Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Püthagorász élete és munkássága

Gábor Dénes Főiskola Konzultációs központ Szabadka Házi Dolgozat FILOZÓFIA Püthagorász élete és munkássága Előadó tanár: Bóni Lívia 2006.0409 Készítette: Komenda Csilla TARTALOMJEGYZÉK: I. fejezet : Bevezetés.3 Philosophic.3 Röviden a görög filozófiáról és a görög tudományról.3 II. fejezet: SZAMOSZI PÜTHAGORÁSZ.5 1.1 Püthagorász élete5 1.2 Püthagoreus iskola5 1.3 Tanításaik6 1.4 A bab gyűlölete7 1.5 Előző életei7 1.6 Neki tulajdonított idézetek8 1.7 Platón Püthagorászról8 1.8 Iamblikhosz Püthagorászról8 1.9 Sextus Empiricus8 1.10 Kozmosz fogalmának forrásai9 III. fejezet: Befejezés.11 2 I. fejezet BEVEZETÉS PHILOSOPHIA PHILO jelentése: valaminiek a szeretete; SOPHIA jelentése: bölcsesség, tudás; A filozófia célmeghatározása: 1. Tudástágítás; 2. Távoktatás; 3. Informatikus és a filozófia közöti kapcsolat; A filozófia definiálása egybeegysik a Totalitás fogalmával. Totalitás: 1.Lét

(Ontológia) - víz - tűz - levegő -föld 2. Megismerés (Gnoszeológia) - tapasztalat (empiria) - érzékelés (szenzuális) - gondolkodás (ráció) Filozófia-bölcselet olyan tudomány ami a dolgok végső okait kutatja, melynek értelmében az ember bölcsességre tesz szert. Erre elösször Püthagorász mutatott rá, hogy az ember nem nevezheti magát bölcsnek, az a jelző csak az Istent illeti meg, de a feladatunk a bölcsességre való törekvés. Röviden a görög filozófiáról és a görög tudományról Az antropológiai kutatás feladata, hogy a civilizáció gyökereit és az emberi kultúra alapjainak kialakulását feltárja. 7 millió évvel ezelőtt jelent meg a HOMODIA FAJ -az első két lábon járó emberfaj, Afrikában. Ez után, 5 millió év múlva jelentek meg az első primitiv kőeszközök. Ebben az időszakban alakult ki a közösségi élet, ami megkönnyítete a táplálékszerzési és védekezési lehetőségeket. A halászat és vadászat

bizonyul a legősibb élelemszerzési lehetőségnek. Másfél – két millió éve elterjedt a HOMO ELECTUS Ázsiában is. Vadászott, gyüjtögetett, beszélt, köveket patintott, csoportban élt. Agyának térfogata 900 cm³ Számos kőszerszám alakult ki ebben az időszakban. Fél millió és 35 ezer év között alakult ki a HOMO SAPIENS. Agyának térfogata 1350 cm³ Képviselője a neándervölgyi ember, aki 150 ezer évvel ezelőtt alakult ki és ők uralták Nyugat 3 - Európát a Közel - Keletig. E időszak legnemesebb kincse a kultúra fejlődése Nyelv, jelek, szilánkeszközök bonyolult technológiája. 35 ezer évvel ezelőtt alakult ki az első gép: az íj és a nyíl. Az őskor az intelligencia, eszközhasználat és a nyelvi képesség bölcsője. HOMO SAPIENS FOSSILIS megjelenése is az őskorkoz vezethető vissza, akik a kontinensen keletről nyugatra haladtak. Görög tudománynak a természet tanulmányozása a kiinduló pont. Cél a természetben

kifejezésre jutó törvényszerűségek, jelenségek megértése és feltalálása. Időszámításunk elött VII. század közepén kezdődik az a korszak amelyben a természetfilozófia kialakul, Milétosz-ban. Az itt kialakult eszméket az egész emberlakta földön, a görög világban szétáradtak. Számomra Püthogorász az egyik leglogokusabb felfogással érvelő görög filozófus. A továbbiakban a rá hivatkozásom bövebbi kifejezése a cél. [1] 4 II.fejezet 1.SZAMOSZI PÜTHAGORÁSZ Szamoszi Püthagorasz (görögül: Πυθαγόρας, latinosan Pythagoras; a matematikában Pitagorasz, Kr.e 582 – 496) jón származású antik görög filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója. Nevét ma a matematikában a Pitagorasz-tétel viseli A püthagoreus filozófia számára a legfontosabb és az egyetlen tudomány a matematika volt, azt tanították, hogy minden dolog kulcsa a számokban rejtőzik. „A számok atyja” néven is

emlegetett filozófus életét alig ismerjük, i.e VI században, már életét legendák és mítoszok fogták körül. Ezek terjesztéséhez a püthagoreusok is hozzájárultak, mivel Mesterüket úgymond félistenként tisztelték. 1.1Püthagorász élete Diogenész Laertiosz szerint egy Mnészarkhosz nevű ékszer- és dísztárgykészítő fiaként született i. e 570-ben a K is-Ázsia partjai mentén elterülő Szamosz szigetén Fiatalon elhagyta szülőhelyét, s a dél-itáliai Krotón városába költözött. Egyesek szerint mert annyira jó viszonyban volt Polükratésszel, hogy az maga adott neki pénzt és az egyiptomi fáraóhoz ajánlólevelet, hogy utazhasson. Sokak állítása szerint még mielőtt nyugatra utazott volna, megjárta az ókori Egyiptomot és Babilont, de tanult a kaldeusoktól csillagászatot, a föníciaiaktól matematikát és a méd-perzsa Mágusok törzsétől mágiát; bár effajta dolgok a legtöbb görög bölcs életrajzában előfordulnak.

Krotónban, filozófiai iskolával egybekötött vallási szervezetet alapított, a püthagoreus iskolát. Az iskola jelentős befolyásra tett szert Krotonban, emiatt egy püthagoreus ellenes mozgalom jött létre. Ezek végül felgyújtották a püthagoreusok központját, egy Milón nevű atléta házát Egyesek szerint a gyújtogatók elfogták a filozófus-mestert és megölték, mások szerint csak megfenyegették, hogy ha nem hagyja el a várost, megölik. Egy görög író szerint pedig szelíden megkérték arra, hogy menjen el: „Kedves Püthagorász, te nagyon okos vagy, mi azonban meg vagyunk elégedve a s aját törvényeinkkel, és nem kívánjuk, hogy te újabbakat tégy a he lyükbe. Eredj, és hagyj minket békében!”. Püthagorász ekkor a Múzsák Templomába menekült, és ott halálra éheztette magát, mivel elhagyni sem akarta a v árost, de a t örténtek után ott tovább élni sem akart. 1.2 Püthagoreus iskola A Püthagorász által a dél-itáliai

Krotonban alapított iskola. Követői: Empedoklész , Anaxagorász , Leukipposz , Démokritosz. A kozmosz, a világ rendjét a számokból vezették le, melyben meghatározó volt a harmónia zenéből átvett elve. 5 A püthagoreus iskola szigorú életelvekhez (pl. vegetarianizmus) és kemény feltételekhez kötött, a beavatottság foka szerint „körökre” osztott elitista és arisztokratikus jellegű szervezet volt, melynek Püthagorász feltétlen irányítója volt, és amely leginkább a misztériumvallások mintájára épült. Nők és férfiak számára egyaránt nyitva állt Iamblikhosz szerint a püthagoreusok közösen étkeztek, testgyakorlatoztak, olvastak és hallgattak filozófiai előadásokat, tanításokat. Az iskola hallgatói, ahogyan az abban a korban nem volt ritka, valószínűleg a beavatottság foka szerinti körökre oszlottak. A külsőbb tanítványok, az akuszmatikusok nem részesülhettek minden tudásban, ez a belsők, a mathématikusok

kizárólagos joga volt. Állítólag a legbelsőbb körökhöz tartozók öt év tanulás után beszélhettek is a mesterrel, de kizárólag úgy, hogy annak igazi alakját egy függöny rejtette, sokak viszont nem részesülhettek ebben a megtiszteltetésben. Egy legenda szerint amikor az egyik mathématikus, Hüppaszosz világgá kürtölte az összemérhetetlen mennyiségek felfedezését, ami az iskola egyik alapelvét („Minden: Szám”) döntötte meg, „az istenek vízbe fúlással büntették”, amit néhányan úgy magyaráznak, hogy a püthagoreusok egy hajóról való tengerbe hajítással, rituálisan kivégezték. Az iskola életében fontos szerepet kapott a zene, a tanulók rendszeresen énekeltek közösen himnuszokat Apollóhoz, lantot használtak egyes testi és lelki betegségek gyógyításához, alvás előtt verseket mondtak. A püthagóreus iskola kollektív intézmény lévén, nem mindig világos, felfedezéseik és tanításaik közül melyek személy

szerint Püthagorászéi és melyek tanítványaiéi. 1.3 Tanításaik Tanítása szerint a lélek egyik testből, fajtából a másikba vándorol, ezért tisztán kell tartani, és ennek egyik eszköze a zene. Rájött, hogy a húrok hossza és a hangok magassága között számszerű összefüggés van, ebből azt következtette, hogy a világ alapja és lényege a szám. Felfedezte a számtani közepet, és ebben látta meg az ellentétek feloldásának lehetőségét, a világ misztikus harmóniáját. Követői a püthagoreusok, számmisztikán alapuló titkos társaságban működtek.Egyetlen biztos dolog van: a halál A földi vagyon, alighogy megszerezted, máris semmivé válik! - vallotta. Már kezdettől fogva megvolt a püthagoreusok közt e kettősség: az idősebbek, akik politikával foglalkoznak, a püthagoreizmust életformának tekintették, a fiatalabbak a tanulmányok felé vonzódtak. Hittek a lélekvándorlásban. Püthagorász állítólag kijelentette, hogy

előző négy életére képes visszaemlékezni. Hiteles, és főleg saját írások nemigen maradtak fenn az iskolai tanításokról, inkább csak jelképek, jelszavak, melyek a beavatottak titkos jeleinek számítottak, ezekről ismerték fel egymást. E jelszavak néha kérdés-felelet formájában fogalmazódtak meg, pl. „Mi a l egnagyobb bölcsesség? - A szám”; „Mi a legigazabb kijelentés? - Az emberek romlottak.” Ezek közül egyeseket már nem vagy alig értünk, vagy már akkor is sokkal rejtélyesebbnek szánták őket: „Mi a Delphoi orákulum? - A Szent tetraktüsz, melyben a szirén énekel.” Sok jelszó azonban parancs formájában lett megfogalmazva: Tartózkodj a babtól! (Kyamon apechete!); Ne törd meg a kenyeret! Ne éleszd a tüzet vassal! Fehér kakast ne érints! Ne egyél szívet! 6 Soha ne vizelj a Nap felé fordulva! Kotord meg a hamut, amikor a fazekat leveszed a tűzről! Ne hagyd a tested nyomát az ágyadon, miután felkelsz! Az egyik

legszentebb számnak a 10-et tartották, a 10=1+2+3+4 egyenlőség miatt, mivel ez a „világ számainak összege” - a Világ-egységnek és -Eredetnek szimbólumának (1), az első női (páros) számnak, a világ-ősegész megbomlásának (2), az első férfi (páratlan) számnak (3), és az Érthetetlen és Isteni szimbólumának (4). A püthagoreusok a számokat és a geometriai formákat ruházták fel az istenek elnevezésével: az egyenlő oldalú háromszöget „Zeusz homlokából született Athénénak” és Tritogeneiának nevezték, mivel a mindhárom szögéből húzott függőlegessel egyenlően osztható fel. Az „egyet”, mivel tagadása a „soknak”, és a „monasz” egyszerűsége miatt Apollónnak hívták, a „kettőt” viszálynak és merészségnek, a „hármat” pedig igazságnak, mert az igazságtalan cselekedetet és az igazságtalanság elszenvedése hiány vagy túlzás következményeként jön létre, az igazság a kettő között középen

foglal helyet. Az úgynevezett tetraktüsz, a harminchat, a legnagyobb eskü volt , és kozmosznak is nevezték, mert az első négy páros és páratlan szám összeadásából jön létre. Mivel a 6 a legkisebb tökéletes szám, ezért a püthagoreusok szerint a világot szükségképp hat nap alatt teremtették. Hogy Püthagoraszt mekkora tisztelet övezte, azt egy római szófordulat – „ipse dixit” („Ő maga mondta!”) – illusztrálhatná a legjobban: a rómaiak szerint e fordulat görög megfelelőjét (authos ephe) a püthagoreusok használták, ha a Mester valamilyen kijelentésének megtámadhatatlan igazságát akarták hangsúlyozni. 1.4 A bab gyűlölete Ógörög életrajzírói szerint sohasem evett (ló)babot, lencsét, és más ételeket, amik a vesére, a herére vagy más belső szervekre emlékeztették (minthogy nagyon szigorú vegetáriánus volt), és ezek fogyasztását tanítványainak is megtiltotta, sőt jelenlétében a babnak még a nevét sem

volt szabad kimondani. Sőt, Iamblikhiosz szerint a Mesternek puszta szóval még egy üszőt is sikerült rábeszélnie arra, hogy soha többé ne egyen babot. Hogy a jámbor állat haláláig tartotta-e magát e jótanácshoz, arról nincsenek hiteles értesülések. Egyesek úgy gondolják, ennek hátterében valamilyen allergia állhatott. Mások azt mondják, hogy a babszemek a görög szavazási rendszert próbálták szimbolizálni, és így eme előírás valójában egy rejtjelezett életelv volt, miszerint tartózkodni kell a politikától. Ez azonban kétséges, mert a Püthagoreusok Krotónban állítólag beleártották magukat a politikába, és emiatt gyújtották fel az iskolájukat, mely közvetve a „Mester” halálát okozta. 1.5 Előző életei Diogenész Laertiosz szerint Püthagorász azt állította, hogy vissza tud emlékezni előző négy életére: amikor is ő volt Hermész isten fia Aithalidész, akinek Hermész azt a k épességet ajándékozta, hogy

vissza tud majd emlékezni előző életeire; a Trójánál harcoló Euphorbosz, akit Menelaosz sebesített meg, Hermotimosz, majd Pürrhosz, egy Délosz szigeti szegény búvár; valamint azt állította, hogy többször is leszállt az Alvilágba, és ott találkozott Homéroszszal és 7 egyéb neves költőkkel, akik egyébként egy fára kötözve lógtak büntetésül, mert az isteneket tiszteletlenül, prózai módon ábrázolták. 1.6 Neki tulajdonított idézetek Állítólag minden egyes beszédét, előadását a következő sablonnal indította: A levegőre, amit belélegzek, a vízre, amit iszom, nem tűrök el semmilyen ellenvetést azzal szemben, amit mondandó vagyok! Előadásait is „lefüggönyözött” állapotban tartotta, ő maga nem volt látható, csak hallható. [2] 1.7 Platón Pütagorászról „Beszélnek-e Homéroszról olyasmit, hogy ha nem is az állam szolgálatában, magánemberként a vezetõévé vált volna egyeseknek a nevelkedésben, akik őt

a vele való együttlét okán szerették és az utókorra egyfajta homéroszi életformát hagytak volna? Püthagorász ilyen volt, és ugyanezen oknál fogva örvendett megkülönböztetett szeretetnek, követőinek pedig, akik ma is püthagoraszinak nevezik az életmódjukat, mások szemében úgy tűnik nagy a hírnevük.” „Meglehet, mondottam, hogy amiképpen a szemünk a csillagászat végett lett megalkotva, a fülünk a harmónia tanulmányozása végett, s hogy ezek egymás testvér-tudományai - a püthagoreusok ezt állítják- mi pedig, Glaukón, egyetértünk velük.” E kettő, az egyedüli olyan helyek, ahol Platón név szerint utal Püthagorászra vagy a püthagoreusokra, megmutatják a püthagoreizmus két arcát: a vallási-etikait és a filozófiaitudományosat. Püthagorász nem írt művet Különösen szerencsés, hogy szép számmal maradtak fönn Püthagorászra és követőire vonatkozó utalások az V. századi szerzőknél 1.8 Iamblikhosz

Püthagoraszrül „Két fajtája van annak az itáliai filozófiának, amelyet püthagoreusnak nevezünk. Művelői ugyanis két csoportra oszlanak, az akuszmatikoszokra és a mathématikoszokra. Közülük az aküszmatikoszokat a másik fél is püthagoreusnak ismeri el, ám ők a m athematikoszokat nem ismerik el annak. De a tudományokkal foglalkozó püthagoreusok egyetértenek avval, hogy az akuszmatikoszok püthagoreusok, ám azt mondják, ők maguk még inkább azok, s hogy az az igazság, amit ők mondanak.” 1.9 Sextus Empiricus A püthagoreusok olykor azt a mondást szokták alkalmazni, hogy „a számhoz hasonló minden dolog”, néha meg ezt az igen erőteljes eskü-formát: „esküszöm arra, aki a t etraktüszt adta minekünk, amelyben ott a kiapadhatatlan természet forrása és gyökere”. Az „aki a dta minekünk” kifejezéssel Püthagoraszra utalnak – őt ugyanis istenítik –, a tetraktüsz pedig olyan szám, amely az első négy számból lévén

összeállítva, a legtökéletesebb számot alkotja, amilyen a tíz: ugyanis egy meg kettõ meg három meg négy az tíz. Ez a szám az elsõ tetraktüsz, és „a 8 kiapadhatatlan természet forrásának” nevezik, amennyiben az egész kozmosz a harmónia szerint van elrendezve, a harmónia pedig három összhangzatból áll, a kvartból, a kvintből és az oktávból, és ennek a h árom összhangzatnak az arányait éppen az említett négy számban – az egyben, kettőben, háromban és négyben – találhatjuk meg.” [3] 1.10Kozmosz fogalmának forrásai Guthrie kiemeli, hogy Püthagorász elődeitől, a milétoszi filozófusoktól eltérő, teljesen más álláspontból indult ki. Szemben a milétoszi bölcselők indíttatásaival, akiket kizárólag az érdektelen tudományos kíváncsiság hajtott, Püthagorász számára a filozófia középpontjában az ember állt, és viszonya a többi életformához és a kozmoszhoz. Hogyan lehet, hogy Püthagorász a

lényegében, eltérő okokból látta a filozófiát, a világot, de mégis ugyanannak a kultúrának volt a tagja? Guthrie írta az egyik legrészletesebb, legalapvetőbb ismertetést a görög filozófia történetéről. Püthagorászról is figyelemre méltó, eddig kellőképpen nem méltányolt, nem ismert, és nem értett tényeket közöl. "A püthagoreizmus jelentős mértékben a mágikus szemléletre épül - a szimpatetikus mágiára - amely kiterjeszti a hasonlóság, kapcsolódás eszméjét olyan mértékben, amely már idegen a civilizált gondolkodástól". "A lényegében mágikus eszme az egyetemes hasonlóság vagy szimpátia eszméje, amely többé-kevésbé finomított és ésszerűsített alakban áthatja Püthagorász tanításának központját az univerzum természetéről és részeinek kapcsolatáról. Ha erre felfigyelünk, akkor érthetjük meg a természeti világ matematikai felfogásának eszméjét.” A Magyar Értelmező Nagyszótár

a következő jelentéseket adja meg: rokonszenv, vonzalom, megértés, egyetértés, összhang, vonzás, részvét, rezonancia, együttérzés. Ezek szerint, ha jól értjük, a civilizált gondolkodástól idegen a világegyetemmel kapcsolatban a rokonság és a rokonszenv eszméje is? Nem lehet, hogy itt egy alapvető előítéletről, tudománytalan elfogultságról, előzetes beállítódottságról van szó? Fogadjuk el vita nélkül, hogy az a civilizált gondolkodás, amely minden rokonságot megtagad saját szülő tényezőivel, a természettel, a kozmosszal? És a civilizálatlan, primitív gondolkodás az, amely mélyen átéli rokonságát saját szülőjével, természetes életközegével, az életét és élete értelmét hordozó átfogó természeti egységgel? És a természeti világ matematikai felfogásának eszméje egy civilizálatlan eszmekörből fakad? Fogadjuk el kritikai gondolkodás nélkül, hogy az univerzum természetének, az univerzum és részeinek

kapcsolatának eszméje primitív eszme, ahhoz a n ézethez képest, amely nem volt képes kialakítani a kozmosz eszméjét sem? Guthrie idézi Porfürioszt, aki Püthagorászról írt könyvében kifejti a következőket: "Hogy miket mondott tanítványainak, nincs ember, aki megmondhatná, mivel kivételes hallgatásba tudtak burkolózni. Mégis, a következő néhány tény egyetemesen ismertté vált: először, hogy úgy gondolta, a lélek halhatatlan, másodszor, hogy a lélek másfajta állatba vándorol, továbbá, hogy a múltbeli események ismétlik magukat és semmi sem új egy abszolút értelemben, és végül, hogy minden élő dolgot hasonlónak (homogéné, azaz szó szerint: azonos tőből születettnek) kell tekinteni. Ezek azok a hiedelmek, melyekről azt mondják, elsőként Püthagorász vezette be őket Görögországba". Guthrie hozzáteszi: "Porphüriosz forrása Dicaearchusz lehetett. Nyelvezete szokatlan figyelemről tanúskodik,

erőfeszítést, hogy arra korlátozódjon, amiről úgy gondolja, hogy 9 biztosnak tekintheti. Még fontosabb, hogy a lélek halhatatlanságát és átvándorlását különböző állati testekbe püthagorászi nézeteknek minősíti Püthagorász saját kortársa, Xenophanész is. Továbbá az egész élő természet rokonságának tana megjelenik Empedoklésznél, az itáliai hagyomány filozófusánál az i.e V század elején Feltehetjük, hogy ez a tan, a halhatatlanság és a vándorlás tana, részét képezte a püthagorászi tanításnak. Valóban, óvatos megközelítésünkre itt nem nagyon van szükség, hiszen a természeti rokonság olyan általános világképet ad, hogy csakis ebben lehet a lélekvándorlás tartható elképzelés. Csakis az a t ény, hogy az emberek és állatok lelke ugyanabba a családba tartozik, teheti lehetővé ugyanazon lélek számára, hogy egy emberi testbe, egy emlősébe vagy egy madáréba költözzön". A lélek

halhatatlansága és a kozmosz eszméje egy másik, sokkal kézenfekvőbb értelmezést tesz lehetővé, mint a szokásos, fenti értelemben vett lélekvándorlás. Ha ugyanis a kozmosz egésze él, ha a kozmosz az "egyetemes élet-szellem titokzatos testetöltése" (Guthrie szavai), akkor maga a Világegyetem is egy élőlény, és akkor a lélek nemcsak fűbe-fába, bogárba-madárba költözhet, hanem talán inkább - a világba, a kozmikus világegészbe, a mennyekbe! Ezt az értelmezésünket két módon is alá tudjuk támasztani. Az egyik, hogy Platón maga is használja a világ-élőlényre az "állat" képzetet: "a világ egy önmaga lábán álló állat/élőlény, aki önmagát táplálja, aki minden lehetséges lényeget magában hordoz". A másik pedig az emberiség egyetemes őshagyománya, amely a néphitben is megőrződött, s amely szerint az emberi lélek a földi élet után a lélek eredeti honába jut, ahonnan az élet fakad: a

csillagvilágba, a mennybe. Láttuk már, hogy az egyiptomi kultúra kezdetén jelen volt a csillaghit, amely szerint a cs illag lélek-lényegű: "Az egyiptomi másvilági várakozások az általunk átfogható legrégibb időkben elsősorban arra irányultak, hogy a lélek a cs illagok és a Nap társaságában folytathassa létét" (Kákosy szavai). Így tehát azt az értelmezést sokkal valószínűbbnek látom, hogy a Püthagorásznak tulajdonított "lélekvándorlás" elmélet eredetileg a lélek halhatatlanságával függött össze, és azt tanította, hogy a l élek a halál után a csillagvilágba költözik. Itt tehát ismét egy olyan képzetre bukkanunk, ami egy, a görögön kívüli kultúrából ered. A "világ mint élőlény" és a "világ-állat" rendkívül szokatlan képzete a görög, anyag-közeli szemléletben könnyen átértelmeződhetett földi állatokká. Püthagorászi tanítás Porfüriosz által kiemelt elemének

magyarázatát ismertetem! A lélek halhatatlanságának eszméje a görögök számára alapvetően új, és talán soha fel nem fogott eszmét jelentett. Brandon megírja, hogy "a homo sapiens keletkezésétől" -amit ő a paleolitikumra, 30 000 é vre tesz; a beszéd kialakulása viszont legalábbis i.e 180 000 -30 000 évig nyúlik vissza- "kimutatható, hogy temetkezési szokásai tanúsága szerint a h alált nem fogadta el véglegesnek. Valóban, a vallás története megmutatja, hogy a teljes személyes megsemmisülés eszméje a halálban csakis olyan kifinomult elme által lehetséges, mint amilyen például Epikuroszé". Úgy tűnik, a "teljes személyes megsemmisülés" eszméje ennyire újkeletű, és görög eredetű eszme, aminek előzményei a görög alvilág-képzetekre nyúlnak vissza. Rohde a lélek halhatatlansága eszméjére szemléletes képet alkotott: "(ez egy) idegen (más kultúrából eredő) vércsepp a görögség

vénáiban". A homéroszi-hésziodoszi felfogásban a lelkek sorsa a földi élet után örök, vigasztalan bolyongás az alvilágban, a Hádészban. Vajon hogyan jutott odáig a görögség, hogy a lelket lényegében halandónak minősítse? Valószínűleg Püthagorász volt az első görög, aki a léleknek kimondottan egyfajta morális jelentőséget tulajdonított." De ha "Homérosz és a filozófia a görög gondolat két pólusa" (Zeller, szavai), és a görög gondolkodásban Püthagorász előtt a lélek "a test füstjeként" csak mellékes szerepet játszott, akkor honnan vette Püthagorász a lélek erkölcsi, sőt, kozmikus jelentőségének tételét? Ennek megértéséhez vissza kell mennünk a görög kultúra kezdeteihez és Homéroszhoz. [4] 10 III. fejezet BEFEJEZÉS Hosszú keresgélés a világhálón, a tankönyv részletes áttanulmányozása, kiválasztott könyv összefoglalása ezt az eredményt tárja elő. Filozófusok

életének megismerése egy felejthetetlen kaland értékével hasonlítható össze. Saját véleménnyel kár károsítani az eszmék tökéletes kifejtését, megalapozását, de ez kevés az élet rögös útjainak áthidalásához. Szerintem minden embernek megvan a saját filozófikus életstílusa, a legfontosabb ezeket megbecsülni és még véletlenül sem kritika tárgyává tenni! PÜTHAGORÁSZ „A földi életben háromféle ember van, ahogyan az olümpiai játékokra érkezők is háromfélék. A legalacsonyabb osztályt azok alkotják, akik venni és eladni jönnek; a második, már felettük álló osztály a versenyzőké; de a legjobb azoké, aki csak egyszerűen nézőként érkeznek.” (Püthagorász, idézi: Bertrand Russell: A nyugati filozófia története, Gönczöl Kiadó, 1994., 47 o) 11 IRODALOMJEGYZÉK: [1.] Dr Szigeti András:Filozófia, INOK Kft, Budapest, 2006 [2.] Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története, Tercium Kiadó

Kft.,Budapest, 2000 [3.] http://hpseltehu/~zagoni/5-Puthhtm [4.] http://grandpierrezenenethu/20032/kozhtm 12