Művészet | Művészettörténet » Realizmus és az avantgárd

Alapadatok

Év, oldalszám:2003, 2 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:187

Feltöltve:2008. március 08.

Méret:54 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Realizmus és az avantgárd REALIZMUS A művészi visszatükrözés legmagasabb színvonalú módszere. A romantika írókkal ellentétben a realista írók szembefordulnak saját korukkal. A valóságot minden eszményítéstől mentesíteni akarják Minél hitelesebb ábrázolásra törekednek. Az emberi mindennapok társadalmi viszonyok összetettsége bonyolultsága a realista regényben az ábrázolás középpontjába kerül. A művészek a társadalom életének lényeges összefüggéseit az erények és az egyes emberek legjellemzőbb tipikus vonásait akarják föltárni. A realista író elsősorban nem a képzeletére hanem a valóság pontos megfigyelésére támaszkodik. IZMUSOK A huszadik században szinte alig született olyan számottevő költői, prózai vagy drámai alkotás, amely ne viselné magán a szimbolizmus és a modernizmus bélyegét. Az első világháború alatt és a második világháború között jelent meg az avantgardizmus. Ez magában foglalta a

futurizmust, expresszionizmust, szürrealizmust, impresszionizmust, realizmust, naturalizmust, szecessziót, kubizmust. A huszadik századi művészek elvetik a 19 század irányzatait és valami újat keresnek Ambivalens látásmód jellemzi őket. A futurizmus az első világháború idején terjedt el a művészeti életben. Elvetette magától a múlt egész örökségét. A művészetben a jövőre való felkészülés címén az ember teljes átnevelését hirdette Olaszországból indult ki. Az első futurista kiáltványt Marinetti szerkesztette 1909-ben Nagy érdeklődést keltett mozgalma, mert nemcsak a jövő művészetének megszületését hirdette, hanem az egész élet újjáalakítását ígérte. A futuristák a technikai civilizáció művészei voltak Szerintük az élet lényege a dinamika. A művész feladata ennek a dinamizmusnak a kifejezése Legfőbb eszményük a gép. Olaszországon kívül egyedül Oroszországban bontakozott ki még a futurista mozgalom Az

expresszionizmus a 20. század elején fellépő modern, realizmusellenes művészeti irányzat, amely az impresszionizmus ellenhatásaként bontakozott ki. Főként az I vh alatt és után terjedt el, lemond a valóság reális ábrázolásáról. Az expresszionizmus 1905-1920 között bontakozott ki Németországban Az első csoport Drezdában alakult és neve Die Brücke volt. A művészek a széthulló világban magára maradó emberért emelték fel szavukat. Úgy látták, hogy csak a világ, a társadalom rossz, az ember jó Az expresszionizmus két válfaját különböztethetjük meg: a m indig tragikus egyedre, s a f olyton harcban álló társadalmi emberre koncentrálót. Az expresszionizmus a belső érzések kifejezésére törekszik. A festők a természetes formák eltorzításával lélekállapotokat ábrázolnak, a tárgyi színeket kifejezési színekkel helyettesítik. A zenei expresszionizmus a n agy dinamikai ellentétek és a hangszínek gyors változtatásával

fejezi ki a belső tartalmat. Az expresszionista versekben nagy szerepet kapnak az indulatszók. A szürrealizmus 1924-ben Párizsban alakult, mint tiltakozás a nyugati társadalom racionalizmusa és materializmusa ellen. A szürrealista művész rögzíteni akarja a tudat alatti mélységben kavargó ösztönélet mozzanatait. Vezető egyéniségei Breton, Aragon és Éluard voltak Ez az irányzat is az embert akarta felszabadítani a t ársadalmi korlátozások alól, de kereste azokat a lehetőségeket is, melynek segítségével az ember újra megtalálhatja a szabadságot. Úgy vélték, hogy az e mber igazi énjét a tudatalatti világában találhatják meg. A szürrealizmus különösen kedvelte a fekete humort, az iszonyatos és a n evetséges különös szorongást előidéző groteszk együttesét. Sajátos alkotómódszerük az önműködő írás volt. Ennek a lényege, hogy a művész a tudatalattiból felmerülő gondolatokat minden értelmi ellenőrzés nélkül

lejegyzi. A kubizmus az impresszionizmus visszahatásaként keletkezett modern művészeti irányzat. Leegyszerűsített tömör formákkal ábrázolták a tárgyakat (PICASSO). A dadaizmus Svájcban született. Céljuk a t ársadalom minden hagyományos értékének lerombolása volt. Kifejezési eszközük a meghökkentés, a botrány Verseiket véletlenszerűen kiválasztott, gyakran értelmetlen szavakból rakják össze