Biológia | Felsőoktatás » Hüllők (Reptilla)

Hüllők (Reptilia) Osztály: Anapsida Rend: Teknősök – Testudines Alrend: Nyakrejtő teknősök – Cryptodyra Alrend: Nyakfordító teknősök – Pleurodyra Osztály: Diapsida Alosztály: Archosauria Rend: Krokodilok – Crocodylia Alosztály: Lepidosauria Rend: Hidasgyíkok – Sphenodontida Rend: Pikkelyes hüllők – Squamata Szünapomorf tulajdonságok: -β keratin az epidermiszben -kiszélesedő szabad idegégződések az epidermiszben -szem íriszmozgató harántcsíkolt izmai -koponyacsontbélyegek -csigolyajellemzők Ajánlott anyagok: Zootaxonómia, gyakorlati anyag (fénymásolat + a letölthető anyagok) Összeállította: Tartally András A gerincesek koponyatípusainak filogenetikus összefüggései: Teknősök (Testudines) „páncéldoboz”, fogak helyett szarukáva Cheloniidae lapos páncél, fejek és végtagok alig húzhatók vissza, szubtrópusi és trópusi tengerek (álcserepes teknős, levesteknős, cserepes teknős) Dermochelyidae hosszanti

bőrlécek (bőrteknős) Chelydridae mély folyókban, nagy fej, hosszú farok (alligátorteknős, keselyűteknős) Testudinidae magas, szárazföldi, vega (mór- (T. graeca!), görög-, elefántteknős) Emydidae (vörösfülű ékszerteknős (lásd még mocsári teknős: gyakorlati anyag)) Trionychidae vízi életmód: páncélon bőr, oxigénfelvétel nyálkahártyával Chelidae példa a nyakfordító (lásd kis kép) alrendre (cafrangos teknős) Krokodilok (Crocodylia) négyrekeszes szív, Hidasgyíkok rekeszizom, másodlagos szájpadlás (Sphenodontida) Alligatoridae ha a száj csukott az alsó fogak nem láthatók kettős járomív (kínai alligátor, fekete kajmán) hídszerűen választ el két koponyanyílást, harmadik szem Gavialidae jellegzetes Crocodylidae alsó fog látszik, állkapocs (gangeszi gaviál) sómirigy (nílusi krokodil) Sphenodontidae éjszakai életmód, hosszú élet, lassú fejlődés Új-Zéland és környező szigetek (két tuatarafaj van)

Pikkelyes hüllők (Squamata) hemipénisz, szarupikkelyek vagy pajzsok; következnek az alrendek dőlten Leguán alakúak (Iguania): pl. a koponya szerkezete jellemző Agamidae „óvilági leguánok” (fent: közönséges agáma, tüskésfarkú gyík, varangyfejű gyík; lent: galléros gyík, tüskés ördög, lepkeagáma) Chamaeleonidae sok ismert jelleg; külön alrend? (közönséges kaméleon) Iguanidae „újvilági agámák” (fent: zöld leguán, baziliszkusz; lent: tengeri leguán, vöröstorkú anolisz, tüskés békagyík) Gekkóalakúak (Gekkota): jól hallanak, két tojásfog Eublepharidae szemhéjuk Gekkonidae szemhéjuk összenőtt (fent: fali gekkó, török mozgatható (leopárdgekkó) gekkó; lent: lemezesujjú gekkó, tokee, nappali gekkó) Lábatlangyík-alakúak (Anguimorpha): jellemző hasizomzat Anguidae (seltopuzik (lásd még törékeny gyík: gyak. )) Helodermatidae barázdás méregfog és méregmirigy (gila, mexikói viperagyík)

Varanidae magános, nagy óvilági ragadozók (komodói-, óriás-, szalagos varánusz) Vakondgyík-alakúak (Scincomorpha) Lacertidae (pávaszemes gyík: Lacerta lepida: Ibériai fsz., balkáni zöldgyík L trilineata: Balkán fsz, mindkettő lehet 60 cm feletti ; lásd még hazai fajok: gyak.) Scincidae (képen két európai ércesgyík faj: „lábvesztés” (lásd még pannon gyík: gyak.)) Teiidae az amerikai kontinens fontos gyíkcsládja (pettyes teju) Ásógyíkalakúak (Amphisbaenia): a jobb tüdő csökevényes Amphisbaenidae (mediterrán ásógyík) Kígyók (Serpentes) a bal tüdő csökevényesedik, a mellső végtagok függesztőövei teljesen hiányoznak, alsó állkapocs laza szalagokkal kapcsolódik a koponyához Typhlopidae talajlakó, Boidae főleg újvilágiak, fojtanak (köz. óriáskígyó, anakonda, homokiboa: DK-EU-ban is megtalálható) rovarevő (sárga vakkígyó) Pythonidae Keleti félteke, fojtanak, a nőstény „kotlik” (kockás-,

király-, falakó piton) Elapidae (elől)barázdás méregfog (fent: pápaszemes kobra, köpködő kobra, zöld mamba; lent: ausztrál tajpán, korallkígyó, egy tengerikígyó faj) Coulberidae vannak közöttük hátulméregfogas (ami (hátul)barázdás) és nem mérges fajok (fent: négycsíkos sikló, gabonasikló, macskakígyó; lent: díszes repülősikló, tojásevő kígyó, korallsikló, hagymazöld ostorkígyó; lásd még gyak.) Viperidae csöves méregfog, gödörkésarcú viperáknál (fent) infravörös érzékelőszerv ezen kívül a csörgőkígyóknál „csörgő” (fent: texasi csörgőkígyó, bambuszvipera, rezesfejű mokaszinkígyó; lent: homoki-, áspis, puffogóvipera; lásd még gyak.)