Gazdasági Ismeretek | Közgazdaságtan » A modern gazdaság

A MODERN GAZDASÁG Jellemezze a gazdaság kettős funkcióját és a termelési folyamatot! - anyagi szükségletek kielégítése - anyagi alap megteremtése a gazdaság működéséhez Gazdaság: anyagi és nem anyagi szükségletek kielégítése, javak (termékek) előállítása. Szabad javak: többnyire korlátlanul rendelkezésre állnak, néhány kivételével pl. ivóvíz Milyen szakaszai vannak a munkafolyamatnak? - tervezés, előkészítés - szervezés (eszközök, munkatársak kiválasztása) - munkavégzés - ellenőrzés (hibák feltárása) - szabályozás (tapasztalatok visszacsatolása) Melyek az újratermelés fázisai? - termelés - elosztás - csere (forgalom) - fogyasztás Társadalmi újratermelés mutatói: - szűkített újratermelés: bázis évi mutatók > tárgy évi mutatók - egyszerű újratermelés: bázis évi mutatók=tárgy évi mutatók - bővített újratermelés bázis évi mutatók> tárgy év mutatók (fejlődés) Mi a termelő,

másodlagos fogyasztás lényege? A fogyasztás lehet: - személyes (közvetlen) végső felhasználásra - termelő (közvetett) A termelő fogyasztás jelenti a termeléshez felhasznált termékeket, szolgáltatásokat, amelyek lehetnek személyes fogyasztásra alkalmasak (gyümölcs), vagy alkalmatlanok(gépek, berendezések) Soroljon fel néhányat a modern gazdaság erőforrásai közül! a.) elsődleges erőforrások - természetes erőforrások (víz, föld, föld mélyének kincsei) b.) másodlagos erőforrások - munkaerő - tőke A másodlagos erőforrások egymással helyettesítési hatásban vannak, úgy, hogy a kibocsátási szint egyensúlyban marad. Tőke C B A Közömbösségi görbével ábrázolható: Munkaerő ABC- Ahol a 3 nevezetes pont jelentése: Munka intenzív szakasz: sok munka, kevés tőke Átlagos munka és tőke felhasználás: megjelenik a munkanélküliség Tőke intenzív szakasz: sok tőke, kevés munka. Fejlődés gazdasági

egyensúlytalanság. A fejlődés során a közömbösségi görbén „távolodni kell az origótól”, ez pl. úgy lehetséges, hogy az állam megteremti a külföldi tőke fogadásának feltételeit. c.) harmadlagos erőforrások 1 - információ (ár jellegű tényező) d.) negyedleges erőforrások - az első három működtetője, ez a vállalat, vállalkozás. Jellemezze a gazdasági rendszereket a modern gazdaságban! Gazdasági rendszer: a gazdaság szereplői szervezetbe tömörülnek, kapcsolatban vannak egymással, versenyeznek, szerződnek. A szereplők kapcsolatainak összességét, a társadalmi újratermelés, a gazdasági körforgás megvalósulásának módját nevezzük gazdasági rendszernek. Megjelenési formái: - klasszikus, vagy tiszta piacgazdaság - központosított tervgazdaság - vegyes piacgazdaság Klasszikus piacgazdaság - a termelési eszközök magántulajdonban vannak - piaci szereplők: eladók, vásárlók - a termelést a piac hozza

összhangba a szükségletekkel Adam Smith: láthatatlan kéz: Minden piacnak önszabályozó mechanizmusa van, vagyis a piac visszazökken az egyensúlyi pontra. P D P= ár Q= mennyiség S= kínálat D= kereslet 1= egyensúlyi pont, ahol a kereslet és kínálat találkozik. 2= egyensúlyi ár 3= egyensúlyi mennyiség S 1 2 3 Q Központosított tervgazdaság - a termelési eszközök állami tulajdonban vannak - a legfontosabb döntéseket az állam hozza - központi tervekkel irányítja a gazdaságot Vegyes piacgazdaság - piaci szereplők: eladók, vevők, állam - a piaci egyensúly csak véletlenül jöhet létre - a kereslet és kínálat nem találkozik - az állam szerepe: szélsőséges kilengések megakadályozása az ár szabályozásával. A közgazdaságtanban mivel foglalkozik a mikro- illetve makroökonómia? Mikroökonómia: a modern nemzetgazdaság szereplőinek egyéni tevékenységein keresztül vizsgálja a nemzetgazdasági egyensúlyt. Makroökonómia:

összfolyamatok elemzésével, a szereplők meghatározott szférámba való csoportosításával vizsgálja a nemzetgazdasági egyensúlyt. Mit jelent a piac közgazdasági értelemben? - kereslet és kínálat összessége - kereslet és kínálat egymásra hatása - kereslet és kínálat találkozása Mit mond a kereslet és kínálat törvénye? P Kereslet D Ha az ár változik, akkor a kereslet mennyisége változik: - Ha az árak nőnek, a kereslet csökken - Ha az árak csökkennek a kereslet nő 2 Q Nem ár jellegű tényezők változása keresletváltozást eredményez: - fogyasztók ízlése, - fogyasztók száma, - fogyasztók pénzjövedelme, - kapcsolódó áruk száma, - fogyasztói várakozások. Kínálat Ha az ár változik, akkor a kínálati mennyiség változik: - ha az ár magasabb az egyensúlyi árnál, akkor a kínálat meghaladja a keresletet (árutöbblet). Ennek hatására csökkennek az árak, nő a fogyasztás - Ha az ár alacsonyabb az egyensúlyi

árnál, akkor a kereslet meghaladja a kínálatot (áruhiány). Ez árnövekedést fog eredményezni, növekedni fog a kínálat P S Q Nem ár jellegű tényezők változása kínálatváltozást eredményez: - erőforrások ára - technológia - adók - más áruk árai - eladók száma AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOK HELYE A MODERN GAZDASÁGBAN Mi az üzleti vállalkozás? Emberi tevékenység, amelynek alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérésével. Soroljon fel néhányat a vállalkozás előnyei és hátrányai közül! Előnyök: - nyereség - önállóság - kielégítő életstílus Hátrányok: - önálló tőke, munkabefektetés nagy kockázat - családi és üzleti élet összeegyeztetése - elkötelezettséget, önfeláldozást igényel. Jellemezze a vállalkozók jellemző tulajdonságait - Előbbre jutás vágya: szívesen versenyeznek, szeretnek megfelelni a feladatoknak - Hajlandóság kockáztatásra: eltérő mértékű, de mindenképpen

szükséges - Önbizalom, problémamegoldó készség - Kiút keresése: kényszervállalkozók. Lehetnek külföldre, vállalatból, feminista, szülőktől, feleség, társadalmi, oktatási menekülők. Hogyan azonosítaná a vállalkozások külső (makro) környezeti tényezőit? Nem közvetlenül hatnak a vállalkozásra, másodlagos tényezők. a.) Gazdasági környezet gazdaságpolitika - globalizáció b.) Techonlógiai környezet (K+F) - tőke befektetése eszközökbe c.) Szociális-kulturális környezet 3 - mediterrán, angolszász, posztszocialista d.) Politikai-jogi környezet Röviden mutassa be melyek a főbb makrogazdasági üzenetek a vállalkozások számára! Külkereskedelem: Deviza bel- és külföldiek között zajló közgazdasági jószágáramlás. Fizetési mérleg: Áruk, szolgáltatások, pénzügyi aktívák (tőke, munkajövedelmek) mérlege, melynek végső egyenlege 0. Mérlegtétel megnevezése I. Folyó fizetési mérleg II. Tőkemérleg III.

Jegybanki mérleg IV. Statisztikai tévedések, kihagyások Aktív XÁruk>IÁruk XTőke<ITőke Mindig aktív Passzív XÁruk<IÁruk XTőke>ITőke Folyó fizetési mérleg (külkereskedelmi mérleg): áruk, szolgáltatások áramlása, éven belül hatályosulnak. Tőkemérleg: éven túl hatályosuló pénzeszközök mérlege, méri a be- és kiáramló tőkét, munkajövedelmet. Jegybanki mérleg: Mindig aktív, intervenció fedezete Statisztikai tévedések, kihagyások: A mérleg fő összegének 1%-a. Aszály, árvíz, vis major kiadásokat tartalmaz. Üzenet lehet még: infláció, államadósság, gazdasági növekedés értékei, mutatói. Mutassa be a nemzetgazdaság teljesítményének mérését! Bruttó hazai termék GDP: Belföldön megtermelt összes jövedelem, megtermelt termék. GDP= BRUTTÓ KIBOCSÁTÁS-TERMELŐI FOGYASZTÁS GDP= Go-C1 Bruttó nemzeti jövedelem GNI: az ország állampolgárai által realizált összes elsődleges jövedelem. GNI=

BRUTTÓ HAZAI TERMÉK+ BE- ÉS KIÁRAMLÓ JÖVEDELMEK EGYENLEGE GNI= GDP+(Iimp-Iex) Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem GNDI: GNDI=GNI+ (Transzferek egyenlege) Nettó mutatók: NDP, NNI, NNDI Nettó mutatók= Bruttó mutatók- Értékcsökkenés Minél kisebb az értékcsökkenés, annál fejlettebb a gazdaság. Transzfer: viszonzatlan átutalások, nincs mögötte szolgáltatás. Mutassa be a gazdasági növekedés hatásait a vállalkozásokra! A gazdasági növekedés meghatározható, mérhető: - GDP, NDP adott időszakban történt növekedéseként - 1 főre jutó GDP, NDP adott idő alatt történt növekedéseként. A gazdasági növekedést általában a növekedési ütem éves %-ban szokták kifejezni. A GDP a munkaórák száma, és a termelékenység függvénye. A munkaórák száma függ a létszámtól, és az átlagos munkahét idejétől. A termelékenységet meghatározó tényezők: - Technológiai fejlődés, tőkejavak, munkaerő minősége A

gazdasági növekedés hajtóerői: - Munkaerő, munkatermelékenység, tőke Ha a munkaerő gyorsabban nő, mint a tőke, akkor a termelékenység csökken, mert minden egyes dolgozóra kevesebb termelőeszköz jut. Ha a munkaerő gyorsabban csökken, mint a tőke, akkor a termelékenység növekedni fog. (Magyarországon a 90’-es években) Munkaképességük szerint hogyan azonosíthatjuk a foglalkoztatottakat? 1.) Munkavállalási korú népesség - Aktívak: foglalkoztatottak, munkanélküliek 4 - Nem aktívak: tanulók, gyed, gyesen lévők 2.) Munkavállalási koron kívüli népesség - ezek is lehetnek gazdaságilag aktívak, vagy inaktívak. Milyen fajtái vannak a munkanélküliségnek? - önkéntes - technológiai (technikai fejlődés következtében) - surlódásos (rövid távú) - strukturális (szakképzettség miatt) - konjukturális (gazdasági válság következtében) Az infláció milyen fajtáit ismeri, kik az infláció legfőbb szenvedő alanyai?

Infláció: tartós, általános, nagyméretű árszínvonal emelkedés. - kúszó infláció: nem éri el a 10%-ot, kezelhető, kiszámítható - vágtató infláció: 2 számjegyű, 35%-ig kezelhető, kiszámítható - hiper infláció: 3, vagy több számjegyű, kezelhetetlen, kiszámíthatatlan Szenvedő alanyok: fix. Pénzjövedelemmel rendelkezők, hitelezők, pénzüket megtakarító emberek. Mennyiben hat a monetáris és fiskális politika a vállalkozások működésére? Fiskális politika (költségvetési politika) /Pénzügyminisztérium; Veres János Bevételek Kiadások 10 % privatizáció, koncesszió (jogok Elsődleges kiadások: értékesítése) - adóvisszatérítések - kormányzat kiadásai 90% adó Államadósság törlesztése (tőke+kamat) A költségvetés lehet szufficites, vagy deficites. Általában veszteséges, ez magasabb államadósságot eredményez, ennek fedezésére magasabb adókat vetnek ki a vállalkozásokra. Monetáris politika: Forgalomban

lévő pénzmennyiség szabályozása, a hazai fizetőeszköz védelme. / Jegybank, elnöke: Simon András Jövedelempolitikát folytat minimálbér nagyságának szabályozása. Hogyan azonosítaná a vállalkozások belső környezeti tényezőit? Közvetlen hatást gyakorolnak a vállalkozás működésére, teljesítményére. Eltérő érdekeik vannak: - tulajdonosok( tőke, profit orientáltak) - menedzserek (működés, fenntartás) - alkalmazottak (jövedelem maximalizálása) Jellemezze a vállalkozások külső és belső érintettjeit! Külső érintettek: Makroérintettek: Nem közvetlenül hatnak a vállalkozásra, másodlagos tényezők. a.) Gazdasági környezet gazdaságpolitika - globalizáció b.) Techonlógiai környezet (K+F) - tőke befektetése eszközökbe c.) Szociális-kulturális környezet - mediterrán, - angolszász - posztszocialista d.) Politikai-jogi környezet Mikroérintettek: - fogyasztók - szállítók piac, fogyasztói igények kielégítése -

versenytársak - állami intézmények (törvények, szabályzatok, támogatások) - Érdekképviseletek (kamarák, szakszervezetek) 5 - Pénzügyi közvetítők (bankok, biztosítók) - Természeti környezet Belső érintettek: Közvetlen hatást gyakorolnak a vállalkozás működésére, teljesítményére. Eltérő érdekeik vannak: - tulajdonosok( tőke, profit orientáltak) - menedzserek (működés, fenntartás) - alkalmazottak (jövedelem maximalizálása) Melyek a vállalkozások működését befolyásoló tényezők? - a vállalkozás mérete - a termékek, szolgáltatások jellemzői - piaci kapcsolatok - termelési, és informatikai struktúra (horizontális, vertikális, vegyes) - telepítési helyzet (telephely elhelyezkedése) - szervezet eredete Milyen szervezeti formáit ismeri a vállalkozásoknak? Jellemezze a legismertebbeket! 1.) Állami vállalat 2.) Egyéni vállalkozás - természetes személy üzletszerű –saját nevében és kockázatára,

rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége. - Felelőssége korlátlan - Vállalkozói igazolvány szükséges - Új munkahelyeket hoznak létre. 3.) Társas vállalkozás - Gazdasági Társaság - Szövetkezetek A Gazdasági Társaság formái: - KKT - BT - Egyesülés - KV - KFT - RT (nyRT, zRT) Gazd.társ Felelősség Induló Egyéb jellemzők forma tőke KKT Korlátlan, --Minden tag személyesen közreműködik, egyetemleges kötelezett vagyoni hozzájárulásra BT Beltag –korlátlan --Beltag személyes közreműködése Kültag – bevitt kötelező vagyon erejéig KFT Bevitt vagyon erejéig 0,5 millió RT Részvények erejéig 5 millió Tagsági jogrészvény, 4 felügyeleti szerv Milyen előnyei és hátrányai vannak a Kft-nek és az RT-nak? KFT. RT. - Előnyök egyszerű alapítás korlátolt felelősség vezetői munkamegosztás lehetősége jogi szabályozottság tőke és hitelforrások adózási előnyök korlátozott

felelősség tőkebevonási lehetőség adókedvezmények egyszerű tulajdonoscsere 6 - Hátrányok nyereség megosztása személyi konfliktusok lehetősége munkavégzés, vezetés egyenetlensége - bonyolult alapítás magasabb indulótőke nyilvános adatszolgáltatás megfelelő cégméret szükséges hozzá Magyarországon melyik vállalkozási formából van legtöbb? Tk. 2001 dec31-én: 1. egyéni vállalkozás 2. BT 3. KFT 4. KKT 5. Szövetkezet 6. RT A magyar gazdaság rendszerváltás utáni fejlődésének melyek a legfontosabb tendenciái? - Pangás, reformok 1987-1992 - Egyensúlyvesztés 1993-1994 - Stabilizáció 1995-1996 - Fellendülés 1997-2000 - Korrekció 2001-2002 STRATÉGIAI ALAPOK Mi a vállalat, vállalkozás alapvető célja? A fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérése mellett. Mit fejez ki a vállalat küldetése? - Kifejezi, és körülhatárolja a vállalkozás működési körét, és - megkülönböztető jegyeket ad más

vállalatokhoz képest. Milyen tulajdonságokkal jellemezhetők a vállalati célok? - hierarchikusan strukturáltak - az egyéni célok összeegyeztethetőeknek kell lenniük a vállalati célokkal, a szervezet hatékony működésével. - Fölérendelt célok létezése ( a szervezet rendelkezik vele, az egyének nem) Milyen elemekből épül fel a vállalati célstruktúra? a.) alapvető cél - a fogyasztói igények kielégítése nyereségesen b.) küldetés - hogyan éri el a vállalat az alapvető célt c.) távlati cél - mit kell teljesíteni a küldetéshez d.) közvetlen cél - irányítási célok, feladatok e.) operatív célok - akciók eredménye Kiket nevezünk belső érintetteknek? Tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók. Milyen két alapvető struktúrára épülnek fel a szervezetek? - szervezeti struktúra (hierarchikus) - folyamatstruktúra (tevékenységek folyamata) Mi a lényege a folyamatszemléletnek? A célok eléréséhez szükséges tevékenységek

egymásutánisága alkotja a folyamatokat, amelyek nem lehetnek hosszabbak, számosabbak, mint amit a célelérés igényel. A szervezetek szintén nem lehetnek nagyobbak, mint amit a folyamatokban ellátandó tevékenységek igényelnek. - Főfolyamatok - Feltételi folyamatok - Kisegítő- kiszolgáló folyamatok - Irányítási folyamatok Mi az értéklánc alapú felosztás lényege? Porter Cél: a fogyasztói igények megfelelő kielégítése, minél magasabb értéket képviselő terméket, szolgáltatást hozzunk létre a vállalat működése során. 7 Támogató tevékenységek (közvetlenül nem jelenik meg a profitban): - Vállalati infrastruktúra (pl. pénzügyek, tervezés) - Emberi erőforrás-menedzsment - Technológia menedzsment - Beszerzés Elsődleges tevékenységek (közvetlenül befolyásolják a profitot): - Logisztikai tevékenységek - Termelés - Marketingfolyamatok - Értékesítési folyamatok, szolgáltatások Melyek a vállalati stratégia

legfontosabb elemei? - legfőbb célok - tevékenység keretei, változtatásuk szabályai - programok, célok elérése Milyen funkcionális stratégiákat ismer? - logisztikai - marketing - termelési - innovációs Hogyan történik a stratégia lebontása tervekké? 1 1. 2. 3. - humán - pénzügyi Felsővezetők Középvezetők Alkalmazottak 2 3 Felsővezetők: - hosszú távú stratégia - jövőalkotásukban küldetést vállalnak Középvezetők: - szakterületekre vonatkozó üzleti stratégiát fogalmaznak meg - számos megjelenési formája van - általában középtávú stratégia Alkalmazottak: - funkcionális operatív stratégiát hoznak létre - rövid távú, általában éven belüli stratégia - technológiai környezetben jelenik meg MARKETING Jellemezze a marketing jelentőségét! A vállalat tevékenységének meghatározója, a termék értékesítése. Olyan tevékenységek összessége, amely megismerteti a piaci igényeket, illetve céltudatosan

befolyásolja azt. A marketing fogyasztó, és piacorientált. Mi a marketingstratégia lényege, és melyek a tartalmi elemei? Szükségletek kielégítése, amely lehet: - effektív (jelenlegi) - Latens-féle szükséglet (jövőben szükséglet) Marketingstratégia, tervezés: - fogyasztói szükséglet meghatározása - versenytársak, versenyhelyzet elemzése A marketing vállalati működése: - termékmarketing - ármarketing - értékesítési utak 8 - marketingkommunikáció - marketing szervezet Teljesítmény elszámolás, értékelés, kommunikáció - piackutatás - jelentések, elemzések - információk - ráfordítások, költségek Melyek a fogyasztói vásárlási folyamat elemei? - szükséglet felismerése - információszerzés, összehasonlítás - értékelés - döntés a vásárlásról - vásárlás utáni értékelés Jellemezze a fogyasztói szükséglet elemeit! A fogyasztói igényeket befolyásoló egyéb tényezők: - szociális (család, kultúra,

stb) - pszichológiai (motiváció, tanulás, személyiség) - demográfiai ( kor, nem, jövedelem) - szituációs (nem várt helyzet, időhiány) A fogyasztói döntéshozatal típusai: Alacsony ár, gyakori vásárlás Magas ár, ritka vásárlás A fogyasztói szükséglet meghatározása: - piac szegmentálása - célpiac kiválasztása - pozicionálás Milyen stratégiák közül választhat a vállalkozás a célpiacon elfoglalt helyzete alapján? - termékmarketing - ármarketing - értékesítési utak - marketing kommunikáció Milyen elemekből épül fel a marketingmix? McCany-féle (4P) - termék - ár - hely - vásárlás ösztönzés Bitter-féle (7P) - 4P - Folyamat - Tárgyi bizonyíték (áruminták) - Emberek (kik azok, akik igénybe veszik, megvásárolják) Melyek a termékmarketing elemei? - termékszerkezet - termékéletciklus - a termék bemutatása (azonosítása) Jellemezze a termékéletciklus egyes fázisait! Termékéletciklus: amíg a termék a piacon

jelen van. 1. bevezetési szakasz - forgalom lassan nő - a termék általában veszteséges - stratégiai cél: a termék megismertetése, elfogadtatása - alkalmazott stratégia: behatoló ár (alacsony ár) 9 - kockázat csökkentése: termékcsoportot kezd el gyártani - a terméket egy vállalat állítja elő 2. növekedés szakasza - megjelennek a versenytársak - gyorsan nő az árbevétel, nyereség - stratégia: reklámhadjárat, termékkorszerűsítés, ár csökkentése - az első vállalat kutatásfejlesztési hányadot képez 3. Érettség szakasza - a piac telítődik, nincs több szegmensnyereség csökken - a termelés már nem teljes erővel folyikköltségek csökkennek nyereség nő - stratégia: forgalom élénkítés, árak változtatása, kapcsolódó termék bevezetése 4. hanyatlás szakasza - árbevétel, nyereség csökken - stratégia: kihasználni a maradék lehetőségeket, illetve kivonni a terméken minél kevesebb ráfordítással a piacról A

fogyasztási cikkek életgörbéje: az érettség szakasza elnyújtott, hosszabb ideig vannak a piacon. Divatcikkek görbéje: „kétpupu” görbék, 2 érettségi szakasza van (retro láz) Vannak lépcsőzetes életgörbék: Árbevételük lépcsőzetesen növekszik, újabb szegmensek lépnek be, újabb piaci részesedés. Milyen tevékenységet kell ellátni a termék bemutatása során? • Márka, márkanév: az előállító vállalatot szimbolizálja • Csomagolás: műszaki szerepe van, az áru fizikai védelme • Címke: tájékoztató szerepe van, eredettanúsítvány is. Melyek az árképzési stratégia elemei? - árpolitikai célok kiválasztása - a kereslet meghatározása - a költségek becslése - a versenytársak árképzésének elemzése - az árképzés módszereinek kiválasztása - a végső ár meghatározása Az árképzés céljai: - profit, árbevétel maximalizálása - forgalomnövekedés - piaci részesedés növelése - piac lefölözése - túlélés

Mi az a fedezeti elv, hogyan működik a gyakorlatban? Skinner szerint 3 elv szerint képezhetjük az árakat: - költségorientált (teljes költség+ meghatározott százalék) - versenyorientált (piaci árszint) - keresletorientált fedezeti elv: az a legalacsonyabb értékesítési szint, amely mellett a termelés összes költsége megtérül. Volumenfüggetlen költségek 10 Volumenfüggetlen költség: bérleti díj, écs. Termelés mennyiségétől függetlenül fennáll Volumenfüggő költség: anyag, energia, munkabér Fedezeti pont: ahol az árbevétel fedezi az összes költséget. Üzembezárási pont: az árbevétel csak a változó költségeket fedezi, vagyis ahol a veszteség egyenlő az állandó költségekkel. A fedezeti ponthoz tartozó mennyiség meghatározása: Állandó költség Ár-változó költség Mutassa be az értékesítési utakat! - elosztási rendszer: elvek, módszerek összessége, amelyeken keresztül a termék eljut a fogyasztóhoz

(Fizikai folyamatok, tulajdonosváltozások, pénzügyi-, eladás ösztönzési folyamatok, információ áramlás) - disztribúciós rendszer Klasszikus kereskedelem Termelőraktárkiskereskedőfogyasztó Nagykereskedelmi lánc termelőnagykereskedelemraktár, logisztikakiskereskedelemfogyasztó Demigrosz, vagy diszkont rendszer termelőnagykereskedelemfogyasztó Szedd magad akció termelőfogyasztó Jellemezze a marketingkommunikációt! Célja: a fogyasztók informálása, meggyőzése. Feladatai: - reklám (márkareklám, cégreklám, termékcsalád reklám) sajátos változata a szponzorálás - személyes eladás - eladásösztönzés (pl. hűségkártya) - közönségkapcsolatok (prospektusok, kiállítások, rendezvények) - DM- Direkt Marketing (levél, telefon, e-mail, sms) Mi a piackutatás lényege, és melyek a legfontosabb tevékenységei? Lehet a vállalat belső részlege, vagy külső önálló cég. A piackutatás vásárlói szokások felmérése. A piackutatás

folyamata: - probléma definiálása - kutatás tervezése - adatgyűjtés, elemzés - eredmények megállapítása - összegző megállapítások A piaci szerkezetek, piaci formák, a vállalat piaci környezete - Monopol piac • kínálati monopólium • keresleti monopólium • kétoldali monopólium Holtteher-veszteség: kevesebb termékhez magasabb (monopol) árat rendel hozzá. Az az integrált jövedelemtípusú mennyiség, amely a fogyasztói többlet része lenne, de a monopólium a hozzá tartozó terméktömeget meg sem termeli, így az az egész társadalom számára elvész. - Oligopolpiac • kevés vagy néhány eladó, kevés vagy néhány vevő - Korlátozott piac • a monopol, és az oligopolpiac együttesen - Tiszta piac: sok eladó, sok vevő, verseny jellemzi 11 A piac szegmentálása Fogyasztói csoportok kialakítása, mely történhet természetes vagy mesterséges módon. Egész piac piacrészekre való bontása. A piac szegmentálásakor figyelembe

veszik: - fogyasztói csoportok átlagos jövedelmezősége - prognosztizált növekedési ütem - versenyviszonyok - marketing stratégia Pozicionálás - termékek tulajdonságainak meghatározása - termék előnyeinek meghatározása Piaci versenystratégia Piacvezető stratégia: az a vállalat alkalmazza, amelynek a piaci részesedése meghatározó a piacon, általában diktálja az árakat, versenyelőnyben van új termékek bevezetésében. Piackihívó stratégia: a vállalat felfutó pozícióban van, de nem piacvezető, erőteljesen törekszik piaci részesedésének növelésére. Piackövető stratégia: piaci pozíciójának fenntartására törekszik Meghúzódó stratégia: cél a fennmaradás, kis- és közepes vállalkozásokra jellemző INNOVÁCIÓ Magyarázza meg az innováció lényegét! - tárgyi eszköz gazdálkodás, termelési tényezők új kombinációja Az innováció alapesetei: - új minőségű javak előállítása - új termelési eljárások

bevezetése - új piaci elhelyezés, új szegmensek létrehozása (exportpiac) - új beszerzési források megtalálása - új munkaszervezetek létrehozása, megszűntetése Melyek a versenyképesség főbb forrásai? - Ár: profit elérése erős árversenyben - Megbízhatóság: szállítás pontossága, mennyiségi, minőségi megfelelés - Minőség: magas minőség, termékteljesítmény javíthatóság, élettartam - Szolgáltatás: kiegészítő szolgáltatatás a termékhez - Rugalmasság: gyors reagálás a változásokra Milyen típusait ismeri az innovációs stratégiáknak? Innovációs stratégia típusa Kockázat, hozam, ráfordítás Támadó Magas Védekező Közepes Reagáló Alacsony Mit jelent az innovációs lánc? Ötlettől a megvalósításig. Elemei: - marketing (Latens-féle) - K+F (kutatás, fejlesztés) - Beszerzés, beruházás - Termelés - Értékesítés Írja le a termékfejlesztési folyamat tevékenységeit! Landsvater-féle csiga: az alapötlet

fokozatosan finomul a műszaki, kereskedelmi, gazdasági szűrőrendszeren keresztül. - ötletgyűjtés - termékfejlesztési koncepció - terméktervezés - prototípus megtervezése - próbagyártás - termelés - piaci bevezetés 12 Milyen követelményeket szükséges megvalósítani a technológiafejlesztés során? - a részegységek, alkatrészek számának csökkentése - a sztenderd alkatrészek használata - moduláris tervezés - több funkcióra alkalmas alkatrészek elkészítése - számítógéppel támogatott termelés Mit jelent a szervezet innovációja? A termék-, termelésfejlesztés során szükségessé váló folyamat. Módszere lehet az üzleti folyamatok átszervezése (BPR): - a folyamatot helyezi előtérbe - ehhez a legmodernebb tervezési, szervezési, irányítási megoldásokat alkalmazzák. Melyek a termékfejlesztés lépései? Mit nevezünk tárgyi eszköznek, hogyan valósulhat meg fejlesztésük? Éveken át, több termelési folyamaton

keresztül működnek. - ingatlanok - műszaki berendezések, gépek, járművek - beruházások Fejlesztésük beruházással, illetve üzemfenntartással valósulhat meg. Beruházás, üzemfenntartás szakaszai, lépései: a.) tervezési szakasz, előkészítés  műszaki tervek  terméktervek  technológia  hatósági engedélyek b.) megvalósulás szakasza  pótló vagy bővítő beruházás  építmények kivitelezése, gépek, berendezések, berendezések beszerzése, kezelés  műszaki átadás-átvétel 13  üzembe helyezés  használatbavétel  üzemfenntartás: a tárgyi eszközök műszaki állapotának folyamatos fenntartása, amely lehet:  rendszeresen ellenőrzés  karbantartás – hibajavító karbantartás, megelőző karbantartás  javítás- kis, közepes, nagy  felújítás c.) értékesítés, elszámolás  erőforrás felhasználása  eredmény, értékelés  kommunikáció a szervezeten belül Melyek a

beruházások főbb típusai? a.) Jelleg szerint d.) anyagi-műszaki összetétel szerint - pótló - gép, gépi felszerelések - bővítő - építési és szerelési b.) alany szerint beruházások - kormányzati - egyéb - önkormányzati e.) finanszírozás módja szerint - vállalati - saját forrásból - háztartási - idegen forrásból c.) szerep szerint f.) megvalósulás módja szerint - alap - saját vállalkozásban végzett - járulékos - megrendelés útján, külső - kapcsolódó vállalkozó által Milyen szakaszok és elvégzendő feladatok vannak a projektirányítás-megvalósítás folyamatban? a.) előkészítés - finomított - javaslat kidolgozása erőforrásbecslések - projekt meghatározása - induló értekezlet és szemle - működési terület és az üzleti - jóváhagyás célok kijelölése c.) végrehajtás - a megvalósíthatóság - részletes tervek elemzése - munkaelosztás és – - erőforrásbecslések elfogadás - előzetes tárgyalások -

képzés, és kommunikáció - döntés a projekt - formális felügyelet beindításáról - eredmények elemzése b.) a projekt felállítása - újratervezés - a vezetők kijelölése, - problémamenedzsment megbízása d.) projektzárás - a projekt szervezeteinek, - eredmények bemutatása, és működésének kialakítása elfogadása - tervezés - értékelés - jótállás és garancia Melyek a megelőző karbantartás esetei? - felülvizsgálat utáni karbantartás - naptári időszakonként végzett karbantartás - használati idő szerinti karbantartás - műszaki paraméterek alapján végzett karbantartás - tervszerű megelőző karbantartás (tmk) Soroljon fel néhányat a termékfejlesztésben keletkező dokumentumok közül! - rajzok (alkatrészrajz, munkadarabrajz, összeszerelés rajz) - darabjegyzékek (szerelési egységek, alkatrészek, nyersanyagok jegyzéke) - gyártmánycsaládfa 14 művelettervek (munkafolyamatok leírása, sorrendje, normaadatok, elő-

és utókalkuláció alapadatai, határidő-tervezés) Technológiai fejlesztés dokumentumai: gyártási lap, anyagkivételezési jegy, munkabérutalvány, szerszámutalvány. Tárgyi eszköz-gazdálkodás dokumentumai: egyedi nyilvántartás, állomány- és értékváltozások bizonylata, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, amortizáció (écs.) elszámolása, gazdálkodással kapcsolatos kimutatások, kivitelezési, üzembehelyezési dokumentumok, beruházások megtérülésének számítása, termelési kapacitások és kihasználásuk, tmk tervek, gépnyilvántartó kartonok, gépidő kimutatások. Tárgyi eszközök értékcsökkenése - lineáris módszer: évente az écs. összege azonos - degresszív módszer: először többet, később kevesebbet számolnak - progresszív módszer: először kevesebbet, később többet számolnak - teljesítményarányos módszer: változó az összeg, teljesítménytől függően. Tárgyi eszközök megtérülési mutatói,

gazdasági számításai Számviteli mutatók: nincs a pénznek időértéke, adott időpontra vonatkozik. - Átlagos jövedelmezőség= Évi profit (Profit) Bekerülési érték (Co) Bekerülési érték: aktiválásig felmerült érték Megtérülési idő (PB)= Bekerülési érték (Co) Profit Pénzügyi mutatók: a pénznek van időértéke, amely függ a bank, biztosító által fizetendő kamat nagyságától, a lekötés futamidejétől. Ilyen mutató lehet: - nettó jelenérték - belső megtérülési ráta - jövedelmezőségi index EMBERIERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS Melyek az emberi erőforrással való gazdálkodás funkciói? - munkaerő változása - munkaerő megtartása - munkaerő motiválása - munkaerő hasznosítása Mi a humán stratégia lényege és tartalma? - a vállalat alaptevékenységéhez szükséges munkaerő mennyiségének, minőségének számszerűsítése - munkaerő-szükségletet kielégítő munkaerőforrások meghatározása - munkaerő-piaci

pozíció fenntartását és javítását szolgáló programok Milyen összefüggés van a stratégia és a munkaerő-tervezés között? Munkaerő jellemzők szerint a következő stratégiatípusokról beszélhetünk: - belső fejlesztés - felvásárlás típusú stratégia - szerződéses típus - szövetségre lépés Hogyan bontható fel az EEG tevékenységrendszere? - munkaerő képzése (vállalati kultúra elsajátítása) - munkaerő biztosítása: munkaerő tervezés, munkaerő-kapacitás elemzés) - munkaerő mozgás biztosítása - munkaerő állomány hatékony kezelése - munkaügyi kapcsolatok 15 Mi a létszámtervezés, és melyek az alapvető módszerei? Normaóra szükségleten alapuló számítás: Létszám= Termelés mennyisége X normaóra (időszükséglet) Egy fő által teljesített óra X átlagos teljesítmény% Létszámnormatívák alapján: Gépek, berendezések működéséhez előírt létszám. Kiszolgálási normák felhasználásával

kisegítő-kiszolgáló létszám meghatározása történik (pl. anyagmozgatók). Funkcióelemzés: Tevékenység részekre bontásra. Bázislapú tervezés: Egy korábban használt tényleges létszámból kiindulva. Munkakörelemzés: Munkaköri leírás. Milyen tevékenységet tárgyal a munkaerő-szükséglet kielégítésével foglalkozó csoport? „Fejvadászcégek” - a lehetséges munkavállalók megismerése - kiválasztás - felvétel - beilleszkedés elősegítése Mi a munkaidő-gazdálkodás lényege, milyen előnyei és hátrányai vannak a rugalmas munkaidőnek? Munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállalónak a munkaszerződésnek megfelelően, munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére kell állnia. A munkaidő-gazdálkodás feladata: a munkaerő kapacitás minél teljesebb kihasználása. Munkarend: napi munkaidő kezdete-vége, munkaközi szünet meghatározása. Lehet napi, heti, havi, éves munkaidő keret, illetve lehet folyamatos,

és folytonos. Üzemidő: a munkafolyamatban részt vevő termelőberendezés működési ideje. Műszakszám: egy, vagy több műszak. Rugalmas munkaidőrendszerek Törzsidő+peremidő= teljes munkaidő Előnyei: - nem munkaidő, hanem feladatcentrikus - emelkedik a munkavégzés intenzitása, nincs szükség túlórára - önállóság, erősíti a függetlenség és felelősség érzetét - egyéni adottságokhoz igazodik, összehangolható a vállalati és egyéni elfoglaltság. Hátrányai: - a vezetőtől nagyobb alkalmazkodást igényel, bonyolultabb nyilvántartás, elszámolás - a napi 8-9 órát meghaladó munkavégzés alacsonyabb hatékonyságú, csökkenő munkafegyelmű Milyen munkaerő-mozgási formákat ismer? külső munkaerő-mozgás belső munkaerő-mozgás fluktuáció: munkahelyváltás - mobilitás: külső vagy belső mozgás, amikor a munkavállaló új beosztásba kerül, megváltozik a foglalkoztatás szerkezete. A munkaerő-fejlesztési csoportnak melyek a

legfontosabb tevékenységei? Képzés, oktatás formái: - vállalaton belüli - iskolarendszerű 16 - tanfolyamok, előadások A képzés, oktatás iránya szerint lehet: - Tudás, ismeret fejlesztés - Készségfejlesztés - Magatartás fejlesztés Mi az e-learning lényege, hazánkban hogy halad elterjesztése? Oktatási forma, amely az interneten érhető el. Lehet önálló ütemezésű, vagy oktató által vezetett virtuális tanfolyam. Hazánkban elterjedt Milyen funkciói vannak a béreknek? - Allokációs funkció: munkaerő-áramlás vezérlése - Ösztönzési funkció: a dolgozó magatartásának befolyásolása - Megélhetési funkció: a dolgozó számára bér fedezi a megélhetés kiadásait - Gazdálkodási funkció: a szervezetek részére szolgál - Árstabilizáló funkció: nemzetgazdasági szinten Mi a bérpolitika tartalma? Intézmények, intézkedések, módszerek összessége, amely a bérezési viszonyok befolyásolását, alakítását szolgálják.

Kormányzati bérpolitika /makró Szervezeti bérpolitika / mikro Sorolja fel a bérrendszer elemeit! - alapbér - jutalom - pótlékok - kiegészítő fizetés - prémium - egyéb bér Melyek az ösztönzési rendszerek alapformái? - beosztott munkavállalók ösztönzési rendszere - vállalaton belüli szervezeti egységek ösztönzési rendszere - vezetők ösztönzési rendszere Milyen bérformákat ismer, mikor alkalmazná azokat? - Időbér (órabér, havibér): ahol a végzett munka nem mérhető, változó feladatok, a leterhelés a dolgozótól függetlenül ingadozik. A feladat nagy figyelmet, felelősséget igényel. Ösztönzés: prémium, jutalom - Teljesítménybér: Mennyiségi, minőségi, gazdasági követelmények teljesítése esetén. Fizikai foglalkozásúaknál főleg, vagy pl statisztikai kérdőívezés A teljesítménybér formái: - egyenes darabbér - degresszív darabbér (norma felett csökkenő bér) - progresszív darabbér (norma felett növekvő) A

teljesítménybér elszámolásának módja szerint lehet egyéni, vagy csoportos elszámolású. Csoportos, ha a csoport tagjait azonos irányban akarjuk ösztönözni, egymás keze alá dolgozzanak. - Jutalékos rendszer: általában kereskedelemben alkalmazzák. Garantált bér+ forgalom meghatározott %-a. - Kettős bérformák: Idő és teljesítménybér kombinációja. Ott célszerű alkalmazni, ahol kifejezésre kell juttatni a dolgozók eltérő adottságait, és a munka bonyolultságát. Mutassa be a szervezeti egységek ösztönzési rendszerét a.) a feladat teljesítéséhez viszonyítva, mutatók alapján - tervtípusú - bázistípusú - normatív típusú b.) Elszámolásának módja szerint - elkülönült - eredményen alapuló - kapcsolt eredményen alapuló 17 Milyen módon működik a vezetők érdekeltségi rendszere? Kritériumai a középvezetőkre: - összhang a vezető és az általa irányított dolgozók érdekeltsége között - a középvezető anyagi

elismerése az általa befolyásolható feladatoktól függjön. (az általa irányított egység eredményeinek figyelembe vétele) Felsővezetők érdekeltségi rendszere: - alapbér (általában nem túl magas) - rövid és hosszú távú kiegészítő ösztönzők (pl. év végi bónusz, illetve hosszú távon részvényhez jutás) - juttatások Mi a lényege az átalakuló érdekegyeztetésnek? Munkaügyi kapcsolatok, kollektív (bér) tárgyalások rendszere. Szereplői: - munkavállalók (szakszervezetek, érdekképviseletek) - munkáltatók - állam Az érdekegyeztetésnek 3 szintje lehet: - makroszint (Érdekegyeztető Tanács és a Költségvetési -Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum –minimálbér megállapítása) - Középső szint (ágazati kollektív szerződések) - Mikroszint (vállalati kollektív szerződések) Az emberi erőforrások informatikai feldolgozása során milyen feladatokat kell elvégezni? - Munkaügyi nyilvántartás - Munkautalvány

(termelésvezetés részére) - Munkaidő nyilvántartás (ledolgozott idő, kieső idő rögzítése) - Munkabérek, jövedelmek, TB elszámolása időadatok feldolgozása teljesítményadatok feldolgozása bérszámfejtés időadat- és bérelemzések - Bérköltségek felosztása (bérek, járulékok, adók termelési költségként való elszámolása) - Humánkontrolling LOGISZTIKA Melyek a logisztikai rendszer főbb tevékenységei? Logisztika: anyagi természetű folyamatok optimalizálása, az anyagok „átalakítása” pl. csomagolás, címkézés. Az anyagok tárolása, készletezése, áruelosztás, szállítás készletgazdálkodás. Melyek a logisztikai funkciókhoz kapcsolódó főbb célkitűzések? a.) Teljesítménycélok - magas fokú szolgáltatás, értékesítési piac ellátása - gyártás ellátása - a határidők legjobb betartása - a minőség és mennyiség betartása b.) Költségcélok - anyag és általános költség optimalizálás - raktárkészlet

optimalizálása - átfutási idők csökkentése - kapacitáskihasználtság optimalizálása 18 Milyen kölcsönhatások léteznek a marketing és a logisztika között? A marketingnek és a logisztikának szoros összhangban kell működnie. A fogyasztói igények változásával változik, változnia kell a termékszerkezetnek. A logisztika általában reagáló tevékenységű a marketing szempontjából. Marketing Logisztika a piacon jelenlévő termékek figyelése Termék-, anyagkészletek felhalmozódásának figyelése A fogyasztói igények folyamatos A fogyasztói igények figyelembe felmérése ár és minőség tekintetében, a vétele, termékfejlesztés logisztika tájékoztatása A kifejlesztett termék megismertetése, Üzemi kapacitás felmérése az ő elfogadtatása termék tekintetében Előzetes értékesítési adatok szolgáltatása Egyéb kereskedelmi igények a logisztikának kielégítését nem veszélyezteti e az új termék bevezetése Kereskedelmi

és fogyasztói visszajelzések További fejlesztési igények vizsgálata továbbítása a logisztika felé a termékfeljesztőkkel A logisztikai rendszer milyen alkotóelemekre bontható? 1. Stratégia, tervezés - beszerzési stratégia - értékesítési stratégia - készletezési stratégia - információs stratégia 2. Logisztikai folyamatok - beszerzési logisztika - értékesítési logisztikai - anyagáramlási, termelési logisztika - újrahasznosítási logisztika - logisztikai szervezet 3. Teljesítmény-elszámolás, számbavétel, kommunikáció - logisztikai szolgáltatás színvonala - analitika, alapbizonylatok - elszámolás Mi az értékesítési, beszerzési, készletezési stratégia tartalma? a.) Értékesítési logisztika, stratégia - rövid szállítási idő biztosítása - jó szállítási minőség, szállítási készenlét - szállítási megbízhatóság, - szállítási rugalmasság - irányítási logisztika Az értékesítési logisztika lényege a

késztermék fogyasztóhoz juttatása, műveletei: - készletezés - csomagolás - kiszállítás - informatikai feladatok b.) Beszerzési logisztika, stratégia - olcsó, minőségileg megfelelő termékek, anyagok biztosítása a termék előállításához - rövid beszállítási idők elérése a szállítóknál - rugalmas, megbízható beszállítás - beszerzési információs rendszer (számítógéppel támogatható, és ütemezhető integrált beszállítási rendszer) - irányítási logisztika c.) Készletezési, termelési stratégia 19 - anyagmozgatás vállalaton belül - készletek összetételére, leköthető eszközök nagyságára vonatkozó döntések - anyagellátási tevékenység megszervezése - irányítási logisztika Milyen készletfajtákat különböztetünk meg? a.) vásárolt készletek - göngyölegek - alapanyagok - irodaszerek - segéd-, csomagolóanyagok - munkaruhák - vásárolt alkatrészek b.) saját termelésű készletek - üzemanyagok -

befejezetlen - fogyóeszközök - félkész - gyártóeszközök - késztermékek c.) árukészletek továbbértékesítési céllal Melyek a legfőbb készletfogalmak? Röviden jellemezze azokat! Biztonsági-minimális készlet: az alá a készletszint alá tartósan nem csökkenhet az érték. Folyókészlet: az a készlet, amelyik a két utánpótlási időpont között biztosítja a folyó felhasználás anyagszükségletét. Átlagkészlet: Átlagkészlet= Folyó készlet 2 Biztonsági készlet + Maximális készlet= biztonsági készlet+folyókészlet Jelző készlet: Elérésekor az utánpótlásról haladéktalanul gondoskodni kell. Milyen döntések meghozataláról szólnak az egyes készletgazdálkodási modellek? Fűrészfogmodell: a rendelési időköz, mennyiség állandó. Kétraktáros modell: a mennyiség állandó, meghatározott szintre csökkenés időpontjában rendelnek. Ciklikus modell: rendelési időköz állandó, mennyiség változik. Csillapításos

modell: rendelési időköz, és a mennyiség is változó Mi a készletnormák jelentősége a gazdálkodásban? A norma a megengedhető szintet írja elő a vállalatok, vállalkozások számára. Meghatározható, kifejezhető: - Időegységnorma (adott készletre vonatkozó időtartam) - Mennyiségi norma (a készlet természetes mértékegységben történő jelölése) - Értéknorma (készletekben leköthető pénzösszeg) - Folyónorma (a megengedhető szint) - Tervnorma (a tervezési időszak anyagszükségletének biztosítása érdekében meghatározott szint) Mi az ABC-analízis lényege? Készletállomány elemzése, amelyre akkor van szükség, ha nagyszámú alkatrészt, anyagot kell raktáron tartani. A normákat ilyenkor lehetetlen minden darab számára önállóan meghatározni, ezért csoportosítani kell az anyagokat: A osztály - legfontosabbak, nagy értéket képviselnek - kevesebb van belőlük raktáron, utánpótlásukra ügyelni kell - jelentős

költségmegtakarítás érhető el a normakidolgozásnál B osztály - közepesen fontosak - gyakoribb rendelés szükséges C osztály - kevésbé fontosak, kis értéket képviselnek - nagyobb mennyiség van raktáron 20 Mutassa be a legismertebb sorbanállási rendszereket? FIFO: Ez a legelterjedtebb, az igényeket érkezési sorrendben elégítik ki. LIFO: Fordított sorrendben elégítik ki a beérkező igényeket. RND (Random): Véletlenszerűen, szabályok nélkül kerülnek kielégítésre az igények. PRI modell: Vannak megrendelők, akik elsőbbséget élveznek (nagyobb mennyiség, érték) Mi a szükséglettervezési rendszer lényege, és milyen elveken működik? MRP: a termelési tervből indul ki, mennyi a késztermék anyagigénye. Az anyagigényt az anyagnormák segítségével lehet meghatározni.  anyagfelhasználási norma: egy késztermék előállításához felhasználandó anyagmennyiség  anyagkihozatali norma: egységnyi anyagból előállítandó

termék mennyiségét adja meg. A normák lehetnek:  Nettó norma: az a mennyiség, amely ténylegesen beépül  Bruttó norma: nettó norma+ hulladék, veszteség (káló)  Beszerzési norma: bruttó norma+szállítási, tárolási veszteségek, azaz össz. beszerzett anyagmennyiség. Mi a forgóeszköz-gazdálkodás, milyen mutatókkal jellemezhetjük? Céljai, feladatai: - a lekötött eszközök értékének csökkentése - az anyag- és készletgazdálkodás feladatainak ellátása, költségeinek csökkentése Mutatói: - kronologikus átlagkészlet - forgási sebesség - fordulatok száma Az anyagi folyamatok lebonyolításakor milyen tevékenységeket kell ellátni: Szállítás, anyagmozgatás - a termékek eljuttatása szállítótól a vállalathoz, onnan a vevőkhöz. - A termeléshez szükséges anyagok vállalaton belüli szállítása. Az anyagmozgatás lehet: üzemek közötti, munkahelyközi, raktáron belüli. Raktározás - készletgazdálkodás legfontosabb

területe, a logisztikai célok megvalósításának helyszíne. Csomagolás, kiszerelés - a termékek fizikai védelme - az áru értékének realizálása, növelése - eredet tanúsítvány Hogyan történik a logisztikai rendszer teljesítmény-elszámolása, nyilvántartása? Nyilvántartások: - anyaggazdálkodás - raktári nyilvántartások - analitikus anyagkönyvelés Teljesítmény-elszámolás történhet: - Szolgáltatások színvonala szerint  Rendelkezésre állási szint: megfelelő készlet mellett, elfogadható rendelkezésre állás  Kiszolgálási idő  Kiszolgálás minősége - Tevékenység költségei szerint  Beszerzési tevékenység költségei (szállítás, rendelésfeladás, áruátvétel, nyomtatványok, raktározás, minőség-ellenőrzés, szállítási veszteség)  Készletezés költségei (raktárak fenntartási költségei, anyagmozgatás költségei, tárolási veszteség, adminisztratív költségek) 21  Anyagmozgatás

költségei (közvetlen, közvetett)  Csomagolás költségei  Hiány költségei ((elmaradt haszon, kötbér, stb.) Hogyan jellemezhetjük a termelőfolyamatokat? A vállalkozás a környezetből felvett erőforrásokat átalakítva új javakat hoz létre. Csoportosíthatjuk, jellemezhetjük: - a termék jellege szerint (egyszerű-összetett) - a termék tömegszerűsége, - a gyártási rendszer jellege szerint (egyedi, sorozat, tömeg) Milyen formákat különböztethetünk meg a gyártási rendszer jellege szerint? Egyedi, sorozat, tömeggyártás. A gyártási rendszer lehet: - Műhelyszerű gyártás: (műhely, üzem, gyáregység) a termelés egy-egy fázisát végzik el. - Csoportos gyártási rendszer: technológiailag jól körülhatárolt munka fázishoz szükséges gépek, berendezések összevonása. - Folyamatos gyártás: a munkahelyek, gépek, berendezések a technológiai műveletek sorrendjében vannak felállítva. - Projektrendszerű gyártás: egyedi,

egyszeri előállítás. Munkaerőt viszik a munkavégzés helyszínére. - Számítógéppel integrált termelés: számítógép vezérli az egyes fázisokat. Sorolja fel a termelési ágakat! - kitermelőipar (bányászat, kőolaj-kitermelés, kőfejtés) - feldolgozóipar (kőolaj, gyógyszerek, háztartási cikkek) - mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdaság (gabona, fa, hal, vad) - élelmiszeripar - építőipar Jellemezze a szolgáltatásokat alapvető vonásaik alapján! - a szolgáltatások eredményének számbavétele nem lehetséges, annak tartalma, tartóssága mérvadó - létrehozása, fogyasztása azonnal megkezdődik, egybe is eshet - szükséges a fogyasztó jelenléte, közreműködése - helyhez kötöttség - halványul a határ a termelés és a szolgáltatás között (integrálódik) A szolgáltatások csoportosítása: - tárgya szerint: irányulhat dologra, vagy személyre - jellege szerint: termelő, illetve nem termelő szolgáltatás lehet. - eredmény

szerint: fizikai-anyagi jellegű, vagy szellemi szolgáltatás - megvalósulás szerint: hosszabb ideig tartó (pl. biztosítás), ismétlődő (pl javítások), vagy alkalmi jellegű (pl. jogi tanácsadás) - személyhez fűződő viszonya szerint: egyénhez, illetve tömeghez, csoporthoz fűződő lehet. Milyen kérdéseket tárgyal a termelési stratégia? Összegző stratégia, az összes stratégiát összefoglalja. Célkitűzései: - gyártási lehetőségek meghatározása - szükséges eszközök, munkaerő, erőforrások összetételének meghatározása - gépek, berendezések elrendezése - termelésirányítási elvek kitűzése. - termelés kapacitás meghatározása - termelés tervezés (műszakfeladatok elosztása termelőegységek között) Mutassa be az ipari termelési folyamatot, és annak alkotórszeit! - Gyártási főfolyamat: célja a termék előállítása - Gyártási segédfolyamatok: kapcsolódó folyamat, általában karbantartás - Gyártási

mellékfolyamatok: melléktermékek, hulladék feldolgozása - Gyártás műszaki előkészítése: tervek és technológiafejlesztés. Gyártás feltételeinek megteremtése. 22 Mi a termelési kapacitás, hogyan határozhatjuk meg? A szükséges erőforrások mennyiségének, és összetételének megtervezése. Az a mennyiség, amelyet a termelő berendezéseken egy év alatt elő lehet állítani. Kapacitás időnorma: a termék előállításához mennyi idő szükséges Teljesítménynorma: egységnyi idő alatt mennyi termék állítható elő. Hogyan bontható fel részekre a termelésszolgáltatási tevékenységrendszer? - Termelési stratégia, tervezés (szükségletek, lehetőségek meghatározása, operatív tervek) - Termelés termelésirányítás, minőségbiztosítás, termelési szervezet) - Teljesítmény-elszámolás, értékelés, kommunikáció (nyilvántartások, jelentések, elemzések, információk, költségelszámolás) Milyen feladatokat lát el a

termelésirányítás? - irányítandó feladatok kijelölése, a rendelkezésre állás vizsgálata - feladatok ütemezése - gyártásfelügyelet - hiba esetén beavatkozás Mi a lényege a számítógéppel támogatott termelésirányításnak? CIM A termelést számítógépes irányítással végzik. Termeléstervezés, szervezés számítógéppel történik költségoptimalizálás Melyek a JIT-módszer elemei? Just in time- éppen időben Termelésirányítási módszer, melynek lényege, hogy csak akkor és csak olyan mennyiségben lehet gyártani, amikor és amilyen mennyiségben irántuk az igény felmerül. Alkalmazásával jelentősen csökkenthető a készletérték, növelhető a termelékenység. (elsőként a Toyota autógyár) Olyan vállalatoknál alkalmazható, akik termékorientáltak, és nagy mennyiségben állítják elő azonos, vagy hasonló termékeiket, stabil piaccal, iparági fejlettséggel rendelkeznek. Mi a minőség? A vevők elvárásainak

teljesítése vagy túlteljesítése. Garvin 5 definíciója: - transzcendens definíció: relatív, általánosan felismerhető - termékhez kapcsolódó definíció: a minőség fontos és mérhető változó - felhasználáshoz kapcsolódó definíció: a minőség szándékolt magatartás - gyártáshoz kapcsolódó definíció: a műszaki szabványok követelményeinek való megfelelés - értékhez kapcsolódó definíció: elfogadható áron megfelelő teljesítmény Melyek a minőségkoncepció fejlődésének főbb szakaszai? Az 1950-es évektől jellemző a világon, a szakaszok hossza 15-20 év. 1. szakasz Minőség-ellenőrzés - végellenőrzés - minőségjavítás az ellenőrzési követelmények szigorításával - termékorientáltság 2. szakasz Minőségbiztosítás - ellenőrzés a fejlesztési-gyártási folyamatban - minőségjavítás megelőzéssel - folyamatorientáltság kezdete - súlypont a műszaki területen - specialisták tevékenysége 3. szakasz

Minőségirányítás (Átfogó TQM minőségkoncepció) - a vezetés felelőssége - munkatársak bevonása 23 - kiterjed minden üzleti, gyártási folyamatra - vevőorientált Mi a minőség-ellenőrzés célja? értékeli a tényleges működési teljesítményt összehasonlítja az eredményeket a célokkal Típusai: - gyártás feltételinek ellenőrzése - gyártásközi ellenőrzés - végellenőrzés Mi a gyártásközi ellenőrzés szerepe, és melyek a főbb formái? Egyes műveletek elvégzésének minőségét, paramétereit ellenőrzi. Megakadályozza, hogy a nem megfelelően végzett művelet után a gyártás tovább folytatódjon. Lehet: - minden darabra kiterjedő - sorozat első darabjának ellenőrzése - mintavételes minőség-ellenőrzés Mi a minőségbiztosítás lényege, és melyek az alkotórészei? Az a tevékenység, amely a bizalom kiépítéséhez szükséges dokumentációt biztosítja minden érintett számára, hogy a minőségfunkció a

vállalatnál hatékonyan működik e. - Minőségpolitika, - Minőségirányítási- és - minőségügyi rendszer. Mi a minőségpolitika lényege? A vállalat minőségbiztosítására vonatkozó, hivatalosan megfogalmazott általános szándéka és irányultsága. A minőségpolitika elkészítése vezetői feladat. Meghatározza a szolgáltatás szintjét, a minőségi célok elérésének módjait. Milyen szerepet töltenek be a minőségpolitikában a szabványok? Egységes termékszabvány 1987 Nemzetközi Szabványügyi Szervezet. ISO9000, amely öt részből áll: ISO 9000 –általános irányelvek ISO 9001 –modell felépítése ISO 9002 –kiegészítő modell ISO 9003 –tesztelés, specifikáció ellenőrzés ISO 9004 –dokumentáció Mi a teljes körű minőségszabályozás lényege? TQM – Minőségközpontú vezetési felfogás, komplex követelményrendszeren alapul vezetői és dolgozói szinten egyaránt. Állandó, folyamatos elemzés, javítás vezetői

elkötelezettség erőforrás menedzsment – fejlesztő alrendszer oktatási folyamat mérés, elemzés, javítás Melyek a teljes körű minőségszabályozás elemei? - állandó, folyamatos javítás - alkalmazottak felhatalmazása - vevő- ügyfél centrikusság - irányítás - oktatás, képzés - támogatóstruktúra (külső tanácsadók, oktatók) - ösztönzés, elismerés - kommunikációk - mérés, elemzés Melyek a minőségbiztosítás fontosabb formái? - MEO (minőség-ellenőrzési részleg) 24 - Minőségi Körök (munkacsoportok 5-9 fő) - Minőségügyi Tanács (tagjai a vezetők) - Minőségi Iroda (végrehajtás, ellenőrzés) Milyen módszerek használhatók fel a minőség elemzésében, értékelésében? - gyakoriság-megosztási grafikon / - Ellenőrző kártyák Pareto-ábra - Szórásdiagram - Ishakawa-diagram - Ok- okozati elemzés - Folyamatábra - Változások ábrája - Ellenőrző lap Hogyan működik az ok-okozati elemzéshez bemutatott

módszer? Hat Szigma módszer: - Filozófia, mérték stratégia. - A vevők igényeire való odafigyelés, hibák kiküszöbölése útján kimagasló eredmény elérése. - A hiba megengedett mértéke 0,01% Stratégiái: - termékek, folyamatok hibáinak állandó javítása, ennek fázisai: - definíció - mérés - elemzés - javítás - kontroll A módszer alapeleme CTQ-kritikus jellemzők vevőközpontú azonosítása. Ennek eszközei lehetnek: kérdőíves felmérések, piaci felmérések. Mutassa be a termelés-szolgáltatás teljesítményelszámolási módszereit! Termelési jelentések készítése. Területei, formái: - beszerzés (anyagköltség, raktári készlet) - készletgazdálkodás (készletszintek, hiányok, készlet költségek) - termelésirányítás (állandó költségek, változó költségek, munka termelékenység) - minőség (selejt, javíthatóság, minőség-ellenőrzés, költségek) - üzemfenntartás (gépkihasználtság, üzemfenntartási

költségek) Az EMU jelentése, kialakulása GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ 1957. alapítók: Franciország, NSZK, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Olaszország = „hatok”. KÖZÖS PIAC = Európai Gazdasági Közösség (EGK) A szerződést Rómában írják alá és megállapodnak még Európai Atomenergiai Közösség (Euro Atom) létrehozásában is. Eredménye: * vámok eltörlése * közös piac létrehozása * áru, tőke, munkaerő szabad áramlása * létrehozza a közös intézményeket 1968. a Vám Unió életbelépése: a vámok teljes eltörlése a „hatok” között és közös külső vámtarifa a kívülállókkal szemben. 1973. csatlakozik Dánia, Írország, Anglia = „kilencek” 1979. létrehozzák az új európai pénzegységet (ECU = ekü), amelyet arra szánnak, hogy európai valuta váljon belőle Európai Monetáris Rendszer 1981. csatlakozik Görögország = ”tizek” 1985 Egységes belső piac 1986. csatlakozik Spanyolország, Portugália =

„tizenkettek” 1990. schengen-i egyezmény: az Unión belüli határokon történő ellenőrzést megszűntetik (megszűnnek a határok) 1992. maastricht-i szerződés: az Unió megteremtésére irányuló szerződés (később) 1995. csatlakozik Ausztria, Finnország, Svédország = „tizenötök 25 1999. a közös európai pénz bevezetése: EURO, árfolyamának rögzítése teljes értékű valutaként 2002. január 1-jétől készpénz is – megszűnnek a nemzeti valuták (kivéve: Dánia, Anglia, Svédország) 2004. 10 új ország csatlakozik: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Lettország, Litvánia, Észtország, Málta, Ciprus 2007. január 1-jén csatlakozik Bulgária és Románia Maastrichti szerződés: Belátható időn belül ki kell építeni a gazdasági és pénzügyi uniót. Közös valuta bevezetése, a tagállamokat egységesítik fiskális, és monetáris mutatókban. A szerződés kritériumai: árstabilitás: az

áremelkedés legfeljebb 1,5 %-al gyorsabb, mint a 3 legalacsonyabb inflációjú tagország átlaga. Költségvetési fegyelem: a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a GDP 3%-át és a teljes államadósság a GDP 60%-át. Valutastabilitás: az ország valutájának árfolyama 2,25%-os ingadozású Kamatlábak közelítése: a hosszú lejáratú hitelek kamatlába csak 2%-al haladhatja meg a 3 legalacsonyabb értékkel rendelkező ország átlagát. A kritériumoknak 2 éven át meg kell felelni, utána az ország beléphet az Euro-zónába. Az EU és Magyarország Az egykori KGST-tagországok az 1980-as évek végéig nem léphetnek hivatalos kapcsolatba az EGK országaival. 1973 Belépünk a GATT-ba, ennek előnye, hogy tagjai nem részesítik egymást hátrányos megkülönböztetésben. A kereskedelmi akadályok lebontása lassan folyik, az Unió és Magyarország kapcsolatára jellemző, hogy importunk több, mint 60%-a az Unióból származik, és Magyarország legnagyobb

gazdasági partnere import tekintetében is az Unió.1988 1988 EGK-val szerződéskötés, magyar áruk hátrányának megszűnése. 1990-ben az Európai Tanács tagjává vált (1991-ben oszlik fel a KGST). 1994 Európai Megállapodás, a társulat segíti a csatlakozást. Április 1-jén hivatalosan kértük felvételünket az Unióba. 1998- csatlakozási tárgyalások. 2004. május 1-jétől Magyarország az Európai Unió tagja A MENEDZSMENT ALAPJAI Milyen elemek alkotják a vezetés lényegét? Az egyének és a szervezet céljainak szervezett módon történő folyamatos fejlesztése. 1. Feladat és szervezet vezetése 2. Emberek vezetése 3. Munkafolyamat vezetése Mit értünk tanulási folyamaton a vezetésben? ??????????? Mi a különbség a menedzser és a vezető között? Menedzser Vezető Itt és most Jövőkép Motiváló Karimatikus Folyamatismeret Emberismeret Miként csináljuk Mit csináljunk Az IQ dominál Az EQ dominál A gyengeségek kiküszöbölése Az

erősségek erősítése Konvergens gondolkodás Laterális gondolkodás Az egyetlen jó megoldás megtalálása A nóvum kitalálása „A menedzserek jól csinálják a dolgukat, az igazi vezetők pedig jó dolgokat csinálnak.” Warren Bennis és Burt Nauns. A kutatók szerinti vezetői típusok csoportosítása: - elképzelés és megvalósítás szerint 26 - alacsony és magas hatékonyság szempontjából - áldozat tip. vezető: alacsony hatékonyság, gyenge elképzelés - álmodozó tip. vezető: igen jó elképzelő, de gyenge megvalósító Sok alternatíva létrehozása egy problémára. - végrehajtó tip. vezető: jó megvalósító, de gyenge elképzelő (profittermelő) - menedzser tip. vezető: egyaránt jó elképzelés, és megvalósítás Decentralizált tip Döntések jellemzőek: csoportos döntés az álmodozó és végrehajtó tip. vezetőkkel Mit takar a vezető beszámoltathatósága és felelőssége? A felelősség irányulhat az alábbiak felé,

ezeknek céljai, feladatai: - a tulajdonosok (tőkejövedelem, befektetés megtérülése) - az alkalmazottak (munkahelyek stabilitása, jövedelmek, morális elvárások) - a vevők (elégedettség, szavatosság, minőség, választék) - a szállítók (megbízható partnerség, pontos kifizetés) - a társadalom (törvények betartása, adók megfizetése, környezetvédelem) Melyek a vezetés forrásai, jellemezze őket! - Elsődleges források: anyag, energia (változó költségek) a termelés/ szolgáltatás megvalósításához. - Másodlagos források: pénz, munkaerő, az alkalmazottaktól függ az előállított termék/ szolgáltatás minősége, a pénzügyi menedzsment gondoskodik a szükséges pénzügyi forrásokról, illetve ezek hatékony elosztásáról. - Harmadlagos források: információ, amely a versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen. - Negyedleges források: menedzsment (csoportos döntéshozatal), a szervezet céljainak elérése érdekében.

Jellemezze az egyes vezetési szinteken tevékenykedő vezetőket! + vezetői specializáció 1890-es évektől elterjed a tömegtermelés. Létrehozták a vezetési piramist (vezetői szintek felépítése) Alsó szintű vezetés: operatív szint, napi megvalósítási feladatok, technikai folyamatok irányítása. Középvezető szint: humán típusú stratégia, feladataik elsősorban alkalmazottak, vezető társak kiválasztása. Felsővezető szint: hosszú távú elképzelések, koncepció, misszió. Amortizációs ciklusokra vonatkozó feladatok (tárgyi eszközök cseréje, innovációja, bővítő típusú b beruházások) 1970-es évekre jellemző, hogy a munka termelékenysége bővül. Középvezetői szinten megjelenik a specializáció, kibővülnek a feladatok. A főképp humán feladatokat ellátó középvezetőket felváltják: - pénzügyi középvezetők (dinamikus típusú terveket hoznak létre, megjelenik a pénz időértéke. Több évekre szóló cash-flow

tervekre vonatkozik - számviteli vezetők (statikus típusú tervek. A pénznek itt nincs időértéke) - marketing vezetők (nem csak az effektív szükségletek, hanem a Latens-féle igényekkel is foglalkozik.) 1980-as években tovább specializálódnak a vezetők, megjelennek: - a logisztikai vezetők (eladástechnikával foglalkozik) - a humán típusú vezetők átalakulnak: humán erőforrás menedzsment. XX. sz vége: Globalizáció: új típusú munkaszervezetek jönnek létre: konszern, holding. Feladatok: irányítás, optimalizálás, folyamatok kihelyezése fogadó országokba Melyek a legfontosabb vezetői képességek? Alapvető képességek: - technikai (szakmai jártasság) - humán (emberi viszonyokban való jártasság, emberek irányítása) - koncepcionális (szervezet mint egész működésének megértését jelenti, felsővezetőkre nézve a legfontosabb elvárás- hosszú távú elképzelés, missziós kapcsolat belső és külső érintettek között. -

stratégiai képességek (XXI. század) 27 A képességek szükségessége egyes vezetői szinteken változó: Felső vezetés: 1. koncepcionális 2. humán 3. technikai képesség Középvezetés: 1. humán 2. koncepcionális 3. technikai képesség Alsóvezetés 1. technikai 2. humán 3. koncepcionális Mi a lényege és jelentősége a vezetői szerepfelfogásnak? A vezetők munkájuk során különböző szerepeket „játszanak el” vállalaton belül, és kívül egyaránt. Ez a szerepfelfogás a vezetői munka funkcionális oldala mellett az ún magatartástudományi oldala Henry Mintzberg szerint a vezetői szerepek: - Emberek közötti szerepek (nyilvános megjelenések, főnöki szerep, kapcsolatteremtő és ápoló szerep) - Információs szerepek (információ gyűjtés, szétosztás, szóvivő szerep) - Döntési szerepek (vállalkozói szerep, zavarelhárítás, erőforrás szétosztás, tárgyaló szerep) Vezetői feladatok 1. Cél kitűzése Szervezeti és egyéni

célok megvalósítása érdekében. A céloknak ösztönözniük kell a teljesítményt. 2. Vezetői irányítás A munkafolyamatok koordinálása, irányítása. Delegálás: a döntés átruházása magasabb vezetői szintről alacsonyabb szintre. Delegálni csak akkor lehet, ha az alacsonyabb szintű vezető ugyanolyan minőségben, és idő alatt hajtja végre a feladatot. A delegáció a munkakör gazdagítása, motivációs eszköz. 3. Problémamegoldás, döntéshozatal A vállalat vegyes piacgazdaságban működése során folyamatosan kockázatnak van kitéve, ezek problémákat okoznak, amelyek zavarják, befolyásolják a vállalat működését. Vannak alapjelek+zavaró jelek. A jó vezető nem vesztegeti az időt jelentéktelen problémákkal, a fontos kérdésekkel foglalkozik, tudja milyen döntéseket szükséges hozni, és hogyan. A jó vezető analizálja a problémát, amíg nem ismeri a probléma okát, mindig megkérdezi: „miért?”, időközben tárgyal a

többi vezetővel, vagy decentralizált módon megoldja. 4. Kommunikáció Összetett fogalom, vállalaton belül, illetve a vállalat és külső környezete közötti információáramlás. A jó kommunikációs képességnek 3 fő összetevője van: - ráérzés mások problémáira - megfelelő közeg kialakítása - megfigyelőképesség 5. Képzés, tanácsadás A vezetők a szervezet tagjainak oktatói, tanácsadói. A jó vezető foglalkozik a beosztottjaival, a feladatok ellátása során tanácsot ad a munkájukhoz, foglalkozik képzésükkel. 6. Változások, konfliktusok kezelése A változás az élet ténye. A rátermett vezetők felismerik ezt, és kezelik, nem hagyják, hogy a változások legyőzzék őket. A változások konfliktusokat eredményeznek, de ezek viszik előre a szervezeti struktúrát, magasabb teljesítmény elérését irányozzák elő. 7. Diplomáciai készség 28 Erre a vezetői képességre szükség van a vállalaton belül, és a külső

érintettekkel egyaránt. (Pl bürokrácia csökkentésére, annak érdekében, hogy a dolgok minél hamarabb elintéződjenek.) 8. Gazdálkodás az idővel Az idő lényeges eszköz, illetve félelmetes korlátozó akadály a vezetési tevékenységben. A vezetőknek hatékonyan és eredményesen kell tudni gazdálkodni vele. (Pl munkatársak idejének megtervezetése, szervezése, ellenőrzése.) „Nem”-et mondás művészete 9. Értékelés, jutalmazás Beosztottak teljesítményének értékelése az egyéni és szervezeti célkitűzések teljesítése alapján. Formái pl előléptetés, fizetésemelés, új munkaelosztás, dicséretek Jellemezze az emberek közötti szerepek tartalmát! Emberek közötti szerepek - nyilvános megjelenések: látogatók fogadása, elismerések átadása, elnökölés értkezleteken. - főnöki szerep: dolgozók felvétele, elbocsátása, elismerése, motiválása. - kapcsolatteremtő és ápoló szerep: hatékony kapcsolatrendszer

kialakítása, működtetése. Jellemezze az információs, illetve döntési szerepek tartalmát a vezetői munkában! Információs szerepek - információ gyűjtés: friss aktuális információk ismerete (külső, belső) - szétosztás: szervezet tagjainak történő információátadás - szóvivő szerep: szervezeten kívülre információátadás a szervezeti célok szem előtt tartásával. Döntési szerepek - vállalkozói szerep: szervezet fejlesztés - zavarelhárítás: napi működés problémáinak kezelése - erőforrás szétosztás: az erőforrások hatékony felhasználása, folyamatos mérlegeléssel. - tárgyaló szerep: külső és belső szereplőkkel kompromisszum keresése a célok elérése érdekében. Hazai vagy külföldi menedzser hatékonyabb? A hazai hatékonyabb, mert ismeri a hazai viszonyokat. Külföldi vezető előnyei: műszaki és vezetői tapasztalatok, kapcsolat az anya- és leányvállalat között, előnyös a vállalat arculatának,

támogatás az „anyától”. Hazai vezető előnyei: kevesebb fizetés, költség, saját kultúrkör, a helyi arculat van előtérben, az előléptetés elvei a környezethez hasonlóak, nincs szükség munkavállalói engedélyre. A sikeres munkahelyi vezető kapcsolatai, képességei, jellemzői, tevékenységei Kapcsolatai: - beosztottak - vezetőtársak - felettes vezetők - érdekképviseletek (szakszervezetek) Képességei: - szakmai jártasság - emberekkel való bánásmód - humán készségek (empátia, kommunikációs készség, motivációs készség, tolerancia és megértés, oktatási, nevelési, fejlesztési készség) - koncepcionális vezetési készség - kapcsolódó vezetői készségek (célmeghatározó készség, koordinációs, ütemezési, ellenőrzési készség, időgazdálkodási készség, felfogó készség- váratlan események esetén) Jellemzői: - képesség és hajlandóság delegálásra - a hatalomgyakorlás megfelelősége - személyes

példamutatás - vezetői szerepvállalás megítélése - vezetővé válás tudatos vállalása 29 Tevékenységei Feladatfunkciók: - a feladat meghatározása - tervezés - munka és erőforrások elosztása - minőség és munkatempó ellenőrzése - terv és teljesítmény összevetése - terv módosítása Egyéni funkciók: - törődés az egyéni problémákkal - egyének biztatása - elismerés, státusz nyújtása - egyéni képességek elismerése, felhasználása - egyén képzése Csoportfunkciók: - teljesítménykövetelmények felállítása - fegyelem fenntartása - csapatszellem kialakítása - biztatás, motiválás, értelmes munkavégzés érzetének kialakítása - helyettes vezető kinevezése - csoporton belüli kommunikáció biztosítása - csoport képzése, feladatok előzetes begyakoroltatása Mi a munkahelyközpontú vezetés lényege? Klasszikus irányzat kb. az I világháború végéig tartott, a tömegtermeléshez kapcsolódik 1. Taylorizmus

Alapelve, hogy nem a munkásra kell bízni, hogy adott feladat elvégzésének módját megkeresse, hanem előre tudományos ismeretek felhasználásával előre meg kell tervezni, és elő kell írni. Célja a profit maximalizálása bármi áron A középvezetők szervezésével foglalkozik. Taylor két típusú vezetési irányzatot hozott létre Feladatorientált vezetés (Task Management) - az egész munkafolyamatot széttördeli részfolyamatokra - a részmunkák elvégzésének legjobb módját kell kialakítani - olyan emberek alkalmazása, akik a részfeladatok ellátásához a legjobb képességekkel, adottságokkal rendelkeznek, ezek képzése a legjobb minőség, és teljesítmény elérése érdekében. - a középvezetőknek kötelező az ellenőrzés Funkcionális irányítás Lényege a funkcionális részlegek kialakítása, új típusú vezetési funkciók létrehozása, teljesítménykövetelményi rendszerek kidolgozása. Taylor alkalmaz először technológust,

programozót, normást (teljesítménybér-darabbér), tervezőt, ellenőrt. 2. Fayol irányzatai, munkássága Elsősorban a felső vezetés szervezésére irányult. Nevéhez fűződik a vezetés részfunkcióinak rendszerbe foglalása: - tervezés (jövőalkotás) - szervezés (vállalat irányítás) - közvetlen irányítás ( feladat végrehajtása rendelkezésekkel, utasításokkal) - koordinálás (az erőforrások optimalizálása) - ellenőrzés (kiadott szabályok és utasítások betartásának felügyelete) Vezetői elvei: munkamegosztás, tekintély-felelősség, fegyelem, egyszemélyi vezetés, irányítás egysége, részérdek alárendelése az általános érdeknek, dolgozók bérezése, centralizáció, hierarchia, rend, méltányosság, munkaerő-állomány stabilitása, kezdeményezés, dolgozók egysége. 30 Mi az emberközpontú vezetés lényege? A két világháború között jellemző. Hatása: az egyén, emberek jólétének maximalizálása bármi

áron. Tanai: 1. Emberi viszonyok tana - döntésekben teljes körű részvétel (decentralizált) - a szervezet alapegységei a csoportok, nem az egyének - kölcsönös bizalom vezető beosztott között - a szervezet formális és informális csoportokból tevődik össze - az ember különleges termelési tényező, eltérő bánásmódot igényel –középpontban a pszichológia 2. Társadalmi rendszerek irányzata Fő képviselője C. Bernard Fő műve A vezető funkciói (1938), a rendszerelmélet előfutára Magatartás-viselkedés kultúra, a csoportos döntés motiválja a résztvevőket. Ű 3. Magatartástudományi irányzat Pszichológia és etológia együttes alkalmazása. Követői McGregor (x-y elmélet), Maslow (motivációs elmélet). x-y: x- nem szeretnek dolgozni, ellenőrizni, motiválni kell őket. Y- szeret dolgozni, önmagát menedzseli z- a vezetőnek fontos, célszerű érdeklődni az alkalmazottak körülményeiről. 4. Operációkutatási

(döntéselméleti) irányzat) Képviselője: Herbert Simon, 1950-es évek vége, 1960-as évek elejére jellemző. Simon elméletének lényege, hogy a vezetők tökéletes, optimális döntések meghozatalára a legnagyobb körültekintés mellett sem képesek. Elméletének fontos része, hogy a döntések feloszthatóak programozott, és nem programozott döntésekre. A programozható döntések a tudomány (matematika, számítástechnika) fejlődésével előtérbe kerülnek az egyén döntéseivel szemben. Integrációs irányzatok 1960-1990-es években jellemző. Lényege az egyén, rendszerek folyamatos fejlesztése Decentralizált döntések, programozott döntések jellemzik. 1. Rendszerelmélet Tartalmazza a vezetés-technológiát (Taylor-ra utal) Megjelenik az információ-technológia. 2. Kontingenciaelmélet (szituációselmélet) - Nincs egyetlen, legjobb döntés, adott időpillanathoz kapcsolódik - a vezetők és szervezés különböző módszerei eltérő

körülmények között eltérően hatékonyak. Összehasonlító irányzat Az 1990-es években a globalizáció felgyorsulásával jön létre. Kiinduló pontja az USA Új munkaszervezeti típusok alakulnak ki, konszernek (tulajdonosi összefonódás), holdingok (pénzügyi, technikai szempontból üzemeltet). Vizsgálati modell: „vidám atom” néven ismert McKinsey-féle 7S-modell. Lágy S-ek: - struktúra: szervezeti séma szerinti felépítés - stratégia: a szervezet célkitűzései és az erőforrások közötti kapcsolat - rendszerek:jelentések, szabályozott folyamatok Kemény S-ek: - személyzet: fontosabb személyzeti csoportok meghatározása - vezetői stílus: a szervezet kultúrája, vezetői viselkedés - képességek: felső vezetők képességei, kiemelve a legjobbat - fő célok (értékrendszerek): lényeges nézetek és koncepciók, amelyeket a szervezet közöl tagjaival. Mire tanít az X és Y elmélet? X elmélet: - az átlagember nem szeret dolgozni,

kerüli a munkát 31 - ezeket az embereket „kényszeríteni”, ellenőrizni, irányítani kell - az átlagember szereti, ha irányítják, ha elkerüli a felelősséget, kevés az ambíciója, biztonságra törekszik. Y elmélet: - a fizikai, szellemi erőfeszítés a munka során természetes, szinte pihentető - az ember önmagát kontrollálja, önmagát irányítja nem szükséges külső ilyen jellegű eszköz - a célok iránti elkötelezettség a jutalomtól függ - az átlagember hajlamos tanulni, és megfelelő körülmények között nemcsak elfogadja, hanem keresi is a felelősséget - nemcsak keveseknek, hanem sokaknak van magas fokú képzelőereje, eredetisége, kreativitása a problémák megoldására. - a dolgozó szellemi képességei csak részben kerülnek kihasználásra. Melyek a vezetési funkciók és mi a jelentőségük? (Jellemzésük is itt Fayol szerint a vezetésnek 4 funkciója létezik a vezetés minden szintjén, bár eltérő mélységben: 1.

Tervezés - cél meghatározás (egyéni és szervezeti célok) - akciók (pesszimista, optimista, reális verzió) - erőforrások terezése (optimális ktg.színvonal elérése) - végrehajtási folyamat - a teljesímény mérése, ellenőrzése A tervezés lehet stratégiai, operatív, minőségi és mennyiségi tervek, hosszú, közép- és rövid távú tervek. 2. Szervezés - folyamatok koordinálása (munkaszervezés, folyamatok irányítása) - hatáskör gyakorlása (döntéshozatal módja: centralizált (alsó szinten), decentralizált (felső szinten) - munkakör meghatározása (munkaköri leírás) - munkamegosztás (specializáció, osztályok létrehozása: osztály, főosztály, divízió) - osztályba sorolás ( történhet termékelvű, fogyasztóelvű, földrajzi elvű csoportosítás szerint, vagy belső működés elve alapján lehet funkcionális elvű, ill. folyamatelvű szervezetiegységkialakítás) - szervezetfejlesztés, szabályozás 3. Emberek irányítása

- motiváció: teljesítmény=képesség+motiváció A motiváció ösztönzés, végeredménye a teljesítmény. - kommunikáció: szervezeten belül, és külső érintettek között - munkacsoportok vezetése: Formális (szabályokkal meghatározott, hivatalos szervezeti ábra) Informális csoportok (nem írott formában, szimpátia, érdeklődés alapján létrejövő emberek közötti kapcsolat) A kétféle csoport egymást hatékonyan kiegészítik. - Humánerőforrás-menedzsment: korunkban az emberi tényező erőteljesen felértékelődött. Adminisztratív, irányítási szervezeti kultúrában is megjelenik a szerepe. Oktatás, képzés, tanácsadás, teljesítményértékelés stb. területén fejti ki szerepét - Szervezetfejlesztés és változásmenedzsment: a szervezet önmagában is egy erőforrás, megújul magasabb fejlődési szinten. Lásd- munkaszervezet típusok 4. Ellenőrzés - Cél: vezetői hibák, problémák feltárása, jövőbeni elkerülése. -

Erőforrások, feladatok, eredmények ellenőrzése - Ellenőrzési rendszerek: belső kontrollrendszerek (FEUVE), belső ellenőrzés (internal audit) Határozza meg a probléma keletkezésének folyamatát! Van egy jelenlegi állapot (pl. nincs elég pénzem), és létezik egy kívánatos állapot (hogy elmehessünk nyaralni). 32 A probléma helye mindig egy jelenlegi és egy kívánatos állapot között van. Problémánk akkor van ha a kívánatos állapot eltér a jelenlegitől. A jelenlegi állapot lehet tényállapot, és észlelt állapot. 1. jelenlegi állapot 2. észlelt állapot 3. tényállapot 4. kívánatos állapot Milyen módszerei vannak a döntési problémák ábrázolásának? Jelenlegi állapot, illetve tény=észlelt állapot Kívánatos állapot Probléma Mi a különbség a döntéshozatal statikus és dinamikus felfogása között? Statikus felfogás: alternatívák közti választás. Dinamikus felfogás: vezetői döntéshozatal ezt alkalmazza

Akaratképzés folyamata: döntési helyzetfelismerés döntés előkészítése döntési variánsok készítése döntés( Akaratérvényesítés folyamata: utasítás a megvalósításra Ellenőrzés folyamata: ellenőrzés Ismertesse a döntéshozatal részfolyamatait és mozzanatait! 1. Döntés előkészítés - A probléma felismerése (azonosítása) - a probléma elemzése - alternatívák felállítása és értékélési szempontok kiválasztása (pl. költségek, távolság, időtényezők) 2. Döntés : - választás az alternatívák közül 3. Végrehajtás: A kiválasztott alternatíva megvalósítása 4. Ellenőrzés, visszacsatolás Soroljon fel a döntések típusai közül néhányat! 1. feladatok jellege szerint: - programozott (a megoldásra létezik egy algoritmus, amely minden esetben alkalmazható) - nem programozott döntések (új probléma) 2. időtartamuk szerint: - hosszú, közép- és rövid távú döntések (stratégiai és taktikai döntések) 3.

módja szerint: - egyéni és - csoportos döntések. Jellemezze a vezetői döntéshozatal összetevőit! 1. A döntéshozatal racionális oldala • „KÖZGAZDASÁGI EMBER” koncepción alapszik, vagyis: • az embereknek definiált kritériumai vannak, és ehhez relatív állandó súlyok tartoznak • az emberek ismerik a döntéshez tartozó alternatívákat. • az emberek képesek értékelni az összes alternatívát kritériumok alapján és képesek az osztályzásukra. • az ember önfegyelme alapján a legjobb alternatívát választja. 33 2. A döntéshozatal személyes, érzelmi oldala Minden döntésben szerepet kapnak az érzelmi motívumok. G Odiorne-féle érzelmi megközelítések: • a menedzser lecsap egy hangsúlyra, és nem tud szabadulni tőle • vonzódik a botrányos ügyekhez és felfújja a jelentőségüket • minden tényt morális csatornába terel • vonzódik a romantikus történetekhez és minden ilyen információt fontosabbnak tart

másoknál, beleértve a súlyos tényeket is. 3. Kielégítő döntéshozatal összetevői Herbert Simon – KORLÁTOZOTT RACIONALITÁS ELVE: az emeberi agy kapacitása nagyon kicsi a komplex problémák racionális megoldásához „ADMINISZTRATIV EMEBER” döntési elvet javasolta H. Simon: Lényege: ha a döntéshozó ismeretei nem teljes körűek, akkor az nem tud optimalizálni, csak egy megfelelő megoldást választani (ez az első alternatíva ami a minimális követelménynek megfelel) • az alternatívákra és korlátokra vonatkozó emberi ismeretek korlátozottak. • az emberek a világ rosszul strukturált szellemi attrakciója alapján cselekszenek • az emberek nem kísérleteznek az optimalizálással, hanem kiválasztják az első alternatívát, ami a jelenlegi elvárási szintet kielégíti • emberi elvárási szintek le/fel mozognak a legutóbbi alternatívaértéktől függően. A vezetői döntéshozatal csapdái - döntés jelentőségének

túlértékelése - krízisszituációk teremtése - másokkal való konzultáció elmulasztása - hibák be nem ismerése - félelem a döntéshozataltól - korábbi tapasztalatok figyelmen kívül hagyása - hiányos és/vagy elavult adatok felhasználása - ígéretek, amelyeket nem tudunk teljesíteni Soroljon fel néhányat a döntéshozótípusok sorából! A döntési típusokat a döntés minősége, és annak alkalmazottak által történő elfogadása nézőpontokból vizsgáljuk. I. típus: Laissez faire („hadd menjen”) ritkán hoz döntést, hagyja, hogy a probléma magától megoldódjon. Jellemzője az alacsony döntéshozatali minőség, nincs tekintélye II. típus: "Főnök" vezető A vezető tudatának megfelelően, hatalmának felhasználásával dönt A beosztottak részéről alacsony szintű a döntés fogadtatása, centralizált döntései miatt. Profittermelő. III. típus: Szimpátia vagy Jófiú vezető: A vezetőnek fontos, hogy a döntéssel

mindenki elégedett legyen. A dolgozók elégedettek, azonban a döntés minősége alacsony fokú IV. típus: Team vezető „Első az egyenlők között” elv Magas színvonalú döntések, magas elfogadási hányad mellett. Jellemezze a csoportos munkamódszereket a vezetői döntéshozatal nézőpontjából! 1. Brainstorming (ötletroham) típusú eljárások: • Ötletbörze: táblára írt kérdésekre a részvevők kötetlen formában válaszolnak. Az elhangzott gondolatokat írják, rendezik, értékelik. Csoport szám kb 6-20 fő, egy-egy személy kb 15-60 percig beszélhet. Előnye: rövid időn belül nagy számú információt lehet nyerni, az értékelés egyszerű. Hátrány: nem mondja el mindenki véleményét (szégyenlős, fél a következménytől .) • 635-ös módszer: 6 fős csoport, 3 gondolatot, ötször továbbfejleszt. A tagok között nincs kommunikáció. Előnye: nem kell a csoportmunkát vezetni, a gondolatokat a csoport szisztematikusan

továbbfejleszti. • Philips 66 módszer: 6 fős csoport, 6 perces megbeszélést folytat. Előnye a 635-höz képest, hogy a csoportok közötti kommunikáció fokozza a kretivitást, növeli az asszociációt. 34 • Delphi módszer: a munka résztvevői kérdőíveket töltenek ki, a válaszok alapján újabb kérdőív készül, visszaküldik, és így tovább, kb. 5 alkalommal Fontos: a témakör jól körülhatárolt legyen, kérdőív pontos kérdéseket tartalmazzon. Előnye: ismerik egymást, de anonimitás megmaradhat, a többszöri visszacsatolás lehetőséget biztosít a gondolatok továbbfejlesztésére. • nominál csoport módszer (NCM): a csoport tagjai egymástól függetlenül, de egymás jelenlétében leírják véleményüket. Ezt követi, hogy a csoport tagjai, a vezető ötletét véleményezik. Harmadik lépés az egyéni ötletek elemzése Negyedik lépésként a csoport tagjai rangsorolják, összegzik az adott egyéni minősítéseket, a teljes

csoportvéleményt döntéskialakítás céljából. A résztvevők nem ismerik egymást 2. Kauzális eljárások: ok-okozati összefüggések szisztematikus keresésére irányul. Racionális típusú döntések születnek. • funkcióelemzés módszere: a cél elérésére szolgáló funkciókat keres. • morfológiai módszer: a cél eléréséhez az összes alternatíva felállítása • döntési táblázatok módszere: a döntéseket igen-nem arányba osztjuk. Ahol probléma merül fel, az ág lezárul, és csak az „igen” úton halad tovább. 3. megoldáskeresés intenzitását fokozó egyéb eljárások: rövidebb idő intervallumok állnak rendelkezésre az alternatívák létrehozására. 4. a gondolati képekkel segített csoport munkamódszer: Szövegkörnyezetet képek illusztrálják. Melyek a csoportos döntéshozatal pozitív és negatív vonásai? Csoportos döntés pozitívumai: - a csoport ismeretanyaga nagyobb, mint az egyéné - a csoportnak több a

felállítható alternatívája - a döntésben való részvétel növeli a döntés elfogadását a csoporttagok részéről - a csoporttagok jobban megértik a döntést, és az alternatívákat Csoportos döntés negatív vonásai: - valaki uralhatja és/vagy ellenőrizheti a csoportot - feltűnés kerülése, a hasonlóságra, másokkal való azonosságra törekvés gátolhatja a tagokat - a versenyben a győzelem előtérbe kerülhet a gondolattal szemben - a csoportok hajlamosak elfogadni az első lehetséges pozitív megoldást, a többi alternatíva háttérbe szorulhat. Milyen összefüggés van a feladat, a hatáskör, és a felelősség között? Feladat: a dolgozónak tudnia kell, hogy mit, milyen részletességgel, mikor kell elvégeznie. Hatáskör: intézkedési jogosultság. Felelősség: intézkedések meghozatalának kötelezettségét jelenti. A felelősséget vállaló személy számon kérhetővé válik. - A feladatkörnek, hatáskörnek és a felelősségnek

összhangban kell lennie: • feladathoz kisebb a hatáskör és felelősség: elveszi a munkakedvet, alsó szintű veztő kezét megköti. • szükségesnél nagyobb hatáskör: összeütközést eredményez, mert más területre átnyúlik. • felelősség nagyobb mint jogkör: felelőssé tehető olyanért, amihez nem tartozik elég intézkedési jogosultság. Mik a vezetői hatalom összetevői? Működési hatáskör: A szervezetben dolgozó minden személy rendelkezik hatáskörrel Vezetői hatáskör: hatáskör intézkedések kiadására; a célok elérése érdekében. Forrásai: • társadalmi elismerés a vezető kinevezésétől kezdődően (ráruházott) • egyén személyes képességeiből származó hatalom • tudás (szakmai) által kivívott tekintély Milyen előnyei vannak a hatáskör delegálásnak a vezető és a beosztott szempontjából? - hatáskör átruházás (delegálás): 35 Delegálás: vezető feladattal, döntéssel bízza meg a hierarchiában

alatta álló személyt, személyeket. Csak akkor lehet delegálni, ha ugyanolyan minőségben, ugyanannyi idő alatt, ugyanolyan hatékonyan hajtja végre a feladatot, mint a vezetője. A hatáskör átruházható, a felelősség nem Vezető szempontjából előnyök: időt spórol, tud más feladatokkal foglalkozni. Beosztott szempontjából előnyök: motiváció, fejlődés, rövidítheti a döntéshozatali folyamatot. Mit jelent a centralizáció és a decentralizáció kombinálási gyakorlata a szervezeteknél? - Vezetési rendszer jelentősen függ, hogy biztosítható-e döntéshozatali mechanizmus. Ezt a szervezetben döntési pontok elhelyezésével érhetjük el. Ez a centralizáció-decentralizáció kombinálása. -hatáskör felépítéskor alkalmazott elvek: • a döntési pontot oda kell tenni, ahol a legkedvezőbbek az információs feltételek a döntéshozatalhoz • a döntésmeghozatalnál az érdekeltség megteremtése az információ mellett • a hatásköri

szinteket össze kell hangolni a vállalati folyamatokkal. - összvállalati célok érvényesítése szükségessé teszi, hogy a vezetés centralizáltan (közvetlenül) gyakoroljon döntési hatásköröket: • vállalati stratégia, középtávú tervezés • vállalati pénz és hitelgazdálkodás • befektetések, invesztíció • kutatás, fejlesztés • vállalat működésének alapvető szabályozása - a hatáskörök másik részét decentralizáltan célszerű telepíteni (pl: munkáltatói  jogok minden alkalmazott sorsáról ott döntsenek, ahol munkáját a legjobban ismerik) - egyéb esetben: centralizáltan vagy decentralizáltan telepíthető hatáskörök a vállalati adottságoktól függ. A döntési pont helyét ekkor az eredményességi és célszerűségi megfontolások szerint helyezzük el (értékesítés; anyagbeszerzés; kisegítő tevékenységek, stb) - hatáskorok centralizáció és decentralizáció kombinálási gyakorlatában a

decentralizáció a következő formákban valósítható meg. • a döntési hatáskört a szervezeti hierarchia alacsonyabb lépcsőjébe helyezik (decentralizáció növelése) • a szervezeti hierarchia egy alacsonyabb lépcsőjébe több hatáskört telepítenek (decentralizáció szélesítése) • korábbinál nagyobb önállóságot biztosítunk az alacsonyabb szervezeti szintekre (decentr. mélyítése) • decentralizációval a döntések gyorsabban hozhatók, ügyintézés átfutási ideje lerövidül. Az alsó szintek szinvonalát emelni kell, mert hiába rendelnek hatáskört hozzájuk, ha azok nem tudnak érni vele. A döntési hatáskör gyakorlásához szükséges az iránymutatás a helyi döntések ne legyenek ellentétesek a szervzeti célokkal. Milyen célra használható a döntésmátrix, és mi a tartalma? Fontos követelmény a hatáskörök tételes szabályozása. (pl döntésmátrix folyamatként tartalmazza a döntési pontokat, a szervezeteket és

vezetői hatásköröket.) szervezet Közgyűlés döntési pont J V D Jó Igazgatás igazgató Munkaügyi igazgató Gazdasági igazgató kereskedelmi igazgató J= javaslat V=vélemény D=döntés Jó=Jóváhagyás Mi a szerepe a környezetnek a vállalkozások működésében? A környezet hat az adott szervezetre, befolyásolja a szervezeti teljesítményt, megnehezítheti, vagy kizárhatja a máshol eredményesen alkalmazott vállalati vezetési-szervezési technikák bevezetését, használatát. 36 Melyek a szervezetet befolyásoló tényezők? I. Elsődleges tényezők – a szervezet környezete II. Másodlagos tényezők – belső adottságok A szervezet környezete, (makro) külső környezet 1. Gazdasági környezet tényezői: - gazdasági növekedés (A feltörekvő országoknál (2004-ben csatlakozók) 6% kb.érték, nálunk alacsony 2% körüli. - infláció (8%befagynak a jegybanki alapkamatok) - munkanélküliség (nálunk 8,1%) - fizetési mérleg

állapota - költségvetési hiány vagy többlet (6% alatti hiány) - kamatlábak: jegybanki alapkamat 7,5% környékén stabil - adóterhek - korrupció mértéke 2. Politikai-jogi környezet tényezői: - politikai stabilitás - kormányzat súlya a gazdaságban (államháztartás újraelosztási, és allokációs képessége) - demokrácia mértéke (szufficites Mo.) - versenytörvények és azok kikényszeríthetősége - szakszervezetek szerepe - jogi szabályozás megítélése és minősége (adójog, munkajog, stb. Mo-defficites) 3. Technológiai állapot (K+F) tényezői - K+F hányada - technológiai transzfer sebessége - infrastruktúra fejlettsége - információtechnológia (IT) fejlettsége - kommunikáció fejlettsége - szabványok és licencek - kutatók száma - szakemberállomány minősége 4. Szociális-kulturális környezet - Skandináv környezet (magas adók, magas szociális kiadások finanaszírozása) - Britt-modell (öngondoskodás) - Család-modell (a

család az öngondoskodó egység, közepes adók, ritka szociális háló) - Átalakuló (posztszocialista modell. Átlagos adókkal finanszíroznak sűrű szociális hálót) Tényezői: értékrend, társadalmi normák, demográfiai helyzet, egészségügyi ellátás, környezetvédelem színvonala, vállalkozói kultúra, oktatás, képzés, lakásviszonyok, bűnözés, kultúrálódási lehetőségek) A szervezet környezete, (mikro) külső környezet Közvetlenül befolyásolják a vállalat működését. I. Porter 5 versenyerő modellje: 1. szállítók tárgyalási pozíciói (fizhatidők, mennyiségi rovatok) 2. vevők tárgyalási pozíciói 3. új belépők fenyegetettsége (hasonló termék, minőség azonos ágazatban) 4. helyettesítő termékek fenyegetettsége (vevő „hűsége” a megszokott termékhez, a helyettesítő termék ára, teljesítménye a megszokotthoz képest, stb) 5. versenytársak megjelenése (ár, innováció, termék, reklámozás, stb) II.

Integrált üzleti folyamatok A funkcionális képességek specializációjával került előtérbe. Felgyorsítják a folyamatot, javítják a hatékonyságot, és minőséget. Fejlett információs technológia- vevői megrendeléstől a termékelőállításig, majd értékesítésig. III: Vevői igények újszerű kielégítése Egyedi igények kielégítése, megszokott, széles választék biztosítása mellett, felár felszámítása nélkül. 37 IV. Globalizáció Egységes világpiac, nk pügyi folyamatok, multinacionális és transznacionális vállalatok terjeszkedése, a kereskedelmi, közlekedési, tömegközlési és informatikai hálózatok kiépülése egyre szorosabb egységbe fonja a világot. Ez az egység nem feltétlenül homogenizál, megosztó hatása is van, egyre nő a szakadék a fejlett és a fejlődő világ között, nagy regionális különbségek alakulnak ki. Része a népességrobbanás, amely felemészti a fejlődés forrásait, kiváltja a

népességvándorlást. Gazdasági és pénzügyi globalizáció, technológiai - közlekedési, távközlési és informatikai globalizáció. V. Innováció: Újítás, új gyártási technológiák VI. Szellemi erőforrás Kockázatviselők (érintettek) a szervezet működésében Belső érintettek: tulajdonosok, menedzserek, alkalmazottak. Külső érintettek: fogyasztók, szállítók, versenytársak, állami intézmények, helyi közösségek, természeti környezet, stb. Soroljon fel néhányat a vállalalkozás belső adottságai közül! 1. a vállalkozás mérete: mikrovállalkozások (10 fő alatt), kisvállalkozás (10-50 fő), középvállalkozás (50-250 fő), nagyvállalalat (250 fő felett), Európai Rt. (alapítói vagyon 120 e EUR, telephelye min.2 európai országban, termékeinek több mint 50%-át az UNIO belső piacán értékesíti) 2. a profil, a termékek (szolgáltatások) jellemzői: termékek/ szolgáltatások ágazatok szerinti besorolása,

piacérzékenysége, fejlesztésigénye, összetétele, bonyolultsága. 3. a vállalkozás piaci kapcsolatainak jellemzői: belföldre, világgazdaságra, nemzetgazdasági piacra termel. 4. belső termelési és informatikai struktúra: a kapacitások egymáshoz rendelése - Horizontálisan: mellérendeltségi viszony - Vertikálisan: egymásra épülnek, egymástól függenek. - Vegyes szerkezetű: mindkettő megjelenik a rendszerben. 5. a vállalkozás telepítési helyzete: egy telephelyen, ugyanabban a helységben több telephelyen, vagy földrajzilag is elkülönült telephelyeken működik e. 6. a szervezet eredete: angol- amerikai, kontinentális- német, magyar eredetű lehet Vállalat a hálózati gazdaságban 38 Melyek az irányítási alrendszer funkciói, részrendszerei? A cél, a feladat meghatározása a végrehajtás részére a célirányos munkavégzés elvégzése miatt. A rendszert folyamatosan érő, zavaró hatások kiküszöbölése, kivédése Irányítási

részrendszerek: tervezés, döntési és hatáskör meghatározás, szervezet és működésszabályozás, információs rendszer, kontrolling, érdekeltségi, ösztönzési rendszer, tájékoztatási, ellenőrzési rendszer. Mik a kultúra szintjei Hofstede szerint? Nemzeti, regionális, etnikai és vagy vallási hovatartozás, nyelvi, nemi, generációs, társadalmi osztály/réteg, szervezeti kultúra. Mik a vállalati kultúra komponensei? - látható jegyek (nyelv, öltözködés, érzelmek kinyilvánítása) - elfogadott értékek szintje (tanulási folyamatban jön létre) - alapfeltevések szintje - vállalati kultúra komponensei (ideológiai, tárgyi, szociális) - tárgyi elemek csoportja (közös élmények, hagyományok, szimbólumok, stb) - szociális komponensek (lojalitás, egyéni vagy csoportmunka, személyes szféra, stb) - vállalati (szervezeti) kultúra közvetítése (be és kifelé irányul) - szervezeti kultúra tipizálása (Charles Handy) Négy Isten a

menedzsmentben 1. Zeusz -klubkultúra (Pók (Zeusz) hálóban) Az informális kapcsolatok fontosabbak a formális kapcsolatoknál. A szervezetet a kapcsolati tőke mozgatja. Leggyakrabban családi, baráti kapcsolatokon alapuló kisvállalkozásoknál található meg, vagy más területeken pl. politikai csoportoknál is Jellemzői: gyors döntések, bizalom, empátia, motiváció, a munkatársak szívesen dolgoznak ilyen szervezetben. 2. Apolló –tevékenységközpontú kultúra (görög templom) Legfontosabb a munkaszervezeti szabályozás, a tevékenységre, munkakörre koncentrál. Görög templom: oszlopok jelentik a különböző funkciókat, divíziókat, amelyeket a timpanon köt össze, ez a felső vezetés szimbolizációja. A vezetés nem működhet osztályok nélkül A kultúra jól működik ha a „holnap is olyan lesz, mint tegnap, vagyis a jövő előre látható, tervezhető. Fő célkitűzés a hatékonyság, stabilitás, tervezhetőség 3. Athéné –

eredményközpontú kultúra (háló) Problémák folyamatos és sikeres megoldására fordítja a figyelmet. A hatalom a háló metszéspontjaiban található. A szervezet rugalmasan kapcsolódó egységek hálózata, minden mindennel összefügg. A hatalom legfőbb alapja a tehetség, kreativitás, szakértelem, a változatosság élteti a kultúrát. 4. Dionüszosz – személyiségközpontú kultúra (mezőben csillagok) A szervezet azért van, hogy az egyének saját céljaikat megvalósítsák. A személyiségben rejlő kreativitást kell kiaknázni, a szervezet alá kell rendelni a személyiségnek. A csillagok a személyiség kiteljesedését jelölik, ezek magasan képzett szakemberek, akik saját céljaik elérése érdekében hozták létre a szervezetet. Miért fontos a stratégiai gondolkodás megvalósulása a szervezetben? A környezet és a szervezet között a kapocs egy sajátos, bonyolult jövőtervező tevékenységkomplexum, amelyet stratégiai tervezésnek és

vezetésnek, stratégiai menedzsmentnek nevezhetünk. A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, eredményes, ha ki tudja számítani a környezetből érkező kihívásokat. Részletezze a stratégiai menedzsment folyamatát! 1. környezetelemzés: a vállalkozás helyzetének elemzése 2. stratégiaválasztás: változatok kidolgozása – BCG módszer, Porter értéklánc módszer, GNMC módszer. 3. stratégia megvalósítása: célok megvalósításához szükséges lépések végrehajtása 4. mérés és ellenőrzés: a teljesítmény értékelése nyomán történő visszacsatolás Melyek a stratégiai szintjei? 1. stratégiai menedzsment - Felső vezetők: decentralizált módon, menedzsment szerűen hozzák létre a stratégiát. 39 - hosszú távú jövőkutatás - versenyelőny létrehozása - iránymutatás (erősségek, lehetőségek kiaknázása fejlődés szempontjából) - környezethez való tudatos alkalmazkodás - erőforrások hatékony elosztása (allokációja)

- szervezeti és egyéni törekvések megvalósítása 2. Operatív menedzsment -középvezetők - rövid távú hatások és következmények - a szervezet eges részeit érintő, funkciókra vonatkozó döntések - a vállalkozás mindennapi működése során alkalmazott stratégia Melyek a stratégiai környezet szintjei? 1. Tág környezet (mikrokörnyezet) 2. Iparági környezet (Porter 5 versenyerő modellje) 3. Működési környezet (makrokörnyezet) Pestel-analízis A stratégiai erőforrás-elemzés alkalmazható módszerei Porter-féle értékláncmodell Összehasonlítások - a vállalat saját fejlődéséhez viszonyítva - versenytársakkal való összevetés - benchmarking-elemzések Az adott iparág legjobbnak minősített vállalataihoz viszonyít. Swot-elemzés folyamata A belső környezet vizsgálata során azonosítható erősségek, lehetőségek, gyengeségek, veszélyek felsorolása. Kiterjesztett Swot-elemzés folyamata Az előző 4 tényezőt párosítja:

Lehetőség-erősség, lehetőség-fenyegetés, gyengeség-erősség, gyengeség-fenyegetés. Pestel-analízis A Swot tényezőket kiegészíti a társadalmi hatással. Vizsgálja a Swot társadalomra gyakorolt hatását. Az adott vállalat tág környezetének elemzéséhez használt módszer Mi a stratégiai csoport? A siker lényeges tényezője, hogy a vállalat felismerje, kikkel és miben versenyzik valójában. Ennek leggyakrabban használt módszer a stratégia csoport meghatározása. Milyen fejlesztési stratégiákat különböztet meg Porter? - költségvezető stratégia –célja:alacsony költségek magasabb nyereség elérése - megkülönböztető stratégia –célja: a vállalat megkülönböztetése a versenytársaktól, egyedi senki más által nem kínált előny kínálása a vevőknek. - összpontosítási stratégia –célja: a vállalat egyetlen vagy kevés számú piaci szegmensre összpontosítva törekszik versenyképességét javítani magas nyereség

elérése az előző két stratégia valamelyikére támaszkodva. Mit tud az Ansoff-féle termék-/piaci mátrixról? Fejlesztési stratégia, milyen alternatív irányban fejlesztheti egy szervezet a tevékenységét a gyorsabb növekedés, magasabb megtérülés érdekében, viszonylag alacsony kockázat mellett. 40 Mi a portfóliómodell? BCG mátrix, analízis Kérdőjel, vagy problémás gyerek: magas növekedés, alacsony piaci rész Sztár: a piaci rész indokolja a növekedési ütemet Fejőstehén: magas piaci rész, alacsony növekedési ütem Döglött kutya: növekedési ütem, piaci rész minimális Melyek a stratégiai ellenőrzés típusai? Fejtse ki őket! 1. stratégiai feltételezések ellenőrzése: stratégia alapjainak ellenőrzése 2. stratégiai megvalósulásának ellenőrzése: szükséges e módosítani a stratégiát 3. tág környezet nyomon követése: változások ellenőrzése, amely befolyásolhatják a vállalat működését. 4. vészjelzés:

váratlan, létfeltételek befolyásoló eseményekről azonnali értesülés Mit tud a BSC-ről? A BSC mind a stratégiai menedzsment, mint az irányítás-vezetés legszélesebb körben alkalmazott módszere. Az USA-ban a cégek több mint 60%-a használja Milyen rendszeregységekből áll a piacgazdaságokban a vállalati szervezet? Előforduló szervezetek: gazdálkodó, civil, védelmi, közszolgáltató, egyházi szervezetek. Tulajdonosi (irányító szervezete) és munkaszervezet. Soroljon fel néhányat a tulajdonosi szervezet intézményei közül! Rt- közgyűlés, Kft- taggyűlés. Igazgatóság, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló OECD irányelvek –befektető védelmi irányelvek: - a részvényesek jogai - a részvényesek egyenlő kezelése - az érintettek (érdekcsoportok) szerepe - nyilvánosság és áttekinthetőség - az igazgatóság felelőssége 41 Mi a különbség a német és az angol tulajdonosi szervezettípus között? angol-amerikai német Egy

testület, ahol a független és a végrehajtó Az igazgatótanács két testületből áll. menedzserek közös tanácsot alkotnak. Az Végrehajtók a menedzserek, irányítók a igazgatótanács, mint egész felelős a vállalat független felügyelőbizottság tagjai. egész működéséért. Milyen összefüggés van a cél, a szervezet és a folyamatszervezet között? Önmagukban nem léteznek, szerves egységben látják el feladatukat. Egymástól függenek, összhangban kell legyenek. Munkaszervezet: cél, folyamat, szervezet integrációja A szervezetek tanulmányozása Formális szervezet rendszere ( a vállalat hivatalos struktúrája/ szervezetei ábra) Informális szervezeti jellemzők. Strukturális jellemzők: 1. Munkamegosztás: nagyobb feladatkomplexum részfeladatokra bontása - tárgyi elvű munkamegosztás (termék, termékcsoport) - funkciók szerinti munkamegosztás - földrajzi (régió) szerinti munkamegosztás Egydimenziós szervezetek: itt 1-1 elv szerint

történik az elsődleges munkamegosztás. Lehet tárgyi vagy funkciók szerinti munkamegosztás, ilyen szervezeteknek tekintjük a lineáris, és funkcionális, és a divizionális szervezeteket. Két vagy többdimenziós szervezetek: a munkamegosztási elveket párhuzamosan alkalmazzák, ilyenek a mátrixszervezetek. 2. Hatáskörmegosztás: a döntés centralizálása, vagy decentralizálása Egyvonalas szervezetek: az alárendelt egységek, személyek csak a felsőbb vezetőktől kaphatnak utasítást. Többvonalas szervezetek: két vagy több felsővezető utasításai szerint kell ellátni a feladatokat. 4. Konfiguráció: - a szervezet mélységi tagozódása - szélességi tagozódás - foglalkoztatottak száma - vonal (line) és törzskar (staff) megkülönböztetése. Fő szabály: a törzskar nem adhat direkt utasítást a vonal részére, csak annak felettese közreműködésével. 3. Koordináció: egymás mellé rendelést, összehangolást jelent Irányítás a

munkaszervezetek között, feltételezve, hogy egy vállalatnak több telephelye van. Sorolja fel a szervezetek összetevőit! Minzberg munkássága alapján jellemezhetjük. - csúcsvezetés 42 - középvezetés - operatív szint - vezetéstámogató törzskar - segédtörzskar Szervezettípusok Belgazdaságra jellemző alapvető típusok 1. Lineáris v egyvonalas munkaszervezetek jellemzői: - egyvonalas - a munkamegosztás egydimenziós, tárgyi elven történik - nincs vezetői piramis, egyszemélyben a vállalkozó vezető - nincs specializáció: vállalkozó és alkalmazottak működtetik a szervezetet. Előnyei: áttekinthető, rendezett alá- fölérendeltség, egyszerű Hátrányai: vezetői piramis hátránya- nagy a vezető leterheltsége. A kommunikáció nehézkes, alacsony a forrás beviteli képessége. 2. Funkcionális munkaszervezet jellemzői: - többvonalas - egydimenziós, funkcionális munkamegosztás - vezetői piramis, specializáció jellemzi -

erőteljesen centralizált Előnyei: stabil piacon (EMU-ban) hatékony. Nő a munka termelékenysége, a munkafolyamat leszabályozott. Hátrányai: kommunikáció centralizált volta, ezért nehézkes az alkalmazkodás a környezethez, anyagi és információs kapcsolatok nehezen áttekinthető, a centralizáció, szabályozottság miatt a szervezet adaptációs képessége veszélybe kerül. 3. Divizionális munkaszervezet jellemzői - többvonalas - egydimenziós, tárgyi elvű munkamegosztás - önálló osztályok - vezetői piramisban a középvezetők intenzíven specializálódnak. Középvezetők háttérlogisztikai tevékenységet végeznek. Divizió osztályok: - költségközpontú (költségek minimalizálása) - profitközpontú ( profit maximalizálása) - investment központú ( beruházások) Előnyei: nő a forrásbevonási képessége, stratégiai-operatív szervek különválnak. Piacváltozás nem minden diviziót érint. Hátránya: A méret növekedésével

csökken az alkalmazkodóképesség, emelett a nyereséges diviziók önállósodási törekvése. Kontinens (EURÓPA) jellemző típusok 1. Mátrix típusú szervezet jellemzői A pontokon betekintést nyernek a középvezetők az egész termelésbe. - Többvonalas - többdimenziós munkamegosztás, tárgyi ill. funkcionális elvű - lehet termékorientált vagy projektorientált mátrixszervezet, az alapján, hogy a funkció mellett termékek vagy különböző projektek mentén történik e a tagolás. - teljes vagy részleges struktúrák, attól függően, hogy a vállalat egésze, vagy csak egy-egy részlege ilyen struktúrájú. - kettős irányítás Előnyei: hatékonysága a lehetőségekhez képest maximális (egyszerre termelnek, és hajtanak végre projektet) Magas forrásbevonás, hozam Hátrányai: nehézkes alkalmazkodóképesség, ennek oka eltérő kulturális szintek, döntések elhárítása, felelősségvállalástól való tartózkodás, krízishelyzetek.

Világgazdaságban jellemző munkaszervezettípusok 1. Konszern és holding 43 Konszern: tulajdonosi összefonódás az anya és több leányvállalat között, ennek mértéke: az anya tulajdoni részesedése meghaladja az 50%-ot, de a leányvállalatok jogilag önállóak. Holding: a konszern működtetője. Ennek szempontjai: - operatív holding (napi működés) - stratégiai holding (hosszú távú tervezés) - vagyonkezelői holding (pl. befektetett eszköz gazdálkodásban) - pénzügyi holding (gazdálkodás hatékonysága, magas hozam) - adminisztratív holding (irányítással foglalkozik) - Többvonalas, többdimenziós, tárgyi, funkcionális, földrajzi munkamegosztás jellemzi. Hogyan jellemezhető a szervezeti kultúra? Informális munkacsoportok előnyei: - munkafolyamatok sikere - menedzserek munkaterhei enyhülnek - a dolgozók elégedettek - hasznos kommunikációs csatorna a szervezeten belül - figyelmesebb tervezésre, és cselekvésre készteti a

menedzsereket. Szervezeti ábra jellemzői: - alá és fölérendeltségi kapcsolat egységek pozíciók között - a szervezet szélességi és mélységi tagolása egységenként - pozíciók megjelölése (osztály, csoport, stb) Vonalbeli és törzskari egységek a szervezetben: - vonalkapcsolat arra utal, hogy a hatáskör és a felelősség eloszlik a hierarchián belül - a törzskari (staff) kapcsolatok lényege, hogy a vonalbeli vezetés szervezetei hogyan helyezkednek el a szervezetben (pl. IT, pénzügy, HR) Vezetés hatóköre (span of control): Az egy vezetőhöz tartozó szervezetek, beosztottak számát jelenti. Magas szervezetek (piramissal ábrázolható) Lapos szervezetek 1. igazgató 1. igazgató 2. igazgatóhelyettes(ek( 2. osztályvezetők 3. divízióvezetők 3. teamvezetők 4. szervezetiegység-vezetők 4. csoportvezetők 5. teamvezetők Jellemzői: széles vezetői 6. munkahelyi vezetők hatókör, erős vezetői 7. csoportvezetők képességeket igényel. Fő

előnye:világos munkamegosztás, egyértelmű hatáskörök. Hátránya: nehéz, akadozó, torzult információáramlás, költséges adminisztráció, vezetői előrelépés megnehezül. Soroljon fel néhányat a hatékony szervezet jellemzői közül! Tk. 197o - rugalmas, képes a megújulásra, aktívan alkalmazkodik a változó körülményekhez - a szervezetben dolgozók a célok, tervek szerint végzik munkájukat - egyértelmű célok, ezekkel a dolgozók egyetértenek - biztosított az önbecsülés és a teljesítményértékelés - zavartalan kommunikáció, magas fokú bizalom - a szervezeti formák igazodnak a célokhoz, funkciókhoz, környezethez - rutindöntések és operatív intézkedések az illetékes vezetői szinten történnek. - megfelelő vezetői ösztönzési rendszer kialakítása - sikeres teammunka, ennek igénye a dolgozók részéről. A dolgozók „önirányító”, ellenőrző képessége. Mit takar a személyes vezetés fogalma? Tk. 204o A

személyes vezetés egy olyan folyamat, amelyben a vezetés arra készteti az egyéneket, hogy teljesítsék a szervezet, illetve a csoport céljait. Éppen ezért a vezető feladata a konfliktus kerülése, illetve bekövetkezésekor annak feloldása, valamin a sikeres munkacsoport kialakítása. Munkacsoporton belüli folyamatok Tk. 205o 44 Konfliktusok jönnek létre, amely önmagában negatív töltésű, az emberek nem szeretik. Holott ezek életünk részei, a szervezet életére pozitív hatással vannak: - segít a probléma felismerésében, megoldásában - segít az alternatívák létrehozásában - aktív figyelés egyik eszköze - erősítik a belső összetartozást, egységet Melyek a hatékony csoportviselkedések? Tk. 206o 1. Munkára vagy a feladatra irányuló magatartások - kezdeményezés: javaslatok célokra vagy akciókra, problémák meghatározása, eljárások ajánlása - információleadás: tények közlése, szakvélemény adása -

jelentésellenőrzés - tisztázás: elvek vagy javaslatok interperetálása, szakkifejezések értelmezése, kérdések tisztázása a csoport előtt - összegzés: összefüggő elvek, javaslatok összegyűjtése - valószerűség tesztelése 2. A csoportot „fenntartó” viselkedések - harmonizálás: ellentétek kibékítése, feszültség csökkentése emberek között - „kaputartás”: kommunikációs csatornák nyitva tartásának segítése - közvélemény tesztelése - ösztönzés, bátorítás - a kiegyezés segítése Melyek a csoport szempontjából nem megfelelő viselkedések? Tk. 206o - agresszív megnyilatkozás - blokkolás (csoport munkájának akadályozása pl. személyes okok miatt) - elkerülő viselkedés (a csoport munkájával ellentétes érdekek képviselete) - uralkodás - playboy viselkedés (önmagát fitogtató, csak fizikai jelenlét a csoportban) Írja le a sikeres munkacsoport kialakításának lépéseit! Tk. 207o Hét fő az a

létszámhatár, amelynél a csoport hatékony, maximális teljesítményt, minőséget képes elérni. 1. Indulás - minden tag hivatalos fogadása a csoportban - jövőkép felvázolása - csoportcélok kitűzése a szervezeti célokra alapozva - jövőkép megerősítése minden alkalommal 2. Megegyezés az alapokban - tagok megállapodása célkitűzésekben, határidőkben, teljesítményelvárásokban - megállapodás, hogy mi történik, ha nem a tervek szerint alakulnak a dolgok (problémamegoldás, döntéshozatal) - szerepek, feladatok, felelősségi körök meghatározása - más csoportokkal való együttműködés 3. Félelmek eloszlatása 4. részvétel ösztönzése (tagok bátorítása, olyan rendszerek kiépítése ahol a tagok rendszeres jelentési kötelezettséggel bírnak) 5. csoportos érzelmi intelligencia normarendszerének bevezetése - Érzelmi tudatosságot kialakító normák: - egymás megértése,- csoport önértékelése, szervezeti megértés,- jövő

megalapozása, - visszajelzés kérése. - Érzelmek szabályozását segítő normák: - konfrontáció, - törődés, - pozitív beállítódás, problémák proaktív megoldása, - külső kapcsolatok kialakítása, - munka érzelmi töltéssel (teremtsünk hozzá forrásokat) 6. A hatékonyság ellenőrzése - csoport munkájának és teljesítményének rendszeres ellenőrzése - esetleges hiányosságok megállapítása 45 7. Rátermett csoportvezető kiválasztása - magas érzelmi intelligenciával rendelkezik, tisztában van a célkitűzésekkel, tudja, hogyan valósítsa meg azokat, a csoporttagokat bevonja a tervezésbe, megvalósításba, információval, útmutatással szolgál, kezelni tudja a konfliktushelyzeteket, és meg oldja azokat, figyelemmel kíséri a fejlődést. Melyik a két legfontosabb motivációs elmélet? Részletezze őket! Tk.224-228o Az emberi erőforrás különleges erőforrás, szükséges motivációjuk, elégedettségük. A két legfontosabb

elégedettségi elmélet: 1. Maslow szükséglethierarchiája - az emberi motiváció mögött szükségletkielégítési szándék húzódik meg - ha egy szükséglet kielégítést nyer, jön a másik - az ember szükségleteknek hierarchiája van (piramissal ábrázolható, legalul a fizikai szükséglet), az egyes szükségletekhez vezetői feladatok tartoznak: Szükségletek Vezetői feladatok önmegvalósítás Kihívás a munkában, előrehaladási lehetőségek nyújtása, autonómia önellenőrzés megbecsülés, elismerés Jó teljesítmény megbecsülése, elismerése, előmenetel, státuszszimbólumok közösség iránti szükséglet Csoportok stabilizálása, kooperáció ösztönzése, csoportmunka, jó vezető-beosztott kapcsolat biztonsági szükséglet Biztonságos munkavégzés, nyugdíjrendszerek, biztosítások fizikai szükséglet Jó fizetés, komfort a munkavégzésben 2. Herzberg kétfaktoros elmélete Azon alapul, hogy a szükségletek hierarchiája sok egyéb

tényezőtől függ, szerinte a megelégedettség és a motiváció két külön dolog. A motivációs tényezők megléte elégedettséget okoz, míg a higiéniás tényezők jelenléte önmagában nem vezet elégedettséghez, de hiányuk, vagy nem megfelelősségük elégedetlenség lép fel. Herzberg szerint az emberek elvárásai a következők (H-higiéniai; M-motivátor): Jó fizetés (H) Munkakörülmények (H) Biztonság (H) Jól informáltság (H/M) A munka általi elégedettség (M) Szellemi képességek kihasználása (M) Kihívás, amit a munka jelent (M) Panaszok meghallgatása (H) Jó csapatszellem (H/M) Szabadidő eltöltési lehetőség (H) Tekintély (H) Tanulási, előmeneteli lehetőség (H) 3. Victor Vroom „elvárási-jutalomérték elmélete”Tk 229o Un. folyamatelmélet, ahol a teljesítmény csakis a jutalomtól, fizetéstől függ Melyek a vezető személyzeti funkciói és feladatai? (HEM) Tk.232-233 1. Vezetők feladatai (funkciói) - munkaerő vonzása,

toborzása (szükséges emberi erőforrások biztosítása, megfelelő mennyiségben, összetételben) - munkaerő megtartása (olyan légkör, vezetői stílus kialakítása amely ösztönzi a célokkal való azonosulást, elégedettséget, és lojalitást) - munkaerő motiválása (szükségletek kielégítése, teljesítmény elérése céljából) - munkaerő hasznosítása (hatékony munkaerő felhasználás) 2. HEM integrált rendszere az alábbi folyamatcsoportokra tagolható, ahol a vezetők feladatai: 46 Részletezze a Lewin által megkülönböztetett vezetői stílusokat! Tk. 213 o Kurt Lewin munkássága nyomán három alapvető vezetői stílust különböztetünk meg: 1. autokratikus stílus (Fayol tipvezetők) - kézben tartja a döntéseket, centralizáltan dönt - távolságot tart a munkacsoporttól - megköveteli a fegyelmet - attól tart, hogy elveszíti a dolgok feletti ellenőrzést 2. demokratikus stílus (Bennis és Naus) - csoportos döntéshozatal,

decentralizált döntés, - vitában több álláspontot is el tud fogadni, - erősen bízik a többiekben - javasol és elfogad ötleteket - kritikában, dicséretben objektív 3. „hadd menjen” stílus jellemzői - lassan, vonakodva hozza meg döntéseit - szereti a felelősséget áthárítani - ritkán és rosszul végez teljesítményértékelést - a munkát ráhagyja munkatársaira, - kevés az önbizalma Blake Mouton vezetői rács Tk. 216o Két szempont szerint osztályoz, emberre és feladatra figyel. 5 vezetési stílust fogalmaz meg: 1. félvezető: alacsony hatékonysággal figyel mindkettőre 2. kiegyensúlyozott vezetés: mindkettőre átlagos hatékonysággal figyel 3. csoportközpontú vezetés: a munkateljesítmény forrása az emberek összefogása (csak elméleti modell) 4. emberközpontú vezetés: fő figyelem az emberekre irányul, a termelés másodlagos 5. hajtós vezetés: elsőrendű cél a termelési hatékonyság, az emberi szempontok háttérben 47

Személyiségközpontú elméletek Tk. 217-218o 1. Feladatcentrikus vezető: szigorú, hajtja beosztottjait, csak a feladat végrehajtására koncentrál. 2. Kapcsolatcentrikus vezető: jó hangulatú, összetartó csoportot alakít ki, a felelősség megoszlik, vezetői ellenőrzés laza, önellenőrzés jellemző. Dolgozói elégedettség fontos 3. Helyzetorientált vezetési stílus: Dr Paul Hersey-modell Két tényezőt vizsgál: vezetői magatartást és az alkalmazottak teljesítményét, felkészültségét. Vezetői stílus Vezetői magatartás Beosztottak felkészültsége Delegáló vezető átadja a döntés és végrehajtás Magas: Képes és hajlandó, vagy lehetőségét motivált Rendelkező pontos utasításokat ad, szigorúan Alacsony: Képtelen és nem vezető ellenőriz hajlandó, vagy bizonytalan Együttműködő Közösen alakítja ki az Közepes, v. magas: képes és nem vezető elképzeléseket, és megosztja a hajlandó vagy bizonytalan döntéshozatalt

Meggyőző Megmagyarázza döntéseit, Alacsony v. közepes: képtelen és vezető megvitatja a beosztottakkal hajlandó vagy motivált Sorolja fel és fejtse ki az érzelmi intelligencia tényezőit! Tk. 218-219 o R.Goffee és GJones szerint a legeredményesebb vezetők 4 közös stílusjeggyel rendelkeznek: - szelektív módon felfedik gyenge pontjaikat - megérzéseikre, benyomásaikra támaszkodnak. - a lelkesítő vezetők empátiával közelítik meg munkatársaikat - kiaknázzák egyedi tudásukat, jellemüket. Daniel Goleman szerint az érzelmi intelligencia (EQ) tényezői: 1. Önismeret (érzelmeink ismerete, pontos önértékelés, önbizalom) 2. Önmenedzselés (önkontroll, megbízhatóság, lelkiismeretesség, teljesítményorientáció, kezdeményezés) 3. közösségtudat (empátia, szervezettudat, szolgáltatásközpontúság) 4. Közösségi jártasság (látnoki vezetés, befolyás, mások fejlesztése, kommunikáció, változáskezdeményezés, konfliktuskezelés,

kapcsolatépítés, csoportmunka és együttműködés) Melyek az átalakító vezetés és a hagyományos vezetés közötti különbségek? Tk. 222-223 Hagyományos menedzser Átalakító vezető Rövidtávú nyereségre összpontosít, feláldozza a Hosszú távú nyereségre törekszik, jó jó viszonyt az alkalmazottakkal, fogyasztókkal munkával, kapcsolatokkal Önkényes hatalomgyakorlás Hatalmát, befolyását kedvező változások elérésére használja Nem szereti a változtatásokat Újításokat kezdeményez Nem veszi figyelembe alkalmazottai véleményét, Mindenki véleményét elfogadja csak akik nyomást gyakorolnak rá Magának való, nem „másokért létezik” Jó kapcsolatokra törekszik, segíti őket „a jó munkát jól kell elvégezni” Azt a munkát kell elvégezni, amely az embereknek, szervezetnek megfelelő Formális úton érintkezik beosztottjaival Kapcsolatot tart minden szinten Zárkózott, racionális, bíráló Odafigyelő, támogató Emberei

gyenge pontjaira összpontosít Mások erősségeit keresi, elismeri Jelenlegi célokat értékeli Jövőképről, céljairól, terveiről beszél Melyek az érzelmi kompetencia személyes és szociális összetevői? Tk. 233-236o I. Érzelmi kompetencia 1. Személyes kompetencia: meghatározza, hogyan tudunk saját magunkkal bánni Ennek fő csomópontjai: - éntudatosság (pl. saját belső állapotaink, erőforrásaink, intuíciónk ismerete, preferenciáink) Komponensei: érzelmi tudatosság, pontos önértékelés, önbizalom) - önszabályozás: az a képesség, amellyel kezelni tudjuk éntudatosságunkat. Alkotóelemei: önkontroll, megbízhatóság, lelkiismeretesség, alkalmazkodás 48 - motiváció: érzelmi jellegű törekvések, amelyek serkentik, irányítják a célok elérését. Komponensei: teljesítménymotiváció, elköteleződés, kezdeményezőkészség, optimizmus. 2. Szociális kompetencia: társas kapcsolatok kezelési módját határozza meg Fő

csomópontjai: - empátia: mások érzéseinek, szükségleteinek ismerete. Komponensei: mások megértése, fejlesztése, kliensközpontúság, sokszínűség értékelése, politikai tudatosság. - társas készségek: lehetővé teszik, hogy másokból az általunk kívánt reakciót váltsuk ki. Komponensei: befolyásolás, kommunikáció, konfliktuskezelés, vezetés, kapcsolatépítés, együttműködés, csapatszellem. Melyek a kommunikáció folyamatának alkotórészei? Tk. 242-243o Kommunikáció: az információ eljuttatása egyik személytől a másikhoz. Kommunikációs lánc: - feladó, kódolás, médium, dekódolás, fogadó, visszajelzés Mi a lényege a vertikális és a horizontális kommunikációnak? Tk. 244-245 o 1. Horizontális kommunikáció: mellérendelt szervezetek (azonos szinten) között a munkavégzés koordinációja céljából. 2. Vertikális kommunikáció: információáramlás alacsonyabb szervezetektől a magasabb felé, és fordítva. 3.

Diagonális kommunikáció: nem azonos szervezeti vonalon történő információáramlás (pl munkaidő nyilvántartás kérése és megadása munkaügyi szerveknek) A kommunikáció funkciói Tk. 243 o - Értelmi funkció: a szervezet tagjai kifejezésre juttatják érzelmeiket. - Motivációs funkció: a motiválás minden formáját a kommunikáció közvetíti - Információs funkció: bizonytalanságot szűntet meg - Ellenőrzési funkció: vezetői tájékoztatás, tájékozódás Jellemezze a kommunikáció formáit! Hogyan és mikor használhatja őket a vezető? Tk. 253 Szituáció Kommunikáció formája Leghatékonyabb Legkevésbé hatékony Szóban Alkalmazottak megrovása, Alkalmazottakkal szembeni munkával kapcsolatos viták elvárások, általános ismertetők, megoldása utasítások, rendelkezések ismertetése, fontos stratégiai változások, közvetlen felettessel való munka jellegű kommunikáció Írásban Alkalmazottakkal szembeni Azonnali cselekvést

követelő elvárások ismertetése, általános feladatok, alkalmazottak dicsérete, természetű ismertetők megrovása, munkaviták feloldása Szóban majd Azonnali cselekvést követelő írásban feladatok, vállalati utasítások, stratégiai változás, közvetlen felettestől kapott munka, alkalmazott munkájának értékelése Vizuális kommunikáció: alapvetően az olvasást jelenti, melynek jelentőségét a korszerű elektronikus eszközök még inkább aláhúzzák. Elektronikus kommunikáció: e-mail, videokonferencia, internetalkalmazások. Ismertessen néhányat a jó és a rossz hallgató jellemzői közül! Tk. 247 Jó Türelem, tisztázási célú összefoglalás, megnyugtatás, empátia, elegendő idő a meghallgatásra, figyelem, nyitott kérdések felvetése, nem szakítja félbe a beszélőt, kevés véleményalkotás Rossz Közbevág, megváltoztatja a tárgyat, indulatos, nem figyel, kikapcsol, átveszi a beszélgetés irányát, túl beszédes, nagyon

kritikus, úgy tesz, mintha nem figyelne. 49 Mit jelent a hallgatás művészete a vezetői munkában? Tk. 246 A személyes kommunikáció előnye, hogy azonnal le lehet mérni a hallgató reakcióját, a másik fél megértését és támogatását. A sikeres személyes kommunikáció lényege a hallgatás művészete, aktív figyelési képesség. Odafigyelési képesség, követési képesség, reflektáló képességek. Hogyan épül fel a tárgyalási folyamat? Tk. 248-251 1. Tárgyalás fortélyai: a.) Megbeszéléstípusok: - információorientált, cselekvésorientált, kombinált b.) Tárgyalás elemei: -hatalom, idő, információ c.) Tárgyalási módok: - versenystratégia, együttműködő stratégia d.) Tárgyalási folyamat szakaszai: -. probléma felmerülése: célok tisztázása, tárgyalási pozíció megerősítése, ellenfél helyzetének megismerése -. Együttműködés: probléma megbeszélése, alku -. Megegyezés: eredmények összefoglalása,

tisztázása későbbi viták elkerülése érdekében Melyek a jelentéskészítés legfontosabb lépései? Tk. 252 1. Előzetes tervezés - mit akarunk elérni, kinek írjuk, kik fogják olvasni, mi legyen a címe, szerkezetének meghatározása 2. Ötletek, információ gyűjtése, összeállítása - jelentés főbb pontjainak, megállapításainak meghatározása 3. Tervezet megírása: első változat elkészítése 4. tervezet felülvizsgálata: ellenőrzés a végleges változat elkészítése előtt 5. jelentés közzététele: ügyelni kell, hogy az érintettek teljes köre megkapja Milyen részrendszerekből épül fel a szervezet információs rendszere? Tk. 257 - adatfeldolgozó rendszer: tranzakciók feldolgozása, adatrögzítés, feldolgozás, megjelenítés - vezetői információs rendszer: vezetői döntéshozatalhoz szükséges információk rendszere - döntéstámogató és szakértői rendszerek: nehezen strukturálható döntések meghozatala érd. - irodai

információs rendszer: adatfeldolgozás, telekommunikáció, szövegszerkesztés, irodai munka automatizálása. Vezetői információs rendszer részrendszerei Marketinginformációs rendszer, termelési információs rendszer, anyagszükséglet tervezési rendszer, személyzeti információs rendszer. Melyek a vezetés számára az információ legfontosabb meghatározói? Tk. 257 - információ mennyisége, időszerűsége, minősége, fontossága Milyen követelmények támaszthatók a vezetői információs rendszerrel szemben? Tk. 258 - Integrált rendszer: kapcsolatot biztosít az egyes funkcióterületek között - tervezés, szabályozás, működtetés támogatása - vezetés és döntéshozatal: pontos, időszerű információk biztosítása - múlt, jelen, jövő: hol tartunk, merre akarunk menni a jövőben - belső működés értékelése: ellenőrzés, mérés - külső tényezők informatikája: környezetből nyert információk a jövőbeni működés

tervezéséhez. Milyen komponensei vannak egy döntéstámogató renszernek? Tk. 259-260 - csatlakozó vagy interfész mechanizmus: felhasználó kapcsolata a rendszerrel. Adatbevitel a modell felépítéséhez. - modellalrendszer: modellek tárolását, visszakeresését irányítja, segít a modellépítésben. - adatrendszer: visszakereshető, feldolgozható adatokat tartalmaz, adatbázis. Mi a globalizáció Tk. 268 Tulajdonosi összefonódás. Globalizált termelés, marketing, kereskedelem, pénzmozgások, valamint egyes országok egymástól való függőségének erősödése, növekvő külföldi tőkebefektetés, turizmus, szabad áramlása, felhasználása az innovációnak, a munkaerőnek, a tudásnak és az értéknek. 50 A globalizációt kialakító tényezők: informatika fejlődése, műszaki fejlődés, tőkekoncentráció felgyorsulása, piacok áthelyeződése világméretekbe. Milyen globális cégeket ismer? Mi a különbség közöttük? Tk. 268-269 Globális

cégek Jellemzők Nemzetközi vállalat Tevékenységét nemzethatárokon túl is folytatja Multinacionális váll. Különböző országokban több telephellyel (leányvállalatok) rendelkezik, lokális (helyi sajátosságok figyelembe vétele) stratégiát folytat, amely a központi stratégiára épül. Globális vállalat Több telephellyel rendelkezik, egységes stratégia, egységes elszámolási módszerek. (Adaptáció) pl Coca-cola Transznacionális Óriásvállalatok, az egész világot behálózzák, hálózatként működnek, vállalat egységes stratégiát alkalmaznak. Melyek a globalizáció vállalati hatásai? Tk. 270o Fejlesztések növekedése, tömegtermelés egyéni igényekkel, beszerzési és értékesítési piac kiterjedése az egész világra, fő erőforrás az informatika, siker kritériuma a változás, rugalmas, változó működés, beosztottak munkatársakká válnak, minőség 0 hibával, valós idejű, folyamatos beszámolás a pénzügyi helyzetről.

Melyek a vállalkozások nemzetközi piacra lépését befolyásoló fontosabb tényezők? Tk. 271-273o Gazdasági okok: verseny éleződése, kedvezőbb erőforrás feltételek, felgyorsult műszaki és technológiai fejlődés, termelési, technológiai feltételek, jobb értékesítési, elosztási lehetőségek, kedvezőbb jogi, adózási környezet, nemzetközi kereskedelmi korlátok megkerülése, üzemgazdasági és egyéb megfontolások. Gazdaságok kívüli okok: vállalkozásbarát, kiegyensúlyozott társadalmi, politikai háttér makro és mikrokörnyezetben, közbiztonság, jogbiztonság, szociális-kulturális környezet kedvezősége. Ismertesse a nemzetközi vállalkozások stratégiai orientációit, külpiaci működésük mozgatórugóit! Tk. 274-277o Mozgatórugók: - kereslet-kínálat egyensúlyának fokozatos eltolódása miatt ösztönzi a vállalkozásokat a piaci jelenlétre. - integrációs és globalizációs folyamat a kereslet globalizációjához vezet

bel- és a külpiacokon. - egységesülő technikai, technológiai standardok megjelenése - szállítási, hírközlési költségek relatív csökkenése, korszerű logisztika által biztosított lehetőségek. - K+F költségek relatív súlyának növekedése, termékek életciklusának rövidülése kikényszeríti a tömegtermelés előnyeinek kihasználását. - tőkepiacok liberalizálása csökkenti a tőkebefektetések kockázatát. Stratégiai fázisok, orientációk: - indirekt export képviseleti cégeken keresztül (jobban ismeri a helyi piacot, rövid távon könnyebben tudja beléptetni a piacra a terméket, amely kevesebb tőkét igényel.) - indirekt export licenc-, illetve franchise-megállapodással (hosszabb távú külpiaci kapcsolatot jelent, licencszerződés keretében termék gyártása, vagy márkanév használata. Folyamatos piaci jelenlétet biztosít, licencdíjbevétel mellett. (pl gyorséttermi hálózatok) - közös vállalatok (joint venture)

(külpiaci jelenlét direktebb formája, az anyacég részben saját tulajdonú céggel rendelkezik a célországban. Előnye, hogy az előzőekhez képest erősebb irányítási, tulajdonosi joggal rendelkezik, határozottabban tudja elképzeléseit, céljait megvalósítani. Pl McDonald’s-Bábolnai Állami Gazdaság - teljes tulajdonnal irányított termelő vállalat: leányvállalatok. Folyamatos jelenlét a piacon 51 Sorolja fel a stratégiai tervezés technikáit! Tk. 279-282o Melyik Stratégiai tervezés Tartalma szakaszban technológia Helyzetelemz - SWOT-elemzés STEEPLE-elemzés: és technikái - Kiterjesztett SWOT 8 szempont szerint, - PEST-elemzés 3 szinten történik: globális környezet, külgazdasági - STEEPLE elemzés kapcsolatok, hazai gazdaság szintjén. - Sratégiai kontrolling Stratégiai Porter-modell „kinyitása” Szűk megközelítés, szállítók, vevők tárgyalási pozíciói, tervezés új belépők, új helyettesítő termékek, versenytársak

technikái +kinyitás, vizsgálom a tőke koncentrációt, időtényezőt, amortizációs ciklust Balanced Scorecard Vizsgálom a tulajdonosi vevői és irányítási menedzsment elvárásokat. Decentralizálás Team típusú vezetés Diverzifikálás Kockázat megosztás telephelyek leányvállalatok között Tevékenységkihelyezés Vállalat alaptevékenységük egy részét kihelyezik más (outsourcing) vállalatokhoz Felvásárlás fúzió Felvásárlás jogutód nélküli megszűnés, összeolvadás Vállalati kockázatkezelés Véletlenszerű események, hiányos ismeret vagy (ERM) információ, ellenőrzés hiánya vagy gyengesége által okozott kockázatok kezelése Stratégiai szövetségek Kapacitás összehangolás horizontálisan vertikálisan diagonálisan Informatika Ikon Elektronikus kereskedelmi üzlet, elektronikus közbeszerzés DSS rendszer döntés VIR nehezen strukturálható döntések vezetési irányító támogató rendszerek rendszerek. létrehozatala

Tanuló rendszerek Paradigmaváltás Operatív BCG mátrix Költség minőség összpontosítás tervezés GE MCansey mátrix Marketing központú szerep típusai Szintbemérés Összehasonlítás vállalaton belül, ill. más vállalatokkal (Benchmarking) Hozzáértés Szakmai személyi kompetenciák Vezetés célok kitűzésével Cél-feladat hierarchia létrehozása, a vezetők (MBO) erőfeszítéseinek összehangolása a vállalati célokkal. Alapkategóriái: írásbeliség, mérhetőség, megegyezés, realitás, határidő (Tk. 292-293 oldal!!) Projekt-, változás-, tudás-, rendszer-, ügyfélkapcsolati (CRM)menedzsment hálózattervezés Melyek a stratégiai szövetségek alapvető célkitűzései? Tk. 282-283o 1. nagyságrendi megtakarítások elérése 2. műszaki-technológiai-szolgáltatási stb ismeretek szervezése, bővítése 3. új piacok megszerzése 4. politikai és jogi természetű akadályok leküzdése Stratégiai szövetségek formái: 1. Horizontális: azonos

piacon vannak jelen, potenciális versenytársak 52 2. Vertikális: különböző ágazatokban tevékenykednek, a szövetség szállítókat és vevőket kapcsol össze. 3. Diagonális: egy másik ágazathoz tartozó céggel lép szövetségre, úgy, hogy korábban nem volt közöttük szállítói-vevői kapcsolat. Mi a benchmarking? Tk. 283-284o 1. Belső benchmarking: vállalaton belüli szervezeti egységek, funkciók, folyamatok összehasonlítása, fejlesztése. 2. Külső benchmarking: más vállalatokkal való összehasonlítás (tevékenység, folyamat) 3. Funkcionális benchmarking: más vállalatokkal való összehasonlítás bármelyik ágazatban, amelyektől érdemes tanulni. (termék, szolgáltatás, funkció, folyamatok) Folyamata: CélkitűzésKiválasztásPrioritásokFelelősségÖsszehasonlítás Sorolja fel a szervezetfejlesztés technikáit! Tk. 285-285o 1. Decentralizáció: költség-, nyereség-, investmencenterek, hatalommal való felruházás, stratégiai

üzleti egység, munkacsoportok, feladatcsoportok, a vezetés Z-elmélete. 2. Folyamatszervezés: üzleti folyamatok újjászervezése, belső vállalkozás, belső hálózat, funkcióhatárok légiesítése, karcsúsított termelés 3. Idő: Time Management, MTM (3M), delegálás 4. Szervezet: pókhálószervezet, karcsúsítás, divizionális szervezet, mátrixszervezet, holding, szervezetfejlesztés Vállalati folyamatok újjászervezése (BPR) Tk. 286-288 o Folyamatok alapvető újragondolása, radikális átszervezése a teljesítmény drámai növekedése céljából. (költségek, minőség, szolgáltatás, gyorsaság) Átalakításra kerülő tényezők a BPR-ben: - vállalati folyamatok - munkakörök - szervezeti felépítés - szabályzatok - teljesítményértékelés és ösztönzési rendszerek BPR módszerei: - munka kiadása külső cégeknek (outsourcing) - munka megszűntetése BPR folyamata:- kezdő lépések- „ahogy van”-„ahogy lennie kell”- átalakítás

BPR és a folyamatos fejlesztés közti különbségek: 53 Mi jellemzi az idővel jól gazdálkodó vezetőt? Tk. 288-289o A jó időgazdálkodás kulcsa az elsőbbség meghatározása, és rangsorolása (fontos és sürgős, fontos, de nem sürgős, teljesítendő, de nem olyan fontos. ) - világos személyes és munkacélokat tűz ki - mindent, ami lehetséges, másokra bíz - nem engedi rabolni az idejét - csak egyszer, de jól csinálja meg a dolgokat - hagy időt a tanulásra, pihenésre - a feladatok végrehajtása során a várható hozamot tartja szem előtt - tanul másoktól - tud nemet mondani - csak akkor ír, ha szükséges - rendet tart az irodában - szervezéstechnikai eszközöket használ - legalább havonta egyszer elemzi az időfelhasználását. Mit tud az MTM eljárásról? Tk. 288-289 o Elemi időállandós rendszerek, Taylor és Gilbreth elmélete. A folyamat kivitelezési ideje a dolgozó ember azonos begyakorlottsága, alkalmassága,

teljesítményintenzitása esetén az alkalmazott módszerektől függ. Hazai bevezetése 1974-ben, 3 M (Mozdulatelemzés, Munkatanulmányozás, Munkakialakítás). Olyan eljárás, amely az emberi mozgásfolyamatokat alapmozdulataira bontja, ezekhez előre meghatározott időérték tartozik. Sorolja fel a vállalatirányítás technikáit! Tk. 290 Mi a JIT rendszer? 291.o Just in time- éppen időben Termelésirányítási módszer, melynek lényege, hogy csak akkor és csak olyan mennyiségben lehet gyártani, amikor és amilyen mennyiségben irántuk az igény felmerül. Alkalmazásával jelentősen csökkenthető a készletérték, növelhető a termelékenység. (elsőként a Toyota autógyár) Olyan vállalatoknál alkalmazható, akik termékorientáltak, és nagy mennyiségben állítják elő azonos, vagy hasonló termékeiket, stabil piaccal, iparági fejlettséggel rendelkeznek. Húzó típusú termelésirányítás Előnyei: - csökkenti a helyszükségletet,

készletértéket, a gyártás átfutási idejét, papírmunkát - növeli a munkatermelékenységet, berendezések kihasználtságát, a lekötött tőke forgási sebességét - ösztönzi a dolgozói részvételt - a termelésvezetésnek egyértelmű fontossági sorrendet képez. Problémái: szervezeti kérdések, termelés átszervezése, beszerzés és ütemezés, anyagutánpótlás, vezértípusok termelésütemezése, illetve azok rugalmatlansága. 54