopokat. Ábra 6Szorótábla 23 A C1 mező képlete: =B1+1 24 Az is jó megoldás, hogy B1-be beírjunk 1-et, C1-be 2-t, majd B1-C1-et kijelöljük, és a kijelölt terület jobb alsó sarkán levő kis jelet az egérrel megfogjuk (akkor amikor az egér jele kis célkeresztre változik) és elhúzzuk jobbra. Ez folytatja a B1-C1-el megkezdett számsorozatot, és kitölti a további mezőket. De a feladatban leírt képletet használó megoldás annyiból jobb, hogy a B1 értékét megváltoztatva a mellette levő cellák értéke is megváltozik. 25 Az A3 mező képlete: =A2+1 12 7. Végül a háttérszín megváltoztatásával emeljük ki az első sor, valamint az

első oszlop értékeit A szorzótáblát keretezzük be szegélyekkel az ábrán megadott módon. Háttérszín állítás: olyan színt állítsunk, amitől olvasható marad a szöveg. Ha az eredményt ki kell nyomtatni, akkor lehetőleg a háttérszín fehér vagy valami halvány szín legyen, mert sokkal így kevesebb tintát használunk el. Ezzel kíméljük a környezetet és a pénztárcánkat is Házi feladat: osztótábla. Olyan mint a szorzótábla, de úgy működik, hogy a bal oldali oszlopban levő számot elosztja a felső sorban levővel. Az eredményt négy tizedesjegy pontossággal ábrázoljuk! A feladatban MEGISMERT TÁBLÁZATKEZELÉSI ISMERETEK • vegyesen használt relatív és abszolút címzés gyakorlása, vegyes címzés másolása • cellaformázás gyakorlálsa • oszlopszélesség állítása 6. Négyzetgyök-táblázat 1,00-9,99 (6 óra) A NÉGYZETGYÖK-TÁBLÁZAT HASZNÁLATA: a bal szélső oszlopban fel vannak sorolva a számok: 1,0-tól 9,9-ig

(0,1-es lépésekben), valamint a felső sorban található 0-tól 9-ig (egyesével) tíz darab. Ha kiváncsiak vagyunk egy szám négyzetgyökére (például mennyi a négyzetgyöke 4,2-nek?) akkor ezt a számot (4,2-t) kikeressük a bal 26 szélső oszlopban, majd kiolvassuk az eredményt (2,049-et) a mellette levő (jelen esetben a „0” jelű) oszlopból. Ha nem egy, hanem két tizedesjegyű szám gyökét keressük (például 4,25-ét), akkor az előzőhöz hasonlóan a bal szélső oszlopban megkeressük a számot az első tizedesjegyig (vagyis 4,2-ig), majd a második tizedesjegy (5) oszlopából („5”-ös oszlop) kiolvassuk az eredményt (2,062). A feladat, hogy készítsük el ezt a táblázatot. A bal szélső és felső oszlopot elkészítjük a szorzótáblához hasonlóan, majd kitalálunk egy megfelelő képletet, ami kiszámítja a táblázat beljesét (hacsak nem akarjuk azt az 1000 számot kézzel beírni). Nyissunk meg egy üres táblázatot, majd: 1. Az A1

cellába írjunk egy nagy N betűt, és a cellatulajdonságokban állítsuk be, hogy legyen dőlt betűs, és középre igazított. (Csak azért, mert a táblazatban is itt van Nem használjuk semmire) 27 2. A B1-be írjunk 0-át, a C1-ba pedig egy olyan képletet, ami a tőle balra levő cella tartalmához hozzáad 1-et 3. Másoljuk ki vágólatpra a C1 tartalmát, majd a D1:K1 cellákat jelöljük ki, és illesszük bele a kimásolt képletet. 28 4. Az A2-be írjunk 1-et, az A3 cellába pedig egy olyan képletet, ami a fölötte levő cellához hozzáad 0,1-et 26 A függvénytáblázat jobb szélén még latható még 9 pici oszlop, benne 0-4 közötti számokkal. Ezzel nem foglalkozunk, ez a harmadik tizedesjeggyel kapcsolatos (például 4,257 négyzetgyökénél). 27 A C1 cella helyes képlete (ellenőrzésül): =B1+1 28 Az A3 cella helyes képlete (ellenőrzésül): =A2+0,1 13 5. Az A3 cellát másoljuk ki vágólapra, majd az A4:A91 cellákat jelöljük ki, és

illesszük bele a kimásolt képletet Most a bal szélső oszlopban a számoknak 1-től 9,9-ig kell növekednie: 1; 1,1; 1,2; 1,3; 1,4; ; 9,9. 6. Jelöljük ki az A oszlopot (az oszlop szürke fejlécére kattintva), és állítsuk be, hogy mindenhol egy tizedesjegyig írja ki a számot. (Tehát 1,0 kinézetű legyen a megjelenítés formája) Ezt a cellatulajdonságok a Számok fülén tudjuk megtenni. Mielőtt a négyzetgyököt kiszámolnánk, próbáljunk egy olyan képletet találni, ami (egyelőre) csak kiszámolja a számot magát. Tehát a például az 1,2 sorába a 1,20; 1,21; 1,22; 1,99 számokat számolja ki: 7. Az C4 cellába írjuk be például, hogy =A4+C1/100 Beírás után láthatjuk, hogy a képlet jól számol, csak még nem másolható: Ha a D4-be másoljuk át, akkor a képlet =B4+D1/100-ra változik, ami nem jó, mert mi mindig az A oszlopból vesszük a számot. 8. Menjünk vissza a a C4-be, és jelöljük, hogy az A4-ből az A-betűre abszolút módon

hivatkozunk: =$A4+C1/100. Ez a képlet már másolható jobbra-balra 9. Ha lefelé másolnánk a képletet (C5-be), akkor az eredmény =$A4+D2/100 lenne, ami szintén nem jó Tegyük ki a $ jelet úgy, hogy függőleges másoláskor is teljesen jó legyen a képlet. 10.Ha a helyes képlet megvan, akkor ellenőrizzük: másoljuk át az E4, C6 és E6 cellákba C4-ben 1,21; E4-ben 1,23; C6-ban 1,41; E6-ban 1,43-nak kell látszódnia. (Ha nem ez az eredmény, akkor valahol hibás a képlet) A négyzetgyököt az SQRT() nevű függvény fogja kiszámítani. Ez a függvény úgy működik, hogy a mögé zárójelbe írt számnak a négyzetgyökét adja eredményül. Ha egy cellába azt írjuk, hogy =SQRT(16), akkor a 29 cella 4-et fog mutatni. A függvény nevét az scalc programban lehet kisbetűvel is írni: =sqrt(16) (majd átváltozik nagybetűsre). 11.A képletben (például a C4-ben) az =$A1+C$1/100-at módosítsuk =SQRT($A1+C$1/100)-ra, így a cella az előbbi szám négyzetgyökét

fogja mutatni. (Pont erre van szükségünk) 12.Másoljuk ki a vágólapra a jó képletet, majd másoljuk bele a B2-től K91-ig tartó tartományba Már csak azt kell beállítani a ezen a területen, hogy három tizedesjeggyel mutassák a cellák az eredményeket. (Cellaformázás, Számok). 13.Az első oszlop szélessége legyen 1,1 cm: az A oszlopot jelöljük ki, majd a szürke fejlécben az oszlop szélét egérrel állítsuk be a megfelelő szélességűre. A többi oszlop szélessége legyen 1,5 cm: a B-től K-ig az oszlopokat egy lépésben állítsuk be! 14.Keretezzük be és húzzunk vonalakat úgy, ahogy az a függvénytáblázatban látható Ezek a segédvonalak segítenek abban, hogy ne tévesszük el a sort, amikor keresünk. (A vastag vonal legyen 2,5 pt, a vékony pedig 1,0 pt vastagságú.) Bónusz feladat profiknak, akik az előző lépést jól megcsinálták: Kapcsoljuk ki a szamárvezetőt (a cellák széleit jelölő szürke vonalat). Az Eszközök –

Beállítások paranccsal hozzuk fel a beállítások ablakát, és abban bal 29 a táblázatkezelőben, amiben most dolgozunk 14 oldalon válasszuk a Munkafüzet – Nézetet. Itt kapcsoljuk ki a Rácsvonalakat (a felül a legelső jelölőnégyzet), majd OK. 15.Menjünk a kurzorral a B2 cellába, majd az Ablak menüben jelöljük be a Rögzítést! Ennek hatására fixen rögzítettük a táblázat címsorát. (Ezt a funkciót ugyanígy kapcsolnánk ki: visszajelöljük az Ablak menü Rögzítést) Mivel a B2-ben álltunk, az imént rögzítettük a táblázat első sorát és oszlopát: a kurzorral menjünk lefelé a táblázatban annyit, hogy a számok elkezdjenek görgetődni. Látszik, hogy a felső sor (0, 1, 2, 3) nem gördül ki Ha a kurzorral jobbra mozgunk, annyit, hogy a táblázat vízszintesen görgetődjön, akkor az első oszlop nem gördül ki a képből. 16.Mentsük el a fájlt Gyöktáblázat néven! Ábra 7Gyöktáblázat A feladatban MEGISMERT

TÁBLÁZATKEZELÉSI ISMERETEK • az SQRT függvény használata • képletek gyakorlása • vegyesen használt relatív és abszolút címzés gyakorlása • cellaformázás gyakorlálsa • oszlopszélesség állítása • táblázat első sorának (és oszlopának) rögzítése (a címsor ne görgetődjön ki a képből) 15 7. Függvények használata (7 óra) Kétszítsünk egy táblázatot, ahol összesítjük egy dolgozat eredményeit. A diákok nevei szerepeljenek az első oszlopban, mellettük a következő 5 oszlopban a dolgozat egyes feladataiban elért eredményeit (minden feladatban 0-10 pont közötti értéket érhekő el). A 8 ábrához hasonló táblázatot kell elkészíteni. Feladat: Számítsuk ki az egyes diákok által elért összpontszámokat: 8. ábra: Dolgozateredmények felvitele 1. A G oszlop címe legyen „Össz”, a G2 cella képlete lehetne =B1+B2+B3+B4+B5, de ez hosszú, inkább használjuk a SUM függvényt, és a G2-be írjuk:

=SUM(B2:F2) . A SUM függvénynek egy (vagy több) tartományt kell megadni a zárójelben, és ezeket összegzi. A tartományt úgy kell megadni, hogy két átellenes sarok koordinátái közé kettőspontot teszünk (Általában a jobb felső és bal alsó sarkot szokták megadni, de ez nem kötelező.) A SUM függvény előnye még, hogy ha beszúrunk még egy feladatot például a C és D oszlop közé, akkor a képleteket nem kell majd módosítani. 2. A G2-be írt képletet másoljuk át a G3, G4, G5, cellákba is Ellenőrizzük, hogy a másolás után is működnek-e a képletek. Feladat: Keressük meg, hogy melyik volt a legkönnyebb és melyik a legnehezebb feladat! Ehhez azt kell megvizsgálni, hogy átlagosan hány pontot értek el a tanulók az egyes feladatokban. Ahol többet, az könnyeb, ahol kevesebbet, az nehezebb feladat volt. 1. Az utolsó sorba (az ábra szerint a A7-be) írjuk be, hogy „Átlag:”, majd a B7-be számítsunk átlagot a B2:B6 cellákból. Ezt úgy

is lehetne számítani, hogy =(B2+B3+B4+B5+B6)/5, vagy =SUM(B2:B6)/5, de inkább használjuk az Average (angolul: átlag) függvényt, ami pont ezt számítja ki. A B7-be írjuk tehát, hogy =AVERAGE(B2:B6) 2. Az A7-be írt képletet másoljuk át a C7, D7, E7, F7 cellákba is Ellenőrizzük, hogy a másolás után is működnek-e a képletek. Ha a képletet a G7-be is bemásoljuk, akkor megkapjuk az osztályátlagot is 3. Formázzuk meg a táblázatot, hogy szépen nézzen ki (2,5 pt széles vonal az átlag felett, fejlécek és összpontszám kiemelése stb.) 4. Mentsük el a fájlt Dolgozateredmények néven, mert még szükség lesz rá Feladat: A H oszlopba írjunk egy olyan képletet, aminek eredménye „megfelelt”, ha a diák 20 pontnál többet ért el, és nem „felelt meg”, ha 20 vagy kevesebb pontja van. (Hogy ezt meg tudjuk oldani, egy új függvényt kell megismernünk az IF-et.) 16 Az IF(FELTÉTEL; HA IGAZ ; HA HAMIS) függvénynek a zárójelben három

dolgot (paramétert) kell megadnunk. Az első egy feltétel, ami vagy igaz, vagy hamis. A második (egy szám vagy szöveg), ami az IF eredménye lesz, ha az előbb megadott feltétel igaz. A harmadik (szintén egy szám vagy szöveg), ami az IF eredménye lesz, ha a feltétel hamis. Az IF olyan függvény, mint a SUM vag az AVERAGE, csak éppen nem összad vagy átlagot számít, hanem egyszerűen a második vagy a harmadik paramétere közül az egyik lesz az eredménye. 1. Tehát a H2-be írjuk a következő képletet: =IF(B2>20; ”megfelelt”; ”nem felelt meg”) Ha a képlet jól működik (próbáljuk ki úgy, hogy egy-két feladat pontszámát megváltoztatjuk, hogy az összpontszám 20 pont fölött/alatt legyen), akkor másoljuk át a H oszlop többi cellájába is. Ha nem működik a képlet, akkor ellenőrizzük, hogy mindent pontosan írtunk-e be. Az =IF( ; ; ) függvényben megvan-e a nyitó- és csukó zárójel, és a három paramétert elválasztó

pontosvessző. Ha ez mind megvan, akkor ellenőrizzük a feltételt (első paraméter), valamint a ”megfelelt” és ”nem felelt meg” eredmények körül megvan-e mindkét idézőjel. (Angol idézőjel: Shift+2 billentyűvel) 2. Ha sikerült a H oszlopot is jól elkészíteni, merntsük el a fájlt A feladatban MEGISMERT TÁBLÁZATKEZELÉSI ISMERETEK • az SUM és AVERAGE függvény használata, működése • IF függvény használata 8. Lookup tábla használata (7-8 óra) Nyissuk meg az OpenOffice.org-ban a Dolgozateredményeksxc fájlt (Az sxc azt jelzi, hogy star-calc azaz táblázatos adatot tárolunk benne) A feladat az, hogy érdemjegyet adjunk az elért pontszám alapján. Ezt az I oszlopba fogjuk beírni, a H-hoz hasonlóan. Az IF jó volt arra, hogy a „megfelelt” és a „nem felet meg” között válasszon, de 5 érdemjegy közül már nehéz lenne (de lehetséges). 1. Ahhoz, hogy osztályozni tudjunk, lehelőször meg kell határozni, hogy hány ponttól

járnak a különböző osztályzatok: Az I11-től (bal felső sarok) vegyük fel a következő ponttáblázatot: 2. Ha minden igaz, akkor a jobb alsó saroknak a K16-nak kell lennie Készítsünk szegélyt a táblázatnak 3. Az I2-be egy olyan képletet kell keresni, ami kinézi az összpontszámot (ami a G2-ben van) az I12:K16 táblázatból, és a pontszámnak megfelelő sorból kiveszi (ezen kis pontszám-táblázatban) a 2. oszlopban szereplő értéket. 17 Például: 24 pontos doglozat esetén végignézzük az I12-től kezdve lefelé (vertikálisan) a táblázatot, és keressük hogy a 24 pont milyen jegyet ért. Az I13-ban megtaláljuk a 21-et (a 28-as érték az I14-ben már sok lenne), és innen a 2. vagy 3 oszlopot kell kinézni aszerint, hogy betűvel vagy számmal akarjuk kiírni a jegyet A függvény neve, ami ezt megcsinálja, a VLOOKUP(mit; hol; melyiket). Három dolgot kell megadni neki: mi az amit keresünk (mi az a pontszám pontszám, amit keresünk), hol

keressük, és melyik oszlopban tárolt értéket akarjuk visszakapni (a 2. ban tárolt jegyet, vagy a 3-ban tárolt szöveggel kiírt osztályzatot) 4. Tehát az I2 mező képlete: =vLookup(G2; I12:K16; 2) Vagyis a G2-ben levő pontszámot keressük a kis táblázatunkban (I12:K16), és a 2. oszlopban (az éremjegy számmal) levő értket kérjük 5. Ha a képletet lemásoljuk az I3, I4, I5, cellákba, akkor nem lesz jó, mert a relatív hivatkozások miatt az I12:K16 táblázatból I13:K17, majd I14:K18, lesz. Tehát a kis táblázatunkra abszolút módon kell hivatkozni: I$12:K$16. (esetleg $I$12:$K$16) Házi feladat: Az osztályzat mellé a J oszlopba írjuk ki a jegyet szöveges formában is. Ez egy ugyanolyan VLOOKUP, minst az előző, csak most a pontszámtáblázatból nem a második, hanem a harmadik oszlopot kell eredményül kiolvasni. 9. Eredmének ábrázolása diagramban (grafikonok) (8 óra) Feladat: Készítsünk egy digagramot, amiben egymás mellett 5 oszlop

látható, és az oszlopok magassága az egyes feladatokban elért átlagpontszámokat mutatja. 1. Jelöljük ki a B7:E7 tartományt (ezt akarjuk ábrázolni), majd a Beszúrás menü Diagram paranccsával szúrjunk be egy diagramot! 2. Ellenőrizzük, hogy az „Első sor címnek” és „Első oszlop címnek” ne legyen bejelölve. Ezután megnyomhatnánk a Létrehozás gombot, de a Tovább gombbal még más beállítások is lehetségesek. 3. A következő oldalakon állíthatnánk be különféle diagramformákat. De most elsőre ezeket hagyuk úgy ahogy vannak: nyomogassuk a Tovább gombot (kétszer), ameddig az utolsó oldalra nem érünk ahol már csak a Létrehozás gombot lehet megnyomni. Ezen az oldalon állítsuk be, hogy a „Főcím” legyen például „Feladatok átlagpontszámai”, majd hozzuk létre a diagramot ( Létrehozás gomb). 9. ábra: Átlagpontszámok grafikonja 4. A diagramot helyezzük el olyan helyre, ahol jól mutat Mozgatni a diagram

valamelyik szélénél (a szürke keretét) megfogva lehet. A szélességét és magasságát pedig a digram szélein levő fekete pontok megfogásával állíthatjuk (Ha lekattintuk a diagramból valamelyik cellára, akkro a keret eltűnik) 18 Ha a diagram nincs kijelölve, és ki szeretnénk jelölni, akkor szimplán vagy duplán is kattinthatunk a diagramra. A két módszer eredménye nem ugyanaz. Egyszeres kattintással (szaggatott vonal lesz a diagram körül, és zöld fogantyúk a sarkokban) lehet a diagramot mozatni, átméretezni és törölni. Dupla kattintással történő kijelölés esetén (szürke vonal lesz a diagram körül, és fekete fogantyúk a sarkokban) lehet a diagram belsejét (pl. A címét) módosítani, és átméretezni (de törölni így nem lehet). Feladat: Készítsünk olyan diagramot, amelyikben alul alul látszódnak a nevek (egymás mellett); minden névnél 5 oszlop legyen, ami az egyes feladatokban elért pontszámukat mutatja. 1. Jelöljük

ki az A1:E7 blokkot (Az A oszlopban a tanulónevek lesznek az X tengelyen, az első sorban levő feladatsorszámok (Fel.1, Fel 2, ) pedig a tanulónkénti 5 oszlop neve.) 2. Beszúrás – Diagram, majd ellenőrizzük, hogy be legyen jelölve, hogy az első sor és oszlop az címsor. Ezután addig nyomogassuk a Tovább gombokat, ameddig az utolsó oldalra jutunk. 3. A diagrambeállítások utolsó oldalán állítsuk be: a diagram címe legyen „Az egyes feladatokban elért pontszámok.” A jelmagyarázat legyen bekapcsolva Az X tengely címe legyen „Emberek és fealdataik”, Az Y tengely címe legyen „Elért 10. ábra: Dolgozateredmények grafikonja pontszámok”. Az alsó részen választhatjuk, hogy az adatsor az „Sorok” vagy „Oszlopok” legyen. Ez azt határozza meg, hogy egy névhez elkészítse az egy egyes feladatokban (Oszlopok) elért pontszámok oszlopait, vagy hogy az egyes feladatokhoz ábrázolja, hogy az egyes emberek (Sorok) hány pontot értek

el. Megcsinálhatjuk ezt a feladatot így is és úgy is (mindkettőnek van értelme), hogy lássuk a különbséget. 4. Nyomjuk meg a Létrehozás gombot, majd a létrejött diagramot helyezzük el, és nagyítsuk meg, mert úgy jobban fog mutatni. 10. Összefoglalás, dolgozat Bevezetés: Mi a táblázatkezelő, milyen irodai programcsomagok vannak, mi köztük a különbség. Alapszintű használat: Órarend készítés 1. Mozgás a táblázatban: Kurzormozgató billentyűk – egyesével lépegetés; Ctrl+Kurzormozható billentyűk: nagyobb ugrások. 2. Beírás a cellába: Cella tartalma túllóghat a cellán, ha a mellette levő cella üres 19 3. Javítás: F2-gombbal 4. Törlés: A Backspace (visszatörlés) gombbal lehetséges (vagy a Deletével) 5. Cella másolása: két lépésben: Másolás, majd beillszetés. 6. Oldalformázás: élőfej és élőláb szerkesztése: mi kerüljön jobbra/középre/balra mezők beszúrása: dátum, fájlnév (elérési úttal),

oldalszám táblázat középre igazítása az oldalon 7. Cellaformázás: betűváltozatok szegélyek számformátumok állítása: időformátumok dátumformátumok (nap végén pont) tizedesjegyek száma ezres csoportosítás 8. Blokk-kijelölés: Shift+nyilak. Képletek használata: Benzinfogyasztás számítása 1. Képletek alapműveletekkel: A képletek egyenlőségjellel kezdődnek; cellahivatkozás a képletben lehet kis- és nagybetűvel írni (úgy is nagybetűsre alakítja) 2. Képletek másolása: hogyan változnak a képletek, ha jobba/balra, fel/le másoljuk. Abszolút hivatkozás: Valutaárfolyam-számítás Az abszolút cellahivatkozás A dollár ($) jellel akadályozzuk meg, hogy másoláskor a képlet egy része megváltozzék. Abszolút hivatkozást tartalmazó képlet másolása: Mi lesz a képletből, ha jobbra/balra/fel/le másoljuk? Abszolút és relatív hivatkozást is tartalmazó képletek: Szorzótábla Például: =D5+2; =$D5+2; =D$5+2; =$D$5+2; Mi lesz a

képletből, ha jobbra/balra/fel/le másoljuk? Oszlopszélesség beállítása Cella háttérszín beállításait Függvény a képletben: Gyöktáblázat készítése Az SQRT függvény használata; abszolút és relatív hivatkozást vegyesen tartalmazó képletek Függvények használata, blokk megadás: Dolgozateredmények 20 A SUM() és AVERAGE() függvények (összegzés, és átlagszámító függvények) Blokkot adunk meg a függvény utáni zárójelben: Két átellenes sarok, köztük kettőspont. (Lehet bal felső – jobb alsó és jobb felső – bal alsó.) Az IF(feltétel; ha igen; ha nem) függvény: 3 dolgot adunk meg neki, és az edeménye a második vagy harmadik dolog, a feltételtől függően. Ha a „ha igen” és „ha nem”-ben szöveget adunk meg, akkor idézőjelbe kell őket tenni. Keresés VLOOKUP(mit keressen; hol keresse; hányadik oszlopból kapjuk az eredményt)-pal: Az osztályzat kikeresése az elért pontszámok alapján. A „mit

keressen”-t keresi a „hol keressé”-ben megadott blokkban, és a megtalált sorban a „hányadik.” sorszámú oszlopban levő eredményt adja vissza. 10.1 Összefolgaló gyakorlás • Hány cella átlagát számolja ki az =AVERAGE(C$3:G6) képlet? • A C5 cella képlete: =SUM(D$4:E$8)+6 . Hová kell másolnunk ezt a cellát, hogy a képlete =SUM(G$4:H$8)+6 legyen. (Az összes jó megoldást meg kell adni!) • A C5 cella képlete: =SUM(D$4:E$8)+6 . Hová kell másolnunk ezt a cellát, hogy a képlete =SUM(G$4:H$8)+9 legyen. (Vigyázat, csalás!) • A D9 cella képlete: =VLOOKUP(G2; F4:K$8; 3) . Nevezd meg azokat a cellákat, amelyek közül (G2 értékétől függően) az valamelyik biztosan a VLOOKUP eredménye lesz. • A D9 cella képlete: =VLOOKUP(G2; F4:K$8; 2) .Ezt a cellát átmásoltuk a D9-ből a D11-be Nevezd meg azokat a cellákat, amelyek közül (G2 értékétől függően) az valamelyik biztosan a VLOOKUP eredménye lesz. • A G7 cella képlete:

=D4+$E5+6 volt, amit 3 cellával lefelé és egyel jobba másoltunk a H10-be. Hová kell másolnuk a G4 cellát (melynek képlete: =F$7+F$8+6) hogy ugyanazt az értéket számítsa ki, mint a H10 cella? (Hány megoldás van?) 30 • Mi való a ??? helyére a következő képletekben? (Az összes helyes megoldást add meg!) =???(G2=12; ”annyi”; ”nem annyi”) Lehetséges válaszok: =???(A1:C5) a.) AVERAGE c) SUM e.) A1:C5 g.) 5+7 =???(G2=12; A1:C5; 3) b.) IF f.) $C$5 h.) C5+7 d.) SQRT =SQRT(???) 30 Határozd meg, mi lesz H10 képlete, ezután G4 és H10 képletéből ki lehet találni a megoldást. 21 A következő táblázat első oszlopában levő képletet átmásoljuk a többi oszlopban megadott helyre. Írd be, hogy mi lesz az átmásolt képlet A táblázat kitöltése után ellenőrizd bagad, hogy elvégzed a feladatokat a táblázatkezelő programban is. Képlet =C7/D2+8 =C$7/D2+8 =C7/$D$2+8 =$C7/$D2+8 =C$7/$D2+8 =C7/D$2+8 =$C$7/D2+8 =C7/$D2+8

=VLOOKUP(F$5;E6:H9;4) =VLOOKUP(F5;E$6:$H$9;4) =VLOOKUP($F$5;$E$6:$H$9;4) =VLOOKUP(N$5;E$5:H8;3) =VLOOKUP($N5;E$5:$H8;3) =SUM(A$7:$C$8) =SUM($A$7:C8) =AVERAGE(A$7:$C$8) =AVERAGE($A7:C$8) =IF($E7<C$8; G7; ”E7”) =IF($E$7<C8; G$7; ”E-hét”) =IF(E7<C8; $G$7; ”E-hétf?”) =IF(E$7<C$8; $G7; ”E-hét”) =SQRT(D$7+$G7) =SQRT((D7*G7)/5) +2 sor +1 oszl. +7 sor -1 oszl. -2 sor +4 oszl. -3 sor -3 oszl. +4 sor +2 oszl