Történelem | Középiskola » Céh, manufaktúra és a gyár összehasonlítása

Alapadatok

Év, oldalszám:2018, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:52

Feltöltve:2018. június 23.

Méret:693 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Hasonlítsa össze a céh, a manufaktúra és a gyár termelésének alapvető jellemzőit! céh manufaktúra gyár kialakulás kora érett középkor (XI-XV. sz) kora újkor Anglia 1780 ipari forradalom (Anglia) dolgozók mester, segéd, inas földjeiket elvesztett jobbágyok, városi szegények szegények, betanított munkások, gépek, nők/gyerekek => ipari munkásság áru eladás/piac családban, falu/város, helyi tömeggyártás tömeggyártás termékek egészet a mester csinálja, jó minőség, de kevés mennyiség fontosabb, mint a minőség mennyiség fontosabb, mint a minőség érdekvédelmi szervezet van nincs nincs majd később jönnek létre mit csinált az érdekvédelmi szervezet ha mester meghal a családja (özvegy, gyerek, szolgák) segélyt kapnak a céhtől, azonos ár meghatározása, minőség fenntartása/kimondása - minimálbér és munkaidő meghatározása Céhek: Azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi

szervezete. A falukban még nem volt szükség nagy piacra, a városok megújulásával szétvál a mezőgazdaság és a piac és itt létrejönnek a céhek. Minden szakmának saját céhe van (kovács, szabó). A céhek teljes jogú tagjai a műhellyel rendelkező mesterek A mesterré válás hosszú folyamat Évekig kell szolgálni egy mester alatt, aztán legényként dolgozni a mellette. Ezután egy hosszú „vándorútra” megy, más mesterek tudásának megszerzésében Ezután egy „remekművet” kellett készítenie. Emiatt lassan növekedett a mesterek száma, de biztosította a minőséget A céhen belüli verseny elkerüléseként szigorú minőségi előírások voltak A kontárokat (céhen kívül dolgozó és áruló munkások) büntették és üldözték. A céheknek fontos szerepük volt a városi életben, őrizték a várost, rendet tartottak és háború esetén a mestereknek városvédelmi feladataik volt. Manufaktúrák: A tőkés gazdaság kibontakozásakor

az új nemesek és jómódú parasztok manufaktúrákat (műhelyeket) nyitottak, ahol bérmunkások dolgoztak. A kora újkori Angliában jönnek 1. létre A földrajzi felfedezések nagyobb piac és magasabb árakhoz vezettek és megnőtt az igény a magasabb termelésre A mezőgazdaságban megnőtt az igény az élelmiszerek és a gyapjú iránt. A textilipar (gyapjú) lesz a vezető ágazat ebben a korban A földbirtokosok nagyobb haszon reményében a közös földek és a bérlők földjeinek egyre nagyobb részét vették saját kezükbe. Ezt a folyamatot bekerítésnek hívják A megélhetésüket elvesztett parasztok és a városi szegénység bérmunkásokként dolgoztak a manufaktúrákban, amelyek tulajdonosai az új nemesek (dzsentrik) és más jómódú parasztok voltak. Az ő munkájukat kihasználva kerülték ki a céheket és mivel a nagy tömegben előállított áruk olcsóbbak voltak versenyképesek is voltak velük szebben. A munkafolyamatok apró részekre

osztották, így nem tartott soká míg betanítottak valakit Gyárak: Az 1. ipari forradalom miatt, először Angliában létrejönnek a gépekkel termelő nagyüzemek, a gyárak A tőkés gazdaságban a legtermékenyebb ág a textilipar volt, így ott történtek a leggyorsabban a fejlesztések. Az első egyszerű mechanikus gépek fonásban (fonógép) és szövésben (szövőgép) jöttek létre. A már korábban használt gőzzel hajtott szivattyúkból James Watts fejleszti ki a gőzgépet (1769), amelyet a gazdaság minden ágában felhasználni lehetett. Megnyílt az út a széles körű ipari alkalmazáshoz A közlekedés és így az áruk szállítása is nagyot fejlődött a gőzhajó és a gőzmozdony forgalomba hozása után. Új energiaforrásokat használtak fel, mint a szén Létrejön a tömeggyártás, a nagykereskedelem