Filozófia | Tanulmányok, esszék » Platón és a görög filozófia

Filozófia Házi dolgozat Platón és a Görög Filozófia -2– Platón és a Görög Filozófia Mi a filozófia? Mielőtt rátérnék a választott témakörre mindenképp szólnom, kell pár szót magáról a filozófiáról! A filozófia görög eredetű szó, jelentése a „bölcsesség szeretete” (ez magában is vonzza az érdeklődőket). A philein és szophia szavak összetételből. Először magát Püthagorasz nevezte a bölcsesség kedvelőjének A korai görög időszakban a filozófia nem egyszerűen tudományt, hanem életmódot is jelentett. Ennek az életmódnak a lényege, hogy az igazi embereszmény a bölcs, aki szünettelenül törekszik a tudásra, annak tudatában is, hogy véglegesen lezárt, igaz ismeretre valószínűleg soha nem tehet szert a filozófia számára nem elegendő egy dolog elfogadása úgy, hogy megkísérli az adott tárgy vizsgálata során annak összefügésrendszerét, létrendben elfoglalt helyét s megismerésének lehetőségét,

módját meghatározni. A filozófiával kapcsolatos szavak és jelentések jórészt görög eredetűek. A köztudat szerint a filozófia az ókori Hellászból indult el a 6 Században Bár az antik kultúra évezredekkel, korábbi emlékekkel rendelkezik. Szoros összefüggéseket fedezhetünk fel a v allás és a filozófia között. A filozófia a bölcsesség emberi természetnek megfelelő formáját jelentette, az embert leginkább foglalkoztató kérdések vizsgálatával vette kezdetét. Az értelemre apellál, nem a tekintélyre, s ezzel összefüggő fő vonása a kételkedés. Az értelmi munka révén probál az igazság birtokába jutni, nem elegendő, hogy akár az általánosan érvényes igazságokat kritikai vizsgálódás nélkül elfogadja. A tudomány megmutatja az embernek, hogy mit tudhat, de az emberi tudás csekély, a végső kérdésekre vonatkozó ismereteink pedig semmivel sem bővebbek, mint évezredekkel ezelőtt. A filozófia tárgya

„világrész”-vallják egyesek, s nem is alaptalanul. A filozófia tárgya szélesebb értelemben valóban a természet, a társadalom és a megismerés legáltalánosabb problémáit és törvényeit tartalmazza, mindazokat a problémákat, amelyek a hétköznapi, az egyéni és az általános emberi tapasztalat talaján jönnek létre. A filozófia tárgya, a l ét értelmére, az „ÉN” és a külvilág kapcsolatára való rákérdezés módja koronként és népenként változik, de az igazi filozófia problémák „örök életűek”. Élet és halál, keletkezés és elmúlás, sors és szükségszerűség, szabadság és determináltság, az ember küldetése, rendeltetése valamennyi történelmi időszakban sophia pernnis (örök filozófia) részét képezik. Kezdetben a tudományos fejlődés a filozófia keretein belül alakult, s csak fokozatosan váltak le róla az egyes szaktudományok. Az idők folyamán viszont az ismeretek specializálódásával s az

ismeretanyag rohamos növekedésével a filozófia elvesztette privilegizált helyzetét. Az irodalmi NOBEL-DIJAS angol filozófus Bertrand Russell (1872-1920) szellemes meghatározása szerint a 20. Században a tudós az az ember, aki egyre kevesebbről egyre többet tud, míg a filozófus név azokat illeti, akik egyre többről és többről egyre kevesebb ismerettel rendelkeznek. -3– Platón és a Görög Filozófia A filozófia és a szaktudományok viszonya A filozófia a tényszerű tudományos ismeretek csekély száma idején vezető szerepet töltött be a tudományok között. A 17 Századtól kezdve előbb a természettudományok váltak külön tőle, majd a 19. Századi tudományos fejlődés maga után vonta a társadalomtudományok önállósulását is. Az ókorban is virágoztak egyes szaktudományok, például matematika, geometria vagy az asztrológia. A tudományok kidolgozták, és fokozatosan fejlesztették vizsgálódásuk határait, kijelölték

kutatásuk tárgyát, és meghatározták azokat a m ódszereket, amelyek a legjobban segíthették az adott tudományág eredményeinek kifejtését. Természetesen a filozófia művelői nem könnyen adták fel kiváltságos helyzetüket, így a 19. Századtól kezdve szorosan kapcsolódtak konkrét tudományok által felvett problémákhoz. Sok esetben maguk a filozófusok teremtették meg egy önálló működésre képes társadalomtudomány (Comte-szociologia). A filozófia a 20 Században is képes önálló működésre, mint ahogyan a szaktudományok önállósága sem kérdőjelezhető meg. -4– Platón és a Görög Filozófia Görög filozófia Töredék:.(Pedig) tisztálkodnak, hiába mocskolva be magukat vérrel, mintha valaki sárba hágva, sárral mosakodnék. Őrült színében tűnne fel Valaki észrevenné, mikor így tesz. És a szobrokhoz megy, ezekhez itt, imádkoznak, mintha valaki építményekkel társalkodnék, nem ismerve az isteneket, sem a

héroszokat, hogy kik. (Arisztokritosz) A görög tudomány kiindulópontja is a természet tanulmányozása. Platón (Kr.e 427-347) A keresztény teológiát és filozófiát Platón határozta meg, legalábbis a 13. sz-ig Amivel Platón vitatkozik, és amit igyekszik leküzdeni az a szofisztika. Dialógusaiban gyakran szerepeltet szofistákat: ezek előbb nyíltan kifejtik nézeteiket, azután mások megcáfolták őket. Platón igyekszik élesen elhatárolódni a szofistáktól, és eközben nem veszi észre, hogy mennyire az ő vállukon áll maga is. Dialektikus módszereken túl, amelyet Platón átvesz a s zofistáktól, hogy ezután persze tovább fejlessze azt. Mindenek előtt 2 ponton áll velük közös talajon. Először ő is bizalmatlan szokványos tudással szemben. Másodszor a s zofistákhoz hasonlóan bizalmatlan az erény szokványos elképzelésével szemben. Platón nézeteinek forrásai Hogy Platónról szó essék szükségét, érzem megemlíteni, hogy vajon

hogy is alakulhatott ki nézete. Utópiája, amely az első ebben a műfajban ideatana, amely úttörő kisérletett jelent az univerzálék máig megoldatlan problémájának tárgyalására. A lélek halhatatlansága mellett érvelő kijelentései kozmológiája végül az a nézete hogy a tudás és a visszaemlékezés fontosabb, mint az érzékelés. A peloponézoszi háború első évében születtet. Szókratész tanítványaként mélységes szeretettet és tiszteletet érzett mestere iránt. Szókratészt pedig néppártiak ítélték halálra. Nem véletlen tehát hogy a S pártaiaknál kereste a mintát, az ideális államforma megalkotására. Hiszen minden ember saját életéből, tapasztalataiból vonja le a következtetéseit, ritka hogy valaki más életéből tudjon egy egységes képet kialakítani a világról, a jóról és a helyesről. Először is, ha a jóság és a valóság időtlen, akkor a legjobb államforma az, amely a leghívebben követi az égi modellt.

Azaz a l egkevesebb benne a v áltozás és a l egtöbb statikus tökéletesség Vezetői pedig olyanok, akik a legjobban megértik az őrök jót. Másodszor Platón, mint minden misztikus a lelke mélyén meg van győződve, arról hogy egy olyan bizonyosság birtokában van, amit lényegéből következően nem lehet másképpen átadni, mint életmóddal. Harmadszor Platón meggyőződése szerint a jó uralkodonak sokat kell tanulnia ma már értelmetlenségnek, tűnik, hogy olyan kitartóan szorgalmazta az ifjabb ödussziosz szürakuszai türanosz geometriai tanulmányait. Negyedszer Platón a legtöbb filozófussal együtt azt valota hogy a szabadidő feltétlenül szükséges a bölcsesség megszerzéséhez. Ez alapvetően arisztokratikus szemléletet mutat. Platón azt mondta volna, hogy ez a „bölcsesség” a jó ismerete és ezt a definíciót kiegészítette volna azzal a Szókratészi tannal, hogy senki nem követ el bűnt tudatosan, amiből az következik, hogy aki

tudja mi a jó, azt cselekszik, ami -5– Platón és a Görög Filozófia helyes. Ma inkább azt mondanánk államférfi feladata, az hogy a lehető legjobb kompromisszumokat megtalálja. Platón művei Témaválasztásom a Platóni állam, de más jelentős művei is léteznek, amelyekről néhány szóban irnék. Platóntól egész sorírás fent maradt, az íráskodásról nem éppen nagyrabecsüléssel nyilatkozott „Nekem legalább semmiféle munkám nincs a legfőbb kérdésekről és nem is lesz soha, hiszen végső belátást nem lehet szavakkal kifejezni.” Platón nem minden művét dialogusok formájában írta Platón neve alatt 34 dialógus maradt fent. 1) Az apologia: Szókratész –nem szószerinti szabadon feldolgozott védőbeszéde. 2) Kriton: törvények tiszteletéről 3) Protagorasz: vita a szofisztikával az erényről. 4) Gorgiasz: itt is az erény mibenléte és taníthatósága áll a középpontban 5) Menóm: a megismerés, mint visszaemlékezés a

matematika jelentősége. 6) Kratulosz: a nyelvről. 7) Szümposzion: a lakoma. Az erosz: a szépre és jóra való filozófiai törekvés hajtoereje. 8) Phaidon: a halhatatlanságról. 9) Politeia: „az állam”, Platón legterjedelmesebb és tartalmilag leggazdagabb műve. 10) Phaidrosz: különösen fontos dialógus ez az ideatan és a lélek hármas tagolódásának elmélete szempontjából. 11) Theiatétosz: ismeretelméleti fejtegetés és a tudás mibenlétéről. 12) Timaiosz: Platón természet filozófiája. 13) Kritiasz: a befejezetlen mű. 14) Politikosz: „az államférfi”, az idős Platón nézeteit foglalja össze 15) Törvények: a Platón utolsó öregkori befejezetlen műve. Amelyet halála után egyik tanítványa adott ki. A dialógus Platón nyomán a görögöknél, a rómaiaknál és a későbbi európai szerzőknél is kedvelt formája volt a filozófiai gondolatok kifejtésének. A dialógusformának a gondolatok rendszeres kifejtésével szemben az az

előnye hogy szemléletesebben és életszerűbb a pro és kora álláspontját egy probléma különböző oldalai különböző személyek képviselik. A mi emberi gondolkodásunk mindig ellentétes oldalakra szakad szét. -6– Platón és a Görög Filozófia Platón utópiája Lássuk tehát hosszabban elemezve a t émámat. Mely számomra a legérdekesebb Platón filozófiáján belül. A „polisz”-ból a platóni államelmélet központi fogalmából származik a m i „politika” szavunk. Az erkölcsi élet elképzelhető legmagasabb formája nem egyéb, mint a k özösség erkölcsi élete egy jó államban. Platón államelméletében megkülönböztettünk egy negatív-kritikai és egy pozitív-építő részt. Az előbbiben saját élettapasztalatai alapján vitatkozik a fennállóval Az utóbbiban felvázolja egy eszményiállam képét. Három részre osztható: az első rész az ideális állam közösség az utópiai irodalom legkorábbi darabja. A VI-VII

könyv a filozófus fogalmának definiálásával foglalkozik, ez alkotja a m ásodik egységet. A harmadik rész elsősorban különféle létező alkotmányok jó és rossz vonásait taglalja. Célszerűbb, ha azt kutatják, mi tesz igazságossá egy államot. És majd az után döntik el, hogy kötelességei közül melyiket nevezzék „igazságosságnak”. A polgárok 3 csoportra oszthatok közemberekre, katonákra és örökre. Politikai hatalommal csakis az utóbbiak rendelkezhetnek.(Később azonban rendszerint öröklés utján váltják egymást. Az origarchia „vagyonbecslésen alapuló államforma, amelyben a g azdagok vezetnek, a s zegények pedig semmi része sincs a vezetésben.”)Az ilyen állam nem egységes, hanem szükségképpen két állam van benne: a g azdagoké és a s zegényeké.Itt nem bölcsességre és igazságosságra törekednek az emberek hanem arra, hogy mindenből hasznot húzzanak s rakásra gyűjtsék a pénzt. Az oligarchiában uralkodó

osztályharcból demokrácia alakulhat ki A demokráciában a s zabadság a j elszó. A demokráciát türannisz, zsarnokuralom követi. Mert a túlságos szabadság valószínűleg túlságos rabszolgaság fajul Ez az út a népvezéri tisztségen átvezet. „Nem mindig egyvalakit szokott-e a nép különösképpen maga fölé emelni, akit aztán hizlal, és nagyra növel?” Személyes véleményem szerint Platón államformája közel sem tökéletes, a szabadság az egyén teljes eltűnése jellemzi melyet később látni is fogunk. Műveltség elsajátításának célja hogy „úriemberré” tegye birtokosát. Platón korabeli Athén bizonyos szempontból hasonlít 19. sz Angliára Zenebirálata: az engedélyezett ritmusok legyenek egyszerűek és olyanok, hogy a bátor és harmonikus életre neveljenek. Higadság és előkelő viselkedés és bátorság: ezek azok a t ulajdonságok melyekre nevelés szempontjából törekednünk kell. Ezt a m ai világban is remekül

alkalmazhatjuk, mivel az élet megrontja fiatal koromból eredő véleményem szerint a folytonos rohanás és idegeskedés, a b átorság pedig csak előrébb viheti sorsunkat a megfelelő időben és helyen alkalmazva. De a mai világban sokan bátorságukat csak rombolásra köztulajdon megkárosítására használják fel. Mely az én g ondolkodásomon belül igenis a r ossz. Az anyák és dajkák csak engedélyezett történeteket mesélhetnek gyermekeiknek. Ezt a szabályt valamennyire én is helyesnek vélem abból a szempontból,(és itt csak a mai világból tudok példát állítani) hogy sok erőszakos történet eltorzíthatja a gyermekek érzelmi lelki világát, gondolok itt a mai tévére. -7– Platón és a Görög Filozófia Platón a színházat is korlátozta véleménye szerint: a derék ember nyilván nem hajlandó gonosz embert utánozni. Egy felsőbbrendű ember nem csak bűnözőket nem utánozhat, hanem nőket, rabszolgákat és más alantas személyeket

sem. A történelem haladásával márteljesen elavult Platón nézette, kevés hely van a földönbár több mint kellene- ahol még a nőket és a rabszolgákat alantas személynek tartják. Közülük is a nők vannak inkább rossz helyzetben például Afrikában, vagy keleten. Platón mindjárt úgy is dönt, száműz minden dráma írt államából Ebben teljesen szemben állok Platónnal véleményem szerint a rosszat is be, kell mutatnunk, mert hogy is tudnánk mi a rossz, ha még nem is tapasztaltunk, persze helyesen azt mutatva a nézőknek főleg a még kiforrásban lévő gyermekek, hogy mi a rossz. ’Nyilvánvaló tehát hogyha aztán egy olyan ember érkezne államunkba ,aki képes volna művészetével mind féle alakott ölteni, és mindenféle dolgot utánozni, és költeményeit akarná bemutatni, talán nagy tisztelettel öveznénk, mint egy szent, csodálatra méltó kedves embert, de a zért mégis csak azt mondanánk neki ilyen ember a mi államunkban nincs, és

ilyennek nem is szabd lennie; és valószínűleg el is küldenénk-fejt mürhával meghintve és gyapjuszalaggal ékesítve egy másik államba.’(398 a, II, 178-9 I) Néhány alapvető különbségre hívnám fel a figyelmet: A „zene” szó oly tág értelmű ebben a korban hogy ma inkább ’müveltségnek’ mondanánk. Míg a „testnevelés” valamivel többet jelent, mint a m ai „atlétika”.Így nem szabad azt gondolnunk hogy a zene csak egy kisebb „témát” jelent. Az állam egyenlő művelődési lehetőségeket biztosít minden gyermek számára. Korunkban sajnos annak aki szegény hiába van az átlagosnál több sütnivalója sajnos sok esetben elkalodik a tehetség. Államunknak fontos kötelezetsége lenne az utodok tanításának biztosítása. Ennek két alap elme a testnevelés és a zene Egyesítésük a j ellem harmonikus kiegyensúlyozottságához vezet. E kettőhöz társulnak azután, a matematika, a dialektika. Az ifjak kizárólag sült ételeket

fogyaszthatnak, és nem ehetnek ételízesitőket és édességeket. Ezt az ötletét Platónnak meg kéne fogadni a mai embernek is, mert az igaz hogy annak nem lesz szüksége orvosokra. Bizonyos életkorig az ifjak nem láthatnak semmi bűnt és visszataszitó dolgot. A serdülőknek még felnőtt koruk előtt látunk, kell háborút, de nem kell részt venniük benne. Az öröknek is házakban kell lakniuk, és egyszerű ételt kell fogyasztaniuk, a cél az állam egészének java, nem egy osztályé. A gazdaság és tulajdon káros dolog, így Platón államában semmi helyük Van egy érdekes érve a háborúval kapcsolatban: szerinte könnyű lesz szövetségeseket találniuk, mert az ő állama nem kér részt a győzelemért járó zsákmányból. A barátok között-mondja- közösnek kell lennie mindennek, az asszonyoknak gyerekeknek is a lányoknak ugyanolyan nevelésben kell részesülniük, mint a fiuknak. Bizonyos ünnepségeken, a n épesség szinten tartásához

szükséges mértékben, megfelelő számban összehozzák az ifjakat és lányokat egy olyan sorsolási rendszer alapján, amelyben azoknak hinniük kell, de valójában ezt az állam vezetői fajnemesítő céllal manipulálni fogják: elintézik, hogy a legjelesebb ifjaknak lehessen a l egtöbb gyermeke. Számomra elfogadhatatlan lenne az örök életmódja Nem lehet az asszonyokon megosztozni hiszen ha v alaki szeret valakit nem fogja másnak oda adni, csak ha ez már évszázadokon át beivodott szokás, bár szerintem ez nem ilyen egyszerű. A lányoknak ugyanolyan esélyeket kell adni ,de nem lehet ugyan ugy nevelni őket, különben eltűnik a nöiesség maga. Az állam nem teheti meg -8– Platón és a Görög Filozófia hogy össszesorsolja a párokat ugyanis igy érzelem mentesé és személytelené tené a világot. Az örökölt betegségben szenvedők, a magukról gondoskodni nem tudok elpusztítása is jelen volt ebben a platoni államban. A torz szülöteket és

„silányabb szülök gyermekeit” eltüntetik. A lelkiismeret teljesen kihalt Platónból? Képes lenne öreg anyját elpusztítani csak mert már öreg. Ugy érzem tartozunk annyival szüleinknek hogy gondoskodunk roluk amennyire csak tudunk. Azokat a gyermekeket, akik nem az állam által szentesített egyesülésből születnek, törvénytelennek kell tekinteni. Az asszonyok 20-40 korukig szüljenek, a férfiak pedig 25-50kor között nemzenek. Mivel senki nem tudja, kik a szülei, mindenkit „atyjának” kell neveznie, aki a kora alapján az lehetne, és ugyan ez érvényes „anyára”, „fivére”, „nővére”. Nem üt meg egy fiatal egy idősebbet mert nem, tudja nem –ezen apját bántja-e. A család felbomlása egyben az állam és az erkölcs történeti gyökereinek elsorvadását, szilárd alapjainak megrendülését jelentené. Platón még saját népének legszebb alkotásait is kizárná államából, például Homérosz költeményeit. A cél hogy minél

inkább csőkennyen a birtoklási vágy. A kormány előjoga hogy hazudjon. Úgy tesz, mintha házasságokat sorsolásokkal hozna össze Szükség van bizonyos „kegyes” hazugságra. Isten háromféle embert teremtett a legderekasabbakat aranyból, utánuk következőket ezüstből, a közemberek tömegét pedig bronzból és vasból. „S mivel mindnyájan rokonok vagytok, általában ugyan önmagatokhoz hasonló ivadékokat fogtok létrehozni; de a z is megeshetik, hogy az aranyból esetleg ezüst-, vagy az ezüstből aranyivadék származik, és így tovább a többieknél is, egyik a másikból. Mármost a vezetőknek elsősorban és legfőképpen azt parancsolja meg az isten, hogy semminek olyan hűséges őrei ne legyenek, és semmit olyan éberen ne figyeljenek, mint az ivadékaikat, hogy a lelkükben milyen anyagok vannak belekeverve.”(III könyv 415a-d) A huszadik életévben szigorú és elfogultság nélküli vizsga szűri ki a legmagasabb tisztség várományosainak

köréből azokat, akik a követelményeknek nem tesznek eleget. A bennmaradok nevelése tovább, folyik még tíz éven át 5 éven keresztül filozófiai képzésben részesülnek, a harcban való jártasságot újabb 15 éven keresztül szerzik meg. Ötvenévesen szilárd és józan férfiakká válnak Ők lesznek a királyok vagy királyi filozófusok, akikben egyesül a hatalom és a bölcsesség. Platón az arisztokrata állameszményhez húz nyilvánvalóan. Nincs örökölt előjog; mindenkinek egyenlő esélye van arra, hogy legmagasabb tisztségekig emelkedjen. Az így kiválasztott vezetők minden bizonnyal egész emberek és nem gyenge széplelkek lennének. Az általános emberi ösztönök és vágyak legalább annyira hajtanák őket, mint az átlagosakat. Az öröknek nem lehet magán tulajdonuk kivéve a l egszükségesebbeket, védelem fejében kapnak annyi zsoldot, hogy egy évre se, sok se kevés ne l egyen. Közös étkezőhelyen étkeznek és közösségben

élnek. Emberi aranyra, ezüstre soha nem lesz szükségük, ezt tanítják nekik, mivel az istenek jóvoltából van szívükben elég arany és ezüst ezt, pedig nem szabad beszenyezni. Egyedinek érzik magukat a városlakok között és büszkék magukra. Az öröknek házastársuk sem lehet, csak közös asszonyok vannak. Platónnak igaza volt abban, amikor úgy vélte, hogy 2 generáció alatt ki lehet nevelni egy ilyen hitet. Bár egy ilyen fajta mítosz kényszerü -9– Platón és a Görög Filozófia elfogadása ősszeegyeztetetetlen a filozófiával és olyan nevelést eredményez, amely elfojtja az önálló gondolkodást. „S így épen m egőrizhetik magukat is meg az államot is ; de hogyha magántulajdonként földet, házakat és pénzt szereznek, akkor őrökből gazdákká és földművesekké, polgártársaik szövetségeseiből pedig bizonyára gyűlöletes kényurakká válna, s egész életüket kölcsönös gyűlöletben és áskálodásban töltik, és

sokkal többször és sokkal inkább kell rettegniük a belső, mint a külső ellenségtől, közben pedig már akkor a végveszély legszélén futnakl maguk is meg az állam is.” (III.Könyv 416d-417-b) Az „igazság” „igazságosság” bizonyos értelemben szinonimája a „törvény „szónak. Az igazság az, mondja, hogy mindenki teszi a dol gát, igen ám, de m i az ember dolga? Platón államában senkinek nincs törvényes apja, tehát azt, hogy mi a dolga, vagy saját hajlama, vagy képességeit mérlegelő állami döntés alapján kell meghatározni. A filozófus legyen mindenkor olyasvalaki, aki megérti Platónt és elfogadja és igazat ad neki. Ez igen csak érdekes álláspont: csak az lehet filozófus aki igazat ad P latónnak? Ezt kétlem!!! Ha minden ember így gondolkodna és e szerint cselekedne bajban lennénk. Platón Athénba átélte az éhínséget és a katonai vereséget: lehet, hogy öntudatlanul emiatt gondolta hogy ezek távoltartása a legfőbb

jó, amit az állam biztosíthat. „Nem lehet szóbizonyításról vagy cáfolásról, hanem csak arról, hogy valakinek tetszik-e az a fajta állam, amelyre Platón vágyik: ha igen, akkor jó, ha nem, akkor nem jó. Ha sokaknak tetszik és sokaknak nem, akkor észérvekkel nem lehet eldönteni a k érdést, hacsaknem nyílt vagy burkolt erőszakkal.” Arisztotelész nyilatkozata: „Ezt a dolgot és sok mást is az évek során újra kell gondolni.” Platón életműve egyrészt összefoglalja az eddigi görög filozófiát másrészt túl is lép rajta, sőt szakít a görög hagyományokkal. A platóni Filozófia utóélete szinte áttekinthetetlenül sokfelé ágazó. Először a neoplatoizmus élesztette fel, mely több évszázadon át a k ései antikvitás uralkodó rendszere volt. A legszilárdabb szövetségese lett a k özépkorban felvirágzó keresztény teológiának és filozófiának. Valódi „reneszánszát” élete meg az újkor elején. Témaválasztásom

a(már emlitett) Platóni filozófia iránti érdeklődésemből fagad. Érdemes átgondolnunk hogy tehetnénk jobbá a világunkat, de nézeteim szerint tőkéletes állam és világ nem létezik. - 10 – Platón és a Görög Filozófia Irodalomjegyzék: I. A Filozófia világtörténete- Hans Joachim Störig (H.n) Helikon K 1997 127-134 oldalig 119-122 oldalig II. A Nyugati Filozófia- Bertrand Russell (H.n) Göncöl K 1997 110-118 oldalig 107-109 oldalig III. A filozófia alapjai-Dörömbözi János Nemzeti Tankönyv K. 1998 9-12 oldalig IV. Filozófia szöveggyüjtemény-Dörömbözi János Nemzeti Tankönyv K. 1998 83-122 oldalig - 11 – Platón és a Görög Filozófia