Jogi ismeretek | Gazdasági jog » Jog tételek, 2008

Jog tételek - 2008 1.) a.) A jogrendszer, jogág, jogszabály fogalma A jogszabályok fajtái és a j ogalkotó szervek. Jellemezze a fontosabb jogágakat A jog a társadalmi normák egyik típusa, olyan magatartási szabályok összesége, amelyeket az állam bocsát ki, általánosan kötelezőek, érvényesülésüket az állami kényszer biztosítja. Jelenti egyfelől a jogosultságot, másfelől a jog jelenti a jogszabályokat is. A jogrendszer egy adott államban hatályos jogszabályoknak, azok megalkotásának, értelmezésének és érvényesítésének rendszere. Többféle jogrendszerről beszélhetünk Ezek: Kontinentális jogrendszer A kontinentális jogrendszer elsősorban Európára jellemző. Kialakulásában nagy szerepe volt a római jognak. Fő jellemzője az írott jog túlsúlya a bírói jogalkotással szemben Angolszász jogrendszer Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, valamint a Nemzetközösség tagjainak jogrendszerére az ún. esetjog

(precedensek) túlsúlya jellemző A szocialista jogrendszer A volt szocialista országokban használták, míg Kínában, Kubában, Észak-Koreában és Vietnamban ma is ilyen jellegű jogrendszer a jellemző. A pártállam túlsúlya a jellemző A jogrendszer egy állam egymással összefüggésben lévő, rendezett szabályainak összessége. A jogrendszert két nagy jogterületre osztható fel közjogra – ami a közérdekű életviszonyokat szabályozza, és magánjogra, ami a magánérdekű életviszonyokat foglalja össze. Mindkét nagy jogterületen belül különböző jogágak alakultak ki, a jogág az egymáshoz hasonló jogviszonyokat rendező jogszabályokat vonja egy kategóriába. Ezek: Nemzetközi jog A nemzetközi jog, három nagy jogágat foglal magában: a nemzetközi közjogot, a nemzetközi magánjogot és a nemzetközi szervezetek, – így az európai unió jogát. Nemzetközi közjog szabályozza a független hatalmak egymás közötti viszonyait. Speciális

jogág, mivel általában hiányoznak a nemzetközi jogi kötelezettségek kikényszeríthetőségének feltételei. Jogforrása a nemzetközi szinten kialakult szokások , nemzetközi megállapodások (pl.: Genfi konvenciók, ENSZ Alapokmánya) Nemzetközi magánjog szabályozza azokat a h elyzeteket, mikor az a k érdés merül fel, melyik állam bíróságának kell eljárnia egy adott ügyben. Európai Unió joga – az Európai Unió egy európai nemzetek feletti jog megteremtője. Saját bírósága, parlamentje és végrehajtó gyűlése (Európai Tanács, Európai Bizottság) van. Az Európai Unió jogszabályokat alkothat, melynek alkalmazása a tagállamokban kötelező. Alkotmányjog Az alkotmányjog szabályai határozzák meg az állam alapvető felépítését, az államrendszer elveit. Az alkotmányjog– az alkotmányon nyugszik Szabályozza a jogszabály megalkotásának módját, a parlamentek működését, a választási rendszert és a k ormányzás fontosabb

intézményeit. Rendezi az önkormányzatok és a központi hatalom viszonyát, szabályozza az államfő hatáskörét, feladatait. A bíróságok felépítését, szervezetét, hatáskörét is rendezi. Rendelkezik az alapvető szabadságokról, az állampolgárok jogairól, kötelességeiről, egységbe foglalja a legfontosabb emberi jogokat. Közigazgatási jog A közigazgatási jog a közigazgatás anyagi és eljárási jogviszonyaival foglalkozó jogág, a közjog része. A közigazgatás legfontosabb feladatai az állam akaratának megvalósítása illetve közszolgáltatások nyújtása az állampolgároknak. A közigatási jog elsősorban a központi hatalom és az önkormányzatok, köztestületek működését, szervezetét szabályozza. Büntetőjog A büntetőjog a jog azon ága, amely meghatározza azokat a közösségellenes, nem kívánatos magatartásokat – bűncselekményeket – amelyek tanúsítása esetén az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják és

megbüntetik. Két fő vizsgálódási területe van, a bűncselekménytan, ami a bűncselekmény megvalósulását, elemeit, a büntetőjogi felelősségre vonás akadályait a bűncselekmény megvalósulásának stádiumait illetve a bűncselekmény elkövetőit vizsgálja. A másik nagy csoport a büntetéstan, ami a büntetés alapját, célját, mértékét, speciális elkövetőkre (pl.: fiatalkorú), vonatkozó szabályait rendezi rendszerbe Büntetőeljárásjog A büntetőeljárás annak eldöntésére hivatott, hogy történt-e bűncselekmény, azt ki követte el, milyen büntetési tétel kerüljön kiszabásra, vagy mentsék-e fel a vádlottat. A büntetőeljárás legfontosabb alapelvei az ártatlanság vélelme, a védelem joga, a jogorvoslati jog és a vádelv. Polgári jog A polgári jog a magánjogi jogágak legfontosabb jogterülete. Garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, a s zemélyisége kibontakozását, védelmét és ehhez tartozóan a

vagyonával való szabad rendelkezést. A polgári jog egyik jogterülete a személyi jog – mely a természetes személyek és jogi személyek jogképességével, cselekvőképességével, ezek keletkezésével és megszűnésével foglalkozik, ill. védi a személyhez fűződő jogokat A dologi jog foglalkozik a dolog fogalmával, a d olog megszerzésével, megterhelésével, birtoklásával, használatával, a v ele való rendelkezéssel, a dolog feletti tulajdon megszerzésével, a közös tulajdonnal, a használati jogokkal . A polgári jog másik nagy jogterülete a kötelmi jog, ennek általános ill. különös része A kötelmi jog szabályozza az egyes személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. A polgári jog az öröklési jog körében rendezi a meghalt személy tulajdontárgyainak sorsát,. Polgári eljárásjog A polgári eljárás polgári ügyekben az igazságszolgáltatás

megvalósítására irányuló, jogilag szabályozott tevékenysége. Két részre tudjuk tagolni: egyrészt peres eljárások, melyek keresettel indulnak, másrészt polgári nemperes eljárások. Tárgya a polgári ügy, minden olyan ügy, melynek elbírálása nem a büntetőjog illetve a büntetőeljárásjog alapján történik. A jogszabályok a jogalkotás folyamatában születő magatartási szabályok, amelyek bizonyos cselekvést parancsolnak, megengednek vagy tiltanak. A jogalkotó szervek: - Kormány: - Köztársasági elnök - Miniszterelnök: - Miniszterek: . - országos hatáskörű szervek - MNB elnöke: - KSH elnöke: - Helyi önkormányzatok: A jogszabályok fajtái a bennük foglalt rendelkezések szerint: jogi normákat tartalmazó jogi normák érvényességét érintő egyedi intézkedéseket tartalmazó politikai célkitűzéseket tartalmazó A jogrendszerben elfoglalt helyük szerint: eredeti jogszabály azt módosító jogszabály alap jogszabály

végrehajtási jogszabály b.) A gazdasági társaság fogalma, alapításának közös szabályai A gazdasági társaságok legfőbb szervére és vezető tisztségviselőire vonatkozó közös szabályok. A nonprofit gazdasági társaságok. 2006/IV Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.) Jogi személyiségű gazdasági társaság a korlátolt felelősségű társaság (kft) és a részvénytársaság (rt.) Valamennyi gazdasági társaság jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Gazdasági társaság alapításához - a korlátolt felelősségű

társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges. A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés megkötése, részvénytársaság esetében alapszabály, egyszemélyes gazdasági társaságnál alapító okirat elfogadása szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak (alapítónak) alá kell írnia. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A kkt, a bt, a kft, valamint z rt esetén a társasági szerződés a Ctv. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. Ez esetben a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött szerződésmintában foglalt rendelkezések alkothatják. Ha a társasági szerződés a gazdasági társaság időtartamáról nem rendelkezik, a társaságot határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni. A

társasági szerződésben meg kell határozni: a) a cég nevét és székhelyét; b) a tagokat, nevük (cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámának (nyilvántartási számának) feltüntetésével; c) a gazdasági társaság főtevékenységét d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; e) a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját; f) a vezető tisztségviselők, illetve - ha a társaságnál működik felügyelőbizottság, illetve könyvvizsgáló - nevét (lakóhelyét, székhelyét), g) a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják; Gazdasági társaság bármely gazdasági tevékenységet folytathat, amit törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság alapításához valamennyi

tag vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll. A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog lehet. Törvény a pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulás arányát meghatározhatja. A korlátozott felelősséggel működő társaságoknál megállapíthatja a törzstőke, illetve az alaptőke legkisebb mértékét. Ha a t ag a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulását az ott meghatározott időpontig nem szolgáltatja, a gazdasági társaság ügyvezetése harmincnapos határidő kitűzésével felhívja a teljesítésre. A harmincnapos határidő eredménytelen eltelte esetén a tagsági jogviszony megszűnik. Erről a gazdasági társaság ügyvezetése a tagot írásban köteles értesíteni. A gazdasági társaság a társasági szerződés

ellenjegyzésének vagy közokiratba foglalásának napjától előtársaságként működhet. Az előtársasági jelleget a gazdasági társaság iratain és a megkötött jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „b.a” toldattal kell jelezni Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat. A gazdasági társaság cégneve alatt az előtársasági létszakaszában is jogképes. Az előtársasági létszakasz a cégbejegyzéssel megszűnik, és az előtársasági létszakaszban kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek. Ha a gazdasági társaság cégbejegyzési kérelmét jogerősen elutasítják, az erről való tudomásszerzést követően az előtársaság további jogokat nem szerezhet, kötelezettségeket nem vállalhat, és köteles működését haladéktalanul megszüntetni. A gazdasági társaság alapítását a

társasági szerződés megkötésétől számított legfeljebb harminc napon belül - bejegyzés és közzététel végett - be kell jelenteni a cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. A gazdasági társaság feletti törvényességi felügyeletet a gazdasági társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el. A gazdasági társaság legfőbb szerve kkt-nél és bt-nél a tagok gyűlése, kft-nél a taggyűlés, rtnél a közgyűlés. Az egyesülés legfőbb szerve a taggyűlés A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata elsősorban a társaság alapvető, stratégiai ügyeiben való döntés. A legfőbb szerv a határozatait ülésein hozza meg. A legfőbb szerv határozatait a jelen lévő tagok (részvényesek) szavazatainak egyszerű többségével hozza meg. A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló

testület látja el. A közkereseti és a betéti társaság ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezető tisztségviselőként látják el. A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület látja el. Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. Ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik, a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, kivéve, ha a társaság ennél rövidebb időre alakult. A vezető tisztségviselők kötelesek a gazdasági társaság üzleti titkait

megőrizni, a tagok kérésére a társaság ügyeiről felvilágosítást adni, a társaság üzleti könyveibe és irataiba való betekintést lehetővé tenni. A munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselő gyakorolja. A gazdasági társaságot törvényes képviselőként a vezető tisztségviselők képviselik harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Megszűnik a vezető tisztségviselői jogviszony a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, e) ha a tisztségviselő meghal, f) külön törvényben meghatározott esetben. A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, ha azonban a gazdasági társaság működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá. Ha ezt a társasági szerződés lehetővé teszi, a társaság legfőbb szerve a

vezető tisztségviselők tevékenységének segítése érdekében egy vagy több cégvezető kinevezéséről határozhat. A cégvezető olyan munkavállaló, aki a vezető tisztségviselők rendelkezései alapján irányítja a társaság folyamatos működését. Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható ezek a nonprofit gazdasági társaságok. Bármely társasági formában alapítható és működtethető. A nonprofit jelleget a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. Létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. Üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. Más társasági

formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. Külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben meg kell határozni A közhasznú szervezeti minőséget kérelemre a cégjegyzéket vezető a cégbíróság állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti. Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, úgy a tartozások kiegyenlítése után a társaság tagjai részére csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont

a cégbíróság a társasági szerződés rendelkezései szerint fordítja közcélokra. 2.) a.) A jogszabályok hierarchiája, a j ogszabályok érvényessége és hatálya A Közösségi (Európai Unió) jogrendszer jellemzői. A jog államilag kikényszeríthető magatartásszabályok összessége. Az állami kikényszeríthetőség annyit jelent, hogy bírósághoz, végrehajtókhoz, bűnüldözőkhöz lehet fordulni. Jogforrások: a magyar köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX Tv (alkotmány) A jogalkotásról szóló 1987. évi XI törvény A jogforrások a jog megismerésének forrását jelentik. Megalkotásukra döntő mértékben az állami szervek jogosultak. Más, nem állami szervek csak akkor alkothatnak jogot, ha részükre az állam illetékes szerve felhatalmazást ad. A jogforrások magukban foglalják a jogszabályokat, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit (ezek nem jogszabályok), és a nemzetközi szerződéseket. Az alkotmány és a

jogalkotásról szóló tv. Határozza meg a jogalkotásra jogosult szerveket, valamint az általuk alkotható jogforrásokat. - Országgyülés: megalkotja az alkotmányt más törvényeket alkothat nemzetközi szerződéseket köthet határozatokat hozhat irányelveket adhat ki elvi állásfoglalásokat bocsáthat ki. Az alkotmány alaptörvény, az írott jog legfelsőbb szabálya, a jogforrási hierarchia élén Áll, rögzíti a törvényalkotási rendet, tartalmazza az államra, társadalmi berendezkedés Re vonatkozó alapvető szabályokat, meghatározza az állampolgári jogokat és kötele Zettségeket. - Kormány: kormányrendeletet alkothat, kormányhatározatot hozhat, nemzetközi szerződésteket közhet, irányelveket adhat ki, elvi állásfoglalásokat bocsáthat ki. - a köztársasági elnök törvényerejű rendeletet, - Miniszterelnök: A miniszterelnök a törvény ill. a kormány felhatalmazása alap ján rendeletet adhat ki, amely jogszabálynak minősül. -

Miniszterek: rendeletet adhatnak ki, utasítást jelentethetnek meg, irányelveket bocsáthatnak ki, tájékoztatót tehetnek közzé. - országos hatáskörű szerv vezetője: irányelvet bocsáthat ki, téjékoztatót tehet közzé. - MNB elnöke: egyéb jogforrásként jegybanki rendelkezést adhat ki. - KSH elnöke: állami irányítás egyéb eszközeként statisztikai közleményt adhat ki. - Helyi önkormányzatok: jogszabálynak minősülő önkormányzati rendeletet alkothat nak, valamint jogszabálynak nem minősülő határozatokat is hozhatnak. A jogforrások hierarchiája: EU rendelet EU irányelv Alkotmány Törvény országgyűlési határozat Kormányrendelet Kormányhatározat, Miniszterelnöki, miniszteri rendelet Önkormányzati rendelet A jogforrások hierarchiájának elve szerint magasabb szintű jogszabállyal alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes, ha ez mégis előfordul az alacsonyabb szintűt nem létezőnek kell tekinteni. A jogszabály akkor

tekinthető érvényesnek, ha az előírt eljárási szabályok betartása mellett született, annak kibocsátására jogosult szerv hozta, illeszkedik a jogforrási hierarchiába, előírásoknak megfelelő helyen és módon kihirdették. A kihirdetés történhet a Magyar Közlönyben, Határozatok Tárában, közlönyökben, értesítőkben, önkormányzati értesítőben. A jogszabályok hatálya: A hatályosság lehet időbeli, területi és személyi hatály. Az időbeli hatály meghatározza, hogy mettől meddig kell az adott jogszabályt betartani. Ez kezdete szempontjából lehet: azonnali Jövőbeni Visszamenőleges hatályú (csak kedvezmény adható), a kihirdetés időpontjához viszonyítva. A hatályosság véget ér akkor, ha az adott jogszabályt újabb hatályon kívül helyezi, határozott idő leteltével. A területi hatály azt határozza meg, hogy adott jogszabály milyen területen irányadó. A személyi hatály az határozza meg, hogy adott jogszabály kikre

vonatkozik. A közösségi jogrendszer jellemzői Az Európai Közösségek joga olyan új jogrendet hozott létre, amely különbözik mind a nemzetközi jogtól, mind az államok belső jogrendjétől. A nemzetközi joggal ellentétben a közösségi jog a tagállamokra, valamint magán-, illetve jogi személyekre egyaránt vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége. A közösségi jog forrásai között a Szerződések mellett döntő szereppel bírnak a közösségi intézmények által alkotott jogszabályok. A közösségi jog olyan egyedi jogrend, amelynek saját intézményei, jogalkotási eljárásai és jogforrásai vannak. A közösségi jogot a tagállamok bíróságai alkalmazni kötelesek. A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső jogrendszerének szabályaival szemben. Amennyiben a közösségi jog összeütközésben áll a tagállamok egyes jogszabályaival, akkor a közösségi jogot kell alkalmazni. A közösségi jog egy része a

tagállamok jogában közvetlenül alkalmazandók, nem igényelnek további tagállami jogalkotási feladatokat, mint ahogy ez az irányelvek esetében történik. A közösségi jog jelentős része közvetlenül hatályos a tagállamokban. A közvetlen hatály azt jelenti, hogy természetes, illetve jogi személyek nemzeti bíróságaik előtt hivatkozhatnak a közösségi jogra, és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság ítéletét a közösségi jogra alapozza. A közvetett hatály elve szerint a közösségi irányelvben lefektetett, de adott tagállamban nem beiktatott közösségi rendelkezés is előnyt élvez a vele összeütközésben álló nemzeti joggal szemben, amit a nemzeti bíróságnak is figyelembe kell vennie. b.) A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapítása, szervezete, működése és megszűnése. A társaság és a tag felelősségének szabályai Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok a kkt, valamint a bt. Jellemzően

személyegyesítő jellegű vállalkozás. A gt-ben a kkt és az bt szabályozása alapvetően egyező A bt-nél elkülönítetten csak a kkt-től eltérő szabályok szerepelnek. Alapításukhoz legalább két tag szükséges. Kkt és Bt esetén a tagok felelőssége tekintetében eltérő a szabályozás. Kkt esetében a társaság kötelezettségeiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelősek. Bt esetén viszont a beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal együtt egyetemleges, a kültag viszont csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Ez tulajdonképpen korlátozott felelősséget jelent, ez különbözteti meg a bt-t a kkt-től. Amennyiben a bt Kültagjának neve szerepel a társaság nevében, úgy a beltaggal egyenlő, azaz korlátlan felelősség terheli. Speciális eset, ha a kültag vagyoni betétjét nem vagy csak részben teljesítette. Ebben az esetben a nem szolgáltatott vagyoni betét értékéig

saját vagyonával felel Mindkét társasági forma alapításához társasági szerződés szükséges. A gt A társaságokra előírt un. Közös tartalmi elemeken kívül más előírást nem határoz meg, de a tagok saját elhatározásból szükség szerinti elemeket feltüntethetnek. Pl vállalhatnak személyes közreműködést, ezesetben rögzíteni kell annak módját, tartamát, legfőbb szervként a tagok gyűlése helyett taggyűlést rendszeresíthet. Ebben az esetben fel kell tüntetni a taggyűlés összehívására ill. a határozathozatal eljárási rendjére vonatkozó szabályokat Mindkét társasági formánál a társasági jogi szervezetbe tartozik legfőbb szervként a tagok gyűlése, az üzletvezetés, a felügyelőbizottság. A tagok gyűlésére vonatkozó szabályozást egyrészt minden társaság legfőbb szervére irányadó közös előírások, másrészt a kkt-re és bt-re vonatkozó sajátos rendelkezések teszik ki. Akár tagok gyűléséről, akár

taggyűlésről van szó tevékenységében valamennyi társaságbeli tag személyesen részt vesz. Ebben a tekintetben a gt Nem tesz különbséget beltag és kültag között. Hatáskörébe sorolható minden olyan ügy, melyet a törvény, a társasági szerződés oda utal ill. ami nem tartozik a napi üzletmenethez Az egyes ügyekben egyszerű szótöbbséggel, minősített szótöbbséggel, egyhangúlag határoz. Az üzletvezetésre vonatkozó szabályozást minden társaság üzletvezetésére vonatkozó közös szabályok, ill. a két formára vonatkozó sajátos rendelkezések teszik ki Sajátos rendelkezések: - főszabály szerint a kkt.-nél minden tag, a bt-nél a beltag jogo Sult az üzletvezetésre. - külső személy üzletvezetést nem láthat el. - a bt kültagja üzletvezetést nem láthat el, kivéve, ha a felelős sége korlátlan. - csak ennél a két szervezeti formánál van lehetőség arra, hogy jogi személy tag képviseletére jogosult természetes

személy útján ellássa az üzletvezetést. Főszabályként minden üzletvezető önállóan járhat el, de a társasági szerződés előírhatja, hogy az üzletvezetésre jogosultak csak együttesen járhatnak el. A társaságot az üzletvezetésre jogosult tagok tagok képviselik, ők a cégjogot is gyakorolják. A felügyelőbizottság létrehozására csak akkor van szükség, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak éves átlagos létszáma meghaladja a 2 00 főt. A felügyelőbizottságra a gt Általános szabályai az irányadók. Az általános megszünési eseteken kívül a gt speciális rendelkezései: - ha a tagok száma egy főre csökken a kkt megszűnik, de csak akkor, ha 3 hónapon belül nem jelentenek be új tagot a cégbíróságnál. Amennyiben a bt-ből valamennyi beltag és kültag kiválik a társaság megszünik. Ez nem következik be akkor, ha: - az utolsó tag kiválásától számított 90 napon belül a bt beltagjai új kültagot, ill. a megmaradt

kültagok új beltagot jelentenek be a cégbíróságon - az adott oldalon megmaradt tagok elhatározzák a társaság kkt-ként történő továbbműködését és a tárrsasági szerződés módosítást a cégbírósághoz benyújtják. Ha a b t valamely tagja a kkt-ben nem kíván részt venni a t agok vele a gt szabályai szerint elszámolnak. Végelszámolás esetén mindkét társaság esetében sor kerülhet ún. egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatására a gt feltételei szerint. Jogutód nélküli megszűnés esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont főszabály szerint a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. A gazdasági társasági formáknál a tagok felelőssége már az egyes társasági formák jogi státuszában is kefejeződik. Kkt esetében a társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági

tevékenységet folytatnak. A kötelezettségekért esősorban a társaság felel a vagyonával, de ha ez nem elegendő, akkor a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. (mögöttes felelősség) Bármely tagtól a társaság tartozásának egésze követelhető (egyetemleges felelősség), a tag pedig teljes vagyonával felel (korlátlan felelősség). A hitelezők a társaságot a tagokkal együtt is perelheti, a tagok vagyonára is hozható elmarasztaló ítélet, a t ag vagyonára végrehajtást lehet kérni. A társaságba belépő tag felelőssége a belépése előtt keletkezett kötelezettségekért a többi tagéval azonos. A társaságtól megvált tag a többi taggal azonos módon felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettségéért, amely tagsági viszonyának megszűnése előtt keletkezett. A helytállási kötelezettség a tagság megszünésétől számított 5 évig áll fenn. A meghalt tag örököse, a halál

időpontjáig keletkezett tartozásokért szintén 5 évig felel, de kizárólag az elszámolás során neki juttatott vagyon erejéig. Jogutódlással történő megszűnés esetén a kötelezettségek a jogutódra szállnak át. Ha ez nem történik meg a megszünt társaság tagjai a kötelezettségekért a megszűnéstől számított 5 évig felelnek úgy, hogy a felelősségi arányok az elszámoláskor kapott vagyoni hányadhoz igazodnak. Betéti társaság esetében legalább egy tag a beltag felelőssége a társasági vagyonnal nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a t öbbi beltaggal egyetemleges, míg a kültag a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. A társaság kötelezettségeiért nem felel. (korlátozott felelősségű pozíció) Abban az esetben ha a kültag neve szerepel a cég nevében felelőssége a beltagéval megegyező, de nem válik beltaggá. Amennyiben a kültag a társasági szerződésben vállalt

vagyoni betétjét nem, vagy csak részben szolgáltatta, a nem szolgáltatott vagyoni betét erejéig saját vagyonával felel. A belépő személy felelőssége attól függ, hogy beltagként, vagy kültagként lép be a társaságba. A beltagként belépő személy felelőssége a belépése előtt keletkezett kötelezettségekért a beltagéval azonos. Ha kültagként lép be, akkor a belépés előtt keletkezett kötelezettségekért csak a vagyoni hozzájárulása erejéig felel. A tagsági jogviszony megszünése esetén a beltagra, örökösre, megszűnt tag jogutódjára a kkt szabályai az irányadóak. Ha a kültag tagsági viszonya szűnik meg és befizette vagyoni betétjét, akkor a felelőssége megszűnik, ha nem vagy csak részben fizette be, akkor a tagsági viszony megszűnésétől számított 5 évig a nem szolgáltatott vagyon erejéig felel. A társaság megszűnése esetén a beltagra, örökösre, megszűnt tag jogutódjára a kkt szabályi irányadóak. A

kültag felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén az általa kapott vagyoni hányad erejéig áll fenn. 3.) a.) Az állami szervek csoportosítása Az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok képviselőtestületének feladatai és működése. Kezdetben az uralkodó hozta a döntéseket, majd a parlamentek egyre több beleszólást követeltek maguknak. A polgári forradalmak nyomán azt az igényt fogalmazták meg, hogy az embereknek kéne a döntéseket meghozniuk, hisz azok az ő életüket befolyásolják („a hatalom a népé”). Ezt két módon lehet megvalósítani Az emberek közvetlenül hozzák a döntéseket – ezt nevezik közvetlen demokráciának – jelenleg nálunk ennek eszköze a népszavazás és a népi kezdeményezés. A másik lehetőség, hogy az emberek képviselőket választanak, és az ő gyűlésük hozza a döntéseket – közvetett demokrácia. A demokratikus államokban ez utóbbi megoldás vált általánossá. Ennek keretében az

országos jelentőségű döntéseket az állampolgárok által választott képviselőkből álló országgyűlés hozza meg. Ugyanakkor az önkormányzás eszméje alapján egyes helyi jelentőségű kérdésekben döntési joga van a települési önkormányzatoknak is. Az Országgyűlés Az Országgyűlés (továbbiakban OGY) a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, amely biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza az ország kormányzásának szervezetét, irányát és feltételeit. 386 képviselőjét 4 évre választják, a demokrácia követelményeinek megfelelő általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján. 176-ot egyéni választókerületből, 152-őt megyei listáról, 58-at országos listáról („töredék szavazatok” alapján). Az Országgyűlés feladatai az Alkotmány szerint: 1) Az Alkotmány megalkotása, módosítása. 2) Törvényalkotás (részletezve a jogforrásoknál). 3)

Elfogadja a kormányprogramot (egyúttal megválasztja a miniszterelnököt). 4) Dönt személyi kérdésekben (pl. Köztársasági Elnök, alkotmánybírák, legfőbb ügyész,). 5) Költségvetés, zárszámadás elfogadása. 6) Kihirdeti a rendkívüli-, szükség állapotot. Dönt a hadsereg bevetéséről 7) Ellenőrzési funkció (elsősorban a kormányt – interpelláció, vizsgáló bizottságok). Legfontosabb feladatai tehát a jogalkotás (1,2), a kormányzati szervezetrendszer létrehozása (3,4), végrehajtó hatalom ellenőrzése (5,7), döntés egyes fontos hadügyi és külügyi kérdésekben (6). Ezeken túlmenően az OGY bármely állami feladattal kapcsolatban véleményt nyilváníthat. Az OGY évenként két rendes ülésszakot tart. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra (vagy ülésre) össze kell hívni. Az ülések nyilvánosak, azonban a képviselők

2/3-ának egyetértésével zárt ülés tartását is elhatározhatja. Kiemelt jelentősége van az alakuló ölésnek. Ezen a jelenlévő képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt, ezek elmaradása esetén a képviselő nem vehet részt az OGY munkájában. Az alakuló ülésen választják meg az OGY tisztségviselőit: az OGY elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Az Országgyűlés elnökének feladata az OGY munkájának megszervezése, az ülések összehívása, vezetése. Az alelnökök az elnök helyettesei Az alakuló ülésen kell bejelenteni a képviselőcsoportok (frakciók) megalakulását is. Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. Az OGY csak akkor hozhat döntéseket, ha határozatképes, ennek feltétele, hogy a képviselőknek több mint a fele jelen legyen. Határozatait a jelenlévő képviselők több mint a felének egyetértésével

hozza (relatív többség). Az Alkotmány megváltoztatásához, valamint az Alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához (a legtöbb közjogi méltóság megválasztása) az összes országgyűlési képviselő kétharmadának a szavazata szükséges (abszolút 2/3). De például az Alkotmánybíróságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának egyetértése szükséges (relatív 2/3). Az OGY működésének szabályait saját maga határozza meg, ezeket a Házszabály rögzíti. Működésében kiemelt szerepe van a Házbizottságnak, amelynek tagjai az OGY elnöke és alelnökei, továbbá a frakcióvezetők. A Házbizottság javaslatokat, ajánlásokat készít az OGY napirendjével, működésével kapcsolatban, továbbá itt kéne egyeztetni az OGY működésével kapcsolatos vitás kérdéseket is. Az OGY bizottságainak fontos szerep jut a jogalkotás (törvényjavaslatok készítése, véleményezése)

és a kormányzat ellenőrzése terén (vizsgálóbizottságok). Az állandó bizottságok 4 éven át működnek (pl. alkotmányügyi, honvédelmi, költségvetési) Az ideiglenes és eseti bizottságokat meghatározott feladatokra, vagy különböző vizsgálatokat lefolytatására hozzák létre. A pénzügyi ellenőrzés meghaladja a bizottságok erejét, ezért működik az Állami Számvevőszék (továbbiakban ÁSZ), a P arlament gazdasági-pénzügyi ellenőrző szerve. Szervezetéről, felépítéséről, működéséről külön törvény rendelkezik, ott végezhet ellenőrzést, ahol állami vagyonnal gazdálkodnak,. Az ÁSZ-ről szóló törvény meghatározza a rendszeresen elvégzendő ellenőrzéseket, ezeken túlmenően az OGY utasítása lapján végezhet további ellenőrzéseket. Ellenőrzi a kormány gazdálkodását is, emellett a kormány is felkérheti ellenőrzés lefolytatására, de ezt nem kötelező teljesítenie. A képviselőt megilleti a

törvénykezdeményezés (1), az interpelláció (2) és a bizottságokban való részvétel (3) joga. Továbbá mentelmi joga van, ami egyrészt azt jelenti, hogy nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt (mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre). Másrészt a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az OGY előzetes hozzájárulásával (jelenlévők 2/3-a) lehet ellene büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást folytatni. Önkormányzatok Az állam elismeri bizonyos közösségek (területi, szakmai, vallási) önkormányzáshoz való jogát, azt, hogy a közösség belső ügyeiben önállóan dönthessenek, intézkedhessenek. A területi önkormányzat egy természetes egységet testesít meg, ezért ismeri el az állam az önkormányzáshoz való jogát, de meghatározza ennek

kereteit is. Így az önkormányzati törvény meghatározza a helyi ügyeket, a döntéshozó testületek megválasztását és hatáskörét, a pénzügyi önállóság kereteit (normatív-, cél-, és kiegészítõ állami támogatások; a helyi adók bevezetésének lehetõsége, vállalkozás lehetõsége), továbbá, hogy milyen esetekben avatkozhatnak be az önkormányzat tevékenységébe az állami szervek. A helyi önkormányzat az Alkotmány szerint: 1) A törvények keretei között meghatározza szervezetét, működését (polgármester és képviselők választása kötelező, de ezen túlmenően szabadon alakíthatja ki szervezetét). 2) Helyi ügyekben önállóan szabályozhat – rendeletalkotás joga. 3) 4) 5) Az önkormányzati tulajdon felett tulajdonosi jogokat gyakorol, bevételeivel önállóan gazdálkodik (pénzügyi függetlenség). Helyi adókat vethet ki Vállalkozhat A törvényekben meghatározott feladatai ellátásához állami támogatásra

jogosult. Szabadon együttműködhet, társulhat más önkormányzatokkal. Érdekképviseleti szerv tagja lehet. A területi önkormányzatok kötelező feladatait jogszabályok határozzák meg (pl ivóvíz ellátás és közvilágítás biztosítása; közutak, közterek, köztemetők fenntartása; alapszintű egészségügyi és szociális ellátás biztosítása) ezek ellátásához állami pénzeszközökre jogosult. Az önkormányzat további feladatokat is vállalhat - ezeket nevezik fakultatív feladatoknak de csak akkor vállalhat ilyeneket, ha ezzel nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását (ha van rá forrása.) Helyi önkormányzatok szervezeti felépítése: képviselő testület, (fő)polgármester; Megyei önkormányzatok szervezeti felépítése: megyei közgyűlés, amely tagjai közül elnököt választ. b.) A korlátolt felelősségű társaság alapítása, szervezete, működése és megszűnése A törzsbetétre, a törzstőkére és az

üzletrészre vonatkozó fontosabb szabályok. A társaság és a tag felelősségének szabályai. A korlátolt felelősségű társaság a jogi személyiségű gazdasági társaságok egyik formája. Alapvető jellemzői: - előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul. - főszabály szerint a tag kötelezettsége a társasággal szemben, csak a törzsbetétének szolgáltatására, valamint egyéb vagyoni hozzájárulására terjed ki. - tőkeegyesítő, valamelyest személyegyesítő társasági forma, - a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni nem szabad. A tagnak a társasággal szemben csak korlátozott felelőssége van. A Kft. alapításához társasági szerződés megkötése szükséges, melyet valamennyi tagnak alá kell írnia. A társasági szerződést közjegyző által hitelesített közokiratba, vagy ügyvéd, ill az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Kft esetében a Cégtörvény 2006

óta lehetővé teszi, hogy a társasági szerződés a Ct. mellékletét képező szerződésminta megfelelő kitöltésével is elkészíthető. A társasági szerződésben meg kell határozni: a törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek mértékét, a teljes egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét, a szavazati jog mértékét, az ügyvezetőt, a cégjegyzés módját, ha kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, akkor annak tagjait, ha kötelező könnyvvizsgálót választani, akkor annak kijelölését, a taggyűlés összehívásának rendjét. A társasági szerződésbe un. Szükség szerinti elemek is felvehetők pl nem pénzbeli betétek és azok értéke, tagokat terhelő egyéb vagyoni szolgáltatások. A törzstőkét a tagok törzsbetéteinek összessége teszi ki, összegének minimuma 500e forint. A törzsbetét vagyoni és nem vagyoni hozzájárulásból áll. A tagok törzsbetétei különböző

mértékűek lehetnek, de egyik sem lehet kevesebb 100 e forintnál, és 10 ezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. A társaság bejegyzésére csak akkor kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig a pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét befizették. A fennmaradó összegek befizetésének módját s esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időben és helyen kell szolgáltatni. Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor azt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem vagyoni hozzájárulást al apításkor nem teljesítették teljes egészében akkor azt a cégbejegyzéstől számított 3 éven belül teljesíteni kell. Apport lehet bármely vagyoni értékkel bíró forgalomképes dolog, szellemi alkotás, vagyoni értékű jog. Forgalomképesnek kell

lennie, csak végrehajtás alá vonható lehet, melyet a társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül át tud ruházni. Az üzletrész a kft. cégjegyzékbe történő bejegyzését követően megtestesíti a tagot megillető jogokat és kötelezettségeket, valamint a társaság vagyonából a tagra jutó hányadot. Az üzletrész könyv szerinti értéke megegyezik a vagyoni betét értékével. Az üzletrész értéke az induló értékhez képest módosulhat. Ha csökken az egységnyi törzsbetétre jutó vagyon az üzletrész értéke is csökken és fordítva. Az üzletrész forgalomképes, a társaság tagjaira, kívülálló személyre átruházható. Kívülálló személyre csak abban az esetben, ha a törzsbetétet teljes egészében befizették. A Kft. a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától előtársaságként működhet és cégneve alatt ebben a szakaszban is jogképes. Az előtársasági szakasz a cégbejegyzés időpontjában megszűnik. Ha a

cégbejegyzési kérelmet jogerősen elutasítják a társaság köteles tevékenységét haladéktalanul beszüntetni. Az alapítást a társasági szerződés megkötésétől számított 30 na pon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel a bejegyzés napján jön létre. A Kft. legfőbb szerve a taggyűlés, melyet legalább évente egyszer össze kell hívni A taggyűlésen a tagot meghatalmazottja is képviselheti. A taggyűlést az ügyvezető hívja össze A taggyűlést haladéktalanul össze kell hívni abban az esetben, ha kiderül, hogy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, fizetéseit megszüntette, ha vagyona a tartozásait nem fedezi. A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőkének legalább a fele, vagy a leadható szavazatok többsége jelen van. A szavazati jog a vagyoni hozzájárulás arányához igazodik

Ülés tartása nélküli határozathozatalra is lehetőség van a Gt. Által meghatározott feltételek esetén. Csak taggyűlésen lehet dönteni a beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról. A taggyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a meghozott határozatokat a határozatok könyvében nyilván kell tartani. A társaság ügyeinek intézését, a társaság képviseletét a tagok közül, egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés valamennyi tagot feljogosítja az ügyintézésre és a képviseletre Az ügyvezetőnek a tagokról tagjegyzéket kell vezetnie. Kft-nél felügyelőbizottságot akkor kell létrehozni, ha többtagú társaság esetében a törzstőke több mint 50M Ft, vagy ha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma meghaladja éves átlagban a 200 főt. A társaság megszűnésének elhatározásához a taggyűlésnek legalább ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Jogutód nélküli

megszűnés esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a törzsbetétek arányában fel kell osztani a tagok között. A vagyon felosztására csak a cégjegyzékből való törlést követően kerülhet sor. Ha a társaság felszámolással, vagy végelszámolással szűnik meg és a törzstőke még nincs teljes egészében befizetve, akkor a befizetési kötelezettség azonnal esedékessé tehető. A megszűnés sajátos esete, ha a tagok száma egy főre csökken. Ebben az esetben a Kft nem szűnik meg, hanem egyszemélyes Kft-kén működik tovább. Egyszemélyes kft. akkor jön létre, ha az összes üzletrészt egy tag szerzi meg, vagy ha a társaságot egy tag alapítja. Alapítása alapító okirattal történik, melyre a társasági szerződés szabályait kell alkalmazni. Egyszemélyes társaság esetén a cégbírósághoz történő bejelentés előtt a nem pénzbeli hozzájárulást rendelkezésre kell bocsátani. A pénzbeli hozzájárulás

tekintetében ha az alapító okirat úgy rendelkezik elegendő 100 e Ft befizetése. Egyszemélyes társaságnál a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben az egyetlen tag dönt. Ha új tagokkal egészül ki és többszemélyes társasággá válik az alapító okiratot társasági szerződésben kell módosítani. Egyebekben a többtagú társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Kft esetén a tag kötelezettsége a társasággal szemben kimerül a törzsbetét és egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására. A tagnak tehát a társasággal szemben korlátozott felelőssége van. A hitelező a taggal szemben közvetlenül nem jogosult fellépni, azt csak a társaság teheti meg. Kivételt képez az az eset, ha valamelyik tag tudomása ellenére valamely tag apportját szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadtat el a társaság tagjaival. Az ebből eredő károkért a jogsértő, károkozó magatartást tanúsító tag korlátlanul

és egyetemlegesen felel. Jogutódlással való megszűnés esetén a kötelezettségek a jogutódra szállnak. Ha a jogutód a kötelezettséget nem tudja kielégíteni, akkor a megszűnt társaság tagja csak a megszűnéskor kapott vagyoni hányad erejéig felel. Ha a tagok a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeznek, akkor a felelősségük korlátlan és egyetemleges lesz. A megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért a tagnak, jogutód társaságnak a felelőssége a társaság megszűnésétől számított 5 évig áll fenn. 4.) a.) A közigazgatási szervek csoportosítása A kormány működése és fontosabb feladatai Az alkotmányban rögzített szabályoknak megfelelően kiépített szervezetben a fő típusok a következők: országgyűlés, a helyi önkormányzatok képviselő-testületei, a k isebb önkormányzatok testületei. A közigazgatás alatt az államigazgatást és a helyi önkormányzati igazgatást értjük. Az államigazgatás szervei:

központi államigazgatási szervek - kormány/miniszterelnök - minisztériumok/miniszterek helyi államigazgatási szervek - polgármester - jegyző - polgármesteri hivatal, és kivételesen annak ügyintézője, a közigazgatási hivatalok megyei szinten, mint középszintű általános hatáskörű szervei A bíróságok többszintűek. Helyi, megyei bíróságok, ítélőtáblák, legfelsőbb bíróság Az ügyészségek szintén többszintűek. Helyi, megyei, legfelsőbb ügyészség Egyéb közigazgatási szervek pl. az alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék A központi közigazgatási szervek fő funkciója az állami munka gyakorlati szervezése és vezetése országos szinten. Végrehajtják az államhatalmi-népképviseleti szervek által hozott rendelkezéseket. A kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. Ellátja azokat a feladatokat, gyakorolja azokat a jogköröket, melyeket számára az alkotmány előír. Ezek: védi az alkotmányos rendet

védi és biztosítja az állampolgári jogokat biztosítja a törvények végrehajtását irányítja a minisztériumok munkáját a belügyminiszterrel együtt biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését kidolgozza a központi költségvetési tervet, gondoskodik annak végrehajtásáról az országgyűlés felhatalmazása alapján nemzetközi szerződéseket köt. A közigazgatás körébe tartozó ügyekben közvetlenül, vagy kormánytagok által intézkedhet. Rendeleteket alkothat, határozatokat hozhat, irányelveket alkothat. A kormány munkájáért az örszággyűlésnek felelős, munkájáról a parlamentnek rendszeresen beszámol. A miniszterelnök alapvetően a kormány munkáját irányítja, gondoskodik a kormány rendeleteinek és határozatainak végrehajtásáról. A miniszterelnök törvény, vagy a kormány felhatalmazása alapján rendeletet adhat ki. Az országgyűlésnek és a kormánynak felelős A miniszterek a közigazgatás azon

ágát vezetik, melyet jogszabály a f eladatkörükbe utalt és irányítják az alájuk rendelt szerveket. Tevékenységükért a kormánynak és az országgyűlésnek felelősek. Hatáskörükbe utalt tárgykörökben, törvény vagy kormányrendelet alapján rendeletet adhatnak ki. Az irányításuk alá tartozó szerveket utasításban szabályozzák. Irányelvek kiadására is jogosultak b.) A nyilvánosan működő részvénytársaság alapítása, szervezete, működése és megszűnése. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel. A nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvános eljárással, részvényjegyzés útján

alapítható. Az alaptőke nem lehet kevesebb 20 M forintnál Az alapítás több fázisból áll Ezek: Az alapítási tervezet elkészítése, melyet közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és egy másolati példányát közjegyzővel hitelesíttetni kell. A tervezetben ismertetni kell: az rt. Székhelyét, cégnevét, tevékenységét, időtartamát Az alapítók nevét, lakóhelyét. Az alaptőke tervezett nagyságát A részvények számát, értékét, kibocsátásának módját. Az alapítókat megillető előnyöket, a nem pénzbeli hozzájárulás értékét, tárgyát, az ellenében jegyezhető részvények számát, az alakuló közgyűlés összehívásának módját, a nyilvános alapítás költségeit. A tervezetet valamennyi alapítónak alá kell írnia, majd az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően elkészített tájékoztató részeként teszik közzé. Az alapítási tervezet elkészítését

követi a részvények jegyzése, mely az alapítási tervezetben foglaltaknak megfelelően történik. A részvény jegyzése a jegyzési ív aláírásával történik A részvényjegyző kötelessége, hogy az általa jegyzett összeg legalább 10 %-át a j egyzéssel egyidejűleg megfizesse. Ez alól csak az alapító kivétel, aki apportot szolgáltat Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zárónapjától számított 60 napon belül kötelesek megtartani az alakuló közgyűlést. A közgyűlés megnyitásáig a pénzbeli hozzájárulás szolgáltatását vállaló részvényjegyző köteles a jegyzés alkalmával fizetett összeget az általa jegyzett részvények névértékének 25%-ára kiegészíteni. A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, a részvényesek összességéből áll, melyet legalább évente egyszer össze kell hívni, szükség esetén rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. A részvényhez fűződő szavazati jogot a

részvény névérétéke határozza meg Az összehívás főszabályként az igazgatóság kötelezettsége. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A határozatokat egyszerű többséggel hozza. A Gt meghatározza azokat az eseteket, amikor ennél szigorúbb határozathozatali rend érvényesül. A megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell vezetni, és a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az igazgatóság az rt ügyvezető szerve, leglább 3, max. 11 természetes személyből áll Elnökét maga választja tagjai közül. Az elnök és az igazgatósági tagok munkájukat munkaviszony keretében nem láthatják el. Az igazgatóság kötelezettségei: a számviteli törvény szerinti beszámoló és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat közgyűlés elé terjesztése, az üzleti könyvek szabályos vezetéséről való gondoskodás, az ügyvezetésről, az rt vagyoni

helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyülés, háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentés készítése. Rt-nél a felügyelőbizottság létrehozása kötelező. Feladata a társaság ügyvezetésének ellenőrzése. Legalább 3 legfeljebb 15 tagból áll, testülteként jár el Saját tagjai sorából választ elnököt. Határozatképes ha tagjainak 2/3-a, de legalább három tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az rt közgyűlése a szavazatok ¾-es szótöbbségével elhatározhatja a részvénytársaság megszünését. A társaság vagyonának felosztására csak a társaság cégjegyzékből való törlését követően kerülhet sor a Gt-ben meghatározott sorrend szerint. Ha végelszámolásra, ill felszámolásra olyan időpontban kerül sor, amikor a társaság alaptőkéjét még nem fizették be akkor a befizetési kötelezettség azonnal esedékesség tehető, a teljesítés megkövetelhető.

A megszűnés speciális esete, amikor a nyilvánosan működő rt. Részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg. Ekkor a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként, zártkörűen működik tovább. 5.) a.) A bírósági és az ügyészi szervezet rendszere, fontosabb feladataik az Alkotmány alapján. A bírósági eljárás szakaszai és azok legfontosabb jellemzői A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a h elyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. A bíróság - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. A Legfelsőbb Bíróság a Magyar Köztársaság legfőbb bírósági szerve. A Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a

bíróságokra kötelezőek. A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének a javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A hivatásos bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki. A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a t ermészetes személyek, a j ogi személyek és a j ogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. A bírák függetlenek és csak a t örvénynek vannak alárendelve. A bírák

nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi, az igazgatásban bírói önkormányzati szervek is közreműködnek A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. AZ ÜGYÉSZSÉG A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a j ogi személyek és a j ogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a v ádat a bírósági eljárásban, továbbá

felügyeletet gyakorol a b üntetés-végrehajtás törvényessége felett. Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni. Az ügyészeket a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze nevezi ki. Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. A bíróságok feladata az igazságszolgáltatás, jogviták eldöntése. A bírósági ügyeket két nagy csoportra osztjuk: polgári peres ügyek és büntető

ügyek. A polgári peres ügyek szereplői a felperes, aki a keresetet beadja és az alperes, akit perelnek. A büntető ügyek szereplői a vádlott és az ügyészség. Az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolhatják: legfelsőbb bíróság: elbírálja a megyei bíróság, vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. ítélőtáblák: jogi személyek, törvényben meghatározott ügyekben elbírál ják a helyi, megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslato kat. Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 19 megyei + 1 fővárosi bíróság, első fokon járnak el és másodfokon bí rálják el a helyi bíróságok határozataival szemben előterjesztett fellebbe zést. városi, területi és munkaügyi bíróságok 20 db első fokon járnak el, a munkaügyi bíróság a munkaviszonyból származó jogvitákban dönt.

A hatáskör az ügyeknek a bíróságok közötti megoszlását, az adott ügy érdemi eldöntésére való jogosultságot jelenti. Egymáshoz való viszonyuk szempontjából megkülönböztetünk első fokú és fellebbviteli bíróságokat. Első fokon ítélkezik a helyi bíróság és a Polgári Perrendtartásban meghatározott ügyekben a megyei bíróság. Ilyen ügyek pl 5 M Ft feletti vagyoni perek, közigazgatási perek (bírságolás, engedélyezés) szabadalmi ügyek, fellebbezések Másodfokon ítélkezik a helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben a megyei bíróság, a megyei bírósághoz tartozó ügyekben az illetékes ítélőtábla, az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság, melynek feladata a bírói jogegység megteremtése. Az elsőfokú bíróság népi ülnökök nélkül (egyes bíróként), törvényben meghatározott perekben pl. munkaügyi egy bíróból és 2 népi ülnökből álló tanácsként ítélkezik, a peres ügyekben

először dönt. A másodfokon eljáró tanács mindig három bíróból áll, a fellebbezést tárgyalja. Az azonos hatáskörű bíróságok közötti ügymegosztást az illetékesség fejezi ki, területi hatáskör. Általában a közigazgatási területbeosztáshoz igazodik, de a törvény ettől eltérően is rendelkezhet. Az illetékesség valamilyen jogi jelentőséggel bíró tényen, körülményen, helyzeten alapul, vagyis illetékességi okon. A z illetékességi ok l ehet általános, vagylagos, kizárólagos, alávetéses. Általános illetékesség esetén az alperes lakóhelyén lévő bíróság jár el. Vagylagos illetékesség esetén a f elperes és az alperes lakóhelye szerinti bíróság is illetékes. A felperes döntheti el, hogy az ügyet melyik bíróságon tárgyalják.(kártérítési ügyek, vagyonjogi ügyek) Kizárólagos illetékesség esetén a p er csak meghatározott bíróság előtt indítható meg. Pl szabadalmi perek, végrehajtási igényper. Az

alávetéses illetékesség lényege, hogy vagyonjogi perekben az a bíróság is illetékes, amelynek az alperes aláveti magát, feltéve, ha ezt közokiratba vagy magánokiratba foglalták. A bíróság hatáskörének és illetékességének alapja a keresetlevél beadásának időpontja. A hatáskör és illetékesség tekintetében előfordulhat összeütközés, ami lehet pozitív vagy negatív. Pozitív, ha valamely eljárásra több bíróság is megállapítja a hatáskörét Negatív akkor ha a bíróságok hatáskör és illetékesség hiánya címén mind elutasítják az ügyet. Ekkor ki kell jelölni az eljáró bíróságot. Az ügyben a megyei bíróság határoz, ha az összeütközés a területén működő bíróságok közt áll fenn, minden egyéb esetben a Legfelsőbb Bíróság dönt. Polgári peres eljárásban jogorvoslati szakaszként a f ellebbezési és felülvizsgálati szakasz különböztethető meg. Az első fokú ítélet jogerős, ha az ellen nem

nyújtanak be fellebbezést Amennyiben az első fokú ítélettel szemben fellebbezést nyújtanak be, úgy a másodfokú bíróság ítélete minden esetben jogerős. Jogerős ítélet esetében jogorvoslatra perújítás vagy felülvizsgálati kérelem keretében van lehetőség. A fellebbezést a kézbesítéstől számított 15 napon belül az illetékes másodfokú bíróságnak címezve az elsőfokú bíróságon kell benyújtani. A fellebbezésnek az első fokú itéletre halasztó hatálya van. A másodfokú bíróság az első fokú bíróság határozatát vagy helyben hagyja, azaz a fellebbezést elutasítja, vagy megváltoztatja az elsőfokú ítéletet, ill. új eljárás lefolytatására kötelez, az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezi, azaz a fellebbezésnek helyt ad. Felülvizsgálati szakaszról beszélünk akkor, ha jogerős ítélet ellen perújítással, ill. felülvizsgálati kérelemmel élnek a jogosultak. Perújításra csak abban az esetben van

lehetőség, ha lényeges új tény merül fel az ügyben. Előterjesztésének határideje az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap, vagy a lényeges tény felmerülésétől számított 6 hónap 5 éven belül. Az első fokú bírósághoz kell benyújtani Az első fokú bíróság ítéletet hoz, mely ellen fellebbezni lehet. A jogerős ítélet felülvizsgálatát a legfelsőbb bíróságtól csak egy alkalommal, jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A határozat közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani az első fokú bírósághoz. A felülvizsgálat során a legfelsőbb bíróság tanácsban jár el. Ha az első fokú ítélet a jogszabályoknak megfelel hatályában fenntartja, ha jogszabálysértő akkor új határozatot hoz, a határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és új eljárásra utasítja az első vagy másodfokon eljáró bíróságot. Felülvizsgálati eljárás esetében kötelező az

ügyvédi képviselet. b.) A zártkörűen működő részvénytársaság alapítása, szervezete, működése és megszűnése. A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, a tag kötelezettsége a társasággal szemben a részvény értékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért, a törvényben meghatározott kivételekkel a részvényes nem felel. Részvénytársaság zártkörben, vagy nyilvánosan alapítható. Alapítása során, ha az zártkörű az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a t ársaság valamennyi részvényét átveszik. Az alapítók alapszabályban rendelkeznek a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról, az rt. Szervezetéről és működéséről Az alaptőke nem lehet kevesebb 5 M forintnál, amely lehet kizárólag nem pénzbeli hozzájárulás is. Az

alapszabályban meg kell határozni: az alaptőke összegét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét és a részvény névértéke befizetésének egyéb feltételeit. Az alapítók nyilatkozatát arról, hogy kötelezettséget vállalnak valamennyi részvény átvételére. Tartalmaznia kel a r észvények alapítók közötti megoszlását. A kibocsátandó részvények számát, névértékét, a részvények előállításának módját. Az igazgatóság tagjainak nevét, címét, a könyvvizsgáló nevét, címét, a közgyűlés összehívásának módját, a s zavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját. Valamint mindazt amiről a részvényesek az alapszabályban rendelkezni akarnak. Nem pénzbeni hozzájárulás szolgáltatása esetén az alapszabályhoz mellékelni kell a könyvvizsgáló, vagy más szakértő jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését. Nincs szükség

könyvvizsgálói jelentésre, ha a n em pénzbeli szolgáltatást nyújtó részvényes rendelkezik 3 hó napnál nem régebbi beszámolóval, amely a hozzájárulás értékét tartalmazza, vagy ha a nem pénzbeli hozzájárulás olyan értékpapírokból áll, melyek értéke megállapítható. A könyvvizsgáló jelentését a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg a Cégközlönyben közzé kell tenni. A cégbejegyzésre csak akkor kerülhet sor, ha a kérelem benyújtásáig az alapítók az átvenni kívánt részvény névértékének, kibocsátási értékének 25 %-át befizették. A nem pénzbeli hozzájárulást – kivéve, ha az az alaptőke 25%-át nem éri el – rendelkezésre bocsátották. A pénzbeli hozzájárulást vállaló részvényes a r észvények névértékét, kibocsátási értékét teljes egészében a cégjegyzékbe történő bejegyzéstől számított 1 éven belül köteles befizetni. A nem pénzbeli hozzájárulást az alapszabályban

meghatározott időpontig, de legkésőbb a bejegyzéstől számított 5. év végéig kell rendelkezésre bocsátani A részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés, a részvényesek összességéből áll, melyet legalább évente egyszer össze kell hívni, szükség esetén rendkívüli közgyűlés bármikor összehívható. A részvényhez fűződő szavazati jogot a részvény névérétéke határozza meg Az összehívás főszabályként az igazgatóság kötelezettsége. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A határozatokat egyszerű többséggel hozza. A Gt meghatározza azokat az eseteket, amikor ennél szigorúbb határozathozatali rend érvényesül. A közgyűlés egy alkalommal felfüggeszthető azzal a kikötéssel, 30 napon belül folytatni kell. A megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell vezetni, és a közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jelenléti ívet, a

jegyzőkönyvet, nyrt esetében a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetményt az igazgatóság a közgyűlés befejezésétől számított 30 napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani. Az igazgatóság az rt ügyvezető szerve, leglább 3, max. 11 természetes személyből áll Elnökét maga választja tagjai közül. Az elnök és az igazgatósági tagok munkájukat munkaviszony keretében nem láthatják el. Zrt esetében az alapító okiratban rendelkezni lehet, hogy az igazgatóság helyett a v ezérigazgató gyakorolja az igazgatóság jogkörét. Az igazgatóság kötelezettségei: a számviteli törvény szerinti beszámoló és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat közgyűlés elé terjesztése, az üzleti könyvek szabályos vezetéséről való gondoskodás, az ügyvezetésről, az rt vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyülés, háromhavonta a felügyelőbizottság részére

jelentés készítése. Rt-nél a felügyelőbizottság létrehozása kötelező. Feladata a társaság ügyvezetésének ellenőrzése. Legalább 3 legfeljebb 15 tagból áll, testülteként jár el Saját tagjai sorából választ elnököt. Határozatképes ha tagjainak 2/3-a, de legalább három tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az rt közgyűlése a szavazatok ¾-es szótöbbségével elhatározhatja a részvénytársaság megszünését. A társaság vagyonának felosztására csak a társaság cégjegyzékből való törlését követően kerülhet sor a Gt-ben meghatározott sorrend szerint. Ha végelszámolásra, ill felszámolásra olyan időpontban kerül sor, amikor a társaság alaptőkéjét még nem fizették be akkor a befizetési kötelezettség azonnal esedékesség tehető, a teljesítés megkövetelhető. A megszűnés speciális esete, amikor a nyilvánosan működő rt. Részvényeinek tulajdonjogát egy részvényes szerzi meg.

Ekkor a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként, zártkörűen működik tovább. 6.) a.) A polgári jogi jogviszony alanyai A jogképesség és a cselekvőképesség jellemzői A polgári jog a vagyoni viszonyokkal és az ehhez kapcsolódó személyi viszonyokkal foglalkozik. Ptk1959 IV tv Ide tartoznak a tulajdonjog, szerződések, kártérítés, öröklés, kapcsolódó személyi viszonyok. Jogalanyai lehetnek: természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, állam. A jogalanyok általános jellemzője a jogképesség, vagyis hogy a jogalanynak jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképesség a magyar jogban minden embert megillet és egyenlő, nem lehet róla lemondani, az azt korlátozó nyilatkozat, vagy szerződés semmis. A jogképesség kezdete élve születés esetén a fogantatás napja, vélelem alapján a születéstől visszaszámított 300 nap. A jogképesség megszűnik a halál időpontjában, vagy

eltűnés miatti halottá nyilvánítás időpontjában, melyhez bírósági határozatra van szükség. Az ember velejárója a cselekvőképesség is, melynek kategóriái vannak. Ezek: teljes, korlátozott, cselekvőképtelen. Teljesen cselekvőképes a 18. évet betöltött nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a törvény nem korlátozza, ha a bíróság nem helyezte gondnokság alá, illetve az a fiatalkorú személy, aki házasságot köt, mivel a házasságnak főszabály szerint nagykorúsító joghatása van. A teljesen cselekvőképes személy önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, szabadon választhat maga helyett képviselőt. Korlátozottan cselekvőképes az a személy, aki a 14 életévét betöltötte, de még nem nagykorú, illetve azok a nagykorú személyek, akiket cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyeztek. Cselekvőképtelen a 14-ik életévét be nem töltött kiskorú, ill az a fiatalkorú, vagy nagykorú személy, akit a

bíróság cselekvőképtelenné nyilvánított. A korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen személyek nevében törvényes képviselőjük jár el. A cselekvőképtelen személy nem tehet érvényes jognyilatkozatot, nevében a szülője, vagy a bíróság által kijelölt gyámja jár el. A korlátozottan cselekvőképes személyek részben önállóak, de döntéseik csak a törvényes képviselő (gondnok) beleegyezésével érvényesek. Munkavállalásról, béréről pl önállóan dönthet, mindennapos szerződést köthet. Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az a személy, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik. A Ptk-ban a jogi személyekre nézve alapvető szabályozás van. Közös tulajdonságuk, hogy polgári jogilag jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak. Főbb jellemzőik, amelyek az államra is vonatkoznak: - jogképesek - elkülönített vagyonnal

rendelkeznek - működési céljuk van - állandó szervezettel rendelkeznek - nevükben aláírásra a képviselőjük jogosult - bankszámlájuk feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik. Jogképességük kezdete a nyilvántartásba vétel napja, vége , ha a nyilvántartásból törlik a jogi személyt. b.) A részvényfajták, részvényosztályok, részvénysorozatok fogalma és jellemzése A részvénytársaság és a részvényes felelősségének szabályai. A részvény forgalomra szánt értékpapír, amely kifejezi a részvényesnek az alaptőkéhez való hozzájárulását, megtestesíti a részvényes kötelezettségeit és a tagsági jogok összességét. Befektetési eszköz. A részvényeket a részvények típusa és fajtái szerint osztályozzák. A típus a forgalomképességet fejezi ki. Ez régen lehetett bemutatóra ill névre szóló A

tőkepiaci törvény rendelkezése szerint azonban sorozatban csak névre szóló értékpapírt lehet kibocsátani a részvény pedig ilyen, tehát ma már bemutatóra szóló részvény nem bocsátható ki. Állampapír kivételével nyilvánosan forgalomba hozni csak dematerializált formában előállított értékpapírt lehet, ami szintén csak névre szóló lehet. A névre szóló részvény szabadon átruházható. Zrt Alapító okirata a részvény átruházását korlátozhatja A dematerializált értékpapír megszerzése és átruházása kizárólag értékpapírszámlán való terheléssel ill. jóváírással valósulhat meg Az egyes részvénytípusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki. Négy részvényfajtát különböztetünk meg: törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény. Törzsrészvény az a r észvény amely nem minősül elsőbbségi, dolgozói vagy kamatozó részvénynek. Az elsőbbségi

részvény olyan részvény, amely a részvényesnek az alapító okiratban meghatározott előnyöket biztosít. Az elsőbbségi részvényeket öt részvényosztályba sorolhatjuk be. Ezek: osztalékelsőbbségi, likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi, szavatazi joggal összefüggő elsőbbségi, zrt részvényeire elővásárlási jogot biztosító, osztalékelsőbsséget és likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségi részvény. A kibocsátott elsőbbségi részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg az rt alaptőkéjének felét. Az osztalékelsőbbséget biztosító részvény az adózott eredményből a más részvényfajtákat megelőzően ill. azoknál kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra A szavazatelsőbbségi jogot biztosító részvény lehet többszörös szavazati jogot biztosító, vagy vétójogot biztosító részvény. Többszörös szavazati jogot biztosító részvény alapján a részvényes az alapító okiratban

meghatározott mértékű többszörös szavazati jogot gyakorolhat, ez azonban nem haladhatja meg egy részvény névértékéhez igazodó szavazati jog tízszeresét. A vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény garantálja, hogy közgyűlési határozatot csak a szavazatelsőbbséget biztosító részvények egyszerű többségével lehessen hozni. Amennyiben az rt. Csak egy ilyen részvényt ad ki, akkor a közgyűlés csak ennek az egy részvényesnek a jelenlétében határozatképes. A dolgozói részvény kibocsátásáról az alapító okirat rendelkezhet. Ezt az rt-nél dolgozó részés teljes munkaidős munkavállalók részére lehet kibocsátani A dolgozók ingyen vagy kedvezményes áron juthatnak részvényhez. Az rt kibocsáthat olyan dolgozói részvényt is, amely más részvényfajtákat megelőzően jogosít osztalékra. A dolgozói részvény korlátozottan forgalomképes, mert csak az rt dolgozóira és azokra ruházható át akik az rt-től mentek

nyugdíjba. A dolgozói részvény kibocsátásának feltételei: az rt dolgozói részvényt az alaptőkéjén felüli saját tőke le nem kötött összegének erejéig bocsáthat ki. Azzal az összeggel, amely az alaptőke nélküli saját tőke összegét terheli köteles alaptőkéjét felemelni. Dolgozói részvényt legfeljebb a felemelt alaptőke 15%-áig hozhat forgalomba. A kamatozó részvény az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvény. Tulajdonosát a névérték után az adózott eredményből kamat illeti meg. Kamatot fizetni csak felosztható eredmény terhére lehet Nem fizethető kamat, ha ennek következtében az rt saját tőkéje nem érné el az alaptőke összegét. A tulajdonost a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti.(osztalék) A cégjegyzékbe való bejegyzés előtt az rt részvényutalványt állíthat ki. Névre szóló, másra át nem ruházható. Igazolja

az abban meghatározott személynek a szolgáltatott vagyoni hozzájárulását az rt-vel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit. Ideiglenes részvény kibocsátására akkor kerülhet sor, ha az Rt-t a cégbíróságon bejegyezték. Amíg az rt. Valamennyi részvényének teljes kibocsátási értéke megfizetésre nem kerül, addíg a ténylegesen teljesített vagyoni hozzájárulás értékében bocsátják ki, kötelező jelleggel. Értékpapír, átruházható. A saját részvény az rt által kibocsátott részvény. Az rt saját részvényét az alaptőkén felüli vagyonából megszerezheti. Nem vásárolhatja meg azokat a s aját részvényeket, melyek névértékét nem fizették meg. A saját részvények névértékének együttes összege nem haladhatja meg az alaptőke 10%-át. Az rt A megszerzett saját részvény alapján szavazati jogot nem gyakorolhat, és egy éven belül köteles elidegeníteni. Egyszemélyes rt Saját részvényt nem szerezhet.

Részvénytársasági tag felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A kibocsátási érték szolgáltatásáért a társaságnak felel. Rt megszűnése esetén a kft-re vonatkozó szabályok az irányadóak. Jogutódlással való megszűnés esetén a kötelezettségek a jogutódra szállnak. Ha a jogutód a kötelezettséget nem tudja kielégíteni, akkor a megszűnt társaság tagja csak a megszűnéskor kapott vagyoni hányad erejéig felel. Ha a tagok a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeznek, akkor a felelősségük korlátlan és egyetemleges lesz. A megszűnt társaságot terhelő kötelezettségekért a tagnak, jogutód társaságnak a felelőssége a társaság megszűnésétől számított 5 évig áll fenn. 7.) a.) A személyhez fűződő jogok és azok védelmének fontosabb szabályai A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a

törvény védelme alatt állnak. A személyhez fűződő jogokat nem sérti az a m agatartás, amelyhez a j ogosult hozzájárult, feltéve, hogy megadása társadalmi érdeket nem sért vagy veszélyeztet. A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a l elkiismereti szabadság sérelme és a s zemélyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A személyhez fűződő jogok: A névviselés: A névviselési jog sérelmét jelenti, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. A jóhírnév védelme: A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet

fel. Ha valakiről a média valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel, követelheti helyreigazítás közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény állítása valótlan, a közölt tények valótlanok. A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges. Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni. Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal

egyéb módon visszaél. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot. A számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. A nyilvántartott adatokról tájékoztatást - az érintett személyen kívül - csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban

meghatározott módon követelheti. Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását c) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal adjon elégtételt, és saját költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti a s érelmes helyzet megszüntetését, a j ogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő költségén, a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését. e) kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat. E szabályok irányadók akkor is, ha a jogsértés tilos reklám

közzétételével történt. A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes személy a személyhez fűződő jogai védelmében maga is felléphet. A cselekvőképtelen személyhez fűződő jogok védelmében törvényes képviselője, az ismeretlen helyen távollevő személyhez fűződő jogok védelmében pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel. Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, továbbá az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. b.) A cégnyilvántartás nyilvánossága és közhitelessége A cégiratok fajtái A Cégbíróság törvényességi felügyeletének főbb szabályai. A cégnyilvántartás a cégjegyzékből, a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből áll, amelyek benyújtására a céget a hitelezői érdekek védelme céljából a törvény kötelezi. A cégjegyzék fennálló, ill

törölt adatai, valamint a cégiratok teljeskörűen nyilvánosak. Nyilvános továbbá a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem azzal, hogy a kérelem folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. Szintén nyilvánosak a törvényességi felügyeleti eljárás iratai. A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a cégszolgálat, valamint a cégközlönyben történő közzététel biztosítja. A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatokat és azok változásait. Ellenkező bizonyításig védelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, cégközlönyben közzétett adatban bízva ellenérték fejében szerez jogot. A cég nem hivatkozhat arra, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett bármely adat nem felel meg a valóságnak. A bejegyzett adatra csak azt követően hivatkozhat, hogy azt a cégközlönyben közzétették. Ha a cégjegyzékbe bejegyzett és a cé gközlönyben közzétett adat eltér

egymástól, harmadik személy hivatkozhat a cégközlönyben közzétett adatra, kivéve ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a közzétett adattól eltérő adatot ismerte. Ha a cég a képviseletre jogosult személy adatait a cégbíróságon bejelentette és azokat a cégbíróság nyilvánosságra hozta, akkor az ezzel kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. A közzététel megtörténtét követően a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő a hatáskörét túllépve járt el. A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány a cégjegyzék fennálló vagy

törölt adatait tanúsítja hitelesen. Ezeken az okmányokon fel kell tüntetni az adatok bejegyzésének időpontját, és záradékban szerepeltetni kell ha változásbejegyzési eljárás van folyamatban valamely adattal kapcsolatban. A cégszolgálat kérelemre tájékoztatást ad az elektronikus úton benyújtott vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek beszámolóiról. A számviteli törvény szerinti beszámolót a cégbíróságon megfelelően letétbe kell helyezni, közzététel céljából a cégszolgálathoz is be kell nyújtani. A céget és a rá vonatkozó adatokat a cégbíróság cégjegyzékben tartja nyilván. A bejegyzésre és törvényben meghatározott egyéb eljárások lefolytatására az a cégbíróság illetékes, melynek illetékességi területén a cég székhelye van. A cégjegyzék tartalmazza: a cégjegyzékszámot, a cég nevét, székhelyét, a létesítő okirat keltét, a főtevékenységet és a további

tevékenységi köröket, a KSH által kiadott engedély számát, a cég jegyzett tőkéjét, a képviselet módját, a képviseletre jogosultak nevét, lakóhelyét, tisztségét, jogviszonyuk keletkezésének időpontját, a cég adószámát, statisztikai számjelét, a pénzforgalmi számlákat, az azokat vezető bankok nevét és székhelyét, a cégbejegyzési végzés meghozásának időpontját, a cégközlönyben történő közzététel napját. A cégjegyzék szükség szerint valamennyi cég esetében tartalmazza a cég rövidített nevét, a magyar nyelvű elnevezésnek megfelelő idegennyelvű elnevezést, a cég telephelyét, fióktelepét, elektronikus elérhetőségét, a könyvvizsgáló nevét, székhelyét, a felügyelőbizottsági tagok nevét, lakóhelyét, annak a kamarának a megjelölését amelynek a cég tagja, a közösségi adószámot. Valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat: a csődeljárás,

felszámolási eljárás, végelszámolás kezdő és befejező időpontját, a cég megszűntnek nyilvánítását, a cég elleni végrehajtás elrendelését, megszüntetését. A cégjegyzék cégformánként tartalmazza kkt esetében a tagok nevét és lakóhelyét, a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. Bt esetén a beltagok és kültagok nevét, lakóhelyét, a tagsági jogviszony keletkezésének megszűnésének időpontját, kft esetén a tagok nevét, lakóhelyét, amennyiben a tag 50%-nál magasabb szavazati joggal rendelkezik ezt a tényt is. Rt esetén részvényfajták szerint a r észvények számát és névértékét, az átváltoztatható kötvények számát névértékét, a jegyzési jogot biztosító kötvények számát, névértékét. Zrt esetén az ügyvezetés típusát, a részvényátruházás korlátozásának tényét Egyszemélyes rt-nél a r észvényes nevét, lakóhelyét. Nyrt-nél az ügyvezetés típusát, a

részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét. Természetes személy esetén a cégjegyzéknek tartalmaznia kell a személy anyjának születési nevét is. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégbíróság kikényszerítse a cégek törvényes működését. Nemperes eljárás, melynek során csak okirati bizonyításnak és az érintettek meghallgatásának van helye. Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cé gjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő, a létesítő okirat ill. a cégjegyzék nem tartalmazza azt amit a jogszabályok kötelezően előírnak, a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezéseket. Az eljárás során a cégbíróság hivatalból vagy kérelemre jár el Hivatalból jár el a cégbíróság, ha az eljárásra okot adó körülményről maga szerez tudomást, vagy az eljárást más

bíróság kezdeményezi. A hivatalból indult eljárásban hozott határozattal szemben a cég jogorvoslattal élhet. Kérelemre indul az eljárás, ha annak lefolytatását az ügyész, a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv, a területileg illetékes gazdasági, szakmai kamara, vagy az kéri akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik. A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt tartalmaznia kell. Az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ha a kérelmező visszavonja a kérelmet, vagy azt a bíróság elutasítja, a cégbíróság az eljárást hivatalból is megindíthatja, ha annak hivatalból is helye van. A törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, ill. az egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni Az eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot helyre nem

áll. Az eljárás megindítása esetén a cégbíróság figyelmezteti a cé get az esetleges jogkövetkezményekre, tájékoztatja a cé get az eljárás alapjául szolgáló tényekről. Felszólítja a céget, hogy 30 napon belül írásban nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben foglaltakat ill. ha azokat nem vitatja, akkor a törvénysértő állapotot szüntesse meg. Az eljárást a cégbíróság megszünteti, ha a cég a törvénysértő állapotot megszüntette. Ha a cégbíróság tudomására jut, hogy a cég vagy annak tagja ct. 85§ban foglalt vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik a cég működését felfüggeszti, vagyonára zárlatot rendel el. A cégbíróság a cég vagyonára zárlatot elrendelő végzésben zárgondnokot rendel ki, aki betekinthet a cég könyvvezetésébe, a cég vezető tisztségviselőitől, alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a birtokába jutott információkról a cégbíróságot tájékoztatja. Ha a cé

gbíróság tudomására jut, hogy a cég a b eszámolóját letétbe helyezés és közzététel céljából nem küldte meg, felszólítja a céget, hogy kötelességének tegyen eleget. Amennyiben ez nem történik meg törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez. a cégbíróság a cég cégjegyzékben bejegyzett személy kérelmére indít eljárást ha a kérelmező igazolja, hogy a cég vezető tisztségviselőjétől írásban kérte jogviszonyának megszüntetését, de azt a cégbíróságnak 60 napon belül nem jelentették. Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég sem a székhelyén, sem a telephelyén nem található, vezető tisztségviselői nem találhatóak, a cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja a cég tagjait, hogy a törvényes működéshez szükséges intézkedéseket 60 napon belül tegyék meg. Ha ez nem történik meg a cégbíróság határozatot hot a cég megszüntetésére Ha a cég vagyonnal rendelkezik a cég

bíróság megszünteti az eljárást és felszámolási eljárást kezdeményez. 8.) a.) A tulajdonjog fogalma, formái, tárgya, tartalma és védelme Az alkotmány szerint kétféle tulajdonformát különböztetünk meg, magántulajdont és köztulajdont. A két tulajdonforma egyenrangú és egyenlő védelemben részesülnek A tulajdonjog a legkorlátlanabb vagyoni jog. Tárgya lehet minden olyan dolog amely birtokba vehető. Birtoklás lehetősége nélkül valamely dolog tulajdonjog tárgya nem lehet Alkotórész mindaz, amely a dologgal tartósan egyesítve van, annak elválasztásával a d olog, vagy az alkotórész elpusztulna, értéke, használhatósága csökkenne. A dolog tulajdonjoga az alkotórészre is kiterjed. A tartozék a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához szükséges, de nem alkotórész. A természeti erők közül csak azok lehetnek tulajdonjog tárgyai, amelyek dolog módjára hasznosíthatók. Ezek valamint a pénz és

értékpapír azáltal lesznek tulajdonjog tárgyai, hogy azokra a Ptk. A tulajdonjog szabályait rendeli alkalmazni A földre vonatkozó szabályok a föld, annak kincsei, ás az azzal a f elszínen alkotórészi kapcsolatban lévő dolgok tulajdonjogi helyzetét rendezik. A földdel kapcsolatban főszabály: - a föld méhének kincsei és a természeti erőforrások köztulajdonban, ezen belül állami tulajdonban vannak. - a földre emelt felépítmény az építkezőt illeti meg, ha az építkező és a föld tulajdonosa így állapodik meg, vagy a törvény a föld és a f elépítmény tulajdonjogának szétválasztásáról rendelkezik A tulajdonjog tartalma alatt azokat a jogokat és kötelezettségeket értjük, amelyek a tulajdonost megilletik, ill. terhelik Az általános alanyi jogok: A birtoklás. A tulajdonost illeti meg, ha birtokát másnak nem engedte át. A használat, és a hasznok szedése Mindkét jog a tulajdonost illeti meg, ha arra más nem tarthat igényt. A

rendelkezési jog és ennek esetleges korlátozása A tulajdonos jogosult, hogy a dolgával összefüggésben polgári jogi viszonyokat létesítsen. A rendelkezési jog korlátja alatt értjük pl. az elidegenítési és terhelési tilalmat Lényege, hogy a tulajdonjog másra való átruházása és biztosítékul adása kizárt. Az általános alanyi kötelezettségek: A terhek viselése. A kárveszély viselése Szükséghelyzetben okozott kár viselése. Ez olyan veszélyhelyzet, amely más életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegeti és ez más módon nem hárítható el. A helyzet megszüntetése végett a tulajdonos tűrni köteles, hogy a szükséges mértékben dolgát igénybe vegyék, felhasználják, abban kárt okozzanak. A keletkező kár nem jogellenes a tulajdonost kártalanítás illeti meg a szükséghelyzetbe került személytől. Ha a szükséges mértéknél nagyobb kár keletkezett, az már jogellenes károkozásnak minősül, ezért a

tulajdonos kártérítést követelhet. A tulajdonjog korlátai: - szomszédjogok, a tulajdonos nem gyakorolhatja úgy a Jogait, hogy azzal mást szükségtelenül zavarjon. elidegenítési tilalom, terhelési tilalom. Közös tulajdonról beszélünk akkor, ha egy dolognak több tulajdonosa is van. A tulajdonlás fokát a tulajdoni hányad határozza meg. Létrejöhet örökléssel, vagy közös vásárlással A költségviselés, a haszon felosztása, a döntéshozatal is a tulajdoni hányadhoz igazodik. 100%-os egyetértés szükséges a tulajdonosok között, ha arról döntenek, hogy t ulajdonukat hasznosítják, megterhelik, elidegenítik, értéknövelő beruházásba kezdenek. Többségi döntés elégséges a használat tekintetében és a szokásos költségek tekintetében. Amennyiben az egyik tulajdonostárs el akarja idegeníteni a részét, akkor arra a többi tulajdonostársnak elővásárlási joga van. A közös tulajdon speciális formája a t ársasház. Ebben

az esetben a l akások magántulajdonban, a közös helységek közös tulajdonban vannak. A tulajdonjogi igények nem évülnek el. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását. Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás feltüntesse. Az ingatlan-nyilvántartás - ha jogszabály kivételt nem tesz - a tulajdonjog és más jogosultságok fennállását hitelesen tanúsítja. b.) A felügyelő bizottságra és könyvvizsgálóra vonatkozó szabályok a gazdasági társaságoknál. A tagok a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése céljából jogosultak társasági

szerződésükben felügyelőbizottság létrehozását előírni. Kötelező a felügyelőbizottság létrehozása: a) a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében, egységes irányítási rendszer szabályai szerint működik; b) zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok legalább öt százalékával rendelkező alapítók, illetve tagok kérik; c) a társaság formájára és működésének módjára tekintet nélkül, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja; d) ha a törvény a munkavállalókat megillető ellenőrzési jogok gyakorlása érdekében így rendelkezik A felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb tizenöt tagból áll. Testületként jár el, tagjai sorából választ elnököt, szükség esetén elnökhelyettest. A felügyelőbizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van;

határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. A felügyelőbizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelőbizottsági tagot a gazdasági társaság tagjai nem utasíthatják. A társaság legfőbb szerve ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt. Ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a gazdasági társaság legfőbb szerve hagy jóvá. A felügyelőbizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. A vezető tisztségviselőktől, vezető állású munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja. Ha a g azdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a számviteli törvény szerinti beszámolóról a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Ha a

felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, a társasági szerződésbe, illetve a gazdasági társaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a gazdasági társaság, illetve a t agok érdekeit, összehívja a g azdasági társaság legfőbb szervének rendkívüli ülését. Ha a társasági szerződés alapján a társaság legfőbb szerve a vezető tisztségviselőket határozatlan időre választja, úgy a felügyelőbizottság tagjai is határozatlan időre választhatók. A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társasággal szemben a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja, a munkavállalók jogosultak részt venni a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében. Ebben az

esetben a felügyelőbizottság tagjainak egyharmada a munkavállalók képviselőiből áll. A felügyelőbizottságban a munkavállalói küldötteket a többi taggal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. A könyvvizsgáló a gazdasági társaságoknál ellenőrzési feladatokat lát el, amelyek kifejezetten pénzügyi-számviteli természetűek. A gazdasági társaságoknál könyvvizsgálót csak a törvényben meghatározott esetekben kell kijelölni, más esetekben az alapítók belátásuk szerint dönthetnek. Kötelező könyvvizsgálót választani kft-nél, ha a törzstőke az 50 m forintot meghaladja, egyszemélyes kft-nél, rt-nél, ha azt a törvény előírja. Újonnan létrejövő társaságnál a könyvvizsgálót az alapdokumentumban kel kijelölni. Rt nyilvános alapításakor, az alakuló közgyűlésen kell megválasztani. Már működő társaságnál a legfőbb szerv választja. A könyvvizsgálónak minden esetben elfogadó

nyilatkozatot kell tenni. Ezután köthető meg a vállalkozási ill megbízási szerződés A kijelölés mindig határozott időtartamú, de korlátlan gyakorisággal újraválasztható. Könyvvizsgálatot csak az végezhet, aki szerepel a könyvvizsgálók nyilvántartásában. Lehet természetes személy, vagy könyvvizsgálói társaság. Nem lehet könyvvizsgálónak kijelölni a társaság alapítóját ill. tagját, vezető tisztségviselőjét, felügyelőbizottságának tagját, az előbbi személyek közeli hozzátartozóját, a társaság munkavállalóját e minőségének megszűnésétől számított 3 évig. A személyi összeférhetetlenség mellett felmerülhet tevékenységi összeférhetetlenség is. Pl a könyvvizsgálói társaság által könyvvizsgálatra kijelölt személy a gazdasági társaságnál más megbízás alapján munkát nem végezhet. A könyvvizsgálói társaság pedig csak akkor láthat el a gazdasági társaságnál más feladatot, ha annak

tárgya nem érinti a könyvvizsgálatra kötött szerződésben foglaltakat. A könyvvizsgálónak ellenőriznie kell a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját, melyről a legfőbb szerv csak akkor hozhat döntést, ha a könyvvizsgáló véleményét meghallgatta, továbbá a társaság legfőbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést. A könyvvizsgáló tevékenysége során felvilágosítást kérhet a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól, a munkavállalóktól. Betekinthet a társaság könyveibe Jogosult a bankszámlákat, pénztárat, értékpapír- és áruállományt, valamint szerződéseket megvizsgálni. Kötelező részt vennie a legfőbb szerv ülésén, az ügyvezető szerv, valamint a felügyelőbizottság ülésére meg lehet hívni. részvételét maga is kezdeményezheti Az ügyvezető szerv és a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Amennyiben a könyvvizsgáló

megállapítja, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható köteles a legfőbb szerv összehívását kérni. Ha erre nem kerül sor, vagy a társaság nem hozza meg a kívánt döntéseket értesítenie kell az illetékes cégbíróságot. A könyvvizsgáló megbízása megszűnik: • A megbízási idő lejártával • Törvényben szabályozott kizáró ok miatt • Elhalálozással, könyvvizsgálói társaság esetében annak jogutód nélküli megszűnésével • Visszahívással • A könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával A könyvvizsgáló köteles a társasággal kapcsolatos üzleti titkot megőrizni. Felelősségére részben a ptk szerződésszegéssel kapcsolatos előírásai, részben a könyvvizsgálóra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak az irányadók. 9.) a.) A tulajdonjog megszerzésének fontosabb szabályai Átruházással csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A tulajdonjog

megszerzéséhez szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog átadása is szükséges. Az átadás a dolog tényleges birtokba adásával a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került. Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az erre irányuló szerződésen kívül a az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. Kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A tulajdonos azonban a dolgot az első szerzéstől számított egy éven belül az ellenszolgáltatás megtérítése fejében visszaválthatja. Akire pénzt vagy bemutatóra szóló értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés

útján Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. Az elbirtoklás Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra. Az elbirtoklás megszakad, ha a) a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja vagy eziránt bírósághoz fordul, b) tulajdonos a dologgal rendelkezik c) a birtokos a

birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza. Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az újból kezdődik. A termékek, a termények és a szaporulat elsajátítása Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja az elválással tulajdonjogot szerez. Ha a jogosultnak nincs birtokában az a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a szaporulat származik, a birtokba vétellel válik tulajdonossá. Ha valakinek az a joga, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja, megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, követelheti, hogy a tulajdonos munkája arányában és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig elsősorban természetben szolgáltassa ki.

A növedék A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (növedék). A gazdátlan javak elsajátítása Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése A vadak, továbbá a f olyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, valamint más hasznos víziállatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állam tulajdonában vannak. A vadászterületen elejtett, elfogott, illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. A halászati jog gyakorlására jogosult által kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg. A nem a jogosult által kifogott hal, valamint más hasznos víziállat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a halászati jog gyakorlására jogosult tulajdonába kerül. A

találás Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett. Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, épületben vagy helyiségben, közforgalmú szállítóeszközön találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult. Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez

tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetőleg a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti. Ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egyébként is feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdonába megy át; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. Ha a talált tárgy muzeális vagy műemléki értékű, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. A feldolgozás és az egyesítés Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni. Ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy

aránytalan költekezés árán vagy egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon keletkezik. Ha a tulajdonosok bármelyike a közös tulajdont nem kívánja, az, akinek dolga az egyesülés előtt nagyobb értékű volt, választhat, hogy a dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi vagy kártalanítás ellenében azoknak átengedi. Ha az átalakított, feldolgozott, egyesült vagy összevegyült dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt, azt értékesíteni kell, és a vételárat a jogosultak között megfelelő arányban fel kell osztani. Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni. Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a

földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására. A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg. Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a r áépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. Ha a ráépítő szerzi meg a földnek,

illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét a földtulajdonosnak megtéríteni; ha pedig a ráépítő földhasználati jogot szerzett, a föld használatáért köteles ellenértéket fizetni. Ha a ráépítő nem szerzi meg az egész föld tulajdonjogát, a ráépítéssel okozott értékcsökkenésért is köteles a földtulajdonosnak kártalanítást fizetni. b.) A gazdasági társaságok és szövetkezetek átalakulásának fontosabb szabályai Átalakulásnak az átalakuló gazdasági társaság, ill. szövetkezet jogutódlással történő megszűnését nevezzük. Gazdasági társaság átalakulásának minősül a cégforma megváltoztatása, a gazdasági társaságok egyesülése, szétválása. A szövetkezetnél átalakulásról akkor beszélünk, ha más szövetkezettel egyesül, a szövetkezet kiválik, a szövetkezet gazdasági társasággá alakul át. A szövetkezet kft-vé, vagy rt-vé, szövetkezeti hitelintézet és

biztosító szövetkezet csak rt-vé alakulhat át. A cég formájának megváltoztatásáról a legfőbb vezetőtestület határozattal dönthet, feltéve, hogy ennek nincsenek jogi akadályai. Akadály lehet, ha a törvény előírja a tevékenység folytatására jogosult cégformát. A cégforma m egváltoztatásával a társaság más cégformájú társasággá alakul át. A jogelőd gazdasági társaság vagyona a jogutód gazdasági társaságra száll át. Ha egy gazdasági társaság tőkehiányossá válik és a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, át kell alakulnia olyan társasággá, amelyre nézve a törvény nem írja elő a jegyzett tőke legkisebb összegét, vagy olyan mértékű, amelynek az átalakulással a társaság eleget tud tenni. Az átalakulás akkor jár cégszám változással, ha az a cégek

egyesülésével vagy szétválásával megy végbe. A fúzió történhet beolvadással vagy összeolvadással, a s zétválás pedig kiválással, vagy különválással. A beolvadás a fúziónak az a formája, melynek során egy vagy több társaság beolvad egy másik társaságba. A beolvadó társaság ezzel megszűnik jogilag Az átvevő társaság cégformáját nem lehet megváltoztatni. Az átvevő társaság a beolvadó társaság jogutódja lesz, a beolvadók jogai és kötelezettségei, valamint vagyonuk átszáll a jogutód társaságra. Az összeolvadás a f úziónak az a f ormája, melynek esetében az összeolvadó társaságok valamennyien megszűnnek, de ezzel egyidejűleg egy új jogutód társaságot, szövetkezetet hoznak létre. A megszűnő jogelőd társaságok, ill szövetkezetek vagyona jogai és kötelezettségei átszállnak a létrejövő jogutód társaságra ill. szövetkezetre Összeolvadás során csak az azonos társasági formájú gazdasági

társaságok választhatnak a jogutód társaságnak más gazdasági formát. Egyébként a j ogutód társaság csak a jogelődök valamelyikének formájában jöhet létre. A kiválás esetében az a társaság, amelyből a kiválás történik a társasági szerződés módosítását követően változatlan cégformában továbbműködik, a kivált tagok részvételével és a vagyon egy részének felhasználásával új társaság jön létre. Szövetkezeteknél kiválás esetén a kiváló tagok együttesen csak új szövetkezetet, vagy kft-t ill. rt-t hozhatnak létre A különválás, szövetkezeteknél szétválás esetén a kezdeményező társaság, szövetkezet több jogutód társaság alapítása útján megszűnik. A vagyon az átalakulással létrejövő társaságokra, szövetkezetekre, mint jogutódokra száll át. Az átalakulásnak vannak közös szabályai, melyeket a cégforma és a cégszámváltozással történő átalakulásnál is alkalmazni kell. A

legfontosabbak: • Nem alakulhat át az a gazdasági társaság, amely felszámolás, vagy végelszámolás alatt áll. • A vezető szerv az átalakulást csak akkor határozhatja el, ha a tagok vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében befizették. • Az átalakulásról tájékoztatni kel a munkavállalói érdekképviseleti szerveket. • A társaság iratain kifejezetten jelezni kell, hogy átalakulás alatt áll. • Az átalakulás során az egyes tagoknak biztosított külön jogokat azonos tartalommal át kell venni a létrejövő társaság társasági szerződésébe, alapító okiratába, kivéve, ha az érintett tag erről írásban lemond. • Az átalakuló és az átalakulással létrejövő gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról két alkalommal határoz. Az első alkalommal megállapítják, hogy a tagok egyetértenek-e az átalakulással, felmérik, hogy ki akar a jogutód szervezet tagja lenni, több jogutód esetén melyik szervezet tagja

kíván lenni. Döntenek arról, hogy milyen formájú társasággá, ill. a szövetkezet milyen szervezetté alakuljon át Ha az első alkalommal pozitív döntés született, akkor 90 napon belül újból össze kell hívni az átalakuló és a jogutód társaság legfőbb szervét. Ezen az ülésen határoznak a záró ill nyitó vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetéről, a társasági szerződés tervezetéről, ill. a jogutód szervezetben tagként részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetről. • A vagyonmérleget és a vagyonleltárt a s zámviteli törvény rendelkezései szerint kell elkészíteni, amit a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Tilos a v agyon értékét a k önyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban meghatározni. • A jogutód társaság társasági szerződésének megkötésére a jogutód gt jogosult • A szervezeti változásra vonatkozó döntést

kétszer egymás után a cégközlönyben kell közzétenni, az e tárgyban készült szerződéssel és a vagyonmérleg tervezettel együtt. • • • A jogutód gt-t illetik meg a jogelőd jogai, és terhelik kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglaltakat is. Az átalakulás az átalakuló gt-vel szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Meghiúsultnak kell tekinteni az átalakulást, ha a leendő társaság jegyzett tőkéje nem éri el a társasági formára vonatkozó tőkekövetelményeket. 10.) a.) A polgári jogi szerződés fogalma, a szerződési akaratnyilatkozat formái A szerződés tárgya és tartalma. A szerződés 2 vagy több fél joghatást kiváltó megállapodása. Szereplői a jogosult és a kötelezett akik között polgári jogviszony áll fenn. A kötelezett valamilyen vagyoni értékű szolgáltatást köteles teljesíteni és ezt a teljesítést a jogosult követelheti.

Létrejöttéhez un Kötelmet keletkeztető tényre van szükség. Létrejöttének leggyakoribb esete, amikor a jogosult és a kötelezett maguk kötik meg a szerződést, amely történhet szóban, írásban, ráutaló magatartással.Pl bkv j egy vásárlás, automatából vásárlás. A fentiek közül bármelyik formában létrejöhet (formanélküliség szabálya). Létrejöttét jogszabály vagy a f elek megállapodása bizonyos alaki feltételek teljesüléséhez kötheti. Nem kell megállapodni olyan kérdésekben melyeket jogszabály rendez A feleknek együttműködési kötelezettsége áll fenn, figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire, a szerződéskötés előtt tájékoztatniuk kell egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. A felek abban is megállapodhatnak, hogy csak későbbi időpontban kötik meg a végleges szerződést. Ez az előzetes megállapodás az előszerződés Ennek alapján kell a végleges szerződést megkötni. Ha ez

nem történik meg a bíróság bármelyik fél kérésére a szerződést létrehozhatja. Bizonyos esetekben lehetséges, hogy az előszerződést ne kövesse végleges szerződéskötés. Plha az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítése nem lehetséges. Szerződés köthető un. Általános szerződési feltételek alkalmazásával is Ezek a fogyasztói szerződések. A szerződés létrehozatalának folyamatában lényeges szerepe van az ajánlattételnek. Az ajánlattétel a szerződést keletkeztető nyilatkozat. Az ajánlattevő az ajánlattételt követően meghatározott ideig köteles tartani ajánlatát, egyoldalúan nem léphet vissza. A kötöttség idejét az ajánlattevő maga határozza meg. Telefonon tett ajánlat esetén a kötöttség megszűnik, ha az ajánlatot rögtön nem fogadják el. Távollevőnek tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével amelyen belül a v álasz megérkezése elvárható lett

volna. Ha az egyik felet szerződéskötési kötelezettség terheli, őt a másik fél felhívhatja ajánlattételre. A szerződés megkötéséhez szükség van arra is, hogy a másik fél az ajánlatot elfogadja. Ha az ajánlat és az elfogadása egybehangzó a szerződés létrejön az ajánlat elfogadásának időpontjában, távollevők között akkor amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Egyes szerződések létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése, vagy hatósági jóváhagyás szükséges. Ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre Ha harmadik személy beleegyezését adja, vagy hatóság jóváhagyja a szerződést, az visszamenőleges hatállyal jön létre, de jogszabály ellenkezően is rendelkezhet. Beleegyezés, jóváhagyás hiányában a szerződés érvénytelen. A tartalmat a felek szabadon állapíthatják meg, jogszabálytól közös megegyezéssel eltérhetnek, feltéve, hogy azt jogszabály nem tiltja. Jogszabály

megállapíthatja a szerződés egyes tartalmi elemeit és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. A szerződésben kikötött szolgáltatás irányulhat valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra, más magatartásra. Általánosan megszűnik a szerződés, ha a felek az abban foglaltakat teljesítik. A felek a szerződést megszüntethetik közös megegyezéssel (jövőre szóló hatállyal szűnik meg), vagy közös megegyezéssel felbontják (keletkezés időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg). A megszüntetés egyoldalú nyilatkozattal is történhet, ha az egyik fél a szerződést felmondja (jövőre szóló hatállyal szűnik meg), vagy eláll a szerződéstől (keletkezésre visszaható hatállyal). Sajátos eset, mikor ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett Azok az igények, amelyek bírósági úton már nem teljesíthetőek, elévült követelésnek

minősülnek. A polgári jogi igények 5 év alatt évülnek el, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik. Az elévülés kezdete a k övetelés esedékessé válásának időpontja, de bizonyos jogcselekményekkel megszakítható. Ezek: követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, követelés bírósági úton való érvényesítése, a követelés megegyezéssel való módosítása, ideértve az egyeséget is, a t artozásnak a k ötelezett részéről való elismerése. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak az elévülést csak végrehajtási cselekmények szakíthatják meg. A felek írásbeli megállapodással az elévülési időt meghosszabbíthatják. Az egy évnél rövidebb elévülési időt legfeljebb egy évre lehet meghosszabbítani. Az elévülési határidő le is rövidíthető írásbeli megállapodással Ennek törvényi korlátja nincs. b.) A szövetkezet fogalma, alapítása A szövetkezet

önkormányzati szervei és működésük jellemzői (közgyűlés, küldöttgyűlés, részközgyűlés, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottság, könyvvizsgáló). A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, melynek célja a t agjai gazdasági, valamint más társadalmi szükségletei kielégítésének elősegítése. A szociális szövetkezet az előbbiekben elmondottak szerinti olyan szövetkezet, melynek célja a m unkanélküliek ill. szociálisan hátrányos helyzetűek számára munkafeltételek teremtése, szociális helyzetük javításának egyéb módon való elősegítése. Szintén szociális szövetkezet az iskolaszövetkezet. Legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésével alapíthatja. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám 15%-át. Az

alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Szociális szövetkezetnek csak természetes személy tagjai lehetnek. Iskolaszövetkezet alapításához az oktatási intézmény alapító tagsága szükséges. Szövetkezeti tag az lehet természetes személyként, aki a 1 8 életévét betöltötte, vagy 14. életévét betöltötte és a n yilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata. A szövetkezet tagjait tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni. A szövetkezet alapítását a tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlésen megválasztják a vezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és a két hitelesítőt, kimondja a szövetkezet

megalakulását, elfogadja az alapszabályt, megállapítja, hogy a tagok a részjegytőke teljesítésére kötelezettséget vállaltak, ügyvezető elnököt választ, igazgatósági elnököt választ, a felügyelőbizottság elnökét és tagjait, megválasztja a könyvvizsgálót ami kötelező, megállapítja az említettek díjazását. Az alakuló közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi tag beleegyezése szükséges. Az igazgatóság elnökét és tagjait nyílt, a felügyelő bizottság tagjait titkos szavazással választja. A részjegyek pénzbeli ellenértékének alapításkori hányadát a b ankszámlára, alapítást követően a házipénztárba történő befizetéssel kell teljesíteni. Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, és a két hitelesítő aláírásával. Az alapszabályt minden tagnak alá kell írni A későbbi

módosítást a tagok aláírása nélkül jegyzőkönyvbe lehet foglalni. Az alapszabályt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzet okiratba kell foglalni. Az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül a szövetkezet alapítását be kell jelenteni a székhely szerint illetékes cégbírósághoz, ezután végezhet a szövetkezet gazdasági tevékenységet. A tagok a részjegytőke legalább 30%-át az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni, a nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét szolgáltatni kell. A szövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Ha a bejegyzési kérelmet a bíróság elutasítja a s zövetkezet köteles tevékenységét azonnal beszüntetni. Aki a cé gbejegyzést megelőzően a szövetkezet nevében eljár korlátlanul és egyetemlegesen felel a v állalt kötelezettségekért. Ez a felelősség megszűnik ha a közgyűlés a kötelezettségvállalást utólag jóváhagyja. A

törvényességi felügyeletet a székhely szerinti illetékes cégbíróság látja el. A szövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. Kötelezően létrehozandó a tagok összességéből áll Hatáskörébe tartozik minden olyan döntés amelyet a törvény vagy az alapszabály oda utal. A közgyűlés a megtartás gyakoriságának szempontjából lehet évi rendes, vagy rendkívüli közgyűlés. A közgyűlést főszabály szerint az igazgatóság hívja össze Összehívható meghívóval ill. hirdetménnyel A közgyűlésen az egy tag egy szavazat elve érvényesül Az aki az esedékes vagyoni hozzájárulást nem teljesítette nem szavazhat. Határozatképes a közgyülés, ha azon a tagok legalább fele megjelenik. A határozatok egyszerű többséggel, egyes ügyekben 2/3-os többséggel hozhatók. Az alapszabály részközgyűlés tartását írhatja elő, ha a tagok létszáma meghaladja az 500 főt, vagy a tagok lakóhelye, munkahelye vagy más szempont ezt indokolja. A

közgyűlés döntését a részközgyűlésen leadott szavazatok összesítésével állapítják meg. Ha a szövetkezeti tagok létszáma az 500 főt meghaladja az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Ebben az esetben meg kell határozni a köldötteknek a taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját, megbízásuk időtartamát. Hatásköre a közgyűlésével egyezik meg azzal az eltéréssel, hogy a küldöttek írásban nem szavazhatnak. A vezető tisztségviselők az igazgatóság elnöke és tagjai, az ügyvezető elnök, a felügyelőbizottság elnöke és tagjai. Csak természetes személyek lehetnek, de jogi személy tag képviselője is megválasztható. Nem lehet vezető tisztségviselő aki nem tagja a szövetkezetnek, akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett, a büntetett előéletű személy mindaddíg, míg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények

alól nem mentesül, aki törölt szövetkezetben a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt. Az igazgatóság elnöke és tagja ill az ügyvezető elnök nem lehet egyidejűleg a felügyelőbizottság tagja. A szövetkezet ügyvezetését legalább 3 tagú igazgatóság végzi. 50 főnél kisebb szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet. Az igazgatóság elnökét és tagjait 5 évre választják. Az igazgatóság határozatképes, ha a tagok kétharmada, de legalább 2 fő jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az elnök, vagy az általa megbízott igazgatósági tag hívja össze. A felügyelőbizottság legalább 3 tagú és határozott, vagy határozatlan időre választják. 20 főnél kisebb szövetkezet esetén az alapszabály lehetővé teheti, hogy felügyelő bizottság helyett egy tag lássa el a felügyelő bizottság feladatait. Iskolaszövetkezet esetén a

felügyelő bizottságnak tagja az oktatási intézmény, és fenntartójának egy- egy képviselője. A közgyűlés ellenőrzési szerve. Ellenőrzi a szövetkezet, testületei, és vezető tisztségviselői tevékenységét, védi a tagok érdekeit. Tevékenységéről legalább évente 1-szer beszámol a közgyűlésnek A könyvvizsgáló alkalmazása kötelező, ha az alapszabály előírja, vagy ha a számviteli törvény úgy rendelkezik. Határozott, vagy határozatlan időre választják, de megbizatásának ideje nem lehet rövidebb mint a beszámolót tárgyaló következő közgyűlésig terjedő időtartam. Könyvvizsgáló csak az lehet, aki a könyvvizsgálói nyilvántartásban szerepel Feladata, hogy gondoskodjon annak megállapításáról, hogy a szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, megbízható valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről. A szövetkezet megszűnik, ha

az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt, a közgyűlés, a tagok egy része, ill. a bíróság a megszűnésről dönt A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. Ha a szövetkezet jogutód nélkül szűnik meg, a felszámolás kivételével végelszámolásnak van helye. A felszámolási eljárás ill végelszámolási eljárás után fennmaradó vagyoni eszközöket a tagok és befektető tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában fel kell osztani. Ha iskolaszövetkezet szűnik meg jogutód nélkül az oktatási intézmény által a szövetkezet rendelkezésére bocsátott vagyon az oktatási intézményt illeti meg. 11.) a.) A polgári jogi szerződés módosítása A szerződésszegés A szerződés teljesítése és megszűnése. Módosítás szerződéssel, illetőleg egyezséggel Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják

kötelezettség-vállalásuk jogcímét. A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. Szerződésmódosítás bírósági úton A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A tartozáselismerés A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik. A szerződésszegés A kötelezett

késedelme A kötelezett késedelembe esik, a) ha a szerződésben megállapított teljesítési idő eredménytelenül eltelt; b) ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve köteles késedelmi kamatot fizetni. A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti. A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát. A jogosult késedelme A jogosult késedelembe esik, ha a) teljesítést nem fogadja el; b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy

nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. A jogosult köteles megtéríteni a k ötelezettnek a k ésedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) A jogosult a) köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni; b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna; c) késedelme idejére kamatot nem követelhet. A hibás teljesítés Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Hibás

teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a k ötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező

bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a d olog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. Hibás teljesítés esetén a jogosult a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a k ijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. Fogyasztói szerződésben

semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el. A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmisA közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős. A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult

a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint. A teljesítés lehetetlenné válása Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős Ha a t eljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a k ötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését. Ha a l ehetetlenülésért a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. A teljesítés

megtagadása Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között. A szerződésszegés közös szabályai Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. Ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta. A teljesítés A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. A kötelezettnek a szerződés teljesítése érdekében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a jogosultnak pedig ugyanilyen módon elő kell

segítenie a teljesítést. A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot - a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően - azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ha a k ötelezett gazdálkodó szervezet, a d olog minőségének tanúsítására is köteles. A teljesítés helye A teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve ha a) jogszabály eltérően rendelkezik, b) a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, c) a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. Ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye,

illetőleg székhelye. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye - ha a jogosult más helyet nem jelöl meg - a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg, fuvarozó közbenjöttével történő teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet Ha valamelyik szerződő fél lakóhelyét, illetőleg székhelyét a teljesítést megelőzően megváltoztatja, viseli a teljesítés során ebből eredő költségtöbbletet. A teljesítéssel a kárveszély - ha a törvény kivételt nem tesz - a másik szerződő félre száll át. A teljesítés ideje Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva, a) bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, b) ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. A teljesítési határidőbe a

szerződéskötés napját nem kell beszámítani; ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet. Beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni. A teljesítés módja A jogosult - ha jogszabály kivételt nem tesz - a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. A kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet, és követelheti a kötelezvény visszaadását. A jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult. A pénztartozás teljesítése A pénztartozás teljesítésének helye - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosult lakóhelye, illetőleg székhelye. Ha a k ötelezett

kamattal és költséggel is tartozik, és a f izetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan Jognyilatkozat adása Ha a kötelezettség jognyilatkozat adására irányul, a teljesítést a bíróság ítélete pótolja. A szerződés megszűnésének egyes esetei A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a m ár teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. A szerződés felbontása esetében a szerződés

megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja Az elállás jogát a f elek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik; a b íróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét mérsékelheti. Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni. Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a t örvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad. Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a

jogosult és a kötelezett. A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas. Az elévülés A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet. A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a

követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Az engedményezés A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés). Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni. Az engedményezéssel az engedményes a r égi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett

szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel, kivéve ha a) a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre; b) felelősségét egyébként kizárta. Ha a követelés jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában az engedményezés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben a k orábbi jogosult kezesi felelőssége csak akkor marad fenn, ha ezt kifejezett rendelkezés írja elő. A tartozásátvállalás Ha valaki a kötelezettel megállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosult hozzájárulását kérni, ha pedig azt a jogosult megtagadja, a k ötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az a lejáratkor teljesíthessen. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. Ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése

folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. b.) A szövetkezeti tagsági viszony A szövetkezet vagyona és gazdálkodása Felelősségi viszonyok a szövetkezetekben. A szövetkezet fogalma A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése A tagsági jogviszony létrejötte A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelem alapján tagfelvétellel keletkezik. A tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tag kérelmében nyilatkozik

arról, hogy a szövetkezet alapszabályában foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a szövetkezet céljainak megvalósításában való vagyoni és személyes közreműködést. A tagsági jogviszony a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, ha a t ag a r észjegy összegét vagy annak alapszabályban meghatározott hányadát a s zövetkezet részére befizette, illetőleg nem pénzbeli hozzájárulásként átadta. A kérelmező a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a soron következő közgyűléshez fordulhat. A részjegy A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a részjegy jeleníti meg. A részjegyen fel kell tüntetni: a) a szövetkezet nevét, székhelyét; b) a tag nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét); c) a tag által vállalt és teljesített vagyoni hozzájárulás összegét; d) a részjegy

kiállításának időpontját, és a kiállítására jogosult személy aláírását. A tagnyilvántartás A szövetkezet a t agokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a t ag nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A tagsági jogviszony tartalma A tag alapvető joga, hogy a) részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből; b) igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit; c) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen; d) tisztséget viseljen a szövetkezetben; e) a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérjen a szövetkezetet érintő bármely kérdésről. A szövetkezet

működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok illetik meg. A tag alapvető kötelessége, hogy a) teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében; b) védje a szövetkezet vagyonát. A tagok jogait és kötelességeit részletesen az alapszabály tartalmazza. A vagyoni hozzájárulás A szövetkezet alapszabálya határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulásának azt a legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező.A vagyoni hozzájárulás pénzbeli vagy nem pénzbeli lehet. A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen forgalomképes vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, valamint vagyoni értékű jog lehet. A tagnak vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott számú és névértékű részjegyet kell

jegyeznie. Alapításkor és belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező, amelynek - pénzbeli hozzájárulás esetén - az alapszabályban meghatározott hányadát, de legalább harminc százalékát az alapításkor (belépéskor) be kell fizetni, nem pénzbeli hozzájárulás esetén pedig az egészét szolgáltatni kell. Ha a tag a részjegy névértékének megfelelő vagyoni hozzájárulás teljes összegét belépéskor nem szolgáltatja, a fennmaradó részt az alapszabályban meghatározott módon és időpontban - de legkésőbb a belépéstől számított egy éven belül - köteles szolgáltatni. A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A részjegy másra nem ruházható át, bírósági végrehajtás alá nem vonható. A tag örököse (jogutóda) az e törvényben meghatározottak szerint kérheti a taggá való felvételét. Felvétel hiányában vele el kell számolni A tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a tagot, illetve

örökösét (jogutódát), a részjegy névértéke, valamint a tagsági jogviszony alatt keletkezett, a részjegyre jutó saját tőke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. A pótbefizetés A szövetkezet veszteségének rendezése érdekében - ha az alapszabály így rendelkezik - a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában pótbefizetésre kötelezhetők. Pótbefizetés elrendelésére évente legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor, mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás harminc százalékát. Ha a tag a pótbefizetési kötelezettségét a közgyűlés által megjelölt időpontig nem teljesíti, a tagsági jogviszonya megszűnik. A befektető tag Ha az alapszabály lehetővé teszi, befektető tag is lehet szövetkezeti tag. A befektető tag felvételéről a közgyűlés dönt. A befektető tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok

10%-át, a befektetői részjegyek névértéke pedig nem haladhatja meg a részjegytőke 30%-át. A befektető tag befektetői részjegye összege arányában jogosult a, szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó adózás utáni eredményéből részesedésre, ugyanilyen arányban viseli a veszteséget is. a) a befektető tag a pénzbeli hozzájárulás teljes összegét is köteles az alapításkor (belépéskor) befizetni; b) a befektető tag személyes közreműködésre nem kötelezhető; c) a befektető tag a befektetői részjegyét a szövetkezeti tagon és a szövetkezetbe tagként belépő személyen túlmenően befektető tagra, valamint a szövetkezetbe befektető tagként belépő személyre is átruházhatja. A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik, ha: a) a tag a szövetkezetből kilép; b) a tag a vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) - az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott

időpontig - nem teljesítette; c) a tag meghal (megszűnik); d) a szövetkezet a tagot kizárja; e) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik. A szövetkezet igazgatósága kizárhatja azt a tagot, aki - neki felróható módon - a) a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy b) a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek - az alapszabályban meghatározott időtartam alatt - felszólítás ellenére sem tesz eleget. A szövetkezet vagyona A szövetkezet vagyona a szövetkezet saját tőkéje, amely magában foglalja a részjegytőkét (jegyzett tőkét), a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot), az értékelési tartalékot, valamint a tárgyév mérleg szerinti eredményét. A szövetkezet részjegytőkéje (jegyzett tőke) a tagok vagyoni hozzájárulásainak összege, amelyek teljesítését, illetve az erre vonatkozó

kötelezettségvállalást a tagok részére kiállított részjegyek igazolják. A szövetkezet gazdasági tevékenysége A szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény szövetkezet számára nem tilt. Főtevékenységét tekintve lehet a) tagjai számára beszerzéssel, tagjai termékeinek feldolgozásával, értékesítésével foglalkozó szövetkezet; b) tagjai termelését elősegítő szövetkezet; c) közös termelést megvalósító szövetkezet; d) tagjai fogyasztását elősegítő szövetkezet; e) tagjainak munkafeltételeket teremtő, illetőleg szociális helyzetüket más módon javító, valamint iskolaszövetkezetként működő szociális szövetkezet; f) külön törvény szerint közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet; Szövetkezet csak olyan gazdasági társaság alapítója, illetőleg tagja lehet, amelyben a felelőssége nem haladja meg az általa szolgáltatott vagyoni hozzájárulás összegét. A

szövetkezet a t ulajdonában álló és a tagok vagy mások által használatába adott eszközökkel gazdálkodik. A szövetkezet a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A szövetkezeti tag a szövetkezet tartozásaiért a részjegyével (befektetési részjegyével) felel. A szövetkezet kártérítési felelőssége A szövetkezet a tagjának jogellenesen okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel. A szövetkezet köteles a tagjának megtéríteni azt a kárt, amely a) a tagot a tagsági jogviszony keretében történő munkavégzés során érte; b) a munkahelyre szokásosan bevitt dolgokban keletkezett. A szövetkezet nevében eljáró tag károkozása esetén a károsulttal szemben a szövetkezet tartozik felelősséggel. A szövetkezet a károkozóval szembeni igényét érvényesítheti A tag kártérítési felelőssége A tag a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel, kivéve, ha a tag a

szövetkezettel fennálló munkajogviszony keretében okoz kárt. A Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni a munkajogviszony jellegű munkavégzéssel összefüggésben a tag által a szövetkezetnek okozott károk esetében. 12.) a.) A polgári jogi szerződés érvénytelenségének szabályai A szerződési akarat és kifejezése A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Ha a szerződéskötési kötelezettség esetében a szerződési nyilatkozatok eltérnek egymástól, a felek kötelesek álláspontjaik egyeztetését megkísérelni. A színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján

kell megítélni. A szerződési feltételek tisztességtelensége Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja. Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. A bíróság, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, azt a jövőre nézve - érvénytelenné nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazója köteles a fogyasztó igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság ítéletében

továbbá eltiltja a tisztességtelen általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától. A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Jogi kérdésben való tévedés címén a szerződési nyilatkozatot akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. Ha a felek a szerződéskötéskor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. Akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy

fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. Ingyenes szerződés esetében tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés címén a szerződést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel. A semmisség és a megtámadhatóság A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik. A megtámadható szerződés visszamenőleges hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik. A megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés

eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadási határidő megkezdődik a) a tévedés, megtévesztés felismerésekor; b) jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor; c) a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor - részletekben történő teljesítésnél az első teljesítéskor -, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor. Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka - különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak

feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével megszüntethető. Érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő felek a szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés kezdettől fogva érvényes lett volna. Aki érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízott, a felektől a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti.Ha a f elek valamelyike a harmadik személlyel szemben rosszhiszemű volt, teljes kártérítéssel tartozik akkor is, ha az érvénytelenség nem az ő magatartására vezethető vissza. Ezt a kártérítést a bíróság a szerződés teljes vagy részleges hatályban tartása útján is nyújthatja. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet. Fogyasztói szerződés részbeni

érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető. b.) Az egyéni vállalkozás fogalma, létrehozásának, működésének és megszűnésének szabályai. Az egyéni cég Az egyéni vállalkozás általános szabályai Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy külföldinek minősülő külföldi állampolgár üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereségés vagyonszerzés céljából, rendszeresen végzett gazdasági tevékenysége. Egyéni vállalkozás alapítására az a belföldi természetes személy jogosult, aki cselekvőképes, lakóhelye van, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából.Ha a devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő külföldi állampolgár egyéni vállalkozás alapítására jogosult, feltéve, hogy cselekvőképes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és nincs kizárva az egyéni vállalkozás

gyakorlásából. Egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. A vállalkozói igazolványt kérelemre a vállalkozó székhelye szerint illetékes, települési önkormányzat jegyzője adja ki. A kérelemben fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, székhelyét, telephelyeit, fióktelephelyeit, tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A kérelemhez mellékelni kell a) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem állnak fenn kizáró okok, b) hatósági igazolást arról, hogy a kérelmezővel szemben nem állnak fenn kizáró okok, c) a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot, amennyiben a kérelmező a képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni, d) jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, e) a

kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges adatokról. A jegyző a kérelmező helyett az érintett szervezetektől az erre a célra létrehozott számítógépes rendszer útján közvetlenül, haladéktalanul beszerzi az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, valamint statisztikai számjelét. Az egyéni vállalkozó csak egy vállalkozói igazolványt kaphat. Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet tarthat fenn. A vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A jegyző az egyéni vállalkozó nyilvántartási számmal történő azonosítása, a tevékenység gyakorlására vonatkozó adatok mellett a kérelmező egyéb adatait is rögzíti: a) neve, b) leánykori neve, c) születési helye és ideje, állampolgársága, d) anyja neve,

e) tevékenységi köre, f) székhelye, g) telephelye, h) fióktelephelye, i) adószáma, vállalkozói igazolvány száma, nyilvántartási száma, j) statisztikai számjele, k) munkavégzés módja, l) levelezési címe, m) telefon- és telefax-száma, n) foglalkoztatottak létszáma. A jegyző a nyilvántartási számról az egyéni vállalkozót a vállalkozói igazolványban tájékoztatja. Az egyéni vállalkozónak a nyilvántartási számot a vállalkozással összefüggő iratain fel kell tüntetnie. Nem kaphat vállalkozói igazolványt: a) akit bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; c) akit valamely foglalkozástól eltiltottak, d) aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; e) aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; f) akinek a vállalkozói igazolványát visszavonták, g) akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van. Az egyéni

vállalkozó székhelye szerint illetékes jegyző ellenőrzi, hogy az egyéni vállalkozó tevékenysége, működése megfelel-e a j ogszabályokban, illetve az igazolványában foglaltaknak. Az egyéni vállalkozás működési szabályai Az egyéni vállalkozó tevékenységét az egyéni vállalkozói igazolvány birtokában kezdheti meg, és az abban meghatározott tevékenység keretei között folytathatja. Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában. Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót foglalkoztathat. A tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával, korlátlanul felel. Az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenysége során “az egyéni vállalkozó” megnevezést vagy annak “e. v” rövidítését, egyéni cég esetén az “egyéni cég” megnevezést vagy annak “e. c” rövidítését aláírása

mellett köteles feltüntetni A vállalkozói tevékenység gyakorlásának megszűnése Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: a) az egyéni vállalkozó igazolványát visszaadja; b) az igazolványt a jegyző visszavonta; c) az egyéni vállalkozó meghal, vagy cselekvőképességét elveszti, Az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha a) olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná b) a működéshez szükséges, előírt követelményeknek nem felel meg és a jegyző illetőleg a külön jogszabályban megjelölt hatóság felszólítása ellenére e követelményeknek 30 napon, és a jogszabálysértés másképpen nem orvosolható; c) az adó, illetve vám megfizetésére irányuló kötelezettségeit nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek nem tett eleget; Az egyéni cég Az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékbe egyéni

cégként bejegyezhető. Az egyéni cég nem jogi személy. A cégbírósághoz intézett bejelentésre, eljárásra a b írósági cégnyilvántartásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulás előtt az egyéni cég köteles a számviteli törvény előírásainak megfelelően egyszerűsített mérleget készíteni. 13.) a.) A szerződést biztosító mellékkötelezettségek és jellemzésük A foglaló A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás

ellenértékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a b eszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A kötbér A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. A jótállás Aki a szerződés hibátlan

teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a kötelezettet a szerződésben vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint terheli. Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a jótállás kötelezettjének nevét és címét, a jótállás tartalmát, időtartamát. A fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A bankgarancia A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított

összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A jogvesztés kikötése A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti. A zálogjog Zálogjog alapján a j ogosult a p énzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Zálogjog jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható. A felelősség ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a k amatokra, a követelés és a z álogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. A zálogjogot -

törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a követeléssel együtt lehet átruházni. A zálogjog tárgya Zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés.A zálogjog a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Ha a z álogjog ugyanannak a k övetelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. Ha a zálogtárgyak több személy tulajdonában vannak egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni. A zálogjog keletkezése Zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági határozat és hatósági döntés alapján keletkezhet. A zálogszerződést írásban kell megkötni. A zálogjog érvényesítése A zálogtárgyból való kielégítés bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítés joga a jogosultakat

zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg. Ha a zálogjog több dolgot terhel, a jogosult határozhatja meg a kielégítési jog érvényesítésének sorrendjét. Az értékesítés azonban csak annyi zálogtárgyra terjedhet ki, amennyi a kielégítéshez szükséges. A zálogtárgy értékesítésére vagy az erre irányuló megbízás kiadására feljogosított jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására. Ha a z álogtárgy nincs a birtokában, az értékesítés céljából annak kiadását kérheti. A zálogtárgy értékesítésének bevétele a j ogosultat illeti meg, de köteles a k ötelezettel elszámolni, és a követelését meghaladó bevételt kiadni. A zálogjog megszűnése Ha a jogosult a zálogtárgyból kielégítést kapott, a zálogjog megszűnik. A zálogjog megszűnik, ha a követelés megszűnik, vagy a zálogjog átruházása nélkül átszáll, kivéve. Megszűnik a zálogjog abban az esetben is, ha a zálogjogosult a zálogtárgy

tulajdonjogát; vagy a zálogtárgy tulajdonosa a zálogjoggal biztosított követelést megszerzi. A zálogjog megszűnik, ha törvény a végrehajtási vagy más eljárás körében így rendelkezik. A zálogjog megszűnik akkor is, ha a zálogtárgy elpusztul. Jelzálogjog Jelzálogjog esetén a z álogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, köteles azonban annak épségét megőrizni Ha a zálogtárgy állagának romlása a követelés kielégítését veszélyezteti, a jogosult kérheti a zálogtárgy helyreállítását vagy a veszélyeztetés mértékének megfelelő biztosíték adását. Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy részén. Ingatlan esetében jelzálogjog csak az ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető. Ingatlant csak jelzálogjog

alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog megszűnik, ha a zálogtárgyat értékesítik. Megszűnik továbbá abban az esetben is, ha a jóhiszemű vevő a mindennapi élet szokásos tárgyai körébe tartozó dolog tulajdonjogát visszterhesen szerzi meg. A jelzálogjog megszűnik akkor is, ha a követelés elévül. Kézizálogjog Kézizálogjog létrejöttéhez az erre irányuló zálogszerződésen felül a zálogtárgy átadása is szükséges. Az átadás harmadik személy (zálogtartó) kezéhez is történhet A kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat köteles

épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor azt a zálogkötelezettnek visszaadni. A jogosult a zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja, és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles beszedni. A hasznok elsősorban a szükséges költségek fedezésére szolgálnak. A jogosult a hasznokról elszámolni köteles Ha a zálogtárgy állagának romlásától vagy értékének lényeges csökkenésétől lehet tartani, a kötelezett vagy a tulajdonos más megfelelő biztosíték felajánlása mellett a zálogtárgy visszaadását kérheti. A kézizálogjog megszűnik, ha a kézizálogjog jogosultja a zálogtárgyat a tulajdonosnak visszaadja. Vagyont terhelő zálogjog A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a z álogjognak a z álogjogi

nyilvántartásba való bejegyzésével vagyont terhelő zálogjog alapítható. Ez a zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed, attól az időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett rendelkezési jogot szerez, megszűnik azonban, ha a vagyontárgy a kötelezett vagyonából kikerül. Az elzálogosított vagyon - kielégítést veszélyeztető mértékű - csökkenése esetén a zálogjogosult az átalakító jognyilatkozatot a kielégítési jogának megnyílta előtt is megteheti. Az elzálogosított vagyon - kielégítést veszélyeztető mértékű - csökkenéséről a kötelezett a jogosultat értesíteni köteles. A felek szerződésükben a vagyon csökkenésének kielégítést veszélyeztető mértékét is meghatározhatják. Megállapodhatnak továbbá abban is, hogy a zálogjogosult a kötelezett gazdálkodását ellenőrizheti. Zálogjog jogon és követelésen Jogon vagy követelésen az erre irányuló

szerződéssel alapítható zálogjog. E zálogjog a zálogkötelezett javára jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet. A zálogjog érvényesítéséhez a j og vagy követelés kötelezettjét a z álogjog megalapításáról értesíteni kell. A zálogjogosult a zálogkötelezettől a zálogjog érvényesítéséhez szükséges okiratok átadását követelheti. A jogot vagy követelést terhelő zálogjog kötelezettje csak a jogosult hozzájárulásával tehet olyan jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg. Ha az elzálogosított követelés a zálogtárgyból való kielégítési jog megnyílta előtt válik esedékessé, az elzálogosított követelést annak kötelezettje csak a z álogjogosult és a követelés jogosultja kezéhez együttesen teljesítheti, a pénzkövetelést azonban mindkét jogosult javára bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, ha bármelyikük ezt

kívánja. Ha az elzálogosított követelés valamely dolog szolgáltatására irányul és a felek megállapodása szerint a zálogjogosultat megilleti a szolgáltatandó dolog birtoklásának joga, a követelés kötelezettje csak a zálogjogosultnak teljesíthet. Önálló zálogjog Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje. Ilyen esetben a zálogjogosult kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést. A zálogjogosult kielégítéséhez az önálló zálogjognak a zálogkötelezett vagy a zálogjogosult általi felmondása szükséges, a felmondás ideje hat hónap. Az önálló zálogjog átruházható. Az óvadék Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék alapítható. A felek

megállapodhatnak abban, hogy a jogosult használhatja az óvadék tárgyát és rendelkezhet vele. Az óvadék tárgyának használata vagy az azzal való rendelkezés esetén a jogosult köteles legkésőbb a követelés esedékessé válásáig egyenértékű fedezettel helyettesíteni az óvadék eredeti tárgyát. Az egyenértékű fedezet az óvadék eredeti tárgyának helyébe lép. Kielégítési joga megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz. A jogosult minden esetben köteles a kötelezettel ésszerű időn belül elszámolni, és a követelését és annak járulékait meghaladó bevételt, a kötelezett részére kiadni. A kezesség Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak

teljesíteni.Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetében egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. b.) A csődeljárás fontosabb jellemzői A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely

tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; c) hitelező: a csődeljárásban az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénzvagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A csődeljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csődeljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A csődeljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, kell

félnek tekinteni A csődeljárás megindítása A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. A csődeljárás iránti kérelemhez három hónapnál nem régebbi mérleget és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. Ha a csődeljárás kezdő időpontjával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság a kérelem elbírálását a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást

tart, az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat. Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha az összes követelése eléri az adós által a m érlegben szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát. Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A bíróság a követően dönt az

eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a) a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be; b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, e) ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére előírt határidőn belül bejelentést nem tesz. Amennyiben az adós ellen indult felszámolási eljárást a bíróság felfüggesztette, a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg elrendeli a felszámolási eljárás folytatását. A bíróság 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről. A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell,

hogy a végzés közzétételétől mely napig illeti meg az adóst fizetési haladék (moratórium) A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények nem állnak be. A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a p énzkövetelések végrehajtása szünetel. A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak. A fizetési haladék tartama alatt az adós a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti. Az adós kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani A vagyonfelügyelő A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben vagyonfelügyelőt rendel ki. Az adós gazdálkodó szervezet vezetői a

hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket tájékoztatja; c) jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását; e) keresettel megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződését vagy jognyilatkozatát, ha annak

tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás. A vagyonfelügyelő csak olyan kifizetéseket hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek. A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán. A vagyonfelügyelő a bíróság felhívására a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles saját tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről beszámolni. A vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a f elszámoló kirendelésével szűnik meg. A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. Egyezség a csődeljárásban Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését

célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. Az adós az egyezségi tárgyalás megkezdésének helyét és időpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni. Egyezség akkor köthető, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a f izetési haladék igénybevételével, feltéve, ha az összes követelése eléri az adós által a mérlegben szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát. A megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik

az egyezséghez nem járultak hozzá. Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a) a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját; b) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak. Az egyezséget a felek aláírják, és azt a vagyonfelügyelő jóváhagyja. Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az

egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós ellen a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását rendeli el. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. 14.) a.) Az adásvételi és az ajándékozási szerződés fontosabb szabályai Az adásvétel Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba

foglalása szükséges. A felek jogai és kötelezettségei Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá a vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A szerződéskötési költségek, a vevőt terhelik. Az eladó a t ulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Az ingatlan vevője - ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt birtokba lép - ennek napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek

megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért Ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza, a vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet. E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. Ha a vevő harmadik személy joga következtében a dolgot e harmadik személynek kiszolgáltatja, vagy az eladónak visszaadja, az eladótól kártérítést követelhet. Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot az

így rendelkezésre álló összegből vagy egyébként az eladó költségére tehermentesítheti. Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti. Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. Az adásvétel egyes különös nemei Ha a dolgot megtekintésre vagy próbára vették, a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni Az eladó határidőt tűzhet a nyilatkozattételre; ha a vevő e határidőt elmulasztja, a szerződés nem hatályos. Ha a vevő a dolgot próbára átvette, és az eladó által kitűzött határidőig nem nyilatkozott, a

szerződés hatályos. Minta szerinti vétel esetében az eladó a mintának megfelelő dolgot köteles szolgáltatni. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos a dolgot az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. Az eladott dolog visszavásárlásának jogát az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni. A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet

kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel a dolog értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja a dolog időközi romlásából eredő értékcsökkenést. Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást - a dolog és a vételár megjelölésével - írásba kell foglalni. A határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel). A vevőnek átadott dolog

elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét - a tulajdonjog fenntartása esetében is - a vevő viseli. Az ajándékozás Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásbafoglalása szükséges. Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható. Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan

gondatlanul járt el; a felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ajándék olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer. A még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a m egajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az aj ándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. A szokásos

mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. b.) A felszámolási eljárás fontosabb jellemzői Az egyszerűsített felszámolási eljárás A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők kielégítést nyerjenek. A felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve, a felszámolóval való kapcsolat során. A felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban:

bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. A felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. A felszámolási eljárás megindítása A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy c) a cégbíróság értesítése alapján d) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján folytatható le. Ha a f elszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a k érelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. Az adós a f elszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni. Ha a f elszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat

(esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a b íróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, haladéktalanul értesíti az adóst. Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a k érelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a t artozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával

egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja. A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a feleket rövid úton értesíti -, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztő hitelező a) valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és b) a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, továbbá c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 150 ezer forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 300 ezer forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét is tartalmazzák - előlegezi és a kérelem

benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi. Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő napon megkezdi tevékenységét, ennek keretében felveszi a k apcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan

segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. A bíróság az adós kérelmére a t artozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és

az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy b) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye. A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámolás lefolytatása Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön

jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti: b) az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint az egészségbiztosítási szervet és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, c) az állami foglalkoztatási szervet, d) a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot, e) a bíróság Gazdasági Hivatalát, f) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat, g) az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet, h) az ingatlanügyi hatóságot. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a

felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. b) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni, A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt”, illetve „f.a” toldattal kiegészítve kell használni A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett. Az

adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha van rá vagyoni fedezet. A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni. A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány összehívásától, ha a felszámolás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. Egyezség a felszámolás során A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas

programot és egyezségi javaslatot készíteni. A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a f elszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével. Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások a) kielégítésének sorrendjében, b) teljesítési határidejének módosításában, c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre. Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők

legalább fele hozzájárul feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles felszámolási zárómérleget és készíteni, és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadni. Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. A felszámoló eljárása A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi

feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló külön nyilvántartásba veszi b) a határidőben bejelentett követeléseket, és c) a határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket. A követelések nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról,

megőrzéséről. A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező. A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni. A tartalékon felüli pénzvagyon terhére a nem vitatott hitelezői követelések részben vagy egészben kielégíthetők. A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és

összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek megküldeni. A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A felszámoló a f elszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak,az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. A felszámoló a f elszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A felszámolási eljárás befejezése A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30

napon belül megküldi a hitelezőknek. A bíróság a felszámolási zárómérleg és a v agyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről. Egyszerűsített felszámolás Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a k önyvvezetés hiányai miatt az el járás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését. Az írásbeli előkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezői igények

összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak. 15.) a.) A vállalkozási és a megbízási szerződés szabályozása, összehasonlító elemzésük Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény

létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. A felek jogai és kötelezettségei A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi. A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését. A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás

eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős. Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti. A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. Ha a megrendelő a szerződéstől azért állt el, mert a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak számottevő késéssel tudja elvégezni, a megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet. Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést,

hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. A díj - ha jogszabály kivételt nem tesz - a vállalkozás teljesítésekor esedékes. Ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, és a) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg; b) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt; c) a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a

megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított. Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni. A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben kikötött műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette (fővállalkozás). A megbízás Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.

A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. A felek jogai és kötelezettségei A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. A megbízott igénybe veheti más személy közreműködését akkor is, ha ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Ebben az esetben az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben

általában elvárható. Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni, különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A díj a szerződés megszűnésekor esedékes. Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles. A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni,

amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. A megbízás megszűnése A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha a) valamelyik fél a szerződést felmondja; b) bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van; c) a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvőképességét elveszti; d) a megbízás tárgytalanná válik. A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja; a felmondási időnek azonban elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali

hatályú is lehet. A megbízás nélküli ügyvitel Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. A más ügyébe jogosultság nélkül való beavatkozást akkor kell helyénvalónak tekinteni, ha megfelel a másik érdekének és feltehető akaratának, különösen ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg. A megbízás nélküli ügyvivő köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, erről haladéktalanul értesíteni; egyebekben őt a megbízott kötelezettségei terhelik. Ha a megbízás nélküli ügyvivő beavatkozása helyénvaló volt, őt a megbízott jogai illetik, függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e. Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás nélküli ügyvivő díjazást nem követelhet, költségeinek megtérítését csak a jogalap

nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti, és felelős mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem következhetett volna be. b.) A végelszámolási eljárás fontosabb jellemzői Az egyszerűsített és a kényszervégelszámolási eljárás A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen, végelszámolásnak van helye. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor. A végelszámolás tárgya a cé gnek az a vagyona, amellyel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez. A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A

végelszámolás elhatározása A cég legfőbb szerve - az erre irányadó jogszabályok szerint - határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót. A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A végelszámolás kezdő időpontját követő negyvenöt napon belül a cég korábbi vezető tisztségviselője a) tevékenysége lezáró beszámolót készít, elvégzi mindazon feladatokat, melyeket számára a s zámviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, és ezeket az okiratokat, valamint a cég iratanyagát a végelszámolónak legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított negyvenötödik napon

átadja, b) a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatja, c) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készít, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja, d) a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottét) haladéktalanul tájékoztatja. A végelszámoló jogállása, felelőssége A cég legfőbb szerve végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai

szerint felel. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, amelyben fel kell tüntetni a) a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, b) a végelszámolás kezdő időpontját, c) a végelszámoló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a c égjegyzékszámát és a m egbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét is, d) a korábbi vezető tisztségvisel(ők) jogviszonyának megszűnését. A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül - szükség szerint - értesíti az érintett hatóságokat. A végelszámolás lefolytatása A végelszámoló a v égelszámolás során a cé g vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja,

tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti. A végelszámoló a végelszámolás alatt gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az értékesítésre nem kerülő vagyon megőrzéséről. Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll. A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. Ha a c ég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg, a cég

kényszer-végelszámolására kerül sor. A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő negyven napon belül jelenthetik be a végelszámolónak. A végelszámoló a hitelezői követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a cégbírósághoz a nyilvános cégiratok közé történő elhelyezés céljából. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti. A végelszámoló a cég korábbi tisztségviselője által készített, a tevékenységet lezáró mérleg adataiból végelszámolási nyitó mérleget készít. Ha a v égelszámoló a v égelszámolási nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és

a tagok (részvényesek) a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A végelszámoló jogosult a cég által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől elállni. A végelszámolás befejezése A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra: a) az adóbevallásokat, b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, c) a vagyonfelosztási javaslatot, d) a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint f) az állami adóhatóság és a vámhatóság nyilatkozatát arról, hogy a cégnek adótartozása nincs, és a cégnél adóhatósági eljárás nincs folyamatban. A

végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a c égnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. A legfőbb szerv a végelszámolás folyamata alatt - a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig - elhatározhatja a v égelszámolás megszüntetését és a cég működésének továbbfolytatását. Ebben az esetben a végelszámoló megbízásának visszavonásáról, a végelszámoló díjának megállapításáról és kifizetéséről és az új vezető tisztségviselő megválasztásáról is dönteni kell. Az egyszerűsített végelszámolás A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolása egyszerűsített módon történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi. A cég a v égelszámoló személyét a v égelszámolás befejezésével és a t örlési

kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le. A kényszer-végelszámolás Ha a bíróság törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, kényszer-végelszámolást rendel el. Kényszer-végelszámolásra kerül sor akkor is, ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, illetve, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, továbbá ha a v égelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre A bíróság a kényszer-végelszámolást elrendelő határozatában a cég végelszámolójának kivételesen indokolt esetben - a cég vezető tisztségviselőjét is kirendelheti. A bíróság által kirendelt végelszámoló e

megbízatást alapos okkal visszautasíthatja. A kényszer-végelszámolás során kirendelt végelszámoló a cég vagyonát csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti. Ha a végelszámoló a végelszámolási nyitómérleg alapján vagy a későbbiekben, a végelszámolási eljárás során azt állapítja meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követelésének fedezetére nem elegendő, a végelszámoló bejelentése alapján a cégbíróság felszámolási eljárás lefolytatását kezdeményezi. A végelszámolónak a cégbíróság által megállapított díja felszámolási költségnek minősül. 16.) a.) A bank- és hitelviszonyok szerződései és jellemzésük 1. A hitel- és a kölcsönszerződés Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet

végez. A bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Ha a hitelező pénzintézet, az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön). A kölcsönösszeg átadását a hitelező megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható. Az adós a kölcsönösszeg átvételére nem köteles, ebben az esetben azonban a hitelezőnek a szerződés megkötéséből eredő kárát meg kell térítenie. Ha a hitelező pénzintézet, kártérítés nem illeti meg, arra az időre azonban, amely alatt a kölcsönösszeget - akár hitelszerződés alapján, akár

anélkül - az adós rendelkezésére tartja, az adós jutalék fizetésére köteles. A hitelező azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönt, ha a) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; b) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja; c) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; d) az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét; e) az adós más súlyos szerződésszegést követett el. a) az adós hitelképtelenné válik, b) az adós a p énzintézetet a k ölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette, amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta; c) az adós a kölcsön

fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi. A határozatlan időre kötött kölcsönszerződés tizenöt napi felmondással szüntethető meg. A hitelezőnek a kölcsönösszegre vonatkozó visszakövetelési joga a szerződésben meghatározott lejárat, illetve lejáratok szerint, felmondás esetén pedig a felmondási idő elteltével nyílik meg. Ha az adós a kölcsönösszeget neki felróható módon a szerződésben meghatározott céltól eltérően használja, a szerződés megszegéséből eredő jogkövetkezmények e felhasználás időpontjától kezdődően állanak be. Ha az adós kamat fizetésére köteles, a kamatot negyedévenként utólag, illetőleg akkor kell megfizetni, amikor a kölcsön visszafizetése esedékessé válik. 2. A

bankszámla- és a betétszerződés Bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, a számlatulajdonost a számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről értesíti. A pénzintézet a számlára befolyó pénzeszközöket használhatja. A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerződést nem szünteti meg. Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni. 3. A folyószámla-szerződés Folyószámla-szerződéssel a felek meghatározott jogviszonyból származó kölcsönös pénzköveteléseiknek egységes számlán való elszámolására vállalnak kötelezettséget. A felek a

folyószámlán levő egyes követeléseikkel nem rendelkezhetnek; rendelkezési joguk a folyószámla egyenlegére nézve áll fenn. Végrehajtás alá vonni csak a folyószámlának a végrehajtás foganatosításakor fennálló egyenlegét lehet. Az egyenleget, illetőleg az annak alapjául szolgáló tartozásokat és követeléseket a felek a közléstől számított tizenöt napon belül írásban kifogásolhatják. Ha a felek az egyenleget nem kifogásolták, illetőleg a kifogásolt tételekben megegyeztek, vagy a kifogás tárgyában a bíróság határozatot hozott, az egyes követelések megszűnnek, és helyükbe a folyószámla-egyenleg lép. 4. A takarékbetét-szerződés Takarékbetét-szerződés alapján a pénzintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni. Takarékbetétet névre szólóan lehet elhelyezni. Takarékbetét elhelyezhető a pénzintézetnél más

kedvezményezett részére is. A pénzintézet a takarékbetét után a betételhelyezés idejére kamatot, illetőleg nyereménybetét esetén - a sorsolás eredményétől függően nyereményt fizet ki. A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat, továbbá a nyeremény kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. b.) A tisztességtelen piaci magatartások fajtái és jellemzésük A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. A tisztességtelen verseny tilalma Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe

ütközően - folytatni. Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a v ersenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat,

illetőleg annak áruját szokták felismerni. Tilos a v ersenyeztetés - így különösen a v ersenytárgyalás, a p ályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma Tilos a gazdasági versenyben a fogyasztókat megtéveszteni. Fogyasztó: a megrendelő, a vevő és a felhasználó. A fogyasztók megtévesztésének minősül különösen, ha a) az áru ára, lényeges tulajdonsága t ekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az ár ut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; b) elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az

áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli; c) az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, a fogyasztó döntését befolyásoló körülményekről megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak; d) különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik. Tilos a fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását. A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza,

vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Ez a tilalom vonatkozik különösen: a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; f) a piacra lépés akadályozására; g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását,

amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen: a) az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni; b) a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók kárára korlátozni; c) indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától; d) a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny

szerzése céljából befolyásolni; e) az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani; f) az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához; g) azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; h) a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra

lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni; i) a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy j) a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni. 17.) a.) A polgári jogi felelősség általános és speciális alakzata A kár fogalma és fajtái a polgári jogban. A kártérítés általános szabályai Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a k árnak azt a r észét, amely abból származott, hogy a károsult e

kötelezettségének nem tett eleget. Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, akinek részéről a veszély fenyeget, tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és - szükség szerint - biztosíték adására. Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A veszélyes üzem működéséből eredő károk Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis; ez a tilalom a dologban okozott károkra nem vonatkozik. A kártérítési követelés három év alatt

elévül. Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, egymásközti viszonyukban a felelősség általános szabályait kell alkalmazni. Felelősség olyan személyek károkozásáért, akiknek belátási képessége hiányzik vagy korlátozott Akinek belátási képessége hiányzik vagy fogyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a károkozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet megállapítani, kivételesen a károkozót is kötelezni lehet a kár részben vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset körülményei és a felek anyagi viszonyai ezt nyilvánvalóan indokolttá teszik. Ha a kárt belátási képességgel rendelkező olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és bizonyítják, hogy az

kötelességeit felróhatóan megszegte, a gondozó a károkozóval egyetemlegesen felelős. Az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozása Ha alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a károsulttal szemben a munkáltató felelős. E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha szövetkezet tagja okoz a tagsági viszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt. A megbízott által ilyen minőségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelős. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. A törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős. Az állattartók felelőssége Aki állatot tart, az ál talános szabályok szerint felel azért a k árért,

amelyet az állat másnak okoz. Vadállat tartója úgy felel, mint az, aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat. Az épületről lehulló tárgy által okozott kár Épület egyes részeinek lehullásából vagy az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felelős, kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A felelősség módja, a kártérítés mértéke A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a k ár természetben való megtérítését indokolják. Kártérítésként

járadékot is meg lehet állapítani. Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. Akinek munkaképessége baleset folytán csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete (jövedelme) a baleset előtti keresetét - neki fel nem róható okból nem éri el. Ha a kár mértéke - akár csak részben - pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. Jogalap nélküli gazdagodás Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles

ezt az előnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve ha a) számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy b) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz. Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg. A jogalap nélküli gazdagodásra egyébként a kártérítés szabályait kell megfelelően alkalmazni. b.) A tisztességtelen piaci magatartásokhoz kapcsolódó eljárás főbb szabályai Hatáskör és illetékesség A Gazdasági Versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem tartozik a bíróság hatáskörébe. A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed. A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai,

az eljáró szerv összetétele, kizárás A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai: a) a vizsgáló eljárása, b) a versenytanács eljárása, c) az utóvizsgálat, d) a végrehajtás. Az eljáró versenytanács döntéseit háromtagú vagy öttagú tanácsban hozza meg. Az ügyfél Ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező továbbá az, akire a kérelem vonatkozik. Az ügyfél jogutódlással történő megszűnése esetén a kérelemre indult eljárásba a jogutód a jogutódlástól számított harminc napon belül önként beléphet. Az önkéntes belépés hiányában a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti. A képviselet Az ügyfelet az eljárásban törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja képviseli. A meghatalmazást írásba kell foglalni. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása A versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indul, továbbá hivatalból megindítható. A vizsgálat

megindítása kérelemre A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell. Ennek hiányában a vizsgáló a kérelmet a beérkezéstől számított tizenöt napon belül egy alkalommal - határidő megjelölésével - hiánypótlásra visszaadhatja. A hiánypótlásra szolgáló határidő indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbítható. Ha a hiánypótlásra történő felhívás után a kérelmező a kérelem hiányait nem vagy nem megfelelően pótolja, a vizsgáló az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye A kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az eljárás során - a határozat hozataláig - visszavonhatja. A vizsgálat elrendelése hivatalból A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely a törvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági

Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi. A végzésben meg kell jelölni azokat a k örülményeket és magatartásokat, amelyek miatt az eljárás megindult. A vizsgáló jelentése A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet az iratokkal együtt a versenytanács elé terjeszt. A jelentésnek tartalmaznia kell a) a vizsgálat tárgyának megjelölését, b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat, c) a vizsgáló indítványát az eljárás további menetére, illetve - szükség esetén - az ideiglenes intézkedés elrendelésére. A vizsgáló a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást végzéssel megszünteti, ha a vizsgálat elrendelésére okot adó, körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás

folytatásától sem várható eredmény. A versenytanács eljárása Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően a) az eljárást végzéssel megszünteti, ha a vizsgálat elrendelésére okot adó, körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény; b) az iratokat a vizsgálónak visszaadhatja, ha megállapítja, hogy a tényállás tisztázásához további vizsgálatra van szükség, c) végzésében ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, Ha a i ntézkedésekre nincs szükség, az eljáró versenytanács megküldi az ügyfélnek az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a t ényállás értékelését,

a d öntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének ismertetését. A versenytanács tárgyalása Az eljáró versenytanács tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. Az eljáró versenytanács az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását. A tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek módjában álljon a tárgyalásra felkészülni. A versenytanács tárgyalása nyilvános. Az eljáró versenytanács indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy a fél vagyoni helyzetére vonatkozó, hitelintézettől beszerzett adat (banktitok), biztosítótól beszerzett adat (biztosítási titok), illetve külön törvényben meghatározott

értékpapírtitok vagy pénztártitok megőrzése végett, illetve nemzetgazdasági érdekre tekintettel feltétlenül szükséges. Kötelezettségvállalás Ha a h ivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza a törvény rendelkezéseivel, az eljáró versenytanács végzéssel kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná. Az végzés meghozatala nem zárja ki azt, hogy az ügyben újabb versenyfelügyeleti eljárás kerüljön megindításra. Utóvizsgálat A vizsgáló utóvizsgálatot tart a) a végzésben meghatározott kötelezettség teljesítésének, b) a határozatban foglalt előzetes vagy utólagos feltétel teljesülésének, c) a határozatban foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében. A

vizsgáló az eljáró versenytanács határozatával befejezett ügyben utóvizsgálatot tarthat. Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján a) ha az ügyfél a kötelezettséget nem teljesítette, végzéssel bírságot szab ki, kivéve, ha a körülmények változására tekintettel a kötelezettség teljesítésének kikényszerítése nem indokolt; ilyen esetben, továbbá akkor, ha az ügyfél a kötelezettséget teljesítette, az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti; b) végzéssel megállapítja, hogy az előzetes vagy utólagos feltétel teljesült-e; c) a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, nem teljesítés esetén pedig határozattal korábbi határozatát visszavonja, illetve megváltoztatja, ha a kötelezettség teljesítése nem indokolt; d) a bekezdés szerinti esetben a h atározat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, teljesítés

hiányában a h atározat végrehajtását végzéssel elrendeli. Határozat Az eljáró versenytanács határozatában d) megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, e) elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, f) megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, g) a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, h) elrendelheti a m egtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét, i) megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe, j) korábbi határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összegét az eset összes körülményeire tekintettel kell meghatározni A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a fogyasztói érdekek sérelmének

köre, kiterjedtsége alapozhatja meg. A döntés nyilvánosságra hozatala Az eljáró versenytanács határozatait nyilvánosságra hozza, végzéseit pedig nyilvánosságra hozhatja. Ennek nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell. Ha a vizsgálatot elrendelő végzést nyilvánosságra hozták, az eljárást befejező döntést is nyilvánosságra kell hozni. 18.) A munkaviszony fogalma, alanyai. A munkaviszony létesítése, a munkaszerződés kötelező tartalmi elemei. A próbaidő A munkaviszony alanyai A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. Korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem

töltötte be. Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Munkáltató az lehet, aki jogképes. A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti. Nőt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben nő vagy fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható,

jogszabály határozza meg. A munkaviszony létesítése A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül hivatkozhat. A munkaszerződés, ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, csak az engedély beszerzését követően köthető meg. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a

munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkáltató a munkavállalót a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről tájékoztatja. A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait. A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a) az irányadó munkarendről, b) a munkabér egyéb elemeiről, c) a bérfizetés napjáról, d) a munkába lépés napjáról, e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint h) a

munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről, illetőleg arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). Külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót írásban tájékoztatni kell a) a külföldi munkavégzés helyéről, illetve a tartamáról, b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról, c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá d) a hazatérésre irányadó szabályokról. Az előírt tájékoztatást a kiutazást megelőzően át kell adni a munkavállaló számára. A munkaviszony - a felek megállapodásának megfelelően - állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre jön létre. Ha a m unkavállaló a m unkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az

utasítást kapja. Változó munkavégzési hely esetén a munkavégzési helyre vonatkozó szabályok szempontjából a m unkavállaló munkahelyének azt a t elephelyet kell tekinteni, amelyre a munkáltató munkavégzés céljából beosztotta. Amennyiben a munkáltató székhelyének, telephelyének megváltozása miatt a munkavállaló munkavégzésének helye módosul, a munkaszerződést módosítani kell, ha a) a változás következében a munkahely és a lakóhely közötti naponta tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje másfél, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállaló esetében - a megváltozott munkaképességű munkavállaló által igénybe vett közlekedési eszközzel - egy órával növekszik, vagy b) a változás a m unkavállaló számára személyi, családi vagy egyéb körülményeire, illetve költségeire

tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel jár. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni munkavállalói juttatás tekintetében legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg. A munkaviszony - eltérő megállapodás hiányában - határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszony időtartamát nem naptárilag

határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. A határozott időre szóló munkaviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg. A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik. A harmincnapos vagy ennél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban csak annyi idővel hosszabbodik meg, amilyen időtartamra eredetileg létrehozták. Próbaidő A munkaszerződésben, a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal

megszüntetheti. b.) Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó szabályok. Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatala Ha az értékpapír forgalomba hozatala a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek nem felel meg, a nyilvános forgalomba hozatal szabályait kell alkalmazni. Zártkörűen működő részvénytársaság részvényének nyilvános értékesítésre történő felajánlásához, a létesítő okirat módosításáról szóló közgyűlési határozat szükséges. A külföldön forgalomba hozott értékpapír belföldi nyilvános értékesítésre történő felajánlására, az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatala, a kibocsátó, az ajánlattevő, kibocsátási tájékoztatót és hirdetményt köteles közzétenni. A kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő 15 napon belül

bejelenti a forgalomba hozatalt a Felügyeletnek. Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetőleg az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha a) a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történő bevezetéssel történik; b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba; c) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza, forgalomba, vagy d) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében különböző fajtájú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is forgalomba hozhatók, illetőleg különböző forgalomba hozatali módok is alkalmazhatók. A

forgalomba hozatal módja és általános szabályai A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozata csak írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetőleg a Felügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes. A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg. Dematerializált értékpapír forgalomba hozatala esetén nyilatkozat csak olyan személytől fogadható el, aki értékpapír számlavezetésre szerződést kötött és az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában az értékpapír-számlavezető azonosító adatait és értékpapírszámlája számát feltüntette. Valótlan adatok feltüntetése esetén az értékpapír megszerzésére vonatkozó

nyilatkozat semmis. A forgalomba hozatali időszak alatt a forgalomba hozatali helyek a forgalomba hozatal eredményét naponta jelentik a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek. Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat elfogadására kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban) kerülhet sor. Amennyiben a forgalomba hozatali eljárás során a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó ellenértéket vesz át a befektetőtől, a forgalomba hozatali eljárás során befizetett összeget hitelintézetnél letéti számlán köteles tartani. A forgalomba hozatalban közreműködők haladéktalanul kötelesek gondoskodni az általuk átvett pénz letéti számlára történő befizetéséről. A letéti számlán elhelyezett összeg a visszafizetési kötelezettség teljesítéséig, illetve a

visszafizetési kötelezettség hiányának megállapításáig nem használható fel. Ha az értékpapír megszerzésére tett ajánlat a t ájékoztatóban meghatározott okból részben vagy egészben nem fogadható el, a kibocsátó, illetve az ajánlattevő és a forgalmazó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő hét napon belül köteles a nem kiadható értékpapírra már befizetett összeget maradéktalanul visszafizetni. A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét. Jegyzési eljárás lefolytatása kötelező, ha jogszabály azt előírja, vagy a nyilvános forgalomba hozatal során összegyűjtendő tőke legkisebb mértékét meghatározza. A jegyzésre nyitva álló időtartamot a kibocsátó, illetve az ajánlattevő határozza meg, de az a A kibocsátó, illetve az ajánlattevő a jegyzést a kitűzött zárónap előtt is lezárhatja, ha a kibocsátás

vagy a felajánlott értékpapír teljes mennyiségét lejegyezték és a t ájékoztató a korábbi lezárás lehetőségét tartalmazta. Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a forgalmazó minimális vagy maximális árat határoz meg, köteles azt az aukció kezdő időpontját megelőzően a tájékoztató (alaptájékoztató, ismertető) közzétételével azonos módon az ajánlattételre jogosultak tudomására hozni. Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan. Az aukciós ajánlat és annak elfogadása írásban, nyomtatott vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, illetve a F elügyelet által engedélyezett kereskedési rendszeren keresztül érvényes. Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejártát követő két munkanapon belül a kibocsátó vagy az ajánlattevő, illetve a forgalmazó határozza meg. Adagolt kibocsátás esetén a

kibocsátási időszak alatt az értékpapír kibocsátási árát a kibocsátó megváltoztathatja. 19.) a.) A munkaszerződés módosítása A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkaszerződés módosítása A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Kollektív szerződés a munkaszerződést a munkavállaló hátrányára nem módosíthatja. A munkaszerződés módosítására a megkötésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha a munkavállalót megállapodás alapján határozott időre a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatják, a határozott idő lejártát követően a munkaszerződés szerint kell tovább foglalkoztatni, és munkabérét az időközben bekövetkezett bérfejlesztésekre tekintettel módosítani kell. Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató

utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás). Ha a munkavállaló a) a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás, illetve b) a foglalkoztatás határozatlan időtartama vonatkozásában kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva dön t a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni. A munkáltató a munkaviszony fennállása alatt megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalót köteles - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az állapotának megfelelő munkakörben tovább foglalkoztatni. A munkaviszony megszűnése A munkaviszony megszűnik: a) a munkavállaló halálával, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, c) a határozott idő lejártával, Ha a törvény hatálya alá

tartozó munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a m unkáltató egésze vagy egy része a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik. A munkaviszony megszüntetése A munkaviszony megszüntethető: a) a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével; b) rendes felmondással; c) rendkívüli felmondással; d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt; A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A határozott időtartamú munkaviszony megszüntetése A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő

kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. A rendes felmondás A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkáltató köteles felmondását megindokolni, kivéve, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. A munkáltató nem

szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt: a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság, b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak illetve a gyermek hároméves koráig - fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermekgondozási segély folyósításának f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama. A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban

nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A harmincnapos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik. A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót a munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg. Végkielégítés A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A végkielégítés mértéke a) legalább három év esetén: egyhavi; b) legalább öt év esetén: kéthavi; c)legalább tíz év esetén: háromhavi; d) legalább tizenöt

év esetén: négyhavi; e) legalább húsz év esetén: öthavi; f) legalább huszonöt év esetén: hathavi átlagkereset összege. Rendkívüli felmondás A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkáltatói rendkívüli felmondás közlése előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a v ele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el. Rendkívüli felmondás esetén - e törvényben előírt kivételektől eltekintve - a rendes felmondás szabályai nem alkalmazhatók. Ha a munkaviszonyt a

munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltató köteles annyi időre járó átlagkeresetet részére kifizetni, amennyi a munkáltató rendes felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. A munkavállaló követelheti felmerült kárának megtérítését is. Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani. A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezménye Ha a

bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkavállalót - kérelmére - eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni. Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót - az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével - a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Ha a munkavállaló nem kéri vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét (egyéb

járandóságait) és felmerült kárát. b.) A tőzsde alapításának, működésének és megszűnésének szabályai A Felügyelet engedélye szükséges a tőzsde alapításához. Tőzsde kizárólag dematerializált részvényekkel rendelkező részvénytársaság, illetőleg külföldi tőzsde fióktelepe formájában alapítható. Tőzsde árualapú ügyletek, deviza, valamint határidős kamatláb-ügyletek kereskedése esetén legalább egyszázötven millió, egyéb tőzsdei termék kereskedése esetén legalább ötszázmillió forint pénzben befizetett alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható. A tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a tőzsde alapító okiratát; b) a tőzsde alapításában részt vevő tulajdonosok megnevezését, az általuk képviselt tulajdonosi jog mértékét; c) a jegyzett tőke alapítók által történő befizetését igazoló dokumentumot; d) a szervezeti felépítésének, az

irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza; e) az elszámolás biztosítására vonatkozó szerződések tervezetét; f) külföldi székhelyű kérelmező esetében nyilatkozatot a kérelmező kézbesítési megbízottjáról, aki csak Magyarországon bejegyzett ügyvéd, illetve ügyvédi iroda lehet; g) nyilatkozatot arról, hogy a tőzsde irányítása a Magyarországon létesítendő főirodában történik. Nem szükséges a F elügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező tőzsde fióktelepének létesítéséhez. A tőzsdei tevékenység engedélyezésének feltételei A Felügyelet az engedélyt tőzsdei termékenként vagy a tőzsdei termékek vonatkozásában Tőzsdei tevékenység folytatására jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha igazolja, hogy a)

legalább tizenöt befektetési szolgáltatóval, illetőleg árutőzsdei szolgáltatóval előszerződést kötött a tőzsdei kereskedővé válásról; b) rendelkezik a t evékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel; c) a tőzsdei kereskedelem elszámolása biztosított; d) rendelkezik olyan, legalább hároméves üzleti tervvel, mely alapján stabil, megbízható működése vélelmezhető; e) rendelkezik, a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatokkal; f) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással rendelkezik. A tőzsde működését a Felügyelet engedélye alapján kezdi meg. A tőzsdei tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) a leendő tőzsdei kereskedőkkel kötött előszerződéseket; b) a végezni kívánt tőzsdei tevékenység részletes bemutatását, különösen a tőzsdei termékek felsorolását, az ügylettípusokat, a k ereskedési

technikákat, az elszámolási technikát, módszereket, az adatrögzítési, adatmentési, adatvédelmi megoldásokat; c) a rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, számítógépes kereskedési rendszer esetén a próbafuttatások eredményeit, melyből megállapítható, hogy a kérelmező 1. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja, hogy a tőzsdei kereskedők a kereskedésben való részvétel során azonos szolgáltatásokat azonos feltételekkel vehessenek igénybe, 2. által üzemeltetett kereskedési rendszer biztosítja a tisztességes, rendezett, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és áralakulást, a p iaci viszonyok folyamatos nyomon követhetőségét, lehetővé teszi a tőzsde vagy a Felügyelet 325-329. §-okban meghatározott intézkedéseinek végrehajtását, 3. biztosítja a tőzsdei ajánlatok és üzletkötések rögzítését, megőrzését, illetve a tőzsdei adatok

nyilvánosságra hozatalát; 4. adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem feltételeinek; 5. informatikai rendszere alkalmas a tőzsdei ügyletek elszámolására A pénzügyi eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkező tőzsdét a Felügyelet szabályozott piacként tartja nyilván.A tőzsdei tevékenységre kiadott engedélyt a Felügyelet visszavonja, ha a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg; b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók; c) a tőzsde az engedélyezett tevékenységet tizenkét hónapon belül nem kezdi meg, vagy tizenkét hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja; d) a tőzsde a tevékenység folytatásával felhagy; e) a tőzsde a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi; f) olyan

körülmény áll fenn, amely miatt a tőzsde működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti a befektetők, illetve a tőzsdei kereskedők érdekeit, akadályozza a pénz- és tőkepiac megfelelő működését; g) a fióktelepformában működő tőzsde létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta. A TŐZSDE MŰKÖDÉSE Tőzsdei kereskedő az a személy lehet, aki a) legalább egy, az adott tőzsdén forgalmazott tőzsdei termék kereskedésének folytatásához szükséges felügyeleti, illetve más hatósági engedéllyel rendelkezik; b) megfelel a tőzsde szabályzataiban foglalt feltételeknek; c) a tőzsdével megköti a szerződést, melyben vállalja a tőzsde szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását; d) a tőzsdei ügyletek elszámolására szerződést kötött a tőzsdei ügyletek elszámolását végző szervezettel vagy olyan klíringtaggal, melyen keresztül az elszámolás

teljesíthető. A tőzsde a szerződéskötésre irányuló ajánlatot harminc napon belül elbírálja és a döntésének megfelelően a kérelmezővel szerződést köt. A tőzsdei kereskedők száma nem korlátozható. A kereskedési jog tartalmát és gyakorlásának módját a tőzsde szabályzata határozza meg. A tőzsdei kereskedő a tőzsdén csak azon tőzsdei termék kereskedésében vehet részt, amely tőzsdei termék kereskedéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik. A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedőktől azok tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos, illetve azt befolyásoló információk kérésére, gyűjtésére. A tőzsde jogosult a tőzsdei kereskedők tőzsdén folytatott tevékenységének, valamint tőzsdén folytatott tevékenységével kapcsolatos adatok, nyilvántartások helyszíni ellenőrzésére. A tőzsde köteles a bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt a vizsgálat tényéről,

tárgyáról, várható időtartamáról a Felügyeletet értesíteni. A tőzsde a bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzés megkezdésekor a vizsgálat tárgyáról, várható időtartamáról tájékoztatja a tőzsdei kereskedőt. Ha a tőzsde feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, akkor haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A tőzsdei kereskedési jog megszűnése A tőzsdei kereskedési jog megszűnik a) a tőzsdei kereskedő megszűnésével, halálával; b) a tőzsdei kereskedési szerződés lejártával; c) a tőzsdei kereskedési szerződés felmondásával; vagy d) a tőzsdei kereskedő kereskedési tevékenység folytatására jogosító engedélyének a hatósági visszavonásával. A tőzsde a tőzsdei kereskedővel kötött szerződést felmondja, ha a tőzsdei kereskedő a tőzsde szabályzataiban előírt kötelezettségeit szankció alkalmazását követően sem teljesíti. A felmondással kapcsolatos döntés ellen a tőzsdei

kereskedő, annak közlésétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A perindításnak a felmondásra nincs halasztó hatálya. A tőzsde szabályzatai A tőzsde - törvény által meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. A tőzsdei szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a piac általános érdekeinek megfelelően a tőzsdei tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a befektetők objektív piaci védelmét. A tőzsde szabályzatának az egyes tőzsdei kereskedőre, illetve kibocsátóra nézve meg kell tartania az egyenlő bánásmód követelményét. A tőzsde

szabályzata - a tőzsdei kereskedő, a kibocsátó, a befektető által - bíróság előtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály előírásaival ellentétes. A tőzsde szabályzatainak érvényességéhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges. A Felügyelet a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály, illetve más tőzsdei szabályzat rendelkezésének, vagy ellentétes az elszámolást végző szervezet szabályzatával. A TŐZSDE MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA A tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát. A nyilvánossá tétel a tőzsde vagy vele szerződéses kapcsolatban álló más szervezet által történhet. A tőzsde jogosult a tőzsdei adat - szabályzatában meghatározott időn, de legfeljebb húsz percen belüli - átadásáért ellenértéket kérni. A szabályzatban meghatározott időt követően a

tőzsdei adat bárki által szabadon felhasználható. A tőzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejűleg a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozni a) a tőzsdei tevékenység megkezdését; b) kereskedési szünnap elrendelését; c) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni hányadukat; e) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat; f) a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést; g) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását; h) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult; i) ha valamely, a s zolgáltatásához kapcsolódó tevékenységet nem önállóan végzi, hanem annak elvégzésére tőle szervezetileg független, önálló gazdasági társaságot bíz meg. A TŐZSDEI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE Tőzsde

felszámolójának vagy végelszámolójának a bíróság csak közhasznú társaságot jelölheti ki. A tőzsde felszámolójának vagy végelszámolójának a kijelölését követő legalább hat hónapig a tőzsdei tevékenység folytatását biztosítania kell. Tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsdén kötött tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció átvihető az e törvény alapján működő más tőzsdére, a tőzsdék, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet szabályzatában meghatározott feltételekkel. A tőzsdei kereskedő a tőzsdei tevékenység folytatásával felhagyó tőzsde utolsó kereskedési napját legalább 45 nappal megelőzően köteles írásban értesíteni az ügyfelet a tőzsdei tevékenység folytatásának megszűnéséről. A tőzsdei ügyletből származó nyitott pozíció másik tőzsdére történő átvitelével összefüggő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át. 20.) a.) A

munkavégzés szabályai A munkaidőre, a pihenőidőre, és a munka díjazására vonatkozó legfontosabb szabályok. A munkavégzés szabályai A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. A munkáltató köteles - az erre vonatkozó szabályok megtartásával - az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. a) a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja; b) a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni; c) a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani. A munkavállaló köteles a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b)

munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; d) munkáját személyesen ellátni. A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés). Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi. Kiküldetés esetén a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a

kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket. Ha külföldi munkáltató munkavállalója a Magyar Köztársaság területén végez munkát, a munkavállalóra a magyar munkajogi szabályokat kell alkalmazni . Ha a munkavállaló a munkaviszonyának fennállása alatt további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, köteles azt a munkáltatójának bejelenteni. A munkaidő és a pihenőidő a) munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. b) napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő; c) heti munkaidő: az egy naptári hétre eső, vagy százhatvannyolc órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő; d) éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban

teljesített munkavégzés; e) többműszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket; f) délutáni műszak: a többműszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés; g) éjszakai műszak: a többműszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka; h) éjszakai munkát végző munkavállaló: az a munkavállaló, aki ha) a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban, vagy hb) az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez; i) pihenőnap: a naptári nap nulla órától huszonnégy óráig tartó időszak, vagy három- és négyműszakos munkarendben, továbbá a megszakítás nélkül működő munkáltató, illetve az ilyen munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében - munkaviszonyra

vonatkozó szabály vagy a felek eltérő megállapodása hiányában - a következő műszak megkezdését megelőző huszonnégy óra; j) idénymunka: az olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. A teljes munkaidő A teljes munkaidő mértéke napi nyolc, heti negyven óra. A teljes munkaidő mértéke - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét, legfeljebb heti hatvan órára emelhető, ha a munkavállaló a) készenléti jellegű munkakört lát el; b) a munkáltató, illetve a tulajdonos közeli hozzátartozója A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg. A munkaidő beosztása A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és

biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be. A pihenőidő Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Rendes szabadság A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára; b) a szülési szabadság tartamára; c) a tizennégy éven

aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére; d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára; e) a tartalékos katonai szolgálat idejére, és f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, amely az életkor növekedésével emelkedik max. 30 napra. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb a) egy gyermeke után kettő, b) két gyermeke után négy, c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. A szabadság kiadása A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes

meghallgatása után - a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni.

Betegszabadság A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Egyéb munkaidő-kedvezmények A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát. A munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b)

szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat. A munka díjazása A munkavállalót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg. A munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni Személyi alapbérként, legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja - eltérő megállapodás hiányában - a munkavállaló személyi alapbére. A munkabért a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. A munkavállaló részére járó munkabért, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a

munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. A munkabért a munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni. A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet. b.) Ismertesse az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozó Bécsi Egyezmény fontosabb rendelkezéseit. Az Egyezmény, a különböző államokban telephellyel rendelkező felek között, áruk adásvételére vonatkozó szerződésekre alkalmazandó. Az Egyezmény nem vonatkozik azon szerződésekre, amelyekben az árut szolgáltató fél

kötelezettségeinek túlnyomó része munkavégzésből vagy más tevékenységből áll.Az Egyezmény kizárólag az adásvételi szerződések megkötését, valamint az eladónak és a vevőnek az ilyen szerződésből származó jogait és kötelezettségeit szabályozza. A feleket köti minden szokás, amelynek alkalmazásában megegyeztek és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Az adásvételi szerződést nem szükséges írásba foglalni, sem írásos módon bizonyítani és az más alakszerűséghez sincs kötve. A szerződés bármely módon bizonyítható, ideértve a tanúvallomást is. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE A szerződéskötésre irányuló javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak tekinti. A javaslat akkor kellően meghatározott, ha megjelöli az árut, a mennyiséget és az árat vagy rendelkezéseket tartalmaz ezek meghatározására. Az

ajánlat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez. Az ajánlat mindaddig visszavonható, amíg a szerződést nem kötötték meg. Az ajánlatot azonban nem lehet visszavonni a) ha az utal arra, hogy visszavonhatatlan; b) ha az ajánlat címzettje ésszerűen bízhatott abban, hogy az ajánlat visszavonhatatlan és a címzett az ajánlatban bízva járt el. Elfogadásnak minősül az ajánlat címzettjének ez irányú nyilatkozata, vagy az elfogadásra utaló magatartása. Az ajánlat elfogadása abban az időpontban válik hatályossá, amikor az elfogadás közlése az ajánlattevőhöz megérkezik. Az elfogadást vissza lehet vonni, ha a visszavonás az elfogadás hatályossá válását megelőzően vagy azzal egyidőben érkezik meg az ajánlattevőkhöz. A szerződés abban az időpontban jön létre, amikor az Egyezmény rendelkezései értelmében az ajánlat elfogadása hatályossá válik. Az eladó kötelezettségei Az eladó köteles, a szerződés

és az Egyezmény előírásainak megfelelően, az árut szolgáltatni, az áru tulajdonjogát átruházni és - szükség szerint - az árura vonatkozó minden okmányt átadni. Az áru szolgáltatása és az okmányok átadása Ha nem meghatározott más helyen kell teljesítenie, az eladónak az áru szolgáltatására vonatozó kötelezettsége: a) ha az adásvételi szerződés az áru elfuvarozására is vonatkozik, az árut az első fuvarozónak átadni; b) ha a szerződés egyedileg meghatározott árukra vagy pontosan meg nem határozott olyan árukra vonatkozik, amelyeket meghatározott árukészletből kell szolgáltatni vagy amelyeket gyártani, illetőleg termelni kell, úgy az árut ezen a helyen a vevő rendelkezésére bocsátani; c) egyéb esetekben az árut a vevő rendelkezésére bocsátani azon a helyen kell, ahol az eladó telephelye a szerződéskötés időpontjában volt. Az eladó az árut szolgáltatni köteles: a) ha a szerződés határnapot állapít meg,

ezen a napon; b) ha a szerződés határidőt állapít meg, a határidőn belül bármely időpontban, kivéve, ha az időpontot a vevő választhatja meg; vagy c) bármely más esetben, a szerződés megkötését követő ésszerű időn belül. Ha az eladó az árura vonatkozó okmányok átadására köteles, ezt a szerződésben meghatározott időben, helyen és formában kell megtennie. Az áru szerződésszerűsége és harmadik személy igényei Az eladó köteles az árut a szerződésben meghatározott mennyiségben, minőségben és leírás szerint, valamint megfelelően tárolt, illetve csomagolt módon szolgáltatni. Az eladó felel az áru minden olyan fogyatékosságáért, ami a kárveszélynek a vevőre való átszállása idején megvolt, még akkor is, ha a fogyatékosság csak később válik ismertté. Az eladó felel továbbá az áru bármely olyan fogyatékosságáért is, ami az átvétel időpontja után keletkezik és ami annak a következménye, hogy

valamely kötelezettségét megszegte, A vevő a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles az árut megvizsgálni vagy megvizsgáltatni. A vevő elveszti azt a jogát, hogy az áru minőségi hibájára hivatkozzék, ha erről az eladót a hiba megjelölésével, ésszerű időn belül nem értesíti. A vevő minden esetben elveszti az áru minőségi hibájára való hivatkozás jogát, ha legkésőbb az áru átadásától számított két éven belül a hibát az eladóval nem közölte, hacsak ez a határidő nem ellentétes a szerződéses jótállás határidejével.Az eladó az árut harmadik személy mindennemű jogától vagy igényétől mentesen köteles szolgáltatni, kivéve, ha a vevő beleegyezett, hogy az árut ilyen joggal vagy igénnyel terhelten veszi át. Az eladó szerződésszegésének jogkövetkezményei Ha az eladó nem teljesíti a szerződésen vagy az Egyezményen alapuló valamely kötelezettségét, a vevő követelheti

az eladótól kötelezettsége tejesítését. A vevő az eladó kötelezettségének teljesítésére ésszerű póthatáridőt állapíthat meg. Az eladó saját költségén a szállítási határidő elteltét követően is orvosolhatja kötelezettségének elmulasztását. A vevő azonban ez esetben sem veszíti el azt a jogát, hogy az Egyezmény alapján kártérítést követeljen. A vevő elállhat a szerződéstől, a) ha az eladó kötelezettségének a megszegése alapvető szerződésszegésnek minősül; vagy b) nemteljesítés esetén, ha az eladó nem szolgáltatja az árut a póthatáridőn belül, illetve, ha kijelenti, hogy e határidőn belül sem teljesít. Ha az áru nem szerződésszerű, a vevő olyan arányban csökkentheti az árat, amilyen arányban az áru teljesítéskori értéke viszonyult a hibátlan áru értékéhez. Ha az eladó a meghatározott időpontot megelőzően szolgáltatja az árut, a vevő elfogadhatja a szolgáltatást vagy megtagadhatja

annak átvételét. A vevő kötelezettségei A vevő a szerződés és az Egyezmény rendelkezései szerint köteles megfizetni a vételárat és átvenni a szolgáltatást. A vevőnek a vételár megfizetésére vonatkozó kötelezettsége magában foglalja mindazon intézkedések megtételét, amelyek a fizetés teljesítésének lehetővé tételéhez szükségesek. Ha a vevő nem meghatározott helyen köteles fizetni az eladónak, a vételár megfizetésének helye: a) az eladó üzleti tevékenységének a helye; vagy b) ha a f izetést az áru vagy az okmányok átadása ellenében kell teljesíteni, az a h ely, ahol az átadás megtörténik. Ha a vevő nem meghatározott más időpontban köteles fizetni, úgy a fizetést akkor kell teljesítenie, amikor az eladó a szerződésnek a vevő rendelkezésére bocsátja az árut vagy a rendelkezési jogot megtestesítő okmányokat. Az eladó a fizetést az áru, illetve az okmányok átadásának feltételévé teheti. Ha a

szerződés az áru elfuvarozására is kiterjed, az eladó útnak indíthatja az árut azzal a feltétellel, hogy az áru vagy áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő okmányok csak a vételár megfizetése esetén szolgáltathatók ki a vevőnek.A vevő mindaddig nem köteles megfizetni a vételárat, amíg nincs lehetősége megvizsgálni az árut. Átvétel A vevőnek az átvétellel kapcsolatos kötelezettsége abban áll, hogy a) mindent, ami tőle ésszerűen elvárható, megtesz annak érdekében, hogy az eladó teljesíteni tudjon; és b) az árut átveszi. A vevő szerződésszegésének jogkövetkezményei Ha a vevő elmulasztja a szerződésben vagy az Egyezményben meghatározott valamely kötelezettségének teljesítését, az eladó követelheti a vevőtől a vételár megfizetését, az áru átvételét vagy egyéb kötelezettségei teljesítését.Az eladó a vevő kötelezettségeinek teljesítésére ésszerű póthatáridőt állapíthat meg. Az eladó

elállhat a szerződéstől: a) ha a vevő kötelezettségeinek megszegése alapvető szerződésszegésnek minősül; b) ha a vevő a póthatáridőn belül nem teljesíti a vételár megfizetésére vagy az áru átvételére irányuló kötelezettségét, illetve ha kijelenti, hogy az így megállapított határidőn belül sem teljesít. A kárveszély átszállása A kárveszély vevőre történt átszállását követően az áru megsemmisülése vagy megsérülése nem mentesíti a vevőt a vételár megfizetésére irányuló kötelezettsége alól, kivéve, ha a megsemmisülés vagy a megsérülés az eladó tevékenységének vagy mulasztásának a következménye. Ha az adásvételi szerződés magában foglalja az áru elfuvarozását is és az eladó az árut nem valamely meghatározott helyen köteles átadni, a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor az árut a vevő részére való továbbítás céljából átadják az első fuvarozónak. Ha az eladó az árut

valamely meghatározott helyen köteles átadni a fuvarozónak, a kárveszély mindaddig nem száll át a vevőre, amíg az árut azon a helyen át nem adják a fuvarozónak. Egyéb esetekben a kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor átveszi az árut. Az eladó és a vevő kötelezettségeire vonatkozó közös rendelkezések Bármelyik fél felfüggesztheti kötelezettségeinek teljesítését, ha a szerződés megkötését követően láthatóvá válik, hogy a másik fél kötelezettségének lényeges részét nem teljesíti A teljesítést akár az áru elküldését megelőzően, akár azt követően felfüggesztő fél köteles a felfüggesztésről a másik felek haladéktalanul értesíteni és ha a másik fél saját teljesítésére megfelelő biztosítékot ad, köteles folytatni a teljesítést. Bármelyik fél elállhat a szerződéstől, ha már a szerződés teljesítési határidejét megelőzően világossá válik, hogy a másik fél alapvető

szerződésszegést követ el. Kártérítés A fél szerződésszegése következményeként járó kártérítés összege megegyezik azzal a veszteséggel, amely a szerződésszegés következtében a másik felet érte, ideértve az elmaradt hasznot is. Kamat Ha valamelyik fél elmulasztja a v ételár megfizetését vagy bármely más összeg megfizetésével hátralékban van, ezen összegek után a másik fél kamatra jogosult. Mentesítő okok Nem tehető felelőssé a fél valamely kötelezettségének elmulasztásáért, ha bizonyítja, hogy azt olyan akadály okozta, amelyet el nem háríthatott. A teljesítést elmulasztó fél köteles az akadályról és annak az ő teljesítési képességeire vonatkozó hatásáról a másik felet értesíteni. Ha a másik fél ezt az értesítést nem kapta meg ésszerű időn belül, az értesítés elmaradásából eredő kárt a teljesítést elmulasztó fél viseli. Egyik fél sem hivatkozhat a másik fél

szerződésszegésére, amennyiben azt saját cselekvése vagy mulasztása okozta. Az elállás jogkövetkezményei Az elállás mindkét felet mentesíti a szerződés alapján őket terhelő kötelezettségek alól, az esetleges kártérítésre irányuló jog kivételével. Ha a fél a szerződést teljes mértékben vagy részben teljesítette, a másik féltől mindazt visszakövetelheti, amit a szerződés alapján szállított vagy fizetett. Ha mindkét fél visszatérítésre köteles, azokat egyidejűleg kell teljesíteniük. Ha az eladó a v ételár visszatérítésére köteles, úgy annak a v ételár megfizetése napjától számított kamatát is köteles megfizetni. Az áru megőrzése Ha a vevő az áru átvételével késik az eladónak az áru megőrzése érdekében mindazt meg kell tennie, ami az adott körülmények között ésszerű. Az eladó az árut jogosult mindaddig visszatartani, amíg a vevő meg nem téríti számára az ésszerűen felmerült

költségeket.Ha a vevő az árut megkapta és az árut vissza kívánja utasítani, köteles az áru megőrzése érdekében a körülményeknek megfelelő ésszerű intézkedéseket megtenni. A vevő az árut mindaddig visszatarthatja, amíg indokolt költségeit az eladó meg nem téríti. Az áru megőrzésére köteles fél eladhatja az árut, ha a másik fél ésszerűtlen módon késlekedett annak átvételével, visszavételével, illetve az ár vagy a megőrzés költségének megfizetésével, feltéve hogy a másik felet eladási szándékáról megfelelő módon értesítette. 21.) a.) A Ket hatálya és az elsőfokú eljárás fontosabb szabályai A törvény hatálya Közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: hatósági ügy): a) minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez,

Közigazgatási hatóság (a továbbiakban: hatóság) a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező a) államigazgatási szerv, b) helyi önkormányzat képviselő-testülete, c) főjegyző, jegyző (körjegyző), a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a hatósági igazgatási társulás, d) nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására. E törvény hatálya nem terjed ki a s zabálysértési eljárásra, a v álasztási eljárásra, a népszavazás előkészítésére és lebonyolítására, a területszervezési eljárásra és az állampolgársági eljárásra. Ügyfél Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy

érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a p olgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. A hatáskör megállapítása és az eljárási kötelezettség A hatóság hatáskörét jogszabály állapítja meg. Jogszabályban kell megjelölni az első fokon eljáró, a fellebbezést elbíráló hatóságot is. Önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület jár el. A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv soron kívül, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja

a mulasztás okát. Illetékesség Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén a) az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye van, b) az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, c) az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, d) a jogellenes magatartást elkövették. Több illetékes hatóság közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (megelőzés). Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság a megelőzés alapján már eljárt vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, saját eljárását végzéssel megszünteti, illetve szükség esetén a döntést visszavonja, és erről a korábban, illetve a folyamatban lévő ügyben eljáró hatóságot és az ügyfelet értesíti. Az elsőfokú eljárás Az eljárás megindítása A hatósági eljárás az

ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra, vagy hivatalból indul meg. A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha a) ezt jogszabály előírja, b) erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, c) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ügyfelet az eljárás megindításától, b) a kérelemre indult eljárásban az érintett ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül értesíteni kell. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága,

b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett, e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő, g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. Az eljárás megszüntetése A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél az érdemi határozat jogerőre emelkedése előtt kérelmét visszavonta, d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében okafogyottá vált, e) az eljárást hivatalból indították vagy folytatták, és az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, g) jogszabályváltozás miatt az ü gy elbírálása a t ovábbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. Az eljárás felfüggesztése Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Ha a k özigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi és ezzel a bírósági döntéssel szemben

perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, a hatóság az eljárást felfüggesztheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha a) azt jogszabály nem zárja ki, és b) nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, Ügyintézési határidő Az érdemi határozatot harminc napon belül kell meghozni. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a) a hatásköri vagy illetékességi vita időtartama, b) a nemzetközi jogsegélyeljárás időtartama, c) a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, d) a szakhatóság eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, h) a kérelem, a határozat és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő. Az ügyintézési határidő a kérelem megérkezése napján, illetve az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. Az eljáró

hatóság vezetője az ügyintézési határidőt egy alkalommal, legfeljebb nappal meghosszabbíthatja. Kérelem A kérelmet a hatósághoz írásban lehet benyújtani, a t ermészetes személy ügyfél azonban kérelmét szóban is előterjesztheti. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét lakcímét. Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a kérelem megfelel-e a követelményeknek. Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül hiánypótlásra hívja fel. Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés Az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról, a helyszíni ellenőrzésről és a tárgyalásról, jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt

kell készíteni. Képviselet Ha jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. Idézés Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a h atóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az idézést úgy kell közölni, hogy azt az idézett a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni. Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, és távolmaradását megfelelően nem igazolja, eljárási bírsággal sújtható, Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és

távolmaradását nem menti ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyész jóváhagyása szükséges. A tényállás tisztázása A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a t ényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. A hatóság a tényállás tisztázása szempontjából fontos tárgyi bizonyítékot és a bizonyítékként felhasználható iratot jegyzőkönyv felvétele mellett végzéssel lefoglalhatja. A tényállás tisztázásához a t ovábbiakban már nem

szükséges tárgyi bizonyítékot és iratot nyolc napon belül ki kell adni annak, akitől azt lefoglalták. Az ügyfél nyilatkozata Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a k érelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel, melyben közli a nyilatkozattétel elmaradásának következményeit. Személyes adat tekintetében az ügyfelet nyilatkozattételre, adatszolgáltatásra csak törvényi felhatalmazás alapján lehet kötelezni. A jogszabályon alapuló adatszolgáltatást - az államtitok és a szolgálati titok kivételével nem lehet megtagadni a törvény által védett egyéb titokra való hivatkozással. Ha nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, az ügyfél megtagadhatja a nyilatkozattételt. Tanú és hatósági

tanú Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható. A tanúként megidézett személy köteles a meghallgatása végett megjelenni és tanúvallomást tenni. A tanúvallomás megtagadható, ha a) a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy b) a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a t anú személyazonosságát. A tanúnak nyilatkoznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. A hatóság a szemlénél, hatósági ellenőrzésnél hatósági tanút vehet igénybe. A hatósági tanú az eljárási cselekmény során történt eseményeket és az általa tapasztalt tényeket a jegyzőkönyv aláírásával igazolja. Szemle A tényállás tisztázására szemle rendelhető el. Jogszabály a szemle megtartását

kötelezővé teheti. A szemle megtartása során a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhető, b) az eljárással összefüggő helyszín, illetve az ott levő tárgy megtekinthető (helyszíni szemle). Szakértő Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóságnak nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja. Tárgyalás és közmeghallgatás A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. Az ügyfél és képviselője észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és

indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését. Egyezségi kísérlet Ha jogszabály elrendeli, a hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. Egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet, ha az ügy természete egyébként megengedi. A hatóság döntései Határozat és végzés A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki. A döntést külön dokumentumban kell megszövegezni, illetve jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni. Ha a döntés kötelezést tartalmaz, a teljesítésre határidőt vagy határnapot kell megállapítani. Ha a k ötelezés jellege megengedi, a h atóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat (engedélyezhet). A döntés közlése és nyilvános közzététele A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal,

akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a j ogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. b.) A külkereskedelmi ügyletek fajtái és jellemzésük (lízing, licencia, kooperáció, export fővállalkozás, franchise). A külkereskedelmi ügylet olyan külföldön végzett tevékenységek sorozata, amely konkrét üzleti célok elérésére irányul. A külkereskedelmi ügylet tárgya lehet: - áruk adásvétele, - áruk cseréje, - áruk bérlete, - vállalkozási tevékenység. A külkereskedelmi adásvételi ügylet: A leggyakrabban előforduló külkereskedelmi ügyletnek az adásvételi típusú ügylet tekinthető. Ezen adásvételi ügyletek: - az export és - az import. Az exportügylet (kiviteli ügylet) a belföldi eladó (exportőr) áruját külföldön értékesíti valuta-, illetve devizafizetés ellenében. Az importügyletek (behozatali ügylet) árunak külföndön történő

vásárlása valuta-, illetve devizafizetés ellenében. A különleges külkereskedelmi ügyletek főbb csoportjai: - a nemzetközi csereügyletek, - a reexport típpusú ügyletek, - a vállalkozástípusú ügyletek, - licenciaügyletek és - a lízingügylet. A nemzetközi csereügyletek: Két vagy több fél árut, vagy szolgáltatást cserélnek egymással. Az ellenérték megfizetése áruszállítással történik. A nemzetközi csereügyletek öt tipikus változata: - barterügylet, - kompenzációs ügylet, - viszontvásárlásos ügylet, - visszavásárlásos ügylet, - offsetügylet. A barterügylet klasszikus formákában lényegében naturális árucsere, amelynek lényeges jellemzője, hogy az ügylet mindig két fél között realizálódik és a pénz az ügyletben semmilyen formában nincs jelen. Az árukat nem értékben, hanem fizikai mennyiségben állítják szembe egymással. A kompenzációs ügylet a barterügylettel viszonylag közeli rokonságban álló,

igen gyakori ügylettípus. Az áruszállítások értékét valutában is kifejezik Megkülönböztetünk: - teljes kompenzációt, - részleges kompenzációt. A résztvevő felek száma szerint a kompenzáció lehet: - önkompenzáció, - többlábú kompenzáció. A viszontvásárlásos ügylet a kétirányú áruszállítások feltételeit két szerződés szabályozza. Az első exportőr azon kötelezettségvállalása kapcsol össze, amelynek értelmében a leszállított áruja ellenértéke fejében partnerétől vagy annak országában meghatározott időn belül árut vásárol. A visszavásárlásos ügylet a csereügyletek hosszú távú változata. Az egyik fél egy termelő berendezést szállít üzleti partnerének, aki annak ellenértékét a berendezés segítségével előállított készáruval fizeti meg. A visszavásárlás értéke gyakran meghaladja a szállított berendezés értékét. Az offsetügylet elsősorban a repülőgépipar, hadiipar, űripar

sajátos ellenügylete. Az ügylet lényege, hogy az exportőr arra vállal kötelezettséget, hogy áruja ellenértékét vagy annak meghatározott hányadát az impotőr országában befekteti, beruházza, illetve annak áruit segíti piacra kerülni. A reexport típusú ügyletek Az importőr nem saját célra szerzi be az árut, hanem azt harmadik országba továbbexportálja. Az ügylet két részre bontható: egy importügyletre és egy exportügyletre. A következő reexportőr két külön szerződés alapján áll a partnereivel kapcsolatban, akik igen gyakran nem is tudnak egymásról. Beszélhetünk haszonügyletnek minősülő reexportról, ún. tranzitügyletről, valamint switchügyletről. A haszonszerzés a reexportügylet megkötésének leggyakoribb célja. A reexportőr haszna az alacsonyabb import lehet: - fedezett reexport és - fedezetlen reexport. Fedezett a reexport, ha a közvetítő az import- és az expotügyletet nagyjából egyidőben köti meg. Fedezetlen

reexport esetén a reexportőr vagy már korábban vegvásárolt áruhoz keres vevőt. A tranzitügylet számos hasonlósága mellett lényegesen különbözik az előzőekben tárgyalt reexporttól. A végső exportőr és a végső importőr közvetlen üzleti kapcsolatának valamilyen állami szabályozásbeli korlátja, akadálya van. Ebben az esetben a reexportőr a másik két kereskedő kérésére kapcsolódik be az ügyletbe, és jelenléte csak formális. Az ügylet minden szerződéses feltételében a tényleges exportőr és importőr közvetlenül állapodik meg. A reexporttal ellentétben a tranzitőr nem válik az áru tulajdonosává, feladata csupán a lebonyolítói teendők ellátására terjed ki. A switchügylet kétoldalú klíring-megállapodáshoz kapcsolódik. Áru-ügyletek segítségével lehetővé válik klíringdeviza követelés átváltása szabad devizára. Az átváltás "irányát" tekintve megkülönböztetünk: - bemeneteli (aller)

ügyletet, - kijöveteli (retour) ügyletet, valamint - körügyletet. A bemeneteli ügylet célja szabaddeviza átváltása klíringdevizára. A kijöveteli ügylet megkötésének a célja, a felhalmozódott klíring-devizakövetelés csökkentése, megszüntetése. A körswitch esetében a switchkereskedő egyetlen ügyletben kapcsol össze egy bemeneteli és egy kijöveteli ügyletet. A vállalkozási típusú ügyletek Az ilyen ügyletek keretében a vállalkozó valamely "eredmény" létrehozására köt megrendelőjével szerződést. A vállalkozási típusú ügyletek közül a leggyakrabban előforduló ügyletek: - a nemzetközi bérmunkaügylet és - az export fővállalkozás. A bérmunkaügylet keretében a vállalkozó a megrendelő tulajdonát képrző anyag, alkatrész, félkésztermék stb. feldolgozására vállalkozik A bérmunkaügylet irányát tekintve lehet: - aktív bérmunka - passzív bérmunka. A bérmunkát végző felet tevékenységéért

bérmunkadíj illeti meg. A bérmunkaügylethez általában speciális vámeljárás kapcsolódik. Az export fővállalkozás keretében megvalósuló létesítményexport. A vállalkozó saját és alvállalkozói teljesítményét koordinálva vállalkozik az "eredmény" létrehozására. A licenciaügyletek Ügyletek a nemzetközi kereskedelem viszonylag újtípusú ügyletformáját képviselik. Az elnevezés lényegében szellemi termékek adásvételére utal. Tárgya leggyakrabban: - jogi védettséget élvező szabadalom, - know-how és - franchise esetében egy átadott üzleti "programcsomag". A szellemi termék eladója ellenértékként licencdíjat kér vevőjétől, amelynek igen gyakori változata az ún. royalty, azaz az átvett szellemi termék hasznosításának arányában fizetendő díj. Szinte minden esetben kapcsolódik hozzá területi és időbeni korlátozás A lízingügylet A lízingügylet ma már elsősorban belföldi ügylettípus, de

a szakirodalom a külkerekedelmi ügyletek között is megtalálható. Alízing a termelőeszköz bérletére vonatkozó szerződés. Klasszikus formája az ún. finanszírozási lízing, amely futamidő végén a bérlő a lízingelt berendezés tulajdonjagát is megszerezheti. Másik változata az operatív lízing a rövid bérleti időszak és a többszöri bérbeadás miatt elsősorban a kölcsönzési tevékenységhez hasonlítható. 22.) a.) Jogorvoslatok a közigazgatási eljárásban Jogorvoslatok A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. Jogorvoslati eljárás lefolytatására az ügyfél, továbbá a döntés rendelkező része által érintett személy kérelme alapján kerülhet sor. Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások a) a fellebbezési eljárás, b) a bírósági felülvizsgálat, c) az újrafelvételi eljárás, d) a méltányossági eljárás. (3) Hivatalból kerül sor a

közigazgatási döntés felülvizsgálatára a) a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, b) a felügyeleti eljárás keretében, c) az Alkotmánybíróság határozata alapján, d) ügyészi óvás nyomán. A) Jogorvoslati eljárások kérelem alapján Fellebbezés Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a k öltség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Nincs helye fellebbezésnek a) ha az ügyben törvény azt kizárja, b) az ügyfelek részéről, a közöttük létrejött

egyezséget jóváhagyó határozat ellen, c) a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen. A fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a h atározat végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely döntést hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján Ha az ügyfél fellebbezési kérelme alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Fellebbezési eljárás A határidőn túl benyújtott fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja. A határozat

egésze ellen irányuló fellebbezés alapján a f ellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokon eljáró szerv a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a döntést megsemmisíti és az ügyben első fokon eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el. A fellebbezés elbírálására jogosult szerv Az önkormányzati hatósági ügyben hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A közigazgatási hivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon a polgármester, a főpolgármester, a közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, a hatósági igazgatási társulás, a képviselő-testület

hivatalának ügyintézője vagy a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, járt el. A köztestület hatáskörébe utalt ügyben a fellebbezést köztestületi szerv bírálja el, ilyen szerv hiányában bírósági felülvizsgálatnak van helye. Bírósági felülvizsgálat Az ügyfél, a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bíróságtól. A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. A keresetlevél benyújtásának a d öntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság j ogszabálysértés megállapítása esetén döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a

hatóságot új eljárásra kötelezi. A hatóságot a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. Újrafelvételi eljárás Ha az ügyfélnek a határozat jogerőre emelkedését követően jutott tudomására az ügy elbírálása szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül újrafelvételi kérelmet nyújthat be. Feltéve, hogy elbírálása esetén az ügyfélre kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Nem nyújtható be újrafelvételi kérelem a) a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre, b) ha az ügyben bírósági felülvizsgálat van folyamatban, c) ha a közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számítva hat hónap eltelt, Törvény kivételesen, az ügyfél különös méltánylást érdemlő érdekére tekintettel három évet meg nem haladó

jogvesztő határidőt is meghatározhat az újrafelvételi kérelem benyújtására, Az újrafelvételi kérelmet az első fokon eljáró hatóság bírálja el. Az újrafelvételi kérelmet a hatóság elutasítja, ha b) az ügyfél által megjelölt ok nem teszi indokolttá a határozat módosítását vagy visszavonását. Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatát módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. Méltányossági eljárás Az ügyfél a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértő határozat módosítását vagy visszavonását kérheti, ha annak végrehajtása a határozat meghozatala után bekövetkezett okból méltánytalanul súlyos hátrányt okoz, A méltányossági kérelem tárgyában a hatóság jogorvoslattal nem támadható határozattal dönt. B) Hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárások A döntés módosítása

vagy visszavonása Ha a h atóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. Az eljárás lefolytatására a hatóság csak egy ízben, és a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. Felügyeleti eljárás A felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, b) gyakorolja a felügyeleti jogkörét. Ha a h atóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv azt megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. A jogszabálysértő döntés megsemmisítése esetén határozatban kell intézkedni a döntéssel, kialakult helyzet

rendezéséről és a szükségtelenül okozott költség megtérítéséről. A határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. Felügyeleti szerv Az államigazgatási szerv felett felügyeletet gyakorló, illetve az azt irányító miniszter gyakorolja a felügyeleti jogkört a) a területi vagy helyi szervekkel nem rendelkező kormányhivatal vagy központi hivatal, és b) a területi vagy helyi szervekkel rendelkező kormányhivatal vagy központi hivatal központi szerve hatáskörébe tartozó hatósági ügyek esetében. A határozat felülvizsgálata az Alkotmánybíróság határozata alapján Ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabály miatt ad helyt alkotmányjogi panasznak, és az ügyben bírósági felülvizsgálatra nem került sor, a jogerős határozatot hozó szerv felügyeleti szerve a határozatot megváltoztatja, illetve megsemmisíti, és szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasítja. A felügyeleti

szerv az Alkotmánybíróság határozatának részére történő kézbesítésétől számított harminc napon belül jár el. Ügyészi óvás Ha az ügyész a jogerős, határozatban jogszabálysértést állapít meg, a határozatot hozó hatósághoz vagy annak felügyeleti szervéhez óvást nyújthat be. Az óvást a hatóság a benyújtástól számított nyolc napon belül, testületi szerv az óvás benyújtását követő legközelebbi ülésén, ha az ügyész az óvást közvetlenül a felügyeleti szervhez nyújtotta be, a felügyeleti szerv harminc napon belül köteles elbírálni. Semmisség A döntést meg kell semmisíteni, ha a) a magyar hatóság joghatósága kizárt, b) az ügy nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe, c) a határozatot a szakhatóság állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg, d) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, e) a döntést hozó testületi szerv

nem volt határozatképes, Törvény valamely meghatározott forma mellőzését, illetve valamely súlyos eljárási jogszabálysértést is semmisségi okká minősíthet. A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha a) az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a döntés jogerőre emelkedése óta három év eltelt; b) kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől számított öt év eltelt. A hatóság döntését megsemmisítő hatósági határozattal szemben jogorvoslatnak van helye. A döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése Ha a d öntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Kijavítás helyett a hibás döntés bevonása mellett sor kerülhet a döntés kicserélésére is. A hatóság a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kiegészítheti döntését, ha az ügy

érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott, illetve hiányzik a döntésből a törvény vagy külön jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem. A kicserélt, illetve kiegészített döntés ellen jogorvoslatnak van helye. b.) Ismertesse a „Számvitel rendjének megsértése”, „A pénzmosás” „A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása” és a „Csődbűncselekmény” bűncselekmények legfontosabb jellemzőit. A számvitel rendjének megsértése Aki a számvitelről szóló törvényben előírt a) beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya

alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, Aki a felszámolás elrendelését követően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben előírt beszámoló-készítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben vagy egészben meghiúsítja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az a) az adott üzleti évet érintően a számvitelről szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy b) az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsítja. Csődbűncselekmény Aki a

csődeljárásról és a felszámolási fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, c) veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak továbbfolytatásával, vagy d) vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezőjének vagy hitelezőinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az a gazdasági életben súlyos következményekkel jár. Aki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőjét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesíti,

vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az cselekmény akkor büntethető, ha a csődeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelező rendelkezése ellenére nem történt meg. A bűncselekményt tettesként az követheti el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult. Pénzmosás Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bűntettet követ el,

és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. Büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. Aki a pénzmosás elkövetésében

megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem büntethető az aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység során felhasznál és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 23.) A bírósági végrehajtás főbb szabályai. A közigazgatási határozatok végrehajtása A hatósági ellenőrzés szabályai a közigazgatási

eljárásban. Végrehajtás A hatósági eljárásban az e t örvényben meghatározott feltételek fennállása esetén állami kényszerrel is el kell érni, hogy a hatóság döntésével pénzfizetésre vagy egyéb magatartásra kötelezett ügyfél e kötelezettségének eleget tegyen. A kötelezett személye elleni kényszercselekményt - a végrehajtást foganatosító szerv intézkedése alapján - a rendőrség hajtja végre. A végrehajtási eljárásban hozott végzés ellen - ha e t örvény másként nem rendelkezik nincs helye fellebbezésnek. Végrehajtható döntések A hatóság döntése végrehajtható, ha a) pénzfizetésre, valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg, jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő eredménytelenül telt el; A hatóság elsőfokú döntése jogerőssé válik, ha a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, vagy b) a

fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, illetve c) a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. Az elsőfokú döntés egyes rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha az ügyféltől nem érkezett fellebbezés, csupán az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen.A másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá. Hivatalból indult eljárásban a hatóság a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítését vizsgálja. A végrehajtás akkor rendelhető el, ha a hatóság megállapította, hogy a kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, illetve nem az előírásoknak megfelelően történt meg. A végrehajtás elrendelése A döntés végrehajtását az első fokon eljáró hatóság végzéssel rendeli el. Ha a h atóság a döntés végrehajtását rendeli el, a v égrehajtásról és a foganatosítás

módjáról a d öntést tartalmazó határozatban vagy végzésben kell rendelkezni. A hatóság hivatalból indult vagy folytatott eljárás esetén a végrehajtást hivatalból, egyébként a jogosult kérelmére rendeli el. A végrehajtás foganatosítása A települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a végrehajtás foganatosítására önkormányzati hatósági társulás hozható létre, továbbá pénzkövetelés végrehajtására az önkormányzat az önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet. Pénzfizetési kötelezettség végrehajtása A közigazgatási végrehajtás során a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására elsősorban a kötelezett szabad rendelkezése alatt álló, pénzügyi intézménynél kezelt összeget, vagy ha ez természetes személy esetében nem lehetséges, a kötelezett munkabérét kell végrehajtás alá vonni. A pénzforgalmi bankszámlával rendelkező kötelezett esetében a bankszámlán

lévő összeget azonnali beszedési megbízással vonja végrehajtás alá. Ha a k ötelezett pénzforgalmi bankszámlája nem ismert, és az a c égnyilvántartásból sem állapítható meg, a végrehajtást foganatosító szerv az adóhatóságot keresi meg a számlaszám közlésére. Ha a pénzügyi intézmény az azonnali beszedési megbízást fedezet hiánya miatt nem tudja teljesíteni, erről a végrehajtást foganatosító szervet, illetve a jogosultat haladéktalanul értesíti. Ha a k ötelezett munkabérére kell végrehajtást vezetni, a v égrehajtást foganatosító szerv végzésben rendeli el a munkáltatónál a kötelezettség összegének a munkabérből történő letiltását. A munkáltató köteles a végzésben foglaltaknak eleget tenni Ha a k ötelezett bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem róható fel, és az egy összegben történő teljesítésre nem képes, illetve az számára aránytalan nehézséget jelentene, kérelmére a v

égrehajtást foganatosító szerv fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezhet. A közigazgatási végrehajtásban pénzfizetési kötelezettség teljesítése céljából ingatlanvégrehajtás elrendelésének akkor van helye, ha a pénzfizetési kötelezettség teljesítéséhez a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás nem, nyújtana fedezetet, és az ilyen módon végre nem hajtható kötelezettség összege legalább százezer forint, illetve a k ötelezett állandó lakóhelyéül használt ingatlan esetében az egymillió forintot eléri. Ha az ingatlan-végrehajtás elrendelésének nincs helye, és a kötelezett egyéb vagyonára vezetett végrehajtás is eredménytelen, a k ötelezett ingatlanát je lzálogjoggal lehet megterhelni. Késedelmi pótlék A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha a) pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget, b) a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatást vagy

kedvezményt vissza kell térítenie, c) azt a törvény elrendeli. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot pénzfizetési kötelezettség esetén a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól, a hatósági szerződés alapján igénybe vett támogatás vagy kedvezmény visszatérítése esetén az igénybevétel első napjától a teljesítés vagy a visszatérítés napjáig terjedő időszakra kell felszámítani. Meghatározott cselekmény végrehajtása Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a) a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, b) feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére

elvégezze vagy mással elvégeztesse, c) a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti, d) ha a t eljesítés elmaradása a k ötelezettnek felróható, a k ötelezettel szemben eljárási bírságot szabhat ki, e) a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. A végrehajtást foganatosító szerv a s zükséges intézkedést végzéssel rendeli el. A költség viselésére, továbbá a pénzegyenérték és az eljárási bírság megfizetésére kötelező végzés ellen fellebbezésnek van helye. Meghatározott ingóság kiadása Ha a k ötelezett meghatározott ingóság kiadására köteles, azt az i ngóság helye szerinti végrehajtó szolgálat a helyszínen lefoglalja, és a jelen levő jogosultnak átadja. Ha a kötelezett az ingóság kiadását megtagadja, a végrehajtó szolgálat a rendőrség közreműködését kéri, és a végrehajtást azonnal foganatosítja. Ha

a meghatározott ingóság nincs meg, a kötelezett egyéb vagyontárgya is lefoglalható, Külföldi határozat végrehajtása Külföldi hatóság hatósági ügyben hozott határozatát az Unió jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehet végrehajtani. A külföldi határozat végrehajtása a határozatot kibocsátó vagy a külföldi jog szerint a végrehajtásra hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresése alapján rendelhető el. A külföldi hatóság megkeresése alapján akkor lehet eljárni, ha a megkereséshez csatolták a) a kötelezettséget megállapító jogerős határozatot, b) a végrehajtást elrendelő végzést, c) a végrehajtás megindítására irányuló kérelmet, A fővárosi végrehajtó szolgálat megvizsgálja, hogy a megkeresés megfelel-e az Unió jogi aktusában, a nemzetközi szerződésben megállapított feltételeknek vagy a viszonossági gyakorlatnak. Ha a megkeresés hiányos, vagy nem hajtható végre, a fővárosi

végrehajtó szolgálat a megkeresést az ok közlésével visszaküldi a külföldi hatóságnak. Ha a megkeresés bírósági hatáskörbe tartozó kötelezettség végrehajtására irányul, a megkeresést a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz kell áttenni. Ha a magyar jog szerint hatáskörrel rendelkező hatóság nincs, és a bíróság hatásköre sem állapítható meg, a fővárosi végrehajtó szolgálat haladéktalanul a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter állásfoglalását kéri. Magyar közigazgatási hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása A magyar hatóság döntésének külföldön történő végrehajtására az Unió jogi aktusa, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kerülhet sor. Ha a magyar hatóság döntésének külföldön történő végrehajtása szükséges, a végrehajtás elrendelésére jogosult hatóság közvetlenül keresi meg a külföldi jog szerint hatáskörrel rendelkező

hatóságot, vagy ha azt saját gyakorlata vagy felettes szerve útján nem tudja megállapítani, a megkeresést továbbítás céljából a külpolitikáért felelős miniszterhez küldi meg. A külpolitikáért felelős miniszter a megkeresésnek a külföldi állam külügyekben illetékes minisztériumához történő továbbításáról tizenöt napon belül intézkedik. A végrehajtás felfüggesztése A végrehajtást elrendelő szerv - kérelemre - a végrehajtás felfüggesztését rendelheti el, ha a) a hatóság jogutódlás esetén a kötelezettség teljesítési határidejét meghosszabbítja b) a jogosult kérelmére elrendelt végrehajtás során a f elfüggesztést a j ogosult kezdeményezi, c) felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja. Különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekinteni, ha a végrehajtás foganatosítása a kötelezettre aránytalanul súlyos következménnyel járna. A végrehajtás

felfüggesztése kötelező, ha a) jogorvoslás során a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság elrendeli, b) azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni óvásban indítványozza, c) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna d) jogszabály elrendeli. A végrehajtás felfüggesztését haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnt. A végrehajtás megszüntetése A végrehajtást elrendelő szerv vagy felügyeleti szerve a v égrehajtást végzéssel megszünteti, ha a) a végrehajtható döntést visszavonták vagy megsemmisítették, b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható, c) a végrehajtáshoz való jog elévült, d) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, e) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható, f) a végrehajtást foganatosító szerv a p énzkövetelést a k ötelezettel szemben

érvényesítette, g) ha jogszabály a végrehajtás megszüntetését rendeli el. A végrehajtáshoz való jog elévülése A végrehajtáshoz való jog a kötelezettséget megállapító döntés jogerőre emelkedésétől, vagy ha a határozat teljesítési határidőt vagy határnapot állapított meg, annak utolsó napjától, illetve a határnapot követő naptól számított öt év elteltével évül el. Jogszabály ennél rövidebb elévülési határidőt is megállapíthat. Biztosítási intézkedések A teljesítési határidő lejárta előtt a végrehajtás elrendelésére jogosult hatóság a jogerős döntés hiányában is elrendelheti végzéssel biztosítási intézkedésként a p énzkövetelés biztosítását, illetve a meghatározott dolog zárlatát. Biztosítási intézkedést akkor lehet elrendelni, ha valószínű, hogy a kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van. Biztosítási intézkedés esetén munkabér csak akkor tartható vissza, ha a

kötelezettnek végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs. Biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a pénzösszeget mindaddig elkülönítve kell kezelni, amíg a követelésre nézve a kielégítési végrehajtást nem rendelték el. Végrehajtási kifogás Ha a végrehajtási eljárásban hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a közléstől számított nyolc napon belül a kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtást foganatosító szerv intézkedése ellen végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogásról a végrehajtást foganatosító szerv azonnal, de legkésőbb öt napon belül végzéssel dönt. E végzés ellen fellebbezésnek van helye Hatósági ellenőrzés A hatóság ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak

teljesítését. A hatósági ellenőrzés keretében a hatóság az ügyféltől adatok szolgáltatását, iratok bemutatását kérheti, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy helyszíni ellenőrzést tart. Helyszíni ellenőrzést a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet, aki ellenőrzési jogosultságát köteles igazolni. Az ügyfelet a helyszíni ellenőrzésről előzetesen értesíteni kell. Ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné, az ügyfelet az ellenőrzésről a megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. Ha az ellenőrzés megkezdése előtti tájékoztatás veszélyeztetné az ellenőrzés eredményességét, a hatóság az ellenőrzés befejezésekor tájékoztatja az ügyfelet az ellenőrzés lefolytatásáról és annak megállapításairól. A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzést végző személy a az

ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérhet, A hatóság a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja. A hatósági ellenőrzés során lefoglalt iratokat és tárgyi bizonyítékokat nyolc napon belül vissza kell adni az ügyfélnek, Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megsértette, a) felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő

figyelmeztetéssel felszólítja annak megszüntetésére, b) hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, c) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez. b.) Ismertesse „Az adócsalás”, a „M unkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás” és „Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése” bűncselekmények legfontosabb jellemzőit. Adócsalás Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt a hatóság elől elhallgat, és ezzel az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb

mértékben csökken. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. Büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti, vagy megakadályozza. Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás Az a munkáltató, aki a) munkaszerződés nélkül, b) színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegű juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetőt terhelő, kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezzel az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő

szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel jelentős mértékben csökken. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. Büntetendő, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése Aki az Európai Közösségek költségvetését károsítja azzal, hogy a) az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, b) az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, az előírt

tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Büntetendő az is, aki EU-s támogatást, befizetéssel kapcsolatos kedvezményt a jóváhagyott céltól eltérően használja fel. Büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. Vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekű munkával büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a bűncselekményt gondatlanságból követi el. 24.) a.) Az alapítványokra és a k özalapítványokra vonatkozó

fontosabb jogszabályi rendelkezések. Az alapítvány Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy Az alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre. Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány a) nevét; b) célját; c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját; d) székhelyét. Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője Ha az

alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról a bíróságot értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek. A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott a) cél megvalósult; b) idő eltelt; c) feltétel bekövetkezett. Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőleg ha jogszabály-változás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróság az alapító kérelme alapján az alapítványt megszünteti, ha az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlenné vált. A megszűnt alapítvány vagyonát a b íróság hasonló célú

alapítvány támogatására köteles fordítani. Az alapítvány működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Közfeladatnak minősül az az állami vagy helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. Közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy az alapítvány a teljes vagyonát - alapítójának hozzájárulásával - azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnik, jogutódja a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megillető jogosultságokat együttesen gyakorolják. Közalapítvány létesítése esetén az alapító

okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezet - ideértve a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet is létrehozásáról kell gondoskodni. A közalapítvány alapító okiratát hivatalos lapban közzé kell tenni. A kezelő szerv (szervezet) a közalapítvány működéséről köteles az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának legfontosabb adatait nyilvánosságra kell hoznia. A közalapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A bíróság a közalapítványt az alapító kérelmére nemperes eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon, illetőleg más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható. A közalapítvány megszűnése esetén a közalapítvány

vagyona - a hitelezők kielégítése után - az alapítót illeti meg, aki köteles azt a megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni. b.) Ismertesse a „Sikkasztás” a „Csalás” és a „Hűtlen kezelés” bűncselekmények és a „Tulajdon elleni szabálysértés” legfontosabb jellemzőit. Sikkasztás Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen, követik el. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. A

büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentős értékre, követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre, követik el. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentős értékre, követik el. Csalás Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a cs alás kisebb kárt okoz, vagy a s zabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen követik el. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a

csalás jelentős kárt okoz, A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, követik el. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, követik el. Hűtlen kezelés Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, d) öt évtől tíz évig terjedő

szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz. A vagyon elleni bűncselekmények Lopás Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetőleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségből a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévő tárgyra követik el. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentős értékre, követik el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen

nagy értékre, követik el. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a a) a lopást különösen jelentős értékre, követik el. 25.) a.) A büntetőjog fogalma, helye a jogrendszerben A bűncselekmény fogalma, a bűncselekmény elkövetői, a büntethetőségi akadályok. A szabálysértés fogalma, a szabálysértés miatt eljáró szervek, a szabálysértési szankciók rövid jellemzése. A büntetőjog a közjogi jogterületeken belül helyezkedik el. Legáltalánosabb meghatározása szerint azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények minősülnek bűncselekmények, illetve az alkalmazható szankciókat (büntető anyagi jog), a büntetőjogi felelősségre-vonás eljárási rendjét (büntető eljárási jog), és az alkalmazható szankciók végrehajtási rendjét (büntetés-végrehajtási jog). A bűncselekmény Bűncselekmény az a s zándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény,

amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. Társadalomra veszélyes cselekmény az a t evékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Az elkövetők Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai A büntethetőséget kizáró okok A

büntethetőséget kizárja: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, f) a jogos védelem, g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya, i) a törvényben meghatározott egyéb ok. A gyermekkor Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be. A kóros elmeállapot Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi a cs elekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cs elekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A kényszer és a fenyegetés Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő

magatartásra. A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. A tévedés Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. Nem büntethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti. A jogos védelem Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, jogtalan támadás elhárításához szükséges. Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. A végszükség Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait

közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. A magánindítvány hiánya A törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető. A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. Bármelyik

elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. A magánindítvány nem vonható vissza. A büntethetőséget megszüntető okok A büntethetőséget megszünteti a) az elkövető halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetőség elévülése A büntethetőség elévül a) életfogytig tartó szabadságvesnél, húsz év; b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év elteltével. Nem évül el a) a háborús bűntettek; b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei e) a terrorcselekmény, Tevékeny megbánás Nem büntethető, aki háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a

sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette. A büntetés korlátlanul enyhíthető az bekezdésben említett bűncselekmények esetében, ha az elkövető az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette. A szabálysértés fogalma, a szabálysértést meghatározó jogszabályok Szabálysértés az a j ogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít. A törvény hatálya A belföldön elkövetett szabálysértésekre terjed ki, az eljárás alá vont személy állampolgárságára tekintet nélkül. A nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező személy

szabálysértés miatti felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó. A szabálysértésért való felelősség Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan. A szabálysértést elköveti az is, aki mást a s zabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a s zabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély). Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. Büntetések és intézkedések A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a) az elzárás, b) a pénzbírság. A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: a) a járművezetéstől eltiltás, b) az elkobzás, c) d) a figyelmeztetés, e) kitiltás. Az elzárás Az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap. A pénzbírság A pénzbírság legalacsonyabb összege

háromezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. A pénzbírságot meg nem fizetés esetén közérdekű munkára, illetőleg elzárásra kell átváltoztatni. Egynapi közérdekű munkának ötezer forint pénzbírság felel meg. A járművezetéstől eltiltás A pénzbírság kiszabása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személy eltiltható a járművezetéstől, ha a szabálysértést engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követte el. A járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama egy év. Az elkobzás El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak, b) amely a szabálysértés útján jött létre; c) amelyet az eljárás alá vont személy a s zabálysértés elkövetéséért a t ulajdonostól vagy annak hozzájárulásával mástól kapott. Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. A figyelmeztetés

Büntetés helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a szabálysértés az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és ettől az intézkedéstől kellő visszatartó hatás várható. Kitiltás A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből.A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év. A SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ELJÁRÓ HATÓSÁGOK Szabálysértés miatt a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi jegyző jár el. A rendőrség hatáskörébe utalt szabálysértések miatt a rendőrkapitányságok vagy az egyes feladatok ellátására létrehozott rendőri szervek járnak el. A pénzügyi szabálysértés, valamint kormányrendeletben meghatározott szabálysértések miatt a

vámhatóság jár el. Szabálysértés miatt eljáró más szervek A jogszabályban hatáskörükbe utalt szabálysértési ügyekben a szabálysértési hatóság jogkörét gyakorolják b) az egészségügyi államigazgatási szerv; c) a fogyasztóvédelmi hatóság; d) a bányafelügyelet; e) a munkaügyi hatóság és a munkavédelmi hatóság; g) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv; h) az állami adóhatóság; i) a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal; j) az élelmiszer-biztonsági szerv; k) a szociális hatóság. Bíróság A szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogást a helyi bíróság bírálja el. A szabálysértési hatóság eljárása, határozatai és intézkedései ellen emelt ügyészi óvást - ha azzal a szabálysértési hatóság nem ért egyet - a helyi bíróság bírálja el. A felettes közigazgatási szerv jogköre A felettes közigazgatási szerv irányítási

jogköre ellátása érdekében: a) a szabálysértési hatóságtól tájékoztatást, iratokat, adatgyűjtést, egyéb információkat kér; b) törvényességi ellenőrzést tart; c) az ellenőrzés eredményeként felhívja a szabálysértési hatóság vezetőjének figyelmét a jogszabálysértésre; d) ha az érdemi határozat törvényessége aggályos, ezt az illetékes ügyészségnek jelzi. Illetékesség Az eljárásra az eljárás alá vont személy lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, szabálysértési ügyben az eljárás alá vont személy tartózkodási helye, munkahelye, szolgálati helye, az elkövetés helye, továbbá a cselekmény felderítésének helye szerint illetékes szabálysértési hatóság is eljárhat. Ha több eljárás alá vont személy van, és különböző helyeken laknak, bármelyikük lakóhelye szerint illetékes szabálysértési hatóság is

eljárhat. A bíróság hatásköre és illetékessége A szabálysértési eljárásban benyújtott kifogást a helyi bíróság bírálja el. Az eljárásra az ügyben érdemi határozatot hozó szabálysértési hatóság székhelye szerinti helyi bíróság illetékes. Az ügyész hatásköre és illetékessége Szabálysértési eljárásban az ügyész hatáskörét és illetékességét annak a helyi bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amelynek területén működik. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK Az eljárás alá vont személy Eljárás alá vont személy az, akivel szemben a szabálysértési eljárást lefolytatják. A védő Védő lehet a szabálysértési eljárás bármely szakaszában: a) meghatalmazás, illetőleg kirendelés alapján az ügyvéd, továbbá az eljárás alá vont személy nagykorú hozzátartozója; b) az eljárás alá vont személy törvényes képviselője. Nem lehet védő a) a sértett, a

sértett hozzátartozója és képviselője; b) aki az ügyben mint a szabálysértési hatóság tagja, ügyész vagy bíró járt el; c) aki az ügyben tanúként, szakértőként vagy tolmácsként vesz vagy vett részt. A sértett Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette. A sértett az őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja. b.) Az állami vagyon fogalma, összetétele Az állami vagyont kezelő és hasznosító szervezetek tevékenységének jellemzése. Általános rendelkezések Állami vagyonnak minősül: a) az állami tulajdonban lévő ingó dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő, b) az állami tulajdonban lévő termőföldekből álló, Nemzeti Földalap, c) az állami tulajdonban lévő ingatlan, d) az állami tulajdonban lévő értékpapír, e) az államot megillető társasági részesedés és más vagyoni értékű jog. A tulajdonosi joggyakorlás és a

vagyonkezelés feladata az állami vagyon megóvása, továbbá hatékony és gazdaságos működtetése a nemzeti vagyon megőrzése és gyarapítása érdekében, illetve vagyontárgyak értékesítése. A központi költségvetési szerv önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik. Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Állam nevében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja. A Tanács a feladatait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján, annak ügyvezető szerveként látja el Az állami vagyon rendeltetésétől függően kincstári vagyon, illetve üzleti vagyon lehet. Kincstári vagyon minden vagyonelem, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonként forgalomképtelennek, illetve korlátozottan forgalomképesnek minősít. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és az Ellenőrző Bizottság A Tanács feladatai, jogállása A Tanács hatáskörébe tartozik: a) az állami vagyon

fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos középtávú stratégia kialakítása, b) a stratégiának a Kormány elé terjesztése, a végrehajtás szervezése, irányítása, c) az állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével és megterhelésével kapcsolatos ügyekben való döntés, d) az állami tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakítása a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, valamint egyéb állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek tulajdonosi döntéseinek meghozatala, e) zártkörű pályázat elrendelése, f) a tanácsadók, befektetési szolgáltatók kiválasztására irányuló pályázatra vonatkozó döntés, g) gazdálkodó szervezet, befektetési alap létesítése, átalakítása, megszüntetése, a gazdálkodó szervezet részére nem pénzbeli hozzájárulásként vagyon

rendelkezésre bocsátása, i) döntés hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról, j) kezességet, szavatosságot eredményező ügyekben való döntés, k) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó kötelezettségvállalásról való döntés, l) peren kívüli és perbeli egyezségről való döntés, m) döntés az MNV Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, jóváhagyásra való előterjesztése, n) saját ügyrendjének elfogadása, jóváhagyásra való előterjesztése, o) állami tulajdonú gazdasági társaságok részére tulajdonosi kölcsön nyújtására vonatkozó döntés, p) az MNV Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadása, q) az MNV Zrt. üzleti tervének, a

számviteli törvény szerinti éves beszámolójának, a kezelt állami vagyonról szóló éves beszámolójának elkészítése, r) az ellenőrző bizottság részére beszámoló készítése, s) az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés, ha az vagyontárgy, illetve vagyonelem megszerzésére irányul, t) a központi költségvetési szervekkel kötendő szerződésekről való döntés. A Tanács tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV törvény szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó A Tanács tagja csak a j ogszabályoknak, az alapító okiratnak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak van alávetve. A Tanács tagjai feladataikat fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A Tanács tagjai korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Magyar Állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a

jogszabályok, az alapító okirat, illetve a részvényesi joggyakorló által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. A Tanács összetétele, működése A Tanács hét tagból álló testület. A Tanács tagjait a m iniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A Tanács tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási vagy privatizációs tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A Tanács tagjának megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével, b) lemondással, c) felmentéssel, d) kizárással és e) elhalálozással. A lemondást írásban kell közölni a köztársasági elnökkel. A megbízatást a köztársasági elnök felmentéssel szüntetheti meg, ha a Tanács tagja neki fel nem róható okból nem képes eleget

tenni megbízatásából adódó feladatainak. Kizárással szünteti meg a megbízatást a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök, ha a Tanács tagja a) neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, b) ha a felmerült összeférhetetlenségi okot a kinevezésétől, vagy az összeférhetetlenség felmerülésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, c) kinevezését követően bűncselekmény elkövetéséért jogerősen elítélik, d) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, A Tanács a jogait és kötelezettségeit testületként gyakorolja. A Tanács az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el és azt a részvényesi jogok gyakorlója hagyja jóvá. A Tanács határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Kormány a Tanács működéséről és az állami vagyonnal

való gazdálkodásáról évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek Az Ellenőrző Bizottság A Tanács és az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését legfeljebb tizenegy tagból álló Ellenőrző Bizottság végzi. Az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók. Az Ellenőrző Bizottság elnökét a miniszterelnök az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára nevezi ki. Megszűnik az Ellenőrző Bizottság tagjának megbízatása: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással és e) elhalálozással. Az Ellenőrző Bizottság határozatképességéhez a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges. Az Ellenőrző Bizottság, illetve annak tagja az Ellenőrző Bizottság elnöke útján

a Tanács tagjaitól, illetve az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, Az Ellenőrző Bizottság tagjai feladataikat fokozott gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az Ellenőrző Bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámolót készít az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére. A beszámolót az Ellenőrző Bizottság az Állami Számvevőszéknek is megküldi. Az MNV Zrt. feladatai, jogállása, szervezete Az MNV Zrt. feladatai, jogállása Az MNV Zrt.: a) előkészíti és végrehajtja a Tanács állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit, b) nyilvántartást vezet az állami vagyonról, annak alapján adatszolgáltatást nyújt, c) a Tanács tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja, d) rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses

jogviszonyban lévő személyek, szervezetek állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól a Tanácsot, az Ellenőrző Bizottságot, az ellenőrzött szervet, szükség esetén az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja, e) az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban képviseli a Magyar Államot, f) ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt, a vevők által vállalt kötelezettségek teljesítését. Az MNV Zrt. a Magyar Állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Az MNV Zrt. tevékenységét az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi Az MNV Zrt. szervezete Az MNV Zrt. ügyvezetését - az igazgatóság feladatkörében eljárva - a Tanács látja el Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben. Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és

területi szervezeti egységei útján látja el. Az eltérő típusú vagyoncsoportok hasznosítására, illetve egyes szakosított feladatokra önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységet hozhat létre. Az MNV Zrt. gazdálkodása Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. Ha kötelezettségei teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles. Az MNV Zrt. az éves költségvetési törvényben meghatározott feltételekkel és keretek között vehet fel hitelt, vállalhat kezességet, vagy bocsáthat ki kötvényt. Az MNV Zrt. valamennyi pénzeszközét a k incstárnál vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, annak terhére betétet nem helyezhet el, és értékpapírokat is kizárólag a vagyonhasznosítással összefüggésben vásárolhat. A jótállással, szavatossággal,

kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségek fedezetére szolgáló összeget elkülönített számlán kell vezetni. Az állami vagyon hasznosításából és értékesítéséből eredő bevételeket az MNV Zrt. a Tanács döntésének megfelelően a rábízott vagyon értékének megőrzésére, gyarapítására, hasznosítására fordítja. A Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok hasznosításából, értékesítéséből származó bevételeket a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással összefüggő feladatokra, termőföldvásárlásra, illetve a termőföld életjáradék ellenében történő megvásárlásáról szóló kormányrendelet alapján folyósítandó életjáradékok kifizetésére kell fordítani. Az állami vagyonnal való gazdálkodás Az állami vagyont az MNV Zrt. maga kezeli, illetve szerződés alapján központi költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági

társaságnak hasznosításra átengedi. Állami vagyon használatát biztosító szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll; b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c) hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik; d) gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; e) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták. Az állami vagyon hasznosítására irányuló

szerződést írásba kell foglalni. A vagyonkezelés szabályai Állami vagyon hasznosítására az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződést is köthet A vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő jogosult meghatározott, állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok A központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges állami vagyon összetételét és mértékét az állami vagyon használatát biztosító szerződés megkötése előtt, illetve folyamatosan közli az MNV Zrt.-vel, amely az igényeket az állam teherbíró képességéhez igazodva, a társadalmi szükségletek, a célszerűség és a gazdaságosság szempontjai

figyelembevételével elégíti ki. Állami tulajdonban lévő ingatlant központi költségvetési szerv is csak az általános piaci feltételek szerint, így különösen visszterhes szerződés alapján, megfelelő ellenérték kikötésével kaphat bármely jogcímen használatba. Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására adásvételi szerződést köthet. A szerződés megkötésével a dolog a Magyar Állam tulajdonába, és az adott központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül. Állami tulajdonú gazdasági társaságok és más gazdálkodó szervezetek A Magyar Állam csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, illetve olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben legalább többségi befolyással

rendelkezik. A gazdálkodó szervezet cégbejegyzése során az eljáró cégbíróság vizsgálni köteles, hogy a kérelmező jogosult-e Magyar Állam képviseletére. Központi költségvetési szerv vagy más személy állami tulajdonú gazdálkodó szervezetben az állam nevében tulajdonosi jogokat az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolhat Az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél köteles érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését biztosító vagyongazdálkodást. A kizárólagos vagy többségi állami részesedésű zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság választására csak abban az esetben kerül sor, amennyiben ezt a t ársaság jelentősége, mérete, működésének jellege indokolja, egyéb esetben az igazgatóság jogait a vezérigazgató gyakorolja. Amennyiben a t ársaság ügyvezetését igazgatóság látja el, a testület

legfeljebb hét tagból állhat. A többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnál felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a társaság legfőbb szervének. ÉRVÉNYES: 2007. november 01-től