Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » A jelzáloglevél

Alapadatok

Év, oldalszám:2004, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:171

Feltöltve:2008. január 19.

Méret:88 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

A jelzáloglevél A lakossági szolgáltatások bővülésével egyre több hiteltípus vehető igénybe. Ezzel egyidőben a pénzhiánnyal küszködők szembesülnek azzal, hogy a hitelcél, futamidő, biztosíték stb függvényében ismerniük kell a lehetőségeiket, hiszen pénzügyi ismeretek hiányában kiszolgáltatottak és rossz döntéseket hozhatnak. Ugyanilyen dilemával találják magukat szemben a befektetők is. Régebben sokan úgy érezték, hogy elég volt a bankok betéti termékeinek kamatait összehasonlítani, ma pedig rengeteg új lehetőség közül lehet választani. Az erre szakosodott hitelintézetek feladata az, hogy a fenti két csoport igényeit egyaránt kielégítő termékeket hozzanak létre. Jó példa a fentiekre a jelzálogbankok tevékenysége, hiszen végülis nem tesznek mást, mint az általuk kínált hitelek finanszírozási forrását a jelzáloglevelek értékesítésével biztosítják. A befektetők pénzének felhasználásával

hiteleznek. A lejárati struktúrát a bankok úgy alakítják ki, hogy a forrásul szolgáló jelzáloglevelek lejárata összhangban legyen a hitelek lejáratával. A jelzáloglevél tulajdonképpen a hosszú lejáratú kötvényhez hasonlítható értékpapír, amelyet a jelzáloghitelezésre szakosodott hitelintézet bocsát ki. A jelzáloglevél mögött ingatlanfedezet áll. A jelzáloglevelek hosszú lejáratú értékpapírok, amelyek lehetnek fix, illetve változó kamatozásúak. Csoportosíthatjuk őket aszerint is, hogy bemutatóra vagy névre szólóak-e. A jelzáloglevelek által elérhető hozam jellemzően 1 %kal meghaladja a hosszú lejáratú állampapírok hozamát. A jelzáloglevelek kibocsátásának törvényi kereteit már 1997-ben megalkotta az Országgyűlés, ennek alapján a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) kezdte meg elsőnek a tevékenységét. Az FHB első (zártkörű) kibocsátására 1998-ban került sor, melyet számos nyilvános kibocsátás

követett. Az elmúlt évben két másik jelzálogbank is megkezdte működését (az OTP és a HVB csoport tagjaként). Míg Európában a jelzáloglevelek immár több mint 100 é ve vannak forgalomban, addig nálunk egyelőre ez a fajta befektetési lehetőség meglehetősen újnak számít (bár a második világháború előtt Magyarországon már forgalmaztak ilyen papírokat). A jelzáloglevelek jegyzésében és másodpiaci forgalmában egyelőre az intézményi befektetők (biztosítók, vagyonkezelők, nyugdíjpénztárak) játsszák a főszerepet, azonban a várakozások szerint a magánszemélyek is aktívabb szereplőkké válnak majd ennek a piacnak. Az intézményi befektetőkön kívül állítólag főleg brókercégvezetők a vevői a hazai jelzálogleveleknek. Nem véletlenül, hiszen ezek hozama hasonló biztonság mellett rendre meghaladja az állampapírokét. A jelzáloglevél befektetés előnyeit az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: • viszonylag magas

hozam • hosszú távú befektetés, azonban a tőzsdei forgalmazásnak köszönhetően másodlagos piaci forgalma biztosított, lejárat előtt is pénzzé tehető • a részvényekhez hasonlóan tőkeszámlára helyezhető, adókedvezmény vehető igénybe utánna az elért hozamot adó nem terheli • alacsony kockázat az ingatlan fedezettnek köszönhetően A jelzáloglevél mögött álló ingatlanfedezet a jelzáloglevelet birtokló befektető számára szolgál egyfajta garanciaként arra az esetre, ha a jelzáloglevelet kibocsátó hitelintézet nem tenne eleget tőke- és kamatfizetési kötelezettségének. Ráadásul a fedezetül szolgáló ingatlanok piaci értéke jóval meghaladja a kibocsátott záloglevelek névértékét, így ha netán azok értékesítésére kerülne sor, a befektetők akkor is biztosan hozzájutnának befektetett tőkéjükhöz. Abban az esetben tehát, ha egy jelzálogbank fizetésképtelenné válna, úgy a befektetők a hitelek fedezetéül

felajánlott ingatlanok értékesítéséből jutnának pénzükhöz abban a sorrendben, ahogy a bejegyzések megtörténtek. A jelzáloglevelek előtt minden bizonnyal nagy jövő áll. A hosszú lejáratú papírok hazai kereslete ugyanakkor még korlátozott, miután a legfőbb vásárlónak tekinthető biztosítók és nyugdíjpénztárak portfóliójában a j elzáloglevelek aránya - csakúgy, mint egy-egy kibocsátótól származó papírok aránya - korlátozott. Így várható, hogy a kibocsátások növekedésével párhuzamosan a hazai jelzáloglevelek előbb vagy utóbb a nemzetközi piacon is keresnek majd befektetőt maguknak. Minek köszönhető az állampapírokénál magasabb hozam? 2003 nyarán-őszén a nyilvános értékpapírpiacon eladott jelzáloglevelek hozama volt úgy, hogy 130 b ázisponttal (1,3 %-kal) haladta meg a hasonló futamidejű állampapírokét. Ennek oka az alábbiakban keresendő: • az ingatlan biztosíték adott piaci krach esetén

elértéktelenedhet,ezért a kockázata talán nagyobb egy állampapírénál extrém helyzetek bekövetkezésekor. • likviditási felárat fizet a kibocsátó, mivel a jelzáloglevelek forgalma egyelőre alatta marad az állampapírokénak (kevesebb van belőlük, kisebb sorozatszámban érhetőek el, kevésbé ismertek) Mi a jelzáloglevél hátránya? Nem is hátrány ez, hanem inkább egy szűrő: kinek éri meg jobban ez a befektetési lehetőség? Annak, akinek nagyobb összeg áll rendelkezésére, hosszú távú befektetést keres, szinte teljesen biztos, hogy lejárat előtt nem kell eladnia a papírt. Ugyanis az alacsony likviditás, forgalom miatt nem tudni, mikor, milyen áron lehet eladni a jelzáloglevelet. A papírokat rendszeresen aukciókon lehet megvenni, ahol többnyire a magánszemélyek is tehetnek ajánlatot. Az eladás viszont a Budapesti Értéktőzsdén lehetséges, ahol ugyebár egyrészt brókerjutalékot kell fizetni (ez általában 1 % körül van),

másrészt az ár is változik. A vételi és eladási ajánlatok között pedig akár 1-3 százalékos különbség is lehet, tehát aki lejárat előtt akarja eladni értékpapírját, az könnyen bukhat rajta pár százalékot. Nagybefektetők, százmilliós tételben könnyebben egyezkedhetnek egymással, jobb árat és sokkal jobb brókerjutalékot alkudhatnak ki, a mezei kisbefektetőkre ez nem áll.