Történelem | Középiskola » Üzemszervezési formák, céh, manufaktúra, gyár

Üzemszervezési formák: céh, manufaktúra, gyár A céh, a manufaktúra és a gyár közötti alapvető különbség az, hogy amíg a céhben egy ember az összes munkafolyamatot kézzel végzi, addig a manufaktúrában már csak részfolyamatokat végez, a gyárba pedig már gépek végzik a részfolyamatokat is. A céhes ipar a feudalizmus meghatározó iparformája. Nevét a szakmánkénti céhekről kapta Céh az azonos mesterséget űzők érdekvédelmi szervezete. Az első céhek Flandriában, a XI-XII században alakultak, majd sorozatosan jöttek létre Nyugat- Európában; Kelet-Közép-Európában a XIV. századtól jelentek meg A céhek legális működését a céhlevél igazolta, amelyet az uralkodótól kaptak. A céhszabályzat pontosan meghatározta a munkaidőt; azt, hogy egy mester hány inast és hány legényt tarthatott; a feldolgozandó nyersanyag minőségét; és a mesterré válás feltételeit. Az inasok tulajdonképpen mindenesek voltak, idővel belőlük

lettek a legények, akik a műhelyben dolgoztak. A legények egy bizonyos idő után vándorútra keltek, más városok céheinél tökéletesítették tudásukat, majd hazatérve elkészítették a remeket. Ez a céh mestereinek elbírálása alá esett. Ha megfelelt, a legény mesterré vált, és saját műhelyt nyithatott. A céhszabályzat tiltotta a munkamegosztást és más mester árujának ócsárlását A céhek minden iparágban jelen voltak a kézműipartól a textiliparon át egészen a fémművességig. A céhek a manufaktúrák uralkodóvá válásával szűntek meg, amikor a tőkés termelés kialakult, és a céhek már képtelenek voltak kielégíteni a tömegtermelésre való igényt. Ez Nyugat-Európában a XVI. századra tehető Tudni kell azonban, hogy Kelet-Közép-Európában - a feudalizmus megmerevedése miatt - és Franciaországban a céhek továbbra is megmaradtak. A magyar céheket hivatalosan csak 1872-ben szüntették meg, helyüket az ipartestületek

vették át. A földrajzi felfedezések által beindított gyarmatosítás olyan mennyiségű készterméket igényelt, főleg a könnyűiparban, hogy azok kielégítésére a céhes keretek már nem feleltek meg. A manufaktúrák elődje a bedolgozós rendszere volt, ahol a munkát kiadták egy egész falunak, a késztermékeket pedig begyűjtötték. Ez a módszer már sokkal hatékonyabb és olcsóbb volt a céhes termelésnél, de számos iparágban alkalmazhatatlan volt. A manufaktúrákban felismerték, hogyha bevezetik a munkamegosztást, nem kell mindenkinek nagyfokú szakképzettséggel rendelkeznie, valamint a mozdulatok automatizálódnak, és sokkal többet lehet termelni. A manufaktúrákban még mindig kézi erővel dolgoztak, de már sokkal olcsóbban, mint azelőtt. A manufaktúrák versengtek a piacokért  ez a szabadversenyes kapitalizmus. A manufaktúráknak két fajtája létezett, a szétszórt és a központosított. A manufaktúrák egyértelműen nagyrészt

tömegcikkeket termeltek. Angliában került sor a manufaktúraipar fejlődésével az első gépek használatára. A gépek végül a gépromboló mozgalmakhoz vezettek, mivel sok ember munkáját elvették miattuk. A gépek előállításával olcsóbban lehetett termelni, ez létrehozta a gyáripar kialakulását. Nyugat-Európában a XIX Század végére megszűntek a manufaktúrák A következő ipari korszak a monopolkapitalizmus vagy imperializmus. Ennek lehetőségét a szabadversenyes kapitalizmusban felhalmozott tőke és az ipari forradalmak találmányai tették lehetővé. Létrejött a petrolkémia vagy az elektromos ipar A manufaktúrák már elemeire bontották a gyártási folyamatot, az ipari forradalmak pedig megteremtették a gépeket a részfolyamatok végrehajtására. Óriási jelentőséggel bírt a gőzgép, a XIX század közepétől kialakultak a gyárak. A gyárakban alkalmazott gépeket először kézzel állították elő, majd áttértek a

sorozatgyártásra. A gyárak egyaránt termeltek tömegcikkeket és a hadiiparnak A második ipari forradalom után a vízerőmű, a transzformátor, a távvezeték és a villanymotor lehetővé tette az energia olcsó előállítását, szállítását, a gépek szakaszos üzemeltetését. A társadalom jelentősen átformálódott, kialakult a nagyszámú, különféle szakképzettséggel rendelkező munkásság, illetve a gyártulajdonosokból álló burzsoázia