Környezetvédelem | Levegőtisztaság » Levegőtisztaság, levegővédelem

Alapadatok

Év, oldalszám:2002, 5 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:121

Feltöltve:2008. április 03.

Méret:133 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!

Tartalmi kivonat

Levegőtisztaság, levegővédelem Ökológiai rendszer: különböző organizmusok úgy léteznek és alkotnak egységet, hogy 1. egymást fogyasztják 2. egymás melléktermékét használják 3. egymást védelmezik 4. kihasználják egymást A szimbiózis analógiájára.  Ipari ökológia: Közel egyensúlyi helyzetben lévő rendszerek - mérgező anyag nem fordul elő - energiatakarékosság - - szállítási megtakarítás A levegő összetétele (v/v)%: 78 % - N 21 % - O 0,9 % - Ar 353 ppm – vízgőz Ne, He, Kr, CH 4 , H, O 3 , NO-k, CO, Xe, NH 3 , NO 2 , CFC-12, CFC-11, SO 2 , H-szulfid Ppm: parts per million (10-6), ppb: parts per billion (10-9); ppt: parts per trillion (10-12) A homeopátriában még ennél is kevesebb mértékegységeket használnak A levegő összetétele egy környezeti katasztrófa eredménye: élőlények melléktermékként O 2 -t termeltek  elszaporodtak  mai O 2 kultúra kezdete Relatív páratartalom: hőmérséklettől függ

Abszolút páratartalom: 100 % víz kell kondenzálódni  harmatállapot  felhők Atmoszféra szoros kapcsolatban a vizekkel Tunguz Meteor: óriási pusztítás, de nem találtak meteort; nem meteor volt, hanem a Földből kiszivárgott CH 4 lehetett, amely berobbant CH 4 : Földön magától keletkezett: szerves bomlás során; tehenek: kérődzés O 3 : napsugárzás hatására a felső légkörben Fénymásológépeknél – erős neonfény hatására Ózont iparilag is állítanak elő Nitrogénoxidok: 1000-2000 °C között oxidálódik a N 2 Változatos összekapcsolódás CO: viszonylag instabil NH 3 : szalmiák v. ammónium hidroxid Szerves bomlás, égés folyamatoknál keletk. CFC = Chlor-Fluor-Carbon Teljes emberi tevékenység következménye – 50 évvel ezelőtt CFC-11 = freon = 1 Cl helyett 1 F CFC-12 = 1 Cl helyett kettő F Klímaberendezések, hajtógázok Kéntrioxid: fosszilis égetések (S égésterméke) H-szulfid: szerves anyag bomlása,

záptojásszag A légkör Troposzféra: Sztratoszféra: Mezoszféra: Termoszféra: exoszféra: 10 km +40 km +50 km +300 km 400 km 400 km-től Föld sugara: 6300 km Összehasonlításul: Mount Everest: Concorde: Föld sugara: Műholdak: Időjárás: Meteorok: Sarki fény: 8848 m 16 km kb. 6400 km 800-36000 km 20-30 km 50-100 km-nél égnek el 100-200 km nyomás: Pa, régebben Bar légnyomás: 1 atm= 101,1 kPa időjárás: az első néhány 10 km-ben Napfolt: Napkitörtés: nukleáris folyamat. Hidegebb anyag szétterül a napon nukleáris folyamat. Általában fényesebb jelensége: gázkitörések: ezek mérete eléri a Nap átmérőjének 10-20 %-át is, 7 éves periódusokban maximalizálódik Fő légszennyező anyagok - SO 2 (szerves égetés) – fosszilis anyagok, olaj kéntartalma NO-k (égetés, tüzelés) – nem megfelelő égés esetén, magas hő kell hozzá CO – nem megfelelő égés következménye Szilárd részecskék – tüzelési, ipari tevékenység O 3

(ha alacsony a szintje) – régebben benzinben, levegőben is van Pb: főleg csecsemők fejlődésére hat F: halogén Dioxinok: gyártási melléktermék, Vietnam, fatüzelés, kenyérhéj Légszennyezés forrásai Antropogén - Energiatermelés - Ipar - Közlekedés (fékekben azbeszt, kipufogó zajelnyeletése) – Mo-on a legnagyobb - Háztartás Természetes - Vulkánok (por, rengeteg gáz) - Erdőtüzek (korom, gázok) - Porképződés (szervetlen anyagok + szervesek pl: pollenek, baktériumok, vírosok) Légszennyezés következményei - sztratoszférikus ózonréteg elvékonyodása  ózonlyuk üvegházhatás savasodás (SO2, NO2) humán toxikus hatások ökotoxikus hatások zavarások  O 3 sugarak elnyeli: infravörös: Napsug 45 %-a látható fény: Napsug 45 %-a ultraibolya: Napsug 10 %-a (UVA, UVB  mutációk) humán toxikológiai: anyagok élettani hatásainak vizsálata mérgező hatások egy bizonyos szint felet zavarások: nem okoznak toxikus

hatást, de kellemetlenek – pl. szagok Zárttéri levegő Anyagok: Rn (term sugárzás) – nemesgáz, felszivárog a földből és a lakóépületekben összegyűlhet Azbeszt (ásvány-sok Si, O benne): rostot képeznek, tűzálló, hőálló, rákkeltő, szervetlen Formaldehid: ragasztóanyagok, műanyag tapéta, fatartósító-szerek; természetes anyag, de nem természetesen kerül az épületekbe CO: fűtés, szivárgó kémény, cigarettázás Források: természetes Bútorok, építőanyagok Fűtés, dohányzás Az ózonlyuk: DU (Dobson Unit)  ezzel a mértékegységgel mérik a nagyságát - bőrrák Ausztrália és a Déli-sark felett a legnagyobb Cl és Br vegyületek okozzák az atmoszféra ózonrétegének elvékonyodását, ez az ózonlyuk A Föld energiaegyensúlya Bejött energia – visszavert (A-albedo) = kisugárzott Üvegházhatás: 228 °C a tényleges 255 °C lenne normális =33 °C különbség Bolzman trv: a kisugárzás az absz. Hőm 4 hatványával

arányos Ózon elvékonyodása: Cl és Br vegyületek okozzák az atmoszféra ózonrétegének elvékonyodását, amit ózonlyuknak nevezünk. Anyagok hozzájárulása az üvegházhatáshoz: 64 % víz 2 % CFC-k 2% NO 2 2 % CH 4 7 % O3 22% CO 2 (ez a nagyon sok, és növekszik  közlekedés) Lehetséges következmények - Vizek: vízszintemelkedés (köbös hőtágulási együttható), melegebb helyeken hűtési igény; sarkok felmelegedése Tengerparti erőforrások Egészség: megvált hőm, páratartalom – sok élőlény életkörülményeit befolyásolja (pl. paraziták) Mezőgazdaság: terményfajták termelése eltolódik Erdők Energia és szállítás Kyotói Egyezmény: CO 2 kibocsátás visszafogására Savasodás Okok: tüzelőanyagok S tartalma Helytelen tüzelés Következmények: pH megváltozik Felszíni vizek Erdők Emberi egészség Építette szerkezetek, alkotások